Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-08 / 217. szám, szerda

A SURGŰS ARATÁSI munkák kö­zepette is akad ember, aki szót ejt a tervteljesítés, illetve a kötelezett­ségvállalás értékeléséről. A včelinceí szövetkezet (Rimavská Sobota-i já­rás) — akárcsak sok más szövetke­zet — megfogadta, hogy a párt XII. kongresszusának tiszteletére egyes termékekből többet termel a terve­zettnél. Ennek ismertetésére tért vissza félútról Hák Géza, a helyi nemzeti bizottság titkára, aki éppen a telep,felé tartott. Ami a vállalkozást illeti, komoly feladatokat ró a gazdaságra. Teszem azt, 52 vagon cukorrépát ad el a szö­vetkezet terven felül, szemes kuko­ricából 3 mázsával, silókukoricából 100 mázsával termeszt többet hek­táronként. Tejből pedig 63 000 liter­rel ad el többet. A tagok nem szab­ták meg ugyan, hogy az év melyik szakaszában tesznek eleget a tej terven felüli eladásának. Mit sem érne a vállalkozás, ha azt nem kö­vetné rendszeres ellenőrzés. A félév leteltével összeült a hét­tagú bizottság és meghányta-vetette, mennyire válik valóra az adott szó. A kapások terén minden rendjén ' megy, idejében bekapálták a kuko­ricát, hanem az állattenyésztési ter­mékek eladása terén nincs rendben Ht MHHM Ht MHHHMHHMMH MH HMHHH Napjaink rss HŐSEI Ketten a legjobbak közül F urcsa is lenne, ha egyszer egy világosbőrű kombájnos­sal találkoznék az ember. Hát mi sem találkoztunk ilyenekkel a le­le si határban. Mert Papp Sándor, a keresett kombájnos barna, csak­nem olyan, mint a frissen szán­tott anyaföld. Szűkszavú ember. Csak nagy nehezen tudjuk meg tőle, hogy szombat estig, augusztus 4-ig, már több mint 120 hektárról aratta le, illetve csépelte ki a gabonát. Kö­zel 3000 mázsa gabonát. — Ha az eső közbe nem szól — mondja csendesen — talán 1000 mázsával több lenne. — Ez is szép teljesítmény, — dicsérjük. — Ilyen géppel? — mondja, majd a nála szokásos csöndesség­gel hozzáteszi, — öröm ezzel a munka. Megsimogatja a hűséges társat, az SZK-3-as kombájnt, mely ed­dig nem hagyta, s reméli ezután sem hagyja. cserben. A percnyi pihenő után terme­tes testét feltornássza a kombájn nyergébe és indul a gép. telesen a múlt évben megindult gyökeres változáshoz az is hozzátartozik, hogy az idén ne legyen szem­veszteség és hogy a trebisovi já­rásban az 'elsők között fejezzék be a .gabonabetakarítást. Ez nem kis részben a kombájnosokon, így Papp Sándoron is múlik. Ö erről nem beszél, csak tesz érte ameny­nyit tud. Compoly Bertalan nevét az or­szág első traktorosai között kapta szárnyra a hír. A kombájnra csak később ült, de nem kevesebb si­kerrel. Ö is szűkszavú, különösen ilyenkor, amikor az ország ke­nyerének betakarításáról van szó. Nem is sokat faggatjuk, a szö­vetkezet vezetői annál többet be­szélnek róla. — Ez a fiú összenőtt a földdel — mondják. Ö már nem hallja, talán el ís pirulna, ha hallaná. Az SZK-3-as szépen szedi a rendet, szinte óra­mű pontosságú a gép és az em­ber munkája. Egyébként, hogy is lehetett volna egy hét alatt 80 hektárról közel 2000 mázsa ga­bonát betakarítani. A kezdet óta pedig 120 hektárt, illetve közel 3000 mázsát. E ngedelmesen fordul a nagy piros gép a búzaföldön, úgy veszi a kanyart, ahogyan előtte a rendrakógép. Compoly Berti, aki már nem éppen gyerekember az egyenesből még visszaint, el is mosolyodik. Vagy talán csak mi\ látjuk így az estébe hajló szombat• délutánon? Mindenesetre szép lát­vány a