Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-24 / 233. szám, péntek

k U 1 t U R Ä z a rab mese k vil aga A város józan nappali világosságából apró faragott elemekből, minden ragasz­jövünk, s a Dosztojevszkij sori Művész tó anyag mellőzésével, végtelen pontos­Ház előcsarnokába lépve a Kelet, az sággal összeállított háromrészes ellenző­arab mesék világának ezeregyéjszakal és sakkasztalt látunk. A régi pompa­hangulata fog el. A ragyogó színes üveg- kedvelő korok évszázados hagyományá­hXI .... A. - .-_. : °' bői készült lámpa, meg az ó-egyiptomí formát követő ámpolna alabástrom tes­nak folytatása az intarzia-technika, (berakás). Ébenfából, elefántcsontból, tén átizzó meleg fény, a szőnyegek és gyöngyházból és többféle apró fémda­faragasok Idézik a múltat és rámutat- rabkákból rakják össze a legszebb ara­nak a jelenre: az EAK mai művészi tör- beszkeket. melyek különböző sokszögek-, rekveseire. A harmonikusan fogalmazott he z alkalmazkodnak, ezek viszont mfi­Riport egy szeizmikus állomásról r U j Mexikó államban robbanás! Messze a zajos utaktól 9 Műszerek birodalma ® Ahonnan messzire hallanak tárlat, miután a Szovjetunióban és Prá­gában is szerepel, augusztus végéig Bra­tislavában mutatja be az arab alkalma­zott művészetet, mely az ó-egyiptomi fáraó korabeli, tehát a világ egyik leg­régibb iparmüvészetében s a középkori iszlám díszítő művészetében gyökerezik. Az egyiptomlaktól tanulták a szépség­ideál szigorú rendjét, plktúrájuk sajátos felfogású emberábrázolását, az állati testnek rajzban való nagyszerű rögzíté­sét, a növényzet mértéktartó stilizálását. Az iszlám vallási előírásai tiltották az vészi módon összeillesztett lécezetté, < rozettákké. vagy szimmetrikus alakokká j csoportosulnak. A díszítésben nyilván­való kedvteléssel párosult ügyességet ( éreztetik az állványok, dobozok és asz­talkák, melyek részben a népművészet j munkáját is dicsérik. A fémmunkák leggyakoribb anyagé a i sárgaréz. Tálcákról és tálakról, kancsók­ről és vázákról a nemesfém-berakások- j ból formált, vagy a vésett arabeszkek, meg a harmonikus vonalú arab írás < Üvegszekrényben 1 alakos ábrázolást viszont annál bujab- v i„ ogna k y a fAl aó-slrok ékszerkincseit, ban virágzott a mértani motívumokból, ldéz 8 8 függök és nya kékek, szkarabeuszt* lobogó képzelettel összeszőtt -ornamen- gyűrű k 6,f ok a. é s ' karpeTec ek. Ezen két hagyomány ötvözetéből fa­kadt művészet csaknem áldozatául esett Azt hitték, minden titokban marad, he mélyen beássák magukat a földbe, „barlangot" vájnak, és senki sem halija meg, mivel foglalkoz­nak. És okkor váratlanul... A világ még azon a napon értesült róla, hogy az Egyesült Államok­ban 1981. december 10-én sorozatos föld alatti nukleáris robbantást hajtottak végre. A New York Times december 19-én közölte, hogy az amerikai tudósok nagyon csodálkoztak, amikor megtudták: titkos kí­sérleteik többé nem titkosak. A robbanást egy időben több szeizmikus megfigyelő állomás észlelte: JAPÁNBAN a macusziroi, SVÉDORSZÁG­BAN az uppsalai. FINNORSZÁGBAN a sodankyläi, KANADÁBAN a Banks­szigeti. Az említett áliomásck mind felfogták a szeizmikus rezgések úgynevezett „első mozgását", ami nagyon fontos abból a szempontból, hogy megkülönböztessék a robbanást a földrengéstől. A szelíden csillanó alabástromból nem­csak edények és lámpák készUlnek, ha­( „ -_„_. —IIUHII..I, nem az építészetben is alkalmazzák. ľL,Festőién ha? az áttetsző lemezeken ke­resztUItörő fény. A tárlat rendezője a kairói Iparművé­szeti Főiskola másodrektora és a kerá­mia tanári, Said al Sadr. A Távol-Kelet 1 s hazája régi agyigművészetének elmé j lyült tanulmányozója Egész sorozat ke­rámiai tárgy képviseli, melyekkel a prá­melynek egyik célkitűzése a leigázott népek nemzeti kultúrájának erőszakos elnyomása volt. De elpusztíthatatlan a nép tehetsége és művészi készsége. 0) fejlődésbe lendült mikor félszázaddal ezelőtt Kairóban megnyílt az Iparművé­szeti Iskola. Az Egyiptomban 1952-ben beállt forradalmi változások óta komoly erőfeszítéssel építik újra a régi nemzeti 8 a i Nemzetközi Kerámiái Kiállításon kultúrát. Az alkalmazott művészet fejlő­dését is úgy irányítják, hogy még a leg­egyszerűbb használati tárgyat ls ízlés és szépség nemesítse meg. Ezzel népük szellemi és esztétikai színvonalát kíván­ják emelni. Az egyre gyakrabban rende­zett külföldi kiállításaik célja, hogy a népek megértő barátságához s a béke ügyéhez járuljanak hozzá a művészet egyetemes nyelvén Most pedig lássuk, mit küldött ha­zánkba a távoli EAK. — A hajdani pusz­tajáró nép sátrainak fontos kellékei voltak a nagy fehér, vörös-fekete min­tájú gyapjútakarók. Közelükben Ahlm al Hakim új, változatos rajzú harsány szí­nekben pompázó alakos szőnyegei. |et­lemző, a 8—15 éves gyermekek képze­letére a fali kárpit, melybe a környező élet jeleneteit szőtték bale, előrerajzolt minta nélkül. A hajdani kopt (keresz­tényhitü egyiptomiak J szőttesek motívu­mai ihlették a mai lestett és nyomott textíliák tervezőit. Finom árnyalatokban fénylenek az ezűstszállal átszőtt sely­mek, lágyan omlanak a vidéki asszo* nyokat díszítő fehér és fekete fémpik­kelyekkel d'szített fátylak. A műasztalosság remekeiből is kap­tunk néhány ízelítőt. Esztergályozott és aranyérmet nyert. Öblös tálai, vázái for­maszépségükkel, tompán felfénylő Jém­zománcukkal, érzékeny színezésükkel vonzzák a szemet. A hagyományok su­galmazásából és a me modern látásából született alakos motívumai, valamint or­namentikája mindig szervesen az edény formájából nő ki. Csempéinek vörösbar­na, szürkészöld figurái a Nílus állat- és növényvilágát s mai vonalú női fejeket mutatnak. A főiskola növendékeinek s a népművészeti szakköröknek mufakál is ízesek, színvonalasak. A vaslemezből kalapált kis szoborcso­port, a fómrudacskákból formált tigu­rális kompozíciók napjaink életérzését mondják. Gamal-al-Slginl neves arab szobrász két vert ráztál díszébe sűríti mondani­valóját, s egyben az egész tárlat eszmei küldetését. Az egyik az élet dúslombú fáját szemlélteti, melynek törzséhez fia­tal nőalak támaszkodik, kinyújtott ke­zét galamb üli meg. A másik tálat teljes egeszében uralja a béke kiterjesztett szárnyú madara, jelkép — szép és mély értelmű. Csatlakozunk hozzá, azzal a kí­vánsággal, hogy konkrét valósággá tes­tesüljön. BARKÁNY JENŰN'S tlf filme A rendszeres mozilátogató nem le- a Jobb életre vágyó embert, fegy­het elégedett a nyári repertoárral. ver t ad a kezébe és gyilkolásra kény­A műsor csak mennyiségben változa- szerítli hogy a2Utá n képmutatóan ki­tos, tartalomban neon kielégítő. Az átk ozza őt. A haramia Micheléje uj filmek közül szokványos átlagai- a20nban máSi mlnt A banditák Ml­kotásokkal találkozunk, mlnt a DE- cheléje. Több szín van az életében. FA Művészet akadályokkal című film- Erős mo tívum a szerelem is, melvet vígjátéka, melyből hiányzik a szel- az 0rgosolói rldegpásztor sohasem lemesség és ötletesség. Átlagfllm érzett, drámai hatása azonban még­Munteanu ro-mán rendező antifasisz- s€m olyan 6rős, mint az előbbi ha­ta tárgy u müve Az igazi vizsga. Az sonl ó tárgyi! filmé. Michele az áru­ember es a természet bensőséges vi- ló kkal és a rend őreivel végez, lllet­szonyát érinti Edward Dmytryk ame- ve aka i. Vé ge zni, de nem fordít fegy­rikai rendező A hegyekben című film- v€r t t^nio földhözragadtak elten, je, melynek Spencer Tracy játéka ad mint az orgosolói Michele. színt. A maga nemében problemati­kus Kazanszkij és Csebotarev szovjet A kétéletü ember rendezők filmje: A kétéltű ember. Amiuol „jACAI m„ nji l mi, Kazanszkij és Csebotarev filmjének Amivel adosok maradtunk sikere volt f l szovjetunióban és si-| Mielőtt rátérnénk A kétéltű ember kere van nálunk is. Ez nem vélet- ( méltatására, nem feledkezhetünk meg len, hisz a fantasztikus tárgyú fii-1 a bratislavai bemu­tató mozik műso­ráról már lekerült, de a többi moziban és a vidéki film­színházakban mo'st játszott két értékes alkotásról. Az egyik Rolf Thiele nyugatnémet ren­dező műve, a Ro­semarie. Történetét nagyon sokan is­merik, hisz a hír­neve már évekkel megelőzte a most bemutatott filmet. Erich Kuby, a for­gatókönyv írója, Jelenet a Rosemarie oímü nyugatnémet filmből, több leleplező an­tifasiszta rádiójáték és színdarab mek mindenkor vonzották az érdek­szerzője nagyszerűen rátapintott az lődőket. Beljajev regényének megfii­élő valóságra, amikor a filmben fel- mesítése modern változatban mégsem vonultatta az „Istenek tanácsát", a sikerült. Nem érte el a kívánt hatást nagy kartellek és konszernek urait a Jóság és a Gonoszság megtestesí­és lerántotta a leplet magánéletük- tése. a film alakjaj eléggé színtele­ről. A hiteles valóságnak megfelelően neik, vértelenek, szinte mozgatott báb­prostituáltat állított a történet köz- figurákként hatnak, hiába vannak pontjába, az ő budoire-jába vezetnek eszményein beállítva. Ihtiander, a hal­a szálak, melybe maga is belebotlik ember és a szerelmes Guttlere meg­és ez életébe kerül. Nyájasan ma- ható története magköimyeztetheti az solygó, ölelkező, s közben egymás- érzékenyebb nézőket, az egyes jele­nak hátulról kést szegező úri csirke- net ek kivitelezése tetszést válthat ki, fogók társasága ez, mely az egész a f n. m mégsem aZj AN LI T JÓ alkotás­társadalom ütőerején rajta tartja ke- nak neveüM>tnén k. Elismerést érdfr zét. A szovjet szeizmikus állomások Is pontosan rögzítették az „első moz­gást", Azonnal jelentették a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájának: „Figyelem! Oj Mexikóban (VSA) robbanás történt!... A koordinátá­kat pontosan kiszámították:... Karlsbad város közelében"* Néhány házikó, azután köröskörül kilométerekre csupa erdőség. Semmi zaj. Csak a szép szál jávorszarvas legelészi a mezei bokrokat, meg a madarak csiripelnek. Az országutaktól jó messzire épül­tek ezek a házikók. Az embereknek és a műszereknek csend kell. Itt mű­ködik a szeizmikus állomás, mely „meghallja" az atomrobbanásokat. Ezér' a csend — elengedhetetlen feltétel. Verőfényes áprilisi reggel értem a szeizmikus állomásra. — Kezdjük egészen elölről —­ajánlkozott Nyikolaj Szaveljevics Makarkin operátor. — Emlékszik még Vernére: Utazás a föld köze­pébe!. .. Az ösvény egy dombhoz vezetett. Beton oromfalán vasajtó A szeizmo­lógusok föld alatti birodalmának be­járata. Nem kell varázsszó, csak bá­torszív, hogy az ember bejusson ide. Igen, ne csodálkozzanak I Nyikolaj Szaveljevicset követve beléptem egy kisebb terembe. A padló közepén acélhálóval fedett köralakú nyílás. Belenéz'.em és szédülni kezdett a fe­jem: igen mélyre vezetett a kútak­na, s lent, valahol nagyon mélyen gyenge fény pislákolt. — Mint látja, keresztülfúrtuk a földgolyót — tréfálkozott Makarkin. — No gyerünk! Elindultunk lefelé a meredek vas­lépcsőkön, melyek annyira hasonlí­tottak a hajölépcsőkre. Tucatnyi lép­csőkar — és sötétség borult ránk. Amint feneket ér'.ünk, félelem fogott el: hogyan jutok ki innen? — Miért nem szerelnek fel lif­tet? -— kérdeztem kísérőmet. Nem lehet. A felvonó zavarná a műszereket. Abszolút nyugalomra van szükség — válaszolta. De miért másztak ilyen mélyre a csendkereső tudósok? Kiderült, hogy a megfigyelés sikere attól függ, milyen alaposan nyugszanak a műszerek. Kemény kőzet kell: ba­zalt, gránit, mészkő, mély tömör masszívumok. Fontos az állandó hő­mérséklet. Itt soha sem ingadozik. Az akna mélyén tágas előcsarnok, néhány ajtó vezet a föld alatti ter­mekbe, a rengésmérő műszerek bi­rodalmába. Beton alapon egymás mellett sorakoznak, üvegbúra alatt. A világ minden tája felé fordulva „hallgatóznak". Ha valahol földren­gés van, vagy kitört a tűzhányó, Il­letve robbanás történt, „Idegesked­ni" kezdenek, elektromos Impulzu­sok „futnak" kábeleken a föld fel­színére. A másik Ilim rendezője az olasz Renato Castellanl. A haramiában visszatért A banditák témáiéhoz: Az elnyomó társadalom földönfutóvá té­rnél azonban Rozovszkij operatőr és a színészek nem annyira művészi, mlnt technikai teljesítménye. L. L. a technika ÍS íjBr foszif Jakovlevics Goncsaruk fölabo­ráns feszülten figyeli a műszereket. lég a Holdon? Szcwjet csillagászok megállapí­tották, hogy a Hold felületének felső rétege hasonnemű porózus anyagból áll. Rádióhullámok se­gítségével azt is megállapították, hogy a Hold felületének egyes részeit jég borítja. Mindeddig is­meretlen asoflban az említett fel­színi rétegek vegyi összetétele és a jég eredete is. Az űrhajósok számára nagyon fontos nemcsak a Hold felülete tulajdonságainak, hanem a jég mennyiségének Is­merete is, mert ez jelentősen be­folyásolja a Hold felületén való leszállás lehetőségeit és az űr­hajó vízzel való ellátását „Feltárok egy titkot. Mi tud­tuk: a tudománi/ lehetővé te­szi, hogy nemzeti eszközökkel is ellenörizhehük a föld alatti nukleáris robbantásokat. Az Egyesült Államokban végre­hajtott föld alatti kísérleteket például a szovjet tudósok és más országok tudósai is ész­lelték." (N. Sz. Hruscsov}­Felmásztunk a napfényre, persze nem ment „egy szuszra". Többször kellett pihenőt tartani. De már sze­rencsésen visszaérkeztünk és itt va­gyunk abban a laboratóriumban, aho­vá az aknából jövő jelzések befut­nak, melyeket a galvano- ós poten­cióméterek görbék formájában gra­fikusan rögzítenek. A falakba beszerelt potenciométe­rek szembenéztek a műszerterem ablakán beszűrődő napfénnyel, nem is „hunyorognak". Élénk színű fes­tékkel róják a görbéket a papírko­rongra. Teljes sötétség kell a impulzusok fényképészeti megörökítéséhez. A műtermekben használt vörös fény melle't nehezen különbözteti meg az ember a műszereket. Eleinte csak fénylő köröket lát. Ezek a „macs­kaszemek" a kollimátorok, az irány­tartók lámpái. A kollimátorokból a fény a galvanométer tükrére esik, innen visszaverődik egy lencsére, mely fényponttá alakítja át a suga­rat, ez az a totl, amely görbéket rajzol a fényérzékeny papírra. így tárják fel a föld mélyén és felszínén észlelt rezgések titkát. Ezen a napon foszif Jakovlevics Goncsaruk főlaboráns volt az ügye­letes. Egyedül kezelte a műszer­komplexumot, helyesebben a műsze­rek kifogástalanul szolgálták őt. Szükség esetén automaták figyel­meztetik az embert, ha valami baj van. — Ma közönséges, nyugodt nap van, — mondta Joszlf Jakovlevics. — Akarja látni a szetzmogrammo­kat? Nem vagyok szakember, de jól megértettem a laboráns magyaráza­tát. Több méter hosszú kidolgozott fényképpapiros-szalagot teregetett ki az asztalon. Nagyon vékony, „rezgő" vonalakból — mikroszeizmekből ál­ló szürke sávok vonultak rajta hosz­szában. — „A Föld állandóan rezeg, ez az óceánok hullámzásának, a légnyo­más változásának, s más okoknak a következménye. Ez bolygónk meg­szokott „lélegzése", s a mikroszeiz­mek ingadozásának erőssége is ál­landó. Ha robbanás történik, az egész kép hirtelen megváltozik. A vonalak elkezdenek nyugtalanul ug­rálni, s felső hajlataikkal belemász­nak a szomszéd vonalakba. Nézze csak, ilyen a szeizmogrammon az Egyesült Államokban végrehajtott egyik robbantás" ... A szovjet szakértők kiismerik ma­gukat ezekben az adatokban. Több megfigyelőéllomás szeizmológiai ész­lelései eredményeinek összessége lehetővé teszi a robbanás színhelyé­nek és időpontjának meghatározá­sát. így tehát a földön vag^ a föld alatt végrehajtott egyetlen rob­bantás sem maradhat titokban a szovjet szeizmológusok előtt. — Napjainkban egyes nyugati Az akna mélyén diplomaták nevetségesen azt hajto­gatják, hogy nem lehet ellenőrizni az atomrobbantásokat — jegyzi meg búcsúzáskor az operátor. — De mennyire lehet! Mi már bebizonyí­tottuk. Békés házikók állnak távol a zajos országiaktól. Nagyon békés embe­rek élnek bennük. A dolgozószobák­ban, az asztalokon olyan bonyolult könyvek között, — mint „A rugal­masságelmélet térbeli feladatai", „A hullám-áttörés korrelációs mód­szere" — egészen egyszerű „földi" könyvek is találhatók, mlnt kerté­szeti, baromfitenyésztési tanácsadó, gyümölcstermesztési naptár, szobadí­szítés stb. A szeizmológusok szabad idejükben kapálgatnak, virágot ül­tetnek, almafát gondoznak. Amikor aztán rájuk kerül az ügyelat, na­gyon figyelmeseknek kell lenniük, Tudniuk kell, miért „sóhajtott" a föld, s meg kell fejtenlük a titkot: „Atomrobbanás történtl" A. TARADANK1N vAz acélnál is szilárdabb A Moszkvai Vegyészetl-Flzlkal Intézet dolgozói Nyikolaj Szemjo­nov akadémikus Irányításával 20 000 kg cm ! nyomássztlárdságű új plasztikus anyagot fejlesztet­tek, amely néhányszor szilárdabb az ötvözött acélnál. Az új plasz­tikus anyag, amelyet rendkívül finom üvegrost tesz szilárddá, ki­válóan alkalmas a könnyű, de ugyanakkor szilárd anyag felhasz­nálását igénylő különféle vázak, elsősorban repülőgépvázak készí­tésére. 24 millió tonna acél A lengyelországi kohóművek dolgozói ez idén 7,7 millió tonna acélt olvasztanak. Lengyelország egy Í6re számított acéltermelése már a 240 kilogrammot is megha­ladja, míg 1938-ban ez mintegy 40 kilogrammot tett ki. Az 1980. évi távlati terv 24 millió tonna acél gyártását irányozza elő. 1862. augusztus 24. Ü] SZÚ 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents