Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-26 / 235. szám, vasárnap

Máslapokban olvastuk ..IDEGES EMBER VAGYOK« I- — Kíváncsi vagyok a fejési átlagra. Tóth József zootechnikus Jellemzi — Korán megöregszik. Ez itt — így önmagát. Tömör és kissé szomorú mutat az első tehénre — huszonöt 11­megállapítás, gondoltam akkor. Most tert ad naponta, de szeretnénk már már azt is tudom, hogy nagyon ta- szabadulni tőle. lálók voltak ezek a szavak. Furcsán nézhetek rá, mert elneve­Amikor a szövetkezeti istállók felé ti magát, ballagtunk, két dolog Idegesítette öt: — Mit gondol, kifizetődik egy ilyen a híd és a rét. A híd azért, mert hústömeg etetése? Hiszen több mint rossz, évek óta csak gyalogosan Jár- nyolc mázsát nyom; gondolja, hogy ható; a rét azért, mert a szárazságtól megelégszik ez akkora fejadaggal is, szinte piroslik rajta a fű. Idegesítette mint a többi? Dehogy! Megenné a őt továbbá Jóska (az unokája), aki a jövő hetit is. rossz híd alatt szaggatta a ruháját, Egyébként ebben az istállóban csak az izzadság, amely a homlokárol gümökőro s tehenet tartanak, össze­egyenesen a szemébe csurgott. Nem sen ot Venkettőt Az egészségesek kint elején. Az Ipolysági szövetkezet ter­mr»r-iHt.o H.O niriltrín An ir-> i/lnrertoí+rtt . a 0 r> 1 .. 1 -, —Giziben is csalódtunk — fordul 1 felém Jóska bácsi. — Mi ez a tíz \ malac, ekkora „hölgytől"? — Mennyit terveztek? — Tizenhatot. — Átlag hány malacot választót- j tak el az első félévben? — Tizennégyet. Egyedül ezt a pon­tot nem teljesítettük a féléves terv­ből. — A sertéshúseladás terve? — Százhatvanegy százalék. „Ideges ember vagyok" — mutat­kozott be Tóth József, mindjárt az ; A bratislavai Filmstúdió dolgozói Térchován és környékén e napok­ban készítik a Jánošík című, két rész­ből álló színes szélesfilm egyes fel­vételeit. A filmet Paľo Bielik ér­demes művész rendezi. Képünkön: Ctibor Filčík (kalappal a fején] és Dúsain Blaskoviö, a film főszereplői. (F. Kocian — CTK felvétele) •rr A JIHLAVA! MODETA hétszáz új mo­dellje között sok szép pulóver és kö­töttkabát szerepel a gyapjú tulajdon­ságaival rendelkező új műszálból, a po­liakrilnitrilből. ÚJFAJTA SÖRT GYÁRTANAK nők részére Angliában. A karcsú palac­kokban töltött, újfajta eljárással készült sör vöröses színű, alkohol­tartalma változatlan, aromája azon­ban megfelel a nők ízlésének. LONDONBA REPÜLT Szvjatosz­lav Richter kiváló szovjet zongora művész. Az eddinburghi zenei fesz­tiválon szovjet és külföldi zeneszer­zők műveit mutatja be. IDEGENFORGALMI VILÄGKONGRESZ­SZUST RENDEZ 1963 szeptemberében az ENSZ gazdasági bizottsága. A világ­kongresszust Rámában tartják. MINIATŰR SZIRÉNÁKAT HOZTAK FORGALOMBA az aszfaltbetyárok el­riasztására az Egyesült Államokban. Az apró szerszám kényelmesen el; fér a kézitáskában, hangja 500 mé­teres körzetben jól hallható. A VEZÚVON ELHELYEZETT OB SZERV AT ATÖRIUM szombat reggel újabb dél-olaszországi földrengést jelzett. A legutóbbi földrengés áldo­zatainak száma 17-re emelkedett, húszezer személy maradt fedél, élel­miszer és ruházat nélkül. A GEOFIZIKAI ÉV