Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-11 / 220. szám, szombat

Vietnami riport: Amíg a faeke a múzeumba kerülhetett K egyetlen forró a rizs­földek Iszapja májur­ban éš júniusban, amikor az ésjak-vietnami parasztok az év első termését takarítják be. A perzselő nap könyör­telenül süt le rájuk mialatt sarlóval vágják ez aranysár­ga termést. Vállukon hord­ják haza, és sokszor még úgy csépelik ki, ahogy öreg­apjuktól tanulták — a rizs­kévéket ragadós kövekhez csapkodják. Bármily súlyosan nyomja még az évszázados gyarmati és feudális múlt öröksége az észak-vietnami falvakat, la­kosainak a felszabadulás óta sokkal jobb az élete, mint azelőtt. A Hanoitól 500 kilométer­nyire délre fekvő Dai-Phoňg község története jellemző az ország falvainak többségére. • Ember húzta az ekét Ha a kerek 900 családot számláló falu kultúrházába lépünk, az első, ami a sze­münkbe ötlik az immár mú­zeumdarabként őrzött faeke és borona, valamint a villa­formájú faágakból készült kapa. Az idősebbek még jól emlékeznek, miként nyomta őket a szügyhám, amikor e primitív ekékbe fogva szán­tották a földet. Szegénypa­flasztok voltak javarészt. Földecskéiket a francia hi­vatalnokok és vietnami man­darinok által kivetett magas adók nyelték el. Nguyen Sy Lapnak, aki több' mint 50 éve lakik Dai­Phongban, van miről mesél­nie: „A földbirtokosok a sze­génypainaszt-családoknak mindig csak egy-egy tagját alkalmazták. Ettől aztán azt követelték, hogy hagyja ott a családi tűzhelyet és éljen egy' nyomortanyán a gazda­ság közelében. Csak egyszer évente vo.lt szabad megláto­gatnia családját. Egy eszten­dő nehéz robot után béré­ből nem futotta egy rendes nadrághoz szükséges 2 mé­ter anyagra. Amikor megnősültem, szin­tén csak egy najp marad­hattam távol. Elmúlt egy év, mire viszontláthattam fele­ségemet, aki közben egy másik földbirtokoshoz sze­gődött. Enni ugyanazt kap­tuk, mint a disznók". • Nem volt könnyű célbaérni A francia gyarmatosítók felett aratott győzelem meg­hozta a földreformot is. Valamennyi mezőgazdasági munkás földhöz jutott. Egye­sek már az első két aratás után bivalyt vettek a nehéz munkák elvégzésére. De még sokan éheztek. Nem volt ritka eset, hogy há­rom-négy család is tanyázott egy félig beomlott bambusz­viskóban. Írni-olvasni csak kevesen tudtak. Nguyen Sy Lap volt az egyik a 33 paraszt közül, akik 1958-ben megalapították a falu szövetkezetét. „A pa­rasztoknál még akkor nem igen találtunk megértésre" — mesélte. Végre saját rizsföldjeik voltak, s attól tartottak, hogy a szövetkezet újból mezőgazdasági bér­munkásokká változtatja őket. A termelőszövetkezet első két aratásának betakarítása után azonban a tagok átlag­jövedelme jóval magasabb volt, mint a magángazdálko­dóké. Természetesen, további családok jelentkeztek a szö­vetkezetbe. „Ezután azonban sovány esztendő következett. Sajnos, akadtak elegen, akik a ros.sz Időkben nem maradtak hű­ek a szövetkezethez" — folytatta elbeszélését Nguyen Sy Lap. „Mivel a föld ak­kor még kis parcellákgb osz­lott és a parasztok ném ér­tettek a helyes munkaszer­vezéshez, időnként csökkent a munkatermelékenység. Egy csoport elhagyta a még ár­vízzel is sújtott szövetkeze­tet. A többiek pedig hosszú éjszakákon át látojgatták, hogyan bizonyíthatnák be mégis a szövetkezeti gazdál­kodás fölényét. Eltávolítot­ták a parcellákat egymástól elválasztó töltéseket és ez­után már nagy vetésíáblá­kon dolgozhattak. Többnyire puszta kézzel szabályozták az öntözést, jobb mezőgaz­dasági szerszámokat készí­tettek maguknak és gátakat emeltek a behatoló tenger­víz ellen. A harmadik ara­tásnál csúcseredményeket értek el a szövetkezeti pa­rasztok. A bevételt nagysza­bású építkezési program megvalósítására fordították. A rendkívül gazdag rizster­més és az újonnan épült há­zak végül a parasztokat tö­megesen a szövetkezetbe csábították. Ma már a falu valamennyi családja a kö­zösben dolgozik. • Jól számítottak Egy vasárnap sétára in­dultam a faluban, hogy megnézzem, mit adott a szö­vetkezeti gazdálkodás e rö­vid négy év alatt a község 4000 lakosának. összesen 500 új bambuszkunyhót épí­tettek, vagy tettek újból lakhatóvá. Ma már minden családnak saját otthona van. Azelőtt a földbirtokosok 14 gyermeke látogatta csupán az iskolát. Most azonban minden fiúnak és leánynak lehetősége nyílik a művelő­désre. A falunak egynéhány óvo­dáját is megtekintettem, nincsenek mind kényelme­sen berendezve, de tiszták, és a gyermekek maguk dí­szítik fel virágokkal, saját készítményű színes képek­kel. Az egyik volt urasági házban kis egészségügyi központot rendeztek be. Ezt a vívmányt csupán azok ér­tékelhetik igazán, akiknek azelőtt tehetetlenül kelleti nézniük, miként pusztulnak el gyermekeik, orvosi segít­ség nélkül. Nguyen Sy Lapot a pa­rasztok megválasztották a szövetkezet elnökévé. Egy bivalycsordára mutatva ezt mondta nekem:- „Ezt is kel­lőképpen kell értékelni. Ma már nem az emberek, ha­nem kizárólag az állatok húzzák az ekét és a boronát a rizsföldek iszapján ke­resztül. És még valami: Most már mindenkinek telik ruhára és senkinek sem kell többé, mint valamikor ne­kem, saját esküvőjére egy nadrágot kölcsönkérnie. KLAUS POMMERING Kép Tanganyikőból Dar es-Salaanl, Tanganyika fővárosa sem kivétel — itt ls felütötte fajét a lakáshiány, A külvárosok lakásigénylői önkéntes brigádokat szerveztek és kölcsönös segítséggel kb. 100 afrikai stílusban készült lakóházat építenek. Ké­pünkön egy Ilyen tanganylkai építőbrigádot láthatunk munka közben. (CTK felv.) Riport az Egyesült Államokból: Texas az álmok világában és a valóságban „Hippodrom Texas Texl Tes­lák beljebb fáradni. Katonák, gyerekek téláron. . így is­merkedtem meg Texasszal elő­ször. Még a háború előtt a Mátyás-napi búcsún. Másod­szor most áprilisban, amikor a „magános csillag" íöldjére léptem. Vendéglátóink már az előestén rodeóra ,vittek. Ne gondolják, hagy itt nem lehet komolyan megismerkedni Te­xasttzal. A rodeo sokat mond Texas jellegéről. Egy kisebb városkába, Mans­fieldba mentünk, itt minden szombaton rendeznek rodeót. Az aréna már tömve volt. A t emberek hangosan szórakozva sétáltak az aréna köríoiyosó­ján. Mindenki cowboy-öltözet­bon ven, mindenütt széles ka­lapok, tarka ingek és kendők, cowboy-nadrégok és magassar­kú lovaglócsizmák láthatók. A szemüveges nagymama is, aki máskor kötés, vagy biblia fö­lött ül, fiatal lányok, sápadi­arcú városi fiatalemberek, hároméves gyerekek. Termé­szetesen nem mind cowboyok. A rodeón ilyen stílusos öltö­zetben illik megjelenni. Ha be­tartanának minden régi szo­kást, az aréna előtt kipányvá­zott lovak állnának. De ott most több száz autó áll. Azt mondják, hogy, az igazi cow­boyok is munka után Inkább autón közlekednek... Rodeo - nemzeti spo rt _ Aztán megkezdődött a rodeo. Az aréna !