Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-15 / 224. szám, szerda

Nincs megállás • • • A šafarikoväi körzetben vándorbolt létesítésével oldották meg az arató-cséplőmunkások frissítőkkel való ellátását. Okos József felvétele a včelincei szövetkezet szérűjén a szomjukat enyhítő munkásokat matatja. A termésbetükorílós néhány tapaszlalofa a košicei járásban E

lcsitult a kombájnbúgás a szövetkezet határában. A traktorok néhány napra az „orvosok" keze alá kerülnek. Átnézik őket, s ha valami nincs rendben, kijavítják. Mert nincs most megállás, komolyabb pihenő. Az idő nagyon sürget, itt van lassan a vetés ideje. Sőt, amint a sajtó hírt adott róla, néhány szövetkezetben elvetették a repcét.. . Hát ez a traktorok sorsa. Es Hurbanovon sincs ez másképpen. • S mi lesz a kombájnokkal? A legjobb kombájnos gépe elment Csehországba. Ott most folyik teljesj ütemben a kenyércsata, meg a kölcsönt ts vissza kell adnt. Ez az igaz, baráti, testvért összefogás. A többi kombájnt kitisztítják... és egy évig, a jövő aratásig „nyugodtan" várhatfák az indulást, Öt kombájn, öt aratógép, ötszáz hektár gabonát tett rendbe a sizóban forgó szövetkezetben. Régóta nem emlékeznek ilyen gyors aratásra a faluban. Igaz, jól felkészülttk rá, kevés volt a géphiba, s ha adódott is valami, a határban rendbehozták. A gépfavítók is, mint a kombájnosok és az aratógépkezelők jelesre vizsgáztak a hurbanovói szövetkezetben... A jó munkáért — bár több is lehetett volna — jól fizetett a föld. Néhány táblán, különösen a tavaszi árpa földje remekelt — hus.zonkilenc, harminc mázsás termést adott. A veszteség nem volt sok. Es ez azért volt így, mert amint már szó volt róla, Oravec Imre gépjavító irányításával m'nden traktor, kombájn jól kijavítva, a legnagyobb rendben kezdte meg a betakarítást. Ehhez járult A pribetai szövetkezetben ez idén — olvassuk Sqtti József levelében — kimondottan kombájnok segítségével végzik az aratást. Az arató-cséplőgépek eddigi teljesítménye jóval felülmúlja a kétszáz hektárt. A szövetkezet eddig 25 vagon árpát és 5 vagon búzát adott el az államnak. A célprémiumok kitűzésével lényegesen meggyorsult a munka a szövetkezetben. A minap 1700 koronát fizettek ki pőtjutalom címén az arra érdemes traktorosoknak és a szép eredményeket elért kombájnvezetőknek. Michelberger Natália a zlatnái szövetkezetből küldött tudósításában megírja, hogy az aratással egyidőben a tarlőhántásra ls nagy súlyt fektetnek a szövetkezetesek. Az aratási munkákba a Csemadok tagjai ls bekapcsolódtak, akik a párt XII. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásaikat teljesítik. Eddig 16 ezer órát dolgoztak le társadalmi munkában, s jóval túlszárnyalták előirányzatukat. Jól folyik az aratás az ipolykeszi szövetkezetben is — Írja Illés János levelezőnk. Az EFSZ tíz vagon gabona eladáséval mér napokkal ezelőtt teljesítette eladási tervét. A tarlóhántás és a másodnövények vetése szintén kielégítő ütemben halad. Az Ipoly mente egy másik községében, Vefká Čalomián, a gabonaeladásban szintén a szorgalom, a lelkes munka. Soha nem nézték, hány óra van, csak egyet, világos van-e, meg hogy harmatos-e a gabona vagy spm. Ha az előbbi és az utóbbi is kedvezett: Vágták, csépelték a gabonát, végezték a tarlóhántást. Nincs már több, mint 30 hektárnyi szántani valójuk. . B

