Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-21 / 261. szám, péntek

VAN MIRŐL VITÁZNI Országos elsőség és ami mögötte van v///////////////////////////////^^^^ S A kelet-szlovákiai kerület a múlt év óta tartja az országos elsőséget § az önsegéllyel végzett faluszépítő akcióban elért eredményekért. Erről ^ beszélgettünk a Kelet-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság helyi gaz- ^ d á lkod asi osztályán Ján Rajčán elvtárssal, a faluszépítő akciót irányító ^ munkacsoport titkárával. ^ A beszélgetés folyamán szóba kerültek a jó eredmények, de még fc több szó esett a fogyatékosságokról. Ezekről az utóbbiakról tudatosan ^ azért emlékezünk meg, hogy a nemzeti bizottságok illetékes szervei a $ nagy jelentőségű pártdakumentum megvitatása folyamán a széles nép- ^ tömegek bevonásával igyekezzenek megoldani mindazokat a problémá- ^ kat, melyek fékezik a faluszépítő akció feladatainak még eredménye- ^ sebb teljesítését. ^ Ww//////////////////////////////^ Az elsősége

t bi

ztosító tények Ezen a téren az Illetékes központi szervek értékelése alapján a keletszlovákiai kerület mutatja fel a legjobb teljesítményt. Közel 12 milliő korona felhasználásával 112 millió koronát meghaladó értéket nyert a nem tervezett beruházási akcióknál. A kerület dolgozói ezeknél több mint nyolc millió brigádórát dolgoztak le. Figyelmeztető számok A tervez'ett akcióknál 12 milliő koronát meghaladó beruházással alig 24 millió korona értékű művet állítottak elő. bár itt is közel egymillió, brigádórát dolgoztak le. A fenti számokból kitűnik, hogy éppen a tervezett akcióknál kedvezőtlen arány alakult ki a beruházási eszközök felhasználása és a megvalósított értékek mennyisége, színvonala között. Míg például az évi tervben előirányzott pénzügyi eszközök közel 55 százalékát kimerítették, a ter-' vezett akcióknak csupán 42 százalékát teljesítették. Ez az eredmény és a két mutató közötti arány kedvezőtlenebb, mint az 1961. évi, amikor már az első félév végéig a tervezett akciók 68 százalékát teljesítették, s emellett a beruházási eszközöknek csak 64 százalékát használták fel. Miben keresh

ető a fogya

té

kosságok gyökere Elsősorban abban, hogy kerületszerte sok a megkezdett, befejezetlen akció. Az 1962-es évre 338 építkezést terveztek. Ezekből 236 megkezdett építkezést az 1961-es évből „örököltek" és további 102-t megkezdtek. A megkezdett és a korábbi be nem fejezett építkezések közül 96 kultúrház, 37 tornaterem, 28 iskola, 20 HNB-épület várja a befejezést. Az említett fogyatékosságok elsősorban azokban a járásokban és községekben adódnak elő, ahol a tervezett akciók befejezés előtt állnak s emellett kedvezőtlenül nagy a megkezdett újabb akciók száma. Mindezt az idézte elő, hogy a tervezésnél vagy kihagyták a befejezetlen akciókat, vagy úgy elaprózták a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, hogy lehetetlenné válik a régebbi építkezések befejezése. Péidául a rožňavai járásban nem foglalták tervbe a vlachovl hat-tantermes Iskola épületének befejezését, pedig az elkészítéshez csupán 50 ezer korona kellett. Hasonló hibát követett el a Spišská Nová Ves-i Járási Nemzeti Bizottság, amely már az előző években megkezdett Dlhé Stráže-i iskola építését „felejtette ki" terveiből. Nagyobb figyelmet é

s feg

yelmet igényelnek ezek a feladatok, elsősorban a nemzeti bizottságok illetékes szerveitől, a tervező bizottságoktól, az építkezési osztályoktól stb. Kell, hogy aktívabban vegyék ki részüket a tervek összeállításában és jóváhagyásában, az anyagi eszközök helyes megosztásában, az építkezési tervek elkészítésének biztosításában, az építkezések ellenőrzésében stb. Mindezen feladatok elhanyagolása következtében történhetett meg például a Spišská Nová Ves-i járásban, hogy 1960-ban Veľký Folkmar községben tervezési előkészület nélkül megkezdték egy kultúrház építését. A Kelet-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsának 71. számú határozata értelmében a kerületi szaktényezők elemző ellenőrzéseket végeztek a kolinovcei iskola, a Mnísek nad Hnilcom-i kultúrház, a levočai sporttelep és az iliasovcei iskola építkezésén. Az ellenőrzés eredményei azt bizonyítják, hogy a Spišská Nová Ves-i JNB részéről nem fordítanak kellő gondot a faluszépítő akció szervezésére és Irányítására. A mulasztás különösen a járási tervező bizottság részéről nyilvánult meg, amely nem nyújt kellő segítséget a helyi nemzeti bizottságoknak a tervek összeállításában, és hiányos tevékenysége folytán olyan helyzet állt elő, hogy a tanácsnak háromszor kellett megtárgyalnia a tervjavaslatot és az állami bank csupán májusban kezdhette meg a betervezett akciókhoz szükséges pénzeszközök kiutalását. Nem csoda tehát, hogy ez a járás az utolsók között kullog a faluszépítő akció feladatainak teljesítésében. Több helyen az adott helyi viszonyokhoz mérten túlzottan igényes építkezésekbe kezdtek. így van ez például Bof községben is, ahol az emeletes kultúrház építését már néhány évvel ezelőtt megkezdték. Csupán a tetőzet több mint 100 ezer koronát emésztett föl. Ebben az évben a kiutalt 100 ezer koronát már kimerítették és még körülbelül 200 ezer koronát kitevő számlaköteg hever .fizetetlenül a helyi nemzeti bizottságon. S- hogy mennyi pénzre lesz még szükségük, míg ez a kultúrház felépül, még nem tudni. Van kiút Elsősorban is minden esetben biztosítani kell a tervezési és pénzügyi fegyelmet. Már a tervezéskor figyelembe kell venni a befejezetlen akciók számát és nem szabad megengedni a járási nemzeti bizottságoknak, hogy ezek teljes befejezése előtt újabb építkezésekbe kezdjenek. Ellenkező esetben a rendelkezésre álló anyagi eszközök felaprózódnak és fennáll annak a veszélye, hogy a megkezdett akciók száma állandóan növekedni fog. A jelen időszakban, amikor pártunk megvitatás céljából dolgozóink elé tárta a Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló vitaanyagot, egyszersmind javaslatokat adott a népgazdaságunk gyorsabb továbbfejlesztését gátló fogyatékosságok kiküszöbölésére. i Éppen ezért nagyon hasznos lesz, ha nemzeti bizottságaink ennek az alapvető okmánynak szellemében elemzés alá veszik a faluszépítő akció feladatai teljesítésének helyzetét és hozzálátnak a gátló tényezők eltávolításához. KULIK GELLÉRT. 1 ÚJ SZÓ A PÉLDAMUTATÓK NYOMÁBAN Pártunk XII. kongresszusának tiszteletére a že bes i szövetkezeti tagok többek között vállalták, hogy háztáji teheneik és tojóstyúkjaik után 10 800 liter tejet, illetve 8 910 tojást adnak el a közellátás számára! S h