ő falánál egy cso­port lány és tlü sorakozott lóháton, kezUkben egy hatal­mas, (ából faragott bikafej. A lobogók a lovagi tornákra em­lékeztetnek. Ez volt a beveze­tés. Utána a bemondó bejelen­ti az első számot. A szembe­ni talon egy kiskapu nyílik és a porond közepére egy vad ló ront be, a cowboy szőrén üli meg. A lovas csak bal kezé­vel kapaszkodik egy szíjba. A ló olyan, mintha veszatt lenne. Ha tűz lövellne orrlyu­kaiból, mesebeli táltosnak tűn­ne. A cowboy kinyújtott lá­bát a ló mozgása szerint hol hátra, hol magasan előre eme­li. Művészet előre kiszámíta­ni, mit csinál majd a ló. Ezért a versenyek előtt a cowboyok gondosan tanulmányozzák a lovak viselkedését. A második számat jelentik: lovaglás vad. de nyargalt lo­von. A feltételek hasonlóak, mint az első számnál. A legve­szélyesebb szám a vad bika meg­ülése. A lovast nemcsak a le­esés veszélye fenyegeti. Senki sem sejtheti, ha esetleg le­esik mit tesz vele a megva­dult állat. Az ember elámul, mire képes egy ilyen súlyos bika. Nyolc másodpercig tart a borzajom. A lovas bal kezé­ben szíj, jobbját magasra tart­ja. Ha a lovast. veszély fenyegeti, a mora| hirtelen eltompul, a coca-cola-üveg a száj előtt megtorpan, a cowboyruhás nagymama is felemelkedik székéről. A következő szám ártatlan mulatságnak tűnik. Az utolsó mutatvány Ajból felkorbácsol­ja a kedélyeket. Egy kisebb bika fut a porondra, mögötte két lovas. Csak az egyik cow­boy versenyez, a másik az ál­latot kergeti. A lovasok a bi­kát a két ló közé kerítik. Ha ez sikerül, a versenyző cow­boly leugrik a lóról, röptében elkapja a bika szarvát és len­dületből a földre teríti. Két óráig tirtutt a rodeo. Most az egyszer sérülés nélkül fejező­dött be. Texasban a rodeo nemzeti sport. A legjobb cowboyok — pl. Ed Workinan — országszer­te isivertek. A rodeókon részt­vevő cowboyoknak 4300 tagot számláló egyesületük van. A dijak nem alacsonyak. 300 ro­deón 3 millió dollárt fizettek kl. így a rodeo több embernek hasznot jelent. A vidéki városok többségé­ben a rodeót — egyszer éven­te—a régi szokások szerint rendezik. Ilyenkor az egész község ünnepel, mindenki cow­boy-ruhaban öltözik és aki csak telteti, lóra ül. Zene szól, a városon menet halad keresz­tül. A nap fénypontja a rodeo. Ma már senki sein tudja, kl találta ki a rodeót. Az biztos, hogy mint népmulatság kelet­kezett. Mit csinált volna egy pásztor, aki távol élt a világ­tól, s csak a lovakai, nyájat ismerte? Ügyességben, bátor­ságban versenyzeit. így kelet­kezett aztán a rodeo. Közel a Vadnyugathoz Sokat lehetne beszélni a cowboykról. Amerikában a cowboy nemzeti hős. Rengeteg monda szól róluk. A farmo­kon még ma is dolgoznak cowboyok. A cowboy-cilcsőség a század elején virágzott. Mai szemben. Tuscanban több volt a kocsma és játékbarlang, j mint más Intézmény, a pisz­toly gyakran dörront errefelé. Erről tanúskodnak az olyan sírfeliratok, ahová nem írták fel a halott nevét, csak ilyen szöveg állt rajta: ,,Itt nyug­szik, az, aki Bili Smithet ha­zugnak nevezte". Az igazi cowboynak állítólag ez volt az elve: először lőj, aztán kér­dezz. A régi cuvvbolyok jelleme va­lószínűleg a két feltevés kö­zött keresendő. E gy kis lok áIp atriotiz mus likrajna után Texas a világ egyik leggazdagabb országa. Itt van az USA leggazdagabb kőolajlelőhelye, Texaanak van a legnagyobb állatállománya, a legtöbb gyapotja, Földgáz, hé­lium, káliumáé található itt, repülőgépgyárak épülnek. Nem csoda, hogy rengeteg a millio­mos. A földbirtokok méreteiről anekdőtákat mesélnek. Pl. Egy ranch — (így nevezik a nagy­birtokokat) — tulajdonos lá­nya New Yorkban tanult. A ta­nár azt kérdi, melyik kerület­ből jött. A lány így telel. A nuecesi kerületből. Hol van az? — kérdi a tanár. Ez nagy­apám legelőinek észak nyuga­ti sarka — feleli a diáklány. Sok