Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-20 / 260. szám, csütörtök

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁG NÉPE Jövőnkről van szó További ezrek és ezrek kapcsolódnak be a Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól című pártdokumentumról szóló országos vitába. A gyűléseken különféle munkabeosztású emberek mondanak véleményt, adnak tanácsot, tesznek javaslatot. A felszólalók egyértelműen kifejezik, hogy milyen fontos a párt által jelzett intézkedések bevezetése, a munka- és életkörülmények megjavítása. Hogy milyen lesz az életünk a jövőben, az mindannyiunktól függ. Ha töbhet fogunk termelni, jobban fogunk élni. Vonatkozik ez a mezőgazdaságra is, ahol a legtöbb a teendő. A felszólalók általában a saját munkakörükkel/ kapcsolatos véleményüket mondják el. Ilyen értelemben beszélt Zelenák István (Selice), Ján Bohuš (Bernolákovo), Labancz István (Rožňava), Fél Miklós (Dunajská Streda), Pintér Ferenc (Sládkovičovo), és Fazekas József (Galánta), akiknek nyilatkozatát alább közöljük: Zelenák Ferenc szövetkezeti dolgozó: — Falvaink az elmúlt években igen sokat fejlődtek. Nemcsak azért, mert új utcák születtek, hanem mert győzelemre jutott a nagyüzemi mezőgazdasági termelés. A jövőben azonban még nagyobb fejlődésre van szükség. 1970-ig a mezőgazdaságot az ipar színvonalára kell emelni, ami bizony igen nagy munkát követel mindenkitől. A dokumentum kifejezi, hogy a párt a mezőgazdasági termelést a gazdasági építés döntő láncszemének tartja. Ha feladatainkat nem fogjuk megoldani, továbbra is nehézségeink lesznek, nemcsak a mezőgazdaságban, hanem másutt- is. — Ez az igen fontos okmány nemcsak a hiányosságokat tárja fel, de megmutatja a tennivalókat is. Azt tanácsolja hogy meg kell szüntetnünk azokat az okokat, amelyek a szántóföldek csökkentéséhez vezetnek. Nem engedhető meg, hogy a községek a szántóföldek rovására terjeszkedjenek. A szántóföld területének gyarapítására a föld termékenyebbé tételére kell törekedni. Sajnos, ezt sok helyen nem értik meg és nemcsak a föld termékennyé tétele halad lassan, de a föld területe ís csökken. — Falvainkon többnyire még ma ls a régi építkezési szokás van divatban, azzal a különbséggel, hogy most sokkal nagyobb a mód és az igény, mint régen. Bár épülnek szövetkezeti társasházak, amelyek kisebb helyet igényelnek, és sok lakónak nyújtanak kényelmes otthont, sok esetben a családi házakhoz tartozó kerteket még -mindig* ,tdl nagysa méretezik. Ugyanakkor falvainkon az üzletek nincsenek- összpontosítva. Pedig a hellyelc.valé takarékosság és a dolgozók helyzetének megkönnyítése céljából nagyon • jók lennének az olyan áruházak, amelyekben egy helyen minden beszerezhető. — A dokumentummal egyetértek és nagyon helyeslem a pártnak a munka, és az életkörülmények megjavítására, különösen a mezőgazdasági termelés fellendítésére vonatkozó intézkedéseit. Ugyanakkor javaslom, hogy figyelembe véve a gazdaságosságot és a célszerűséget, a jövőben falvainkon is kizárólag összpontosított áruházakat építsenek. Ezzel nemcsak területet nyerünk, de a bevásárlást is megkönnyítjük. Ján Bohuš vasutas: — A pártdokumentuniot a napokban tárgyaltuk. A sok-sok egyeben kívül természetesen mi Is a saját munkánkra, a vasút munkájára vonatkozó részt vitattuk meg a legalaposabban. Munkánkról különösen most időszerű beszélni, hiszen rövidesen itt van a burgonya és a cukorrépa betakarításának az ideje, ez pedig a vasútnak csúcsforgalmat jelent. De egyébként is. A társadalmi termelés növekedésével összhangban kell állnia a közlekedés fejlesztésének. Nem engedhető meg, hogy a közlekedés lemaradjon a népgazdaság szükségletei mögött. Ami munkánkat illeti, ezen a téren a rejtett tartalékok feltárása, a közlekedéssel szemben tanúsított célszerűtlen együttműködés kiküszöbölése, a felesleges anyagszállítás megszüntetése, és a szállításra leginkább megfelelő útvonalak kihasználása a legfontosabb teendők, — A személyszállításban eleget kell tennünk a szállítás minőségével, gyorsaságával, kényelmével és biztonságával szemben tanúsított egyre növekvő igényeknek, állandóan tökéletesítve az utasoknak nyújtott szolgálatokat. Túlzás nélkül merem állítani, hogy ezen a téren az utóbbi időben már nagyon sokat változott a helyzet. Főleg, ami az étkeztetést illeti. Étkező-kocsijainkban jó minőségű étel kapható és semmivel sem drágább mint más ellátóhelyeken. Természetesen tennivaló még van bőven. A k'icsiknak tisztábbaknak kellene lenniük, néha nem jól csukódnak az ajtók, ablakok, nem jók a fűtőtestek. A tisztaságra vonatkozólag az utasok véleményét tolmácsolom... De elmondom saját véleményemet ls: a tisztaságra az utasoknak is jobban kellene vigyázniuk... A vitaanyaggal kapcsolatban még annyi a megjegyzésem, hogy mi mindent megteszünk, hogy elősegítsük a zavartalan közlekedést és hogy hozzájáruljunk népgazdaságunk fejlődéséhez. Labancz István múzeumigazgató: — Sok máson kívül a dokumentum hangsúlyozza a proletár nemzetköziségre és a szocialista hazafiságra nevelés szükségességét. Ogy vélem, ezen a téren a múzeumok is sokat tehetnek. Elsősorban azzal, ha a múzeumok dolgozói nemcsak szakmai kérdéseket: a kutatást, a gyűjtést és a számontartást tekintik feladatuknak, hanerii figyelemmel kísérik a ma legfontosabb problémáit, és a múzeum eszközeivel segítenek azokat megoldani. A múzeumok a különféle rendezvényekkel sokat segíthetnek például a történelem és a társadalomtudmányok ismertetésével nagyszerűen nevelhetnek a tudományos világnézetre. Múzeumaink gyakran rendeznek kiállításokat, a rendezők azonban néha megfeledkeznek arról, hogy a kiállítás megfelel-e a követelményeknek, van-e iránta érdeklődés, kihasználja-e a népművelés lehetőségeit. — Nem általános jelenség, esetenként azonban még ma ís találni múzeológusokat, akik csak a múzeum ügyeit veszik figyelembe és megfeledkeznek a többi, szintén fontos, a múzeum ügyeivel tulajdonképpen szorosan összefüggő társadalmi teendőkről, t^bijek között a kiállítások rendezéséről. A múzeumi kiállításoknak pedig igen fontos szerepük van és elsőrendű hivatásuk, hogy materialista világnézetre neveljenek. A jól dolgozó múzeumok munkatársai részére ünnepet jelent az a nap, amelyiken kiállítást nyitnak. Hiszen a kiállításon számolnak be arról, hogy a múzeum dolgozói hogyan tartanak lépést a mával, hogyan tudják a népnevelést szolgálni. Nagy szerepük van a múzeumokban a honismereti köröknek is. Igen jó szolgálatot tehetnek a proletár nemzetköziségre és a szocialista hazafiságra történő nevelésben. Hogy a dokumentumban megszabott teendőket az ideológiai nevelés terén is maradéktalanul teljesíthessük, javaslom, hogy a jövőben ne csak a múzeumok, de a társadalmi és tömegszervezetek keretén belül is alakítsunk minél több honismereti kört. A Csemadok Központi Bizottsága erre vonatkozólag éppen a napokban tartott ülésén hozott határozatot. Jó lenne, ha a honismereti körök alakítását a többi társadalmi tömegszervezetek, valamint az iskolák és a neveléssel foglalkozó más intézmények ls szorgalmaznák. A honismereti kör az ideológiai nevelésre nagyon sok lehetőséget teremt. Fazekas József kőműves: — Életünkben még mindig sok gondot okoz a lakáskérdés megoldása. Pedig amint a dokumentum leszögezi, csupán 1959 és 1961-ben több mint 220 000 lakást építettünk. Az igényeket azonban még így sem elégítettük ki. A Jövőben még több lakás kellene, hogy a szükségletekkel nem tudunk lépést tartani és sok építkezés befejezése késik, annak nem utolsósorban az építkezéseken uralkodó elégtelen munkaerkölcs az oka. Bár az utóbbi időben ezen a téren ls sokat Javult a helyzet, építkezéseinken még mindig gyakori a munkaerő-hullámzás és a törvényes munkaidő megszegése. A szombat és a hétfő sok építkezésen még ma is munkaszünet. Tudjuk, hogy a vidéki dolgozóknak szükségük van pihenőre. Ilyen mértékben azonban még sem szabad a munkából távolmaradniuk. Hiszen amint láthatjuk, ennek következtében az egész terv felborul. A vidékről bejáró dolgozóknak meg kellene érteniük, hogy a feladatok teljesítését a munkaidő kihasználása is nagyon befolyásolja. Az építkezés meggyorsítása érdekében nem is javasolhatok mást, mint hogy küzdjünk a munkaidő Jobb kihasználásáért. Fél Miklós Csemadok járási titkár: — Szerénytelenség nélkül mondva azok közé a járások közé tartozunk, ^amelyekben a Csemadok helyi szervezetei Jelentős munkát végeznek. Számokkal bizonyíthatnám, hogy csupán az utóbbi néhány hónap alatt helyi szervezeteink hány jól sikerült ismeretterjesztő előadást, színdarabbemutatót, esztrádműsort, irodalmi estet, Csemadok-napot és más kulturális műsort rendeztek. Nem akarok azonban felsorolásokba bocsátkozni. Röviden csak annyit, hogy néhány kivételtől eltekintve helyi csoportjaink jól dolgoznak s munkájuk nyomán szép eredmények születnek. Felsorolás helyett inkább az eredmények titkáról néhány szót. — Sikereinket elsősorban és túlnyomórészt annak köszönhetjük, hogy állandó és szoros kapcsolatban vagyunk a pártszervezetekkel, a helyi nemzeti bizottságokkal és a tömegszervezetek helyi szervezeteinek vezetőivel és tagjaival. Terveinket, problémáinkat mindig közösen megtárgyaljuk, közösen végezzük a munkát, s közösen szeryezzük a különféle akciókat. Nálunk nem fordul elő, hogy a helyi szervezetek egymás tudta nélkül, esetleg egymás ellen dolgoznának. Véleményem szerint ez így helyes és ennek így kellene lenni mindenütt. — A dokumentumban szó van arról, hogy a nevelőmunkában még mindig sok hiány található. Dolgozóink például joggal elégedetlenek az olyan műsorokkal, amelyekben még kispolgári nézetekkel találkoznak. A nyílt és világos eszmeiséget nélkülöző, egyhangú, néha sületlen esztrádok nem nevezhetők másnak, mint a kulturáUs munka selejtjeinek. Az együttműködés azért is szükséges, hogy ilyen selejtek bemutatására ne kerüljön sor, A tapasztalatcsere révén ugyanis együtteseink rámutatnak egymás hibáira és kölcsönösen Javítják munkájukat. Teremtsenek hát kulturális együtteseink és a helyi szervezetek egymás között a jövőben az eddiginél is jobb kapcsolatokat. A Jó munkának ez az egyik nélkülözhetetlen feltétele. Pintér Ferenc iskolaigazgató: — Mint pedagógust a dokumentumnak legjobban a nevelésre vonatkozó része ragadott meg. A nevelés terén bizony nagyon sok a tennivaló. Mindenekelőtt olyan embereket kell nevelnünk, akik szeretik a munkát, értékelik a jelent és önfeláldozóan harcolnak a jövőért. A nevelés azonban nemcsak az iskola feladata. Nevelni kell a családnak, a munkahelynek, a tömegszervezeteknek és általában az egész környezetnek. Az iskolán kívüli nevelés legalább olyan fontos, mint az iskolai. — A ml iskolánk a helyi kenderfeldolgozó üzemmel tart védnökségi kapcsolatot. Ezt a barátságot nagyon ápoljuk. Tanulóink az üzem Jó munkája révén a gyakorlatban győződnek meg arról, amit az iskolában elméletileg tanulnak. Ebben az esetben mindenekelőtt a szülők mutatnak jó példát. Kiváló munkasikereikkel gyermekeiket is a munka és az élet szeretetére nevelik. Sajnos azonban előfordul még ma is, hogy a felnőttek nem mutatnak mindig példát. A nevelést pedig károsan befolyásolja, ha a tanuló mást lát a felnőttektől, mint amire az iskola tanítja. — A dokumentum rámutat arra, hogy ifjúságunk sok hasznos munkát végez, soraiból Jó dolgozók nőnek fel. Ez azonban nem Jelenti azt, hogy most már elégedettek lehetünk. Az Iskola, a család, a társadalmi szervezetek és az üzemek figyelmének előterében ezentúl ls az ifjúság körében végzett nev^lőmunkának kell állnia. Véleményem szerint a további siker érdekében az szükséges, hogy a nevelés egységes legyen és kiterjedjen az élet minden területére. A dokumentumnak úgyszólván mindegyik soráról sok sok megjegyzés hangzik el. A dolgozók részletesen foglalkoznak a tennivalókkal, behatóan tárgyalják politikai, gazdasági és kulturőlis életünk kérdéseit. Feltárják a fogyatékosságokat, tanácsot, javaslatot adnak. A véleményeket áthatja a szocialista társadalmunk továbbfejlődése iránt érzett felelősség BAL&ZS BÉLA Jozef Matušek és Vladimír Nahalka agronómus Jól kihasználják a termőföldet A szakosítás kérdése a mezőgazdaságban lassan tényleges formát ölt. Elsősorban is azért, mert szorosan összefügg a nagyüzemi termelés távlataival — azzal, hogy a mezőgazdasági termelés 1970-ig az ipar színvonalára emelkedjék. A budmericei EFSZ-ben világos e kérdés. Tudják, mily hasznot hajt a szövetkezetnek, s főként a társadalomnak. A „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól" szóló okmány, amely számos ötletet és javaslatot tartalmaz. A mezőgazdasági termelés gyorsabb növelésén kívül egy igen fontos tényezőre mutat rá, mégpedig a földdel való helyes gazdálkodásra. A budmericei szövetkezetben napjaink jelszava lett a föld minél hatékonyabb kihasználása. A budmericei szövetkezeteseket a vitaanyag tanulmányozása folyamán ezek a javaslatok érdekelték a legjobban. Kiegészítették a termelés szakosításával és a föld legnagyobbmérvű kihasználásával, tehát a hektárhozamok, s általában az egész termelés növelésével összefüggő terveiket, amelyekkel niár régebben foglalkoznak. A szövetkezet irodájában többen ültünk. Vlado Nahálka fiatal agronómus, Anton Pullman ökonómus, Jaroslav Stvrteckfj traktoros Jozef Galba Idősebb tapasztalt pedagógus, a szövetkezeti munkaiskola vezetője és Jozef Mrva csoportvezető, az üzemi pártszervezet elnöke. A vitaanyagot mindnyájan, jól áttanulmányozták. Ez kiderült a válaszokból, minden javaslatból. Helyesen mondotta Jozef Galba, hogy a termelés szakosításával összhangban elhatározták, hogy elsősorban a föld maximális kihasználását oldják meg. Anton Pullman ökonómus egyúttal elárulta, hogy szövetkezetük az árpa és a lóhere termesztésére helyezi a súlyt, a jövőben, mégpedig a kacsa, a sertés és a marhahús termelés fokozása érdekében. — Az árpa igen szereti talajunkat — mondotta a fiatal agronómus. Az idén a „Szlovák Dunavásár" fajtából átlagosan 42 mázsás hektárhozamot értünk el. Ez az árpafajta hazánkban körzetesítve van, a jövő fajtája azonban a Valticei árpa. Ennek a termesztésére is jó feltételeink vannak. Hogy a budmericei EFSZ-ben a termelés növelését komolyan veszik éppúgy, mint a termelés szakosításával s a föld kihasználásával összefüggő feladatokat, ezt éppen most az őszi munkák idején bizonyítják a legjobban. A szövetkezet 1390 hektár mezőgazdasági földön gazdálkodik, s ebből 1230 hektár a szántóföld. Már az 1963 évi termelési terv is elárulja, hogy az árpa vetésterületét az idén 88 hektárral növelték, vagyis összesen 311 hektáron termelnek őszi árpát, amelynek a vetését e napokban már meg is kezdték. A terv szerint minden hektáron 29 mázsa — konkrétan 10 vagon —, sörőrpát és takarmányárpát akarnak termelni. Az idén 134 hektáron termelnek lóherét, 1963-ban azonban a lóhere vetésterületét 263 hektárra aövelik. Elhatározták, hogy mázsás hektárhozamot kell elérnlök lóheréből, Jóllehet az eddigi hozamok csak 40 mázsa körül mozogtak. A

héttagú komplexbrigád, amelyet Jozef Uhliar traktoros és Štefan Kulifaj, a szövetkezet gépesítője vezet, jól tudja, mi a teendő, hogy elhatározásuk és a Javaslatok valóra váljanak. Az őszi munkákhoz páratlan lelkesedéssel láttak hozzá. A tar-: lóhántást a járásban elsőként fejezték be s az elsők között vetették el az őszi repcét is. Elsőként kezdték meg az őszi keverékek és az őszi árpa vetését. A budmericei traktorosok azzal dicsekedhetnek, hogy a járásban eddig a legnagyobb területen végezték el a vetőszántást. Egyszóval mindannyian elhatározták, hogy az őszi munkákat idejében, az agrotechnikai határidőkön belül és jól végzik el. Igen, a komplexbrigád saját feladatának tekinti, hogy minden munkát idejében és jól elvégezzen. Hisz elsősorban tőlük függ, hogy a tervek és a javaslatok hogyan válnak valóra. Milan Baxa például kétsoros ve-: tógéppel már nagy területen elve-: tette az őszi keveréket. Most hamarosan befejezik az árpa vetését, majd pedig a még fennmaradó területet őszi keverékekkel veti be. Azért végzik a vetést így, hogy tavasszal a vetemények fokozatosan érjenek be. De szorgos munka folyt másutt Is. A budmericei szövetkezetben azonban nemcsak a talaj előnyös kihasználását oldották meg, hanem az öntözés kérdését is. Az őszi keverékek után a legkorábban lekaszált területeket burgonyával ültetik be, a többi földön pedig silókukoricát vetnek. 27 hektáron, ahol őszi árpát vetnek, az alávetést fűmag képezi stb. S

az öntözés? A jövő évben 30 hektárnyi félkorai burgonyát, silókukoricát és lóherét fognak ön-; töznl. De minden előkészületet megtesznek, hogy a további években még nagyobb területet öntözhessenek. Hisz minél inkább függetleníteni akarják a termést az időjárás szeszélyétől, főként az aszálytól, amint ezt a „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól" szóló vitaanyag ls hangoztatja. J. S. a párt vitaanyagát Pártunk XII. kongresszusa előtti vitaanyagát A szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól című dokumentumot a CSEMADOK galántai járási vezetősége ls megtárgyalta. Az öszszejövetelen Szigeti József, a párt járási titkára tartott értékes, a dokumentumot ismertető előadást. Utána Pásztor Ferenc, a CSEMADOK járási titkára beszélt a járásukban működő CSEMADOK helyi szervezeteinek munkájáról és teendőiről. A vitában felszólalók helyeselték a párt célkitűzéseit és értékes javaslatokat tettek. A gyűlés résztvevőt többek között határozatot hoztak, hogy a dokumentum szellemében fellendítik a járásukban működő CSEMADOK csoportok népnevelő- és kulturális munkáját, ugyanakkor mindent megtesznek, hogy a XII. kongresszus után minden CSEMADOK-tag megismerje a párt határozatát, és részt vegyen annak teljesítésében. (b) 1962. szeptember 20. * (JJ SZÓ 5