Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-10 / 219. szám, péntek

A PART FELHIVASA NÉPÜNKHÖZ: fejlesszük szocialista társadalmunk alkotó erőit Antonín Novotný elvtárs beszéde a CSKP Központi Bizottságának 1962. július 10—11. ülésén Elvtársak! Ezen az ülésen megtárgyaljuk és jóváhagyjuk azokat a dokumentumokat, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának előkészítése keretében megvitatásra a párt tagjai és a többi dolgozó elé terjesztünk. Mielőtt rátérnék ezekre a dokumentumokra, elsősorban népgazdaságunk jelenlegi fejlődésének néhány jelenségével szeretnék foglalkozni, majd beszámolok a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsához tartozó államok kommunista- és munkáspártjainak moszkvai tárgyalásáról. Ebből kiindulva kell megszabnunk szocialista társadalmunk további fejlesztésének útját. Pártunk Központi Bizottságának áprilisi plenáris ülése óta, amelyen elemeztük népgazdaságunk helyzetét, néhány részeredménytől eltekintve nem értünk el jelentősebb sikert a tervteljesités fogyatékosságainak leküzdésében. Továbbra is az a helyzet, hogy a döntő szakaszok: a kohásza*, a nehézgépipar, a beruházási építkezés, a közlekedés és az Ostrava-Karvinái bányavidéken kívül a szénfejtés tervét nem teljesítettük. A munkatermelékenység növekedése nem támasztja alá megfelelően az ipari termelés fejlesztését. A mezőgazdaság helyzete sem kecsegtet ez idén azzal a reménnyel, hogy elérjük a termelés tervezett növekedését. A dolgozók ellátásában is fogyatékosságok vannak. Nem leplezhetjük tehát, hogy nehézségeink kiküszöböléséhez az eddigieknél nagyobb igyekezetre van szükség. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a jelenlegi időszak nehézségeinek leküzdésében — ami eltökélt szándékunk — számos kedvező feltételre támaszkodhatunk. Ez szemléltetően megmutatkozott abban, hogyan fogadták Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága áprilisi plenáris ülésének határozatait. A népgazdaság és az irányító munka problémáinak nyílt elemzése, a megoldási javaslatok fokozott kezdeményezésére ösztönözték a pártaktívákat és az egész tagságot. A járási aktívákon, a különféle gyűléseken és összejöveteleken az áprilisi plenáris ülés eredményeinek megvitatása során nemcsak sok jő javaslat és észrevétel hangzott el, hanem emellett főleg az jutott kifejezésre, hogy jó irányban haladunk e javaslatok megvalósítása felé. Helyesen hangsúlyozták, hogy minden egyes üzemben, földművesszövetkezetben és más munkahelyen hozzá kell látni a fogyotékosságok kiküszöböléséhez, a felelősségtudat és az állami fegyelem megszilárdításához, az irányító munka tökéletesítéséhez. Ezt a munkát azonnal meg kell kezdeni, nem várhatunk a vitáig és a kongresszusig. További igen fontos tényező, hogy az állandóan fejlődő szocialista munkaversenynek és a terjedő szocialista munkabrigád mozgalomnak lényeges szerepe van a termelési kérdések megoldásában. A XII. kongresszus tiszteletére indított munkaverseny visszhangja arról tanúskodik, hogy a dolgozók pártunk XII. kongresszusának évében minden nehézség ellenére éppen a szocialista munkaverseny útján a lehető legjobb eredményeket akarják elérni munkájukban. Rohamosan nő azoknak a kollektíváknak, műhelyeknek és üzemeknek száma, amelyek a párt Központi Bizottsága és a Központi Szakszervezeti Tanács felhívására versenybe lépett a Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. Kongresszusának Brigádja címért. Ma már mintegy 20 000 kollektíva, 3500 műhely és üzemrészleg, közel ezer üzem és ötvennél több vállalat kapcsolódott be ebbe a mozgalomba. A Központi Bizottság ezért szükségesnek tartotta, hogy a legjobb munkacsoportoknak odaítélje a Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. Kongresszusának Brigádja címet, értékelve a termelési feladatok lehető legjobb teljesítéséért vívott küzdelemben élenjárók, mindenkinek példát mutató munkások, szövetkezeti dolgozók és technikusok kezdeményezését és aktivitását. Nagyra becsüljük azt a kezdeményezést, a dolgozók aktivitását, segítségét és főleg azt, hogy nyíltan foglalkoznak a termelési