anekdota keletkezett a texasiak hires lakálpatriotizmu­sáról, melyet többek között az állam nngysága okoi (880 ezer négyzetkilométeren 9.5 millió lakos). A texasi iskolák így tanulják a földrajzot: ,,Texas elfoglalja az egész észak-ame­rikai kontinenset, kivéve azt a kis részt, ahol USA, Kanada és Mexikó található." DALLASI UTCARÉSZLET (A szerző felvételei) JACK NEWTON TEXASI COWBOY napig vitatkoznak jellemükről. Jók voltak-e vagy rosszak? A régiek szerint rengeteget dol­goztak, kevés Idejük jutott ka­landokra. A statisztikák is azt mutatják, hogy az állatte­nyésztő vidéken kevesebb volt a bűncselekmény, mint a Ke­leten. Az igazi cowboy-énekek is inkább a természetről, sze­relemről szólnak, mint lövöl­dözésről, gyilkolásról. Mások éppen as ellenkezőjét mond­ják. Ezek szerint állandóan részegek voltak, nyersek, kihí­vóak a békés lakossággal Dallasi fén ye k és árnya k Dallasban, Texas második legnagyobb városában, laktunk. Deílas gyorsan fejlődik. Az utolsó tíz év alatt a lakosok száma njogkútszereződött. Ma már 670 BGQ lakosa van. A fe­hér és néger polgárok haladó bizottságának tagjaival beszél­gettünk, akik először harcol­tak sikeresen az előítéletek és a faji megkülönböztetés ellen. Munkájukat tavaly kezdték. A bizottság „Dallas válaszúton" címmel sikeres felhívást osz­tott szét. Felhívták a lakossá-'' got, hogy támogassa az egy­ségesülést és kerülje az erő­szakot. Két filmet készítettek, s használták a televíziót. Uzemtulajdgnosokkal, gyárosok­kal tárgyaltak. Arra kérték őket, hogy a négereket olyan munkákban is alkalmazzák, melyek eddig nem voltak szá­mukra hozzáférhetők. Az isko­lák első osztályaiba már közö­sen járnak a fehér és fekete gyerekek. Fokozatosan így lesz a többi osztályban is. Közös lett a szállók, vendéglők templomok, stb. többsége. A mozik nagy részében azonban még külön rész van a fehér és külön rész a néger nézők számára. Meg akar|ák szüntet­ni a négerek nyomartanyáit. Olcsó lakásokat építenek. Mos­tanáig 3500 lakást építettek a régi nyomortanyák helyén. Meglátogattuk ezeket a lakáso­kat, ahol a legalacsonyabb be­vétellel randelkező családok laknak. A lakások szépek, a konyhákat többek közötl jég­szekrénnyel is felszerelték. A lakónegyedben játszótér, kert, gyermekgondozó, műhely talál­ható. A műhelyben az asszo­nyok varrni, szabni tanulnak. Tanítónők látogatják a csalá­dokat. Arra tanítják a háziasz­szonyokat, hogyan tartsanak rendet, tisztaságot, hogyan ápolják a gyerekeket. E* a la­kónegyed tényleg megváltást jelent azok számára, akik a nyomortanyákról érkeznek ide. A lakbért a kereset ég a gye­rekek száma szerint határozzák meg. Ha a bérlő keresete túl lép egy bizonyos határt, új la­kást kell keresnie. Kár, hogy ebben a szép intézményben is találtunk valami visszataszítót. A lakásigénylök a iekáshivatal­ban háromféle osztályhoz folya­modhatnak. Hivatalos nevük: 1. fehér családok, 2. latin ame­rikai családok, 3. néger csalá­dok. A lakónegyed 3 részre van osztva. Az egyikben sze­gény négerek, a másikban sze­gény fehérek laknak, a harma­dikban olyan szegények, akik spanyolul beszélnek. Ezt ml nom érthet|ük meg, bár meg­magyarázták, miért van ez így. Szerintük „minden cso­portnak más az életmódja." Akárhogy van, úttörőmunkát végeznek. Munkájuk merész. Te­vékenységük tulajdonképpen al­kotmányellenes. A százéves Te­xas állam alkotmányának 7. fejezetében ez olvasható: „Is­kolák a fehérek és színesbő­rüek számara: a fehér és szí­nes bőrű gyermekek számára külön iskolákat kell létesíte­ni, ezzel teljes biztonságot érünk el." Dallas kulturközpont. Ide járnak vendégszerepelni a színházak, több műkedvelő és hivatalos együttese, képtára, 70 mozija és filharmóniája van. Egyik hangversenyén mi ls részt vettünk. A szünetben szomsxédnőmlől, egy dallasi gazdaember lányától megtudlam egyat-mást, a helyi kultúrélet­ről. Flaming kisasszony, aki önkéntesen segít a gyűjtésben kultúrcélokra, arról panaszko­dott, hogy pénzt a milliomo­soktól a legnehezebb szerez ni... E. SÍP Riport Egyiptomból: M inden látogató csodá­lattal tekint a Kairó­tól nem messze a sivatag­ban égbe meredező óriási piramisokra, s közöttük a legnagyobbra — a Cheops­piramisra, Sok fáradság­ba kerülne, ha meg akar­nánk számolni a kivá­ló asszuáni gránitból fara­gott tömböket, amelyekből felépítették, Akadnak me­rész emberek, akik felmász­nak a piramisok csúcsára, nemcsak azért, mert onnét egészen Kairóig, és jó mesz­szire a sivatagba lehet ellát­ni, hanem azért is, hogy a csúcsról megcsodálhassák az ókori egyiptomiak építkezési technikáját. Meggyőződhet­nek arról is, hogy éppúgy, mint a piramis lábánál, a csúcson ls egyaránt gondo­san megmunkálták az óriási kockákhoz hasonló kőtömbö­ket, melyekben nyomot ha­gyott már az idő vasfoga. Ma már el sem képzelhet­jük, mily fáradságos és bo­A sivatag meghódítása nyolult volt az akkori rab­szolgák építőmunkája. A Cheops piramist joggal ne­vezhetjük „világcsodának"... Egyiptomban azonban ma már túlszárnyalják, illetve túl is szárnyalták ezt a gi­gászi építészeti alkotást, A gyors ütemben épülő új asszuáni duzzasztógát túl­szárnyalja, mégpedig nem is kétszeresen, hanem tizen­háromszorosán — a Cheops­piramist. A duzzasztógátba falazott kő elegendő lenne a — Cheopshoz hasonló 16 piramis felépítésére is. Ma azonban az ókori rabszol­gák gyötrelmes, kimerítő munkája már a múlté: a nagy jelentőségű vízerőmű építé­sén a Szovjetunióból szállí­tott korszerű, nagy teljesí­tőképességű emelődaruk • egyéb gépek végeznek min­den fárasztó munkát. Az Egyosült Arab Kö» : társaság partjait kát tenger — a Földközi és a Vörös tenger hullámai nyal­dossák. A harmadik tenger most alakul ki Asszuán kör­nyékén. Ha megtelik vizzel, kétszer akkora lesz, mint a Kujbisevi tenger a Szovjet­unióban. Az Asszuáni ten­gerben összegyűl az a mint­egy 130 milliárd köbméter vlz, amely most csak igen csekély hasznot hajtva öm­lik a Földközi-tengerbe. Ez a belföldi tenger mint­egy 700 000 acre (1 anro — 0,70 kat. hold) öntözését teszi majd lehetővé, ami viszont évente két, sőt több­nyire három termés betaka­rítását biztosíthatja. A leg­fontosabb azonban az, hogy 1300 000 aore sivatag váltó­tozik fokozatosan művelhető mezőgazdasági területté s az öntözőberendezések "ké­sőbb több mint 2 millió ac­re szivatagot tesznek /ter­mővé. Egyiptomi közgadászok sze­rint ezoknok az Intézkedé­süknek nyomán 30 százalék­kal lesz nagyobb az ország mezőgazdasági termelése. Ér­tékes lesz az évente több mint 8 milliárd KWó vil­lanyiram fejlesztésére al­kalmas 12 áramfejlesztőből álló vízierőmű is. A z emberek természete­sen számítanak a víz­re. Ma és a jövőben is. El­sősorban arra a vízre, amely a magas asszuáni duzzasztó­gát mögött gyűl majd dssze. Az emberek számos helyen kooperatívakban (szövetke­zetekben) és állami gazda­ságokban — veszik fel a küzdelmet a sivataggal, hqgy meggyőződhessenek ar­ról, termeszthetnek-e a ho­mokban is hasznos növénye­ket. M. MEZULIANEK ÜJ SZÓ 4 * 1962. augusztus 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents