Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-14 / 223. szám, kedd

sZ ejsiunvraioji H$ p az m a u [BIBIJ e Jfeueizserag) iasjaAugSi oASfaAgu iqqgAoi ^aXusm -lajSAQH RI5|oj SBSEUI IIOTZSBUIGI uaquiazs laAasgjjAiguija ^aJsuisj IBUI^BZSB -IBSSG} -BI5)0 IB]05|S! zv ÖÍUII? u a >l Ifeu?>)u[im0i843u jjazggA uaqaao>( gesniji zo naqajaj -pja HauauiiaXSij >|aiuazn ze sa sjajazauuazs !uiiepBSjy4 e pgiesa e ejDíjs! zyr uba aSassjnzs irtuaugiisj 5]Bujturiui[BPBSjgj bjiiub 'jBjn gjazaA zsqggsjraAnui rutoj seSeui b BApjBqjgí sjauiiiuapuiui Hljzssa) ASi sjBso -iíggsiiii -lajjg Bisijeioozs e [uiguzseq [[35) [aj uaq^ugm seíiaj usqgsgiaÁgu >[auaggs))'az -dgsmBzs sg MauaSasj[3Anui HpzoSjop v BAioSuBq aqjazspuaj saSgsAga' jasjaza 'jpípmjoj ílDAi^ ubiojísi sa ib[03is! LAUUAUIBIEA sejBjjio ze siozssaifajisi ubsjoAS ASoq 'zsai sagassjnzs muauajia^ ia>|5jajazspgui sa iB-^guiJoj soAuguioAgsq jjBSü MnfiBijijsoizjq uiau jgsapa5j3Agu njajgui uaA[! sjeuguiyzs sjozoSiop }}azdg>j -51BZS b ASoq 'soSbüa "í5| zsaj uaquiasiEZS nggs»azSgA iBpsisidgzgji qqoj jozsjeq tnaupÍBui sg ibjohsípj qqoj jozsjq msupleui aAuggi ggSBpzBgozsui v •aS^nzs zsai ajjaquiaiiBZS oSasjjazS^A iBioJtsjdgzps) qqoj jazsASau ASajuiui sg nggsuazSaA ibiojisjoj qqoj Jazsigj sg jeq UBq-086T >iBU5(unjBd! juijazs 5)osg)tuigzs sajaz -Pia •jjozoq st iB>[0jBZ0jg4Bq piaiajgatu ggsjjozig uuodzg>i e ÚBqjBiosadBJi [azzg •ja8asj)azda>(>|ezs sa }aSasiia&!)ui sjozoSjop UEqtBlBZBSR SBUI SasAuajjaAaj iaaqina ZB sa SgsBpzBSozaw B \iBdi ZB lujaAuu uaspjuaiaj :ata}a}]3j 5]Bugsg?igA BJQIBA jio;BPBI3J UÖZÖJIM ® Agoq 'ejzoAipsguBq Jozssjos Jgui ggsuozia Ijuodzgjí V "IIIA •JlEÍpgoi qqBAuo>|AIBQ Sgm íjBUgsgiguzsBqja'j aSgsAuasfgAai TJIBP[0>[0s jajazaAjazs JUOJJ naziuajsi B iníSoj SUSAJASJ UBQGSJUNUI sszg>| iqqgAO} V gjfll jjgd Bjsiunmoioii B Jiozgstagziaj UBpjgnzs sg )[OA saSasASa Jiurjdau ASoq 'j(0} -aqugzsgi >JBUUE jtajajjis ugia ZB 'uataiggsigj) "uaqgsgjisajiai sisuiBiepeisj sgjtdg BjsiiBioozs B jplg>[untu JUCJJ uaziaaN zs^Sa ZB 'siojjgd !B>m![Od SBUI sg jazaA •;jazs íuiiBpBsagj iqqo} sezssg ZB níjsoaqSatu Bljjpj Bjsiuniuuiojj BtJiBAOizsqaso — • • •BJ^nsgjjsgiBASaur siglpasjajoj (gq^fjai alaja ASoq 'lujazaA BJJB s 'jugji laAuauizsa ASeu sntuziurimuiosi B sg snuiziiBpozs B iua}jsa>nanaj iBjjunSgsíjíj! zsgSa >ius)saz -DlWiaO uaqjaza.ia} gigzs igjgasjaAgzs iSesgiíJ] JlgAoizsqaso B 'SJ uaqgjazaAjaj -IBZAJBQBZSDBIB iw JJGD B jnf ajsazatajij] uagzajajg?) IUIB 'siniujBi nasi JB>tn} -BpBiaj qqasaltajSassgiaiajgai >uA8a Sipuini uaqasaiaAau Sgsplji ZB SIBUJFGJSTUNUI -mos] v 'jgnunui ÚOJBJAIOJ [B§Sgsijfj! ZB luajisajaia^gj sa LUAJJAIAMIA [(juaijaiiaj IiaJJ loq sg UBqAuBJi uaAnux 'ifnljauiiaj uasajazaJijaAgu Bq 'zsai seAjaq jjgzg •gjBqzgJBASBUi s; [BABsgAiojaq SIBIIIB A O -pApBJBin moiBpBsipi goszjnq B sg EJIJJINSI IJGSIOD B zg -iBsg[nu?Ai5AuSaui gjnp -jojgp 3AjgA[a jfBugsgiei3ojsgn5 íjnxiaAuupji sg soquiQzg^ hubjí Huícligo ugzn;isi sg. >IUNUIIBPBSJG} sfajsqtua IBJBU B jopnoS JÍUBHSU ^BUZO^O tuaa ASoq 'JZB íjuaial m<ati za ap 'gf aggsqqgj ojuop ^nnggsplji "isj luaJiJinq gasjaqaj ír) 5fos sg jaj siajigu JigzoSjop gl igqiBJos 'uazSgA jg^unm souzsoq 3{os uBqgiejig ggspíji zv "aSgsnazaAjazs sjignuoj ap 'saíiaj tnaupÍBui ggsplji ibiosis! zb Bjguzsoq 5f!ipA uiau [ngpjad J)BugígJiunin ZSIS3 V 'uaquiazs jBAiBÍgB) sg )BAiBsniJguoiOJtunj 5(unzssBuigi ia>iaAua3! qqoAgsu Agoq 'BlugAisiSaui asgjisajaigsig} naug§gsAua>ľ -SA8} ZS1S0 V "IBASgA lupin BspmglBsia Bjjtuqoaj b sa Auyuiopnj b 'SasuaA^ui b auuaq azssajqajaj 'uaqasajtdg uiojbpbsjbj [g zb aíjaAau ajjajaAzsaa ÄuasigAaj­joSgsrjíJ] ZB 'jsnuizuBuiJOj b )}] ajigqgzsnsi UBnozojgjBq igqg[g>iunra zsiSD B ASoq 'jspBiaj b zb gjagjijs st BjqqgAox 'Sato síBJinsgiBA uaqzsaj jíbso gippa IBjBZOigjBq upd v 'jaggsgjjAuHJ! JiBugígsiunui SgsjaAozs [gpspíj! zb s jjggsajaAau ggspíji zb jgggssgiaiaj AS bu ugd b B)zoAtps8uBq BJ[p s 'jazsso Aibabj tasisfas * -gpjasi b laj^aza IJOZO^ibiSOJ nasajatzsgj Sgsuozia nuodzgji v "BJBÍBjjunui Sas -J3A0ZS igosnlji >)gA0[zsqas3 b Jinnuejipioj tjaij jaoiiaASij qqoASeu tguiSippa zv •uggsgtnpuanaj SOUFIBJIG STUNUIIEPBSJBI BJSIIBÍOOZS sg ^USZEQ lojazagSgssgiaiaj B uasi s^niu -ajzsaitej UBqgzogjop uapuitn uaqASg •uaAiaqB5]unui uapuira uaqgsgjzsailajqqgAOj aiai? sniiUBJHOinap nasaíjaj HgAÍJSian 0^ íuiazn ZB Sipad putui 'uaq>iasgpj»>| B uaq5]aza putui aq sfauasngi jadaaazs sojuoj A8oq 'asgjapmM 5(ajazaAJazs>iBzs v •s; uiasginASSaj uioibSzow NAZAAJAZS>IBZS iraiBpBJJoj b 5{5SSBi!A8aui jEJiojBiSBABtJapg^ sa^gjan! zb A3oq 'tgjas nsupoiisopuog sg 'igjasgz 8 -pqozsBJUi! b siBuuppu'iui gzzoti XEUBfitugf ')B>tgi!n?zs b sa ugzoSiop sapas{atzg>( b BÍAjqiaj Bggsjjozia !iuüdzg>i ugd v iuzBm[E>iiB sg !UBij;g|BS[a U35( lasiajazspgiű soAugmopnj b iguasgzij)!>i 5)bub[euoa}ij giaiajäaiu qqgjtutgsi sgijngzs v '}a>iaXugai -lajaAgj) ububjosicpuí opaja qjs [gqgsgjjilgzs sagaisaiaj 8bAub zb '(gqsapg>inui -IjnASa uaonaazsigo b uaquiazs lassapasiaizgsi b iuigqgzsn5i!5) 'jb>iosbjjoj ua}laj sazssg zb iiupnaj sí BjqqgAoj sa8gs>inzs muanaijiaj jjgggui iajai3gs>ipzs SgsBpzsS -dau b pBJBUiai Sap35i3[zg>| b ASoq 'BqqB ajaq Hunjsqpgjgi uisn ^suasgízsaifaj