Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-15 / 224. szám, szerda

Nincs megállás • • • A šafarikoväi körzetben vándorbolt létesítésével oldották meg az arató-csép­lőmunkások frissítőkkel való ellátását. Okos József felvétele a včelincei szövet­kezet szérűjén a szomjukat enyhítő munkásokat matatja. A termésbetükorílós néhány tapaszlalofa a košicei járásban E lcsitult a kombájnbúgás a szö­vetkezet határában. A trakto­rok néhány napra az „orvosok" keze alá kerülnek. Átnézik őket, s ha va­lami nincs rendben, kijavítják. Mert nincs most megállás, komolyabb pi­henő. Az idő nagyon sürget, itt van lassan a vetés ideje. Sőt, amint a sajtó hírt adott róla, néhány szövet­kezetben elvetették a repcét.. . Hát ez a traktorok sorsa. Es Hurbanovon sincs ez másképpen. • S mi lesz a kombájnokkal? A leg­jobb kombájnos gépe elment Cseh­országba. Ott most folyik teljesj ütemben a kenyércsata, meg a köl­csönt ts vissza kell adnt. Ez az igaz, baráti, testvért összefogás. A többi kombájnt kitisztítják... és egy évig, a jövő aratásig „nyugodtan" várhat­fák az indulást, Öt kombájn, öt aratógép, ötszáz hektár gabonát tett rendbe a sizóban forgó szövetkezetben. Régóta nem emlékeznek ilyen gyors aratásra a faluban. Igaz, jól felkészülttk rá, ke­vés volt a géphiba, s ha adódott is valami, a határban rendbehozták. A gépfavítók is, mint a kombájnosok és az aratógépkezelők jelesre vizs­gáztak a hurbanovói szövetkezetben... A jó munkáért — bár több is lehe­tett volna — jól fizetett a föld. Né­hány táblán, különösen a tavaszi árpa földje remekelt — hus.zonkilenc, har­minc mázsás termést adott. A vesz­teség nem volt sok. Es ez azért volt így, mert amint már szó volt róla, Oravec Imre gépjavító irányí­tásával m'nden traktor, kombájn jól kijavítva, a legnagyobb rendben kezd­te meg a betakarítást. Ehhez járult A pribetai szövetkezetben ez idén — olvassuk Sqtti József levelében — kimondottan kombájnok segítségével végzik az aratást. Az arató-cséplőgé­pek eddigi teljesítménye jóval felül­múlja a kétszáz hektárt. A szövetke­zet eddig 25 vagon árpát és 5 va­gon búzát adott el az államnak. A cél­prémiumok kitűzésével lényegesen meggyorsult a munka a szövetkezet­ben. A minap 1700 koronát fizettek ki pőtjutalom címén az arra érdemes traktorosoknak és a szép eredménye­ket elért kombájnvezetőknek. Michelberger Natália a zlatnái szö­vetkezetből küldött tudósításában megírja, hogy az aratással egyidőben a tarlőhántásra ls nagy súlyt fektet­nek a szövetkezetesek. Az aratási munkákba a Csemadok tagjai ls be­kapcsolódtak, akik a párt XII. kong­resszusa tiszteletére tett felajánlásai­kat teljesítik. Eddig 16 ezer órát dol­goztak le társadalmi munkában, s jó­val túlszárnyalták előirányzatukat. Jól folyik az aratás az ipolykeszi szövetkezetben is — Írja Illés János levelezőnk. Az EFSZ tíz vagon gabo­na eladáséval mér napokkal ezelőtt teljesítette eladási tervét. A tarlóhán­tás és a másodnövények vetése szin­tén kielégítő ütemben halad. Az Ipoly mente egy másik községében, Vefká Čalomián, a gabonaeladásban szintén a szorgalom, a lelkes munka. Soha nem nézték, hány óra van, csak egyet, világos van-e, meg hogy har­matos-e a gabona vagy spm. Ha az előbbi és az utóbbi is kedvezett: Vág­ták, csépelték a gabonát, végezték a tarlóhántást. Nincs már több, mint 30 hektárnyi szántani valójuk. . B ántja is a tagokat, hogy ezzel megkéstek. Skulec Aladár bri­gádvezető sem elégedett. Széttárt ka­rokkal felel kérdésünkre. — A szalmaelhúzás késleltetett, később meg nem lehetett. Kiszáradt a talaj. Kemény a föld, akár a kő. — E s most várják az esőt? — Nem ártana, mert roppant szá­raz, repedezett a talaj. Három hó­napja egy csöpp nem sok, annyi sem esett határunkban ... Nehéz így a ta­lajmunka. De ha nem jön az eső, arc­kor is dolgoznunk kell. Most nincs megállás. A vetést nem halogathatjuk szeptemberre. Mert jó termést csak akkor várhatunk, ha a repcét és az őszi árpát most, augusztusban elvet­jük. Egész kis cscport verődik össze a szövetkezet javítóműhelye előtt. Min­denki beszélni akar. Ez érthető is, hiszen a nagy kenyércsatáról és most már az őszi tennivalókról folyik a beszélgetés. Adfuk hát a szót a szö­vetkezet legllletékesebbjének, az el­nöknek. Mielőtt szólna, udvariasan bemutatkozik. — Iniinier František Kucharik. — ??? Később kiderült, szépen beszél ma­gyarul Felteszem hát a kérdést: célba ért a szövetkezet, s húsz hek­táron vetették el a tarlókeverékeket. Štefan Kollárik a Nové Zámky-i já­rás két szövetkezetének párosverse­hyéről tájékoztatott. A jatovi szövet­kezetesek két nappal előbb fejezték be az aratást és augusztus 3-án ál­lam Iránti kötelezettségeiknek is ele­get tettek. Ezzel szemben a szomszé­dos Rastislavicén még nemrég is arat­tak. Mi ennek az oka? A jatovi szö­vetkezetben jó talajba vetették el a magot, a sima talajon akadálymen­tesen dolgozhattak a gépek. A napok­ban azonban javulás állt be a rastis­lavicei szövetkezetben ís. Tökélete­sebb a munkaszervezés és a falu ifjú­sága bekapcsolódásával jelentős mér­tékben meggyorsították a munkát. — Tíz nap alatt végezte el szövet­kezetünk az aratási munkákat — ol­vassuk Szabó Sándor leveléből Hul­vinkyből. Az átlagos hozamok igen nagyok. Voltak olyan parcelláink, ahol 50 mázsa termett hektáronként. A tarlóhántást DT—54-es lánctalpassal végezzük, nyújtott műszakkal napi 18 hektáron végezzük el a szántást. Molnár Béla a silicai szövetkezet­ből küldte tudósítását, ahol későbben kezdődött az aratás. A falu dolgozói azonban mindent elkövetnek, hogy idejében, veszteség nélkül takarítsák be a termést. — Hány éve van itt, ebben a szö­vetkezetben? Hamiskás mosoly búfkál szája szögletében, majd nevetve feleli: — Két esztendefe kerültem ide. Az­előtt a nyitrai mezőgazdasági főisko­lán tanultam. — Szóval ttt ismerkedett meg a földdel, a szövetkezeti élettel, itt hozta össze az elméletet a gyakorlat­tal — kérdem. — A szövetkezeti életet itt kós­tolgatom, a földet, a mezőgazdaságot fól ismerem. Apám a Bajéi Állami Gazdaságban dolgozik. Ott születtem én is. Szüleim ls magyarok, bár le­het, — a Kucharik név bizonyítja —, hogy valamelyik ősünk szlovák volt. — Mindegy, nem az a lényeg, ki hogyan beszél, hanem az, hogy meg­értsék egymást a szövetkezetben — mondom. Mert egy ilyen fiatal elnök, aki nemrég került ki az iskolából, nem boldogul mindenütt. — Hát, ha magára hagyják, nem segítik őt — mondja — nehéz is a dolga. Nálunk megértő a vezetőség, sok a fiatal, s az is jó dolog. A nyelvtudás nem akadályoz, Tudok szlovákul is. C zavaiból érthető, s a beszélge­{és folyamán is kiderül, sze­retik itt ezt a szerény, fiattal nagy szaktudású elnököt. Szerénysége any­nyira túlzott, hogy igen nehéz meg­tudni tőle, milyen sikereket ért el a közös az utóbbi években. Az idei terméssel sem dicsekszik, bár volna mivel... Fájlalja, hogy a jól indult kétszázötven , hektárnyi kukorica, Jegyébként jói nőtt, fejlődött) a szá­razság miatt lemaradt az utóbbi na­pokban. Pedig jó itt a határ a kuko­ricára. „Megtermett már nálunk 56 mázsa is hektáronként" Így véleke­dik az elnök. Öntözni nem tudják a földet. Nagy a kertészet, lefoglalja *az öntözőberendezést. Más baj is van. Kevés a vízforrás, nehéz elfuttatni a vizet a határ műiden részére... Kissé kedvetlen is a kukorica miatt, mert jól megmunkálták a földjét, gondozták, ápolták a növényt. Ezért a kézfogásnál, a búcsúzás­kor is az eget kémleli. Reggel bo­rús volt, de későbben a nap szét­riasztotta a felhőket úgy, hogy dél felé már tikkatztó a hőség. — Csak jönne már az eső, nagyon kellene, K isvártatva azonban még hozzá­teszi mintegy búcsúzóul. — Azért a munkát folytatjuk, mert most az az időszak következik, ami­kor nincs megállás. S nem túlzás, ha azt mondom, az ősz még több munkát ígér, mint a nyár. MERY FERENC A Belkereskedelmi Minisztérium közleménye { ČTK) — A Belkereskedelmi Minisz­térium közli, hogy állami keres­kedelmi elárusítóhelyein szeptem­ben 5-ig megrendeléseket fogadnak el téli tárolásra alkalmas étburgo­nyára. A népi fogyasztási szövetke­zetek augusztus 31-ig fogadnak el megrendeléseket. (Tudósítónktól) A» košicei járásban a gabonafélék 14 százaléka lábon áll. A mezőgazda­ság irányításával megbízott tényezők­nek és a szövetkezetek tagságának látnia kell, hogy a kánikuJai hőség­ben a termés mindenütt beérett, ka­sza alá kívánkozik. A rengeteg ké­ve a földeken arról tanúskodik, hogy a legtöbb községben az új technika, a kétmenetes és kombájnaratás he­lyett — amint azt szellemesen meg­jegyezte a perini szövetkezet agro­nómuša — „a többmenetes" aratást alkalmazzák. Ez a „többmenetes" nyá­ri munka úgy alakul, hogy aratógép­pel levágják a búzát, a rozsot, árpát és zabot, ez az első menet. Ezután a kévéket keresztekbe hordják, majd behordják, kazlazzák, fogatokkal a cséplőgépekhez szállítják, s végül ki­csépelik. Rengeteg munkát és fáradságot igé­nyel ez a munkamódszer, azonkívül sok szemveszteséggel jár. Mégis első­sorban azokban a szövetkezetekben alkalmazzák, ahol évről évre rossz gazdasági eredményeket érnek el, ar­ra hivatkozva, hogy nincs elegendő munkaerejük. Mindez azt bizonyítja, hogy a po­litikai felvilágosító tevékenység, a szervező munka nagyon alacsony szin­ten mozog a járásban. Hogy ez így van, a bidovcei, a budolovi, chymi, bu­zicei, Vyšný Lá ne c-i községek szövet­kezeteseivél folytatott beszélgetések bizonyítják. E közös gazdaságok ve­zetői — köztük a kommunisták ís — ezt azzal magyarázzák, hogy minél több munkaegységhez és az ezzel járó természetbenihez kell juttatni a tag­ságot. Ebből ered azután, hogy a fa­lu lakossága az aratás és cséplés alatt akarja megkeresni egész évi kenyér­szükségletét. Azzal már kevesebbet törődnek, hogy a nyári munkák közé tartozik a kapásnöványek ápolása, a tarlóhántás, a másodvetés, továbbá az egész évi termés betakarítása, a föld előkészítése és a vetés, a jövő évi gazdag termés bebiztosítása stb. Csakis ezeknek sikeres elvégzése biztosítja a növénytermesztés és ál­lattenyésztés fellendítését. A munka­egység értékének ez az egyedüli biz­tosítéka. Az, hogy a járásban a közel 28 ezer hektár aratnivalóból eddig mindössze nyolcezer hektárt arattak le kombájnnal és kétmenetesen, arra vall, hogy az idei bő termés renge­teg veszteséggel jár. Az egyik bidov­cei asszony mondta nekem: „Haza­menet mindnyájan viszünk magunk­kal a mezőről vagy cséplőgéptől egy kevés szemet az aprójószágnak." Saj­nos, ez a szokás sok faluban nagyon dívik. A szatyrokban, Itt-ott zsákok­ban elhordott termény járási méret­ben igen sok vagont tesz ki. A bő ter­mészetbeni juttatás éppen a gyengébb közös gazdaságokban szokásos. Ennek következménye, hogy nincs meg a takarmányalap, a szövetkezet nem termel elegendő húst, tejet, tojást. A zárszámadáskor aztán megvan a baj, a közös nem gazdálkodik eredménye­sen, a munkaegység második felére nincs fedezet. Veszteség éri a köz­ellátást, s a mezőgazdaság dolgozói is elégedetlenek gazdálkodásuk ered­ményeivel. A vezetőknek elörelátóbbaknak kell lenniük. Meg kell akadályozni, hogy a cséplőgéptől osszák szét a termé­szetbenit. A kommunistáknak a jó szó erejével meg kell győzniük a falu népét, hogy nem a túlméretezett ter­mészetbeni juttatás jelenti a boldogu­lást, hanem a közös gazdaságok ren­dezettsége az alapja a további jólét­nek. Cečejovce, Kechnec, Milhost, Ja­sov, Moldava, Perin és további . J.5 község, ahol a. betakarítást kombájn­nal és kétmenetesen végezték, nem­csak hogy végeztek az aratással, há-" nem már régen teljesítették a szerző­déses eladási tervet ls. Az aratást követő talajmunka üte­me sem kielégítő. A tarlóhántást já­rásszerte mindössze 44 százalékra, a másodvetést alig 30 százalékra teljesí­tették. Pedig az lenne az ideális, és ehhez a múlt heti kiadós eső jó fel­tételeket teremtett, ha az aratást ta­lajmunka követné. A nyári munkála­tok eddigi menetéből le kell vonni a tanulságot. A mezőgazdasági dolgo­zók előtt nagy feladatok állnak. Kü­szöbön az őszi munka, a kapások be­takarítása és a vetés. Ez sok munkát és nagyobb felkészülést Igényel. A leg­sürgősebb teendő a tarlók megtisztí­tása, elmunkálása, az őszi vetések előkészítése, a silózás s a jó felké­szülés az őszi betakarításra. Mózes Sándor. LEVELEZŐINK ÍRJAK: Az akarat nem ismer akadályt AZ ARATÁS HŐSEI Kombájnosok... Igen ők ma az aratás hősei. Kora reggeltől késő estig dolgoznak, igyekeznek, hogy mielőbb a magtárba kerüljön a gabona... Meg aztán a verseny is fűti őket. Me­lyikük ne akarna a legfőbb kombájnosok közé kerülni?... A nyugat-szlovákiai kerületben kombájnossal találkozni ara­tás közben igazán nehéz. A legtöbb helyen befejeződött az aratás. A kombájnosok egy része a cseh kerületekbe ment, hogy ott segítsen a termés betakarításában. Psenák Tibor 25 éves kommunistát is készülődés közepette találtuk. A hurba­novói szövetkezetben 235 hektáron aratta le a gabonát. Amint mondotta, Csehországban még legalább ennyit szeretne le­aratni. Azután főhet csak a pihenés. A Károlyi-házaspár a kolárovói szövetkezet határában szor­goskodott az aratás mielőbbi befejezésén. A férj kombájnos, a feleség segédkombájnos. Az aratásban mindketten egyfor­mád megállják a helyüket. A kolárovói szövetkezetben több mint 260 hektáron aratták le a gabonát. Most ők ts Csehor­szágba készülnek. Tervük, hogy legalább még 350 hektárt learassanak a cseh kerületekben. Ezzel köszöntik a CSKP XII. kongresszusát. A Komárnói Állami Gazdaság Nová Stráí-i részlegén aratott az idén Vörös Imre. Félt az aratástól..." azaz inkább a kom­bájntól. Régi E MAG-gép. Félt tőle, de vigyázott is rá, mint a szeme fényére. Mintegy 125 hektáron vágta le a gabonát. Többször voltak kisebb üzemzavarok, de a gazdaság kisebb teljesítményű kombájnjai közül az első helyre került. Borsányi Miklós, a Bajcsi Állami Gazdaság fiatal kombáf­nosa odahaza már befejezte az aratást. De csak odahaza. Mi a kolárovói szövetkezet határában találtunk rá. Elújságolta, hogy 300 hektáron végezte el az aratást, meg hogy alig fél éve tagja a kommunista pártnak. A közelgő pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy az idén mintegy 800 hektárról be­takarítja a termést. Míg csak lesz valahol aratni való az országban, addig nem állítja le a kombájn motorját. N. J. 1962. augusztus 15. ŰJ SZÖ 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents