Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-03 / 212. szám, péntek

y-HWyW ' M.. • I ( i tu I.II < Hl MI ...SS::*-' -—.;•.-<••., I ' '< ' - '.'ô; t 4 - Ax t- < : tU lÄi i Juhász Ferenc kombájnos és Cakó Imre segédkombájiios örülnek, mert jól fizet az árpa a Tubái EFSZ határában. (Üveges L. felv.) Pillanatfelvétel egy szövetkezet életéből Jaroslav Michalra, a Kutná Horá­tól csak egy kőhajltásra levő Druž­ba EFSZ tiatal elnökére, a kastély­tól néhány lépésnyire akadtam rá. A Vörös Hadsereg emlékművét, Ko­rynta szobrászművész, a falu szülöt­tének kiváló alkotását nézegeti, ab­ban gyönyörködik hozzáértő szem­mel. — Szép munka, ugye? — mufat büszkén az emlékműre. — A HNB a szövetkezeti tagok bevonásával csinosítja a községet. Rendbehozzuk az elhanyagolt épületeket, de főleg újakat építünk. Házakat, lakásegy­ségeket a szövetkezetesek részére, bogy nagyobb kedvvel dolgozzanak. Amott ni, a falu legszebb helyén díszelegnek, összkomfortosak — mu­tat a megadott irányba és terep­szemlére hív. Michal elvtárs motorkerékpárja gyorsan nyeli a távolságot. Irány: Dobreü. Itt összpontosul az 1600 hektáros egyesült szövetkezet állat­tenyésztése. — Jók a tapasztalataink a fiata­lokkal. Szorgalmasak, komolyan ve­szik a munkát — vélekedik Michal elvtárs, miközben lesegít a motorbi­cikliről és bemutatja Zvoník elvtár­sat, a húsztagú ifjúsági építőbrígád jól megtermett vezetőjét. — Hogy megy a manka, Jarda? — veregeti meg a fiatalember .vállát. — Tűrhe­tően — tér ki a felelet elől a kér­dezett. Csak később ered meg a sza­va és meséli el, hogy az építőbrigád egy évvel ezelőtt alakult. Első vál­lalásukat, a fiaztató korszerűsítését idejében befejezték. A 380 férőhe­lyes tehénistállót — amott az a fe­hérre meszelt hosszú épület— most adják át rendeltetésének. A borjúis­tálló. Is elkészül november végére, 560 borjű talál majd benne új, kor­szerű elhelyezést. Michal elvtárs az épülő nagy be­fogadóképességű istállóról mond né­hány felvilágosító szót. Egy ember 3* tehenet gondoz, ami tekintettel a munkafolyamatok gépesítésére, ne*n teljesíthetetlen feladat. Erre a célra a legjobb dogozókat szemel­tük kl. Előgyakorlatra hasonló kor­szerű istállóba küldjük őket. Kezdet­ben állandóan rendelkezésünkre áll a Kutná Hora-i HNB állatorvosa és zootechniikusa, hogy szükség esetén tanácsaival segítse munkánkat — reménykedik az elnök. Plocek elvtárs, a szövetkezet fő zootechnikusa veszi át a szót: Akkor azután majd megmutatjuk, mire vagyunk képesek. Igaz, a hely zet már ma is javulóban van. A múl év végéig rosszul álltunk a tejel­adással. Tréfásan híjnyorít: — Ala­posan neki kellett gyürkőznünk, hogy eredményt mutathassunk fel. Tudja-e, mennyi tejet adnak tehe neink, amióta pontosabban ete­tünk? — teszi fel hirtelen a kérdést. Saját maga ad választ kérdésére — napi 5200 litert, de még ezzel sem elégszünk meg. A húseladás körül sincs baj. A tervet az előző negyedévben 1ÍÍ8 százalékra, a második negyedévben 150 százalékra teljesítették. Ezután a szövetkezet tyúkfarmját látogat­tuk meg. — Pipipipiplpí... — szórja a ba­romfiaknak teli marékkal az eledelt Aloisie Hamplová, a tyúkfarm szocia­lista munkabrigádjának vezetője. Özönlenek a tyúkok, kakasok, kis­.cs.irké'K, Öröjn p cézni, milyen, gyorsan szemezik a tápláló magokat. — Sok munka van velük, de azért neon panaszkodunk, hiszen szemmel láthatóan fejlődnek, nőnek — véle­kedik Jifina Hebrová, majd felkap egy csirkét és mutatja: — Nézze csak, milyen rózsaszínű a bőre, mi­lyen ragyogóan tiszta a tolla, már egy kis hája is van... magyarázza a szakember jártasságával. így folyik a munka, ilyenek az eredmények ebben a négy község­ből egvesült szövetkezetben, mely­nek dolgozói öntudatos, törekvő, lelkiismeretes emberek. KARDOS MÄRTA WSSM/SWSWSM/////////////////////////^^^^ Burgonyaháborií tegnap és ma Hol termesztettek először burgonyát? • Dísznövény vagy királyok eledele • Dragonyosok a burgonyaföldeken? • A burgonya és az ember ellenségei • A kolorádó bogár = első számú veszedelem • Kié lesz a győzelem? A hatvanas Években „ünnepli" 400. évfordulóját a burgonya Európában! A vírus volt, ez a növény levelein Illene, hogy végre megőszüljön ilyen idős korára. Persze, nem teszi, s erre már 6 napon beliii tipikus tünetekben belátható időn belül sem kerül sor, ugyanis Közép-, illetve Dél-Amerikában megmutatkozik. — őshazájában — már kétezer éve termesztik és fogyasztják, s még min- A z elmondottak azonban a korsze­dig nem fehéredtek meg sem a levelei, sem a gumói. Mai szemmel A tudós természetbúvárok megálla­pították, hogy származása 13 „család­fára" vezethető vissza, s ez az elap­törzs napjainkig 200 fajtára szaporo rű burgonyaháborúnak csak egyik mozzanatát' ismertetik. Vitathatatlan, hogy az egészséges, bő burgonyater­A burgonya 1655 körül honosodott mésért sokat tehetnek maguk a ter­~ J 1 . , L„ I.; I. A„ >' \r Q r, intÁ'/íah mesztök is, ha kikérik az intézet szakvéleményét elültetendő burgonyá­meg hazánkban. Azóta végleg elcsi­dott. Közülük "a legismertebbek a tultak az akkori értelemben vett bur­Rózsa, Gülbaba, Ella, kifli, Lilla, Mar- gonvaháborúk. Napjainkban egy újabb jukrol, ha P°ntosan o^artják az ag­kezdődött — ugyancsak burgonyahá- rotechnikat határidőket es kielegítik a ború de már nem e fontos növény burgonyaföldek tápigényeit, s nem ellen, hanem az ő érdekében. Érte, utolsósorban, ha fokozottan harcolnak a burgonyáért, az egészségesért, s az az újabban nagyon elszaporodott bur­egyre nagyobb terméshozamokért. gonyabogár ellen. Ha pillanatnyilag nem ís a legidőszerűbb beszélni erről. git, aranyalma, boldogító, Woltmann Merkúr, Krüget, Lehino, Capella. Tengerész, politikus vagy rabszolgakereskedő Többet termelnek—többet keresnek Munkaértekezletre igyekeznek a sze­licel szövetkezet vezetői. Ilyenkor, dél­után szokták megbeszélni a soron levő feladatok elintézését. A Nap bőven ontja sugarait és az emberek élvezik a me­leget. Az elnök és az alelnök kivételé­vel már valamennyien itt vannak. Később kitudódik, hogy Tamaskovics Károlyra, a szövetkezet elnökére hiába vártak. Va­lami sílrgős elintézni valója akadt és el­utazott. A sellcei szövetkezet elnöke ugyanis egyben a Szlovák Nemzeti Ta­nács képviselője s így néha előfordul, hogy nagy elfoglaltsága másfelé szólítja. — Úgy látszik, ma nem tarthatjuk meg az értekezletet. Nincs itt sem az el­nök, sem_ az alelnök — mondja Ze­lenka Ferenc, az ellenőrző bizottság elnöke. — Pedig — mondja — ilyen értekezleteken sok mindent meg lehet tudni, itt leplezetlenül feltárják a szö­vetkezet ügyelt, és az ember véleményt aikothat a dolgok állásáról. Az összegyűlt tagok között azonban olyan élénk az eszmecsere, hogy min­den túlzás nélkül akár termelési érte­kezletnek is lehetne nevezni. A beszéd a takarmánybetakarltásra terelődik. — Hogyan telelt át az állatállomány? Volt elég takarmányuk? — tesszük fel ezt a-nagyon is Időszerű kérdést Van­csik Józsefnek, a II. növénytermesztési csoport vezetőjének. Ugyanis sok olyan szövetkezetről hallottunk, ahol a készle­tek Idő előtt kifogytak, és bizony csak a legnagyobb megszorítással, a tejhozam és a súlygyarapodás rováséra tudták csak az állatállományt átteleltetnl. — Még most is van tavalyról első­rendű silónk — mondja a csoportvezető és azzal félreérthetetlenül tudomásunk­ra adja, hogy Selicén az állatállományról példásan gondoskodnak és nem szorul­nak az állami készletekre. Az állattenyésztés fokozása egyébként a tagság állandó gondját képezi. Nem Idegenkednek az új, a régivel szemben hatékonyabb munkamódszerek alkalma­zásától. Bevezették a tehenek különhe­Iyiségben való fejését. Ez nemcsak egész­ségügyi és tisztasági, de gazdasági szem­pontból ís előnyösebb. Most egy fejőnő két és negyed óra alatt 35 tehenet megfej. Közben mégiscsak megérkezik Tamas­kovics Károly, a szövetkezet elnöke ls. Ahogy az egyre élénkülő és igen hasz­nos eszmecseréből kitűnik, még nemré­gen is az alacsony tejbozam volt a szö­vetkezet leggyengébb és egyben legfá­jóbb pontja. Pedig a tejhozam fokozásá­ra minden előfeltétel adva volt. Sze­rették volna legalább kétszeresére emel­ni. A kitűzött cél elérésére az eddigi intézkedések nem bizonyultak eléggé ha­tásosnak. Hiba volt az emberekben, a munkaszervezésben és a takarmányozás­ban. A vezetőség erélyes kézzel rendet teremtett az állattenyésztésben. Jobb munkaszervezéssel, ésszerűbb takarmá­nyozással és nem utolsósorban a munka­fegyelem megszilárdításával rövid időn belül az átlagos tejhozamot 52 tehén­nél havi 170 literről sikerült 430 literre emelni. Hasonló javulás van folyamat­ban a többi csoportnál. Az állattenyésztésben 125 ember dol­gozik. Havi átlagkeresetük 1100 korona körül mozog. Vannak azonban állatgon­dozók, akik ennek az összegnek több mint kétszeresét megkeresik. Épp ma van fizetés, és a hallottakról magunk is meggyőződhetünk. Lelkes Mihály zootech­nikus tömött aktatáskájából csak úgy ta­lálomra előhúz néhány borítékot. Olvas­suk a neveket: Balogh Gyula etető ke­resete 2434,60 korona. Társa, Kupka Jó­zsef ugyanennyit keresett, Mikiik Margit fejőnő keresete 1593,60 korona. — Szép kereset — jegyezzük meg. — Mit gondol elvtárs, elégedettek a ml embereink, jöjjön csak velem, meg­győződhetik, még többet szeretnének ke­resni — mondja a zootechnikus. Hogy a selicel állatgondozók még töb­bet akarnak keresni, annak csak örülni i lehet. A szövetkezetben érdem és telje- < sltmény után fizetnek. Ha többet ter­j melnek, még ennél ls többet kereshet-, nek. Van erre alkalom és lehetőség. i l-l•! Európai átszármaztatása körül mindmáig eléggé bonyolult meséket és történeteket tart számon a hagyo­mány. Egyesek szerint (s ez a leg­valószínűbb) legelőször Spanyoior­Mikroszkopikus ellenség ^ÄÍWérSH^ fbur-* Az ellenség ma nem az ember, aki gonyáról beszélünk 1 nem akar burgonyát ültetni — ilyen nincs —. hanem a mikroszkopikus élőlények, melyek egyre nagyobb mér­A tízcsíkos veszedelem Bemutatni bizonyára felesleges, hi­szen minden mezőgazda jól ismeri a burgonyának ezt a legveszedelmesebb szágba érkezett, miután a bátor spa- tékben pusztítják e hasznos gumós nyol tengerészeknek nagyon ízlett az növényünket. új földrészen. Elragadtatással gondol- ' Az üj burgonyaháború élén Cseh­tak arra, hogy milyen nagy örömet s ziovákiában a Központi Mezőgazda- rovarkártevőjét. A múlt század ötve­is szereznek az új csemegével az öreg s íjgj Ellenőrző és Kísérletező Intézet nes éveiben lépett fel kártevőként az Európa lakóinak, ha majd bemutatják elszánt, bátor dolgozói állnak. Ellen- Egyesült Államokban. 1877-től kezdve fejedelmi szerzeményüket. Mások azt Ség"ben' nincs hiány sőt még meg- többször behurcolták Európába, de hangoztatják, hogy John Hawkins rab- számlálni is sok a különféle gomba-, mindig sikerült kiirtani. Az első világ­szolgakereskedő vagy Walter Raleigh baktériumos és vírusbetegségeket, me- háború végén Franciaorszagban vég­tengerész és politikus ültetett elő- i y ek kisebb vagy nagyobb hatékony- I eS megtelepedett és innen kiindulva ször az északi földtekén Angliában, sággal, gyorsasággal és eredménnyel feltartóztathatatlanul terjeszkedni kez­illetve Írországban burgonyát. veszélyeztetik burgonyatermésünket. «>«" Európában. A bogár és lárvája Éppen ezért alapos harcot kell vívni egyaránt veszélyes, a burgonya zold Mit mond a történelem? ellenük és főleg a levéltetűk ellen. rés:íe i« pusztítja. A bogarak a ta aj­LUi Lcilclclll. Az eiöbb e m8 tett eIlenőrzö és k í. ba n jó 30 centimeter melyen telei­Felhasználásáról is számos mende- sérletező intézet dolgozói egy tenyész- ne k Tavasszal felkeresik a burgonya­monda keletkezett, hogy tudniillik idő folyamán többször is felülvizsgál- bokrokat. A levelekkel táplálkoznak először a bogyóját ízlelgették szerény ják a felügyeletük alatt álló vetemény é s tojásaikat 20—30-as csoportokban élvezettel, vagy pedig, s ezt már töb- egészségi állapotát. Közvetlenül a be- május közepétől kezdve rakják le a bé-kevésbé történelmi hírforrásokra takarítás előtt minden két hektárról levelek fonákjára. A lárvák a burgo­:ámaszkodva mond hatjuk, eleinte dísznövényként (Ír­országban) ter­mesztették, vagy háziállatok táplá­lására használták. Nagy fordulatot jen lenthetett a burgo­nya életében az az idő, amikor csak kiváltságosok, ki­rályok és főurak fogyasztották ínyenc eledelként. A nyugat-európai történetírás szerint a burgonya, mint az ember éhségét snyhítő termény, csak a XVIII. szá­zad végén jelent­kezik Franciaor­szágban Ez idő tájt ugyanis a Francia Tudományos Aka­démia felszólította Antoine Permen­tiert. a neves fran­cia természettudóst és kémikust, mond­ja meg, mivel etes­sék az éhező fran­ciákat. Parmentier azt javasolta, hogy gondos nyabokrokat a csúcslevelektől lefelé haladva fokozatosan tarolják le. Jú­nius közepén befejezik fejlődésüket és a talajba fúródnak. Itt bebábozód­nak. A fejlődő fiatal bogarak július első felében bújnak elő a földből. Egyik részük tojást rak, másik részük már augusztus elejétől telelésre vonulj,^ a talajba. Mivel'Íz áttelelt bogarak'"* augusztus végéig -tojnak, nyáron egy-V. idejűleg valamennyi fejlődési alak­jukban megtalálhatók. A leghatásosabb ellenszer A burgonyatermés biztosan meg­védhető, ha a burgonya levélzetét a kártevők fellépése után haladéktala­nul 15—20 kg/kh 10 százalékos DDT porozószerrel beporozzuk, vagy 200 1/kh 0,30 százalékos DDT hatóanyagot tartalmazó permetlével megpermetez­zük. Ezenkívül még számos védősz«rt és védekező, illetve Irtó eljárást is­merünk. E kis lexikoni ismertetés után te­gyük fel a kérdést: valóban minde­nütt elvégeztük a szükséges teendő-, ket? Egy fecske nem csinál nyarat, mondja a közmondás és lehet, hogy sok helyütt hasonlóképpen véleked- • nek a kolorádói bürgonyabogárról is. Nem egy Ízben tapasztalhattuk, hogy figye- csal { akkor ébredtek rá a burgonya­Az ellenőrző- és kutatóintézet dolgozói lemmel kísérik a burgonya egészségi állapotát az egyes bogár veszélyére, amikor az már „le­termesszenek bur- vírusbetegségek tünetei szerint. (O. Novák felv.) kaszálta" a zöldellő burgonyatáblát, mert az előző években vagy napok­franciák máig sem feledkeztek meg 100 gumót választanak ki, melyekkel ban (!J egy fecskeként kezelték jótevőjükről, s évente burgonyát ül- Hradec nad Svitavouban, az intézet őket. munkahelyén a tél folyamán kísérle­tezéseket végeznek. Az „új háború" módszerei Egy vidék sem kivétel A burgonyabogár veszélye minde­nütt fennáll, még ott is, ahol jelenleg egy sincs. Ugyanis ez a parányi kár­tetnek párizsi sírjára. Az ördög almája Az Alpokon jóval korábban átjutott a burgonya. A németek eleinte Tar- ősszel a burgonya „elalvását" lég r tuffelnek nevezték az olasz tartufola záras hordókban rinditgőzökkel aka- tevő kedvező" széllel még^OO kilomé­inintájára, ami szarvasgombát jelent, dályozzák meg, majd 24 óra múlva tert is képes repülni egyfolytában, melynek gumóalakú termőteste ha- a gumókat üvegházakba helyezik, s így ahol az idén még híre-hamva sonlít a burgonyához. Később Kartof- ahol előcsíráztatják őket, ezután szfe- sem volt, ott jövőre már óriási káro­felre (innen a magyar krumpli elne- met vágnak belőlük s ezeket az üveg- kat okozhat. Nem árt tehát, ha min­vezésj keresztelték. A harmincéves házban virágcserépbe ültetik. Ekkor denkor résen állunk és kellő időben háború, illetve a velejáró éhinség Né- kezdődnek a kísérletezések. Télen a megakadályozzuk e kártevők elszapo­metországban azt eredményezte, hogy napfényt villanyégők fénye helyette- rodását. Ha idejében nem írtjuk ki, a burgonyát tömegesen már jóval siti. Három- vagy öt hét múlva kerül hagyjuk elszaporodni. 48 órán belül előbb termesztették és fogyasztották, sor az első egészségügyi vizsgálatra, teljesen elpusztíthatja a burgonyater­mint Franciaországba n. Helyes ma- Néha szérumvizsgálatot vagy más • nö- mést. gyar elnevezését Burgundiáról kapta vények által tesztvizsgálatot (képes­[burgonya), ahova a XVIII. század ségvizsgálatot) végeznek. Ez utóbbi első negyedébe került. Termesztését eset például, amikor a próbanövény — mint új olcsó eledelt — a nemes- nedvét bizonyos vírus elleni szérum­ség indítványozta. A szegény, nyo- mai keverve egy üveglapon vizsgái­morgó földművelők előtt minden el- ják. Ha a növényt megtámadta az a Míg hajdanában ember ember ellen lenszenves volt, ami a nemességtől vírus, amely ellen a szérum védő- küzdött a burgonya létjogosultságáért származott s e tekintetben a burgo- anyagokat tartalmaz, a keverék „ösz- ma az emberek egy táborba csopor­nva sem lett kivétel. Ördög almájá- szefut", üledéket képez, amit mik- tosulnak és együttesen vívják a har­nak nevezték, s megtagadták ülteté- roszkóp alatt jól látni. Más módszer cot a rovarok, gombák baktériumok sét. Az uralkodók — ha mégis meg az, amelynél a vizsgált növény nedvét és vírusok szívós hadával A győze* akarták valósítani a burgonya ter- más növényre csöppentik — ez álta- lem a teljes összefogástól függ Vajon mesztését — katonasággal kényszerí- Iában dohány — s ha a.nedv X, Y, alulmaradhat-e az ember most a bur­tették ültetésre a parasztokat. Szilé- vagy A vírust tartalmaz, a dohány gonya 400 éves európai jubileumának ziában például még 200 évvel ezelőtt szövetei két héten belül elhalnak. éveiben vagy akár a jövőben bármi­ís dragonyos alakulatok védték a bur- Egyéb kísérleti alany a burgonya kor? A választ az idő adja meg de gonyaföldeket a parasztság pusztítá- A 6 hibridje. Oltás után ennek leve- az ember győzelmében ma sem kétel­saitól. Ezeket a küzdelmeket szoktuk leire erős villanyégővel világítanak, kedhetünk 1 burgonyaháborúnak nevezni. s ha a beoltott folyadékban Y, vagy ( S ZŐ) Nem lehet a jövő titka Hosszú évek múltán tehát új válto­zatában lépett fel a burgonyaháború. 1962. augusztus 3. Ü] SZÓ 5 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents