Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-19 / 259. szám, szerda

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁG NÉPE Á nagyszerű célok nagy feliekre mozgósítanak Aligha akad hazánkban olyan dolgozó, akinek a „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól" címen kiadott pártdokumentummal kapcsolatban ne lenne véleménye, megjegyzése, hozzászólása. Hiszen holnapunkról van szó, melyet a vitaanyag teljes nagyszerűségében elénk tőr. A merész, de reális tervek és célok természetesen valamennyiünkre komoly feladatokat rónak. És ezekről tanácskozik a kongresszusi előkészületek időszakában az ország népe. A szocialista törvényesség elmélyítése Sok gondot okozott, amíg a szövetkezetben mind a szervezés, mind a termelés terén sikerült megszilárdítaniuk a munkafegyelmet. Erről beszélt Kosár Vilmos, a padáfti szövetkezet elnöke. Azt sem titkolta, hogy pár évvel ezelő.tt a tagok jelentős része még a háztáji gazdálkodásban kereste a boldogulást. Azért kullogott a padáfti EFSZ a Dunajská Streda-i járásban az utolsók között. A szövetkezeti alapszabályzat és a házirend betartása, a szocialista törvényesség elmélyítése eredményezte, hogy ma már a közepesek közé került a szövetkezetük. — A vitaanyag hangsúlyozza — mondotta Kosár elvtárs —, hogy a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztéséhez komoly erőfeszítésre lesz szükség, s elsősorban ls a szervezést és az irányítást kell tökéletesíteni. Azt hiszem, hogy a vitagyűlésen erről is sokat fogunk beszélni. Nekem az a véleményem, hogy szövetkezetünk tagságától sok értékes javaslatra, hozzászólásra számíthatunk, mert ki ne akarna jobban, boldogabban élni. S ha a vitaanyag irányelvei alapján keressük az előttünk álló feladatok megvalósításának módját, akkor el is érjük céljainkat. Még sok mindenről beszélt Kosár elvtárs, de a sok közül ls különös figyelmet érdemel egy megjegyzése: — Mindenesetre továbbra is nagyon lényegesnek tartom a szocialista törvényesség betartását a vezetőkre és tagokra nézve egyaránt. Mert szerintem a fegyelem segített bennünket ahhoz, hogy kimozdultunk az egyhelyben topogásbói. Egységes nevelést A holicel iskolában a nevelésről társalogtunk, mert mi másról is lenne elsősorban véleményük a pedagógusoknak. — Hogy nekem ml ragadta meg leginkább a figyelmemet? — ismételte a kérdést Vaszik tanító. Elnézett a padsorok felett, de az sem kizárt, hogy tekintete a gyermekarcokon keresztül a szülőket látta, mert így nyilatkozott: — Az oktatás és a nevelés nagyon komoly munka, mert azok az emberek, akik a jövőre készítik fel az ifjúságot, tulajdonképpen mégis csak a mában élnek. Pár másodpercig hallgatott, majd így folytatta: — A pedagógus még könnyebben alkalmazkodik a feladat nagyságához, mert hivatása az új nemzedék nevelése. Több s kevesebb sikerrel az oktatásban együtt tud haladni a követelményekkel, ám a nevelésben már Az alumínium és ötvözeteinek forrasztására szolgőló német P-80/80 AL gép a brnói árumintavásáron: nehezebb a dolog. Hiszen csak akkor érhet el Igazán jó eredményt, ha az ifjúság egységes nevelése érdekében a lehető legszorosabban együttműködik a pedagógus a szülőkkel és az illetékes társadalmi szervezetekkel. Gondolom, hogy ezzel kapcsolatban a holicei Iskolára konkretizálva lesz miről vitáznunk. Elmondotta még, hogy a pedagógusok, a szülők és a társadalmi szervezetek nevelési módszerelnek és irányelveinek egységesítése érdekében mindenképpen a tanítókra vár a legnagyobb feladat. A mi kötelességünk, hogy már most, a vitagyűlésen közelebb kerüljünk egymáshoz nevelési problémáink megoldásában, s aztán a gyakoribb szülői látogatásokkal és a társadalmi szervezetekben végzett munkánkkal mindent megtegyünk azért, hogy a neveléssel és oktatással már a mában kialakítsák Ifjúságunkban a kommunizmusban elengedhetetlenül szükséges jellemvonásokat. Megfontolt javaslat A vitaanyagban ismertetett nyugdíjrendezés százezreket érint. Természetes tehát, hogy sokan mondanak véleményt a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Tóth Mihály bácsit, a Veiké Koslhy-i szövetkezet tagját azért is érdekelte a dokumentumnak idevágó része, mert a nyugdíjjogosultságig, a korhatár eléréséig már csak rövid ideje van. — Két szempontból is ésszerű és megfontolt javaslatnak tartom a nyugdíjrendezést, — mondotta. — Először is azért, mert a magamfajta ember mit is csinálna otthon munka nélkül. — Hogy nem kapom majd a korhatár után a nyugdíj egyharmadát, az szerintem nem hátrány, mert később a javasolt 5—7 százalékkal az úgyis pótlódik. A másik szempontból pedig azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egészségügyi szolgálat lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy a 60 éves ember még ne érezze magát munkára alkalmatlannak. S amint a vitaanyag említi, az egészségügyi gondoskodás még tovább javul. Beszélgettünk még Tóth bácsival a mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségeiről, a fiatalokról stb., de befejezésül hadd írjam ide, amit búcsúzáskor mondott. — Tudja mit szeretnék? Azt elérni, hogy a nyugdíjkorhatár után még legalább 10 évig bírjam a munkát. Mert az én életemben a legnagyobb örömet, megelégedést mindig a jól végzett munka jelentette. Kívánjuk Tóth bácsinak, hogy óhaja valósággá váljék. H .Gy. Helyzetjelentés az iskolaépítésrő

l: Ä nyugat-csehországi kerület vezet A tanévnyitással járó izgalmak él ürömök már elültek. Az első tanítási nap ünnepélyes légkörét a hétköznapok megszokott ritmusa váltotta fel. Számos űj iskola nyílt és ennek köszönhető, hogy vannak olyan járások, ahol sikerült teljesen megszűntetni a váltakozó tanítási időt. A gyerekek csak délelőtt járnak iskolába, délutánjaik szabadok, kedvük szerint tölthetik. Az új Iskolák idejében valé felépítése és átadása a nemzeti bizottságok egyik fontos feladata. Az egész országban a nyugat-csehországi kerület az egyetlen, ahol az Iskolaépítés beruházási tervét szeptember l-ig nemcsak teljesítették, hanem túlteljesítették. A többi kerület bizony lemaradt. Ami késik, nem múlik — mondja a régi, jél bevált közmondát, a kerületek a legközelebbi hónapokban, legkésőbb az év végéig behozzák a késést. Hogy a terv teljesítése nem ördöngösség és minden különösebb bonyodalom nélkül megvalósítható, azt éppen a már említett nyugat-csehországi kerület bizonyítja. portok a lakásegység, az iskola, egyszóval az általuk átadott épületek minőségéért felelősséget vállalnak és kötelezik magukat: az esetleges hibákat az átadástól számított Bt éven belül ingyen megjavítják. Az már az ember természetéből adódik, hogyha valamiért jótáll, akkor tényleg igyekszik a lehető legjobb teljesítményt nyújtani. A KorCák-mozgalom követői által átadott épületek túlnyomó többségét a véleményező bizottság az első minőségi osztályba sorolta. Még egy érdekes tapasztalatról számolt be Grussl igazgató. Sóik fejtörést okozott az aránylag nagymértékű fluktuáció. Évenként ezret ls kitett azoknak a száma, akik elmentek a vállalattól. E nem kívánatos és a hatékonyságot erősen befolyásoló jelenség ellen sikeres harcot kezdtek. Átszervezték a munkát oly módon, hogy egy bizonyos munkakört lehetőleg ugyanarra a csoportra bíztak. Például a vakolást, a szerelést stb., mindig ugyanazok végzik, ezáltal a nem szakmunkások is jól belejönnek a munkába és többet is keresnek. Mióta rátértek a munka szakosítására, csökkent a munkaerők vándorlása. A rokycanyi kilencéves iskola ls hasonló technológiával épült. Jaroslav Mik építőmester és társai büszkén legeltetik szemüket a tetszetős pavilonokon. Alaposan dolgoztak, hogy Idejében átadhassák rendeltetésének. Mert bár egyenesben varinak a tervvel, akad mit csinálni ez utolsó percig. Azután