kérdésekkel, pártunk politikájával összhangban merész feladatokat tűznek ki, s ma olyan jelentős erőt, élcsapatszerepet töltenek be, amely bátran egyengeti szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének útját. Sok üzem dolgozói kétségtelenül nehezebb feltételek között teljesítik feladataikat, ugyanakkor azonban megértik, hogy olyan fogyatékosságokról van szó, amelyeket saját erőnkből, saját tudásunkkal kell megoldanunk. Jó példával járnak elől ebben a tekintetben az Ostrava-Karviná-1 bányavidék vájárjai, akik a technika fokozott alkalamzásának köszönhetik a terv teljesítését. Bízunk abban, hogy a nyári hónapokban sem lankadnak el. A barnaszén termelésben sem maradtunk volna le, ha jobban működne a vasúti közlekedés, mert az észak-csehországi bányavidék dolgozói is példás igyenezettel teljesítik feladataikat. A mezőgazdaságban is nagy erővel folyik a harc a vetések kedvezőtlen áttelelésének és a rossz időjárás következményeinek leKüzdéséért, a minél nagyobb terméseredmények eléréséért. A félévi felvásárlási terv teljesítésének eredményei a következők: hús 98 százalék, ebből a sertéshús 93,6 százalék. Ez annyit jelent, hogy az elmúlt esztendőhöz képest 20 3Ü0 tonnával több húst vásároltunk fel. A tejfelvásárlás tervét 89,3 százalékra teljesítettük. Ez a tavalyi azonos időszakhoz mérten 37 millió 400 ezer liter tejjel kevesebb. A tojásfelvásárlás tervét az első félévben 83 százalékra teljesítettük, így a múlt évinél mintegy 99 millió tojással kevesebbet vásároltunk fel. Nem lehetünk tehát elégedettek a tej és a tojás felvásárlásával és mindent meg kell tennünk a feladat jobb teljesítése érdekében. Egyes EFSZ-ekben mozgalom indult a takarmány első betakarításának javítására — eddig jó eredményekkel. Az éghajlati viszonyokra való tekintettel azonban minden takarmánynövény betakarítását meg kell szerveznünk. Ezen a téren jelentős tartalékaink vannak. . Röviden ilyen a népgazdaság helyzete, ilyenek az elért eredmények és 1 a fennálló fogyatékosságok. Elmélyül a szocialista országok testvéri együttműködése A Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsának tagállamai, az egész szocialista tábor és hazánk népgazdaságának további fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű volt a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsához tartozó államok kommunista ós munkáspártjai első titkárainak és miniszterelnökeinek moszkvai tanácskozása június elején. A sajtóban közölt dokumentumokból világosan látható, hogy a tanácskozáson államaink gazdasági együttműködése továbbfejlesztésének fontos kérdéseit tárgyalták meg, mégpedig a népgazdasági tervek még szorosabb egybekapcsolása és a nemzetközi szocialista munkamegosztás előnyeinek még Intenzivebb felhasználása alapján. Ma, amikor valamennyi szocialista ország, elsősorban a Szovjetunió gazdasága óriási fejlődésen ment keresztül, a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsának államai közötti együttműködés és munkamegosztás további fokozása és elmélyítése a tagállamok további gazdasági fejlődésének alapfeltétele. A szocialista országok a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsának fennállása óta számos kitűnő eredményt értek el a kölcsönös együttműködésben Ezt igazolja a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsának munkáját meghatározó alapelvek helyességét. A Szovjetuniónak a szocialista országoknak nyújtott rendszeres politikai és elsősorban gazdasági segítségének, valamint a szocialista országok kölcsönös együttműködésének következtében ezekben az orzágokban igen gyorsan folyt a szocializmus építése. Egyetlen tőkés állam sem mutathatja fel a népgazdaság olyan méretű fellendülését, amilyen a szocialista tábor államaiban végbemegy. A szocialista országok sikerei világszerte visszhangot keltenek, mind hatalmasabb politikai erőt képviselnek, amely befolyásolja a világ fejlődését, a nemzetközi helyzetet, a leigázott nemzetek küzdelmét a gyarmati elnyomás alóli felszabadulásért és a felszabadult nemzetek harcát önálló, független államuk felépítéséért. A szocialista társadalom előtt most a fejlődés új szakasza nyílik meg, amely fontos lépést jelent előre a nemzetgazdaságok egybehangolásában és a szocializmus egységes gazdasági rendszerének fokozatos megteremtésében. Fontos tényező lesz ez a szocializmusnak a kapitalizmussal, folytatott versenyében és a békéért vívott harcban is. A. Szovjetunió hozzálátott a kommunista építés programjának konkrét megvalósításához. Az egyes szocialista országok befejezik a szocialista építést, más szocialista országok pedig rátérnek a fejlett szocialista társadalom építésének útjára. Ugyanakkor világos, hogy a közös lehetőségeket és forrásokat teljes mértékben kiaknázó szocialista országoknak minden feltételük megvan arra, hogy az adott ország dolgozói és az egész emberiség javára sokkal több anyagi javat termeljenek. Másrészt nem téveszthetjük szem elől a nyugati tőkés országok integrációs folyamatát sem. A moszkvai tárgyaláson fontolóra vették ezeket a körülményeket, ezért az elfogadott határozatok a nemzetközi szocialista munkamegosztás további szakaszának alapját és kiindulási pontját jelentik. Ebben a szakaszban elsősorban arra törekszünk, hogy valóban teljes egészében kölcsönösen egybehangoljuk a szocialista országok gazdasági fejlődésének terveit és a termelés szakosítását. Örömmel fogadjuk a moszkvai tárgyalások határozatát és mindent elkövetnünk megvalósítása érdekében. Az elmúlt években megtettük az első lépéseket a magasabb színvonalú nemzetközi munkamegosztás felé. Elsősorban a Szovjetunió hosszú időre szóló jelentős gépipari megrendeléseire gondolok, amelyek segítséget nyújtottak nekünk a termelés bizonyos méretű állandósításában és műszaki színvonalának növelésében. A pártunk Központi Bizottsága és a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága között a traktorgyártással kapcsolatban kötött egyezmény is fontos lépést jelent a szakosítás éš országaink további közeledése útján. Az ipari termelés következetes szakosítása és a fejlett sorozatgyártás — ez az út biztosítja az önköltségek csökkenését, a munka nagyfokú termelékenységét és minden szocialista országnak segítséget nyújt, hogy széles fronton hozzálásson a műszaki fejlesztés nagy feladatainak megvalósításához. A világ műszaki forradalmának jelenlegi helyzete azt mutatja, hogy csak a legnagyobb és legfejlettebb államok érhetnek el sikert a műszaki- és tudományos haladás frontján. Lényegében csak a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok képes például teljes egészében megoldani a nukleáris kutatás kérdéseit. Ugyanez vonatkozik a tudományos és műszaki fejlesztés néhány más bonyolult kérdésére is. A tudományos és műszaki fejlesztés jelenleg világszerte a termelés további fellendülésének döntő erejévé válik. A moszkvai tárgyaláson résztvevő valamennyi küldöttség ezért egyöntetűen azt a véleményt hangoztatta, hogy szorosan egybe kell hangolnunk a tudományos és műszaki fejlesztés kérdéseit, kölcsönösen felhasználva tapasztalatainkat, figyelmünket észszerűen összpontosítva a kulcskérdések komplex megoldására. Ennek alapján kell egybehangolnunk a beruházási építkezést, a fő'"súlyt a termelésre, ős a valóban leghaladóbb technika alkalmazására vetve. A moszkvai tárgyaláson nagy figyelmet szenteltünk a mezőgazdaság kérdéseinek is. Különösen a Szovjetunió Kommunista Pártjának képviselői és személyesen Hruscsov elvtárs rámutattak a mezőgazdasági termelés fejlesztésének sürgető voltára. Küldöttségünk is hangsúlyozta a nemzetközi szocialista munkamegosztás jelentőségét a mezőgazdasági termelés fellendítésének kérdésében. Hruscsov elvtárs a mezőgazdasági termelés fokozásának egyik fő tartalékaként jelölte meg a vetésterület minnél ésszerűbb felhasználását. Ez kétségtelenül minden országra vonatkozik. Elsősorban azt jelenti, hogy a vetésterületet helyesen kell felhasználnunk a takarmánynövények termesztésére, úgyhogy minden egyes hektáron a lehető legnagyobb takarmányértéket érjük el. Csak ezen az 'alapon biztosíthatjuk a megfelelő takarmányalapot és az állattenyésztési termelés gépesítésével karöltve az elegendő mennyiségű olcsó állattenyésztési terméket is. Ezzel kapcsolatban újra hangsúlyoznák a kukorica, főleg a silókukorica termesztésének jelentőségét, amit az országaink többségében még lebecsülnek. Ugyanez vonatkozik a takarmányozási célokat szolgáló hüvelyesekre és a cukorrépára is. Azonnal hozzá kell látnunk a nélkülözhetetlen feltételek létrehozásához, hogy a szocialista országok nemzetközi együttműködésének további elmélyítését célzó tanácskozás határozatait érvényesítsük az életben. Nagyon gondosan és megfontoltan fel kell mérnünk helyzetünket, lehetőségeinket és részesedésünket ebben a folyamatban, hogy gazdaságunk fokozatosan beilleszkedjen a szocialista tábor egységes, általános gazdasági fejlődésének menetébe. Ezért mát kezdettől fogva rendkívüli figyelmet kell fordítanunk a nemzetközi szocialista munkamegosztás és a szocialista országokkal folytatott gazdasági és tudományosműszaki együttműködés kérdéseire. Olyan intézkedéseket kell foganatosítanunk, hogy a kormány tevékenységének keretében hangsúlyozottabban foglalkozzunk e folyamat irányításával. Ezzel kapcsolatban a tanácskozás határozatával összhangban javasoljuk, hogy a miniszterelnök egyik helyettese túlnyomórészt a nemzetközi szocialista munkamegosztás szervezésével és irányításával foglalkozzon hazánkban. Népgazdasági termelési terveinkben és a tudományos-kutatómunkák programjának tervezésében is az eddiginél jobban kell számolnunk a szocialista világrendszer létével. A közös lehetőségekből és szükségletekből kell kiindulnunk, szem előtt tartva, hugy gazdaságunkban következetesen érvényre juttassuk az egyezményeket, illetve idejében megteremtsük az azokhoz szükséges feltéleleket. A társadalomtudománynak is összpontosítania kell figyelmét a nemzetközi szocialista munkamegosztás törvényszerűségeinek, a szocialista országok gazdasága és a nemzetközi szocialista társadalom fejlődésének mélyreható tanulmányozására. Tudósaink és műszaki dolgozóink többsége egyre inkább tudatosítja, hogy a többi országgal folytatott együttműködés, a rohamosan előretörő szovjet tudomány és technika, a Szovjetunióval folytatott szoros tudományos-műszaki együttműködés nélkül nem fejleszthetjük sikeresen termelésünket és efmaradunk a világszínvonal mögött. Ezt a felismerést azonban alkalmaznunk kell a gyakorlatban, a tudományban és a kutatásban, a tervezésben és szerkesztésben. Fölösleges erőpazarlás helyett az eddiginél nagyobb mértékben kell átvennünk más szocialista országok, • elsősorban a Szovjetunió jő tapasztalatait. Ezek lehetővé teszik igyekezetünk összpontosítását kisebb számú tudományos és műszaki terv megvalósítására, és így rövidebb Időn belül érhetünk el sikert. Ennyit akartam mondani a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsához tartozó tagállamok kommunista és munkáspártjai képviselőinek tanácskozásáról és annak eredményeiről. Több figyelmet az alapvető ipari ágazatoknak Megkapták azt a dokumentum-tervezetet, amit Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa előtt nyilvános pártvitára terjesztünk. Lehetőségük volt megismerkedni ezekkel. a dokumentumokkal, ezért nem foglalkozom velük részletesen, hanem a jelenlegi helyzet és a távlati kilátások egyik fő problémáira Irányítom a figyelmet. Az áprilisi plénum Irányelveivel összhangban a „Szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének kilátásai" című dokumentum elsősorban népgazdaságunk és egész társadalmunk fejlődését elemzi pártunk XI. kongresszusától kezdve. Kifejezésre jutottak benne azok az alapvető sikerek, amelyeket hazánk dolgozói a párt vezetésével a szocializmus építésében elértek. Ezek a sikerek elvitathatatlanok és semmiképpen sem engedhetjük meg, hogy elhomályosítsák őket a jelenlegi átmeneti fogyatékosságok. Az elemzés lehetővé tette, hogy erősen bíráló szemmel és az eddiginél sokkal mélyrehatóbban tekintsünk egész gazdaságunkra, szervezőirányító tevékenységünkre. Ez a kritikai szemszög visszatükröződik a dokumentumban is, amely nagyon nyíltan tárja fel valamennyi problémánkat. A bíráló állásfoglalás alapvető értelme a további fejlődés útján felmerülő nehézségek megoldása, leküzdése és kiküszöbölése. Elvtársi közvéleményünk előtt nyíltan vetjük fel a kérdéseket, ezért a dokumentumot megtárgyaló vitában is nyílt elvtársi állásfoglalásra számítunk. Az egész vitának ilyen értelműnek kell lennie. Ezért helyesnek tartjuk, hogy a dokumentum a figyelmet társadalmunk továbbfejlesztésének távlataira irányítsa és a problémák elemzését egybekapcsolja célkitűzéseinkkel, valamint a célok eléréséhez vezető út kijelölésével. A vitával kapcsolatban az az elképzelésünk, hogy a párt tagjai és valamennyi dolgozó ne csak formálisan tudomásul vegye és egyszerűen jóváhagyja a dokumentum javaslatait, hanem érezze kötelességének kifejteni véleményét, elgondolkozni felette, segítséget nyújtani kiegészítésében, léhát, hogy a dokumentumot teljes egészében tekintse sajátjának. A dokumentumot ezért nem utasítás formájában fogaloiaztuk meg, nem ölel fel minden kérdést á - túl z-ig, hanem számos gondolatot, változatút, javaslatul és kérdést tartalmaz. Meggyőződésünk, hogy a dokumentum ebben a formájában a vita megfelelő alapjául szolgál. A javaslatokkal vitára bocsátásuk előtt sok ezer pártfunkcionárius, műszaki dolgozó, a minisztériumok, üzemek, állami gazdaságok, az EFSZ-ek és nemzeti bizottságok dolgozói foglalkoztak, Különféle elemzéseket dolgoztak ki. Ezekből a tárgyalásokból, valamint a nyilvános pártvitából végérvényesen pártunk XII. kongresszusa vonja majd le a következtetéséket. A dolgozók a vitában véleményt mondanak sok évre előre szóló fejlődésünk kérdéseiről. Ezért a Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusától eltelt időszakban elért eredmények rövid jellemzését az alapvető feladatok kitűzése követi, amelyek a szocialista társadalom továbbfejlesztésének és a kommunizmusba való átmenet előkészítésének jellegét juttatják kifejezésre. Dolgozóinknak meg kell érteniük, mit jelent az ilyen fejlődés megvalósítása, és milyen feladatok erednek ebből. Ezekből az alapvető feladatokból következnek azután a részleges célkitűzések és feladatok. Gazdaságunk fejlesztésének alapja továbbra is áz ipar, ezért a dokumentumban az első helyen áll. Az áprilisi plenáris ülés irányelvével összhangban az ipar fejlesztésében előtérbe került a kohó-gépipar. Ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy lebecsüljük a nyersanyag jós a nyersanyagalap szerepét. A kohó-gépipar azonban éppen a népgazdaságunkban tapasztalható anyagi nehézségek leküzdésével, az egész népgazdaság műszaki fejlesztésének biztosításával, külkereskedelmünk érdekeivel, gazdasági együttműködésünk fejlesztésével függ össze, valamint nyersanyagellátásunk jelenlegi helyzetével és beruházási lehetőségeinkkel. Világosan kell látnunk, ha nem akarjuk az iparilag fejlett, de nyersanyaggal el nem látott országok feltételei között túllépni a beruházások ésszerű szintjét, ha nem akarjuk ezzel veszélyeztelni az életszínvonal tnvábbi emelkedését, akkor a leghatározottabban rá kell lépnünk a termelés intenzív fejlesztésének útjára. Előtérbe állítani a termelés minőségi oldalát, vagyis a leghaladóbb technikát és technológiát a rendelkezésünkre álló anyagi és inunkaforrások leghatékonyabb kiaknázását a nemzetközi szocialista munkamegosztás minden előnyének felhasználása mellett. Az elvtársak nem mindenütt értik meg teljes egészében, miért állítottuk előtérbe a kohászatot és a gépipart, mikor éppen a kohászat fejlesztése óriási beruházásokat igényel. Ez azt bizonyítja, hogy jnég mindig a régi módon, mennyiségi szemszögből ítélik meg a kérdést. A Központi Bizottság nem akarja öncélúan növelni a termelést. Tény az, hogy már ma évente egy lakosra számítva 511 kg acélt termelünk, többet mint az Amerikai Egyesült Államok, mégsem tudjuk teljes egészében fedezni a népgazdaság szükségleteit. Ez anynyit jelent, hogy a termelés mennyisége önmagában még nem biztosítéka annak, hogy minden rendben van. A helyes út a kohászati termelés összetételének megváltoztatása. Irányt veszünk a jobb minőségű acélfajtáK, gazdaságos gyártmányok termelésért és lényegesen fokozzuk a kohászati termelés szerkezetében a vaslemezek (Folytatás a 4. oldalon) 1962. augusztus 10. ÜJ SZÖ 3 *