Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-18 / 258. szám, kedd

A feltalálók és újítók otthona Hf filmek* Az utóbbi hetek moziműsorán a nyári filmfesztiválok alkalmával méltatott alkotások szerepeltek. Ezeken kívül jelentősebb műveket mostanáig nem is látott a közönség. A héten a cseh MÜNCHAUSEN BÁRÖ, a magyar KATONAZENE és PESTI HÁZTETŐK mellett két DEFA-film jelent újdonságqt: Gottfried Kolditz mesefilmje, a HÓFEHÉRKE és Kurt Maetzig kalandfilmje: LOY KAPITÁNY ÁLMA. IDŐSZERŰ ÉS ÖTLETES KÉMFILM A Vencel tér és a Jindŕišská utca sarkán álló négyemeletes palota bejáratán egyszerű tábla szerénykedik : Szabadalmak és Találmányok Hivatala. Itt ebben a hivatalban jelentik be a feltalálók, az újítók találmányaikat, szabadalmaztatják azokat. Ennek a hivatalnak okmánytárában ellenőrzik a műszaki adatok helyességét, merítenek további tapasztalatokat találmányaik kiegészítéséhez. Ez az okmánytár rendkívül gazdag anyagával, műszaki irodalmával egész Európában párját ritkítja. Milyen anyag forog közkézen? Az okmánytárban nyolcmilliónál is több szabadalmat tartalmazó könyvei és szabadalmi okiratot halmoztak fel. Számuk a másodpéldányokkal együtt meghaladja a tízmilliót. A mintegy negyvenezer darab műszaki irodalmat magában foglaló közlönyöket és tudósításokat a mikrofilmek (fotókópiák és fényképfelvételek) gyűjteménye egészíti ki. Az okmánytár vezetője, a raktárakban elhelyezett beláthatatlan mennyiségű keménykötésű és fűzött könyv, füzet, irat rendíthetetlen őre: Jindfich Svoboda mérnök végigkísér néhány helyiségen az emeleten, sőt az, alagsorba is elvezet. Megmutatja a roskadásig megrakott polcokat, állványokat, melyeknek, ha mind végig • •••••••• A humennéi Chemko Üzemben .Žarnai elvtársnö egy szovjet gép kezelésénél. (P. Haško felvétele) akarnánk járni, órák alatt is csak elenyésző részét láthatnánk. Csodálkozásomra Svoboda elvtárs így elmélkedik: — Ugye, soknak tűnik? Pedig értékes gyűjteményünk állandóan gyarapodik. Annak érdekében, hogy tudósaink, feltalálóink, újítóink a legújabb találmányokkal is megismerkedhessenek, hogy tovább fejleszthessék, szaktudásukat, kiszélesíthessék látókörüket, hogy pontos értesüléseket szerezzenek mindarról, ami a nagyvilágban történik és ami elősegíti munkájukat, huszonöt iparilag fejlett állam műszaki és tudományos könyvtárával tartunk fenn szoros kapcsolatot. Csereakcióink révén évente mintegy négyezer különféle szakmabeli új könyvre, negyvenezer mikrofilmre, ötszázezer szabadalmi okiratra és körülbelül százötvenezer kivonatos szabadalom-magyarázatra teszünk szert. Az okmánytár dolgozói Bár a helynek szűkébe vannak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a dolgozók nehezen találják meg a kívánt anyagot, a keresett könyveket, iratokat, füzeteket. Szó sincs róla. A példás nyilvántartás, az alkalmazottak rátermettsége szaktudásukat és lelkesedésüket dicséri. Az általános könyvtárosi ismeretek itt nem elégségesek. Csak rendkívüli munkakészségük biztosítja a zökkenésmentes adatgyűjtést, az anyag szakszerű besorolását, osztályozását, csoportosítását, beírását, a kartotéklapok pontos vezetését és ami a legfontosabb: a kért könyvek, okmányok szakszerű elraktározását és azonnali, gyors előteremtését. — Még így sem egyszerű az a feladat, amivel meg kell birkózniok — véli Svoboda elvtárs. — Kevesen vagyunk a munkához. A terv szerint engedélyezett hatvan dolgozó kötelességeit mindössze huszonheten végzik. De azért a nehézségek ellenére is helytállunk — bizonygatja elégtétellel —, hiszen az évek során valamennyien megszoktuk és kimondhatatlanul megszerettük érdekes elfoglaltságunkat. Körsétánk