Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-14 / 223. szám, kedd

-AussfgAaj 5I»J3Z3AJ«7S HNIBPBSJGJ B sg jfoSgsjjoziq tjazmeu B JfPfjHIP aqgjajoia 3ÍUÍ)UII9A8IJ qqenuipuiux Ibjbia^j Jiaugsgjzs.eiíajqqgAOj JiunSgsiaiBii? Bjsiiepozs •asiapjg sgzgsi gjaAdBiB sjaugsgjjdgiaj snuiziunuiuiosi B sa snmznBloozs B upqjosgsia 'alapig sozgi] jfutajaz -uiau IUIB 'ZBpuira siafpojoqmopisj 'zoqseuiASa 3j3ualit)ja>j qqaiazpjj "uasgugsojpsí 5JUja8eS!J9ZUlaU S9 5ÍUI9J9ZUI3U ASoq 'SgA2{3Jg} B ZB a(0Z3A3U SQZQJJ ^OJBpBiaj 3 •SI uaquiazs IBAiBs^tnuBAiiAuSara qqaAigjfssoSsj snraziuiAos B sg sntiiziiBuoioBU goszjnq B JOOJBq U9IJ3J9LLI91J

95) B 'UAQGUIAH9GS SBSIJBZBq BJSIIBIOOZS 3I?AOLZSQAS3 B Sg Sgs -izoMjazuiau BjstjBioozs B jgsgjaAau ^uozoSjop lAuuauiBiBA BIJJBJ 3iaug8gssaiajg>i BPU9JOSI3 -jasgjzsaiísj niBpiosjos iqqgAOj ^BUGSGJBJJJO IBUIJIBZS sg sou?JBJI? TXĎ>Í -jgu 8asqupin>i iSesijazuiau >(ozo8iop B BIJJBJ SIBUSOJUOJ ugjaj Bjrjunsi B jjpd v •JFS9JJBA BJOIBA JIOJAPAJAJ opaja igqiaiajajiaj [Aiaq JIAJAIPJSJI IB^PAOIZS B JUIUI 'ASnddg jgsgjjsaíisj IFOIBPBIAJ soSgzsjo ZB 3AZUGU3IIG 'X»U5IOS?SJJOZIQ nazuiau B BAJIIJAÚ isSgsjjSas AuojfgjBq 'LAAIASGSOJAQSI sg IBAJBSOÍ NAŠI AIUIG uaqygj.igm saliaj JFBU -sa?UBX IJ9ZUI9N 5(?A0[ZS B jjanaui BS?}JB}9Q SIAUGAIADBIB BSGJJAUGJI saSgsASa !IBJ •15 BAupujjoif 3)UN8§SBSJ?}ZG>i sfoSesjjoziq ijszmgu V •JFIZADGJI ígzsgj SOJUOJ SJGU -gjazspugj IS9}B8ZB8I sg IMIBJBQIUBN? saSgsASa S^SESJPJZPM BJSIIBIOOZS J1?AOIZS -qasa B 30AJ9ZS B jjaza j9Aiut '

Si jg8gsAu33(gA3j J(9A.i3Zs nazuiau JTGAOJZS tjuod -zo>I B jfníSoj 1U9JZS3IÍ9J JJANAUI 5(3AJ9ZS IS?JBSZB8I sg gjazaA TA^SQ B 'BApozeSt Z3ii!3AiadBiB JUIU3I snuiziiBjjuso sn^UBaJiouiap v -iBJnBjBiosodBJi ugAjsaj 'j?S?sn8 -oíuaASa sjuiaSgsijazuiau sg jfuiajszuiau BJSIIBIOOZS JHISJJAJGINIA uaqa^SPJG Bs?jjp -jgjtzsSaui iqq?Aoj Jiaug8esA8a NUNSGSBSJGJZGÍI ASoq 'jbpbisj gj us/gj wiunod 'IBAglBUOAUJZS jfgzsgjs^zsjo qaso B jgsgj!iU9AS3i>i >IBUVIBUOAUJZS IS^SBPZBS BISFGAOIZS >inzzaíajaq uaqgSsAugq UBqifBzsgpi 0Z3i(j9Ag5t B ASoq 'ijueiaí jgs?)BjAioj ^augsgjzsaiíaj ISBSBPZB8 BI>(?A -OIZS UBqaososia za -jgSgsBpzBS saSgsASa Sgzsro ZB jfunuBjípjgiizsSsui sg jfunu -}B}zoj(B)uoq W UBpiBpiojfos ugjos sgpoifaj iqqBAoj B ugjsj SgsepzBS v ÁUBQ9S5}JPJ9NZS8ARA JIOJBIOSADBSI ISGSU -3ZUIAU B}SttBI30ZS B UBqjJBZSOpi 0Z9>I}3ApJlig ZB JJUGJ JjBUJ^A 3ÍOJBPBI3J U&ÁL "IW JAZSGAUUI B sg Auguiopnj B 'ASOBIOJÍSI ZB 'BJNJINII B '^OAUOZSIA IUIIBPBSJ?; BJSHBIOOZS B >i!ig }?J05( Sg[tipU3n3J AäBU B IOIJB l9ZSgj uaifaj 8BI!8?SBpZB8pZ3m sg SBiUBd} 8gsBSjgizpj( B uisuBq 'sAugASSnjjgjSB jpBJBuiia siazsgjSgzsao qesa JJ3IÍ3J ŽBIUBdl ZB UI3U 'JJ0J3ZB JUIUI 'UBAjO UI3U JgUI AtSlUB 'BI51?AO[ZS íp ZB ZB BHI aAuguipaja 5)Bug[?>(i}!iod ugd B 'aq »igppzg[9j uiau Sgra JBUIBAIOJ B za jpg "IBA?5iunui sjigjnjinsi sg PISAGU SOIBPNJIGO B 'LAAGSGJZSATFAJ SBSBPZBS saSasASa ZB iroqjosgsia 'asgpztiMai 5iBu?8gs}jopBJBuiia si^Jniinsf sg sijgpozs 'iSgsápzBS bi5í?ao[ZS BFIGO SJAUAIAMB 'igsumod B JZB buojiva BJOJBA UOSAIAZA^JAAGSI jjgd v •si BuiBne JiaugSgsssugAjsa} jjajazuiau B UIAUBQ 'SgsASaAipjzso ZB HESAUIATI JFUNTUBIIP ASoq 'Augj B ZB inupAjiAuSata uaqqgza[aji>I PUIW -si J(BU!B[8BJ J(g8gs -IJ3ZUI3U B jjBUUBA j(!b8o.[ giugASg -JinJazaA 3i35igpjg sg >)ojgo sozp5( 'nSoíugAŠa UAS3[IAJ jgzuigu jg>( B zg 'BUJBIIV SJOJJPAOIZS sg >(gqasa B 'jažuigu BJSIIBIOOZS jgjf BTU 5fu?zBH 'lojBiosadBU sapp>|niu}jnA8a U3A)S») B sg uioieziq souosg|0}{ B ]{3))0[aj)a{ jjozojj >|uiaäas!)3zui3u sa i(u!3)azaiau UBJOS sajida BjsiiBiaozs V • •ajgmiapgA Bzsq BJSIIBIOOZS B jgsgjjzsgsnaj iraiapgAuoq 5iuiBJ?8iod SINRJJAIGRAIA uiausq 'I?23U3( idgu y.uioja S3J3AA8aj Sjnläoj lUBjjpjguzs >(BSouiaM 'i)8aiial idgu -zssg JJPZGH >[9i9jgjT9j ISAIUAIAT B araispgA BZSQ BJSIIBIOOZS V "JBJÍOIBPB'IAJ jjoz IBJÍE AUBUIJO>I B sg jjpd B usqguiiapgA a>igq B sg snuizijBioozs B sjgsjssstiaj UBSgpjgd 'jjauaASai siajjazguiiaASaj sg 5i3jjazoAjazs usp^oj SBSBUI 'jasfnjgiuazs -g>i sg j35inSgss3dg>i pjBq sigzzosjoj ASoq 'nntupAisiSaíu [pjsiuipja^sajaAA'Saj 'sjgnid pJAADBJB 3(9ugj9zspu9j luijgpgA J0q?j BJSIIBIOOZS B AI9UIB 'I988AJ9SPBQ jafftozs B UBqjososia 'laAipaa saJBAASaj SIBUIBUIBU? sapozjazs iosjBy\ B jgsgpg^nrajjnASa 5iujpja sajaAASaj 5insjjpj?nzs ASoq 'JZB Blu^AjJiSam asgjjsatiaj' ifBu'gjBpBiaj SOJUOJ UBgSgAaqjaig uaza >IUNUIBIIV jeS^suojziq sa jaSassadasj luiiapaa 5juezeq >in[8oj lujaApu UBOPUBUB SippB 'aÁigzsaA SFBU^sgjuBqqojui p/oqp'q B nguuaj 101 -gzsgj JigisiiBuaduii ZB SJIUB 'sgiajgzsai safigj sg SOU?IBJI? ZB Saui jnsgiBA uiau SJUIB '3iuiBjBiSBAB(3>igq sjAugAjg ÍIBUJU! uiau 8JUIB ASoq' 'jinípuoutiji ÚBJIJAN nevelésével szemben Is. A műveltség a fiatal ember szellemi fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele, a tanulókat azonban nem elég csak ismeretekkel felvérteznünk. Idejekorán és hatékonyan formálnunk kell jellemüket, erkölcsüket, világnézetüket és politikai meggyőződésüket is. Csak ez lesz a biztosítéka annak, hogy a fiatal emberek helyes álláspontot foglalnak el iskolai és tanulmányi kötelezettségeikkel szemben és ismereteiket öntudatosan, alkotó módon felhasználják társadalmunk javára. Az egész pedagógiai folyamatot át kell hatnia a céltudatos nevelőmunkának. A Központi Bizottság az iskolaügy dolgozóihoz, a tanítókhoz, a szülőkhöz és a védnökségi üzemek dolgozóihoz fordul, hogy mélyrehatóan felmérjék, mit lehet ezen a -téren tökéletesíteni mind az iskola munkájában, mind pedig hatáskörük- • ben. Nagyra becsüljük a szülők és az iskolabarátok munkaközösségének tevékenységét s biztosak vagyunk benne, hogy továbbra is segítséget nyújt az iskolák munkásságában. Valamennyiünk törekvése az legyen, hogy következetesen megvalósítsuk a felnövekvő nemzedék tanulmányai és nevelése az élettel és a termelőmunkával való szoros kapcsolatának alapelvét. Ugyanakkor a felnőtt polgárok is kapcsolják egybe a népgazdaságban folytatott munkájukat a személyi, érdeklődési körükhöz és a társadalmi szükségletekhez igazodó további tanulással és művelődéssel." Célkitűzésünk, hogy 1970-ig a tanulás iránt érdeklődést tanúsító s ehhez képességekkel rendelkező valamennyi tanköteles fiatal s azok a dolgozók, akik tanulni akarnak s ehhez a szükséges feltételekkel rendelkeznek, elérjék a teljes középiskolai végzettséget. Ehhez már ma létre kell hoznunk a feltételeket, főleg a kilencéves iskolákon és a második ciklusú iskolákon. A szakiskolák és a tanonciskolák is mind magasabb fokú műveltséget nyújtanak majd; úgy kell kiépítenünk őket, hogy egyre jobban egyengessék a teljes középiskolai végzettséghez vezető utat. A szükséges számú főiskola! végzettségű szakember képzése megkívánná, hogy 1970-ig a főiskolák hallgatóinak számát fokozatosan a jelenlegi létszám mintegy kétszeresére gyarapítsuk. Elsősorban a műszaki és a természettudományi, főleg a matematikai, fizikai'és élettani irányzat fejlesztéséről van szó. A főiskolai tanárok munkájának, tudományos képesítésüknek és az egész főiskolai munkarendszernek összhangban kell állnia a gyors ütemű tudományos és műszaki haladással, a hallgatók elméleti felkészültsége növelésének igényével. A főiskolák tevékenységében sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk az önálló tanulásra. Létre kell hoznunk a tudományos kutatómunka kiterjesztésének iminél jobb feltételeit is, mivel ez elválaszthatatlan egységben áll a főiskolák pedagógiai munkásságával. Különleges figyelmet kell szentelni az alkalmazotti viszony fenntartása melletti főiskolai tanulmány valamennyi formája fejlesztésének. A végzett főiskolai és középiskolai hallgatók gyakorlati tapasztalatainak gyarapítása szempontjából a Központi Bizottság nagy jelentőségűnek tartja azt a döntést, amelynek értelmében a végzett hallgató legalább három évig dolgozik majd a szakmai felkészülésének és