Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-22 / 262. szám, szombat

RIPORT AZ NDK-BÓL Gundorf vôrpskôt ekár Lipcse elővárosának ls ne­vezhetnénk. Keletkezése is szorosan összeforrott a nagy város fejlődésével. A gazdag kereskedők, vállalkozók, gyá­rosok a város zajától távol építették villáikat és itt ren­dezték be lakosztályaikat. A 400 hektáros állami gaz­daság ís a város függeléke volt. Főleg Zöldségtermesz­téssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Ma afféle tudo­mányos intézet, ahol „me­net közben" vizsgálják a mezőgazdasági termelés gaz­daságosságának bonyolult kérdéseit, és a hatékony­ság terén szerzett tapaszta­latokat az egész Német De­mokratikus Köztársaságban népszerűsítik. Automatizált gabonaszáritó Kastélyszerű épületben szé­kel az igazgatóság. Délután négy felé a portáson kívül mindössze egy ember tar­tózkodik a hivatalban. , — Doktor Gerhard Mätzóld — mutatkozik be a negyven év körüli férfi. 0 árulja el, hogy. a Gun­dorfl Állami Gazdaság a Tu­dományos Akadémia kísérleti gazdasága ős szoros kap­csolat fűzi a Csehszlovák Tudományos Akadémiához is. Friss keletű jegyzőkönyveket vesz elő, ezek a tudományos együttműködés konkrét rész­leteit rögzítik. — Kutatásunk célja? —is­métli a kérdést. Magyarázat helyett karon fog és kivezet a nagy gazdasági udvar vé­gébe, ahol kisebb épület előtt két óriási tartály csil­log ezüstösen. — Tessék né­hány percig itt figyelni... Szót fogadunk. Nemsoká­ra teherautó érkezik gabo­nával. A pótkocsi egyik fe­le lassan emelkedni kezd, a gabona kiszóródik a tartály melletti garatba. Vezetőnk felvezet az épületbe. Ott újabb tartályok, csövek. Ezeken át vándorol a gabo­na egészen addig, amíg tel­jesen ki nem száraid. A ga­bonatisztítóból csövön szó­ródik a mázsára éjllított zsákokba. Automatikusan mé­ri az ötven kilót és a tisz­Az új m mutatják az utat így fest a „fejő-körhinta ta, száraz gabona mehet a malomba vagy a magtárba. — Ez a gabonaszáritó tel­jesen automatizált. Emberi kéz nem érinti a szemet. Hogy mit jelent a gabona gyors szárítása, azt nem kell különösebben magyaráz­nom. .. A kézi forgatás, szá­rítás költséges. Nos, ezt a szárítót itt kísérleteztük ki és ma az NDK-ban már két­ezer ehhez hasonló működik. Leegyszerűsített fejés Átmegyünk a istállókba. A tehenek szabadon mozognak, felettük tető, oldalai ialjesen nyitottak, falak helyett csu­pán vaskoriét. Az istálló egyik felében a tehenek sorban állnak egy ajtó előtt. Bármennyire fur­csán hangzik Is, így van. Szabályos Időközökben ez­után a soron kővetkező te­hén eltűnik a nyílásban... Itt fejik a teheneket. Ér­dekes módszer. Körhintasze­rűen egymást követő kalit­kák. Nagyságuk akkora, hogy a tehén éppen ^belefér. Lassan forognak körbe. A kör közepén két fehérköpe­nyes gondozó. Amint a te­hén belép a kalitkába, mo­sás után tőgyére teszik a fejőkészüléket. A tej átlát­szó csövön folyik a tartály­ba. Míg a kalitka lassan kör­be ér, kész a fejés. Le­akasztják a készüléket, a tehén kilép a kalitkából, amelybe belép a következő. — Csaknem teljesen auto­matizált — büszkélkedik ka­lauzunk. Kiderül azonban, hogy még nem egészen tökéletes a módszer és addig nem is vezetik be tömegesen. Vala­mi olyasféle gondolat is fel­merült, hogy a tehenek a kajlitkába lépés előtt hasig érő vízen mennének át és ez megoldaná a tögymo­sást... Erről nem sokat be­szél, egyelőre a jövő zené­je. .. Majd, ha elkészül. A beszélgetés folyamán kiderült, hogy a gazdaság­ban 34 tudományos dolgozó tevékenykedik. Huszonöt a helyszínen, kilenc pedig más gazdaságokban, szövetkeze­tekben. Az Itt bevált mód­szereket saját munkaszaka­szukon bevezetik, észrevéte­leiket pedig közlik a havi tudományos értekezleteken. A tudós közvetlenül segít íme egy példa, hogyan se­gíti a tudós a termelést és hogyan népszerűsítik ország­szerte a tudományos tapasz­talatokat. Kremenn község földmű­vesszövetkezete földterüle­tének - kétharmad részén (1600 hektáron) takarmányt termel. Évek óta küzködtek a szárítás és betakarítás ne­hézségeivel. A gundorfi kí­sérleti gazdaság májusban egy tudományos dolgozót küldött oda, aki a helyszí­nen aprólékosan kidolgozta a szárítás és betakarítás ter­vét. A szövetkezet erre a célra a tervnek megfelelően munkacsoportot alakított és megindult a gépesített mun­ka. S az eredmény? Augusz­tus 31-én Jelenthették, hogy a takarmányt idejében, Jó minőségben, veszteség nélkül betakarították. Az évekig tartó probléma megoldást nyert. A gazdaságban bevált mód­szerek azonban nem alkal­mazhatók minden szövetke­zetben vagy állami gazda­ságban sablonosa,n. A helyi viszonyok, a teljesen más körülmények ezt lehetetlen­né teszik. Ezért a tudósok munkája közvetlenül a ter­melésben óriási segítséget jelent a mezőgazdaságnak. — A kísérleti gazdaság legnagyobb sikere? Mützold elvtárs mosolyog. — Nehéz lenne ezt pontos mutatókban kifejezni. A me­zőgazdasági termelés haté­konyságának fokozása a cé­lúink. Fennállásunk tizenkét esztendeje alatt voltak ered­ményeink. A sok közül még­is kettőt szeretnék kiragad­ni. Elmondja, hogy a repce betakarítása a régi módszer­rel hektáronként 65—70 munkaórát igényelt. Beve­zették a kötözés nélküli kétmenetes betakarítást, és ezt hektáronként 12 óra alatt végzik el. Ugyancsak sikerült a zöldség megmun­kálásának teljes gépesítése. Olcsó, egyszerű módosítás­sal. Eddig egy hektár meg­művelése 150—180 órát, ma 15—20 órát Igényel. Számítsuk kl országos mé­retben I Tessék, dióhéjban a Gun­dorfi Kísérleti Állami Gaz­daság eredményei. A jövő­ben bizonyára még többet ls hallunk majd róluk. ZSILKA LASZLÖ ROMÁNIAI TUDÓSÍTÁS Ifjú tudományág fiatal kutatói Alig négy éves múltra te­kinthet vissza a Kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti In­tézet mellett működő nukleá­ris orvosgyógyászati osztály. A mindenre és mindenkire ki­terjedő figyelem, gondoskodás folytán jött létre, amelyben a népi demokratikus rendszer részesíti a romániai dolgozó­kat, hogy minél jobb, kedve­zőbb feltételeket biztosítson egészségük megvédésére, a betegségek megelőzésére, ala­pos kezelésére. s Fokozatosan kezdtek hozzá a munkához a kutatók, és ma már nemcsak ország-, hanem .Európa-szerte is rendkívül el­ismerésre méltó tevékenységet fejtenek ki. A dolgozó nép olyan feltételeket biztosított számukra, amelyek lehetővé tették szüntelen fejlődésü­ket. Eleinte szovjet, NDK-beli, valamint magyar készülékek alkották kutató berendezéseik túlnyomó többségét, de nap­ról napra nagyobb büszkeségr gel töltötte el a kutatókat az a tudat, hogy egyre jobb és értékesebb hazai felszerelési tárgyakkal gazdagíthatták la­boratóriumaikat. Ma már nem egy.olyan készülőkkel dicse­kedhetnék, amelyet ők maguk terveztek, kiviteleztek. De voltaképpen ml a mun­kájuk? Mi az, ami után a nukleáris orvosgyógyászati osztály munkatársai fáradha­tatlanul kutatnak? Hova il­leszthető tevékenységük az orvosgyógyőszatban? Röviden: korunk egyik leg-| nagyobb problémája, az atom­energiának békés célokra tör­ténő felhasználása, a rádió­aktív izotópoknak a gyógyá­szatban való minél szélesebb-1 körű alkalmazása, a száz megl száz, különféle sugárhatású | anyagokkal szembeni védeke-l zési terület kiszélesítése: ez mindennapos munkájuk mag - > : va. Ennek érdekében végeznek|| ezernyi érdekes, nagy szak-!; tudást, figyelmet, hivatásérze­tet igénylő,, a laikusok előtt J megfejthetetle,nül bonyolult­nak tűnő kísérletet. Elég al legkisebb pontatlanság, egy A kísérleti intézet egyik dol­gozója munka közben parányi figyelmetlenség hosszú kísérletezések fárad­ságos munkája veszhet kár- eloszlását figyelhetik meg, ba. Az elővigyázatlanság, a szaknyelven: térképezhetik védőberendezések figyelmet- fel. Ez a készülék használ­len kezelése pedig a rádio- ható a különböző májfunk­aktív izotópok ártalmas hatá- clós próbákra. Felfedi a máj­sának is kiteheti a kutatót, ban levő rosszindulatú daga­Kísérleteznek, figyelnek, natokat. sžámítanak. Ez jellemzi nap- És ha mór éppen a májjal rôl napra munkájukat. kapcsolatos tevékenységről Az úgynevezett B-es ípusú esett szó, említsük meg, hogy szovjet részecskeszámláló ké- nemrégiben nagy megtisztel­szülékkel például a környezet tetés érte a kolozsvári nuk­rédiűaktivitását határozzák leáris orvosgyógyászati osz­meg. Ez a módszer módot tályt: meghívást kapott a nyújt a védőintézkedések Csehszlovák Orvostudományi megtételére. A különböző mun- Társaság ÍOO' éves jubileuma kahelyeken, főleg bányák- alkalmából novemberben, Prá­ban fellépő sugárzások ellen gában sorrakerülő nagyszabá­így biztosítható a védekezés, sú ünnepi gyűlésre. De nem­óvóberendezés. Az úgyneve- csak mint tiszteletbeli ven­zett szclntikárt-késziilékkel dégekre, hanem a jubileum viszont például a rádióaktív során rendezett tudományos jódnak a szervezetben való értekezleten munkájukról be­számoló munkatársakra szá­mítanak a kolozsvári kuta­tókra. Az osztály a „Májvizs­gák rádióaktív izotópokkal" című dolgozatot készíti a prá­gai értekezletre. Természetesen a meghívás nemcsak büszkeséggel töltöt­te el az osztály munkatársait, hanem egyben még ala­posabb, /lelkesebb munkára ösztönzi őket. Ezért tanulnak szüntelen, gyarapítják állan­dóan szaktudásukat. Az ala­pos felkészülést szolgálta az Is, hogy az osztály vezetője, Holán Tibor dr. például he­roin hónapos szaktanfolya­mon vett Vészt a bukaresti atomreaktor mellett. Azután pedig, az Egészségügyi Vi­lágszervezet ösztöndíjasaként, féléves angliai, franciaorszá­gi ós belgiumi tanulmány­úton egészítette kl ismereteit. Szaktanfolyamot végeztek az osztály más munkatársai is, akik mindennapos munkájuk­ban egyre gyümölcsözőbben értékesítik a szovjet, a ha­zai és más külföldi szak­lapokban olvasottakat, tanul­takat. Lelkes, munkájának fon­tosságától, jelentőségétől Át­hatott munkaközösség dolgo­zik a kolozsvári nukleáris orvosgyógyászati osztályon. (Céljuk, hogy egyre szélesebb körben terjedhessen el a gyógykezelésben az atom­energia békés felhasználása, s ennek megfelelően fokoza­tosan csökkenjen a betegek száma. LASZLÖ FERENC BÉCSI TUDÓSÍTÁSUNK „KOMMUNISTÁKAT az osztrák parlamentbe!" A usztriában november 18-án választjők meg az új parlamentet. A polgári­konzervatív Osztrák Néppárt­nak (ÖVP) 79, Ausztria Szo­cialista Pártjának (SPO) 78 és a nagynémet nőci jellegű ún. Szabadságpártnak 8 képvise­lője van a mostani parlament­ben. A demokratikus szellem­mel ellentétes osztrák válasz­tójog érvényesülése következ­tében az 1959-ben megtartott, legutóbbi parlamenti válasz­tások alapján egyetlen kom­munista sem jutott be a par­lamentbe, annak ellenére, hogy 142 000 választó szava­zott a kommunistákra. A par­lament már 1945 óta az Oszt­rák Néppárt és Ausztria Szo­cialista Pártja koalíciós kor­mányának, de alapjában véve csak az említett két párt né­hány vezető politikusából álló ún. koalíciós bizottságnak a végrehajtó szerve, amelynek döntéseit a nagyiparosok szö­vetsége, a nagybankok s a külföldi tőke befolyásolják. Ausztria Szocialista Pártja az 1959-ben megtartott parla­menti választásukon 23 000­rel több szavazatot kapott, mint az Osztrák Néppárt. A demokráciaellenes választójog értelmében azonban eggyel kevesebb képviselője került be a parlamentbe, úgyhogy a többséget elnyert Osztrák Néppárt tagja lett Ausztria szövetségi kancellárja. Auszt­ria Szocialista Pártja tehát aránylag nagy választási si­kert aratott, de ezt nem hasz­nálta tel Ara, hogy megvédje az osztrák dolgozók érdekeit. A parlamentben közvetlenül a választások után jóváhagyott kormányprugram ugyan több szociálpolitikai intézkedést helyezett kilátásba, de csak nagyon keveset valósított meg belőle. így például közkölt­ségen 50 000 lakásnak kellett volna .épülnie, de 40 000-nél is kevesebb épült. Törvénybe kellett volna iktatni a 40 órás munkahetet, de továbbra is 45 órős az osztrák dolgozók munkahete. Hangzatos ígére­tek szerint a nyugdíjaknak a schilling adott értékéhez kel­lene igazodniok, s a közhiva­talnokokat, akiknek a háború előttinél átlag 22 százalékkal kisebb a fizetésük, fizetéseme­léssel kecsegtették, de mind­ez „füstbe ment terv" ma­radt. A kormány igazságos adópolitikát ígért, de csak a béradó némi csökkentésére került sor, a tőkések azon­ban sokmilliárdos adóenged­ményt élveznek, sőt tovább növelhetik adóhátrálékaikat. A kormány bár a pénz érté­kének szilárdítását ígérte, nem tesz semmit különböző árucikkek fokozatos drágulá­sa ellen. A reakció Ausztria Szocia­lista Pártjának e vá­lasztási sikere ellenére is mind nagyobb tért hódít. És nem különben az ország kle­rikallzálősa. A katolikus egy­ház Ausztriában évente 100 millió schilling állami támo­gatóst élvez, és az új isko­latörvény értelmében túlnyo­mórészt az állam gondosko­dik a katolikus magőtiiskolák fenntartásáról. A közoktatás klerikalizálásáról tanúskodik többek között, hogy a szak­iskolákra is kiterjesztették a kötelező vallősoktatőst. Ausztria Szocialista Pártja arra sem tudta felhasználni választási sikerét, hogy gá­tat vessen a neofaslzmus ter­jedésének. Egymást köveftik a nagynémet -újnáci-revansista provokációk és terrorakciók, a bajtársi egyesületek tagjai s a hitleri hadsereg volt ka­tonői „hőstetteikért" kapott kitüntetésekkel díszelegve rendeznek felvonulősokat, fa­siszta szellemű folyóiratok di­csőítik a hitleri háborút, fi a faslzált bíróságok többnyire felmentő ítéleteket hoznak a háborús bűnösök ős nőci ter­rorristák pőréiben. Az oszt­rák hadsereg parancsnokai csaknem valamennyien a hit­leri hadsereg volt tisztjei. A két kormánypárt — ami Ausztria snmlegésságét é« füg­getlenségét Illeti — gyakran nagyabb kétes magatartást ta­núsít. A legsúlyosabb csapás akkor érte Ausztria semleges­ségét, amikor Kreltky külügymi­niszter, Ausztria Szocialista Pártjának egyik vezére, Brttsx­szelben előterjesztette az osz­trák kormány kérelmét, misze­rint az Osztrák Köztársaság tár­sulni kíván a Közös Piachoz. Pittermann alkancellár, Ausztria Szocialista Pártjának elnöke, a párt 1959-ben tartott kongresz­szusán ezt még ellenezte, de a párt vezetősége azóta módosí­totta „elveit", és ma már szin­tén szorgalmazza a csatlakozást a Közös Piachoz. A két koalíciós párt egybe­hangzó választási jelszava a kö­vetkező: „A