a már vállaltuk, teljesítjük is — vélekedtek a szövetkezet vezetői. Versenyt írtak ki és megkezdték a feladatok teljesítését. A dolog jó oldala az volt, hogy a kezdeményezők jártak az élen, ők látogatták leggyakrabban a begyűjtőhelyet. Amikor értékelték a nyári munkálatok eredményeit, értékelték azt is, mi a helyzet a tej- és a tojáseladás terén, s kiosztották a régebben erre a célra szánt versenydíjakat. Örömmel kell megállapítani, hogy Aranyat érő kukorica A Nánai Állami Gazdaság berki részlege 100 hektáron termeszt kukoricát, túlnyomórészt a Garam mentén. A szárazság ellenére szép termésre számít a gazdaság. Egy-egy hektárról szeretnének 77 mázsát betakarítani. Szóval aranyat érő kukorica. A gazdaság dolgozói háromszor sarabolták s az utolsónál feltöltötték. Törését október elején kezdik. A XII. pártkongresszus tiszteletére Monos Dezső és Nagy Károly kombájnosok vállalták, hogy a termést a lehető legkisebb veszteséggel takarítják be, és az összes kukoricakórót leszecskázzák, amit a gazdaság dolgozói a répalevéllel együtt lesilóznak. Meidlik Kálmán, Nána • • • • Az elsó csehszlovák villanymeghajtású AE-18-as felvevő készülék, amely nagy érdeklődést kelt a brnói árumintavásáron. {CTK — J. Techezy felvétele)" a versenyben a szövetkezet vezetői kerültek az élre. A tejeladás terén Sárosi Lajos, a szövetkezet elnöke végzett az első helyen, aki 813 liter tejet adott el. Második Sárosi József Lacko, a szövetkezet zootechnikusa 601 literrel, míg harmadik Szedlák Imre, a szövetkezet raktárosa lett 574 liter tejjel. A tojáseladás terén az első helyre Sárosi Imre kovács került 830 tojással, a második ismét Sárosi Lajos szövetkezeti elnök 534 tojással és a harmadik Hornyák Imre, aki 430 tojást adott el. S mit hozott, ez a verseny, ami a vállalások teljesítését illeti? A szövetkezeti tagok a vállalt 10 800 liter tejre augusztus végéig már 8 971 litert adtak el, ami arra enged következtetni, hogy a vállalást teljesítik. A vállalt 8 910 tojás helyett pedig már 9006 tojást adtak el. Ez annak az eredménye, hogy a vállalások után a papírokat nem tették el a fiókba, hanem figyelemmel kísérték. S az igazi eredmény annak a következménye, hogy a szövetkezet vezetői saját maguk jártak elől jó példával a feladatok teljesítésében. IVAN SÁNDOR, Košice A gépesítés eredménye Filakovón meglátszik, hogy mind az állami gazdaság, mind az EFSZ nagy gondot fordít a gépesítésre. Ennek folytán a mezőgazdasági termelés évről évre növekedik. Például mindkét gazdaságban már befejezték a lucerna negyedik kaszálását. A száraz időjárás ellenére jól megy a szántás is és a kora ősziek nagy részét már elvetették. Néhány nap múlva elkezdik a jó termést ígérő cukorrépa szedését. A szövetkezetben túlnyomó részt idősebbek dolgoznak, de sok fiatal ment mezőgazdasági iskolába, hogy tanulmányai befejezése után felkészülve Jöhessen vissza a mezőgazdaságba. Torplš József, Filakovo Nálunk járt a M AT ESZ Zemianská OIča lakosai örömmel fogadták fán Kákos Az öreg fa is kivirágzik című háromfelvonásas zenés vígjátékát a Magyar Területi Színház előadásában, amely az idén már negyedszer látogatott el hozzánk. A darab elsősorban azért váltott ki tetszést, mert könnyed formában ecseteli falvaink és szövetkezeti dolgozóink életét. Kása Mihály, Zem. Ofča A sajtó, a rádió és a televízió minőségi és mennyiségi fejlődésének kérdései M

