Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-18 / 258. szám, kedd

SZEMELVÉNYEK A RUDÉ PRÁVO HASÁBJAIN FOLYÓ VITÁRÓL IÁRSADAIMUNK TOVÁBBI FEJLŐDÉSE Ml N D NYÁI

U N K LEGSAIÁTABB UGYE P

ártunk központi sajtószerve, a Rudé právo rendszeresen közli az ország minden részéből érkező hozzászólásokat szocialista társadalmunk fejlődésének további távlatairól szóló vitában. Az eddig már tfz nagy formátumú oldalon közölt cikkrengetekből kicsendül, hogy fejlődési távlatunk az ország népének legsajátabb ügye lett. A vitaanyagban a problémákat feltáró cikkek őszinte segíteni akarásról tanúskodnak, a sikerekről hírt adó cikkekből pedig Jogos büszkeség csend U ki. • Új utakon a nevelés JAROMlR KLENKA, a ríčanyi középiskola Igazgatója, a közép-csehországi kerületi pártbizottság tagja, a nevelés problémáival foglalkozik. A helyzetet abból a szempontból értékeli, hogy azok a diákok, akik ma iskoláinkban tanulnak, már a kommunista társadalom tagjai lesznek. Ezért úgy kell nevelni őket, hogy jellembeli tulajdonságaikkal is megfeleljenek a kommunista társadalom követelményeinek. A cikkíró felhozza, J. S. tanulólány példáját, aki gyenge tanuló volt. A műhelygyakorlatok során egy munkásnő mellé került, aki külföldi megrendeléseken dolgozott. A munkánál megértette, ma nem az a hősiesség, hogy valami világraszóló dolgot cselekedjünk, hanem az, hogy a ránk bízott feladatot a legjobb tudásunk szerint elvégezzük. A lá'ny idővel odáig vitte, hogy a munkásnővel megosztotta annak gondjait a megrendelés sorsát illetően és felajánlotta segítségét, hogy a gyártmányt idejében szállíthassák. Valóban segített is, és örömmel töltötte el az az érzés, hogy hasznos munkát végzett. A műhelyben végzett munka közben egy új tulajdonság ébredt fel a leányban, s ez hasznára vált az iskolai munkában is. A lányból Jó tanuló lett. . Jaromír Klenka cll.két azzal fejezi be, hogy a nevelőmunkában ma már lehetőségünk nyílik olyan hatásos eszközök alkalmazására is, amelyek azelőtt nem léteztek. A fenti példa tanúsítja, hogy a műhelygyakorlat a becsületességre és a kötelességtudásra való nevelés egyik jó eszköze. • Gazdaságunk rákfenéje DR. IVO SKALA, a plzefíi Lenin Művek dolgozója a megkezdett és be nem fejezett építkezések problémájáról . ír. Kiszámítja, hogy a be nem fejezett építkezések száma üzemükNeveljünk becsületes embereket a kommunista jövőnek • Csökken a termőföld • A kutatásra ma már nemzetközi szempontból kell néznünk • A szerelés is automatizálható • Mi a „barrandovi realizmus"? • Van mit javítani a termelés egybehangolása terén ben évről évre növekszik. A CSKP KB intézkedései után a helyzet némileg javult, a probléma azonban ma ls égető. A legjobb módszer, — írja dr. Ivo Skála —, hogyan csökkentsük a be nem fejezett építkezések számát, az építkezés meggyorsítása. Természetesen nem engedhető meg, hogy új beruházásba kezdjenek, mielőtt az eddigieket nem fejezték be. Rámutat, hogy mindennekelőtt a párt- és a kormány határozatai megvalósításának módját kell keresni, és nem azt, hogy hogyan kerüljük meg ezeket a határozatokat. Nem kell félni attól sem, hogy egyes építkezéseket leállítsanak, mindenekelőtt olyanokat, amelyek idejében történő befejezésére nincs reális kilátás. Ezt a jelenséget gazdaságunk rákfenéjének nevezi és cikkében a hasonló Jelenségek mielőbbi felszámolására szólít fel. • Napirenden a szerelés automatizálása RUDOLF VAŠKO, a Nové Mesto nad Váhom-i automatizálási és gépesítési kutatóintézet dolgozója a gépipari szerelési munkák automatizálásáról ír. Érdekes számokat sorol fel. A gépiparban a szerelési munkák az összes munkálatok 30 százalékát, a tömegcikkgyártásban pedig 70 százalékot teszik ki. Az általános gépipar keretében nem kevesebb mint 113 ezer dolgozó végez szerelési munkákat. A továbbiakban felsorolja, milyen gépsorokat szerkesztettek a Nové Mesto-i Intézetben a szerelési munkák automatizálására. A legújabbak közül megemlít egy új típusú személyautó alkatrészeit teljesen automatikusan szerelő gépet. A cikkíró felhívja a figyelmet arra, hogy acélgépek és különleges berendezések fejlesztését mindenek előtt a termelő üzemek fejlesztési részlegeinek kellene megvalósítaniuk, tnert ezek ismerik a legjobban a gyártási problémákat. A központi kutatóintézet így olyan automatizálási feladatokra. összpontosíthatná figyelmét, amelyek a tömegcikkgyártásban időszerűe-ak és nem kellene felapróznia erejét. A kutatóintézetben kifejlesztett gépeket azután sorozatban gyárthatnák több iparág számára. • Hová tűnt 12 700 hektár termőföld LADISLAV LUX, az Észak-csehországi Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke a külszíni szénfejtéssel kapcsolatban a termőföld csökkenésére hívja fel a figyelmet. 1952-től 1960-ig a külszíni bányák 12 700 hektár mezőgazdasági termőföldet emésztettek fel. A helyzet olyan, hogy 1970-ig a felszíni szénbányászat 14—15 ezer hektár földet ragad el a mezőgazdaságtői az észak-csehországi kerületben. Lux elvtárs beszámol róla, hogy nagy igyekezetet fejtenek ki a föld termővé tételére a kiaknázott bányák helyén. Az eddigi eredmények azonban nem felelnek meg a követelményeknek. Hiszen a 12 ezer hektárnak csupán 14 százalékát tették újra termővé és eddig csak 3 százalékot adtak vissza a mezőgazdaságnak. Ezzel kapcsolatban Ladislav Lux egy lehetőségre mutat rá. Az új bányák feltárásakor ugyanis többször a leendő bányák helyén a községeket megszüntetik, ha alattuk szénréteg van. E községek lakossága számára számos új település épült. Gyakran találkozunk azonban az emberek konzervativizmusával, akik többemeletes lakóház helyett Inkább kertes családi házban szeretnének lakni. Ez a települések területét jelentősen bővíti, újra csak a termőföld kárára. A nemzeti bizottságoknak mindent meg kell tenniük, hogy az emberek megértsék a termőföld védelmének szükségességét és a sokkal előnyösebb építkezési módszert, a többemeletes lakóházakat helyezzék előnybe. • A nemzetközi munkamegosztás gazdasági kérdései A nemzetközi munkamegosztás eddig is jelentős szerepet töltött be gazdaságunkban, — írja cikkében VÉRA KYPROVA docens, a politikai közgazdaságtan tanára. Az új jelenség a nemzetkjjzi munkamegosztásban az, hogy jelentősen meggyorsult, s az eddigi eszközökkel már nem leszünk képesek tovább mélyíteni a munkamegosztás elméletét. Az eddigi elvek helyébe a nemzetközi gazdasági elveknek kell kerülniük, és ennek megfelelően fejlesztenünk kell az ökonómiai tudományoknak ezt a területét. Ma már nemzetközi méretekben kell gondolkodnunk, és a politikai gazdaságtannal foglalkozó tudósoknak a nemzetközi gazdasági érdekeltség elvén alapuló szempontokat kell kidolgozniuk. A nemzetközi ökonómiai kapcsolatokkal foglalkozó tudományos munkahelyeken szép eredményeket értek el ugyan, de csak részeredményeket. A politikai gazdaságtan területén ezekkel a kérdésekkel aránylag kevés dolgozó foglalkozik és a jövőben feltétlenül javítani kell a helyzeten. • A művész felelőssége F. B. KUNC, a barrandovi filmstúdió fődramaturgja vitacikkében a filmművészet egyik lényeges mozzanatáról szól. Reagált a CSKP KB vitaanyagának arra a részére, amely kimondja: Csak azok a művek mozgósíthatják a nép erejét aktív munkára, amelyek alkotói teljes mértékben a néppel, a nép érdekeivel fognak élni. Azt hiszem, — írja F. B. Kunc —, hogy éppen ezen a téren érhetjük el a művészeti alkotás irányításának magasabb fokát. A dolog nyitja a művészekről való egyéni gondoskodásban rejlik. Abban, hogy áttörjük azt az elszigeteltséget, amelyben egyes, — még legkiválóbb rendezőink ls — élnek. Hiszen élenjáró művészeink is leggyakrabban a Barrandov—televízió —Filmművészeti Főiskola háromszögben mozognak. Lehetőséget kell adnunk nekik, hogy mindkét lábukkal a való élet talaján állhassanak és onnan meríthessék az ihletet műveikhez. Már sokat tettünk ezen a téren, a legnagyobb mértékben lehetővé tettük a marxista filozófia és esztétika tanulmányozását. Számos alkalom adódik arra, hogy a művészek kapcsolatba kerülhessenek az élettel. Az életbe azonban nem lehet „exkurzióra", vagy kirándulásra menni, ez lehetetlen elképzelés. Az alkotó művészeknek teljes mértékben részt kell venniük a dolgozók mindennapi gondjaiban és örömeiben. Ez a legjobb módja a mesterkélt, úgynevezett „barrandovi realizmus", elleni harcnak, épp úgy, mint az Idegen Ideológiák és a terméketlen esztétlzálás elleni küzdelemnek. • Le kell egyszerűsíteni az együttműködést A SMlCHOVI TATRA VAGONGYÄR ÜZEMI PÁRTBIZOTTSÁGA is hozzászólt a vitához. Az egyes üzemek közti kapcsolatok és együttműködés problémáit veti fel, amikor leírja a cementszállító vasúti kocsik gyártásának folyamatát. A poprádi Tatra Vagongyár gyártja például a vagonok futóművét és ezt a smíchoví gyárba küldi. A smíchovi gyár felszereli az alvázat a Poprádról érkezett futóműre és továbbküldi a vagont a milevskól üzembe. Milevskóban felszerelik a fékberendezést, a légtechnikai szerkezeteket és elvégzik a műszaki ellenőrzést. Az egész gyártmányt a Smíchovi Tatra Vagongyár gyártmányaként kezelik. A helyzet elemzéséből kitűnik, hogy a vasúti kocsikon a munka 54,74 százalékát Milevskóban, 24,83 százalékát Poprádon és csak 20,40 százalékát végzik a smíchovi gyárban. A pártbizottság funkcionáriusai javasolják az együttműködés leegyszerűsítését, mégpedig úgy, hogy a gyártáson legnagyobb mértékben osztozó két üzem (Poprád és Milevsko) végezze a gyártást. A poprádi vagongyárnak ugyanis megvan minden lehetősége arra, hogy az egész alvázat elkészítse. • Az iparban lehet, a mezőgazdaságban nem? DR. KAREL SOUCEK MÉRNÖK, a Prágai Mezőgazdasági Tervező Intézet dolgozója a mezőgazdasági építkezések problémáival foglalkozik. Felhívja a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági épületek élettartamát 50—80 évre tervezik. Ezért feltétlenül szükséges, h£gy jól megfontolt helyen és módon építsék ezeket- az épületeket. Gyakran megtörténik ugyanis, hogy a megfelelő hely kiválasztását a véletlenre bízzák, vagy meggondolatlanul járnak el. Gyakori hiba a mezőgazdasági építkezéseknél, hogy tervezésüket nem végzik komplex módon. Így például: az épület terve számol mondjuk az istállón belüli szállítás gépesítésével, a gépek azonban nem állnak rendelkezésre és nem a tervezett módon, hanem a hagyományos módszerekkel kell megoldani a korszerű épületben a szállítást. sággai például megegyeztünk az építőés útépítő-gépek, armatúrák és mezőgazdasági gépek. fényképeszti eszközök és moziberendezések, mérőműszerek stb. termelésének megosztásában, a kölcsönös szállításokban és a műszaki együttműködésben. A Lengyel Népköztársasággal megállapodtunk az egyes traktorfajták termelésében. Ez nemcsak a két ország számára fontos, hanem hozzájárul a baráti országok traktorszükségleteinek jobb kielégítéséhez is. Meg kell azonban mondanunk, hogy a gépiparban a munkamegosztást tekintve az eddigi eredmények korántsem merítik ki az összes lehetőségeket, sőt azt mondhatjuk, hogy ennek a munkának még csak a kezdetén tartunk. A továbbiakban annak elérésére törekszünk, hogy a baráti országokkal a munkamegosztás gyorsabban és kifejezőbben valósuljon meg. Ezzel létrehozzuk a nagy sorozatokban történő gyártás, az automatizáció, a gépesítés stb. jó feltételeit. Ezen a téren a jó eredmények elérése érdekében elsősorban is meg kell szabadulni az eddigi lokálpatriotista irányzatoktól, amelyek abban nyilvánultak meg, hogy a költségekre való tekintet nélkül minden lehető dolgot magunk állítsunk elő; másrészt komoly tervet kell kidolgozni az eddigi gépipari választék leszűkítésére. Csakis ily módon tudjuk blzto sítani a gyártott gépek és berendezések magas technikai színvonalát. A termelés szakosítása során saját érdekeink figyelembevétele mellett szem előtt kell tartanunk a többi baráti ország lehetőségeit és érdekelt ls. Ezt a problematikát egyúttal mélyrehatóan át kell gondolni, mind a szükséges mennyiségű és minőségű gépek biztosítása, mind a külkereskedelmi kapcsolatok szempontjából. Tudnunk kell ugyanis, hogy mint szakosított termelő a megszabott program elfogadásával nagy felelősséget vállalunk magunkra a többi résztvevő állammal szemben. Mindez nagy igényeket támaszt mind az előzetes műszaki-gazdasági elemzéssel, mind a realizálás helyes, idejekoránl szervezési és tárgyi előkészítésével szemben. Gépiparunk további fejlődését a termelés mennyisége és a gyártmányok választéka szempontjából ls döntően befolyásolja a Szovjetunióba irányuló gépek és berendezések szállítása. A baráti országok számára már most nagy mennyiségű gépi berendezést készítünk. Ezek száma a jövőben még inkább növekszik. A baráti országoknak készülő gépek szállítása nagymértékben kihat az új termelési berendezések idejekoráni üzembe helyezésére. Ez arra kötelez bennünket, hogy a legnagyobb gondossággal, Idejében és Jó minőségben teljesítsük ez irányú feladatainkat. A kongreszszus előtti vitának erre a kérdésre is ki kell terjednie. III. A lakosság életszínvonalának emelkedésével párhuzamosan növekednek az igények a mindennapi és a tartós közszükségleti cikkek mennyiségével és választékával szemben. Annak ellenére, hogy textil-, cipő-, üveg-, keramikai és faiparunk, valamint — néhány átmeneti Jellegű kivételtől eltekintve — gépiparunk termelési kapacitása mennyiségi szempontból képes ellátni a lakosság szükségleteit, a belkereskedelemben az áruválaszték kiszélesítése érdekében célszerű a többi szocialista országgal való együtttműködés fejlesztése egyrészt közvetlenül a termelésben, másrészt a különféle áruk kicserélése útján. Természetesen nem gondolunk itt a kapitalista piac áruválasztékára, amelyet mindenekelőtt a vállalkozói konkurenciaharca és nyereségvágya diktál, hanem praktikus, célszerű technikai szempontból tökéletes, ízléses és tetszetős árucikkek megfelelő választétkára. A baráti országok együttműködése ezen a téren is bizonyos |6 tapasztalatokat eredményezett, amelyeket az elkövetkező ívekben még nagyobb mértékben ki kell használni. A szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairől szőlő dokumentum hangsúlyozza a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű fejlesztésének szükségességét. A mezőgazdasági termelés növekedésének eddigi üteme mellett (az 1950—1960-as években mintegy 19 százalékos a növekedés, ezzel szemben az ipari termelés ebben az időszakban több mint 2,8-szor lett nagyobb) nem biztosítható teljes mértékben saját farrásokből a lakosság gyorsan fokoződó szükségleteinek kielégítése. Az a tény, hogy a mezőgazdaságban a termelés növekedése hosszú időn keresztül nem éri el a feltételezett szintet, nagy igényeket támaszt a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek behozatalával szemben, amelyek sokszor meghaladják a tervezett mennyiséget. A nagy mennyiségű élelmiszer behozatala nem marad következmények nélkül a külkereskedelemben. A fokozott importot mindenekelőtt gépek és berendezések, valamint közszükségleti cikkek nagyabb mennyiségű kivitelével kell fedeznünk. Magátől értetődik, hogy ezeknek előállításához ismét növelni kell a nyersanyag-behozatalt, ki kell bővíteni a termelési berendezéseket, sőt olykor bizonyos gépeket is meg kell vennünk. Kölcsönösen öszszefüggő problémák keletkeznek ily midőn, amelyek fokozzák a külkeresíedelem és az egész népgzadaság mérlegének feszültségét. Csehszlovákia számára a nemzetközi szocialista munkamegosztás keretében ezért rendkívüli jelentőségű azoknak a többoldalú és kétoldalú nemzetközi megoldásoknak keresése, amelyek elősegítik a mezőgazdasági nagyüzemi termelés ekonomikájának és technológiájának további Javítását, az országok természeti feltételeinek megfelelő nagyobb mértékű szakosítással a termelés növelése lehetőségeinek kihasználását, elegendő menynyiségü műtrágya, mezőgazdasági gép és traktor stb. biztosítását. A baráti országok kommunista és munkáspártjai a legnagyobb gondot fordítják a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, különleges figyelmet szentelnek az együttműködésre és valamennyi résztvevő országban a belső tartalékok mozgósítására. IV. Gazdasági céljaink fényében egyre kifejezőbben nyilvánul meg az új technika jelentősége. Gazdaságunk fejlesztésének az elkövetkező évekre kitűzött céljai, az egy főre jutó termelésben és a társadalmi munkatermelékenységben a kapitalista országok túlszárnyalására irányuló törekvésünk megköveteli, hogy lépést tart sunk a technikai színvonal rohamos előrehaladásával. A műszaki fejlesztést ezért pártunk elsőrendű fontosságúnak tekinti. A tudomány és a technika területén a baráti országokkal való együttműködés nélkülözhetetlen, főleg a kisebb államok számára, mint amilyen Csehszlovákia ls. Ezek az országok, rendelkezzenek bár fejlett gazdasággal, tudománnyal és technikával, egymagukban nem oldhatják meg teljes szélességben a műszaki fejlesztés problémáit, mert nem rendelkeznek annyi tudóssal és kutatóval, s a kísérletezésre és a fejlesztésre sem fordíthatnak annyi anyagi eszközt, inint a nagy államok. A tudomány és a technika területén az együttműködés tervszerű elmélyítése és kiszélesítése ezért számunkra egyenesen életfontosságú kérdés. Együttműködésünk a Szovjetunióval terhelésünkben már százmilliós értékek megtakarítását eredményezte (a nem termelési szakaszokon elért felbecsülhetetlen értékű megtakarításokon kívül). Gazdaságunk további fejlődése szempontjából a Szovjetunióval való együttműködésünknek mind nagyobb jelentősége lesz. V. A szocialista tábor országai termelőerőinek továbbfejlesztésében jelentős szerepet töltenek majd be a gazdasági együttműködést egybehangoló szervek tevékenységének új formái. Ezen a téren a legnagyobb jelentősége lesz mindenekelőtt a kommunista és munkáspártok első titkárai és miniszterelnökei rendszeres értekezleteinek, amelyek az alapvető kérdések megoldására hivatottak. A- Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkarendszerében végrehajtott további intézkedések is hoz zájárulnak e szerv tekintélyének megszilárdításához, valamint az elfogadott határozatok és Javaslatok hatékonyságának fokozásához. A Tanács végrehajtó bizottsága évente többször rendszeres ülést tart majd és operatívan megoldja a gazdasági együttműködés kidolgozasa során felmerülő lényeges kérdéseket. Mindez egyúttal kedvező hatásű lesz a Tanács egyes bizottságainak és magának a Tanács apparátusának munkájára. Nagy jelentősége lesz annak, hogy már a tervjavaslat előkészítésének időszakában megtárgyalják az egyes államok távlati célkitűzéseit. Ez az eddiginél sokkal nagyobb mértékben lehetővé teszi a többi szocialista ország szükségleteinek figyelembe vételét és a megoldás leghatékonyabb mődjának megválasztását. A sokoldalú együttműködés megélénkülése megnyilvánul majd az egyes országok kétoldalú kapcsolataiban a szakosítás és kooperácií, a tudományos-müszaki együttműködés, valamint az árucsere-forgalom szakaszán. A szocialista országok gazdasági együttműködése meggyorsítja termelőerőik fejlődését. Ezáltal jobb feltételeket teremt számukra a gazdaságilag fejlődő országokkal való együttműködés és a fejlett kapitalista országokkal való kereskedelem fejlesztésére. Itt mutatkozik meg, hogy a mi szocialista gazdasági együttműködésünk alapvetően más célokat követ, mint amit a Nyugaton a zárt integrációs csoportosulások létrehozására irányuló törekvések szem előtt tartanak. •ár A szocialista tábor országai feltartóztathatatlanul haladnak a fejlődés útján. 1950-ben a világ ipari termelésében mintegy 20 százalékkal részesedtek, az idén ennek csaknem kétszeresét érik el. A külpolitika és a szocialista építés valamennyi alapvető kérdésében a kommunista és munkáspártok egysége kedvező feltételeket teremt a kölcsönös gazdasági együttműködés fejlesztésére. A gazdasági együttműködés új szakasza, melynek tartalmát, Irányát és módszereit a júniusi moszkvai értekezlet okmányai fejezik ki — szerves folytatása az eddigi nagy ós felbecsülhetetlen jelentőségű munka eredményeinek; a szocialista internacionalizmus szellemében valamennyi részt vevő ország érdekeinek azonosságára támaszkodik; teljes mérténben megfelel a szocialista társadalom érdekeinek a szocialista építés befejezése és a kommunizmusba való átmenet előkészítése időszakában. Dolgozó népünknek érdeke a gazdasági együttműködés állandó kibővítése és elmélyítése. A kongresszus előtti vita ezért erre a kérdésre ls kiterjed. 1962. szeptember 18. * (jj SZÖ 5