schillingnek nem szabad veszítenie értékéből!" Nyílt titok azonban, hogy a kormány helytelen gazdasági politikája a schilling elértékte­lenedéséhez vazet. A kormány ugyanis semmiben sem korlá­tozza, sőt támogatja ls azokat, akik telhetetlenek nyereséghaj­hászásukban s nem riadnak vissza a legarcátlanabb árdrá­gítástól sem. Ausztriában állítólag az ár­drágulás megszüntetéséire irányuló akció kezdődött. A szakszervezetek és a vállalko­zók között létrejött s a minisz­tertanács által is jóváhagyott megegyezés értelmében a vállal­kozók és a kereskedők lemon­danak minden további árdrágí­tásról, sót leszállítják egyes cikkek árát is. Ezt azonban ah­hoz a feltételhez kötik, hogy a dolgozók bére, illetve fizetése se emelkedjék. Az említett meg­egyezés óta eltelt három hónap alatt azonban nem került sor úgyszólván semmi árleszállítás­ra, bizonyos idénycikkek — zöldség, gyümölcs stb. — ki­vételével, amelyeknek árát rendszerint leszállítják a nyári hónapokban. Az osztrák burzsoáziát I Ausztria Szocialista Pártjának vazetfiségát mégis mind nagyobb aggodalmak töltik el, mert már több esetben bebizonyosodott, hogy egyre nehezebben tarthat­ják vissza á dolgozókat azok­tól a harcos akcióktól, melyek­nek célja, hogy keresetük arányban legyen az egyre emel­kedő árakkal, g ők is részesed­jenek a jelenlegi gazdasági kon­juktúra eredményeiben. Az utóbbi hónapokban az osztrák dolgozók több harcos megmoz­dulása, sztrájkja ls bizonyítja, a burzsoázia aggodalmai Indo­koltak. Sztrájkba léptek a kohá­szok, a vendéglátóipari dolgozók s a rendőrség, a csendőrság és a vámőrség tagjai is egyre eré­lyesebben lépnek fel jogos köve­telményeikkel. Üjabban az oszt­rák cukorgyárak s vegyipari üzemek munkásai és más ipari dolgozók is béremelést köve­telnek. Az Osztrák Néppárt jobboldali körei — tekintettel a közelgő választási harcra — megvál­toztatták. eddigi taktikájukat. Bár most is az „együttműkö­dés", vagyis az Osztrák Nép­párt és Ausztria Szocialista Pártja koalíciójának hívei, újabban azt akarják, hogy a jö­vőben parlamenti többség dönt­sön azokban a kérdésekben, amelyekben a kormány nem jut megegyezésre. Ez pedig azt jelenti, hogy az Osztrák Néppárt reakciós törvényjavas­latalt — amennyiben Ausztria Szocialista Pártjának képviselői nem értenének velük egyet — a parlament a Szabadság Párt képviselőinek hozzájárulásával hagyhassa jóvá. T? árhogy is végződjenek a -*-* parlamenti választások, a kormány politikája nem fog változni. Ezért az a választási harc legfontosabb kérdése, be­jutnak-e a kommunisták a pár­iamentbe? Ennek rendkívül nagy politikai jelentősége len­ne, mert a kommunisták nem­csak színlelt, hanem valóban harcos ellenzékként lépnének fel, ami egyrészt megsokszo­rozná a munkásosztály erejét és öntudatosságát, másrészt baloldali eltolódásokhoz vezet­ne Ausztria Szocialista Pártjá­ban. A kommunisták rendkívül nehéz feltételek között. az eszeveszett kommunistaellenes uszító kampány légkörében vív­ják választási harcukat. Míg az osztrák rádió a pártok vetél­kedésében mindegyiknek ren­dslkezásére áll, — nem kivé­tel a nagynémet neofasiszta sza­badságpárt sem — a kommu­nisták nem vehetik- igénvbe választási harcuk céljaira. Mindezek a nagy nehézségek s»m riasztják azonban vissza őket attól, hogy öntudatos ki­tartással, de elsősorban az üze­mekben s a proletárnegyedek­ben folytatott személyes meg­győző agitációval törekedjenek jelszavuk — „Kommunistá­kat a parlamenti) a"! va­lóra váltására. FRANZ KUNÉRT Cl SZÖ 2 * 1962. szeptember 17,

Next

/
Thumbnails
Contents