ALATT a szovjet tudósok megmérték az Antarktisz „jég­sapkájának" súlyát, ami nem kevesebb, mint 12 ezer milliószor millió tonna. A SZOVJET ERŰMÜVEKBEN úgy nevezett panorámateleszkóppal fel­szerelt televíziókészülékeket hasz­nálnak a kazánok tűzterének megfi­gyelésére. Televízió segítségével el \ lenőrzik a magasan, vagy ember nél- i küli üzemkészekben levő mérőmű- 1 szerek adatait is. i TÖBB MINT 2 MILLÖ BŰNCSELEK- ] MENY TÖRTÉNT 1961-ben a Német i Szövetségi Köztársaságban. A bűn ' tettek felét a nagyvárosokban követ­ték el. A bűnözés a 18—21 év kö­zötti fiatalság körében a legelter jedtebb, de sok a 14—18 év közötti bűnöző is. LEZUHANT KOLUMBIÁBAN a helyi re pülőtársaság tulajdonát képező utas­szállító repülőgép A szerencsétlenség­nek 23 halálos áldozata van, 8 személy megsebesült. ROMÁNIÁNAK A FELSZABADULÁS­KOR nem volt gyógyszeripara. Ma már 600 féle gyógyszert állítanak elő a román gyógyszergyárak, világ­szerte ismertek a román antibiotiku­mok. A NYÍRFÁCSKA SZOVJET TÁNC­EGYÜTTES nagy sikerrel mutatko­zott be Costa Rica fővárosában, San foséban. A közönség elismerő tapsá­ra a szovjet művészek megismétel­ték csaknem az egész műsort. NÉGYSZÁZHATVANNÉGY EZERRE EMELKEDETT a * munkanélküliek száma az elmúlt hónapokban Angliában. 1959 májusa óta most van a legnagyobb mun­kanélküliség. A CSEH ORVOSOK TÁRSASÁGA megalakításának ­s100. évfordulóját a csehszlovák egészségügyi középkáde­rek országos kongresszusán ünnep­lik majd szeptember 6—8 án Lito­myšlben. IDO| ARAS: Délkelet-Szlovákiában borús idő, má­sutt sűrű felhőzet, eső. Lehűlés várható. Az ország északi területein a nappali hőmérséklet 17—19 C fok, másutt 20— 24 C fok. Nyugati szél. mondta, de nyilván én is idegesítet­tem őt. — Hozzávetőleges számítás szerint — mondja a rozoga korláthoz dőlve — kétszázezer korona veszteségünk van évente a híd miatt Nyugtalanító adat. Az Ipoly kávé­barna vize türelmes egyhangúsággal hömpölyög a lábunk alatt. — És semmi remény arra, hogy el­készül? — kérdeztem. — De van. Már jónéhány éve re­ménykedünk. Amint látja — mutat ott a folyó két partjára —, a faanyag már meglenne ... Ujabban hadsere­günk egyik hidászalakulata kecseg­tet reménnyel. Talán majd most... I? Más témára terelte a beszélgetést. — Az Ipolyhoz hasonló haszonta­lan folyót még nem látott. Az is baj, ha kiönt, meg az is, ha ilyen kevés a vize, mint az idén. Sokan irigyel­nek bennünket: „van elég rétetek" — mondják. Azt elfelejtik, hogy a mi rétjeinken savanyú (tehát rossz mi­nőségű) széna terem amivel nem igen növelhetjük a tejhozamot... Ilyenkor meg, szárazság idején — májusban esett utoljára — a lege­lőink szinte kiégnek. Ám, ha majd megszabályozzák az Ipolyt, a réteket lecsapoljuk s szükség esetén öntözni is fogjuk: olyan állattenyésztés lesz itt, mint a mesében. Nem tudom, milyen lehet az állat­tenyésztés a mesében, ellenben meg­érkeztünk a valóságos istállókhoz. II. Mielőtt belépnénk, megállunk a ta­vannak a legelőn. A másik istállóban növendék Éji­kák és üszők kérődznek. Ötvenegy bi­ka, ötvennégy üsző. — Mit szól hozzá — érdeklődik a zootechnikus — teljesítjük a hús­eladási tervet? — Épp ezt akartam kérdezni. Ho­gyan sikerült az első félév? — Harminchat mázsát adtunk el terven felül. — Akkor teljesítik. Milyen súlyban viszik az állatokat? — Ha meghaladják a négyszázhúsz kilót. — Mennyibe kerül egy kilogramm hús előállítása? — Ne haragudjon, de ezt nem mondom meg. — Olyan sok? — Olyan kevés. — Mit esznek a növendék bikák? — Amit kapnak. ven felül hetvennyolc mázsa sertés­húst adott a közélelmezésnek; a tej­eladási tervet 104,7. a tojáseladás ter­vét 131,2 százalékra teljesítették az első félévben. Az állatállomány je­lenlegi állapota lehetővé teszi, hogy feladatalkat a második félévben is teljesítsék Más embert ez elégedetté tenne, Tóth József viszont — ideges. IV. „ide­Nézzük meg közelebbről is az ges embert" i Ötvenhat éves. Volt már paraszt, cementgyári és malomipari munkás, szövetkezeti dolgozó, majd agronó­mus és végül — hét év óta — zoo­technikus. Mezőgazdasági szakiskolát nem végzett s nem titkolja, hogy érzi ennek a hiányát. — Szakember, mérnök kéne már ide — jegyzi meg. A hét óv alatt ne­héz feladatokkal birkózott meg, és ha valaki ismeri az ipolysági szövetke­Ideges ember vagyok, akarom mon- ze t állattenyésztését, meg kell állapí­dani, de aztán elharapom a szót. 7 hjcfuHtesfotmtfaé vnúiHuy> Újdonság Egyedül ment az utcán. Balkezé­ben fehér bot, joibbjában a zöldség­gel, tejjel, kenyérrel megrakott tás­ka ... Át kellett mennie a forgalmas úttesten. Lelépett a járdáról és ment, ahogy már százszor, ezerszer annak előtte. Jól ismerte ezt a he­lyet. A park, a házak, az utca, az üzlet — bevásárlás a család részé­re —. ez volt életútja, mióta elvesz­tette szeme világát. De most vala­hogy bizonytalan lett. Nem isimerte fel magát. Lába' érzékenyen reagált a változásra. „Valami új van, itt az utat mintha feltörték volna. De hogyan, eltévedtem volna, hiszen reggel még ..." Segítségére siettem, de más már megelőzött. „Meg kell jegyeznem, hogy itt most új átjáró van — mondta vezetőjé­nek —, de hát. az ember nem győzi a sok újdonságot emlékezetében tar­tani, hiszen napról napra változik minden. Kár, nagy kár, hogy mind­ezt csajt az ujjaimmal érzékelem. Ha legalább csak egyetlen egy napra eltűnne ez a sötét a szemem elől és láthatnám, inilyen ma a városom | Bosszant ez a nagy titkolózás. — Attól fél Jóska bácsi, hogy eset­leg másutt is hasznosíthatják az itte­ni tapasztalatokat? — Éppen, hogy semmi hasznuk nem lenne abból, ha megmondom. — Miért? — Mert úgy sem tudnák megszerez­ni azt a bizonyos takarmányt. — No mindegy; valakitől úgyis meg­tudom. — Aligha 1 Nem tud arról még az elnök se. Elkedvetlenedve ballagok a sertés­ólak felé; a zootechnikus ajka körül tania, hogy sikerrel. De a hét év alatt ; megtanulta azt is, hogy a nagyüzemi i termelés a mezőgazdaságban is egyre \ nagyobb szakmai felkészültséget igé- \ nyel. — Mérnök kellene már ide — mon­dotta —, én már nem sokáig birkóz­hatok — fűzi még hozzá. Azután a te­nyerét mutatja. — Ez mitől van? — nézek csodál­kozva a zootechnikus görcsberándult < ujjaira. —Idegbénulás — válaszolja Jóska j bácsi egykedvően —, az ördög tudja, < ml történt vele. — Aztán gyorsan ( Reprezentáció karmányelőkészítőben. Jóska bácsi le- rava Szkás mosoly Játszik, de egy kuk- hozzáteszi: hajol és felemel egy maroknyi szecs­kát. — Most ilyesmit etetünk — mondja halkan, — Maga nem lenne Ideges? Nézem a maroknyi árpaszalmát, melyben csak elvétve zöldell egy-két fonnyadt lucernaszál s a fejem csó­válom. — No és — kérdezem —, ki állítot­ta össze a takarmányadagot? — Én — mosolyodik el Jóska bá­csi. — Most persze arra lenne kí­váncsi, hogy akkor miért vagyok ide­ges; megmondhatom: egyszerűen kot se szól. Nem firtatom tovább a dolgot. • • III. én ide­— Nem emiatt vagyok ges!... Hunyorogva néz a szemembe: ér-' tem-e őt. Ogy érzem: igen Mert vannak itt Gizi bágyadtan fekszik az árnyék­ban, szemében álmos fények bujkál- azért idegesítő dolgok. Például a szá nak, tekintete egykedvű; látogatásunk razságtól vöröslő, kiéget' legelők, az a legkevésbé sem lepi meg, nem jön Ipoly mentén dúsan termő, de sava elénk, nem üdvözöl bennünket. A zoo- nyá széna, s hogy emiatt a végtelen technikus udvariasan kajszibarackkal ségig takarékoskodni kell a zöldta kínálja, mire Gizi leplezetlen megve- karmánnyal, a rossz híd, a tervet téssel hunyja le a szemét. Ettől az nem teljesítő kocák; hiányosságok, elutasító magatartástól a zootéchnl- bajok, amelyek miatt Jóska bácsi mér kus annyira megsértődik, hogy egy nők utóda is bizonnyal idegeskedni azért, mert nagyon szívesen adnék fűzfabottal nagyot suhint Gizi kerek- fog. Feltéve, ha... több zöld takarmányt is, de ... nem ded csípőjére. A hatalmas anyakoca Feltéve, ha az ipolysági szövetkezet „egy nap a világ". Nálunk a takar- röfögve feltápászkodik és kijön az 61- sorsát úgy a szívén fogja viselni, mint mány az idén is kitartott májusig. Ezt bői; tíz gömbölyű, sivalkodó malac Jóska bácsi. akarjuk most is. kíséri. ZSÉLYI NAGY LAJOS — Kéne nekem egypár ezer korona. — Ml az, nősülsz? Vagy el akarsz vál­ni? Talán Bulgáriába utazol? — Dehogyis — mondotta —, csak egy kicsit napozni szeretnék a Vaskutacskán. Amikor azt mondottam, hogy ahhoz elég egy öreg pokróc, egy kis krém és korona húsz autóbuszra, ironikusan el­mosolyodott. — Te ls el vagy maradva. Nem jársz a természetbe. Kávéházi típus vagy. A modern ember, a mai idők fia nem megy olyan könnyen a természet lágy ölére. Elsősorban is sátorrac van szüksé­gem. A lehetőség szerint kétszínűre. Eh­hez felfújható ágyra. Aztán hegymászó­bakancsra és kötélre. Kötél nélkül egy lépést sem tehetsz. Azután természetesen iránytűre. Térképre, bográcsra, butykos­ra, hőpalackra, gitárra és mindenekelőtt, legelsősorban ls tranzisztoros rádióra. Legjobb, ha ebből az utóbbiból kettő van. Ez az erdei csönd miatt fontos. Kell még összerakható csónak, elemre műkö­dő ventillátor, labdajáték, aztán az az újfajta kistenisz, fénképezőgép, távcső, nem rossz, ha elemre működő magneto­fon ls van. S ha ez már mind megvan, hátadra szeded és elindulhatsz — a vén Rousseau szavai szerint — közelebb a természethez. A Vaskutacskára vagy a Zergehegyre. — Ennyi holmival ilyen rövid kirán­dulásra? - Természetesen. Ilyen halom holmi­val úgysem jut az ember messzireI A meteorológiának is új lendületet adnak a szovjet tudomány és technika sikerei Világűrkutatás és időjárás E napokban világszerte a szovjet tu­domány és technika újabb óriási sike­rére — Nyikolajev és Popovics szovjet űrhajósok útjára összpontosult az embe­rek figyelme. A két hős szovjet repülő­tiszt számos új, értékes tapasztalattal gyarapítja ismereteinket. A vllágíírkuta­tás eredményeinek gyakorlati hasznosí­tása ugyanis több tudományágban lehet­séges, így például az Időjárással foglal­kozó meteorógiában ls, mivel az Időjá­rás Jelenségei a Földet övező levegő­burkolatban játszódnak le. Jelenleg minden meteorológiai Intézet­ben a Föld felülete közelében észlelhető Időjárás-elemek megfigyelése, Illetve mé­rések eredményei alapján állítják össze az időjárás-prognózisokat. A meteoroló­gusok a megállapított adatokat berajzol­ják az ún. időjárás-térképekbe, amelyek segítségével végezhetik a Földön általá­ban uralkodó Időjárás jellegének elem­zését. A meteorológusok már évszázadunk 20­as ével óta nemcsak megfigyelések ered­ményeit használják fel az időjárásjelen­tések alapjául, hanem azokat az adato­kat is, amelyeket a Föld levegőburko­lata alsó rétegeiben szereznek automa­tikus meteorológiai állomások — rádió­szondák — segítségével. A meteorológiai állomások (.dolgozói e rédlószondákkal rendszeresen, de átlag legalább Kétszer naponta végeznek megfigyeléseket és szereznek tudományos adatokat 15—20 kilométernyi magasságban. Az időjárás alakulását azonban a na­gyobb magasságban, tehát a Föld leve­gőburkolata felső rétegeiben végbemenő folyamatok is befolyásolják. A második világháború után hazánkban is megkísé­relték, hogy különleges meteorológiai rakétákkal tegyék lehetővé az atmoszfé­ra magasabb rétegeiben végbemenő fo­lyamatok megfigyelését. Ezek a rakéták filmfelvevőgéppel, nyomás- és hőmérő­vel, ezenkívül a napsugárzást és a koz­mikus sugárzást mérő eszközökkel vol­meteorológiai elemeiről, a Nap és a Föld sugárzásairól stb. A viiágűrkutatáS cél­jait szolgáló mesterséges holdak a jö­vőben nemcsak mérőeszközökkel lesznek ellátva, hanem különleges televíziós ve­vőkészülékekkel ls, úgyhogy hovatovább lehetővé válik a felhőzet terjedelméről s mozgásáról készült felvételek állandó sugárzása Földünkre. Ez különösen azért tak ellátva. Az ezekben az űrszondák- fontos, mert a felhőzet összetétele szo­bán elhelyezett különleges műszerek „mintákat" is vettek az atmoszféra egyes rétegeiből. A mérések eredmé­nyeit automatikus adóállomás továbbítot­ta a Földre. Amikor a rakéta eljutott az elérhetően legmagasabb pontig, ak­kor a mérőeszközök leváltak róla és ejtőernyő segítségével jutottak vissza a Földre. E meteorológiai rakétáknak az volt a fogyatékossága, hogy adatokat csupá/i a vízszintes helyzetben eszközölt rövidebb megfigyelésekről közvetíthettek. Ez természetesen nem elegendő. A mesterséges holdak és az űrhajók rosan összefügg az alacsony légnyomá­sokkal, az úgynevezett Időjárásfrontok­kal, amelyek döntő módon befolyásolják közvetlenül a Föld felülete fölötti idő-' 1 járás — vagyis környezetünk Időjárásá­nak jellegét. A tudományos meflgyelő- ] állomások dolgozói az így szerzett ada­tokat elektroncsöves számológépek segít­ségével elemzik s e művelet eredményei egyre megbízhatóbb és hosszabb időre szóló időjárás-prognózisokat teszik lehe­tővé. Magától értetődő azonban, hogy e cél elérése lehetetlen máról holnapra, de nyilvánvaló, hogy a legközelebbi évek Árvák Amikor a gyermekotthonban fana elé vezették a kis kövér Anikót, sír­va fakadt. Maga sem tudta, miért sír. Azért, mert végre megtalálta a régen megálmodott, szőke hafú, kék szemű kislányt, vagy azért, hogy egy ilyen gyönyörű gyermekről nem akarnak tudni a szülei. Aztán Petikét mutatták meg fanának. Koromfekete szeme volt és göndör fekete haja. A gyer­mekotthon igazgatónője e sza­vakkal mutatta be: „Petike teljesen árva. Jana a tizenegy-hónapos Petikével a karján távozott az otthonból. Egész úton szorongatta a gyermekét és könnyes szemmel suttogta: „Kisfiam, kisfiam ..." Anikót akarta eredetileg, de aztán mégsem őt vitte' magával. A kislány­nak vannak szülei, csak nem akar­ják a gyermeket. De mégis, hátha rövidesen meggondolják magukat 'és magukhoz veszik. Nemcsak a fillérekről felbocsátása mindeddig csak a világ- és évtizedek lendületes továbbhaladást űrkutatás céljait szolgálja. Megerősítet­ték Földünk és levegőburkolatának tu­lajdonságairól, a napsugarak s az ibo­lyántúli sugarak jellegéről alkotott el­képzeléseink helyességét. A mesterséges holdak műszerei és az űrhajósok azonban nemcsak a már említett méréseket, meg­figyeléseket végezték, hanem nagy ma­gasságban felvételeket is készítettek a Föld felületéről s felhőzetéről. A meteo­rológusok a legközelebbi években mes­terséges holdak és űrhajók segíts'égével rendszeresen nyerhetnek értékes adato­kat az atmoszféra magasabb rétegeinek van szo ... Csak gyere nyugodtan, nem megy ezen tünkre a vállalat! — biztatta fele­ségét a férj a Žižkov felé haladó villa­mos peronján. Előzőleg néhány fillérrel kevesebbet dobott a pánztárba, miután pénztárcájában nem talált elég apró­Egy azonban múlhatatlanul szükséges { pánzt De a2 asszony nem me nt Ptovább, " merész tervek megvalósításához, és , i8az a férje scm Az ik utas ugya n. ez az egy - a világbékét A XX. század ť ls aki e jelenetnek tanúja volt, feltar­embere ugyanis a szolgálatába állított * , flzt a, (a eket é s megmagyarázta eljárá­tudomany es technika segítségével oly j su k helytelenségét. Helyesen mondotta, korszakalkotó tetteket vihet végbe, ami- h o „emcsak a fillérekről van itt szó, [yeneket elődei el sem képzelhettek hanBnl arr 6, is milven az e mberek kap­Dr. Peter Forgáč csolata a szocialista vagyonhoz. eredményezhetnek egy teljesen új tudo­mányág — az űrmeteorológia terén is. E feltételezés indokoltságát bizonyítják már ma is a szovjet tudomány és tech­nika mind nagyobb sikerei. Öj( SZÓ 4 * 1982. augusztus 26.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents