Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)
1962-09-25 / 265. szám, kedd
TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁG NÉPE Teret hódít a dolgozók kezdeményezése és alkotó lendülete Az állami gazdaságokban, szövetkezetekben, a falusi lakosság nyilvános gyűlésein és összejövetelein a községek dolgos népe a nagyüzemi termelés jelentőségéről és előnyeiről vitatkozik. A gondosan elkészített beszámolók és az ezt követő felszólalások a legfőbb feladat elemzése mellett utat mutatnak, mit kell tenni egy-egy gazdaságban, hogy nagyobb lendületet vegyen a termelés. A hibák feltárásával, az elért sikerektől lelkesítve arra törekszenek mindenütt, hogy egészségesebbé, korszerűbbé, virágzóbbá tegyék a mezőgazdaságot. A gyűléseken, a viták során a helyi adottságoknak megfelelően keresik a legjobb megoldásokat, összefogni minden erőt a célkitűzések végrehajtására. A KRÄĽ. CHLMECI Állami Gazdaságban ezekben a napokban a legtöbb szó a kongresszusi vitaanyagról ős a jöyő évi tervfeladatokkal kapcsolatban hangzik el. A dolgozók olyan feladatok megoldását vállalják, melyeit még nem ls olyan régen távollaknak tetszettek. A gazdaság dolgozói a párt XII. kongresszusának brigádja címért versenyeznek. Feladatul tűzték több hús, tej, zöldség, burgonya és más termék termelését. A gazdasági év még nem fejeződött be. De már meg lehet állapítani, hogy helytállnak és ígéretteljesen végzik vállalásaikat. Korai burgonyából átlagban 110 mázsát termeltek, egy hektárra számítva az elsq félévben 202 literes tejhozamot értek el. Egész évi húseladási tervüket szeptemberben teljesítették. A kongresszusi vita folyamán további 300 mázsa sertéshús eladására tettek felajánlást. A gazdaság dolgozói felismerték: ahhoz, hogy a tervet valóra váltsák, mindennap helyt kell állniuk. A jő eredményeket döntően befolyásolta, hogy a mag idejében került a földbe, jól végezték a növények ápolását, a kezelők nagy gondot fordítottak az állatállományra. A NÉGYEZER hektáros állami gazdaság minden részlegén megértették a dolgozók, hogy a mezőgazdaság továbbfejesztése szorosan összefügg a többtermeléssel és az önköltségek csökkentésével. Említsünk néhány termelési adatot, amely bizonyítja, hogy ebben a gazdaságban egyre nagyobb teret hódít a dolgozók kezdeményezése, alkotó lendülete. 1961 1962 A búza átlaghozama 22,80 q 29,14 q A rozs átlaghozama 22,24 q 27,30 q Az árpa átlaghozama 22,07 q 25,q A napi fejés egy tehéntől 6,27 1 6,43 1 (előreláth. A szarvasmarha napi húsgyiitdi,ui... Jj 39 dkg 50 dkg A sertés napi húsgyarapodása 35 dkg 42 dkg 1961-hez viszonyítva az önköltséget egy kilogramm marhahús kitermelésénél előreláthatólag 5,76 fillérrel, sertéshúsnál 1,76 fillérrel, tejnél 14 fillérrel csökkentik. — A kongresszusi vitaanyag alapján milyen távlati terveket készít a gazdaság? — tesszük fel a kérdést Lefkovics József igazgatónak. — A továbbfeljesztésre minden lehetőségünk megvan. Folyamatban van a kishozamú rétek és legelők feltörése, feljavítása. Földterületünk 30 százalékán takarmányt fogunk termelni. Ezzel két célt érünk el: önellátókká válunk s egyúttal javítjuk földjeink termőképességét is. Többéves tapasztalatok alapján a lóheréről áttérünk a lucerna termesztésére. A lucerna évelő takarmány, több öven át kaszálható és jó termést hoz, a lóhere csak egy-két évig ad nagy termést. Gazdaságunkban fokozatosan 50 százalékra megvalósítjuk az öntözéses Csökkentik az önköltséget # Lesi takarmány bőven • igéretteljes a vállalósok teljesítése % A jövő terve: a növénytermesztés szakosítása gazdálkodást. A kalászosoknak szánt terület nagyobb felét saját termésű Intenzív vetőmaggal vetjük be. Míg a hagyományos búzafajta 26—28 mázsát adott hektáronként, a „Pavlovka" 35 mázsát. TOVÄBBÄ a növénytermesztés szakosítása, az állatállomány fajállalokkal való feltöltése, egyes növényfajták, mint a késői burgonya, kender termesztésének teljes leépítése, korai burgonya és más növények termesztése, a komplex gépesítés kiszélesítése és több más, a mezőgazdaságot előmozdító célkitűzés szerepel az 1963-as és a távlati tervekben. Sok-sok értékes kezdeményezés születik a kongresszusi versenyben. Különösen jelentős a gépek jobb kihasználásáért Indított mozgalom. El akarjuk érni, hogy a traktorok éjjel-nappal nyújtott és kettős műszakokban dolgozzanak. A következő napokban különösen nagy szükség vah erre. A traktorosok helytállásán sok minden múlik. A hosszú Ideje tartó szárazság rendkívüli erőfeszítést kíván embertől és géptől, hogy elvégezzék a talajelőkészítést s megfelelő magágyat készítsenek az őszleknek. Rengeteg tennivaló vár a gazdaság dolgozóira. A kukorica, cukorrépa még a mezőn van. Rövidesen megkezdődik a szüret is. Jól szervezett, gondos munkára van szükség, hogy ezeket a munkákat a következő hetekben elvégezhessék. Sok a tennivaló, sok fáradságos napnak kell még eltelnie, hogy elmondhassuk: a mezőgazdaság dolgozói mindent megtettek tervük teljesítéséért. Az állami gazdaság dolgozói egész évi versenyükre azzal tehetik fel a koronát, ha idejében és veszteség nélkül betakarítják a termést, a főidbe teszik e jövő esztendei kenyérnek valót. EZZEL ALAPOZZAK meg a kongresszusi versenyben vállalt feladatok teljesítését és a jövő évi célkitűzések elérését. MÓZES SÁNDOR MUNKÁNKÉRT FEIE10SSE6EIVAUAIUNK A karlíni Invalldovna kísérleti lakótelepén dolgozom tizenhárom tagú munkacsoportommal együtt. Nem művészet a nagyméretű panelek szerelése, de azért, mint minden munkához, ehhez is érteni kell. A szaktudáson kívül a lelkiismeretes, kitartó munka, szorgalom és nem utolsósorban a fegyelem meghozza a gyümölcsét. Csoportunk az évek során annyira összeszokott, hogy egymás tekintetéből kiolvassuk a gondolatokat. Társaim mind igen önérzetesek. Törekvésük kötelezettségeinkben is megnyilvánul: jól kihasználjuk a munkaidőt, betartjuk a biztonságos munka előírásait és állandóan a Jobb munkaszervezésen törjük a fejünket. Pártunk XII. kongresszusának tiszteletére vállaltuk, hogy a heti tervet öt nap alatt teljesítjük, a hatodik napon végzett munkánk eredményét pedig az építkezésben mutatkozó országos hiányok csökkentésére szánjuk. Az értékelés szerint jó minőségű munkát végzünk. Bizonyíték erre a kezeslevél, melyben aláírásunkkal felelünk a kifogástalan munkáért. Azelőtt a házkezelőségnek és a lakóknak fogalmuk sem volt róla, személy szerint kinek a munkáját kifogásolják, mire, vagy inkább kire emeljenek panaszt. Ma ilyen esetben közvetlenül a brigádvezetőhöz fordulnak, aki csoportja tagjaival a beköltözéstől számított két hónapon belül díjmentesen köteles kijavítani a hibákat. Nálunk ilyesmire szerencsére eddig még nem került sor és tudom, nem is fog. Hiszen már 1960 óta a szocialista munkabrigád büszke elmének a viselői vagyunk. Munka után gyakran vitatkozunk arról, hogyan lehetséges, hogy az építkezések minőségét mostanában általában kifogásolják. Gyakran felkérnek, mondjak bizonyos építkezésekről szakvéleményt. Hazatérve rendszeresen beszámolok munkatársaimnak a tapasztalt hibákról, fogyatékosságokról és óva intem őket hasonló hibák elkövetésétől. Ezekből a beszélgetésekből valamennyien sokat tanulunk. A pártdokumentumot alaposan megvitattuk. Véleményem szerint mindazoknak az üzemeknek, amelyek az építkezésekhez az anyagot szállítják, az Építésügyi Minisztérium hatáskörébe kellene tartozniok. Ezzel elejét vennénk a rendszertelen és késedelmes szállításoknak, amelyek bennünket, munkásokat annyira feltartanak. Nagyon helyesnek tartom a vállalat és az üzem közti felesleges összekötőkapocs — az építkezési Igazgatóságok (Stavební správaj megszüntetését. Ezek csak akadályozták a folyamatos, zökkenőmentes munkát. Huszonöt éve dolgozam épületeken, bár eredeti szakmám szerint bőrcserző vagyok. Társaimtól eltérően tehát nem vagyok szakmunkás, mégis kérkedés nélkül állíthatom, hogy megbecsülnek, elismerik Jó munkámat. Ezért bízták rám az építészeti tanoncok oktatását, ezért választottak meg munkatársaim üzemi bizottságunk elnökévé is, és ezért részesültem tavaly abban a megtiszteltetésben, hogy a gyönyörű és kényelmes Amur nevü szovjet hajón, a Duna kék vizén ringatózva végiglátogathattam a népi démokratikus államokat, s végül ls Ogyesszában kötöttünk ki. Felejthetetlen emlékeimből merítek munkám közben mutatkozó nehézségeimnél. De hát kommunista vagyok, nem riadok vissza a harctól és a nehézségektől. FRANTIŠEK ZAMECNIK, a Szocialista Munka Üttörője című kitttntetés viselője E zekben a napokban az építőipar dolgozói is. komolyan és felelősségteljesen foglalkoznak a második fontos kongresszus előtti vitaanyaggal — a „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatai" című dokumentummal. Az építőipar dolgozói beszélnek arról, milyen irányban halad a beruházási építkezés, s milyen intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy az építőipar a nagyüzemi termelés színvonalára emelkedjék. Ezért az építkezések és az építőanyagokat gyártó üzemek dolgozói főleg a munka szervezésének és irányításának kérdéseivel foglalkoznak. Természetesen a vita középpontját képezik a termelés előkészítésének, az anyagellátásnak, a terv egyenletes teljesítésének, a gépek és berendezések kihasználásának, az építkezési határidők csökkentésének, az építkezések minőségének és a haladó technológia bevezetésének kérdései is. Nem kevésbé fontos azonban a dolgozókról való gondoskodás, a munkabiztonság és a dolgozók szakképzettségének növelése. Csökkenteni kell a megkezdett építkezések számát A beruházási építkezések szakaszán az a legnagyobb fogyatékosság, hogy Igen sok a megkezdett építkezés s ennek következtében az építkezési idő túl hosszú. Hogy ezt az kérdést mindmáig nem sikerült megoldani, kihatással van az egész népgazdaságra s az építőiparnak ls sok kárt okoz. A feleslegesen sok megkezdett építkezés a munkatermelékenység rovására megy, megnehezíti a munkaszervezést, a munkaerő és a gépek alaposabb kihasználását. A kongresszus előtti vitaanyag ezért helyesen hangsúlyozza, hogy a Jelenlegi építkezések számét három-négy éven belül 30 —40 százalékkal csökkenteni kell, s ugyanakkor rövidíteni kell az átlagos építési időt. Ez a célkitűzés megköveteli, hogy a beruházási építkezés szakaszán dolgozók megfeszítJavítsuk meg az állóalapok kihasználását aZ építö'parban lfla : " 1' rnol ( ' B w MRfei W m egblrntqa sék erejüket s bizonyos intézkedéseket foganatosítsanak. Arról van szó, hogy elsősorban a beruházók gondoskodjanak kötelességeik teljesítéséről. Idejében el kell készíteniük az új építkezések tervét és tervrajzát, összhangba kell hoznlok az építkezési munkákat az építkezés technológiai részével, biztosítaniuk kell az építkezési munkák folyamatosságát és az építési Idő lerövidítését. A kerületi építkezési szervezeteknek gondoskodniok kell a termelési program idejében való jóváhagyásáról, hogy ezáltal elejét vegyék az utólagos változtatásoknak, ami nemcsak az építőiparnak okoz sok gondot, hanem a népgazdaságot ls megkárosítja. Mindemellett oda kell hatnlok, hogy az építkezéseket gyorsan, minőségi szempontból kifogástalanul fejezzék be. Az olyan építkezések megkezdését, amelyeknek a tervrajzai nincsenek Idejében elkészítve, sőt be sincsenek tervezve — nem szabad engedélyezni! A gépeket és a szállítóeszközöket is jobban ki kell használni A nagyszámú megkezdett építkezés természetesen sok gépet és berendezést vesz igénybe, azon ban ezek nincsenek tökéletesen kihasználva. Am az építkezési gépek kihasználásával összhangba kell hozni a szállítóeszközök kapacitását is. A CSAD-nak, valamint az építővállalatok szállítóinak idejében és teljes mértékben biztosítanlok kell az anyag szállításra háruló feladatokat a többműszakos termelés igényeinek megfelelően Is. Tudatosítani kell, hogy bizonyos építkezéseknél másmás gépekre van szükség. Ezért a gépek átcsoportosítását — az egyik építkezésről a másikra — Irányítani és szervezni kell. A megkezdett építkezések gyors befejezése érdekében szükséges, hogy hazai gépiparunk és külkereskedelmi vállalataink sokkal több géppel lássák el építőiparunkat. Különösen nagy szükségét érezzük a befejező munkálatokat végző gépeknek s az olyan gépeknek, melyek meggyorsítják az építészet iparosítását és elősegítik a szerelés bővítését. Mindemellett neirn szabad megfeledkezni az elavult gépekről, melyek teljesítménye már nem gazdaságos, mert karbantartásuk aránylag sokba kerül. Ezeket a gépeket olyan szakaszokra kell áthelyezni, ahol még tehetnek jó szolgálatot, vagy pedig fokozatosan ki kell vonni az üzemeltetésből. A munkatermelékenység növelésére nagy tartalékok rejlenek még az építőipari gépek kihasználása terén. A többműszakos termelés bevezetésével a gépeket jobban kl lehet használni. Szlovákiában például nagyobbrészt csak egy műszakban dolgoznak a gépek s csak kevés helyen találkozunk meghosszabbított vagy kétműszakos termeléssel. Az első félévben például a kotrógépek 1,54 műszakban — a vakolőgépek pedig csak 1,00 műszakban dolgoztak. Ez a műszakarány nem kielégítő. A rossz állapot oka elsősorban a helytelen munkaszervezésben keresendő. Az építkezési szervezetek nem gondoskodnak kellőképpen az építőipari gépek többműszakos üzemeltetéséről s nem szentelnek kellő figyelmet a dolgozók szakképzettségének növelésére. Ugyanakkor egyes építészeti vállalatok megértették a gépek több műszakban való kihasználásának jelentőségét. Ezek közé tartozik a bratislavai Priemstav és a Hydrostav. Ezeknél az üzemeknél a kotrógépeket 1,7 műszakban használják kl. Ezzel szemben a humenhéi Chemkostavban a gépek kihasználásának műszakaránya csupán 1,12. Ezért szükséges, hogy az építészeti vállalatok a jövő évj terv előkészítése folyamán megteremtsék a feltételeket a gépek többműszakos üzemeltetésére. A gépek alaposabb kihasználása terén mutatkozó tartalékok feltárása — elsőrendű feladat. A többműszakos üzemeltetés *» az építési idő lerövidítésének legfőbb eszköze A gépek kihasználásával szorosan összefügg a többműszakos termelés. Szlovákiában az Építésügyi Minisztérium által irányított vállalatoknál 1960-ban a műszakarány 1,11 — 1961ben pedig 1,13 volt. Az Idei eredmények szerint úgyszólván egy vállalat sem tett lépést előre. Sőt, a kerületi nemzeti bizottságok által Irányított vállalatoknál csökkent a tnűszakarányl Annak ellenére, hogy ez év januárjában Bratislavában országos aktíva foglalkozott e kérdésekkel — az építészeti vállalatok mindmáig nem tettek komoly lépéséket a többműszakos termelés bevezetése érdekében. Ez az értekezlet pedig több példával szemléltette, milyen konkrét feltételeket kell megteremteni arra, hogy a többműszakos termelés meghonosodjék s a maximális gazdaságosság mellett elősegítse az építési idő lerövidítését. Tudatosítanunk kell, hogy a többműszakos termelés az építési Idő lerövidítésének, az állóalapok jobb kihasználásának, különösen pedig a gépi eszközök kihasználásának legfőbb eszköze. Hogy milyen eredményes munkát lehet ezen a téren végezni, azt a bratislavai Hydrostav példázza, mely országos viszonylatban is kiváló eredményeket ér el. Ez a siker elsősorban a többműszakos termelésnek köszönhető. A vállalat például sikeresen megszervezte a többműszakos termelést a Kelet-Szlovákiai Vasmű meleghengerdéjének és ötszékes hengersorának építésénél. A többműszakos termelés eddigi eredményei te-: hát azt igazolják, hogy ez az üt he-; lyes és szükséges az építőipari ter-í melés hatékonyságának növelése ér s dekében. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a többműszakos termelést nem szükséges mlndeh építkezésen és minden körülmények között bevezetni. A többműszakos teriflelést elsősorban ott kell előtérbe helyezni, ahol erre megvannak a feltételek és az építkezési határidő ezt meg-, követeli. A többműszakos termelés sl-: keres bevezetése pedig attól ftlgg, megteremtjük-e a szükséges feltételeket. Már a tervben kifejezésre kell juttatni a megkezdett építkezések csökkentését, biztosítani kell a gépeket és építőanyagokat, elő kell készíteni a dolgozókat a két-, esetleg háromműszakos termelésre, gondoskodni kell a dolgozók szállásáról, ellátásáról stb. Az állöalapok jobb kihasználása az építőanyag-termelésre is vonatkozik. A kérdés lényege itt ls a termelés hatékonyabbá tétele. Cementgyárainkban a termelési kapacitás a múlt évhez viszonyítva csökken. A termelőterület kihasználása terén jelenleg az a helyzet, hogy kisebb beruházási Intézkedésekkel 50 százalékkal növelni lehetne a termelési kapacitást. Természetesen egyidejűleg a termelést is jobban meg kellene szervezni. A kongresszus előtti vitában az építőipari dolgozóknak ezekkel a kérdésekkel kell behatóan foglalkozniuk. Erre kötelez bennünket a jelenlegi, nem kielégítő helyzet a terv teljesítése terén. Erre kötelez bennünket a szocialista társadalom építésében kitűzött célok teljesítése. Az építőipari dolgozók Jelenlegi legnagyobb feladata az, hogy teljesítsék az évi tervet, s teljesített kötelezettségvállalásaikkal köszöntsék pártunk XII. kongresszusát. Jól fel kell készülni a téli hónapokra és a Jövő évi feladatok teljesítésére I Cl SZÖ 2 * 196 2. szeptember 17,