Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-26 / 235. szám, vasárnap

BEITERIESEBBEN KEll GAZDÁLKODNUNK Elmondotta: VARGA JÓZSEF, a gbelcei EFSZ agronómusa a z új technológia becsülték az öntözőberendezések, igen szép munkát végzett a szövet S l t,zenha t csatornák építését. Lesz, ahogy lesz kezet határában. A talajjavítási JlQD alatt SilKfirP-RPn h-PTPlPT-tíl arr or»_ o 1 ^ „ ÜEH.„ Ji » . - . ,, ) J t*S Ü? *IV alapon ösztönösen gazdálkodtunk, ki- kák meggyorsítását különböző szál­ľének kez^l'őTľÄrnJľfc X? ; p ( dK Ö fff S Viszontagságainak, lítások lebonyolításával a vezetőség gépek kezelőt a traktorosok és az Pótlólagos befektetésekre csak imitt- í s jelentős mértékben előseaíti aratómunkasok derekas munkát vé- amott került sor, ami nélkülözhetet- ľ " merteKOen elősegíti. geztek, hiszen a legkisebb szemvesz- len feltétele az újratermelésnek A„ J° v o , t? hf t , már sokkal szebb teség mellett {még az öt százalékot A szövetkezet évi bevételeinek igen f^nyekke kecsegtet, am egy sem közelítette meg) a kitűzött ha- kis hányadát használtuk fel a ter- f° ntOS kerdest m e8 m e8 kel1 old a" táridő előtt pontot tettünk a gabo- melés fejlesztésére Magam részéről nun,í A szövetkezetnek ugyanis nabetakarítás végére. ebben látom az okát az állattenyész- ^ incsenek s ai á t. a termelés irányí­Midnyájunkat igen nagy öröm tölt tés lassú fejlődésének, ezért marad'- tá s? ba n' szervezéseben jártas szak­éi, hogy a mostoha időjárás elle- tunk adósai a közellátásnak több emberei A fiatalság ugyancsak elkí­nére is igen szép volt a gabonater- száz mázsa hússal, több ezer liter vankoz,k a faluból. Jo magam is més és a múlt évihez viszonyítva ez tejjel. azo k köze tartozom, aki nem ideva­idén húsz vagonnal többet raktároz- 1 Természetesen szilárd takarmány- 16s i' tÖbben 3 szememre is vetí k­hattunk el a szövetkezet magtárába, alap nélkül nem képzelhető el jöve- raert a kózó s g azdas ag o k kádermeg­Az államnak járó részt a csépléssel delmező állattenyésztés, nem tartom erősítésének időszakában, két évvel folyamatosan az utolsó szemig le- jó gazdának azt, aki csupán annyi ezelőtt kerültem a községbe. Kétéves adtuk, a szövetkezet alapjait is meg- etetnivalót tud az állományának biz- szerződésem ez idén lejár és még ^ ^ t®,?° k te I" tosítan i- amennyi szűkösen az élet- magam se döntöttem, maradok-e, pókban mérjük kh 8 P 8 * fenntartásához elegendő. Nálunk « vagy odébbállok. A fiatalság meg­A gabonatermelésben elért ered­ményeink azonban nem késztethet­nek bennünket megelégedésre, mert cc u** „ „ , .. . gazdálkodásunk egyéb ágazataiban, ^ szarvasmarhát artunk, de oldani, ffiw áMo tfo„.ľl,, Ä„ ebből csak 21 a fejostehen. Az idei jó gabonatermés sok lehe­tőséget nyújt az állattenyésztés fej­lesztésére, hasznosságának növelésé takarmányhiány az állatok létszámé- nyerésével, a középkorú szövetkeze­nak gyarapítását is nagy mértékben tesek iskoláztatásával ezt az ége­akadályozta. Száz hektárra számítva tcen fontos kérdést is meg lehetne főleg az állattenyésztés szakaszán, az eddiginél sokkal magasabb szín­vonalra kell emelnünk a termelést. A napi sajtóban nemrég megjelent F, P nfcí viii » iH„/ítw>n - i UR a wamonwuui, ntigy a ueiy«» a „Szocialista társadalmunk további a .!,„". mar va g. y talajmunkával jó magágyat biztosít­óim hp.ktflrnc Ippnl^t nl)ln7p«óirol c ' . ' . ° Ö J. A nvári munkák befejezése után most már az őszi munkák előkészíté­sével foglalkozunk. Kijavítjuk a hi­bás gépeket, ismét nsatasorba állít­juk a traktorosokat, hogy a helyes 300 hektáros terület öntözésével is sana k „ és a k e„ yérgabo­számolunk, ahol főleg a takarmá- nána k Nézetem szerint ezzel és a nyak termelésére rendezkedik be a fentebb elmondottak gyakorlati meg­szövetkezet. A vízlevezető csatorna valósításával méltóképpen hozzájá­rulunk a mezőgazdasági termelés fejlődésének távlatairól" szóló kong­resszusi vitaanyag is megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelés or­szágszerte eddig igen lassú ütemben, " "".'