képességeinek megfelelő beosztásban. így megszüntetjük azt a kétes értékű gyakorlatot, hogy a központi hivatalokba, az irányító gazdasági szervekbe és más intézményekbe közvetlenül az iskolákból kerültek a fiatal dolgozók, akik nem rendelkeztek semmiféle gyakorlati tapasztalattal arról a szakaszról, amelyre az iskola elméletileg felkészítette őket. A nevelő- és oktató munka tartalmának és módszereinek összhangban kell állniuk a tudomány, a technika és a művészet jelenlegi színvonalával. Az iskolák mellett az üzemek és a társadalmi szervezetek segítségével továbbra ls létesítenünk kell műhelyeket, szakmunkahelyeket, laboratóriumokat, tornatermeket, játszótereket, úszómedencéket, klubtermeket, olvasótermeket, kísérleti parcellákat és más berendezéseket, amelyek a gyermekek iskolai és iskolán kívüli nevelését, a sporttevékenység és az ifjúság műszaki, valamint művészi alkotó munkásságának fejlesztését szolgálják. Az iskola Így a kulturális és a művelődési tevékenység központjává válik. Fontos feladat megfelelő számú, teljes mértékben szakképzett tanító és nevelő biztosítása, politikai és szakmai színvonaluk állandó növelése. Állandó segítséget kell nyújtanunk a tanító munkájában, s olyan feltételeket kell létrehoznunk, hogy műveltségét tovább fokozhassa, közéleti tevékenységet fejthessen ki és kulturált módon élhessen. usqmazn tSjSBpzBSpzatn ijtngzs qqasjjj jgsgjzssiujaj 5(«Auguwaj saASa s 'iej Jtnsjuoq UBqSusqzssg |3Aiaiajgjiaj [SgsBpzBS JUJUIBIBA 'íjsiIeqSg siauiazo rSgssp -ZBSOZSUI sg jjospjgj saA8a ZB íiBjBpBjaj AJBJ IUIBH? ZB ASoq 'ii9jaAp>(8aux Bsgjjs -03JBZS sgjzsauiJajAugAou v JBSBJISOJJBZS sg jgsyjisojuodzsso njazsfga sgiauiaa) B liajaAgsfSauj inuaugjjaj ssgjjseAugAjg Höugjazspuaj 9pBjBq sgposiippzBS v •jiunfiauijaj jspjoj sg jalaj 'jspq qqg} IB5(-Jios I^ujSippa ZB uajainjajpipj iSpsBpzBSgzatu (Aujgj^sq uaprnui ASoq 'B[ugAj5( -Saui Bsgjvna stgzoSiop v 'JFiSgiouqoaj luiazpASeu B HSJ) siutjuajjsaAugAjg uas -ajazajijaAPM jgsgjzsgAuaj usdi SigspisopSpA B sg uojioiujBjijuiojBq, B jgsgiaAgu 3(BUBm9zs siosnAjsgloj B 'jgspjjlptaj qqssaoAS Auguionpsgjjas B 'jjsgjjdBJBAS Au?UION?BqJBUiSBAjBzs B BÍu?AJ5)Sam asgjzsaifaj sgiauiaa) isajzsaAuajjen? zy •uajairuaj qqoASeu iguiui asgagia sguuaj jgs) B asgiauiaaj >]3AugApusajzg}| B ySasoj -uajst A8BU ii)AJ5IPU3J ugzgjj síuiaAuguiinjgji im v •J5tuBZoqj?j5)aq SPAUGAGU a Hasi 3FUNUI3AGU uassSaAugi -Bjzsodg^AupuiJBsiBj B sg 5(9saAiaAnq B 'Bdgaaojino B 'BOiJOJinJi sainazs B sg -9ns B sí uBqaosgsis uaAijuis 'JigíjípAu joSsAuBd^j qqgjSai B JtaAiauiB 'jgsgjzsauwsj JisuJisAuguiasj b SIBUJIOZB 83IQJ sg JsssjjdBiipSaui saAiaq Haugj3z33fjazs jaiiuajsgjaA O 'jgsgiauuaj SBAUB pjajin sg SBUIQJSA gjjsojziq jsguuaj qqoASsuSsi B BÍugAjjjSaux asg;zs3i[a} sjoAS sgjzssuuajAugAgu V sí [aj sg stjq zsai JOJISIB '>iunAu -9UUB3IB4 opu3S3i3 zs3j BH "^zzasiiapuaj IBAUU?UUB5IBJ gpuaSap igqsgjjoj JP.ÍBS uiazQ iSpsBpzBSgzaui saASa uapuiui ASoq 'JZB nuouag uas] ia uaqASg ajgsga -zsauuaj JIAGINSUBUOQBS B usqiosgsia ^unusjjpjoj íján jauijaASij ppuBny BS?Z -ojíoj saSaiposja sajzsauuajAuaAou b aiajgjiaj sjaugsgjzsaijsj SgsBpzBSpzauii v jgs

?ZBUIIB5IIB ujg5]s9igzs MBABSOUIUXB sg sigíagqgj 1JOJJH59I3 u?ÍJP sgjzsalaa padi ZB 'PIMBQJB>i 919S10ZS JSPZOAUGUIJBJIBJ B 'JIOSBAUBIASBA gjjsojjBj jAuguiJB>IB} '5i3JazsASaA 9I?inuius JUJUIBIBA '-opgA s?ui 'jiapjoiqjaq B BjugAjuSaui muaugjiaj sgiauuaj iS?SBpzBSgzaui naazsjos) v 'ia>)>(ajazsASsA sgui 9i?Siozs jguiiapgA sg jgsgpgiísj 3jojBU?izgq sg jjsAugAgu B JUIUIBIBA 'iBAgAS?jJom ^unujgua HSJI uaqsigjjgui qqoASsu pujui joSgSBpzBSoz -ara V •UBqBsgivziuiaj] SgsBpzBSpzaui B Sfn[j?l jgiajgiiaj 91"ÖP sgiauuaj sa[ -jajiaq UBOJIOJSB

Š

BUI V 'igjgsgjjsjoASSaun s)9ugsgjzs9J]J3zs >]9dg8 iSvsBpzsSpzgui tjAuguijjsgíígj AS

BU '[p s igjgsgiauia saSaAugj jfaugSgsguiui jiasgzgpugjgq sg siadgS }JOJÚI5ZS3I B nsi siniupo^sopuoS JJBUIOZOSIOP sismszn UBdidgS v sí J?sppio -Ssui spjjn?zs B UBq8gsBpzBSgzaui B B

I

U^AIU

S

SUI gsgjzsgijsj J(augsgjis3dg8 SgsBp i-ZBSpzgui V "Bifunui IjszSgiA B 5tgíu{izs83m ugqgSgAugi ASoq ASp 'usqgsgj -tJB^BJAQ sg uaqgsgjzssuuaj BAIJOSINSI B sg Bdgi 'eAuoSjnq B asajjsadgS xaiduiosi JBI?3IUNUI IAUUBUIBIBA UBQJOSGSIS uiauBq 'BsgjjdBJBAS UBUSIJOJ

) HBUgmgzs SJOJOJ -SIÁIJ B uiau jgqaj BjBpBjaj ojaAdoiB jjaugsgaisadgS iqqgAoj SjSBpzBSozaui V UBQ?5I

UNU

I lazaui B JB^OJOJJIBJI B ISI BfiguzsBq BJSIGIBZGZS OS tóajuiux >IBSO Sajuaiaf azsgj sgjuaial STAIAZAFJAAGZS v •u?[jp asgzgAjazsSaui iiojaodoeDBSiunui sg nopgSjaqxaiduiosi Saigj "sí jasjadgS B ?Iunui?uzsBq na?! W UBqqof uasajszsguuaj SainlapiASa jBAgsgzosioj siaugsgjissdgS BJfunur iS?SBpzBSozgui V 'UBQABDI ZB JUIUI '!upa5(iaui9 Soj UBqqBsaoA8 SgsAua>i -gi9uugj B' S 'jgSgsAuasigiauiJaj B^unui iSgsBpzBSozaui B naAgu asgjzsajjaj sgigz -tiu35{ sg sajisaďgS xg^dmosi v "gsgjzsailaj jjouBSBigziuiaii sa ^augsajisadaS 2§SBP -ZBSpzaux B JiunjBpBiaj opuaagsia JiiASa HJAJJI uosspoiisopuoS PIBA igjpigj v •jgSassaljajiaq psioj SBSBUI sgjauiaaj B sigsjisojziq s jjaAuguizasijaAgii Sgszsagzs B' 8ajgj 'sgjglopj usíjgzaApasi B 3igsjua3i5igsD uaqjigjjgui qqoASsuSsi gjaqai B uopgtn AJI sjgsajjsajgi jiasgzgpuajaqozgjug sg jjgiojgjziA 'JÍBABJSBJBQ jasfasgpgsizgjui ^BUBSJJSOJBUBSOJ sg J3>I!aSgsgjaqai laj sgljg.ui UBqpjjA ozgisSsm jsnzsssaSuosi B ASoq 'JB^oSgsjjoziq pazuiau" B 'jajisuiazD tSgsBpzBSgzaui B 'jasiajazasijaAgzssaAjjničlPJ B JinjAjqiaj •BJgSpssojuoj npuajgsia -EPU^IPPZĽÄ 9JBA JAZZJA B jauiiaASij B JinlAjqjsj BA[G •síunsgjaoj jjsjjjauiisi uxas igJiOAgj sg qqss -ojuojSai JjtASa zg "}api9J B IH sfníiguzsBq ugqqaspAugiaSai pjaqai B ueqSuBqzssp IBA?SGJJS05IBZS ÍJAQGAGI sgiauuaj B sg jgjazAjaq sgpoiiigpzBS 91BA lappjgj B iniaj ^gtivSsziA UBqs?jg[ uepujui UBSOJBUIBAJOJ ASoq 'HOIIOSBABI 11)511?" SGZGUSIBIJI AuosigjBq 'uoSe[JBd JBIIPBJBUI uxas pípj iAujB[Bd[BJ ASa UBqsiunSgsBsagjzgji •jjuniopuoS ajgzs -gj Jigp 8GZSJ0BAJ0PJ B sg BJSIAOQGZ }}3Z3A3uASp ZB 'SJGSIGPIA STBUGSGAJOJ PSIB BA .-BJOJM B 'aJZQHQIIBSO B 'BjSgS>LlS IBI3t5AO[ZS-}9I83I y "JS§UU9J Bq HBU1BIWRBJ1BJ J&ZS szemben ennek a tervnek nem teljesítése közvetlenül kiváltja a nehézségek és a fogyatékosságok láncreakcióját. A kohászatban az elmúlt időszakban ugyan Jelentősen növekedett a termelés, úgyhogy tavaly egy lakosra számítva már 511 kg acélt gyártottunk, többet, mint az USA. Ennek ellenére azonban a kohászok nem tettek eleget az állami terv követelményének, főleg a választók tekintetében. A kohóipar továbbfejlesztése sofán figyelmünket összpontosítanunk kell első-, sorban a termelés minőségére, és a kohászati termelés szerkezetének módosítására. Feladatunk az, hogy a Kelet-Szlovákiai Vasmű felépítésével, a kohászati üzemrészlegek és üzemek célszerű átépítésével 1970-ig ne csak lényegesen növeljük az acél termelését, hanem elsősorban jelentősert növeljük a vaslemezek, a nemes acélfajták, a gazdaságos profilok, az újfajtájú hengerelt gyártmányok részarányát, ami lehetővé teszi az anyag és a társadalmi munka jelentős megtakarítását. A kohóipar továbbfejlesztése feltétlenül megkívánja az új technika és a haladó technológia, különösen az oxigénes-konvertoros folyamatok és a folyamatos acélöntés alkalmazását. Mindenütt szigorúan be kell tartani a technológiai fegyelmet, a kohászati berendezés legmagasabb fokú kihasználására és a koksz megtakarítására törekedve. 2. Gazdaságunk fejlesztésének további szakaszában, amelynek alapja elsősorban a műszaki fejlesztés, még Inkább előtérbe kerül a gépipar döntő jelentősége. A csehszlovák gépipar az elmúlt években jelentős eredményeket ért el. Így például a Zdári Gépművek előállították az elektronikusan irányított folytonos emelősort, amelynek teljesítménye nagyobb a tőkés államok ismert hasonló gépsorainál. A Sezimovo Ostí-I Kovosvit nemzeti vállalatban megszerkesztették az SP sorozatú, tervrajz alapján működő félautomata másoló esztergagépet. Ez a gép lehetővé teszi a munkatermelékenység 5—8-szoros növelését, ha helyesen használjuk fel a termelési folyamatban. Másrészt egyes berendezések gyártásában elítélésre méltó fegyelmezetlenséget tapasztalhatunk, ami beárnyékolja gépipari dolgozóink hírnevét. Pedig éppen a gépiparban' támaszkodhatunk leginkább a jó termelési hagyományokra. Ha felhasználjuk ezeket a hagyományokat és tovább fejlesztjük gépipari dolgozóink szakképzettségét, akkor gyártmányaink elérik a világszínvonalat és megteremtjük a gépipari gyártmányok fokozott kivitelének feltételeit. Ezzel a követelménnyel összhangban kell állnia a termelés szerkezetének is. Gépiparunk ezentúl semmiképpen sem gyárthatja a világ gépipari választékának majdnem 70 százalékát. Ennek a választéknak aránytalansága következtében gépipari termelésünk általában drága, és viszonylag nagy a fémszükséglet. Számos üzemünkben túlnyomórészt univerzális gépeket alkalmaznak s ezért alacsony|6kú a szakosítás, ami kedvezőtlen befolyást gyakorol a termelés műszaki és szervezési színvonalára. Ezért a társadalom fejlesztésének alapvető célkitűzéseivel, a nemzetközi és a hazai szakosítás elmélyítésével összhangban céltudatosan meg kell változtatnunk a gépipari termelés szerkezetét, hogy lényegesen növekedjék a sorozatgyártás, jobban felhasználjuk és értékesítsük a fémeket és növekedjék az általános hatékonyság. Feltétlenül csökkentenünk kell' az eddig gyártott termékeik számát. A nyersanyag- és anyagfeldolgozó ágazatok felszereléséhez szükséges gépek biztosításával egyidőben több gépet és berendezést kell gyártani az egész feldolgozó ipar, elsősorban a gépipar átépítéséhez és korszerűsítéséhez. Több gépet kell gyártanunk az építészet, a közlekedés és a mezőgazdaság számára, hogy ezekben az ágazatokban növekedjék a termelés és a munka termelékenysége. A termelést főleg azokban az ágazatokban kell gyorsan fokozni, amelyektől a nagyfokú gépesítés és az automatizálás fejlesztése függ. Az eddiginél sokkal gyorsabban kell alkalmaznunk a termelésben a tudományos kutató és fejlesztő intézmények által az elmúlt években szerkesztett legkorszerűbb gépeket és berendezéseket. Felhívjuk gépszerkesztőinket és tervezőinket, közöljék javaslataikat, hogyan emelhetjük valamennyi gépipari gyártmány műszaki színvonalát s milyen konkrét Intézkedéseket foganatosítsunk ennek érdekében. A gépipar — és más ágazatok — rendkívül sürgető feladata teljes mértékben kihasználni a termelési alapterületet és a gépeket. A jelenlegi helyzet nem kielégítő, nem tartják be megfelelőképpen a párt irányelvét arról, hogy a két