Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-23 / 263. szám, vasárnap

A szovjet kormány javasolja! hogy az ENSZ-közgyűlés a preventív háború propagandáját bűntettként ítélje el NEW YORK (CTK) — A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszte­re, a Szovjetunió kormányának megbízásából arra kérte Muhammed Zafrulláh kánt, az ENSZ közgyűlése 17. ülésszakának elnökét, hogy a preventív atomháború propagandájának elítélését fontos és halaszt­hatatlan kérdésként tűzze az ENSZ közgyűlése 17. ülésszakának napi­rendjére. A szovjet küldöttség által e kérdés­ben előterjesztett határozati javaslat felszólítja az ENSZ közgyűlését, minden, a preventív atomháborúra, vagy pedig az első atomcsapásra szó­lító felhívást agresszív cselekedet­ként ítéljen el, mert ellentétben ál­lanak az ENSZ céljaival, elveivel, a béke megszilárdításának érdekei­vel és összeférhetetlenek az emberi­ség becsületével és lelkiismeretével. A határozati javaslat felszólít min­den atomfegyverrel rendelkező álla­mot, hogy e fegyverek használatá­nak teljes betiltásához vezető első lépésként haladéktalanul ünnepélye­sen kötelezzék magukat, hogy elsők­ként nem használják e fegyvereket és a háborús propaganda egyik leg­veszedelmesebb formájaként elítélik mindazokat a nyilatkozatokat, ame­lyek visszavágást és az európai ál­lamhatárok revízióját követelik, amely határok a második világhá­ború következményeként keletkeztek. A határozati javaslat ugyancsak javasolja, Ítéljék el az erőszak al­kalmazására szólító felhívásokat azokkal a nemzetekkel szemben, amelyek a nemzeti felszabadulás és független fejlődés útjára léptek, mert az ilyen felszólítások ellen­keznek az ENSZ-nek a gyarmati or­szágok és nemzetek függetlenségé­nek elismeréséről szóló deklaráció­iával, veszélyeztetik a világbékét. Javasolják, hogy minden állam ha­ladéktalanul, azonban legkésőbb hat hónapon belül e deklarációk elfo­gadása után adjon kl olyan törvé­nyeket, amelyek bármilyen háborús propagandát a béke és az emberség ellen irányuló legsúlyosabb gaztett­nek minősítene és szigorú büntetést szabjanak ki azok ellen a személyek ellen, akik Ilyen propagandát űznek, amennyiben Ilyen törvényt már ed­dig ki nem aďtak. A határozati ja­vaslathoz mellékelt Indokolás hang­súlyozza, hogy a fokozott atomfegy­verkezési verseny feltételei között, amely verseny az újabb, még pusztí­tóbb fajtájú rakéta és atomfegyve­rek gyártásával és e fegyverek fel­halmozásával az államok fegyvertá­raiban egyre veszedelmesebb mérete­ket ölt, világszerte olyan fenyegető helyzet áll elő, amely megteremti az atomháború kirobbanásának lehetősé­gét. Ez a veszedelem azzal is foko­zódik, hogy a NATO országaiban a preventív háború széles körű pro­pagandája folyik és ott a legmaga­sabb színvonalon az első atomcsapás­ra szólító nyilatkozatok hangzanak el. Komoly nyugtalanságot kelt a visz­szacsapás és az európai államhatá­rok revíziójának egyre szélesebbkö­rü propagandája, amely jelentős mér­tékben fokozza az államok közötti kapcsolatok terén uralkodó feszült­séget és a háború kirobbanásának veszedelmével fenyeget, amely világ­háborút idézhet e'.ő. Az olasz rendőrség fegyverrel támadt a tüntető falusi lakosságra Róma (CTK) — A szicíliai Priolo község lakossága tüntető felvonulást rendezett, amelyen követelte, hogy a szicíliai tartományi kormány hagyja jóvá a kommunisták törvényjavasla­tát a Siracusa városhoz tartozó Prio­lo község önállósítására. Az Unita jelentése szerint a rendőrség fegy­verrel t-áuudt a falusi lakosságra és sok : tüntetőt megsebesített. A Ferrarai tartomány Santa Maria Codlfium nevű községében a mező­gazdasági munkások a munkaszerző­dések felülvizsgálását követelve sztrájkba léptek. Pénteken Guglielmi­ni ottani nagybirtokos fia vadászfegy­verből három lövést adott le a sztrájkolókra. A helyi munkahivatal a provokáčió.t jelentptte a hatóságoknak. A merény­lőt azonban mindeddig szabadláboíi hagyták, mert a hatóságok nézete szerint fegyvertartási engedélye van és 300 m-nyi távolságra lőtt. Ezzel szemben több sztrájkoló nőt és me­zőgazdasági munkást őrizetbe vettek. A Szovjetunió az ENSZ közgyűlése elé terjesztette a leszerelés gazdasági programját (Folytatás az 1. oldalról) katonai kiadásai. Halmozódnak és tökéletesednek az atom- és más tö­megpusztító fegyverek. A népek előtt ez a választás áll: vagy általános és teljes leszerelés és a megszeghetetlen béke, vagy a lázas fegyverkezés fo­kozódása, a világ belesodródása egy pusztító termonukleáris háborúba. Még van idő a világ népeit fenye­gető veszély elhárítására. A világ né­pei saját általános és teljes leszere­lési tervüket, a barátság és a békés gazdasági együttműködés programját állíthatják szembe és kötelesek szem­beállítani a lázas fegyverkezés foko­zásának terveivel, a háborús és ag­resszív tervekkel. A közgyűlés az általános és teljes leszerelés érdekében hozott előző ha­tározata alapján szükségesnek tartja előterjeszteni ezt a nyilatkozatot, hogy az egész világ államait és népeit fi­gyelmeztesse a leszerelés gazdasági részére. Az általános és teljes leszerelés men­tesítené az államokat és a népeket a katonai kiadások súlyos terhétől, lehe­tővé tenné a Jelenleg katonai célokra fordított évenkénti mintegy 120 milliárd dollár felhasználását az emberiség mel­lőzhetetlen szükségleteinek kielégítésé­re. Az államok 25 év alatt összesen háromblllió dollárt nyernének. Ez az összeg kiiriilbelUI egyenlS azzal az ér­tékkel. melyet az emberiség napjainkig a földkerekségen alkotott. A békés gazdaság szükségleteire és a népek életének megjavítására használ­hatók majd fel azok az óriási értékek ls, amelyek ma különtéle fegyverek, lő­szer és stratégiai tartalékok formájában haszontalanul hevernek. \z emberek további tlzmllllAI szabadulhatnak fel, akik jelenleg a hadseregekben és a ha­diiparban dolgoznak, s akik a békés életben használhatják majd fel tudásu­kat és erejüket. A leszerelés gazdasági szempontjait tanulmányozó F.MSZ szakértői csoport következtetéseinek megfelelően a köz­gyűlés elismeri, hogy ,,azok az eszkö­zök és erőtartalékok, amelyeket az álla­mok most katonai célokra használnak fel, népgazdasági veszteség nélkül békés célok szolgálatába állíthatók valamennyi ország javára, s hogy az átmeneti idő­szaknak az általános és teljes lesze­relés végrehajtásával összefüggő összes problémái megfelelő nemzeti és nemzet­közi intézkedésekkel oldhatók meg. A leszerelés önmagában azonban még nem oldja meg az államok és a népek összes problémáit, ám kétség­telenül kedvezően kihat majd vala­mennyi ország gazdaságára és vala­mennyi nép életszínvonalának emelé­sére. Az általános és a teljes leszere­lés eredményeként létrejövő eszközök és erőtartalékok békés felhasználásá­A plovdivi vásár látképe A szocialista országok testvéri együttműködésének szemléjén Tudósítónk beszámolója a plovdivi nemzetközi vásárról A PLOVDIVI VÁSÁRON 26 ország 500 cége tette ki közszemlére ipari büszkeségeit a kisvárosnak beillő vá­sárhelyen. A legnagyobb érdeklődést a szovjet és a csehszlovák pavilon keltette. Remek építészeti kivitele­zésük és az árúk ízléses elhelyezése vonzza a látogatókat. Az eszterga­gépektől, óriási termelőberendezések­től a kazánokig és villamosmozdo­nyokig mindent megtalálhatunk itt. A csehszlovák pavilonban több száz ember csodálja meg Iparunk remek­műveit. Természetesen, a techniká­ban járatlan közönség leginkább a személyautók iránt érdeklődik. Az Oktavia rajongóit rae^ sem tudnánk számlálni. Megcsodálják a csehszlo­vák védjegyű filmkamerákat, textil­neműeket, hangszereket és egyéb cik­keket. A hazai és külföldi látogatókat egy­aránt meglepi a bolgár vásárcsarnok anyagának magas színvonala. A plov­divi nemzetközi vásár területének a felén a bolgárok gyors gazdasági fej­lődését szemléltetik. Bulgária magas színvonalú gépeivel és berendezései­vel megérdemelten elismerést arat mindenütt. A közszükségleti cikkek pavilonjaiban ís nagy az érdeklődés a hazai termékek iránt. A híres bol­gár bunda és bőrdíszműáru látogatói elsősorban a nők. Reggeltől estig ez­rek keresik fel a gyümölcs- és zöl<}­ségrészleget. A BOLGÁR GAZDASÁG rohamos fej­lődését leginkább az bizonyítja, hogy míg például 1939-ben az iparcikkek csak 0,4 százalék részarányban voltak képviselve a bolgár kivitelben, a ne­hézipar, főként a gépipar gyors fej­lődése következtében ez az arány annyira megváltozott, hogy az ország kivitelének már több mint a fele iparcikk. Kl ne ismerné a szocialista orszá­gokban a bolgár elektromos targon­cákat, akkumulátorokat és egyéb elektrotechnikai árucikkeket? Gyak­ran emlegetik Csehszlovákiát, hisz a pazardzsiki akkumulátorgyár a mi közös művünk. A fekete- és színes fémkohászati részlegen is gyakran halljuk: ezt a gépet, ezt a berende­zést Csehszlovákia szállította. A bul­gáriai nagy ipari építkezéseken dol­gozó szakembereink is örökké emlé­keztetni fogják a bolgárokat Cseh­szlovákiára. Együttműködünk a krem­níkovcei óriási kohókombinát építé­sében, mely három év múlva több mint 3 millió tonna acélt fog gyár­tani. Csehszlovákia, a Szovjetunió és Bulgária közös műve az épülő Medet kombinát. Évente 8 millió tonna réz­ércet fog feldolgozni és 55 ezer tonna elektrolitikus rezet szállít majd a népgazdaságnak. A bolgár pavilonok, különösen a nehézipari és energetikai pavilon ve­zetői nagy elismeréssel nyilatkoznak a csehszlovák-bolgár együttműködés­ről. A két ország árucsere-forgalma is állandóan növekszik — mondotta Miloš Procházka, a vásár csehszlovák kiállítási csarnokának igazgatója. — A két ország mindjárt a felszabadulás után intenzív, testvéri együttműkö­dést kezdett. Csehszlovákia az első bolgár ötéves tervben energetikai be­rendezéseket, élelmiszeripari gépeket, autókat, traktorokat és különféle más gépeket szállított Bulgáriának, mely­től viszont ércet, színes fémet, mező­gazdasági termékeket, főként húst, dohányt, bort, gyümölcsöt és zöldsé­get kaptunk. Az utóbbi években már gépeket és berendezéseket is vettünk Bulgáriától. 1957 és 1961 között 31 százalékkal bővült kölcsönös árucse­re-forgalmunk és tavaly már elérte a 125 millió rubelt. Bulgária kivite­lének 13 százaléka Csehszlovákiába irányul. Egyes iparágak szakosítása és összehangolása terén is együtt­működünk. AZ IDEI XX. plovdivi nemzetközi vásár hozzájárul a világbéke megszi­lárdításához. «Sok nyugati cég felvet­te a kereskedelmi kapcsolatokat a szocialista országokkal, s minden vá­gyuk a tisztességes kereskedelem és a béke megőrzése. A plovdivi nem­zetközi vásár elősegíti a szocialista országok együttműködésének elmé­lyülését. ĽUBOMÍR HAfEK nak lehetőségeiben egyetlen ország­nak sem lesz hiánya. A fejlett iparú nyugati országok — az Egyesült Államok, Anglia, Francia­ország, az NSZK, Olaszország és más országok népeinek égető szükségle­teik vannak, melyek kielégítését a fegyverkezési hajsza lényegesen aka­dályozza. Ezekben az országokban nagy ösz­szegek kellenének — az általános és teljes leszerelés ezeket elő tudja te­remteni — lakóházak és közintézmé­nyek építésére, a lakosság adójának leszállítására, a díjtalan oktatás és egészségügyi gondoskodás bevezeté­sére, az elaggottak anyagi ellátására, az anyák és gyermekek védelmére, az emberek további gazdasági és társa­dalmi szükségleteinek kielégítésére. Az eszközök békés célokra fordítása és a polgári-gazdasági ágak terme­lésének növekedése elősegíti a mun­kaerő-kereslet növekedését, s ily mó­don teljes mértékben kiegyenlíti a foglalkoztatottságnak a fegyvergyár­tás beszüntetése következtében je­lentkező csökkenését. A szocialista országok gazdaságuk, kultúrájuk feljesztésére és lakosságuk életszínvonalának emelésére kidolgo­zott terveiben a gazdasági és a kultu­rális építés gyors ütemét irányozzák elő. Az általános és teljes leszerelés után ezek az országok a jelenleg vé­delmükre fordított további eszközöket békés alkotó célqkra, új Iparvidékek létesítésére, a mezőgazdaság még na­gyobb arányú fellendítésére, a tudo­mány és a technika fejlesztésére hasz­nálhatnák fel. A leszerelés lehetővé tenné a szocialista országoknak, hogy tovább növeljék a közszükségleti cik­kek gyártását, gyorsabban teremtsék meg az élelmiszerek, a ruházat és egyéb anyagi szükségleti cikkek bősé­gét a lakosság számára. A leszereléssel a gazdaságilag fej­letlen országok is sokat nyernének, ezek most valósítják meg a nemzeti megújhodás óriási feladatait. Az elmaradott országoknak nyújtott jelenlegi segítség aránytalan az ottani nyomorral szemben. Az elmaradott­ság, az éhinség és a nyomor megszün­tetésére ezekben az országokban óriá­si eszközök kellenek, s az általános és teljes leszerelés ezeket elő tudja te­remteni. Évi 20 milliárd dollárt, 25 év alatt pedig 500 milliárd dollárt tenne ki, ha például azoknak az eszközöknek égy­ötödél fordítanák a gazdaságilag elma­radott országok megsegítésére, amelye­ket a katonal-politikai csoportosulások tagállamai katonai célokra fordítanak. A mostani számítások szerint belső erő­feszítésük és felhalmozási forrásaik elegendők lennének ahhoz, hogy az ösz­' szes gazdaságilag elmaradott ország , még a mai nemzedék életében, tehát i a legközelebbi 20—25 éven belül le­' küzdje gazdasági elmaradottságát, és 1 megközelítse az Angliához vagy Francla­| országhoz hasonló tejlett országok ipari > termelésének Jelenlegi színvonalát. Ezekkel az eszközökkel az elmaradott ázsiai, afrikai és latin-amerikai orszá­gokban 30—40 új világjelentőségű ener­getikai és ipari központ létesülhetne. Ennek érdekében fel kell tárni s nagy­szaliásúan ki kell majd aknázni az em­lített országok gazdag vizlerő-, kőolaj-, gáz-, vasérc- és színes fém tartalékalt és további ásványkincseit. Az ipari fejlődés lehetővé teszi, hogy a szomszédos me­zőgazdasági területek korszerű technikai bázist kapjanak. Sok ilyen terv van. Az egyes államok ügye, hogy melyik tervet milyen sorrendben tartják szükségesnek megvalósítani. Ma azonban képet tudunk alkotni az egyes világrészek arculatának megváltoztatására szolgáló program lőbb vonásairól. Délkelet-Ázsiában, ahol a világ lakos­ságának úgyszólván a negyedrésze él, e világrész nagy folyóinak, — a Gan­gesz, Brahmaputra, Hindu, Irrawady és Mekong folyóknak. valamint a világrész óriási ásványkincsének komplex felhasz­nálását tervezik. E tervek szerint India, Pakisztán, Burma, Thaiföld, I.aosz, Kam­bodzsa és Vietnam legtermékenyebb és legsűrűbben lakott tájain több tízmillió kilowatt összkapacitású vízierőművek épülhetnek, különféle Irányzatú nagy iparközpontok létesülhetnek, hatalmas öntöző rendszerek építhetők sok millió hektár föld öntözésére. Indonézia, Ma­láj-föld, Ceylon és a Fülöp-szigetek gaz­daságfejlesztési terveinek megvalósítása lényegesen megjavítaná gazdaságukat. A Közel- és Közép-Kelet övezetében Irán. Irak. Törökország, Szíria, Afga­nisztán és az Arab félsziget kőolaj-, gázkészleteinek és többi ásványkincseinek a lakosság érdekében történő felhasz­nálása lehetővé tenné különféle Ipar­vállalatok és óriási vegyipari kombiná­tok építését, melyek értékes terméke­ket — műtrágyát, műrostot, építőanya­got, gyógyszert, értékes ipari nyers­anyagot gyártanának. Afrikában a Jelenlegi tervek és váz­latok szerint több hatalmas világjelen­tőségű energetikai és ipari komplexum létesülhetne. A nagy Nílus völgyében, az EAK-ban épülő asszuáni vízierőműn kívül még több nagy vlzierőmű létesülhetne Szu dánban, Etiópiában, Ugandában és Ke­nyában. Ily módon lehetővé válna további gyapot-, rizs- és egyéb értékes termény­földek öntözése, sok vegyi-, gép-, textll­és élelmiszeripari gyár, üzem. valamin' kőolajfinomítók építése. További nagy világjelentőségü energe­tikai és ipari komplexum létesülhetne Észak-Afrikában a szaharai kőolaj és gáz felhasználására. A harmadik nagy ipari gócpont a Volta, Niger és Kon­kouré nyugat-afrikai folyó vidéke lenne. Nagy vízierőforrásai hozzájárulhatnak az ipar és a mezőgazdaság gyors fejleszté­séhez, a jelenlegi nagyon gyönge köz­úti hálózat kibővítéséhez, melynek Gha­na, Guinea, Togo, Nigéria, Kamerun, Mali és más országok gazdasági átala­kulása folytán ki kell alakulnia. A negyedik hatalmas ipari komplexum a nagy afrikai folyó, a Kongó óriási energiája, és a világ leggazdagabb ás­ványkincs-lelőhelye, a katangai és az észak-rhodesiai bányák kiaknázásának alapján jöhetne létre. A latin-amerikai országok az általános és teljes leszerelés után véget vethet­nének gazdaságuk szűk. monoknlturálls jellegű speclalizálásának, és sokágú gazdaságot teremthetnének. A Jelenlegi számítások és vázlatok szerint Argentína, Brazília, Paraguay, Venezuela és Kolumbia folyamain nagy hidrotechnikai komplexumok, több millió kilowatt összkapacitású erőművek léte­sülhetnének. A vízierőmü és inás termé­szeti kincsek kiaknázása alapján számos gépipari, kohászati és egyéb üzem és kőolajfinomitó épülhetne a latin-ameri­kai országokban. Az említett tervek nem a csapongó képzelet szüleményei, reálisak, a tu­domány- és a technika legújabb Isme­reteit felhasználó nemes tudósok munkájának eredményei. E tervek megvalósítása rövid időn belül lénye­gesen megváltoztatja a világ jelen­leg elmaradott területeinek gazdasá­gi és kulturális arculatát. Oj kulturá­lis központok alakulnak ki, iskolák, tudományos kutatóintézetek létesül­nek, mérnökök, technikusok, szak­munkások, közgazdászok, agronómu­sok, talajjavítók, orvosok, tanítók nemzeti káderei nevelődnek. A leszerelés és az óriási erőtarta­lékok békés célokra fordítása lehető­vé teszi az államok békés együttmű­ködésének nagyarányú kibontakozá­sát az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. A nemzetközi gazda­sági csere és a kölcsönös segítség ki­bővülése valamennyi országnak, nagy és kis országnak, gazdaságilag fejlet­len és rendkívül fejlett országnak egyaránt hasznára volna, biztosítaná a termelés növekedését, és munkát adna az emberek további milliói­nak. A KÖZGYŰLÉS # tekintettel az említettekre, a béke és a békés egymás mellett élés magasz­tos eszméitől vezérelve, 9 ünnepélyesen és sürgetően felszó­lítja valamennyi állam kormányát, két­szeres erőfeszítéssel törekedjék az ál­talános és teljes leszerelés gyors meg­valósítására, 0 valamennyi államot felszólít a nyi­latkozat céljainak elérésére, # megbízza az ügyvezető főtitkárt, hogy az általános és teljes leszerelési szerződés megkötésétől függetlenül már most feltétlenül értekezzék a gazdasá­gilag elmaradott ázsiai, afrikai és latin­amerikai országok kormányaival meg­segítésük nemzetközi programjának ki­dolgozásáról, hogy az általános és teljgf leszerelés eredményeként felszabadult eszközök egy részének segítségével ki­küszöböljék gazdasági elmaradottságu­kat. hogy ezt a programot terjessze az ENSZ közgyűlésének 18. ülésszaka elé. # szilárdan bízik az ész és az igaz­ság elveinek győzelmében, abban, hogy az egész világon olyan körülmények alakulnak kl, melyek örökre kirekesztik a háborút a társadalom életéből, s az emberi nemzedékek alkotta óriási erő­tartalékokat és eszközöket felemésztő lázas fegyverkezés helyett elkövetkezik a népek nagyszabású alkotó együttműkö­dése. hogy a földön boldog életet te­remtsenek." AZ AMERIKAI hadsereg folytatja pro­vokatív csapatátcsoportosításait Nyugat­Berlin és az NSZK között azon az autó­úton, mely az NDK területén vezet ke­resztül. Az átcsoportosítás körülbelül egy hétig fog tartani. (CTK) ACCRÁBAN, Ghana fővárosában az el­múlt napokban több bombamerényletet követtek el. Kwame Nkrumah elnök ezért szeptember 22-én kihirdette a rendkívüli állapotot. (CTK) A KONGÚ lENSZ-csapatok helikopte­rei megtalálták a ENSZ repülőgép­roncsait, melyet előző nap felderítő repülés során Észak-Katanga felett le­lőttek. A tíz svéd ENSZ katona közül, akik a fedélzeten voltak, egy életét vesztetts a többlek megsebesültek. (CTK) DÉL RHODÉSIA angol gyarmatban egyre feszültebb a helyzet. A törvény­ellenesen betiltott Zimbabwe — Afri­kai Népi Szövetség Párt funkcionáriu­saira letartóztatás! parancsot adtak kl. Betiltották az összes politikai gyűlést és összejövetelt. A Melsetter városban kitört zavargások leverésére ejtőernyő­söket bocsátottak le. (CTK) \Z INDIAI rendőrség letartóztatta i^lhiben Daniel Walcott amerikai állam­polgárt, akt nagy mennyiségű lőszert ikart Indiába csempészni. (CTK) / 1962. szeptember 23. * 0] SZŐ 3

Next

/
Thumbnails
Contents