a van a hagyományos sajtónap. E nap ünnepségeinek keretében — amelyek munkajellegűek — értékeljük a sajtó, rádió, televízió és filmhíradó szerkesztőinek, a fotoriportereknek és mindazoknak a munkáját, akik részt vesznek az újság, a rádióműsorok és filmek létrehozásában. A szerkesztőségek megjutalmazzák legtevékenyebb üzemi és falusi, tudományos és egyéb munkahelyeken dolgozó tudósítóikat. Ez alkalomból megemlékezünk azoknak a derekas munkájáról is, akikkel — bár ugyancsak közvetlenül részt vesznek a lap előállításában — nem kerülünk oly gyakran érintkezésbe. Elsősorban a mettőrökre és segítőtársaikra, a szedőkre, a klissék készítőire, a gépszedőkre, a rotációs gépmesterekre, s a nyomdák sok-sok más dolgozójára gondolunk, akiknek zöme szocialista brigádokban dolgozik. Értékeljük a Postai Hírlapszolgálat kézbesítőinek munkáját, akik hőségben, esőben, fagyban egyaránt elviszik az újságokat köztársaságunk legmeszszebb fekvő részeibe is. A sajtónap idei ünnepségeit még jelentősebbé teszi az a tény, hogy a Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló dokumentummal kapcsolatos széleskörű kongresszus előtti vita idejére esnek. E jelentős esemény a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy elgondolkozzunk a sajtó két kongresszus között végbement minőségi és mennyiségi fejlődéséről, rámutassunk munkájának új módszereire, s azokra a pozitívumokra, amelyeket meg kell sokszorozni, de egyúttal a fogyatékosságokra is, amelyeket a lapok tartalmának további javítása érdekében ki kell Küszöbölni. A sajtó minőségi és mennyiségi fejlődése Napilapjaink és képes folyóirataink a pártszervek rendszeres gondoskodása folytán minőségileg tovább fejlődtek. A lapok bizonyos fokú szürkeségét fokozatosan tartalmi és alaki színesség váltotta fel. Oj dolog, amely lapjaink hasábjain már két éve egyre sikeresebben tért hódít, a szovjet sajtó tömegpolitikai munkája új formái terén szerzett tapasztalatainak érvényesítése. Szerkesztőségeink tömegpolitikai munkájának eddigi formáin kívül jelentős szerepet töltenek be elsősorban a szerzői kollektívák cikkei s a szerkesztőségek körül társadalmi elveken épülő szakértő aktívák. Miben rejlik tevékenységük jelentősége? A szerzői kollektívák cikkeinek tekintélyét emeli az a tény, hogy a problémák részletes ismeretében íródtak, igazak, tárgyilagosak s a felvetett problémák lényegére mutatnak rá. E cikkeket dolgozók, munkások és szövetkezeti tagok, mesterek és technikusok, szövetkezeti funkcionáriusok, politikai és tudományos dolgozók készítik és írják. A leghivatottabb emberek-, akiknek állásfoglalása és bírálata sokat nyom a latban, s főként tárgyilagosan megmutatja a további jobb munka távlatait. Ezt meggyőzően bizonyítja az a tény, hogy a szerzői kollektívák cikkében lévő bírálat ellen még soha senki sem fellebbezett, pedig ez gyakran megtörténik, amikor komoly problémákról egyének irnak bíráló cikket. Előfordul az is, hogy -már a eikk megírása folyamán kiküszöbölik a fogyatékosságokat. Habár ezek az eredmények igen értékesek, még következetesebben kell érvényesíteni a szovjet tapasztalatokat. A szerkesztőségek rovataiban még nem tudtuk megszervezni a nem rendszeresített szerkesztők munkáját. Ugyanakkor harcolnunk kell a formalista irányzatok ellen, amelyek konkrétan abban nyilvánulnak meg, hogy például külpolitikai cikkeket kizárólag szerkesztők írnak. Tovább? eléggé gyakran előfordul, hogy a szerzői kollektívák cikke csupán a dolgozókkai folytatott beszélgetést összegezi. Természetesen az ilyen cikkek ellen "semmi kifogásunk sem lehet, de nem ez a lényeg. Ez a forma nem felel meg a kollektív cikkírás szellemének, értelmének és jelentőségének, amely éppen abban rejlik, hogy a termelés közvetlen szervezői, az illetékes ágazat politikai, vezető és tudományos dolgozói együttesen írják a cikket. Ezért nem kell mindenáron ilyen cikkekre törekedni, hanem céltudatosan kell megszervezni megírásukat a legfontosabb gazdasági és társadalmi problémákról. Ez az az út, amelyen a jövőben valamennyi szerkesztőségnek haladnia kell, s ezért rendkívül nagy erőfeszítéssel kell erre törekedni, teljes eréllyel és következetességgel, az anyagi ösztönzőket is.Ieihasznáiva, mert a cikkíró szerkesztőkre is egyre gyakrabban hárul a szerkesztőségen kívüli aktíva megszervezésének feladata. Ezáltal a lap a szó legszorosabb értelmében a dolgozók szónoki emelvényévé válik. Tovább kell fejleszteni a levelezők táborát Ugyanilyen gondosságot követel a levelezők tábora. Ok a szerkesztőségek előőrsei a munkahelyeken, jelzik a munkahelyek problémáit, s a lapok hasábjain érzékeltetik az üzemek és a falvak légkörét. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy valamennyi szerkesztőség megjavította munkáját a levelezőkkel, beszélgetéseket, aktívákat és oktatást rendeznek számukra. A Pravda, a Smena és a Csehszlovák Rádió szerkesztősége rendszeres tájékoztató folyóiratokat ad ki részükre, amelyekben a levelezők figyelmét a fő feladatokra irányítják és általánosítják munkatapasztalataikat. A levelezőkről való fokozott gondoskodás következtében emelkedett a szerkesztőségekbe érkező levelek száma. Így például 1962 első felében a Pravda szerkesztőségébe, amelynek 716 levelezője van, 4485 levél érkezett. E levelek egyharmadát az állandó levelezők küldték. Felelősségteljesen foglalkozik a levelezőkkel a Slovenka szerkesztősége is, amelyhez évente mintegy 9000 levél érkezik. A Svet socializmu részére 61 külső munkatárs ír cikkeket a gyakorlati munkák szempontjából oly értékes szovjetunióbeli tapasztalatokról. A Technické noviny-nak 54tagú tanácsadó testülete van, s a szerkesztőség munkájában 300 szakember vesz részt. Minden szerkesztőség az idén számos új levelezőt szerzett. A Zivot című képeslapnak az FSZM üzemi bizottságai mellett működő 36 fényképészkörből küldenek fényképeket. A televíziós hírszolgálatot 132 külső munkatárs teszi változatosabbá s egyéb műsorai számára 15 filmkör készít felvételeket. E körök alkotásaiból az idén 156 filmtudósítást közvetítettek. A különböző munkahelyeken dolgozó szerzőknek .és levelezőknek e szerteágazó értékes tevékenysége még színesebbé, még érdekesebbé teszi lapjainkat, rádió- és televíziós műsorainkat. E tevékenységben kifejezésre . jut a dolgozók fokozott részvétele a lapok, a rádió- és televíziós műsorok összeállításában. A levelezők céltudatos szervezését a szerkesztőségek valamennyi rovatának együttműködésével tovább kell fejleszteni. A párt-, a szakszervezeti és ifjúsági szervezetekkel szoros együttműködésben kell megnyerni az üzemi folyóiratokat, a Járási lapokat, a szocialista brigádokat és a komplex brigádokat, valamint a dolgozók más, csoportjait, hogy a napilapok, a rádió és a televízió kollektív levelezőivé váljanak. A szerkesztőségek, amelyek felelős munkát végeznek a levelezőkkel, már gondoskodtak arról, hogy a legfontosabb munkahelyekről levelezőket nyerjenek meg. A pártalapszervezetek bizottságainak viszont a munkahelyeken kell gondoskodniuk a levelezők jó tájékozottságáról, neveléséről és számbeli gyarapításáról. A pártbizottság segítsége azonban semmi esetre se legyen gyámkodás. A pártszervek a legnagyobb mértékben és következetesen védjék meg a levelezőket a sajtóban megjelent bírálat miatti üldözéstől. A Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló dokumentummal kapcsolatos vitában láthatjuk, hogy a sajtó, a rádió és a televízió Szlovákiában mennyiségileg is páratlan mértékben fejlődött. Az SZLKP legutóbbi, 1958-ban tartott kongresszusa óta Szlovákiában a lapok példányszáma 2 956 000-ről 1962 első félévében 4135 000 példányra emelkedett. A nemzetiségi politika lenini elveinek helyes megvalósítása konkrétan kifejezésre jut abban is, hogy 18 lap jelenik meg nálunk magyar nyelven 227 000 egyszeri példányban és 5 lap ukrán nyelven, szükség szerinti példányszámban. Az ezer lakosra eső napilap-vétel az 1958. évi 130 példányról 208-ra emelkedett. Tehát Szlovákiában 100 lakos közül csaknem 21-re jut naponta egy-egy napilap-példány. Ez a szám tervszerűen szüntelenül növekedni fog. Ezen kívül háztartásaink 810 940 rádiókészülékkel és vezetékes rádióval, valamint 176 310 televíziós készülékkel rendelkeznek. Használjuk fel a sajtóban közölt jó példákat Fejlett szocialista társadalmunk feladatainak teljesítése igényesebb követelményeket támaszt a sajtó dolgozóival szemben is. A szocialista társadalom a szerkesztőségektől igényes, az időszerű kérdéseket behatóan elemző cikkeket kíván, amelyekben a népszerűsített példák mások számára is példaképül szolgálhatnak, segítséget ÚJ SZÖ 522 * 198

2. szeptember 19.