ľTT'" ľľ­a'ľ*" a rsak 1-2 százalékkal emelkedett megep'teset sturovo. talaijavito tars­csak i z szaza te K Kai emeiKectett. szövetkezetünk vállalta, amely más- fokozásához, ami mindnyájunk, az Nálunk talán ettől is rosszabb a félmillió korona beruházással eddig egész társadalom érdeke. százalékarány, noha kellő adottsá­gokkal, feltételekkel rendelkezünk. A vezetőségi ülésen sokszor hangoz­tattam, belterjesebben kell gazdál­kodnunk, arai annyit jelent, hogy fokozzuk az átlaghozamokat, fektes­sünk nagyobb súlyt az egységnyi termőterületről nagyobb értékű ter­mékeket adó termelési ágak fejlesz­tésére. Fáradozásunk nem mindig járt sikerrel, mert a kedvezőtlen időjárás sokszor keresztül húzta számításain­kat, különösen az évelőtakarmányok termelésében Saját takarmányala­punkat ennélfogva több éven keresz­tül csak a szükségtakarmányok, mu­har, bükköny stb. termelésével tud­tuk biztosítani*. Tavaly őta áttértünk a takarmá­nyok belterjesebb termelésére és az eddigi 13 százalékról ez idén 25 szá­zalékra bővítettük az évelő takar­mányok vetésterületét. A nyári szá­razság egyáltalán nem kedvez a zsenge lucerna-, herehajtások fejlő­désének, de az idei takarmányszük­ségletet a silóanyagok gyors betaka­rításával úgy-ahogy biztosítjuk. Mint az elmondottakból kiderül, az Idő­járás ingadozása jelentős mértékben befolyásolja nálunk a takarmányter­melést s az állatok hasznosságának arányos, tervszerű emelését. Szövetkezetünkben eddig igen le­Kelet-Szlovákiában megkezdték egy fontos ipari növény — a len beta­karítását. Képünkön: Štefan Butala traktoros, és munkatársa Michal Malo a benkovcei EFSZ michalovcei járás földjein hozzáfogtak a len betakarí­tásához. (M. Tuleja — ČTK felvétele) TELWITEKNIK Qíjcrhiekckröl Gyermekeink érdekében Mindössze néhány nap választ el hencünket az új tanévtől, amikor két hónapos vakáció után ismét megnyílnak az isikolák ka­pui. Aligha vitatható, hogy a gyermekek jelentős része az izga­lom lázában él már ezekben a napokban. Kéi-dés azonban, a tan­évnyitás mennyire találja felkészülten a szülőket. Néhány tanács­csal csupán részesedni kívánunk a gondból. Iskolás lesz a gyerek Sok szülő talán először viszi is­kolába gyermekét. Nagy esemény ez, mintahogy az volt minden felnőtt életében. Éppen ezért a felkészítés sok gondot, körültekintést igényel. Különösen azoknál a gyermekeknél, akik eddig még nem szokták meg a közösségi élet fegyelmet követelő jel­legét s óvoda nélkül kerülnek az iskolák első osztályába. Ezeknél kü­lönösen fontos, hogy hangulatilag is előkészítsük őket életüknek erre a nagy fordulópontjára. Fel kell ol­danunk bennük az esetleges szoron­gásokat, gátlásokat, "-semmi esetre sem szabad ijesztgetni őket az isko­lával, vagy a családi nevelés mumu­saként használni a „majd ad neked a tanító néni" — kitételeket. A.gyer­meknek bizalommal, jókedvvel, szí­vesen kell átlépnie az iskola küszö­bét, mert csak így várhatunk ered­ményes munkát, jó tanulást tőle. Nemegyszer találkozhatunk olyan esettel, például, amikor a szülő az isko.lábalépés előtt — sokszor a gyer­mek korát, fejlődését megelőzve — betűvetésre kényszeríti gyermekét. Ketten izzadnak, görnyednek ilyenkor a papírlap fölött: a sokat akaró szü­lő és a beígért „háziáldástól" rettegő gyermek. S az eredmény — aligha nevezhető kívánatosnak. Nemegyszer rendkívül káros hatással van a to­vábbi fejlődésre, s főleg módszerbeli hibái kifogásolhatók. Azonkívül az ilyen előretanított gyermek unatkoz­ni fog az órán s érdektelensége előbb-utóbb közönnyé fajulhat, mely azután a későbbiekben bosszulja meg magát. A család és az iskola Talán sohasem lehet eléggé hang­súlyozni : a nevelés hatékonysága nagymértékben a család és az isko­la közti viszonyon múlik. Nem egy szülő szinte féltékenyen tekint az Is­kolára, azt látja benne, mintha az el akarná hódítani gyermekét; más fel­fogás, „szájíz" szerint neveli s neki nem lehet fontosabb. kötelessége, minthogy ezt a „mást" nap mint na.p helyreigazítsa. Kölcsey szavai jutnak eszembe a „Parainezis"-ból: „Aki gyermeket nevel, . az a haza iránt szent kötelességet teljesít." S ebből logikusan következik a felismerés: akiben őszinte szeretet él gyermeke iránt, az nem féltékenykedik az is­kolára, nem találja indokoltnak a „helyreigazításokat", hanem az isko­lával együtt, az iskola céljai szerint szereti és neveli gyermekét. AIV. Brnói Nemzetközi Ärumintavásár előtt BRNO BRNO — a cseh­szlovák ipari vá­sárok szimbóluma. Bármilyen vonatko­zásban említjük is e város nevét, két­ségkívül felidézi bennünk az immár hagyományossá vált hazai árumin­tavásárokat. Az évről évre megren­dezett gépipari bemutató jelentőségét nem is tudjuk röviden kifejezni. Ma­ga az a tény, hogy évente felkelti a világ ipari szakembereinek és keres­kedelmi vállalataink érdeklődését, so­katmondón sejteti, hogy nem közöm­bös, mindennapi akcióról van sző. Ismerjük népgazdaságunk fejlődésé­nek 1961—1965-ös irányelveit. Tovább kell szilárdítanunk a szocialista ter­melési viszonyokat, emelni a népgaz­daság műszaki színvonalát és fokozot­tabb ütemben növelni a termelőesz­közök gyártását stb Az ilyen irány­elveknek következetes érvényesülése gazdasági életünkben kétségkívül a hazánk és a világ valamennyi orszá­ga közötti kölcsönös előnyös feltéte­leket teremt kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatok fejlődésére. Külkereskedelmi forgalmunk 1960­hoz viszonyítva tavaly ismét 9 száza­lékkal növekedett. A nemzetközi szocialista munkamegosztásnak megfe­lelően az idén tovább bővülnek gaz­dasági kapcsolataink a szocialista tá­bor országaival, eredményesek keres­kedelmi kapcsolataink a gazdaságilag fejlett országokkal, s ugyancsak sike res kereskedelmet folytatunk a kapi talista országokkal. Az elmúlt évben külkereskedelmi forgalmunk értéke elérte a 29,8 mil­liárd koronát. Kivitelünk 15,2 milliárd, behozatalunk 14,6 milliód korona volt. Az exportcikkek 44 százaléka gépipari termék volt. Ezt a kétségtelen sikert nagyban elősegítette a tavalyi brnói áruminta­vásár ls. Nemcsak azért, mert propa­gálta világszínvonalú gépipari termé­keinket, hanem igen értékes kereske­delmi szerződések megkötésére is adott alkalmat külkereskedelmi válla­lataink és külföldi partnereik között. A II. Brnói Nemzetközi Árumintavá­sáron megkötött külkereskedelmi szerződések értéke elérte az 5 mil­liárd koronát, a II. vásáron pedig már a 6 milliárdot is meghaladta. Az árumirttavásár iránt évről évre növekvő érdeklődést bizonyítja az is, hogy míg 1960-ban harminc országból ötszáz külföldi vállalat vett részt, 1961-ben harminchét ország 554 ter­melő egysége küldte el termékeit Br­nóba Ugyanezt bizonyítja a növekvő látogatottság is. 1959-ben 47 országból 13 500, 1960­ban 67 országból 22 401 és 1961-ben már 71(1) országból 25 581 látogató kereste fel a gépipari bemutatót. A belföldi látogatottságról pedig va­lóságban milliós számokban beszélhe­tünk, ami meggyőzően bizonyítja, hogy a brnói árumintavásár a korsze­rű élet magasiskoláját jelenti és a politechnikai nevelés hatásos eszkö­ze lett. Fellehetnénk a kérdést: ml a titka a brnói árumintavásárok nagyszerű sikerének? Ne felejtsük el, hogy a csehszlovák árumintavásárok jelleg­zetes vonása a gépipari termékek túl­súlya, ami összhangban áll népgazda­ságunk és külkereskedelmünk fő kö­vetelményeivel, alapvető sajátossá gaival. Ipari, túlnyomórészt gépipari ország vagyunk, ezért ugyancsak természe tes, hogy árumintavásárainknak gép­ipari jellege van. Emellett világvi­szonylatban is nagyon fejlett, egyes szakaszaiban egyedülálló gépiparunk és gépipari termékeink vannak, tehát ha külföldi vetélytársaink ipari cik­keket küldenek a vásárra, azok a kor legfejlettebb műszaki vívmányai s az ilyenek iránt a világ szakembereinek természetesen nagy az érdeklődése. Az árumintavásár célja mind hatha­tósabban elősegíteni a nemzetközi külkereskedelmi kapcsolatok bővíté­sét, elmélyülését, fejlődését, a nem­zetközi gazdasági együttműködés és árucsere széleskörű kibontakozását a világ valamennyi országa között. A külföldi résztvevők az eddigi há­rom árumintavásáron határozottan meggyőződhettek arról, hogy Brnóban jó üzletet lehet kötni, ha a legújabb, legkorszerűbb termékeiket mutatják be. A IV. Brnói Nemzetközi Áruminta­vásár alapvető sajátosságaiban nem tér el három elődjétől. Megmunkáló gépeket, bánya-, kohó- és földfúró berendezéseket, vegyi- és élelmiszer-, bőr-, gumi-, valamint textilipari ter­mékeket ós felszereléseket, számoló-, könyvelő gépeket, szellőztető- és hű­tőberendezéseket, szivattyúkat és olaj­motorokat, energetikai, egészségügyi, laboratóriumi felszerelést, közlekedé­si eszközöket, mezőgazdasági gépeket, vegyipari nyersanyagokét, félkészter­mékeket stb. láthatunk majd az idei bemutatón. A brnói vásárok azonban nemcsak a külkereskedelmi kapcsolatok szem­szögéből jelentősek. Évről évre talál­kozót tart itt a világ számos jeles tudósa és műszaki szakembere s a „műszaki napokon" hasznos eszme cserét folytatnak a technika időszerű kérdéseiről. A szakemberek és tudó­sok kicserélik tapasztalataikat, meg­beszélik a tudományos együttműkö­dés lehetőségeit. A Csehszlovák Tudományos Műsza­ki Társaság az idei árumintavásáron tudományos vitát rendez a korrózió elleni védekezésről, az ultrahangok ipari alkalmazásáról —, főleg vegy­ipari berendezések ellenőrzése és próbaüzemeltetése közben,- a vállala­tokon belüli közlekedés kiépítésének lehetőségeiről, problémáiról stb. A tavalyi árumintavásár alkalmából megrendezett tudományos vitákon 159 élvonalbeli kü'lföldi tudomádyos­műszakl személyiség vett részt, s az élénk külföldi visszhangból következ­tetve arra számítunk, hogy tovább nö­vekszik a külföldi tudományos műsza­ki élet képviselőinek érdeklődése az idei vásár iránt. A brnói árumintavásárok jelentősé gének megfelelően már úgyszólván az év elejétől kezdve szorgos előkészü­letek folynak a itr. bemutatóra. A vi­lág csaknem valamennyi országába elküldték a vásárt hirdető plakátokat. A világnyelveken írt, rendszeresen ki­adott vásári újságot minden jelentő­sebb ipari vállalatnak, sajtószervnek, tudományos társaságnak megküldik, s nem feledkeznek meg a belföldi pro­pagációról sem. Jóllehet a vásár szabad és fedett területe az idén nem bővül, az eddigi jelentések szerint tovább növekszik a bel- ós külföldi kiállítók száma, s minden bizonnyal a látogatottság is. Az idei brnói árumintavásár kétség­kívül híven tükrözi majd a szocialista országok — különösképp hazánk — rohamos gépipari fejlődését, újabb tu­dományos és műszaki vívmányaink világelsőségét. A reális látogató előtt tehát politikai jelentőségével is fon­tos szerepe van ennek a bemutatónak, elsődleges küldetése azonban minden­képpen a kölcsönös előnyös gazdasá­gi kapcsolatok bővítése lesz a világ valamennyi országa között. (szó) I Három kérdés szokott ilyenkor elő­térbe kerülni, s ezt a nevelés«í>szin­tesége érdekében tisztázni kell a szü­lőknek : éspedig, a politikai nevelés, a hazafiasság és a világnézeti neve­lés kérdését Szerencsére egyre kevesebben van­nak már olyan szülők, akik szükségét érzik annak, hogy otthon „ellensú­lyozzák az iskola politikai nevelését". Saját „bőfükön" tapasztalják ugyanis, hogy a szocializmus csak előnyt, jó­létet jelent. S amit ugyancsak meg kell jegyezni, és ezt ők is felismerték már, mióta a Föld egyhatodán létre­jött az első szocialista állam, a szo­cializmus ügye csak előre megy. Ép­pen napjainkban vagyunk tanúi an­nak, hogy ez a rendszer világmozga­lommá vált. Rajta kívül nincs és nem lehet semmi més ajánlat, amiben el lehetne képzelni a jövőt. A hazafiságra nevelés kérdését il­letően a jó eredményékhez még nem egy gyakorlati közös munka elvég­zése indokolt, bár az eredmények ál­talában megnyugtatóak. Népem és hazám szeretete s más nemzetek megbecsülése és tisztelete a szocia­lista hazafiság oszthatatlan része. S annak kell lennie a nevelésben is. A harmadik és „legsúlyosabb" kér­dés : őszintén szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy egyes családok szemlélete, felfogása nem mindig áll összhangban a valamennyi közössé­get, így az iskolát is átható szocia­lista erkölccsel és a tudományos vi­lágnézettel. Az új társadalom szüle­tése és a régi kapcsolatok és formák létezése idején ez a világnézeti fe­szültség érthető. Annál kevésbé azon­ban nem egy szülőnek az a szán­déka, hogy „immunizálja" gyermekét az iskola és a társadalom hatásaival szemben, visszahúzva őt a szülők — sokszor korszerűtlen — világába. Nem egy szülő eszmetársat akar nyerni gyermekében s az a cél vezeti, hogy meggátolja a gyermek természe­tes belenövését mindennapi életünk­be. Pedig emberré csak az egész társadalom nevelheti gyermekünket, mivelhogy nincs az a „búra" vagy re­cept, mely megvédhetné őt a csalá­don kívüli, tehát a társadalmi hatá­soktól. Az ilyen beavatkozások csu­pán későbbi konfliktusok kiinduló­pontja lehet s jellemileg vagy erköl­csileg nagyon súlyosan visszaüthet. És a szülőknek ezt a kérdést is tisztázniuk kell, s tudatosítani: ak­kor járnak el helyesen, ha a gyermek érdekét saját érdekeik vagy esetleg a fennálló nézeteltérések fölé he­lyezik. A nevelés feltétlen őszinteséget kö­vetel. S ehhez az is hozzátartozik, hogy a szülők őszintén és meggyőző­déssel tudomásul vegyék : gyermekük a szocialista állam polgárai lesznek, s ebben a társadalomban csak úgy érezhetik jól magukat, s úgy boldo­gulhatnak, ha 'alakoskodás nélkül őszintén élnek és dolgoznak. Lehet-e a szülőnek nemesebb kö­telessége, minthogy ezen munkálkod­jék?! És csak hasznára válhat az ügynek, ha — szeptember közeledté­vel — ezeket a gondolatokat is tisz­tázzák. F. Z. A szövetkezeti lakásépítési forma mindinkább teret hódít Košice és környéke lakossága a legnagyobb bizalommal viseltetik ezen éptkezési forma iránt. A dolgo­zók megtakarított pénzükön szövot­kezeti lakást építenek. Ezzel megold­ják saját lakásproblémájukat, s ugyanakkor enyhítik az ipari köz­pont lakásínségét is. A košicei Mag­nezitüzem keretében létesült lakás­építő szövetkezetben a napokban bensőséges ünnepség közepette újabb 21 lakásegység kulcsát adták át a bo>ldcg tulajdonosoknak. Az üzemi lakásépítőszövetkezet vezetősége és tagsága agilitását mi sem bizonyítja jobban, minthogy rövid idő óta 132 lakíst építettek és adtak át rendel­tetésnek. Az fiból a kisebb üzemekből és vállalatokból, ahol nem tudták meg­szervezni a lakásépítő szövetkezetet, újabb tagokat nyernek. Az utóbbi időben további 13S lakás építését kezdték meg. 1962. augusztus 20. ÚJ SZÖ 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents