Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-15 / 224. szám, szerda

Hogyan jut el az ember Ä TÄVOLÍ BOLYGÓKRÄ Az űrhajózás legközelebbi feladalai kétségkívül a Földhöz aránylag kö- hoz, akkor azt eliptikus pályán ke-; zeli nagy égitestekre — a Holdra, a Marsra s a Venusra irányuló űrre­pülések. A szovjet tudósok már meg is tették az e célú első kísérlete­ket. A szovjet rakétatechnika kimagasló sikerei, főképp a Vosztok—3 és Vosztok—4, arra a feltételezésre jogosítanak, hogy a Szovjetunió űrhajó­sai már a közeljövőben útra kelhetnek a távoli égitestek felé. A Holdhoz, Marshoz és Venushoz A világűrbe induló embereknek ter­ringi körül. A második űrsebessóg. esetében parabolikus, s az ennél is \ nagyobb sebességnél hiperbolikus az; űrhajó keringési pályája. Az egyik égitesttől a másikhoz re­pülő űrhajó eleinte csak azon a röp­vezető űrrepülések az eddigi lehető- mészetesen kellő védelemben kell rá- pályán mozog, amely attól az égitest­ségeknek megfelelően kétféleképpen szesülniük. Ha figyelmen kívül is — egyrészt automatikus, másrészt hagyjuk a Nap nagyfokú tevékenysé­irányított űrhajókon valósulhatnak meg. Az utóbbi esetben egy vagy több utast szállító űrhajók indulhatnának útnak. Egy lépéssel ismét közelebb a csillagokhoz • A Vosztok 3 és Vosztok 4 tovább nö­veli a Szovjetunió előnyét az űrkutatásban • IRÁNY A HOLD! A legközelebbi űrrepülések folya­mán elsősorban a következő felada­tok teljesítéséről lesz szó: A Hold körüli röppályán, részlete­sebb felvételek készítése a Hold fe­lületéről, továbbá az ún. erőmezók helyének s annak végérvényes meg­állapítása, hogy a Hold közeiében nincsenek embert veszélyeztető su­gárzási övezetek. További feladat a Hold felületét al­kotó anyag összetételére s rétegező- gének időszakát, azt azonban okvet­désére vonatkozó adatok közvetítésé- lenül szem előtt kell tartanunk hogy hez alkalmas automatikus rádió-adó- a világűrben az említett időszakaszon állomás letesitese a Holdon. L-wn ..„„„lu,, -, Az űrhajósoknak előreláthatólag "vul is sor _kerulhet veszelyes suga­már a közeljövőben sikerül olyan te- ra k áramlasára. Ezek az aggodalmak levízióállomást létesíteniük a Holdon, azert l s indokoltak, mert a nagy égi­amely a holdtájról s a Hold felületét testeket rendszerint köralakban és alkotó anyagról készített részletes főleg az adott égitest mágneses erö­:ere által vonzott protonokból s elektronokból álló sugarak övezik. Elméletileg feltételezhetjük, hogy mágneses erőterük csak azoknak az égitesteknek van, amelyek sugarának hossza meghaladja a 3000 kilométert és csak némileg kisebb a tömörségük, mint a Földé. A Holdtól eltérően a Marson s a Venuson is — éppúgy mint a Földön — lenniük kell mágneses erőtereknek, körülöttük pedig su­gárzási övezeteknek, amelyéken nem szabad keresztülhaladniuk az embert szállító űrhajóknak. Ez ma­gától értetődően megnehezíti az űrhajózást, és múlhatatlanul szük­ségessé teszi, hogy sugárreakciós motorok hajtsák az űrhajót útjá nak további szakaszain. A Marshoz, illetve a Venushoz ha­sonló bolygók megközelítése csak a tengelyük menti „útvonalakon" le­hetséges. Az asztro-mechanika törve­érdekfeszítő, mert nincs kizárva, hogy nyei értelmében a sugárreakciós mo­a meteorok és a rendkívül erős ener- torok aránylag csekély erőkifejtéssel giák hosszan tartó hatására új, szá- csak a bolygóközi repülésekre és az ll 0Sy miné l többet tudunk a világúr­-------- ről, annál bonyolultabb a bolygóközi, űrrepülésekkel kapcsolatos feladatok ; megoldása. Nyilvánvaló tehát, hogy < a világűr meghódítására készülő űr­hajósnak a lehető legtökéletesebb el­méleti ismeretekkel kell rendelkez- < nie. Az e téren felmerülő problémák \ viszont csak akkor nyerhetnek ketip' Az űrhajónak ki kell kerülnie a ve­szélyes sugárzási övezeteket. mikrofelvétclekct továbbíthat a Föld­re. Ez a feladat távlatilag rendkívül munkra teljesen ismeretlen anyagok esetben alkalmasak, ha egyazon sí tői függ, ahonnét az űrhajót útnak; bocsátották. Amikor az űrhajó fokoza-' tosan megközelíti a céljául kitűzött ] égitestet, teljesen zavartalanul rátér; az általa meghatározott eliptikus, pa- ' rabolikus, vagy hiperbolikus keringé- ] sí pályára. Az űrhajó azonban az ; adott égitest körülkeringése után más pályán tér "Vissza kiindulási he-; lyére. Ha az űrhajó olyan bolygók közölt; repül, amelyeknek egymás közötti tá- • volsága összemérhető a közöttük s a ' Nap közötti távolsággal, akkor eitá- ; volodik az első bolygótól és rátér a < Nap körüli keringési pályára. Ezen I a pályán megközelíti a másik boly-1 gót, azt rendszerint hiperbolikus röp- < pályán körülkeringi, majd visszatér I az első bolygóhoz (lásd a rajzetj. | Hajszálpontos számítások szükségesek | az űrhajó olyan mozgásának biztosí­tásához, hogy visszafordulva ott ta- [ lálkozzék az első bolygóval, ahova ; az önmagától is visszatér. Mindez természetesen csak az eset < ben mérvadó, ha megközelítőleg egy- | azon síkú a Föld és az űrhajó kerin- ; gési pályája. Az e szabályhoz igazodó,! aránylag egyszerű űrrepülések csau ' automatikus űrhajókkal lehetségesek. Ha személyzet is tartózkodik az űr hajón, akkor annak okvetlenül ki kell', térnie az adott bolygó körüli vészé- ; lyes sugárzások övezete elől. Az em­bert szállító űrhajónak éppen ezért ! a bolygóhoz annak pólusai felöl kel! ; közelednie, ahol ugyanis a Nap csök- < kent tevékenysége idején nincsenek! sugáráramlások. • BONYOLULT FELADATOKAT KELL MÉG MEGOLDANUNK Az űrhajó azonban csak akkor kö­zelíti meg az említett sarki övezete­ket, ha eltér a bolygók keringési pá­lyájának síkjától és arra pályára jut, amely rendkívül hegyes szöget képez ; a bolygók keringési pályájának sík­jával. Az űrhajó ez esetben rendkí­vül bonyolult görbéhez igazodva ke­ringi körül a bolygót. Az elmondottak azt bizonyítják, képződnek. Az űrkutatás további szakaszában olyan automatikus Készülék lesz irá­nyítható a Holdra, amely anyagrésze­ket juttatna a Földre. • EMBER A HOLDON? Az automatikus űrhajókat néhány év múlva embert szállító űrhajók kö­vetnék a Holdra. Ez természetesen csak akkor válna lehetővé, amikor a Nap felülete „nyugalmas", vagyis nem ismétlődnek meg rajta erős ter­monukleáris robbanások, és a boly­góközi térségben sem áramlanak az ember életét veszélyeztető sugárzá­sok. Tudományos dolgozók igen rész­letesen áttanulmányozták a Nap te­vékenységével összefüggő jelensége­ket, és ennek alapján előre jelezhet­ték, hogy az űrhajósok számára ve­szélyes légközelebbi időszakok 1966— 1970-ig, illetve 1977—1981-ig tartanak. Még mielőtt embert szállító űrhajó indulna a Holdra, ismernünk kell a Hold felületének tulajdonságait. Ezért egyelőre az lenne a leghelyesebb, ha az utasokat szállító űrhajó először s az esetleges megoldásokat sem fe­minél kisebb távolságban keringené jezhetjük ki algebrai képletekkel, körül a Holdat. Az e célból felbo- E téren csak az elektroncsöves szá­csátott űrhajóban egy, esetleg több mítógépek nyújthatnak sikeresen se­utas lehetne. gítséget. Hasonló problémák megoldásától Minden űrhajó leállított motorral és függnének a Marsra és a Venusra irá- energiafogyasztás nélkül is — kör, nyúló űrrepülések is. illetve elipszis alakú röppályán — Éppúgy, mint a holdkutatás eseté- körülkeringheti a Földet, vagy más ben először csak automatikus űrha- bolygókat. Az űrhajó, melynek moz­jók'röpülnék körül a két bolygót, ké- gása különböző görbékhez igazodhat, kon van az űrhajó röppályája és a Föld keringési pályája. A naprend­szerben úgyszólván egyazon síkon van csaknem minden bolygó keringés" pályája. A Föld, a Mars és a Venus tengelye csaknem azonos szöget al­kot keringési pályájuk síkjával. A Földtől távolodó, a Marshoz, illetve a Venushoz közeledő űrha­jónak ezért jelentősen el kell tér­nie az adott bolygó pályájának síkjától. Ez viszont fokozott telje­sítőképességű sugárreakciós motor működtetését feltételezi. • HAJSZÁLPONTOS SZÁMÍTÁSOK I Az űrrepülések sajátosságainak \ valóságot megközelítő elképzelésé- V re törekedve ismernünk kell az egyik égitesttől a másikhoz való mozgás törvényeit. Ez viszont már azért is rendkívül bonyolult fel­adat, mert egyszerre több égitest .vonzóereje hat az űrhajóra. Ez esetben éppen ezért nincs érvé­nyük az általános szabályoknak, -i— 1 •—• — S / « \ „ Ov V V söbb automatikus készülékek jutná­nak felületükre, ahonnét az ott ké­szült felvételeket, illetve a bolygók felületéről vett anyagmintákat tartal­mazó különleges rakéták visszatérné­nek a Földre. • VESZÉLYES SUGARAK A lehetőségek tüzetes elemzése és sorozatos kísérletek szükségesek an­nak megállapítására, lehetséges-e te­levízióadás a Marsról s a Venusról. A legnehezebben megoldható problé­ma a Föld s a Hold közötti távol­ságnál legalább százszor nagyobb, óriási távolság áthidalása, ami a te­levíziós-technika nagymérvű tökélete­sítését teszi múlhatatlanul szükséges­sé. először nagy sebességgel megközelíti, majd körülkeringi a bolygót. Ha az űrhajó a második űrsebességgel ki­sebb gyorsasággal közeledik a bolygó­Az űrhajó bolygóközi útja megoldást, ha a szükséges intézkedé-; seket országos viszonylatban tervezik,; ugyanúgy jelölik ki a tudományos' dolgozókat és irányozzák elő az anya­gi eszközöket. Szerfölött fontos az is, hogy a feladatok megoldására törek­vő munkatársak lelkesen, alkotó erő­től áthatva végezzék teendőiket. A Szovjetunióban megvannak minden­nek a feltételei. A Vosztok 3 és Vosz­tok 4 pedig világosan bizonyítja, hogy a Szovjetunió nemcsak megőrzi, ha­nem mindjobban kidomborítja vezető szerepét az űrhajózásban. (Krilja Rogyini) A kozmikus sugárzás hatása az űrhajósokra (ČTK) — Mudr. Antonín Vacek, a Csehszlovák Tudományos Akadémia brnói Biofizikai intézetének tudományos dol­gozója, az orvostudományok kandidátu­sa a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójá­nak kérésére a következőket közölte ar­ról a hatásról, amelyet a kozmikus su­gárzás gyakorolhat a Vosztok 3 és a Vosztok 4 űrhajókra, illetve utasaikra: Az űrhajó utasalt fenyegető legnagyobb veszélyt egyrészt a meteoritok, másrészt Ebédszünet a bizalom-sátor ernyői alatt. : :: ŕ í-dfc. : • ' - < - . - <T (A szerző felvétele) TÖBBLET A PÉNZTARBAN Nem sok ezer koronát kitevő pénz­tári többletről van szó. Jelentéktelen összeg — mindössze 15 fillér többlet mutatkozott a kasszában, amikor es­te megszámlálták a pénzt. — Tizenöt fillér? Hát érdemes er­ről beszélni? — kérdezheti valaki s az első pillanatban jogosnak is tűn­hetik a kérdés. Mi azt állítjuk, hogy igenis, érde­mes. Nagyon is érdemes. Mert ez a bagatell összeg, ez a pénztári több­let bizonyíték. Beszédes, ékes bizo­nyíték, amely... De talán kezdjük az elején. Ott, hogy a lučeneci jednota — Népi Fo­gyasztási Szövetkezet — az aratási munkák idejére tíz bizalomsátrat he­lyezett üzembe. E sátrak egyikét Trenč községben állították fel, nem messze a szövetkezet szérűjétől, hogy közel legyen a cséplőkhöz. A sátor hűvös csendjében sörösüve­gek sorakoznak katonás rendben és néhány ládában finom, gyöngyöző málnaszörp is található. A polcokon cigaretta, cukorka, konzerv és süte­mény. A pulton semmi egyéb, csak egy konzervnyitó és két doboz. Kö­zönséges papírdoboz, meg mellettük egy persely. A pénz számára. A sátor előtt két hatalmas, tarka ernyő. Alattuk kellemes hűvös van. Az augusztusi nap sugarai megtörnek az ernyők selymén. Természetes, hogy nagyon kellemes a sátrak alatt el­fogyasztani egy üveg üdítő italt. S jönnek is a trenci szövetkezeti tagok. A „kuncsaftok": Bednár Imre bácsi, aki aznap már a harmadik üveg sört szopogatja. Megérdemli. Hi­szen nem kevesebb, mint 170 kocsi takarmány ment át a kezén. Nem kisebbek az érdemei katonacimborá­jának, Horváth Lajos bácsinak sem, aki olyan kazlat tud rakni, mint ke­vesen a környéken. Berki József üze­mi munkás. Ha úgy vesszük, nem sok köze van a szövetkezethez. De ö úgy érzi, van hozzá köze. Kivett hát egy heti szabadságot és eljött a közösbe segíteni. Egészségére kívánjuk a sört. így jönnek sorban: egyik megy, a másik jön. S a pulton levő dobozok­ban sokasodnak a pénzdarabok. Sen­ki sem ellenőrzi, ki mennyit fizet. Be­csület dolga. Akkor sem történne semmi, ha valaki „elfelejtené" sörét kifizetni. Ki látja, hogy a sörre ér­kezők mennyit tesznek a papírdobo­zokba és mennyit vesznek vissza? Senki. Akkor sem történne semmi, ha Horváth bácsi, vagy Bednár Inire, vagy Berki József, mondjuk, három­koronással fizetne és annyi jjénzt venne vissza, mintha 10 koronást tett volna a pénztárba. De ha meggondoljuk, mégis történ­ne valami. A becsület, a trenci szö­vetkezetesek becsülete csorbát szen­vedne. S ugye, ezt nem engedheti sem Horváth bácsi, sem Berki József, sem a többiek, akik felkeresik a bizalom­sátrat? Innen van hát a 15 fillér pénztári többlet. Jelentéktelen ugyan, és még­is sok. Nagyon sok. Mert bizonyíték, ékes beszédes bizonyíték a ma szel­lemében élő, a ma eszméit valló em­berek mellett, akik tudják, érzik, hogy a miénk — a miénk... az szent dolog! Az Ilyen bizonyíték láttán valami furcsa bizsergés járja át az ember belsejét. Íme, mit nem tesz 15 fillér, egy kis pénztári többlet... 1 Agócs Vilmos Hármas kitüntetés és főleg a fokozott naptevékenység kö­vetkeztében erősödő kozmikus sugárzás jelenti. A nagyfokú kozmikus sugárzás ugyanis az űrhajós megbetegedését Idéz­heti elő. Mivel a Vosztok 3 és Vosztok 4 űrhajósai fokozott naptevékenység ide­jén indultak útjukra, nyilvánvaló, hogy a szovjet tudományos dolgozóknak je­lentős mértékben sikerült megoldaniuk a kozmikus sugárzással szembeni véde- < kezés problémáját. i A KJižská Nemá-i halászotthon ked­ves és megtisztelő ünnepség színhelye volt szombaton és vasárnap. Nem, nem a halászemberek ütöttek itt ta­nyát, hanem a Nyugat-Szlovákiai Húsfeldolgozó Vállalat komárnói üze­mének keménykötésű férfiai és szor­goskezű munkásnői. Húsüzemről lévén szó, mindjárt a kezdet kezdetén tisztázni kell egy dolgot, éspedig: senki se higgye, hogy a húsellátás fogyatékosságaiért ők a felelősek. Ellenkezőleg! Amit a me­zőgazdasági és felvásárló-üzemek „elrontottak", azt ők igyekszenek helyrehozni. Természetesen nem tudják behozni a húseladást nem teljesítő szövetke­zetek- lemaradását, de sokat tesznek akkor, amikor a felvásárló-üzemek rendszertelenül^ szállítják a „nyers­anyagot", amikor rekordidőben — akár túlórázással is — azonnal fel­dolgozzák a szállítmányt és továbbít­ják az árut a kereskedelemnek. Főleg ez a rugalmasság, ez a nagy igyekezet nyert elismerést szombaton, amikor az üzem első félévi eredmé­nyeiért elnyerte az Élelmiszeripari Dolgozók Szövetsége kerületi szak­szervezeti tanácsának és a vállalat igazgatójának vándorzászlaját, a szo­cialista munka üzeme címet és két csoport a szocialista munkabrigád büszke elnevezést. Adjunk számokban is kifejezést ennek a sikernek. Annak ellenére, hogy az üzemben az elmúl.t év első hat hónapjához viszonyítva az 1962. év első félévében 20,2 százalékkal voltak nagyobbak a feladatok, a ko­márnói húsüzem dolgozói a termelési tervet *466 ezer korona értékben tel­jesítették túl. Az év elején pártunk XII. kongresszusa tiszteletére tett fel­ajánlásaik teljesítése keretében 574 635 koronával csökkentették a termelés önköltségeit, 5,1 százalékkal növelték a munkatermelékenységet és az elmúlt évvel szemben 15,4 száza­lékkal csökkentették a balesetek szá­mát. A műszaki-szervezési intézkedé­sek tervének teljesítése mellett ki­lenc újítási javaslatot nyújtottak be. Ami a húsfélék minőségét illeti, ké­szítményeik országos viszonylatban is nagy elismerésnek örvendenek. A má­sodik negyedévben egyetlen panasz sem érkezett az üzembe, mely az ál­taluk forgalomba bocsátott hentesáru minősége ellen emelt volna Jcifogást. Jozef Miškovič igazgató büszkén és azzal a tudattal vehette át a kitün­tetéseket, hogy becsületes, önfeláldo­zó munkájukért kapták őket. Ugyan­ilyen érzéssel állt a díszemelvényen Ondrej Ďurčo és Jozefina Kubková, a szocialista munkabrigád címmel ki­tüntetett két munkacsoport vezetője is. Lényegében e két csoport eredmé­nyes munkájának köszönhető, hogy az üzem az elmúlt félévben ilyen kiváló sikereket éi-t el. Ezt azért merjük állítani, mert a munkacsopor­tok az üzem legfontosabb részlegei­ben dolgoznak, s munkájuk közben először is a munka jó megszervezé­sére és a gazdaságosságra helyezik a fő súlyt. A komárnói üzem dolgozói azon­ban nem elégszenek meg eddigi sike­reikkel. Elhatározták, hogy verse­nyezni fognak a CSKP XII. kongresz­szusának üzeme címért, és az ünnep­ség alkalmából új üzemi felajánlást tettek. Ebben vállalják, hogy az évi termelési tervet december 25-ig tel­jesítik és még legkevesebb 276 ezer korona értékben készítenek árut ter­ven felül. Az önköltségeken a máso­dik fél év folyamán 420 000 koronát takarítanak meg és 108 százalékra teljesítik a munkatermelékenység ter­vét. Valószerű, megalapozott ígéretek ezek. Az első hat hónap eredményei arra engednek következtetni, hogy a húsfeldolgozó-üzem nemcsak teljesít­heti ígéretét, hanem többre is kéjies. A komárnói húsüzem a kerület élelmiszeripiari vállalatai között első­ként nyerte el a szocialista munka üzeme címet. És mindjárt tegyük hozzá, nem könnyű feltételek köze­pette harcolták ki ezt az elismerést. E kis üzem dolgozói becsületes mun­kájukkal olyan példát mutattak, mely járható utat jelölt ki a kerület vala­mennyi élelmiszeripari üzemének. (szó) ÚJ SZÖ 2 * 1962. augusztus 15. »

Next

/
Thumbnails
Contents