Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-22 / 262. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesül jetele! SZLOVAKIA KOHHUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA Bratislava, 1962. szeptember 22. szombat • 50 fillér * XV. évf., 262. szám A HELYI GAZDÁLKODASBAN HASZNÁLJUK Kl A TARTALÉKOKAT A helyi gazdálkodás nem tartozik ugyan az ország gazdasági helyzetét döntően befolyásoló ágazatok .közé — jelentősége mégis vitathatatlan, mégpedig azért, mert a helyi gazdálkodás, illetve a közszolgáltatási üzemek munkája közvetlenül érinti az ország valamennyi dolgozóját. Csak az ügy síkerét szolgálhatja, ha a jövő évi terv előkészítésével párhuzamosan mérlegeljük a helyi gazdálkodási üzemek munkáját is. Elmondhatjuk, hogy jelenleg elég jó munkát végeznek a helyi gazdálkodási üzemek, lényegesen javul a terv teljesítése. Például a múlt évhez viszonyítva a helyi ipari üzemek árutermelése 5,2 százalékkal növekedett. A lehetőségekhez mérten azonban ennél is nagyobb lehetett volna a fejlődés. Amikor erről van szó, akkor az illetékesek gyakran és szívesen hivatkoznak az anyagellátási nehézségekre. Ez komoly indok, és nem lenne helyes, ha lebecsülnénk. De ugyanúgy túlzás felnagyítani a tényeket. A helyzet ugyanis az, hogy a helyi iparban — amely szerves része a helyi gazdálkodásnak — már az első negyedévben 325 millió koronával túllépték az anyagtartalék normáit. Ez világosan bizonyítja, hogy nem lehet minden esetben az anyaghiányra hivatkozni. A túlzott anyaghalmozás mindenképpen helytelen és elítélendő dolog. Ennek ellenére egyes üzemekben szívesen halmozzák a tartalékanyagot. Ám ha meghallgatnák néhány olyan üzem dolgozóinak véleményét, amelyeket ezzel a halmozással megrövidítettek, akkor látnák, milyen károkat okoztak önzésükkel másoknak és az ls kiderülne a tényekből, hogy országos méretben is ártottak d helyi gazdálkodás tevékenységének. Éppen ezért a tervkészítéskor felül kell vizsgálni, hogy az egyes üzemekben betartják-e az anyagszükséglet normáit, azaz a tartalékok nincsenek-e ellentétben az átlagos szükséglettel, igényekkel. Természetes, hogy az anyagszükséglet tervezésénél ezekből a konkrét adatokból kell majd kiindulni. A „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól" szóló pártdokumentum hangsúlyozza, hogy a népgazdaságunkban Jelenleg előforduló nehézségek leküzdésének egyik alapvető feltétele az irányító munka megjavítása. Teljes mértékben érvényes ez a helyi gazdálkodás szakaszán és a nemzeti bizottságok munkájában is. Annál is inkább, mivel a helyi gazdálkodás aránylag sok élőmunkát követel, az anyagellátás szakaszán nincs sok üzemmel összeköttetésben. Éppen ezért a helyi gazdálkodási üzemek munkájának megjavítása elsősor ban a jó szervezéstől függ. Ha a jövő évi terveket ezek figyelembe vételével készítik el a helyi gazdálkodási üzemek, akkor már be is bizonyították az említettek helyességét. A párt Központi Bizottságának határozata értelmében például ebben az évben a mosodáknak átlag hazánk valamennyi polgárára számítva 2,3 kg fehérneműt kellene kimosniuk. A valóságban azonban megközelítőleg sem teljesítik a tervet a mosodák. Az eddigiek szerint a tervhez viszonyítva az 1963as évben még nagyobb lesz a különbözet. És itt nem arról van szó, mintha a dolgozók nem akarnák igénybe venni a mosodákat, Inkább az a hiba, hogy a mosodákban hosszú ideig elfekszik a fehérnemű és gyakran a minőség is kifogásolható. Ezért nem csoda, ha gyakran azok ls a házi mosást helyezik előtérbe, akik korábban már a mosodákat vették igénybe. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a mosodák megközelítőleg sem használják ki kapacitásukat. Országos átlagban mindössze 58,9 százalékos az eredmény. A helyzet megváltoztatásának kulcsa mindenekelőtt a nemzeti bizottságok kezében van, főképp abban, hogyan fogják irányítani a mosodákat és milyen tervet készítenek a jövő évre. A jövő évi terv előkészítése megköveteli, hogy pontosan ismerjük a szükségletet, a lehetőségeket s a kettőt összhangba hozzuk. A helyi gazdálkodásban ez nem könynyű dolog, mivel sokféle termelési ágat foglal magában. A szükséglet és a lehetőség összehangolását azonban' megkönnyíti, ha az egyes termelési szakok szerint készítjük a tervet. Semmiképpen nem hasznos, ha a nemzeti bizottság csupán globális pénzügyi tervet készít, mert ezzel tulajdonképpen már el is veszett a szükséglet és a lehetőség összehangolása, hiszen végeredményben csak a pénzügyi terv teljesítését tartják szem előtt. Jogosan bírálták például a dolgozók; hogy egyes helyeken csaknem minden utcasarkon ott a cukrászda, vagy a virágkereskedés, ugyanakkor cipőjavító műhely alig akad. A szakok szerinti tervezésben a fő súlyt tehát azokra a szakaszokra kell vetni, amelyek iránt legnagyobbak a dolgozók igényei. Jól ismert dolog, hogy a múlt évben és még most is sok helyi gazdálkodási üzem nem kívánt mértékben azokra a termelési ágazatokra vetette a fő súlyt, amelyek sok anyagot Igényeltek. Ugyanis az anyag árát beszámították a kitermelt értékekbe, így az üzemek mutatós termelési számlával dicsekedhettek. A népgazdaság azonban ezzel semmit sem nyert, a helyi gazdálkodási üzemek szolgálatait igénybe vevők pedig egyenesen ráfizettek azzal, hogy az esetek többségében a munkavállalók egyáltalán nem dolgoztak a munkáltatók zsebének javára. A jövő évi terv előkészítése tehát bonyolult dolog. Már a^ért is, mert az 1963-as év nagyon fontos gazdasági évnek számít. A tervkészítés bonyolult volta megköveteli, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben vegyenek részt a helyi gazdálkodás tervének készítésében az őket irányító nemzeti bizottságok, továbbá a lehető legszélesebb körű kollektívák, a küldöttek, a helyi gazdálkodási üzemek dolgozói és természetesen a munkáltatók legszélesebb rétegei. Nem szabad megtörténnie annak, hogy a tervet csupán az üzem vezetősége állítja össze. Erre hívja fel a figyelmet a pártdokumentum ls. A pártszerveknek és -szervezeteknek ebben a szellemében kell irányítaniuk a nemzeti bizottságok munkáját, s ha szükséges, a nemzeti bizottságok és a helyi gazdálkodási üzemek dolgozóival részleteiben kell megtárgyalniuk a helyi gazdálkodási üzemek terveit, hogy azokban a lehető legnagyobb mértékben tükröződjék a szükséglet és a lehetőség, azaz a helyi gazdálkodási üzemek közmegelégedéssel szolgálják a társadalmi érdekeket. Nagy feladatok előtt Lassan kezdetét veszi a mezőgazdasági termékek őszi betakarítása és felvásárlása. Ez természetesen jelentősen növeli a vasutasokra háruló feladatokat. A csúcsforgalmat jelentű idényben becslések szerint mintegy négymillió tonna répát és hétszáz tonna burgonyát kell szállítaniuk. Ezt nem lesz könnyű valóra váltaniuk, mert ennyi áru szállításához megközelítőleg 270 ezer tehervenatra lesz szükség. Ám a kékhadsereg dolgozói nem tétlenek. Hatékony intézkedéseket foganatosítanak a csúcsforgalom idejére. Szervezési intézkedések mellett főleg a ki- és berakodó berendezések biztosítását és a vagonok, valamint a mozdonyok állandó üzemképességét szorgalmazzák. Gondolnak azonban elegendő munkaerő biztosítására ls. A répa- és burgonya-kampányra legjobban a prágai vasúti körzet dolgozói készültek fel. £ A tfebušicei vasutasok és a komofanyi vájárok felhívása egyre nagyobb visszhangra talál nemcsak a vasutasok, hanem a szállítók körében is. Augusztus közepéig már több mint 60 vasútállomás és csaknem' 1770 üzem válaszolt a felhívásra. Tudósítónk jelenti Prešovon a Nálepka kapitányról elnevezett üzemben 75 kollektíva versenyez a CSKP XII. kongresszusának brigádja címért. A versenyző munkacsoportok sikeresen teljesítik kötelezettségvállalásaikat. Képünkön: Ladislav Piroch részlegvezető és Marcela Kyselő, az egyik szocialista munkabrigád vezetője. (M. Tuleja — CTK — felvétele) A késlekedés veszélyeztetheti a jövő évi termést Dolgozzék kát műszakban minden lánctalpas traktor -k Sürgősen takarítsuk be a silótakarmányokat -k Szervezettebb munkát tesek 1600 tonnát, a kechneciek 850 tonnát, a jánokiak 1280 tonnát, lesilóztak, de a silótakarmány vontatott betakarítása sok faluban veszélyezteti A mezőgazdaságban a legtöbb tennivaló most ősszel van. Nemcsak a a legtöbb takarmányt fogyasztó burgonyát, cukorrépát, kukoricát és más terményt kell betakarítani, ha- szarvasmarha-állomány átteleltetését. nem a következő esztendő gabonatermelésének magvát is el kell vetni. 4 A munkálatok első szakasza: a talajelőkészítés, a takarmánykeverékek, a búza vetése, a burgonyaszedés, a silókukorica betakarítása már meg ls kez dődött. Kelet-Szlovákiában mind a szövetkezetekben, mind az állami gazdaságokban az ősziek vetésében, a burgonya és a silónövények betakarításában nagy a lemaradás. Egy esztendővel ezelőtt szeptember dereikáig az őszi vetéshez a talajt több mint 52 000 hektáron készítették elő és a rozs 49 százalékát elvetették. Az idén — igaz, a kései tavasz miatt kitolódtak az őszi munkák is — csak a fele van felszántva és a tervezett rozsnak csak 11 százaléka került a földbe. A košicei járásban több mint 19 000 hektáron kell az őszi vetést, 23 000 hektáron a rétek és a legelők javítását elvégezni. Ezenkívül be kell takarítani 2400 hektárról a burgonyát, 3500 hektár kukoricát, közel 2000 hektárról a cukorrépát és 3900 hektárról a silőtakarmányokat. Szeptember közepéig a tervezett szántást 22 százalékra, a rétek és legelők feltörését 10 százalékra, a rozs vetését 23 • százalékra, a silónövények betakarítását nem egész 30 százalékra végezték el. Szervezettebben, átgondoltabban kell irányítani a munkát. A kerületben csak 812 lánctalpas traktor szánt és ebből 98 dolgozik két műszakban. Itt az ideje, hogy ne csak a két műszak fontosságáról beszéljenek a vezetők, hanem azt szervezzék ls meg úgy, hogy tényleg éjjel-nappal dolgozzanak a gépek. A járás déli részén, a Bódva és Hernád folyók mentén, különösen az újonnan megművelt területeken nem ritkaság, hogy silókukoricából 600—800 mázsás hektárhozamot érnek el. A Turňa nad Bodvou-i szövetkezeA rešicai szövetkezetesek befejezték a burgonya betakarítását. A moldavaí síkság szabályozása után, az előbb terméketlen földön átlagosan 200 mázsás hozamot értek el. Hasonló ' jó burgonyatermést jelentenek Mokrance és Perín községekből is. A Barcai Állami Gazdaságban megkezdték a cukorrépa szedését. Átlagban 300 mázsás hozammal számolnak. Minden, gazdaságban rengeteg a munka. Az időszerű munkálatok lassú menete azt mutatja, hogy a HNB-k és a pártszervezetek nem fordítanak kellő gondot a munka jobb szervezésére, a faluk lakosságának mozgósítására. (m — s.) Algéria népe a választásokon a törvényes rendre szavazott A választások nyugalomban zajlottak le • A részvétel általában 80—85 százalékos volt • 25-én ül össze Algéria első nemzetgyűlése Algír (ČTK) — Annak ellenére, hogy még nem közölték a csütörtöki algériai parlamenti választások hivatalos eredményeit, az algériai lapok azt Írják, hogy az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front jelöltjeire a bejegyzett választók 95 százaléka szavazott. Az As-Saab, az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front lapja a csütörtöki választások lefolyásáról így ír: {Folytatás a 3. oldalon) Itt pattant az első ssikra V. Emléktábla a bejárat előtt Lipcse — a zajos vásári város egyik csendes külvárosában húzódik a szürke, földszintes épület. Utcára néző rácsos ablakait sűrű díszbokrok takarják. A bejárat a tágas udvarról nyílik. Előtte vörös rózsabokrokkal övezett emléktábla hirdeti, hogy V. I. Lenin 1900-ban ebben a házikóban — egy kezdetleges nyomdában nyomtatta ki az 'Iszkra első számait. Azóta pontosan hatvankét év telt el. Hat évtized! Az egykori nyomda ma már múzeum. Évente ezrek keresik fel a világ minden tájáról. Innen pattant ki az a szikra, amely forradalmi lángot lobbantott a cári Oroszországban. Milyen furcsa, de mennyire jelképes, hogy Lenin hazájától távol, idegen országban bujdosva készítette a bolsevik lap első számait. Német elvtársak segítségével, német nyomdában nyomták azt a lapot, amely harcba szólította Oroszország elnyomott népeit a cári önkényuralom, a kizsákmányolás ellen. A munkások, az elnyomottak nemzetközi szolidaritása tette csak lehetővé, hogy az Iszkra hasábjain Oroszországba ls eljusson a forradalmi párt szava. Lenin lapja csak a külföldi elvtársak segítségével tölthette be történelmi szerepét: irányította, szervezte, mozgósította a tömegeket. A múzeum alig két helyiségből áll Az elsőben az Iszkra története látható képeken, dokumentumokban. A másik, kicsike helyiségben az egykori nyomda kezdetleges felszerelésével. A szúette kis asztalon, ahol bizonyára az Iszkra korrektúrái is készültek, procelán ernyős petróleumlámpa áll. A sarok. ban betüszekrény. A nagy lenini gondolatokat szorgos kezek betűnként rakosgatták szavakba..'. Az ember agyában ezernyi emlék kavarog. Láttam Leningrádban azt a helyet, ahol Lenin 1917 tavaszán visszaérkezve száműzetéséből a tömegekhez szólt. Ezrek, százezrek ökle léndült a magasba. S nemsokára le is sújtott... De ez a kis nyomda Lipcsében mégis más. Mert az első szikra innen pattantI Hruscsov elvtárs a Német Demokratikus Köztársaságban járva megtekintette Lenin egykori munkahelyét. Meghatódva nézte a nyomda rozoga felszerelését. Mindöszsze ennyit mondott: „Abban az időben ettől a kicsike nyomdától a jövőnk függött. Lám, milyen óriást utat teltünk meg azóta!" zs. 1. -zen a gépen nyomták az Iszkra első számait