Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-26 / 235. szám, vasárnap

BEITERIESEBBEN KEll GAZDÁLKODNUNK Elmondotta: VARGA JÓZSEF, a gbelcei EFSZ agronómusa a

z új technológia becsülték az öntözőberendezések, igen szép munkát végzett a szövet S l t,zenha

t csatornák építését. Lesz, ahogy lesz kezet határában. A talajjavítási JlQD alatt SilKfirP-RPn h-PTPlPT-tíl arr or»_ o 1 ^ „ ÜEH.„ Ji » . - . ,, )

J t*S Ü? *IV alapon ösztönösen gazdálkodtunk, ki- kák meggyorsítását különböző szálľének

kez^l'őTľÄrnJľfc X? ; p (

dK

Ö

fff

S Viszontagságainak, lítások lebonyolításával a vezetőség gépek kezelőt a traktorosok és az Pótlólagos befektetésekre csak imitt- í

s jelentős mértékben előseaíti aratómunkasok derekas munkát vé- amott került sor, ami nélkülözhetet- ľ " merteKOen elősegíti. geztek, hiszen a legkisebb szemvesz- len feltétele az újratermelésnek A„ J°

v

o ,

t?

hf

t , már sokkal szebb teség mellett {még az öt százalékot A szövetkezet évi bevételeinek igen f^nyekke kecsegtet, am egy sem közelítette meg) a kitűzött ha- kis hányadát használtuk fel a ter- f°

ntOS kerdest m

e8 m

e8 kel1 old

a" táridő előtt pontot tettünk a gabo- melés fejlesztésére Magam részéről nun,í A szövetkezetnek ugyanis nabetakarítás végére. ebben látom az okát az állattenyész- ^

incsenek s

ai

á

t. a termelés irányíMidnyájunkat igen nagy öröm tölt tés lassú fejlődésének, ezért marad'- tá

s?

ba

n' szervezéseben jártas szakéi, hogy a mostoha időjárás elle- tunk adósai a közellátásnak több emberei A fiatalság ugyancsak elkínére is igen szép volt a gabonater- száz mázsa hússal, több ezer liter vankoz,k a faluból. Jo magam is més és a múlt évihez viszonyítva ez tejjel. azo

k köze tartozom, aki nem idevaidén húsz vagonnal többet raktároz- 1 Természetesen szilárd takarmány- 16s

i' tÖbben 3 szememre is vetí

khattunk el a szövetkezet magtárába, alap nélkül nem képzelhető el jöve- raert a kózó

s g

azdas

ag

o

k kádermegAz államnak járó részt a csépléssel delmező állattenyésztés, nem tartom erősítésének időszakában, két évvel folyamatosan az utolsó szemig le- jó gazdának azt, aki csupán annyi ezelőtt kerültem a községbe. Kétéves adtuk, a szövetkezet alapjait is meg- etetnivalót tud az állományának biz- szerződésem ez idén lejár és még ^ ^ t®,?°

k te

I" tosítan

i- amennyi szűkösen az élet- magam se döntöttem, maradok-e, pókban mérjük kh 8 P 8 * fenntartásához elegendő. Nálunk « vagy odébbállok. A fiatalság megA gabonatermelésben elért eredményeink azonban nem késztethetnek bennünket megelégedésre, mert cc u** „ „ , .. . gazdálkodásunk egyéb ágazataiban, ^ szarvasmarhát artunk, de oldani, ffiw áMo

tfo„.ľl,,

Ä„ ebből csak 21 a fejostehen. Az idei jó gabonatermés sok lehetőséget nyújt az állattenyésztés fejlesztésére, hasznosságának növelésé takarmányhiány az állatok létszámé- nyerésével, a középkorú szövetkezenak gyarapítását is nagy mértékben tesek iskoláztatásával ezt az égeakadályozta. Száz hektárra számítva tcen fontos kérdést is meg lehetne főleg az állattenyésztés szakaszán, az eddiginél sokkal magasabb színvonalra kell emelnünk a termelést. A napi sajtóban nemrég megjelent F,

P

nfcí

viii » iH„/ítw>n - i

UR a wamonwuui, ntigy a ueiy«» a „Szocialista társadalmunk további a .!,„".

mar va

g.

y talajmunkával jó magágyat biztosítóim hp.ktflrnc Ippnl^t nl)ln7p«óirol c ' . ' . ° Ö

J. A nvári munkák befejezése után most már az őszi munkák előkészítésével foglalkozunk. Kijavítjuk a hibás gépeket, ismét nsatasorba állítjuk a traktorosokat, hogy a helyes 300 hektáros terület öntözésével is sana

k „ és a k

e„

yérgaboszámolunk, ahol főleg a takarmá- nána

k Nézetem szerint ezzel és a nyak termelésére rendezkedik be a fentebb elmondottak gyakorlati megszövetkezet. A vízlevezető csatorna valósításával méltóképpen hozzájárulunk a mezőgazdasági termelés fejlődésének távlatairól" szóló kongresszusi vitaanyag is megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelés országszerte eddig igen lassú ütemben, " "".'ľTT'" ľľa'ľ*"

a rsak 1-2 százalékkal emelkedett megep'teset sturovo. talaijavito tarscsak i z szaza te K Kai emeiKectett. szövetkezetünk vállalta, amely más- fokozásához, ami mindnyájunk, az Nálunk talán ettől is rosszabb a félmillió korona beruházással eddig egész társadalom érdeke. százalékarány, noha kellő adottságokkal, feltételekkel rendelkezünk. A vezetőségi ülésen sokszor hangoztattam, belterjesebben kell gazdálkodnunk, arai annyit jelent, hogy fokozzuk az átlaghozamokat, fektessünk nagyobb súlyt az egységnyi termőterületről nagyobb értékű termékeket adó termelési ágak fejlesztésére. Fáradozásunk nem mindig járt sikerrel, mert a kedvezőtlen időjárás sokszor keresztül húzta számításainkat, különösen az évelőtakarmányok termelésében Saját takarmányalapunkat ennélfogva több éven keresztül csak a szükségtakarmányok, muhar, bükköny stb. termelésével tudtuk biztosítani*. Tavaly őta áttértünk a takarmányok belterjesebb termelésére és az eddigi 13 százalékról ez idén 25 százalékra bővítettük az évelő takarmányok vetésterületét. A nyári szárazság egyáltalán nem kedvez a zsenge lucerna-, herehajtások fejlődésének, de az idei takarmányszükségletet a silóanyagok gyors betakarításával úgy-ahogy biztosítjuk. Mint az elmondottakból kiderül, az Időjárás ingadozása jelentős mértékben befolyásolja nálunk a takarmánytermelést s az állatok hasznosságának arányos, tervszerű emelését. Szövetkezetünkben eddig igen leKelet-Szlovákiában megkezdték egy fontos ipari növény — a len betakarítását. Képünkön: Štefan Butala traktoros, és munkatársa Michal Malo a benkovcei EFSZ michalovcei járás földjein hozzáfogtak a len betakarításához. (M. Tuleja — ČTK felvétele) TELWITEKNIK Qíjcrhiekckröl Gyermekeink érdekében Mindössze néhány nap választ el hencünket az új tanévtől, amikor két hónapos vakáció után ismét megnyílnak az isikolák kapui. Aligha vitatható, hogy a gyermekek jelentős része az izgalom lázában él már ezekben a napokban. Kéi-dés azonban, a tanévnyitás mennyire találja felkészülten a szülőket. Néhány tanácscsal csupán részesedni kívánunk a gondból. Iskolás lesz a gyerek Sok szülő talán először viszi iskolába gyermekét. Nagy esemény ez, mintahogy az volt minden felnőtt életében. Éppen ezért a felkészítés sok gondot, körültekintést igényel. Különösen azoknál a gyermekeknél, akik eddig még nem szokták meg a közösségi élet fegyelmet követelő jellegét s óvoda nélkül kerülnek az iskolák első osztályába. Ezeknél különösen fontos, hogy hangulatilag is előkészítsük őket életüknek erre a nagy fordulópontjára. Fel kell oldanunk bennük az esetleges szorongásokat, gátlásokat, "-semmi esetre sem szabad ijesztgetni őket az iskolával, vagy a családi nevelés mumusaként használni a „majd ad neked a tanító néni" — kitételeket. A.gyermeknek bizalommal, jókedvvel, szívesen kell átlépnie az iskola küszöbét, mert csak így várhatunk eredményes munkát, jó tanulást tőle. Nemegyszer találkozhatunk olyan esettel, például, amikor a szülő az isko.lábalépés előtt — sokszor a gyermek korát, fejlődését megelőzve — betűvetésre kényszeríti gyermekét. Ketten izzadnak, görnyednek ilyenkor a papírlap fölött: a sokat akaró szülő és a beígért „háziáldástól" rettegő gyermek. S az eredmény — aligha nevezhető kívánatosnak. Nemegyszer rendkívül káros hatással van a további fejlődésre, s főleg módszerbeli hibái kifogásolhatók. Azonkívül az ilyen előretanított gyermek unatkozni fog az órán s érdektelensége előbb-utóbb közönnyé fajulhat, mely azután a későbbiekben bosszulja meg magát. A család és az iskola Talán sohasem lehet eléggé hangsúlyozni : a nevelés hatékonysága nagymértékben a család és az iskola közti viszonyon múlik. Nem egy szülő szinte féltékenyen tekint az Iskolára, azt látja benne, mintha az el akarná hódítani gyermekét; más felfogás, „szájíz" szerint neveli s neki nem lehet fontosabb. kötelessége, minthogy ezt a „mást" nap mint na.p helyreigazítsa. Kölcsey szavai jutnak eszembe a „Parainezis"-ból: „Aki gyermeket nevel, . az a haza iránt szent kötelességet teljesít." S ebből logikusan következik a felismerés: akiben őszinte szeretet él gyermeke iránt, az nem féltékenykedik az iskolára, nem találja indokoltnak a „helyreigazításokat", hanem az iskolával együtt, az iskola céljai szerint szereti és neveli gyermekét. AIV. Brnói Nemzetközi Ärumintavásár előtt BRNO BRNO — a csehszlovák ipari vásárok szimbóluma. Bármilyen vonatkozásban említjük is e város nevét, kétségkívül felidézi bennünk az immár hagyományossá vált hazai árumintavásárokat. Az évről évre megrendezett gépipari bemutató jelentőségét nem is tudjuk röviden kifejezni. Maga az a tény, hogy évente felkelti a világ ipari szakembereinek és kereskedelmi vállalataink érdeklődését, sokatmondón sejteti, hogy nem közömbös, mindennapi akcióról van sző. Ismerjük népgazdaságunk fejlődésének 1961—1965-ös irányelveit. Tovább kell szilárdítanunk a szocialista termelési viszonyokat, emelni a népgazdaság műszaki színvonalát és fokozottabb ütemben növelni a termelőeszközök gyártását stb Az ilyen irányelveknek következetes érvényesülése gazdasági életünkben kétségkívül a hazánk és a világ valamennyi országa közötti kölcsönös előnyös feltételeket teremt kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésére. Külkereskedelmi forgalmunk 1960hoz viszonyítva tavaly ismét 9 százalékkal növekedett. A nemzetközi szocialista munkamegosztásnak megfelelően az idén tovább bővülnek gazdasági kapcsolataink a szocialista tábor országaival, eredményesek kereskedelmi kapcsolataink a gazdaságilag fejlett országokkal, s ugyancsak sike res kereskedelmet folytatunk a kapi talista országokkal. Az elmúlt évben külkereskedelmi forgalmunk értéke elérte a 29,8 milliárd koronát. Kivitelünk 15,2 milliárd, behozatalunk 14,6 milliód korona volt. Az exportcikkek 44 százaléka gépipari termék volt. Ezt a kétségtelen sikert nagyban elősegítette a tavalyi brnói árumintavásár ls. Nemcsak azért, mert propagálta világszínvonalú gépipari termékeinket, hanem igen értékes kereskedelmi szerződések megkötésére is adott alkalmat külkereskedelmi vállalataink és külföldi partnereik között. A II. Brnói Nemzetközi Árumintavásáron megkötött külkereskedelmi szerződések értéke elérte az 5 milliárd koronát, a II. vásáron pedig már a 6 milliárdot is meghaladta. Az árumirttavásár iránt évről évre növekvő érdeklődést bizonyítja az is, hogy míg 1960-ban harminc országból ötszáz külföldi vállalat vett részt, 1961-ben harminchét ország 554 termelő egysége küldte el termékeit Brnóba Ugyanezt bizonyítja a növekvő látogatottság is. 1959-ben 47 országból 13 500, 1960ban 67 országból 22 401 és 1961-ben már 71(1) országból 25 581 látogató kereste fel a gépipari bemutatót. A belföldi látogatottságról pedig valóságban milliós számokban beszélhetünk, ami meggyőzően bizonyítja, hogy a brnói árumintavásár a korszerű élet magasiskoláját jelenti és a politechnikai nevelés hatásos eszköze lett. Fellehetnénk a kérdést: ml a titka a brnói árumintavásárok nagyszerű sikerének? Ne felejtsük el, hogy a csehszlovák árumintavásárok jellegzetes vonása a gépipari termékek túlsúlya, ami összhangban áll népgazdaságunk és külkereskedelmünk fő követelményeivel, alapvető sajátossá gaival. Ipari, túlnyomórészt gépipari ország vagyunk, ezért ugyancsak természe tes, hogy árumintavásárainknak gépipari jellege van. Emellett világviszonylatban is nagyon fejlett, egyes szakaszaiban egyedülálló gépiparunk és gépipari termékeink vannak, tehát ha külföldi vetélytársaink ipari cikkeket küldenek a vásárra, azok a kor legfejlettebb műszaki vívmányai s az ilyenek iránt a világ szakembereinek természetesen nagy az érdeklődése. Az árumintavásár célja mind hathatósabban elősegíteni a nemzetközi külkereskedelmi kapcsolatok bővítését, elmélyülését, fejlődését, a nemzetközi gazdasági együttműködés és árucsere széleskörű kibontakozását a világ valamennyi országa között. A külföldi résztvevők az eddigi három árumintavásáron határozottan meggyőződhettek arról, hogy Brnóban jó üzletet lehet kötni, ha a legújabb, legkorszerűbb termékeiket mutatják be. A IV. Brnói Nemzetközi Árumintavásár alapvető sajátosságaiban nem tér el három elődjétől. Megmunkáló gépeket, bánya-, kohó- és földfúró berendezéseket, vegyi- és élelmiszer-, bőr-, gumi-, valamint textilipari termékeket ós felszereléseket, számoló-, könyvelő gépeket, szellőztető- és hűtőberendezéseket, szivattyúkat és olajmotorokat, energetikai, egészségügyi, laboratóriumi felszerelést, közlekedési eszközöket, mezőgazdasági gépeket, vegyipari nyersanyagokét, félkésztermékeket stb. láthatunk majd az idei bemutatón. A brnói vásárok azonban nemcsak a külkereskedelmi kapcsolatok szemszögéből jelentősek. Évről évre találkozót tart itt a világ számos jeles tudósa és műszaki szakembere s a „műszaki napokon" hasznos eszme cserét folytatnak a technika időszerű kérdéseiről. A szakemberek és tudósok kicserélik tapasztalataikat, megbeszélik a tudományos együttműködés lehetőségeit. A Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság az idei árumintavásáron tudományos vitát rendez a korrózió elleni védekezésről, az ultrahangok ipari alkalmazásáról —, főleg vegyipari berendezések ellenőrzése és próbaüzemeltetése közben,- a vállalatokon belüli közlekedés kiépítésének lehetőségeiről, problémáiról stb. A tavalyi árumintavásár alkalmából megrendezett tudományos vitákon 159 élvonalbeli kü'lföldi tudomádyosműszakl személyiség vett részt, s az élénk külföldi visszhangból következtetve arra számítunk, hogy tovább növekszik a külföldi tudományos műszaki élet képviselőinek érdeklődése az idei vásár iránt. A brnói árumintavásárok jelentősé gének megfelelően már úgyszólván az év elejétől kezdve szorgos előkészületek folynak a itr. bemutatóra. A világ csaknem valamennyi országába elküldték a vásárt hirdető plakátokat. A világnyelveken írt, rendszeresen kiadott vásári újságot minden jelentősebb ipari vállalatnak, sajtószervnek, tudományos társaságnak megküldik, s nem feledkeznek meg a belföldi propagációról sem. Jóllehet a vásár szabad és fedett területe az idén nem bővül, az eddigi jelentések szerint tovább növekszik a bel- ós külföldi kiállítók száma, s minden bizonnyal a látogatottság is. Az idei brnói árumintavásár kétségkívül híven tükrözi majd a szocialista országok — különösképp hazánk — rohamos gépipari fejlődését, újabb tudományos és műszaki vívmányaink világelsőségét. A reális látogató előtt tehát politikai jelentőségével is fontos szerepe van ennek a bemutatónak, elsődleges küldetése azonban mindenképpen a kölcsönös előnyös gazdasági kapcsolatok bővítése lesz a világ valamennyi országa között. (szó) I Három kérdés szokott ilyenkor előtérbe kerülni, s ezt a nevelés«í>szintesége érdekében tisztázni kell a szülőknek : éspedig, a politikai nevelés, a hazafiasság és a világnézeti nevelés kérdését Szerencsére egyre kevesebben vannak már olyan szülők, akik szükségét érzik annak, hogy otthon „ellensúlyozzák az iskola politikai nevelését". Saját „bőfükön" tapasztalják ugyanis, hogy a szocializmus csak előnyt, jólétet jelent. S amit ugyancsak meg kell jegyezni, és ezt ők is felismerték már, mióta a Föld egyhatodán létrejött az első szocialista állam, a szocializmus ügye csak előre megy. Éppen napjainkban vagyunk tanúi annak, hogy ez a rendszer világmozgalommá vált. Rajta kívül nincs és nem lehet semmi més ajánlat, amiben el lehetne képzelni a jövőt. A hazafiságra nevelés kérdését illetően a jó eredményékhez még nem egy gyakorlati közös munka elvégzése indokolt, bár az eredmények általában megnyugtatóak. Népem és hazám szeretete s más nemzetek megbecsülése és tisztelete a szocialista hazafiság oszthatatlan része. S annak kell lennie a nevelésben is. A harmadik és „legsúlyosabb" kérdés : őszintén szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy egyes családok szemlélete, felfogása nem mindig áll összhangban a valamennyi közösséget, így az iskolát is átható szocialista erkölccsel és a tudományos világnézettel. Az új társadalom születése és a régi kapcsolatok és formák létezése idején ez a világnézeti feszültség érthető. Annál kevésbé azonban nem egy szülőnek az a szándéka, hogy „immunizálja" gyermekét az iskola és a társadalom hatásaival szemben, visszahúzva őt a szülők — sokszor korszerűtlen — világába. Nem egy szülő eszmetársat akar nyerni gyermekében s az a cél vezeti, hogy meggátolja a gyermek természetes belenövését mindennapi életünkbe. Pedig emberré csak az egész társadalom nevelheti gyermekünket, mivelhogy nincs az a „búra" vagy recept, mely megvédhetné őt a családon kívüli, tehát a társadalmi hatásoktól. Az ilyen beavatkozások csupán későbbi konfliktusok kiindulópontja lehet s jellemileg vagy erkölcsileg nagyon súlyosan visszaüthet. És a szülőknek ezt a kérdést is tisztázniuk kell, s tudatosítani: akkor járnak el helyesen, ha a gyermek érdekét saját érdekeik vagy esetleg a fennálló nézeteltérések fölé helyezik. A nevelés feltétlen őszinteséget követel. S ehhez az is hozzátartozik, hogy a szülők őszintén és meggyőződéssel tudomásul vegyék : gyermekük a szocialista állam polgárai lesznek, s ebben a társadalomban csak úgy érezhetik jól magukat, s úgy boldogulhatnak, ha 'alakoskodás nélkül őszintén élnek és dolgoznak. Lehet-e a szülőnek nemesebb kötelessége, minthogy ezen munkálkodjék?! És csak hasznára válhat az ügynek, ha — szeptember közeledtével — ezeket a gondolatokat is tisztázzák. F. Z. A szövetkezeti lakásépítési forma mindinkább teret hódít Košice és környéke lakossága a legnagyobb bizalommal viseltetik ezen éptkezési forma iránt. A dolgozók megtakarított pénzükön szövotkezeti lakást építenek. Ezzel megoldják saját lakásproblémájukat, s ugyanakkor enyhítik az ipari központ lakásínségét is. A košicei Magnezitüzem keretében létesült lakásépítő szövetkezetben a napokban bensőséges ünnepség közepette újabb 21 lakásegység kulcsát adták át a bo>ldcg tulajdonosoknak. Az üzemi lakásépítőszövetkezet vezetősége és tagsága agilitását mi sem bizonyítja jobban, minthogy rövid idő óta 132 lakíst építettek és adtak át rendeltetésnek. Az fiból a kisebb üzemekből és vállalatokból, ahol nem tudták megszervezni a lakásépítő szövetkezetet, újabb tagokat nyernek. Az utóbbi időben további 13S lakás építését kezdték meg. 1962. augusztus 20. ÚJ SZÖ 5 *