ántja is a tagokat, hogy ezzel megkéstek. Skulec Aladár brigádvezető sem elégedett. Széttárt karokkal felel kérdésünkre. — A szalmaelhúzás késleltetett, később meg nem lehetett. Kiszáradt a talaj. Kemény a föld, akár a kő. — E s most várják az esőt? — Nem ártana, mert roppant száraz, repedezett a talaj. Három hónapja egy csöpp nem sok, annyi sem esett határunkban ... Nehéz így a talajmunka. De ha nem jön az eső, arckor is dolgoznunk kell. Most nincs megállás. A vetést nem halogathatjuk szeptemberre. Mert jó termést csak akkor várhatunk, ha a repcét és az őszi árpát most, augusztusban elvetjük. Egész kis cscport verődik össze a szövetkezet javítóműhelye előtt. Mindenki beszélni akar. Ez érthető is, hiszen a nagy kenyércsatáról és most már az őszi tennivalókról folyik a beszélgetés. Adfuk hát a szót a szövetkezet legllletékesebbjének, az elnöknek. Mielőtt szólna, udvariasan bemutatkozik. — Iniinier František Kucharik. — ??? Később kiderült, szépen beszél magyarul Felteszem hát a kérdést: célba ért a szövetkezet, s húsz hektáron vetették el a tarlókeverékeket. Štefan Kollárik a Nové Zámky-i járás két szövetkezetének párosversehyéről tájékoztatott. A jatovi szövetkezetesek két nappal előbb fejezték be az aratást és augusztus 3-án állam Iránti kötelezettségeiknek is eleget tettek. Ezzel szemben a szomszédos Rastislavicén még nemrég is arattak. Mi ennek az oka? A jatovi szövetkezetben jó talajba vetették el a magot, a sima talajon akadálymentesen dolgozhattak a gépek. A napokban azonban javulás állt be a rastislavicei szövetkezetben ís. Tökéletesebb a munkaszervezés és a falu ifjúsága bekapcsolódásával jelentős mértékben meggyorsították a munkát. — Tíz nap alatt végezte el szövetkezetünk az aratási munkákat — olvassuk Szabó Sándor leveléből Hulvinkyből. Az átlagos hozamok igen nagyok. Voltak olyan parcelláink, ahol 50 mázsa termett hektáronként. A tarlóhántást DT—54-es lánctalpassal végezzük, nyújtott műszakkal napi 18 hektáron végezzük el a szántást. Molnár Béla a silicai szövetkezetből küldte tudósítását, ahol későbben kezdődött az aratás. A falu dolgozói azonban mindent elkövetnek, hogy idejében, veszteség nélkül takarítsák be a termést. — Hány éve van itt, ebben a szövetkezetben? Hamiskás mosoly búfkál szája szögletében, majd nevetve feleli: — Két esztendefe kerültem ide. Azelőtt a nyitrai mezőgazdasági főiskolán tanultam. — Szóval ttt ismerkedett meg a földdel, a szövetkezeti élettel, itt hozta össze az elméletet a gyakorlattal — kérdem. — A szövetkezeti életet itt kóstolgatom, a földet, a mezőgazdaságot fól ismerem. Apám a Bajéi Állami Gazdaságban dolgozik. Ott születtem én is. Szüleim ls magyarok, bár lehet, — a Kucharik név bizonyítja —, hogy valamelyik ősünk szlovák volt. — Mindegy, nem az a lényeg, ki hogyan beszél, hanem az, hogy megértsék egymást a szövetkezetben — mondom. Mert egy ilyen fiatal elnök, aki nemrég került ki az iskolából, nem boldogul mindenütt. — Hát, ha magára hagyják, nem segítik őt — mondja — nehéz is a dolga. Nálunk megértő a vezetőség, sok a fiatal, s az is jó dolog. A nyelvtudás nem akadályoz, Tudok szlovákul is. C zavaiból érthető, s a beszélge{és folyamán is kiderül, szeretik itt ezt a szerény, fiattal nagy szaktudású elnököt. Szerénysége anynyira túlzott, hogy igen nehéz megtudni tőle, milyen sikereket ért el a közös az utóbbi években. Az idei terméssel sem dicsekszik, bár volna mivel... Fájlalja, hogy a jól indult kétszázötven , hektárnyi kukorica, Jegyébként jói nőtt, fejlődött) a szárazság miatt lemaradt az utóbbi napokban. Pedig jó itt a határ a kukoricára. „Megtermett már nálunk 56 mázsa is hektáronként" Így vélekedik az elnök. Öntözni nem tudják a földet. Nagy a kertészet, lefoglalja *az öntözőberendezést. Más baj is van. Kevés a vízforrás, nehéz elfuttatni a vizet a határ műiden részére... Kissé kedvetlen is a kukorica miatt, mert jól megmunkálták a földjét, gondozták, ápolták a növényt. Ezért a kézfogásnál, a búcsúzáskor is az eget kémleli. Reggel borús volt, de későbben a nap szétriasztotta a felhőket úgy, hogy dél felé már tikkatztó a hőség. — Csak jönne már az eső, nagyon kellene, K

isvártatva azonban még hozzáteszi mintegy búcsúzóul. — Azért a munkát folytatjuk, mert most az az időszak következik, amikor nincs megállás. S nem túlzás, ha azt mondom, az ősz még több munkát ígér, mint a nyár. MERY FERENC A Belkereskedelmi Minisztérium közleménye {

ČTK) — A Belkereskedelmi Minisztérium közli, hogy állami kereskedelmi elárusítóhelyein szeptemben 5-ig megrendeléseket fogadnak el téli tárolásra alkalmas étburgonyára. A népi fogyasztási szövetkezetek augusztus 31-ig fogadnak el megrendeléseket. (Tudósítónktól) A» košicei járásban a gabonafélék 14 százaléka lábon áll. A mezőgazdaság irányításával megbízott tényezőknek és a szövetkezetek tagságának látnia kell, hogy a kánikuJai hőségben a termés mindenütt beérett, kasza alá kívánkozik. A rengeteg kéve a földeken arról tanúskodik, hogy a legtöbb községben az új technika, a kétmenetes és kombájnaratás helyett — amint azt szellemesen megjegyezte a perini szövetkezet agronómuša — „a többmenetes" aratást alkalmazzák. Ez a „többmenetes" nyári munka úgy alakul, hogy aratógéppel levágják a búzát, a rozsot, árpát és zabot, ez az első menet. Ezután a kévéket keresztekbe hordják, majd behordják, kazlazzák, fogatokkal a cséplőgépekhez szállítják, s végül kicsépelik. Rengeteg munkát és fáradságot igényel ez a munkamódszer, azonkívül sok szemveszteséggel jár. Mégis elsősorban azokban a szövetkezetekben alkalmazzák, ahol évről évre rossz gazdasági eredményeket érnek el, arra hivatkozva, hogy nincs elegendő munkaerejük. Mindez azt bizonyítja, hogy a politikai felvilágosító tevékenység, a szervező munka nagyon alacsony szinten mozog a járásban. Hogy ez így van, a bidovcei, a budolovi, chymi, buzicei, Vyšný Lá ne c-i községek szövetkezeteseivél folytatott beszélgetések bizonyítják. E közös gazdaságok vezetői — köztük a kommunisták ís — ezt azzal magyarázzák, hogy minél több munkaegységhez és az ezzel járó természetbenihez kell juttatni a tagságot. Ebből ered azután, hogy a falu lakossága az aratás és cséplés alatt akarja megkeresni egész évi kenyérszükségletét. Azzal már kevesebbet törődnek, hogy a nyári munkák közé tartozik a kapásnöványek ápolása, a tarlóhántás, a másodvetés, továbbá az egész évi termés betakarítása, a föld előkészítése és a vetés, a jövő évi gazdag termés bebiztosítása stb. Csakis ezeknek sikeres elvégzése biztosítja a növénytermesztés és állattenyésztés fellendítését. A munkaegység értékének ez az egyedüli biztosítéka. Az, hogy a járásban a közel 28 ezer hektár aratnivalóból eddig mindössze nyolcezer hektárt arattak le kombájnnal és kétmenetesen, arra vall, hogy az idei bő termés rengeteg veszteséggel jár. Az egyik bidovcei asszony mondta nekem: „Hazamenet mindnyájan viszünk magunkkal a mezőről vagy cséplőgéptől egy kevés szemet az aprójószágnak." Sajnos, ez a szokás sok faluban nagyon dívik. A szatyrokban, Itt-ott zsákokban elhordott termény járási méretben igen sok vagont tesz ki. A bő természetbeni juttatás éppen a gyengébb közös gazdaságokban szokásos. Ennek következménye, hogy nincs meg a takarmányalap, a szövetkezet nem termel elegendő húst, tejet, tojást. A zárszámadáskor aztán megvan a baj, a közös nem gazdálkodik eredményesen, a munkaegység második felére nincs fedezet. Veszteség éri a közellátást, s a mezőgazdaság dolgozói is elégedetlenek gazdálkodásuk eredményeivel. A vezetőknek elörelátóbbaknak kell lenniük. Meg kell akadályozni, hogy a cséplőgéptől osszák szét a természetbenit. A kommunistáknak a jó szó erejével meg kell győzniük a falu népét, hogy nem a túlméretezett természetbeni juttatás jelenti a boldogulást, hanem a közös gazdaságok rendezettsége az alapja a további jólétnek. Cečejovce, Kechnec, Milhost, Jasov, Moldava, Perin és további . J.5 község, ahol a. betakarítást kombájnnal és kétmenetesen végezték, nemcsak hogy végeztek az aratással, há-" nem már régen teljesítették a szerződéses eladási tervet ls. Az aratást követő talajmunka üteme sem kielégítő. A tarlóhántást járásszerte mindössze 44 százalékra, a másodvetést alig 30 százalékra teljesítették. Pedig az lenne az ideális, és ehhez a múlt heti kiadós eső jó feltételeket teremtett, ha az aratást talajmunka követné. A nyári munkálatok eddigi menetéből le kell vonni a tanulságot. A mezőgazdasági dolgozók előtt nagy feladatok állnak. Küszöbön az őszi munka, a kapások betakarítása és a vetés. Ez sok munkát és nagyobb felkészülést Igényel. A legsürgősebb teendő a tarlók megtisztítása, elmunkálása, az őszi vetések előkészítése, a silózás s a jó felkészülés az őszi betakarításra. Mózes Sándor. LEVELEZŐINK ÍRJAK: Az akarat nem ismer akadályt AZ ARATÁS HŐSEI Kombájnosok... Igen ők ma az aratás hősei. Kora reggeltől késő estig dolgoznak, igyekeznek, hogy mielőbb a magtárba kerüljön a gabona... Meg aztán a verseny is fűti őket. Melyikük ne akarna a legfőbb kombájnosok közé kerülni?... A nyugat-szlovákiai kerületben kombájnossal találkozni aratás közben igazán nehéz. A legtöbb helyen befejeződött az aratás. A kombájnosok egy része a cseh kerületekbe ment, hogy ott segítsen a termés betakarításában. Psenák Tibor 25 éves kommunistát is készülődés közepette találtuk. A hurbanovói szövetkezetben 235 hektáron aratta le a gabonát. Amint mondotta, Csehországban még legalább ennyit szeretne learatni. Azután főhet csak a pihenés. A Károlyi-házaspár a kolárovói szövetkezet határában szorgoskodott az aratás mielőbbi befejezésén. A férj kombájnos, a feleség segédkombájnos. Az aratásban mindketten egyformád megállják a helyüket. A kolárovói szövetkezetben több mint 260 hektáron aratták le a gabonát. Most ők ts Csehországba készülnek. Tervük, hogy legalább még 350 hektárt learassanak a cseh kerületekben. Ezzel köszöntik a CSKP XII. kongresszusát. A Komárnói Állami Gazdaság Nová Stráí-i részlegén aratott az idén Vörös Imre. Félt az aratástól..." azaz inkább a kombájntól. Régi E MAG-gép. Félt tőle, de vigyázott is rá, mint a szeme fényére. Mintegy 125 hektáron vágta le a gabonát. Többször voltak kisebb üzemzavarok, de a gazdaság kisebb teljesítményű kombájnjai közül az első helyre került. Borsányi Miklós, a Bajcsi Állami Gazdaság fiatal kombáfnosa odahaza már befejezte az aratást. De csak odahaza. Mi a kolárovói szövetkezet határában találtunk rá. Elújságolta, hogy 300 hektáron végezte el az aratást, meg hogy alig fél éve tagja a kommunista pártnak. A közelgő pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy az idén mintegy 800 hektárról betakarítja a termést. Míg csak lesz valahol aratni való az országban, addig nem állítja le a kombájn motorját. N. J. 1962. augusztus 15. ŰJ SZÖ 5 *