azért is ki akartak tenni magukért, mert többen kijelentették, hogy az ország egyik legszebb iskoláját építették fel. Hedviga Hošková, a JNB iskola és kulturális osztályának a vezetője elfogultság nélkül dicséri munkájukat. A járásban szeptember harmadikán négy iskola nyílt, valamennyi előregyártott elemekből. Pontosan a terv szerint haladt a munka, a kivitelezés is majdnem kifogástalan. Még egy esztendőben sem nyílt meg annyi iskola, mint az Idén. Szorosan összefügg ez e kulturális forradalommal, azzal a célkitűzéssel, hogy a kommunista társadalomban csupa sokoldalúan képzett ember legyen. KIS ÉVA Meglátogattunk két helységét: Karlovy Varyt és Ro'kycanyt. Elbeszélgettünk az építészeti vállalat dolgozóival, a nemzeti bizottság képviselőivel, a tantestület néhány tagjával. Tolmácsoljuk a hallottakat, talán a tapasztalatok átadása másutt ls meggyorsítja az épülőfélben levő iskolák befejezését. Tuhnice Karlovy Vary új városnegyede. Kilencszáz lakás épül itt — mondhatnók — szédületes gyorsasággal. A huszonhét tantermes iskolának csak jövőre kellett volna elkészülnie, de az egyik pavilon (tizenhárom osztály) mőr októberben kitárja kapuit az új lakónegyed ifjú lakói előtt. Mindössze egy esztendeje annak, hogy az iskola alapjait ásni kezdték. Különös pavilonokban vannak a tantermek, külön a tornaterem, a műhelyek, a napközi otthon és az étterem. A déli fekvésű, vidám pasztellszínekkel kifestett osztályokban bizonyára jól megy majd a munka tanítóknak, tanulóknak egyaránt. — Százhúsz százalékra teljesítjük az iskolaépítés tervét Járásunkban — jelenti ki Miroslav Grussl, a Magasépítészeti Vállalat igazgatója. — Változtattunk az építés technológiáján. Vasbeton helyett előgyártott tömbökből épíjük az iskolákat is, ezáltal sikerült felével lerövidíteni az építés idejét. Nézetünk szerint a panelépítkezés alkalmazása iskoláknál épp olyan előnyös, mint a lakásoknál. Igaz, meg kéli teremteni a feltételeket és megfelelően fel kell készülni az iskolaépítéshez szükséges blokkpanelek gyártősára. Megéri azonban a fáradságot, mert az építkezés során bőven behozzuk az előkészületekkel eltöltött időt és az anyagi befektetést. Jövőre a bölcsődéket, óvodákat is hasonló módszerrel fogjuk építeni. Az építkezés gyorsasága elsősorban a haladó technológiától függ. Azért az olyan tényező sem mellőzhető, mint a szocialista munkaverseny. A Magasépítészeti Vállalat dolgozói, mivel az építkezés iramával nincs különösebb probléma, a munkaversenyt főleg a minőség javítására irányítják. Követésre méltó mozgalom indult a vállalat dolgozói között. Kezdeményezőjéről KorCák-mozgalomnak nevezték el. Lényege, hogy a munkacsoAHOGY AZ EGYIK KANYARBAN autónk letér a Tiszatöltésről, úgy tárul elénk a látvány, mint valami délibáb. Az izzó napsütésben, a vakítóan kék ég alatt, a puszta síkságból szökken a magasba a Tiszalöki Erőmű messziről hófehérnek tűnő épülete. Bár Magyarországot járva nem ez az első létesítmény, melyet látok, mégis, mindig újra megkap a látvány nagyszerűsége, ahogy ezen a végtelenül sík vidéken, ahol a szemnek szinte fárasztóan távoli a horizont, az ember elé tűnnek egy gyár, vagy erőmű magasbatörő épületei és kéményei. Az erőmű előtti szobor — a villámot elfogó lendületes női alak — nemcsak azt jelképezi, hogyan fékezi meg és gyűri akarata alá az ember a természet erőit, hanem szimbolizálja a nép mérhetetlen erejét is, amely íme, itt, a végtelennek tűnő síkságon, ahol azelőtt úgy látszott, hogy évszázadokra megállt az idő, mily tájat és életet formáló és változtató gigantikus alkotásokat, forradalmi változásokat hajt végre. Több mint tíz évvel ezelőtt, 1950 elején Magyarországon nagyarányú és jelentőségű feladat megvalósításába fogtak: vizet adni a csapadékban oly szegény, ám napfényben annál gazdagabb Alföld egy részének. Akkor, 1950-ben kezdték meg a Keleti Főcsatorna építését, az itt lakó népek szinte évszázados álmát valósítva meg. Nem messze Tiszalök községtől elzárták a Tiszát, egy szakaszon új medret vájtak neki — kiegyenesítették a folyót, hogy vizének annál nagyobb legyen az esése — s a Tiszának ezen az új szakaszán építették meg a tiszalöki duzzasztóművet s rajta az 50 megawattos teljesítményű erőművet. Innen, a duzzasztó- és erőműtől alig egy kilométernyire ágazik kl jobbra a Tiszából a Keleti Főcsatorna, amely Bakonyszeg községnél ér véget. Itt zsilippel van elzárva és a Kékkálló nevű patakba ömlik. MAGA A TISZALÖKI DUZZASZTÓMŰ három részből áll: a gépcsarnokból, ahol a villamos energia termelése folyik; a duzzasztóműből, amely a vízmennyiség leadását szabályozza Magyarországi útinapló A Keleti Főcsatorna mentén és a hajózó zsilipből, ahol a Keleti Főcsatornán, illetve a Tiszán közjekedő hajókat átengedik. Sorrendben mi a Keleti Főcsatorna célja? Először is az öntözés. Másodszor a hajózás megjavítása, végül pedig az energiatermelés. Aszalós Sándor mérnökkel, a Tiszántúl Vízügyi Igazgatósága kirendeltségének vezetőjével járjuk végig az erőmű patika tisztaságú géptermeit, amelyekben alig találkozni egykét emberrel, hiszen az erőmű üzemeltetése, de a hajózó zsilip kezelése is gombnyomásra történik. Annál nagyobb probléma és gond viszont a három hatalmas zsilip karbantartása télen, hogyan és mi módon akadályozni meg a jég lerakodását, illetve megtisztítani a zsilipeket a jégtől. Még külön örülnek is annak, hogy Csehszlovákiából jöttem, nálunk a Vágón sok a vízierőmű, hátha tudom, hogyan akadályozzák meg nálunk a Jéglerakodást. Nem, sajnos, ehhez nem értek, de azt tanácsolom, forduljanak illetékes vízügyi szerveinkhez, mert meggyőződésem, hogyha van valami Jó és bevált módszerünk e téren, akkor nem zárkózunk el a jó tanács elől. Itt, a duzzasztóműnél 27 m a Tisza fenék szélessége és 3 és fél méter a víz magassága, melyet természetesen, a szükségleteknek megfelelően szabályozni lehet. A Keleti Főcsatorna a hajózásban is fontos szerepet tölt be. A csatornán 100 tonnás uszályok is közlekednek, tehermentesítve ezzel a vasutat, azonkívül pedig a vfziszállítás jóval olcsóbb, mint a vasúti, vagy a közúti szállítás. Nagy teherszállítást bonyolítanak le a Főcsatornán különösen ősszel, a mezőgazdasági termények, a cukorrépa, a krumpli és a kukorica Jelentős részét vízen szállítják. Ezenkívül pedig építőanyagot szállítanak, például követ a tokaji kőbányákból. Érdekes művelet aztán — legalább is annak, aki ilyesmit tnég nem látott — hogyan engedik át a hajókat Itt, a duzzasztómű zsilipjein. Mint már említettem, a Keleti Főcsatorna elsősorban ls és főleg a szántóföldi öntözés céljait szolgálja. A csatorna vidéke csapadékban rendkívül szegény, az átlagos évi csapadék 450—500 milliméter, de ez is főleg tavasszal és késő ősszel esik, ezenkívül pedig ezen a vidéken sok a jóformán terméketlen, szikes talaj. Itt, ezeken a földeken egyszerűen elképzelhetetlen az intenzív gazdálkodás öntözés nélkül. Víz, víz és víz, — Magyarország Igen Jelentős területén ezen áll vagy bukik a mezőgazdasági termelés növelése. A KELETI FŐCSATORNA két kilométer híján 100 km hosszú. A csatorna szállítóképessége Vasvárig másodpercenként 60 köbméter víz, onnan pedig 35 köbméter. Vasvártól indul ki a Nyugati Főcsatorna, amelynek építését 1948-ban kezdték meg, s amely szakaszonként épül és újabb hatalmas területek öntözését teszi lehetővé, nem utolsó sorban a Hortobágyot. A Keleti Főcsatornából mellékcsatornák, azokból pedig a fürtcsatornák ágaznak ki s ezek juttatják el a vizet a földekre. A mellék- és fürtcsatornák hossza több száz kilométer. Az öntözőrendszerek a Főcsatornától nyugatra a jobb parton épültek ki kb. 20 kmes mélységben. Az öntözés háromféle módon történik. Szántóföldön az áztatóöntözés, vagy pedig a permetező öntözés, rizsnél pedig az árasztó öntözés. Bár a Főcsatorna mentén az öntözés elterjedését és a csatorna kapacitásának teljes kihasználását a legutóbbi időkig akadályozta részben a kisüzemi gazdálkodás, részben pedig az, hogy a fürtcsatornák még nem voltak mindenütt kellőképpen kiépítve, az utóbbi esztendőben igen megnőtt az öntözött terület nagysága. A csatorna öntözőkapacitása 200 ezer hold s ezt a legközelebbi időben nemcsak elérik, hanem éppen az elmúlt hetekben olvastam a magyar kormány határozatát arról, hogy a most folyó ötéves tervben az öntözést a tervezettnél nagyobb területekre kell kiterjeszteni és meg kell gyorsítani. Aszalós Sándor mérnökkel arról beszélgetek, hogyan, milyen mértékben befolyásolta a vidék mezőgazdasági termelését a Keleti Főcsatorna, az öntözés. — Ezt számokban és százalékokban nehéz volna kifejezni — mondja a mérnök. — Ugyanis tekintetbe kell venni egyrészt azt, hogy a Keleti Főcsatorna mentén kevés a csapadék, tehát még a jobb minőségű talajokon is az öntözés döntő tényező a termelés növelésében. Másrészt sok a szikes talaj, amelyeken a víz a termelés alapfeltételét jelenti, ahol víz nélkül egyszerűen nincs mezőgazdasági termelés. ASZALÚS MÉRNÖK PÉLDAKÉNT a Hortobágyot, ezt a valamikor teljesen terméketlen vidéket említi, ahol nyáron az ember csak kiégett és megrepedezett földet látott, s amelynek egy részét most érinti a Keleti Főcsatorna. És most itt, a valamikor oly sivár és kopár vidéken, ahová eljut a csatorna vize, virágzó mezőgazdasági termelés folyik. De — mondja a mérnök — ő nem mezőgazdasági szakember, nincs erről a kérdésről részletes és konkrét áttekintése, legjobb lesz ha elmegyek valamelyik termelőszövetkezetbe és ott érdeklődjem és győződjem meg az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről. így kerültem el Hajdúnánásra, a Haladás,Termelőszövetkezetbe, ahol Horváth Imre elnökkel, Szabó Mlk-t lós párttltkárral és Szabó József fő-: agronómussal az öntözéses gazdálkodásról beszélgettünk. Bár a szövetkezet összterületéhez viszonyítva — 6000 holdjuk van és ebből 4350 hold a szántó — nem nagy területet öntöznek, mégis, emit mondanak, a tapasztalataik, ez öntözött területek terméseredményei a legkézzelfoghatóbb módon bizonyítják, mit jelent e vidék számára a Keleti Főcsatorna vize. Tavaly a szövetkezet 15 hold kukoricát öntözött, s míg ezen a területen elérték a 40 métermázsás holdankéntl csöves termést, eddig a nem ötözött földekről alig takarítottak be 20 mázsa csöves kukoricát. Ez idén már 200 hold kukoricát, 100 hold napraforgót, 25 hold cirokot, 45 hold dohányt öntöznek. A 80 holdas kertészetükből 50 hold öntözött terület, s ezenkívül 65 holdon rizst termesztenek. Mint mondják, az öntözött földeken nemcsak biztos a termés, hanem kiválónak ígérkezik, míg a többi földeken a szárazság — különösért a kapás- és takarmánynövényekben — nagy terméskiesést okoz. Jövőre az öntözött területet az eddiginek a többszörösére növelik. Az öntözés költségei — a szivattyúk beállítása és üzemeltetése — a biztos terméshez, a terméstöbblethez viszonyítva kicsik, már az első év terméstöbbletével bőven megtérülnek. MAGYARORSZÁGNAK 10 MILIIÖ HOLD szántóföldje van, de ennek eléggé jelentős része futóhomok, — több mint 1 millió hold —, más rér sze pedig alig termő szikes talaj. Magyarországi utazásom során minden esetben megragadtak az új ipari létesítmények, különösen a valamikor oly elhagyatott és sivár vidéken. Am nem kevésbé lenyűgöző az ls, hogy az ember, a közös akarat erejével, a tudomány és a technika segítségével hogyan birkózik meg a természettel; az azelőtt terméketlen területeket, a futóhomokot, a szikes talajokat — képletesen szólva — egyik holdat a másik után, hogyan hódiba meg aVmezőgazdasági termelés, az egyre növekvő emberi jólét számára. BÄTKY LÄSZLÔ 1882. szeptember 19. • (Jj SZÖ 5