célpontja — Jöjjön, tekintse meg az olvasótermet. Naponta nyolcvan látogató is megfordul nálunk — Ipvitái kísérőm beljebb és jó előre figyelmeztet az ott uralkodó szabályok betartására. — Nehéz munkát végeznek, halkan beszéljünk, nehogy megzavarjuk őket tanulmányaikban — int, miközben lépünk az olvasóterembe. Bár minden szék foglalt, mégis mély csend fogad a helyiségben. Még a légy zümmögését is meghallanád. Mindössze egy-egy köhécselés, időnként néhány torokköszörülés, hallatszik. Az egyes szabadalmi központok dolgozói, tudósok, az üzemek, gyárak újítói, feltalálók — prágaiak, vidékiek, a köztársaság minden részéből, sőt külföldiek töltik meg a termet. Előttük könyvek, füzetek, jegyzetek. Annyira elmerülnek tanulmányaikban, hogy tudomást sem vesznek érkezésünkről. Tovább jegyezgetnek, önfeledten lapozgatnak a rendelkezésükre álló anyagban, mintha egyedül volnának a teremben. Az egyik ügyfél De mégis i Egyikük váratlanul megmozdul. Mintha most ébredne csak tudatára annak, hogy hol van. Kapcsolatot keres a külvilággal. Nyilván szüksége van valamire. Feláll, hogy a kikölcsönzött anyagot újjal bővíts^ kl. Mit tanulmányoz? Kérdésünkre elmondja, hogy a különböző bordájú csővezetékek legcélszerűbb, legegyszerűbb, leggazdaságosabb gyártási módszerét keresi. A csendrendelet következtében súgva beszél Otakar Bukovský elvtárs. A sörgyárak, szeszfőzdék, finomítók és cukorgyárak, gépberendezését gyártó Hradec Králové-i Győzelmes Február Üzem dolgozója. Kerek három hónapja naponta vendége az okmánytárnak és ki tudja, mennyi időt vesz még igénybe a különböző államok erre vonatkozó iratainak, szabadalmainak tanulmányozása harminc évre visszamenőleg. — Nem egyszerű feladat és nagy türelem kell hozzá — bólint —, de hát ez a szakmám. Nélküle már el se tudnám képzelni az életemet. Nem lehet megunni. Annyi újat és érdekeset nyújt, hogy a végén feltétlenül valami nagyot kell alkotnia mindenkinek, aki ide jár — tréfálkozik, majd komolyra fordítja a szót: — Az állandó gondolkodás, fejtörés akaratlanul is megvalósításra váró új ötletekre késztet. így azután, aki ezeket az iratokat tanulmányozza, annak a sorsa minden valószínűség szerint megpecsételtetett: feltaláló, vagy legalábbis újító lesz! • • • A technika fejlődésének legfontosabb tényezője az ember, annak politikai és szakmabeli felkészültsége, kezdeményezése, határozottsága és kitartása. Minél többen rendelkeznek ezekkel az értékes tulajdonságokkal annál előbb ér célt a műszaki forradalom. KARDOS MÁRTA a Loy kapitány álma. Jó meseszövés fogja át a napjaink feszült nemzetközi légkörében lejátszódó történetet. Az élményszerűen gördülő izgalmas kalandhistória az utolsó jelenetekig leköti a néző figyelmét. Ez nem csupán a képzeletet felcsigázó izgalm^ssággal magyarázható, hisz mesterségesen beállított izgalmas történetekkel számos sablonos DEFA-alkotásban találkozhattunk. Maetzig azzal tudja fokozni a néző érdeklődését, hogy a történet színhelyével, konfliktusával mélyen érinti azokat a kérdéseket, amelyek ma legjobban foglalkoztatják az emberiséget. A történet színhelye egy amerikai Super-Constellation mintájú katonai repülőgép, mély a Földközi tengeri hadgyakorlatok befejeztével katonai és polgári utasokat szállít Tripolisból Oslóba. A gép nem jut el Oslóba, mert titkos utasításokat 'kap, hogy térjen le az eredeti útvonalról és a Szovjetunió légiterébe behatolva dobjon le egy hírszerző ügynököt. A gép egyszerre több feladatot teljesített. Fehérre mázolt alsó része a radarhullámok elhárítására szolgált, ezt is ki akarták próbálni, meg a szovjet légelhárítás képességét. A gép abban a tévhitben folytatta útját a Rigai öböl felé, hogy a szovjet rádiólokációs állomások nem vették észre. További feladata volt az incidenssel élezni a nemzetközi feszültséget, fokozott szovjetellenes hangulatot előidézni. Az amerikai kémrepülő természetesen a hullámokban végezte útját... Ez a kémhistória váza. Érdekes a történet felépítése. Az egyik utas, Loy angol kapitány, aki a NATO egyik norvégiai támaszpontján szolgál, megálmodja az esetet, mely álmában és a valóságban is számára tragikusan végződik: elveszíti azt a kedves lányt, akihez szerencsétlen házasságának felbontása után életét akarta fűzni. A DEFA alkotóinak és elsősorban Kurt Maetzignek vitathatalan érdeme, hogy az élményszerűen pergő film jól összhangolt cselekményein kívül nagyszerű lélekrajzot ad a repülőgép utasairól: a nyugodt polgári életre vágyó főpilótájárói, a hazájára gondoló lengyel segédpilótáról, az életvidám fiatal navigátorokról, a perceket dollárokban számoló amerikai rakétagyárosokról, a megvásárolható riperterről, a Hollywoodba vágyó könnyelmű Patríciáról, Dorisről, a maccarthyzmus kísértetetnek áldozatáról, akinek' életét a felfedezett, ejtőernyős ugrásra kész kém oltja iki. Érdekes figura a társaságban Loy kapitány, az álmodozó, nem katonának született, gentlemani jellemű egyenruhás utas, aki sok minden ellen tiltakozik, sok mindent nem tud felfogni és bizonyára még sok mindenen el fog gondolkodni... Elismerést érdemlő, közönségsikerre méltán igényt tartó művet alkotott a DEFA. A főszerepekben a népszerű Christine Laszart, Horst Drindát, Günther Simont, s a cseh Jana Brejchovát láttuk. Mindnyájan mélyen átélt szerepalakítást nyújtottak. L. L jelenet a filmből. Ä nemzetközi szocialista munkamegosztás néhány kérdéséről' írta: OTAKAR SIMÜNEK mérnök, a CSKP KB politikai irodájának tagja Az üzemek, kutatóintézetek, tervező irodák, termelési-gazdasági egységek és minisztériumok pártfunkcionáriusai és dolgozói előtt egyre gyakrabban merülnek fel olyan feladatok, amelyeket csakis a szocialista tábor többi országaival szorosan együttműködve lehet megoldani. Nemcsak a nyersanyagellátás problematikájára vonatkozik ez, hanem a műszaki fejlesztésre, a szériagyártás fokozására, a kapacitások optimális nagyságának elérésére is, egyszóval a gazdasági fejlődés hatékonyságával összefüggd számos komoly kérdés megoldására. Itt már szűknek bizonyul nemcsak egy üzem vagy termelési gazdasági egység kerete, hanem egy egész ország gazdaságának kerete is. Mindinkább bebizonyosodik, hogy csakis a szocialista országok szövetségében, amelyek politikai és gazdasági célkitűzései azonosok a miénkkel, biztosítható a haladás olyan üteme, amilyenről a Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól című pártdokumentumban szó van. Az iparban és a mezőgazdaságban a termelés és a munkatermelékenység gyors növekedése hosszú időn keresztül csakis a \szoclalista tábor valamennyi országa érdekeinek szem előtt tartása és összehangolása alapján valósítható meg. Egyedül ez az alap biztosíthatja nemzeti vagyonunk gyors növekedését is. A szocializmus gazdasági törvényeinek teljes kihasználása ma annyit jelent, hogy-megtanuljuk, milyen hatást gyakorolnak ezek a törvények, és hozzájuk igazodunk nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi méretben is — fejtette ki Hruscsov elvtárs. Emellett természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy gazdaságunk növekedésének legfőbb forrása saját munkánk és a népgazdaság tartalékainak kihasználása. A gazdasági együttműködés ereje minden egyes résztvevő állam hozzájárulásának hatékonyságától függ. Népgazdaságunk irányítása mód• A Rudé právôban megjelent cikk rövidített szövege. jának és formáinak tökéletesítését ezért állandóan szem előtt kell tartanunk. Minél inkább megértjük ezt és magunkévá tesszük, eredményei annál jobban megmutatkoznak majd mindennapi munkánkban. Gyorsabban leküzdjük az átmeneti nehézségeket, népünk kulturális és anyagi életszínvonala további emelésének jobb alapját teremtjük meg és közelebb hozzuk a kommunista társadalom építésének reális távlatát. A nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelveit a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai kommunista és munkáspártjai első titkárainak júniusi értekezlete hogyta jóvá. Hruscsov elvtárs a szocialista világrendszer fejlődésének időszerű kérdései című cikkében ezeknek az alapelveknek megvalósítását egész sor jelentős kezdeményezéssel gazdagította. Most arról van szó, hogy a szocialista társadalom további rohamos fejlődésének elérése érdekében a legnagyobb mértékben elősegítsük az alapelvekben legszögezett célkitűzések megvalósítását. A nemzetközi szocialista munkamegosztás kérdései, amelyek Csehszlovákia számára rendkívül nagy jelentőséggel bírnak, csakis a tudomány, a kutatás, a termelés és a központi i hivatalok dolgozói széles körű aktívájának részvételével oldhatók meg sikeresen. A kongresszus előtti vita kiváló alkalmat ad az együttműködés eddigi formáinak és eredményeinek mérlegelésére, a tapasztalatok összegyűjtésére és a jövőre vonatkozó új indítványok kifejtésére. A párt reméli, hogy az országos vita ezen a területen is sok értékes javaslatot eredményez. A nemzetközi szocialista munkamegosztás keretében most az a legfontosabb, hogy a fő figyelem a szocialista országok további gyors fejlődésénenek szükségleteiből eredő alapvető problémák megoldására irányuljon. Közös erőfeszítéssel továbbra is, mégpedig az eddiginél gyorsabb ütemben kell fejleszteni a nyersanyag- és az energetikai alapot; a gépiparban el kell mélyíteni a szakosítást és a kooperációt; biztosítani kell a kiváló minőségű közszükségjeti cikkek iránti fokozódó kereslet jobb kielégítését és a mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlesztését. Ezeknek a kérdéseknek megoldása biztosítja a szocialista országok termelőerőinek újabb növekedését, elősegíti az egyes országok gazdaságában történelmileg kialakult különbségek fokozatos megszüntetését és tovább erősíti állásainkat a kapitalista országokkal folyó gazdasági versenyben. Az eddig ismert nyersanyagforrások. nem fedezik teljes mértékben szükségleteinket, főleg a kohászat és a vegyipar igényeit, s nem biztosítják a fűtőanyag-energetikai mérleg egyensúlyát sem. Ezeknek a kérdéseknek megoldását ezért a baráti országokkal való együttműködésben kell keresnünk. E téren már sok jelentős egyezmény létezik; a Szovjetunióval a színes fémek kitermelésének fejlesztéséről, a Lengyel Népköztársasággal a kőszén-, kén- és a rézbányászat kibővítéséről, a Némei Demokratikus Köztársasággal erőművek építéséről és a villamos áram szállításáról, a Bolgár Népköztársasággal a rézbányászatról stb. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság lehetőségeihez mérten közvetlenül hozzájárult a baráti országok alapvető iparágaiban új. kiterjedt termelési berendezések felépítéséhez. A szerződések értelmében ezek az új kapacitások hoszszú időn át a mi nyersanyagszükségletünket is biztosítják. Az együttműködés meggyorsította a nagy befektetéseket igénylő ásványkincs-kitermelés fejlődését és hozzájárult a részt vevő országok termelőerőinek gyarapításához. A nemzetközi szocialista munkamegosztás elveivel összhangban Csehszlovákia a kokszolható kőszén, magnezit, kaolin és más nyersanyagok bányászatát, koksz és egyéb anyagok előállítását fejleszti, szem előtt tartva a többi szocialista ország szükségleteit is. A nyersanyagellátás területén Ismernünk kell együttműködésünk egyik különösen jellemző vonását. Nyersanyagimportunk a Szovjetunióból állandóan növekszik és messze felülmúlja a mi kivitelünket. Csehszlovákia ezáltal gyakorlatilag jelentős segítségben részesül. A Szovjetunió már az elkövetkező évekre is a vas- és színesfém-ércek, kőolaj, foszfát és más alapvetően fontos nyersanyag nagy mennyiségű szállítására tett ígéretet. E szállítmányok nélkül nem is gondolhatnánk a kohászat és a vegyipar továbbfejlesztésére s lehetetlen lenne az energetikai mérleg sikeres megoldása. A Szovjetunióból már ma is oly nagy mennyiségű vasércet és kőolajat kapunk, amennyit Csehszlovákia sem kereskedelmi, sem szállítási szempontból más országokból nem tudna biztosítani. Nagyon előnyös szántunkra, hogy a nyersanyagért a Szovjetuniónak főleg gépekkel, berendezésekkel és közszükségleti cikkekkel űzethetünk. Mindez megfelel gazdaságunk reális feltételeinek és hosszú időtartamra szóló jellegét tekintve elősegíti termelésünk stabilitását. A nyersanyagokat illetően természetesen nemcsak az alapvető nyersanyagok bányászatáról és elsődleges feldolgozásáról van szó. Az együttműködés kibővítése nagy jelentőségű például a hengerelt anyagok termelésében. A gépipari üzemek számára a hengerelt anyagok mennyisége mellett egyre nagyobb jelentőségű ezek választéka és minősége. Az utóbbi tényezők ugyanis nagy szerepet játszanak a gépipari termelés folyamatosságában és gazdaságosságában. A kohászatban ezzel szemben a hengersorok gazdaságosabb üzemeltetése azt kivánná meg, hogy a műszaki fejlődés folytán mind nagyobb kapacitással bíró berendezéseket megszakítás nélkül a lehető leghoszszabb ideig üzemeltessék. Ez viszont a hengerlés! program és a választék leszűkítését kívánja. A látszólag ellentétes és egymással szembenálló folyamat azonban a hatékonyság növekedésének nagy tartalékát rejti magában. Az ezeknek a forrásoknak kihasználásához vezető út természetesen mindenekelőtt az egyes országokon belül a hengerelt anyagok termelésének hatékonyabb és céltudatosabb irányításán keresztül vezet. Nyilvánvaló, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő tagállamok nagyobb száma további nagy lehetőségeket tár fel ezen a területen is. Némely szakaszon már kedvező eredmények születtek. A fennálló kooperáció kiszélesítése és a hengerelt anyagok előállítási programja megosztásának lényeges elmélyítése ez eddigi és az újonnan felépülő hengersorokon ezért egyik legkomolyabb közös feladatunk. Ennek teljesítése érdekében kohászati iparunknak is meg kell teremtenie minden szükséges feltételt. Hasonló lehetőségek nyílnak más ágazatokban is, főleg a vegyiparban, amint arra előbb ' említett cikkében Hruscsov elvtárs rámutat. II. A Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól című dokumentum hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a sorozatgyártás növelésével a gépiparban jobban használjuk ki a termelési teret és a gépeket. Leszögezi továbbá, hogy gépiparunk ezentúl nem gyárthatja a világ gépipari választékának majdnem 70 százalékát. A dokumentum a komplex gépesítés és automatizálás, s az új technika bevezetésének kérdéseire irányítja a figyelmet. Ezek szintén közvetlenül összefüggnek a többi szocialista országgal való pélszerű munkamegosztással. A gépiparban, mely a nemzetközi együttműködés egyik legösszetettebb kérdése, már sok kedvező és értékes eredményt értünk el a munkamegosztásban. A Német Demokratikus Köztársa0l SZÖ 4 * 196

Z- szeptember 18.