Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-19 / 259. szám, szerda

Egy levél nyomán KIT ILLET A PELLENGER? Lapunk augusztus 18-i számában A vezetés fontos része az ellenőrzés elmen vezércikket közöltünk, amely­ben hangsúlyoztuk, hogy a rendsze­res és következetes ellenőrzés fon­tos, sőt mondhatnánk, elválasztha­tatlan része az irányító munkának. Az említett vezércikkre postafor­dultával megérkezett az első válasz­levél. A rožňavai járásban levő Hrhov korlatban annyit jelentett, hogy úgy levélben felpanaszolt eset megtör­élnek majd, ahogyan gazdálkodnak, tént. Tegdes Lajost és Jenyó Józsefet Persze az évek során már annyira a szövetkezet tagsága csakugyan megszokták a segítséget, hogy jó- visszahívta tisztségéből. Az is igaz, formán hinni sem akarták, hogy ezek hogy leváltásukra a HNB titkára tett után már csak annyi lesz az övék, javaslatot. És, hogy őszinték legyünk, amennyit termelnek. Hitték vagy meg is volt rá az oka, mivel Tegdes sem, mégis bekövetkezett. Ma már Lajos és jenyó József is azok közé anyagilag is érzik, hogy szerződéses tartoznak, akik semmibe se veszik a eladásukat marhahúson kívül semmi- szövetkezeti alapszabályzatot, s egyé­^ „w .Tíl. , JL Ô,"hň lyen állati termékből nem teljesítik, ni érdekeiket a közösség rovására is S írta alá A levé lró'már az el A ban k P ed i3 megfelelő termelési fe- iparkodnak megvalósítani. Nem cé­mondatokban hanľsúlvľzta hogy dezet h IÍ án nem h a> ,andĎ m éS a lun k bővebben foglalkozni a nevezet­monnatOKOan nangsuiyozid, nugy .„|.| n,.v em-n lolam^^^l cňr-ni tek vicéit rlnlMival nsnnün *7t <?7.e­Hrhovon lakik és évek óta tagja a szövetkezetnek. A tollat, illetve a ce­ruzát a mi vezércikkünk adta a ke­zébe. Mármint ő. Szabó János, nagyon is helyesnek tartja mindazt, ami a hrhoviaknak sem telemarékkal szórni a pénzt. Ez szerintük pedig baj. Ezért aztán egyesek szemében' rossz a szö­vetkezet vezetősége, sőt az egyes vezetők a járást okolják a történtek­clkkbeľlľí; és' ennek'"szellemébe ň ^ Rossz a szövetkezeti elnök, rossz szeretne ráv'ilágitani a hrhovi szövet- mUnka ne!ku I kezetben uralkodó helyzetre. A gon- ma nlar nincs Ke ny e r­dosan megrajzolt betűk, arról adnak További komoly probléma náluk levél is részét képezi annak a rága hírt hogy a nevezett szövetkezetben még mindig a szövetkezeti alapsza- lomhadjáratnak, amelyet már régeb­ugyáncsak hadilábon állnak az ellen- bfllyzat betartásának kérdése. ~ őrzéssel. A levél írója többek között " " tek viselt dolgaival, csupán azt sze retnénk hangsúlyozni, hogyha felso­rolnánk mindazt, amivel már' vétet­tek a közösséggel szemben, ugyan­csak volna miért pirulniuk. Äm most nem is ez a lényeges, csak azt szeretnénk leszögezni, hogy a szepkesztöségünkbe küldött panasz­így panaszkodik: „Évzáró gyűlésün­kön megválasztottuk az ellenőrző bi­zottságot, amely nyomban munkához is látott. Már az első ellenőrzéskor súlyos hibákat tárt fel, természetesen a szövetkezet irodájában. Ezért Nagy Dezső, a HNB titkára rájuk ripako­dott, sőt durván rájuk rontott, hogy azonnal hagyják abba tevékenységü­Külö- ben indítottak a szövetkezet és álta­nösen a háztáji gazdaságok körül Iában a falu vezetősége ellen. Nem sok a megoldatlan kérdés. A túlmé- állítjuk azt, hogy Tegdes avagy Jenyó retezett háztájinak pedig törvénysze- volna a levél szerzője, az azonban rű következménye, hogy elvonja a tény, hogy az ő érdekükben történt tagokat a közös munkától s alapul a megírása. Azt a célt volt hivatva szolgál olyan irányú törekvésékre, szolgálni, hogyha másképpen nem amelyeknek célja minél több termé- megy, rágalmak alapján félre állít­szetbenit juttatni egyéni szükségle- sák azokat, akik tántoríthatatlanul tekre. védik a közösség érdekeit. Már említettük, hogy gabonafélék- Térjünk azonban vissza a levél­ket, mivel tisztségükben a HNB által bői az idén náluk is jó volt a ter- j, ez n lár megmondtuk, hogy az még nincsenek jóváhagyva. A történ- més. Itt volna tehát az alkalom, hogy említett eset annyiban igaz, hogy tek után a titkár gyűlést hívott ösz- talpra állítsák szövetkezetüket, meg- megtörtént. És, hogy miért történt sze, amelyen javasolta, hogy Tekdes teremtsék a további eredményes mun- meg? Röviden szólva, a szövetkezet Lajost és Jenyó Józsefet a szövetke- kához elengedhetetlenül szükséges érdekében, amit az is bizonyít, hogy zet tagsága hívja vissza funkciójából, gazdasági alapokat. Ám lássuk, mit A tagság ezt a javaslatot elfogadta, mutat a gyakorlat? Azt, hogy még a és azóta az ellenőrzésnek végképp megtermett gabonaféléket sem ipar­kodnak idejében betakarítani. Míg más szövetkezetekben az aratás alatt jóformán se ünnepet, se vasárnapot nem ismertek, éjt nappallá téve szor a szövetkezeti tagság döntő többsége is e'gyet értett a nevezettek leváltá­sával. Tegdes Lajosék az igazat meg­vallva, a pártbizottság és a HNB aka­rata ellenére kerültek be az ellenőr­ző bizottságba. Hogy a velük szem­ben tanúsított aggodalom nem volt galmazták a betakarítást, a hrhoviak ai a ptalan, arról a szövetkezet tagsá­Eddig tehát a levél. Mielőtt azon- Sk^* " S Z° m" ga rövidese n meggyőződött Teg­_ ' ... - batot is unneppe avattak. desék már a megválasztásuk utáni ma­befellegzett". Majd így zárja levelét: „Kérem a szerkesztőséget, hogy az esetet Nagy Dezső titkárral együtt állítsa pellen­gérre". ban akár az esetet, vagy a HNB tit­kárát a levél írójának kívánságára pellengérre állítottuk volna, jónak láttuk az egész esetet a hely színén kivizsgálni. Az egyik szombati napon azután erre is sor került. (Azért ne­vezzük meg a napot is, mert a to­vábbiakban ennek is szerepe lesz.) Ne hirtelenkedjük el azonban a dől­ök majd megmutatják a szövetkezet vezetőségének. Később már csalók­nak, tolvajoknak nevezték a vezető­ség tagjait, annak ellenére, hogy semmi konkrét bizonyíték nem volt a kezükben ... A pártszervezet és a HNB is jónak Az írás elején említettük, hogy pókban faluszerte elhíresztelték,hogy szombati napon jártunk a faluban és '" J * I " ' azt is mondtuk: ezt azért hangsúlyoz­zuk, mert ennek szerep jut az ese­mények további fejlődésében. Tehát máris itt van, amire gondoltunk. Ha­tárukban a nemzeti bizottság elnöke szerint legalább 20 vagonra való ga­got, egyelőre maradjunk csak annál bona még csépeletlen. Cséplőgépük látta mielőbb elejét venni az ilyen a ténynél, hogy vérge valahára hor- is volna, csupán emberek nincsenek, „ellenőrzésnek". A tüzetesebb kivizs­gonyt vethettünk a faluban. akik dolgoznának. És miért? Azért, gálás után bebizonyosodott, hogy a Másáról a községről nem érdemes mert szombat van, szombat és piac- közös vezetősége elleni- rágalomnak tói sokat beszélni Talán eléé ha n aP R°žňaván. A hrhoviaknak pedig újabb formájával állnak szemben. En­ez előbbre való a cséplésnél, mert a nek bebizonyosodása után Nagy De­tillméretezett háztáji földeken ter- zső javaslatot tett Tegdesék leváltá­melt zöldségféléket és miegymást va- sára. Ehhez joga volt, sőt mi több, lahol mégis csak értékesíteni kell. kommunista kötelességét teljesítette megemlítjük, hogy jóformán minden második ház új, szép, tetszetős. Hrhov is épül, szépül akár sok más falu, bár maguk a legilletékesebbek, a fa­lu vezetői, hangadói azt bizonygat­ják, hogy szövetkezetük nem a leg­jobb lábakon áll. Teny az, hogy a pártszervezet­nek, a HNB-ne :k és magának a szö­vetkezet vezetőinek is sok gondot • okoz a közös gazdaság. Annak elle­nére, hogy közel egy évtizedes múlt­ra tekinthet vissza, jó gazdálkodásá­val még nem igen hívta magára a fi­gyelmet. Hogy most mindezeket miért mondjuk el ilyen aprólékosan, ami­korls a panaszlevél tisztázása végett jöttünk a faluba? Azért, mert lénye­gében már ez is összefügg a levéllel. No de, hol is hagytuk abba? Ott, hogy nem a legjobban áll a szövet­kezet szénája. És miért nem? Ta­A túlméretezett háztáji gazdaság­gal s általában az egyéni érdekek előtérbe helyezésével függ össze az a káros törekvés is, hogy mivel az idén jó volt a termés, lehetőleg mi­nél több gabonafélét juttassanak a ledolgozott munkaegységekre. Néhá­nyan azzal érvelnek, hogy a szom­szédos szövetkezetekben egy-egy munkaegységre több gabonát juttat­nak, mint náluk, azt azonban Igye­keznek elhallgatni, hogy a laza nor­ma következtében — ha szabad így mondani — mégis ők járnak jobban. Míg a környező szövetkezetben egy átlagos dolgozó 4—500 munkaegysé­get keres egy esztendőben, és ha történetesen másfél kiló gabonafé­lén annyira szűkmarkú volna a falu lét juttatnak is munkaegységekként, határa? Ilyesmiről szó se essék. A valóságban kevesebb' gabonát kap, amikor szembehelyezkedett a rend­bontókkal, a rágalmak terjesztőivel. Helyesen járt ei akkor is, amikor ja­vaslatát döntés céljából a szövetke­zeti tagsági gyűlés elé terjesztette. Tehát ez esetben szó sincs önkényes­ségről, illetve a szövetkezeti demokrá­cia megsértéséről. Nagy Dezső csu­pán kötelességét teljesítette, amikor védelmébe vette a szövetkezet veze­tőségét, a közösség további sorsát. Nagy Dezső nem hívhatta és nem is hívta vissza tisztségükből Tegdesé­ket. Elvhez csak a szövetkezet tagsá­gának volt joga. Az már más lapra tartozik, hogy a tagsági gyűlés he­lyesnek tartotta Nagy elvtárs javasla­tát és amit nem tehetett meg a tit­kár, vagy a pártbizottság, megtette a szövetkezet tagsági gyűlése : Tegdes szorgalmat 'itt is meghálálja a föld. mint a hrhoviak, akik „csak" egy ki- Lajos és Jenyó Józsefet visszahívta ló gabonát terveztek munkaegysé­gekként, d<5 egy esztendq alatt a la­za normák következtében 1000—1200 Ezt az idei esztendő is bizonyította. Gabonafélékből 30 mázsás átlagter­mést értek el. Tehát itt sem a föld a hibás azért, hogy szövetkezetük munkaeevsétn'e tesznek -szert ugyancsak hátul kullog a ranglistán. mu nka ep s éS ie tesz l>eK szeit. Mi hát a baj, hol a hiba? Talán nem veszik rossz néven a hrhoviak, ha tisztségéből. Részünkről az esettel kapcsolat­ban még csak ennyit: Nagy Dezsőt tehát még a legnagyobb igyekezetünk' Természetesen az ilyen irányú tő- mellett sem állíthatjuk pellengére, el­rekvésekkel nem lehet és nem is sza- lenben nyugodt szívvel megtennénk megmondjuk — tisztelet a kivételnek bad egyet érteni, mivel ez kockára ezt a hrhovi „Szabó Jánosokkal". ő bennük magukban. Bár a baráz­dákat már közel egy évtizeddel ez­előtt fölszántották, gondolkodásmód­jukban még mindig másodrendű sze­rep jut a „miénk" fogalmának. Jö­vőjüket, boldogulásukat még nem egészen a közösben látják. Számuk­ra még a háztáji gazdaság az édes­és a közös a mostohagyerek. Meg aztán az utóbbi évek során el is ké­nyelmesedtek egy kicsit. Tegyük azonban mindjárt hozzá, hogy ez teszi a szövetkezet további sorsát. Ezen a nézeten van a falusi pártszer­vezet, a HNB s részben a szövetke­zet vezetősége is. Nagy Dezső pedig, akiről a cikk elején idézett levélben nem a legelismerőbben szólt az a bizonyos Szabó János, egyike azok­nak, akik kommunista kötelességük­nek tartják útját állni minden olyan törekvésnek, amely ellentétben van a közösség, a szövetkezet érdekei­vel. Következetesen síkra száll a szö­SZARKA ISTVÁN. -i iS 'ii A dél-morvaor­szági kerületben a len betakarítása terén a legjobb traktorosok közé tartozik Jaromír Vostrejš, a Bystri­ca nad Pernštej­nem-i GTÄ trakto­rosa. Képünkön a traktoros TLZ—4-es lentépő gépével. (CTK — Nesvadba felvétele) Az ősz több tennivalót ad — szervezettebb munkát követel Ha az ember a kelet-szlovákiai kerület határát járja, különböző kép tárul sze­mq elé. A délebbi járásokban a jövő évi termés biztosításán fáradoznak. Több helyen beíejezték a tarlóhántást, folyik az ősziek vetése, a silótakarmányok begyűjtése és felkészülten várják a kapástakarmányok begyűjtési munkálatainak megkezdését. Az északabbra fekvő és Tátra-alatti vidéken még folyik a kalásio­sok betakarítása. Amiről még szólni kell A kerület szövetkezetei és állami gazdaságai csekély kivétellel már ele­get tettek a gabonaneműek felvásárlá­si kötelezettségének. Tekintettel az aránylag kedvező terméshozamokra, számtalan mezőgazdasági üzem nagy mennyiségű gabonát értékesített ter­ven felül. az állati termékekből is egyik legna­gyobb adósa piacunknak. Példát vehetnének a járás egyéni­leg gazdálkodói Malá és Vefká Lodina parasztjaitól, akik a cséplőgéptől szállítják a' terményt az állami rak­tárakba. A michalovcei járásban a heneov­cei, majeroveel, žalobíni, husáki, ka­„ , ,, . ,,.,.,. , zimíri földművesek is teljesítették Mindemellett a kelet-szlovakiai ke- má l, kö t. eiességüket. Ezekben a közsé­nnnip 1 n TV* I«T«1 +/VKK - . gekben viszont a HNB-vezetői is pél­damutatóan teljesítik feladataikat. Most tehát az egyéni gazdákon mú­rület jelenleg csak valamivel több mint 95 százalékra teljesíti gabona­felvásárlási tervét. A teljesítéshez hiányzó néhány százalék még nagyon sok vagonra való terményt jelent. S mindez a magángazdáknál hol kaz­lakban, hol a kamrákban hever. Több nlirit tízezer gazdasági egységben vár befejezésre a cséplés. Nagyon sok a „ráérő" magángazda. A cséplési munkálatokhoz hasonló­an csiga lassúsággal teljesítik az egyénileg gazdálkodó parasztok a fel­vásárlási feladatokat is. Pedig van cséplőgép elég, hiszen kerületi méret­ben több mint ezer gép áll kihaszná­latlanul. Az idén általában gazdag volt a ter­més a magángazdálkodóknál is. Te­hát r.em lehet olyan panaszokkal él­ni, mint az előző években, hogy „nincs miből". Éppen azért a nemzeti bizottságoknak meg kell követelniök, • • nem csupán az ő bűnük. A hrhoviak vetkezeti alapszabályzat maradéktalan az utóbbi években ugyancsak édes­gyerekei voltak a járásnak. A ve­lük szemben tanúsított bőkezűség ép­pen az ellenkező hatást váltotta ki, mint ahogyan azt az illetékesek sze­rették volna. Három év alatt kis hí­érvényesítéséért, ' s ez egyeseknek nem tetszik. Nagy Dezső az az em­ber a faluban, aki talán a legkövet­kezetesebben és megalkuvás nélkül küzd a hibák ellen, s ezért a rend­bontók benne látják azt, aki lelep­ján egymillió koronát kaptak a kon- le zi és keresztül húzza .káros mes­szolidációs alapból. Jól jött a pénz, terkedéseiket. Ez volt az oka annak persze hogy jól. Más lapra tartozik i s. h osy a » m i" levélírónk is az ő azonban az, hogy megillette-e őket pellengérre állítását követelte, és ezt a tekintélyes összeget hogyan Most már megmondhatjuk, sem használták fel, mennyire segítette elő a szövetkezet fejlődését. Az idén azután a felsőbb szervek is belátták: ideje lesz már a hrho a szövetkezetben, sem pedig a falu­ban egyáltalán nincs is Szabó János nevezetű ember. Hogy az üggyel mégis ilyen behatóan foglalkozunk, viakat is rászorítani, próbáljanak annak is van magyarázata. A levélíró megállni a maguk lábán. Ez a gya- igazat írt olyan értelemben, hogy a Csehszlovák gyártmányú univerzális rakodógép a brnói árumintavásáron, amely nagy segítségére lesz földműveseinknek. (ČTK — J. Tachezy felvétele) lik, hogy a kerület minél előbb száz százalékra teljesítse a gabonafelvásár­lást. Üj színeket ölt a határ A kerület délebbi fekvésű járásaiban, ha Itt-ott még kint is hever *" szalma, nagyobb részt már „levegőzik" a ter­mését leadó talaj, illetve újból magágy­gyá alakult és magába fogadta a jövő évi termést biztosító magvakat. A michalovcei és trebišovi járásban már elvégezték a tarlóhántást, s ez a munka a befejezés előtt áll a košicei járásban is. Kerületi méretben közel 80 ezer hektáron felszántották a tarlót. Nem kielégítő a talajelőkészítés me­nete az őszi kalászosok alá. Ezt a mun­kát a kerületben még csak 20 százalék­ra végezték el. A poprádi járSs vezet 31, a trebišovi következik 28. a košicei hogy teljesítsék az állam és társada- 22 és a humennéi 22 százalékkal, lom iránti kötelezettségeiket. Igaz, a Mezőgazdasági dolgozóink a nyári mun­HNB funkcionáriusainak példát kell kák során meggyőződtek arról, milyen mutatniuk a feladatok teljesítésében, n agy előnyt jelent a gépek teljes kihasz Sajnos, ez sok helyen nincs meg. nálása. Mégis az a helyzet, hogy az amúgy sem kielégítő talajelőkészítés el­lenére a kerületben 562 lánctalpas trak­tor nem dolgozik, s két műszakban csu­pán 79 szánt, ebből 39 a trebišovi já­rásban. Az őszlek vetésében a trebišovi járás halad az élen, ahol az őszi árpa 85, a rozs 16 és az őszi keverékek 8 szá­zaléka már földbe került. Búzából leg többet, 110 hektárt a rožňavai járásban vetettek be, ahol a rozs vetésében 30 százalékkal vezetnek. Kerületi méretben az őszi árpa több mint 50, a rozs 7, az őszi keverékek 6 százaléka már földben van. Búzát mind­össze 100 hektáron vetettek — a rožiiavain kívül — a košicei és a Spiš­ská Nová Ves-i járásban. A michalovcei járás 18 szövetkezeté­ben kombájnokkal végzik a silókukorica begyűjtését. A járások közül ezen a téren legeredményesebb a trebišovl. Kerületi méretben 16 százalékos telje­sítmény mutatható ki a silókukorica be­gyűjtésében. A burgonya betakarításában is a tre­bišovl járás vezet 36 százalékos telje­sítménnyel. A michalovcei követi 8 szá­zalékkal. Sárgul már a kukoricaszár, ellonnyad tak a burgonya indái és lassan kikíván­kozik a földből a cukorrépa is. Szep­tember második felében megkezdődik az említett növényfajták betakarítása. Eb­ből az következik, még több munka há­rul a dolgozó parasztságra. Késlekedni nem lehet, hiszen az ősz kiszámíthatat­lan. Jöhet sok, hetekig tartó eső, s emiatt aztán nehezebb a kapások beta­karítása is. Ezért amikor az idő ked­vez, használjunk ki minden időt. min­den percet. Most már arra sem lehet kifogás, hogy száraz a föld. mert né­hány napja esik az eső és átitatja a ta­lajt. Kövessünk hát el pártunk határoza­tai szellemében mindent, hogy idejében befejezzük az ősziek vetését. KULIK GELLÉRT A prešovi járásban a magángazdák csupán 11 százalék körül teljesítik a gabonaeladási tervet és több olyan község van, ahol a HNB-k képviselői rossz példát mutatnak. Például Kame­nica községben Urda magángazda, a HNB tagja, amellett, hogy saját mága sem teljesíti az állam iránti kötelessé­gét, gazdatársait is „agitálta", tartsa­nak ki az 50 százalék mellett. Így nem csoda, hogy a magángazdák még 21 vagon terménnyel tartoznak. Milhošť községben a HNB egyik tag­ja, Povác, a gabonaneműeken kívül Cl SZÖ 2 * 1962. szeptember 17,

Next

/
Thumbnails
Contents