naplemente fényében für­dő gép. S ezt talán az is szebbé teszi, hogy Compoly Berti vasár­nap is legalább 10 hektárról akar­ja kicsépelni a gabonát. HARASZTI GYULAi minden. Előzőleg egy szó sem esett arról, hogy a szövetkezet több húst ad el, mégis a sertéshús eladási ter­vét 125 százalékra, a marhahúsét meg ennél is jobban, 127 százalékra teljesítette. Ugyanakkor a tejeladást, amiből terven felül kellett volna ter­melnie, csak 82 százalékra teljesítet­te. Hiba csúszott volna a számításba? Látszólag így fest a dolog, de azért még sincs teljesen így. — MOST ÜGY ALAKULT a helyzet, hogy az év végéig esetleg marhahús­ból adhatunk el többet — mondja a titkár Czókoly Miklós ?ootechnikus jelenlétében, mikor már a telepen vi­tatjuk a dolgokat. E véleménnyel egyetért a zootechnikus is, pedig sok hfzómárha áll az istállóban, ami­ből nemcsak „esetleg", hanem jócs­kán küldhetnének húst a piacra ter­ven felül. De ha ezt megtennék, nem lenne meg a tervezett állomány. Szó­val: az „esetleg" mennyisége attól függ, hány kisborjúval szaporodik az állomány, Illetve mennyit tudnak vá­sárolni. Persze, ezt az év elején nem tudták pontosan megállapítani, s ezért nem vállalkoztak a marhahús terven felüli teljesítésére. Térjünk át azonban a tejre, .mert az első fél­évben nem teljesítették a tervet. Az óv elejétől 140 borjút nevelt föl a gazdaság és ebben rejlett a so­kat ígérő tartalék. A vezetők három­négy heti szoptatás után tejporból készített kosztot szántak a borjúk­nak, amiáltal 49 ezer liter tejet ta­karítottak volna meg. A lépés nem jött ki, a tejporból nem kapták meg a szükséges mennyiséget, . így friss tejjel kellett pótolniuk. A legelő sem váltotta be a hozzá fűzött reménye­ket, nem győzi zölddel az állományt, pedig amikor legelhetnek a tehenek, meglátni a hozamon. Július elején 10,6 liter tej volt a napi fejésátlag, most meg 8,3 literre csökkent, mivel száraz a fű. Ennek ellenére a szö­vetkezetesek bíznak benne, hogy tel­jesíteni fogják feladatukat, még ak­kor is, ha az bizonyos bonyodalmak­kal jár. EGYRÉSZT SZINTE tilos a kazlak­hoz nyúlni, hiszen télre biztosítani kell a takarmányt, — másrészt a fe­jők több takarmányt kérnek. Okét a termelés utáni jövedelem serkenti, mert 100 liter 3,6 százalékos zsírtar­talmú tej kitermeléséért 2 munka­egységet szereznek. Ha jobb a tej, prémium jár érte, ha gyengébb, le­vonás. Ezek a tényezők jelentik a bonyodalmakat. Nincs az a csomó, melyet ne lehetne kibogozni, csak meg kell találni a módját. A vcelin­ceiek is találtak megoldást. Zöldsza­lagot alkalmaznak. A legelő pótlására felhasználják á 6 hektárnyi tavaszi keveréket, amelyből egy-egy tehén 10 kilót kap naponta. Az istálló melletti dűlőben, mivel a szárazság miatt lassan fej­lődik az őszi keverék után vetett másodnövény, trágya leves vízzel meg­öntözték. Á tavaszi keverék után mint zöldtakarmány kerül sorra és ha kevésnek bizonyul, a harmadik kaszálás lucernájával pótolják. Ezt meg a 40 hektárnyi tarlókeverék kö­veti a zöldszalagban. így a száraz­takarmány megmarad télre és a te­heneknek is lesz állandóan friss ta­karmányuk, amely növeli a tejhoza­mot s ezért a fejőknek sem lehet panaszuk. De jönnek a téli hónapok, s ekkor sem csökkenhet nagyon a tejhozam, mert a szövetkezetnek a második félévben 225 ezer liter tejet kell el­adnia a 205 tehéntől. Igaz, segítenek a feladatban a háztáji gazdaságok, ám a fő súly mégis a szövetkezet állományán van. — NEHÉZ DOLOG LESZ annyi tej tärmelése — jegyzi meg a titkár. Szó, ami szó, a tejpor hiánya miatt ísszültté vált a helyzet, de jó szer­vezéssel sokat helyre lehet hozni. 1. késő őszi és a téli hónapokban a lígelőt, illetve a zöldet helyettesíti e répalevél és a silókukorica, amiből í szövetkezet a tavalyinál 34 hektár­ral vetett többet. Szép termésre szá­llíthatnak belőle, mert úgy művel­ték, mint a szemes kukoricát, t amint a vezetők mondják, szálas takarmányból is több marad télre, nint tavaly. Minden a jó beosztáson núlik, s ha ezt nem tévesztik szem «lől, az év végéig-teljesíthetik a vál­1 ilt kötelezettségeiket. BENYUS JÓZSEF Nemes vetélkedés A košicei járás déli részén fekvő [ kechneci és milhošti szövetkezetek földterülete csaknem egyforma. Ve­télkednek is mind a termelésben, mind az eladási terv -teljesítésében. Mind a két szövetkezet jó eredmé­nyeket ér el a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Érdekes néhány számadatban meg­mutatni a két szövetkezet húseladási tervének teljesítését — annál is in­kább, mert eredményeik járási vi­szonylatban is a legjobbak közé tar­toznak. A kechneci szövetkezet tavaly já­rási viszonylatban többször is az el­ső helyen végzett, ebben az évben azonban helyét a milhosti szövetke­zet vette át. Pedig Kechnecnek sem áll rosszul a szénája. A marhahús félévi eladási tervét 137,4 százalékra teljesítette, a sertéshúsét pedig 148,4 százalékra. Terven felül eladott 69 mázsa marhahúst és 103 mázsa ser­téshúst. Megvan minden feltétel arra, hogy a tervet a jövőben is folyama­tosan teljesítse. Az első hat hónap alatt az egy hektárra eső áruterme­lés marhahúsban 33 kg-ot tesz ki, sertéshúsban pedig 57 kg-ot. ííi a helyzet Milhost'on? Félévi felvásárlási tervét marhahús­ból 135,1 százalékra, sertéshúsból 1:36,8 százalékra teljesítette. Terven felül 77 mázsa marhahúst és 87 má­zsa sertéshúst adott el. Vajon ezek szerint hol szebbek az eredmények? Kechnecen a terv túlteljesítése maga­sabb, ha viszont az egy hektárra eső húsmennyiséget vesszük figyelembe, tikkor a milhošti szövetkezet vezet. Ismerjük mindkét szövetkezet el­nökét, Tóth Imrét és Kovács Pistát, akik jó barátok, egymáson segítenek, de mindketten jobb eredményeket akarnak elérni. Az abraktakarmány Biztosítása terén Pataky Gyula és Medve Ernő, a két mezőgazdász si­keresen kísérletezik a nagy hozamú gabonafajták termesztésével. Ha te­kintetbe vesszük az állatgondozók és inetök lelkes munkáját, nem lehet senki előtt kétséges, hogy ebben az évben ismét ez a két szövetkezet éri •1 a legszebb eredményeket a járás­ban. Ezért folyik évről évre ez az iga­zán nemes vetélkedés a két szövet­kezet között, s az eredményeket ér­tékelve tudjuk, hogy mind a két szö­vetkezet győzni fog. Iván Sándor, Košice Legfontosabb feladatunk, hogy idejében kelifi mennyiségű takarmányt bizto­sítsunk az állatállomány számára. Enélkül a tervünket nem tudiiánk teljesíte­ni. A szövetkezet vezetősége még a legfontosabb munkálatok, az aratás alatt sem feledkezik meg a takarmány biztosításáról és naponta több száz mázsát silóz le. Kemény Pál ennél a munkánál is bebizonyította, hogy a szövetke­zet legjobb dolgozói közé tartozik. A napokban kis silókombájnnal egy nap alatt 434,50 mázsja silótakarmányt kaszált le. (Janik Károly felvétele) A galántai gabonaraktár korszerű berendezéssel van felszerelve. A mó­dosított nagy teljesítményű szárítógép lehetővé leszi a gabona felvásár­lását közvetlenül a konbájnoktól. Felvételünkön Kuna József a gabona szá­rítása közben. (N. J. felv.) Befejezéshez közeledik a gabonabetakarítás Levelezőink igen örvendetes híreket közölnek dolgozó paraszt­ságunk áldozatkész munkájáról, melyet a termés gyors betakarítása érdekében végeznek országszerte. — A Veiké Űlany-i Állami Gaz daságban — tudósít CSANDAL ISTVÁN — már befejezték az aratást s a napokban végeznek a gabona csépléssel is. A kombájnvezetők közül a legszebb eredményeket a csehországi Václav Blažek bri­gádos érte el, 139 hefetár termését jultatia a magtárba. Fecske Fe­renc, Bednárik Vilmos traktorosok a gabona levágásában értek el átlagon felüli eredményekét. A burgonya ezelőtt soha sem vált be vidékünkön, ez idén 150 mázsás hoza­mot értünk el. Štefan Supek tollából arról olvasha­tunk, hogy a nitrai járásban a minta­gazdaság naponta< 300 liter tejjel lépi túl eladási tervét. Ezenkívül dekádon­ként mintegy 150 mázsa hússal ad tbb­bet a közellátásnak, júliusban például 10 ezer toj ssal szárnyalták túl eladási tervüket. Leveléből egyebek között az aratásról is értesülünk. A járás szö­vetkezetei 209 korona megtakarítást ér­nek el a kétmenetes módszer alkalma­zásával. Tizenegyen egy célért A Kouiárnól Állami Gazdaság föld­jein serény munka folyik az aratás befejezese érdekében — olvassuk Né­meth András levelében. — - Tizenegy kombájnosunk egy célért harcol; mi­előbb pontot tenni a -betakarítási mun­kák végére. Tizenegy közül mindegyik neve odaillenék a dicsőségtáblára. Az országos hírű Botka és Dobronyi kom­bájnvezetők egymást múlják felül a ga­bonabetakarításban. Botk'a eddig 500 mázsával haladta túl Dobronyi telje­sítményét. Nyomukban ott járnak Zakál István, Turza Ferenc, Simon Imre kom­bájnosok is, akiknek ugyancsak nem kell szégyenkezniük, mert mindnyáján derekasan kiveszik részüket a munkából, A tarlóhántásban az újfalusi részleg jár az élen, példájukat követhetnék más gazdaságok dolgozói. Előnyösebb — olcsóbb A szódói szövetkezetben —• írja Mocbe'chel Ernő levelezőnk — befeje­zéshez közeledik a gabonabetskarítás. A szövetkezet tagjai eladási tervüket árpából már teljesítették, kenyérgabo­nából e napokban tesznek eleget köte­lességüknek. Az idei aratásban a mun­ka nehezét gépekkel végezték, ez leginkább Trabach elvtárs, gépesítő ér­deme. Menetiben soha sem fordult elő üzemzavar, a gépeket tökéletesen ki­használhatták. A kétmenetes módszerrel nemcsak időt nyert, banem igen sok ki­adástól is mentesült a szövetkezet. Fiíakovo környékéről Torpis József tudósításából értesülünk az aratás me­netéről .A szövetkezetben — mint írja — „csak" 25—30 mázsás hektárhozam mutatkozik. Igen szép bizonyítványa ez a közös gazdálkodásba törnírült kis- és középparasztoknak.. A Filakovské Bisjtu­pice-i szövetkezetben « az asszonyok munkája érdemel dicséretet, férfiakat megszégyenítő teljesítményeket érnek el a termésbetakarításban. A tervet teljesítettük — A patincei szövetkezetesek — írja Poór Gyula, a HNB titkára — maradék­talanul teljesítették gabonaeladási tervüket. Búzából 25 mázsás hektárho­zamot értünk el, az őszi árpa azonban 28 mázsájával fizetett hektáronként. Gyorsabb ütemben — A salkai szövetkezetben eddig igen vontatottan, folyt a munka. Munkaerő ugyan volt elég, de a gépek erejét nem használták ki tökéletesen. Néhány nap óta meggyorsult a munkák üteme. A cséplőgép teljesítményével azonban nem lehetünk megelégedve. Kevés a na­pi 90—100 mázsa cséplési teljesítmény. Kétváltásban sokkal gyorsabban halad­hatna a cséplés — írja Vércse Miklós levelezőnk. Varga László, a drahňovi EFSZ-ből küldött tudósítást. Itt is a gépeké a döntő szó, jó ütemben halad az ara­tás. A halyi társadalmi szervezetek va­sárnaponként nagy segítséget nyújtanak a termésbetakarításban. Múlt vasárnap például a sportolók kora reggeltől ké­ső estig dolgoztak. Szép teljesítményü­kért, kezdeményezésükért minden dicsé­retet megérdemelnek. — A Veiké Slemence-i szövetkezet — tudósít Szabó József, a HNB titkára — augusztus 3-án teljesítette burgonyael­adási tervét s húszezer koronával töb­bet bevételezett a tervezettnél. Két szövetkezet aratása Ezt a címet adta tudósításának Szi­tási Ferenc, aki a bodaai és a sokol­cei szövetkezetesek lelkes munkáját méltatja. A bodzái szövetkezetben ver­senyben állnak a kombájnosok. Ez idő szerint Nagy Sándor áll az élen, kombájnjával tíz vagonnál is nagyobb mennyiségű gabonát csépelt ki. Sokol­cén is befejezéshez közeledik az ara­tás, a falu dolgozó népe mindent el­követ, hogy idejében betakarítsa gazdag termését. ttbl Tönkre ne menjen a szalma! A Slovenské Nové Mes­to-i Állami Gazdaságban az üzemi pártszervezet kezdeményezésére a dol­gozók elhatározták, hogy az IdjBi aratás munkála­tait 12 nap alatt befeje­zik. Ehhez minden felté­telük megvan. A gazda­ság megfelelő gépparkkal és állandó munkaerővel rendelkezik. A "kommu­nisták a legnagyobb nyá­ri munkák idején is meg­találják a módot arra, hogy rövid megbeszélé­seket tartsanak és érté­keljék a munkálatok és a kötelezettségvállalások teljesítését. A gazdasági részlegek pártcsoportjá­nak bevonásával az össz­üzemi pártvezetőség megtartott ülésén meg­állapította, hogy az ara­tás és cséplés munkála­tait nemcsak hogy el le­het végezni 12 nap alatt, hanem 3 nappaj le is le­het rövidíteni. A bodrog­szegi részlegen a kom­munisták példamutatása magával ragadta a rész­leg többi dolgozóját is. Késő éjjel is üzemeltétik a gépeket.' A kajlai gazdasági rész­legen a gépek napi öt órát dolgoznak, mert csakis ez az o-ka annak, hogy egy' kombájn napi teljesítménye nyolcvan mázsa termény kicséplé­se. A szalmaprés kihasz­nálatlanul a szérűben he­ver. A szalma összehú­zását traktorok végzik, ezért ván lemaradás a tarlóhántásban. Ugyanak­kor a lovak az istállók­ban állnak. A borsi és kajlai részlegen a má­sodvetéshez szükséges mag a raktárban van és ezt azzal magyarázzák — sajnos még a párttagok is, — hogy meg kell várni az esőt, majd az­után vetik a m^sodnö­vényt. Pedig a fó gazda mielőbb a földbe teszi a magot, hogy eső után szépen fejlődjön. A párt üzemi vezetősége elfoga­dott határozataiban utat mutat a gazdaság dolgo­zóinak miképpen kell megszervezni a gépek jobb üzemeltetését. A tisztítógépek, a szalma­prések munkába állítását ott, ahol már végezték az aratással, miként le­het megszervezni a gé­pek és munkaerők átcso­portosítását, hogy egyik részleg segítse a mási­kat. A részlegeken fel­adatul tűzte ki a párt­csoportoknak a nagyobb ellenőrzés gyakorlását, a mulasztások takargatása és kimagyarázása he­lyett, harcoljanak a vál­lalt kötelezettségek tel­jesítéséért, az aratás, cséplés, tarlóhántás mi­előbbi elvégzéséért. FÉLÉVI SZÁMVETÉS Azért nem adják föl a reményt ÜJ SZO 2 * 1962. augusztus 7,

Next

/
Thumbnails
Contents