sapa](aizo)( b biuhb ua^ UBqžuBqzssg laAasgpanaAou sgjauiaa; iuiibpbsjbj v '9 -jedieiuiejait e sa -8aAn zb [nspigd uaAn >iBU}Bqpo5izsBUiEj bjSbAub -sjbAu lezBq ngg'souiui g[ nggsiAuuaui giajajgatu >taAiauiB -asajzsaUaj neggJEdi ozoSiopjaj uozb zsai saAjaq usqe>]apjg asgzapaj laiiAiJi b sa sgjzsBA8oj ibzbii v Tqjs Mai -gmzsgs) sgiziAaiai '3(aAugjJi3zsg)r)q) ';gsafauijaj 5)g)ÍBjnjg^ íJBdidgg gjozs aagpi iizssoq b luiaAgu ^nlgo} UBqqBSJoAS iguigippa zb iba?ibuoaujzs qqesBgBUi puiui HuniniBpBSJgx "liaiaíšgsjinzs oASiaAgu ggsso>iBi b sinlptu juzapaj ASoq 'UBqMO) -bzbSb ojjgAS )a>ja>(!(ianjB ijeduazsiuiiaia sa !)ai8?s>|nzszp)( B jsaiauwaj b huíSoj tuBijdeJBAS usgpuBiig uaq»>iapja asgpamaiua sojbuibA]oj iBiioAtnzsjsig zv S •luaizsaifej infgoj UBqqBsaoAg igujBZBgg UBd) iqqgi b jjBdiASaA v 'igjgsgiaAgu leugsgiauwai 5i©Augui)jzsg5) gpgA lasiaAu^Apu b s BASgjjnm b Saipj 'igj>(oAugunJgAS gigSiozs igsgigziuiasi siunggsBpzBggzaui b juposisopuoS so;úoj uasougi0» gBAuBAugiq Hg)Jodui! igq>iouiBi[g sgsigj b 'Augqgu sg iBJguigzs aadi uatgai^nzszon b Sajojj ^Bieuojnui nSgsguiui gl b 'jfoSBAusnui snníjzsBid b 'imngnui B iBuzouBi api 'iBldBiBgBAuBSjaAu jfungBSBpzEgdgu H!)!Aoq siaAiauio '[oagsaiauiJa) >ioAuguuJgAg UBdiASsA ubAio usqjososia iupo5isopuo3 >iunjBpBia^ •igqgíjuodmazs JFUNGBSBPZBS nggsojuaiaí A8eu IUIB 'UBMBIB esBiguzseqtaj zgSpiöj B SG [BIOO>I B jasgjzsailaj TJI' aaeiu qqoAgBU JBdiASaA B s jgsgjiAoq ífuiidBiBSBAuBSJaAu izsaj SAOIAQAI iBAgiunjaíAozs B >iunsapg>(NMIINA33 UBQ5IUN8BSBPZE8 igdaaazs sojuoj ÍNAIIIPUAA JBDIASAA B gatu BzzojgjBq zg 3I3IGNAJ isugsgjzsaifaj SJOAS ggsAua>(AI -axúaeiBiiunui luiiBpBSjgj B AiauiB 'JiundB[BSBAuBSjaAu spposgui JBdiAgaA v as^í -ipuanaj JEDÍAÄAA B BAugJi 0}AADB]B JIIAGA siauasajzsailaj JIUNGGSBPZBGDAN f •BtiBJa a>10 B uaA[iuiB -jauiazp UBdidag ubAio jgsi síunjBqiBna ugljq S3A35Í [BUiLUBJg uaAu Agi ZB Agoq 'juaiaí hAuub BSB)UB5iB}gam sosieiBZBZsAga ugdnso BiSjsuaAuBülA b UBqnunSgsBpzBO -UBqBsgjisgiBAgaui s§ uBqgsgzogiopisi jiatigAjaj sg}jjB5iB}gauiBi8jaua zb )aSasii3as >ibubsi!iiAu ASoq 'jigzoSiop jjbuib} -BlBUgA 'siauiauiazo }BZBSg lAuuauiBiBA luAjqjaj igqfn 5(ti1}jbi >ious38gs5ipzs •jaazs síunjjaj UBqgpsiB ojnAugai BjgsE}iaB>(Bí8aui so5{giBZBzs -Aga 5{bubsbjzsbA3oj BiSaaua zb sg gsAuspiazm b aj ^a^iaui® 'lupojjzsoui?} sjungoj BJ5{0iBiB}zsBdBi 0 Bjsioze uaqgsgjzsa[l3j siauasgzaAuguispzasi uaAji 5(uigzoSioa •jugJBASs usq>(OSBiJBizgq b sg uaqsgiauuaj b esgiguzsBqiaj soSgsspzBS WAJHPuaJ 5iBUg(9}(Bj iÁuuaaiBiBA Btgjaua zb sg SBAoBgiazt)} b zsai Auguii3j3Ag5i npuajosja sí uaqsjOAa oza^aAgsi v -BJBsgJgiiaj icsbjjoj eigjaua (g síuguajf^ii ipi jajazai -aASi qqoÁSBU '5(;Bnozo}?iJ05i sfuiBsgaaojBiSjaua igaiuaiaí ASoq 'bjjb lajjajui^ax •TusjiQjaq BISOJ jgdsjazs zsad -gg B qoBj)Uipuiui JglgA v s) aSana! B^uniuzsgAugq B >(izo)igAgaui usqSuBqzssg fazzg igjgSBjjgAS sgzapuaaaq IJIEZSUUI 'qqnjazsjo^gai 'JJOJJBAS luau ifunigu gippa 'giggjozs igsgzo'gjopiaj sg jasaj[aj SBAusgiazni B ua>i >iunupo>isopuog )jgza •jfunuio'IBQ Iiasf ajqqsAigui puiui uaqjazjgsfBAuBq IBAB.HSO ZB SIUI 'aasgj.íaj IUIZS -11)51 B Siutjujgj 1131 }E uaqjjajjgui qqoÁSBU púim usAisq sígAugqAigui B uaq>(3}az -,ig5i-ugzsBUJBq V ^azaqau lapjajiaj ijszsgui.iai JiuiajazjgMnAuga -jgsgzoqa.Tjgi Jteutaiajsuajpis saSassinzs asgjjsa(ia) JfoiBpBjaj isajísj saAugSl zb tjajaAgiigaut asajzsaiS'ajqqgAoj síu'nSgsBpzBO -jasgizsailaj sgjuaiat e^ijagjaua zb sa JBdiäBAue -P[azn) B B[ugAj>igaui asajzsaifaj GUIBAJ sjoAS opalja; gi-0Z6I JIUNGBSBPZBQ •jaAja) jauaiujg pi^A BJsiBZsnui tnojgq Sanasa 'jgsj b iji szzogjop ibibufa uopuiw gAasapaa>[ ojaAdsiB j^iASo BJIA gzpiagsui »snzssa.iSuo5j B uaA[aqB5funtu saAga uapuiui UO[[ba asajaAgn 5|EUBUXBZS 5)05jBzsnui v 'isgzapuaiaq OAgiSsra B uaqugjjgra safia) ih sfgfiguzsBq uiau loqe 'uo iBsi'osgzgqnaaq iqqgAoj b Satu Jjnljaqpagua tuaN 'laAgApdBiB g?s -soggsBpzBg B ng uaqjgjuana jszAisq B zg >'T—E'l Ibso AugJBUBZsnin soSbu? ZB usqjBdidag b jgqsq 'igsaiidg[3j 5)3iuazn ín ^ bíiosbabí UBqqBJ>iBA8 puiiu 'gaipza^ -U3[ia -jgaszspuaj giaAdeiB B^unui B wlu 'aq sjgssazaA isgionouiazn sű5(Bzs(jui A nemzeti bizottságok hatáskörükben megvalósítják az állami politikát, meg­testesítik az állami és a társadalmi szervezet jellemző vonásait. Valamennyi fokú nemzeti bizottságra az elmúlt években nagy jogkört és felelősséget ruház­tunk társadalmunk irányításában és fejlesztésének tervezésében. A nemzeti bizottságok azonban mindeddig nem éltek eléggé jogkörükkel. Tevékenységükben gyakran megnyilvánul a társadalmi szükségletek iránti hiányos felelősségérzet, munkájukban sok a formalizmus, a túlzott adminisztrálás. Számos nemzeti bizottság és funkcionáriusaik nem veszik tekintetbe a lakosság indítványait és észrevételeit, s elsiklanak a dolgozók jogos panaszai fölött. Nem ritkán találkozunk az emberekkel szembeni fölényeskedő állásfoglalással. A párt felelősségre von mindenkit, aki bárhogyan megszegi az állami szervek nép szükségletei iránti viszonyának kommunista alapelveit. Ismeretes, hogy 1960 után a nemzeti bizottságokban szakbizottságokat létesí­tettünk, s reméltük, hogy a nemzeti bizottságok tevékenységében a tanács mellett fő szerepet töltenek majd be. A szakbizottságok azonban sok esetben az appa­rátus által eléjük terjesztett anyagok véleményezésére szorítkoznak, alig fej­tenek ki operatív tevékenységet ós nem támaszkodnak eléggé a dolgozókra. Ezen a téren gyors fordulatot kell elérni, megerősítve a nemzeti bizottságok társadalmi szerepét, hogy a szakbizottságok valóban olyan szervekké váljanak, amelyeknek tevékenysége felöleli a kezdeményezést, az intézkedést és az ellen­őrzést. Az alkotmány így szabta meg a szakbizottságok küldetését és azoknak így kell dolgozniuk. A szakbizottságok munkáját a nemzeti bizottságok fő feladatainak megoldására kell irányítanunk, nagyobb figyelmet fordítva a szervező és nevelő tevékenységre. A nemzeti bizottságokról szóló fejezet záró részében szeretnénk felhívni a figyelmet tevékenységük egyik különösképpen sürgető problémájára. Gyakran előfordul, hogy a kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok nem váltják valóra kielégítően a népgazdaság, az iskolaügy és a kultúra fejlesztése szempontjából fontos feladatokat. Pedig két évvel ezelőtt e feladatok teljesítéséért felelősséget vállaltak, s a fokozott jogkör mellett átvették a nagyobb pénzügyi eszközöket és anyagi forrásokat is. Ezek az eszközök azonban vagy felhasználatlanul ma­radnak, vagy pedig azokat az országos érdekekkel ellentétben használják fel. Gyakran durván megsértik az állami fegyelmet is. Mindenütt következetes harcot kell folytatnunk az ilyen jelenségek ellen, akár a káros lokálpatriotizmus okoz­za őket, akár az oszthatatlan társadalmi célkitűzések lebecsülése és a követke­zetlenség. E dokumentummal kapcsolatos vita is minden bizonnyal javaslatokat vet fel, hogyan biztosítsuk következetesebben az országos szükségletek és érdekek valóra váltását valamennyi fokú nemzeti bizottság tevékenységében, miképp szilárdítsuk és tökéletesítsük e szempontból kölcsönös kapcsolataikat és a kor­mány általi egységes, hatékony irányításukat. Arról van sző, hogy az állami igazgatás szakaszán is felülvizsgáljuk a demokratikus centralizmus alapelve megvalósításának következetességét, ne engedjük meg ezen alapelv elferdítését és egyoldalú felfogását, még teljesebben kibontakoztassuk a kerületek, a járások és a községek pozitív kezdeményezését, s ugyanakkor minden szakaszon a köz­ponti irányítás megszilárdítása útján biztosítsuk az egységes állami poMtika érvényesülését. A szocialista demokrácia elmélyítése elválaszthatatlanul egybekapcsolódik népünk önkéntes társadalmi szervezetei, főleg a szakszervezetek és az ifjúsági szervezet feladatainak növekedésével. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak jelenleg és a jövőben Is tevékenységével nagyobb szerepet kell betöltenie tár­sadalmunkban. A szakszervezetek tevékenységében előtérbe kell kerülniük a termelési értekezleteknek s a munka azon további formáinak, amelyek lehetővé teszik a dolgozók nagyobb részvételét a termelés irányításában, a műszaki fejlesztés biztosításában, a szocialista munkaversenyben, a szakképzettség növe­lésében, a dolgozói; munka- és életfeltételeinek, a munka biztonságának töké­letesítésében. Ez növeli a szakszervezet befolyását és jelentőségét. A Központi Bizottság ezért foglalta az új alapszabályzat tervezetébe azt az elvet, hogy a párt alapszervezetei a termelési, közlekedési és kereskedelmi üzemekben, valamint vállalatokban, hatáskörükben véleményt mondjanak a gazdasági vezetők kineve­léséhez, ami feleslegesen" megnehezíti, lerontja a közlekedést, járuljanak hozzá a vasúti közlekedés minden szakaszán a munkafegyelem és a felelősségérzet meg­szilárdításához. A vasúti közlekedés fejlesztésében még 1970 előtt túlnyomó részt át kell térnünk a villamos- és Qiesel-vontatásra, megfelelő mennyiségű teljesítőképes mozdonyról és korszerű tehervagonról gondoskodva. Gazdaságunk szempont­jából nagy jelentőségű a megfelelő kapacitás idejekorai felépítése, hogy a Szov­jetunióval folytatott egyre bővülő árucserében biztosíthassuk az átrakodást és a folyamatos szállítást. Rendkívül fontos a közlekedési problémák sikeres meg­oldása olyan nagy ipari gócpontokon, amilyen Ostrava, vagy Ústí nad Labem. A személyszállításban eleget kell tennünk a szállítás minőségével, gyorsaságával, kényelmességével és biztonságával szemben támasztott egyre növekvő igények­nek és tökéletesítenünk kell az utasoknak nyújtott szolgálatokat. A közúti hálózat építésében figyelmünket elsősorban a közúti közlekedés folyamatossá­gának biztosítására, a leginkább megterhelt szakaszokra s a nagyvárosokból kivezető főutak építésére összpontosítjuk. III. Falvaink az elmúlt években mélyreható társadalmi, gazdasági átalakulásokon és változásokon mentek keresztül. Ennek eredménye volt a szocialista termelési viszonyok győzelme a mezőgazdaságban. Ez a rendkívül bonyolult folyamat tovább tart. Ennek során létrejönnek és fokozatosan megszilárdulnak a nagy­üzemi szocialista mezőgazdasági üzemek, és kialakul a szövetkezeti parasztság új társadalmi osztálya. .Ennek a folyamatnak fontos szakasza lesz az 1970-ig terjedő időszak, meíyníťk tartalmát a párt jelszava határozza meg: „A mezőgazdaság színvonala érje el az ipar színvonalát". A mezőgazdasági termelés eddig évente 1—2 százalékos ütemben fejlődött s ez nem elegendő a társadalom növekvő szükségleteinek kielégítéséhez. A mezőgaz­daság nem teljesíti a tervfeladatokat, ami nehézséget okoz a lakosság élelmiszer­rel, főleg hússal való ellátásában, s kedvezőtlenül befolyásolja külkereskedelmünk mérlegét is. A párt a gazdasági építés döntő láncszemének tartja a mezőgazda­sági termelés gyorsabb iramú fejlesztését. Ha e feladatot neiíi tudjuk megoldani, továbbra \s súlyos problémákkal kell majd küzködnünk nemcsak a mezőgaz­daságban, hanem számos más területen is. Fokozatosan el kell érnünk azt a termelési szintet, hogy legalább a fogyasztéis növekedését fedezzük saját forrásainkból, és állandóan csökkenjen a behozott hús, főleg pedig a vaj részaránya. Ha például az állam minden.egyes fejőstehén után naponta fél literrel több tejet vásárolhatna fel, ez annyit jelentene, hogy a vaj termelését 10—13 ezer tonnával gyarapíthatnánk, nem is beszélve a mel­léktermékekről. így feleslegessé válna a jelenlegi vajbehozatal. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének döntő tényezője a helyes gazdálkodás a földdel. Fel kell számolnunk a szántóföld csökkenésének mind ez ideig meg­nyilvánuló kedvezőtlen jelenségét, hatékony irányító és szervező tevékenységgel elsősorban a szántóföld területének gyarapítására és a föld termékennyé tételé­re kell törekednünk. Nem tűrhetjük, hogy számos közs'ég tervszerűtlenül ter­jeszkedik a szántóföld rovására. Felül kell vizsgálnunk a községek építkezési tervét és olyan intézkedéseket kell foganatosítanunk, hogy belterjesen megmű­velhető földön ne építkezzenek. Az, aki a kijelölt építkezési területen kívül épít házat, számoljon azzal, hogy nem kaf>csoljuk rá a vízvezetékre, a csatornarend­szerre és a villanyhálózatra. Helyes lesz végérvényes határt megállapítani a me­zőgazdasági földet és az erdőket illetően. A föld termékennyé tétele mindmáig eléggé lassan halad. A Központi Bizottság ezért örömmel fogadja azoknak a szövetkezeti tagoknak s az állami gazdaságik dolgozóinak kezdeményezését, akik felajánlották, hogy a párt XII kongresszusáig teljesítik a föld termékennyé tételének feladatait. A következő években is foko­zott figyelmet kell fordítanunk erre a feladatra. Figvelmünkei elsősorban azokon a területeken végzett legfontosabb talajjavítási munkálatokra kell összpontosí­tanunk, amelyek kedvező éghajlati feltételekkel rendelkeznek, s így évente két­24 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents