Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-23 / 263. szám, vasárnap

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁG NÉPE • • Öntözzünk, ha szomjas a föld A JÖVÖNKRÖL SZÖLÖ VITAANYAG NAGY GONDOT FORDÍT A MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉRE S KIDOMBORÍTJA: „A MEZŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSÉNEK FELTÉTELE, HOGY A NÖVÉNYTERMESZTÉST MAGAS SZÍNVONALRA EMELJÜK." ENNEK TÖBB MŰDJA VAN, ÁM IGEN FONTOS ESZKÖZE AZ ÖNTÖZÉS. EZÉRT FORDUL A PÁRT A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓKHOZ ÉS A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSÉRT FELELŐS VEZETŐKHÖZ, HOGY „A KONGRESSZUS ELŐTTI VITA SORÁN VIZSGÁLJÁK MEG SAJ\T LEHETŐSÉGEIKET ÉS VÁLLALJANAK KÖTELEZETTSÉGEKET HALASTAVAK, VÍZTÁROLÓK ÉS ÖNTÖZŐBERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSÉRE". A víz az úr? A köztudatban e víz olyan természeti kincs, amely ingyenesen és korlátlanul áll rendelkezésünkre. Nagy úr. Ellene nem lehet védekezni, roszszabb, mint a tűzvész, ha a folyó kiönt medréből réteket, gabonát letarolva, falvakat elöntve pusztít mindent, ami útjába kerül. Régen szószerínt így volt, ma már, ha ugyan teljesen nem is tudtuk megszüntetni veszélyét, fékezni tudjuk, vad erejét hasznos célokra fogjuk be. Bár a víz sincs Ingyen és munka nélkül, de a nagyarányú állami beruházásokkal és a társadalom összelogott segítségével megoldhatjuk, hogy az egyenlőtlenül eloszló és sokszor pusztító víz ma már az emberi kultúra fejlesztésének szolgálatában álljon. Más szóval, ma már nem teljesen a víz az úr, hiszen szabályozni tudjuk a hatalmas folyókat, le tudjuk vezetni a vadvizeket, mert van rá mód és lehetőség. A valaha száradt, szikkadt, repedezett föld gazdag termést ad, ha szomját oltják, a mocsár és láp helyén dúsan víz feltörését. Használjuk ki jobban a berendezésekei Az idei talajjavító munkák eredményeként és az öntözéses gazdálkodás megteremtésével jövőre újabb 14 ezer hektár termőfölddel szaporítjuk a szántóterületet. A talajjavító munkák eddigi helyzete megköveteli, hogy fokozottabb tevékenységet fejtsünk ki a terv sikeres teljesítése érdekében. Arról van szó, hogy nem mindenütt kedvező a kép, nem mindenütt használjuk ki teljesen a már meglévő öntözőberendezéseket. A komárnói járásban — éppen e járás egyik szövetkezetében panaszkodtak a nagy szárazságra — a legnagyobb szárazság idején kihasználatlanul állt 37 olyan kút, melyeket öntözés céljaira készítettek. Korszerűbb öntözéssel nemcsak nagyobb termés, hanem lényeges vízmegtakarítás érhető el, mégpedig a csatornák szivárgásának csökkentésével, továbbá fejlettebb öntözési módszer fokozottabb elterjesztésével. Az ve fohászkodott egy kis esőért, mert ha nem esik, tönkre megy a kukorica, meg a cukorrépa. Régen volt már felhő az égen, s egy csepp nem sok, annyi sem esett már hetek óta ezen a tájon. A szomszédos szövetkezetben mégsem sült ki a kukorica, nem sárgult el a cukorrépa levele. A gabona, kiváltképpen az árpa meg rekordtermést hozott. Hát ez meg hogyan lehet, az ő földjükre talán különeső esett? Könnyű nékik — volt a válasz, öntözik a földet, nem hiányzik nekik az eső. Öntözhetnék maguk is — érveltem. Hát igen, öntözhetnék a földet, a szomjas növényt, csakhogy sokallják a költséget az öntözésre, meg hogy a víz eljuttatása is nehezebb mint a szomszédoknak. Ám nem mindenben 1963-as évben például újabb beruházáértettünk egyet velük, akik inkább sokkal nagy víztárolókat létesítünk, hagyják, hogy tönkre menjen a nö- mint a madunicei öntözőmű további vény, megfojtsa a szárazság, mintsem építése. Több mint hétezer hektár hogy „áldoznának" valamit az öntő- föld érzi majd a víz áldásos hatását zés megvalósítására. a Kolárovo—Sala között készülő nagy csatornahálózat megvalósításával. RenÉrdemes öntözni dezzük a Kis-Duna jobbpartján fekvő vidék vízszükségleiét is, hogy meg. Az öntözés ugyan viszonylag költ- szűnJék c terület földjein is a nagy termo rónák gazdag termessel fizetik séges beruházásokat igényel, ám né- S

Zárazsáe vissza a víz „megfékezésére" fordított hány esztendő alatt behozza a rátorösszeget, ha levezetjük a vadvizeket, dított összeget. Az öntözés tehát alap- . « w alagcsövezéssel meggátoljuk a talaj- jában vébe mind szövetkezeti, mind állami szempontból kifizetődő. A korszerű vízgazdálkodásnak az a Gondoljunk csak az idei nagy szá- legfőbb feladata, hogy megfelelő műrazságra. Mi lett volna sok helyütt, szaki létesítményekkel, a víztárolók mint Kolárovón, Selicén, Sládkovi- feltárásával biztosítsa a csapadékcovón és még egyéb helyen, ha nem igények teljes kielégítését. Ám addig öntözték volna a szomjas cukorré- is, amíg minden szövetkezetet bekappát, kukoricát és más növényekei? csolhatunk a nagy csatornahálózatba, Az öntözés — a nagy termés egyik legfontosabb eszköze Társadalmi rendszerünk és a szocialista nagyüzemek kialakulása lehetővé tette, hogy az utóbbi években nagyarányú talajjavítási munkákat hajtsunk végre. Szlovákiában, különösen Kelet-Szlovákiában nagy kiterjedésű, eddig terméketlen földet tettünk termővé a folyók szabályozásával, az öntözéses gazdálkodás megteremtésével. Az erre a célra fordított beruházásokra az utóbbi négy esztendőben 761 millió koronát fordított az állam. Ennek és a helyi kezdeményezéseknek köszönhető, hogy a szóban forgó években 64 és félezer hektárnyi termővé tett talajjal — ezen belül 12,3 ezer hektár az öntözött terület — gyarapodott a mezőgazdasági földterület. Záhorie vidékén és Kelet-Szlovákiában nagy kiterjedésű lecsapoló csatornahálózat építését kezdtük meg. Ezzel is nagy területen jó termőföldhöz jutunk, melyről egyes helyeken évente két termést is betakaríthatunk. Megéri-e a sok munkát, a ráfordított összeg megtérül-e hamarosan? Érdemes öntözni, hiszen ma már száz és száz szövetkezet és állami gazdaság példája bizonyítja, hogy az öntözés megtöri a szárazság hatását, s a jól fejlődő növény nagy terméssel, bőségesen kárpótol bennünket az öntözésre fordított összegekért. A fáradozás, a többletkiadás a hektárhozamok fokozásában jut kifejezésre, így az 1958. évhez viszonyítva 1961ben búzából 34,8 százalékkal, árpából 25,9 százalékkal nagyobb hektárhozamokat értünk el. Miért szebb a szomszéd termése? A nagy szárazság talán milliárdos károkat okozott volna a mezőgazdaságnak, így viszont — mivel öntözték a földet — nem volt oly nagy a szárazság okozta veszteség. A drženicei szövetkezetesek (levicei járás) például a múlt évben az öntözött cukorrépaföldekröl 80 mázsával többet takarítottak be, mint amennyi a nem öntözött területről. Včelincén, a Rim. Sobota-i járás egyik szövetkezetében kiszámították, hogy sokkal többet nyernek az öntözéssel, mintha tűrnék, hogy a szárazság ölje ki a növényt. Júliusban és augusztusban öntözték a földet, szépen nőtt, fejlődött a cukorrépa. Nem sajnálták a fáradságot, sem a pénzt, mert tudják : az öntözött répaföld hektárjáról 5000 koronával több a bevétel, míg az öntözésre fordított összeg alig 1000 korona hektáronként. Több kezdeményezést, ügyes megoldást Szó volt már róla, az állam milliókat fordít nagyarányú öntözőhálózat építésére, nagy víztárolókat létesítünk, ám emellett nem szorulhat háttérbe a kevésbé költséges, helyi viszonyok adta kisebb öntözőcsatornák építése sem. A szövetkezetektől több kezdeményezést várunk. Sok helyütt ügyesen, kis költséggel is lehet öntözni a legjobban rászoruló növényt. A most folyó vitában erről sem szabad megfeledkezni, hiszen számos példa van rá, hogy . állami segítség nélkül építettek helyi öntözőcsatornákat. Fontos leküzdenünk azt a nézetet, hogy a szövetkezet ráfizet az öntözésmost a pártdokumentum megvitatása idején jó, ha arról is beszélgetnek a szövetkezetekben, milyen úton-módon lehet a helyi viszonyok felhasználásával odahatni, hogy a nagy szárazság idején se szomjazzon a növény, sok-sok vizet kapjon a repedezett, szikkadt föld. MÉRY FERENC Az országos vita keretében a bratislavai Árucsomagolé dolgozói U mérlegelték eddigi munkájukat és több hasznos javaslatot tettek. örömmel állapították meg. hogy feladataikat globálisan az esztendő első napjától hét százalékkal túlteljesítik. Rámutattak azonban arra ii. hogy az árukirakodásban még akad javítani való. Javasolták, hogy a vagonkirakás meggyorsítása érdekében szervezzenek munkacsoportot, amely felelős lesz e fontos munkafolyamat gyors elvégzéséért. Így, a vagonok várakozási idejét a minimumra tudnák csökkenteni. Sok szó esett arról is, hogy a csomagoló dolgozóira különösen nagy feladatok hárulnak az utolsó negyedévben. Karácsony előtt többek között 15B tonna szárított déligyümölcsöt, 1B0 tonna kávéi, ugyanennyi kakaót kell becsomagolniuk és az üzletekbe eljuttatniuk. Remélik azonban, ezzel a feladattal lt sikeresen megbirkóznak. Képünkön Mária Slovákova mesternő. aki vitafelszólalásában az eredmények ismertetésén kívül rámutatott az előttük álló feladatokra és bírálta az előforduló hibákat. jFoto: A. Prakeš — CTK felvétele) Ez a kérdés régen is többször el- ľ

e- s h

oSy ezeket a hamis érveket hangzott, ha a határjáró gazda szeme megdöntsük, a želovcei szovetkezetemegakadt a szomszéd dúshozamú bú- se

k példájára utalunk. Néhány tagja záján, haragoszöld kukoricáján. Most sincs ez másképpen, a nyitott szemmel járó ember észreveszi, az egyik szövetkezetben szép zöld a cukorrépa, a szomszédos határban satnya, sárguló a levele. Mi ennek az oka? Miért szebb az egyik s miért gyen a szövetkezetnek itt is ellene volt az öntözésnek, ma nincs egyetlen egy olyan ember sem, aki ne volna hálás az úttörők munkájáért. A szóban léyő szövetkezetben a múlt év őszén a helyi patak vizének felhasználásával készítettek öntözőberendezést. Az idép gébb a másik szövetkezet határában szükség szerint öntöztek nyolc bek_ fŕírt ft ^ vi i jf tiT Vi n ÍJ- I o ti lnoniinála kukorica, vagy a cukorrépa? Ennek több oka van. Az egyik jobb talajművelést, több trágyát kapott, humuszban gazdagabb a talaja, az utóbbié nem. De ha egyformán minden táperőt megkapott ís mindkét szövetkezet földje, s mégis nagy a terméskülönbség, akkor miben rejlik a jobb termés titka? Nem titok ez. Valóság, hiszen nem egyszer találkozott az ember a nyár derekán is hasonló helyzettel. A komárnói járás egyik szövetkezetár dohányt, tíz hektár lucernát és tizennégy hektár cukorrépát. Az eredmény? Négyszer kaszálták a lucernát, cukorrépából 300 mázsa termésre számítottak, ám meg lesz az 500 mázsa is. Az öntözött dohány hektáronként 17 mázsa termést adott, míg a nem öntözött földön alig 10 mázsa termett. így 85 ezer korona bevételtöbblethez jutott az EFSZ az öntözött dohánybúi. S mennyibe került az öntözőberendezés? Harmincötezer koronába. tében az elnökkel beszélgettünk a Ide már nem kell bővebb magyarámúltkor a szövetkezeti gazdálkodás- zat, mert a felelet csak ez lehet: Érről. Az elnök a régóta tartó száraz- demes öntözni és öntözni kell, ha ságra panaszkodott és az eget kémlel- szomjas a föld. A népi ellenőrző bizottságokról* V. I . Lenin sokszor hangoztatta az ellenőrzés jelentőségét a szocialista társadalom építésében és fejlesztésében. Állam és forradalom című müvében hangsúlyozza: „Számvitel és ellenőrzés — ez a legfontosabb, ami a kommunista társadalom első szakaszának elindításához, helyes működéséhez kell." Pártunk az ellenőrzés kérdésének állandó és rendszeres figyelmet szentel. Már a CSKP 1956 júniusi országos konferenciája kitűzte az ellenőrzés két alapvető feladatát: tökéletesítsük és egyszerítsük le az ellenőrzés rendszerét. 1958-ban a népgazdaságfejlesztés nagyobb gazdasági hatékonyságát szolgáló alapelvekkel együtt jóváhagyták az ellenőrzés további javítására irányuló alapelveket ls. Ezek az alapelvek az ellenőrzés hatékonyabbá tételében, elsősorban a dolgozók fokozott részvételére számítottak, valamint az irányítás valamennyi fokán a vezetők kötelességeinek rendes teljesítésére. Az ellenőrzés és a statisztika küldetésének fejlesztésében alapvető jelentőségű a CSKP KB múlt évi határozata. Ez a határozat az ellenőrzés és a statisztika új szervezetét a társadalmi érdekek megvédésére irányítja a helyi és az/iparági érdekekkel szemben. A dolgozók aktíváival végzett munkát elmélyítette az állami ellenőrzés és statisztika kerületi és járási osztályainak létrehozása. Az állami ellenőrzés és statisztika kerületi és járási osztályainak tevékenysége a népgazdaság legfontosabb gazdasági problémáinak ellenőrzésére, a nyilvántartás színvonalának emelésére és a statisztikai adatok feldolgozásának központosítására irányult. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy a járásokban és kerületekben ezeknek a független szerveknek megalakítása elősegítette a pártunk Központi Bizottsága <ütal kitűzött feladatok teljesítését. Az ellenőrzés módszereiben foko-i zatosan új vonások honosodnak meg, * A Rudé právoban megjelent cikk rövidített szövege. mint például a megelőző ellenőrzés és a gazdasági elemzések felhasználása. Fejlődik az aktívával végzett munka és az ellenőrzést valamennyi fokozaton mindinkább az irányítás szerves részének tartják. Ez lehetővé teszi az egyes iparágak és az egész népgazdaság fejlődésében a kedvezőtlen Jelenségek okainak felismerését és leküzdését. Ennek ellenére az irányító munka meg nem felelő színvonalának rovására írható azoknak a fogyatékosságoknak nagy része, amelyek akadályozzák a dolgozók kezdeményezésének kibontakozását és népgazdaságunk még gyorsabb fejlődését. Antonín Novotný elvtárs a CSKP KB folyó év Júniusi ülésén kijelentette: „Elsősorban sürgősen meg kell szilárdítani a központi irányítást, ami azt jelenti, hogy tökéletesítjük az állami és gazdasági szervek tervező, szervező és ellenőrző munkáját. Határozottan véget kell vetni bármiféle ösztönösségnek, a társadalmi érdekek semmibe vevésének, a gazdaság tervszerű és arányos fejlesztése törvényszerűsége lebecsülésének." hogy egész tevékenységünkben teljes mértékben érvényre kell jutnia a demokratikus centralizmus alapelvének, valamennyi fokon az irányítás egységes vonalának;' biztosítani kell a társadalmi .érdekek betartását és a feladatok maradéktalan teljesítéséért viselt felelősséget. Helyesen kiemeli, hogy az irányítás , fő eszköze az állami terv teljesítésének ellenőrzése, a dolgozók legszélesebbkörü részvételével. A központi irányítás megszilárdításában, a népgazdaság fejlesztésé-" ben és az állam igazgatásában a dolgozók közvetlen részvételének fokozása szempontjából egyebek közt nagy Jelentőségű intézkedés lesz a nép választott képviselőiből összetevődő népi ellenőrző bizottságok megalakítása. Ez a javaslat teljes mértékben megfelel annak az álláspontnak, amelyet V. I. Lenin a szocialista ellenőrzés kiépítésével kapcsolatban elfoglalt. Lenin nemcsak a fentről jövő ellenőrzésről, a hivatásos ellenőrző szervek által végrehajtott ellenőrzésről gondoskodott, hanem arról az ellenőrzésről is, amelyet tömegméretben az összes dolgozók végeztek. Tapasztalataink igazolják, hogy a népi ellenőrző bizottságok létrehozása törvényszerűen szükséges az ellenőrzés hatékonyságának szempontKözponti Bizottság határozatai- jából. Ez abból következik, hogy közban mindig hangsúlyozta, hogy feltétlenül be kell tartani a demokratikus centralizmus alapelvét. Ezt az alapelvet azonban már az irányítás új elvének bevezetése, főleg pedig gyakorlati megvalósítása során gyakran lebecsülték. Ennek igazolására a , gyakorlati életből számos konkrét példát lehetne említeni, amelyek megvilágítanák,-miért fordulnak elő némelykor nehézségek a népgazdaság folyamatos fejlődésének biztosításában. Az irányítás egyszersmind ellenőrzés is A kongresszus előtti okmány ezért állítja előtérbe a központi irányítás vetlenül a munkahelyen dolgozó kol-: lektíva az egyes személyeknél, de még a legalaposabban kiépített appa-: rá tusnál is jobban figyelemmel kísérheti és ellenőrizheti az üzemekben és vállalatokban az állami terv feladatainak, a pártszervnek' és a kormány határozatainak mindennapos teljesítését, idejében észreveszi a társadalom ellátásában mutatkozó gyenge pontokat, s pontosan és névreszólóan megállapíthatja, kilj és milyen mértékben felelősek az előforduló hanyagságokért, a társadalmi érdekek megszegéséért. A termelés megszervezésében, a nyersanyaggal és más értékekkel való gazdálkodásban a kollektíva alaposan ismeri az erős és a gyenge pontokat. Lehetősége van alapvető megjavítását. Hangsúlyozza, annak megítélésére, hogy a felelős Cl SZÖ 2 * 1962. szeptember 17,