Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-03 / 212. szám, péntek

Vannak képek, melyek soha ki nem törlődnek az ember emlékezetéből. A következő kis történet, ha történetnek mondhatú, nem is olyan régen, múlt év májusának első napjaiban játszódott le, de | o z e t B n r y b a n ma is úg; él, mintha most csöppenne csak bele az események sodrába ... Esteledett... Pedig már kettőkor abbahagyta a munkát az üzemben s a hatos szamot közelíti meg az óra mutatója, mire azt mondhatja, végre otthon vagyok, ebéd helyett akár meg is vacsorázhatok. Szülőfaluja, Skalité — a lengyel ha tár mentén fekvő község — jó messze van Kysucké Nové Mestótól. Vagy negyven kilométernyire. Nem ls lenne olyan „messze", ha nem kellene az összeköttetésre csaknem más-, fél órát várakoznia a őadcai állomáson. , Jozef Bury ezen a májusi napon nem is vette észre az idő múlását. Még rövidnek ts tűnt a várakozás. A vonatban meglm „azon" az egy dolgon törte a fej&. Mit kezdjen az automatikusnak mondott félautomata esztergával? Zökkenve állt meg a vonat... Skalitél Meglátta az ismerős hegyeket. Ejnye, de gyorsan futott ma a vonat! Még hazamenet ls töprengett. Nem hallotta társai beszédét, szavukra csak ümmögött, mintha azt mondaná, na, jól van ... Csak a friss tavaszt szél ' simogatását érezte, jólesett ez a simogatás, ha csak egy röpke pillanatig is tartott. A hegyeket bejáró szél fürge, mint a gondolat ... De az én gondolatom olyan ma, mint a vén szipirtyó, aki alig tud elcammogni helyéről — düny-, nyögte magában Bury. S ez, az agyára nehezedett gondolat otthon ls fogva tartotta. Még saját magán gúnyolódott, hogy úgy ül a székhez cövekelten, mintha mozdulni nem akaró vén szipirtyó lenne... A konyhában ült. Előtte, az asztalon papírlap fehérlett és ceruzájával értelmetlen vonalakat huzigált... Hiába. A gondolat nem tud testet ölteni. Még nem tud... Csak azt tudja, valamit tenni kell. Az automatagép így nem jő. Gyakran kiesik a termelésből, sokat kell javítgatni. A klasszikusnak tartott légnyomásos rögzítést valami mással kellene helyettesíteni Valami mással... Csörömpölést hall. Felkapja fejét. Talán most rájött volna a megoldás nyitjára, de a gondolat megijedt a csőrömpöléstől, megbújt valahol... Bury kinézett a tárt ajtón. A felesége jött, kezében vödörrel Mögötte két- és féléves kislánya ugrándozott. Az asszony megáll a küszöbön és elké-. pedve néz urára. — Nincs más dolgod?! — förmed a férjére. — Megállj, megírom abba a gyárba, hogy milyen férjem van. Ahelyett, hogy segítene, csak a fejét vakarja az asztal mellett... — Hagyd, asszony ... Te még nem voltál a gyárban Nem tudod, milyen ott a munka — Egyszer elvihetnél magaddal — fordította tréfára a szót az asszony, s még mondani akart valamit, de az ura a szavába vágott. — El is viszlek! — mondta gyorsan Bury. — Még csak az kéne, nem hoznál te engem onnan vissza ... — Szép új lakást kapnánk, nem messze az állomástól . . Már kettő után otthon lehetnék .. — Most Is kettő után jársz haza ugratta az asszony a férjét. — De ott tanulhatnék, iskolába járhatnék ... Az asszony megelégelte a rábeszélést. — A hegyeket Itt nem hagyom — mondotta — Itt születtem ... — Ott ls vannak hegyek ... — Azok nem olyanok. Ezek nagyobb hegyek . . És ki dolgozna itt a földeken, ha mindenki elköltözne a faluból?! Azt gondci'.)d. hogy te abban a füstös gyárban megéred a száztíz évet, mint nagyapád?l örülj, hogy este itt friss levegőt szívhatsz! J

ozef Bury már azt sem tudta, mire gondoljon. Az újítás gondolata végképp kirepült az agyából A nagyapjába „kapaszkodott", aki egy évvel azelőtt halt meg Egész életét friss levegőn, az erdőben '.öltötte. zsindelyt készítet!. Az éltette . De kinek kell ma zsindely? Talán ez vitte őt a sírba Aztán Kysucké Nové Mestóra gondolt, az Üzem új lakótelepére Ha ott lakna, ss'énként az iskola padjában ülhetne, mint sok társa, és tanulhatna Még fiatal, harminchárom éves . Ha többet tudna, talán már rá is lött volna arra, mit kellene javítani azon az au'omatagépen De miért nem jönnek rá a mérnökök?l Ö törje ezen a fejét, az egyszerű géplakatos?! Hányszor mondták neki, tanulhatna Így ls Hogyan? Csak éjfél után térhetne akkor haza és félötkor már az állomásra kell sietnie, hogy el ne késsen a reggeli műszakról... Most megint megkörnyékezte őt az újítás gondolata. De csak egy pillanatra. Az asszonyra tekintett, és máris arra gondolt, a felesége nem hagyja nyugodtan ülni. Egyszer bizony rábeszéli őt, és beviszi a gyárba, hadd lássa, hol dolgozik, hogy amit végez, az nem olyan könnyű munka, mint a hegyoldalakon a krumplikapálás. De ezt a munkát is el xell valakinek végezni. És ki segítsen az asszonynak, ha nem ő, a férje! Hogy ls mondta az aszszony? Ki dolgozna itt a földeken, ha decskékhez Az országút mellett épülnek az új házak. Azelőtt a kicsiny réten rúgták a rongylabdát, most már sportpályájuk is van. Azelőtt nem nézhettek filme' a faluban, most már mozijuk is van. Épül az új, emeletes iskola és a kultúrház ls. Hát hogy menjen el innen az ember, amikor Itt ls vonzóvá válik az élet?l De mindennap csaknem nvo'ivan kilométert utazni, az mégiscsak sok! De olyan jó még a vonat ablakából is nézni a szép hegyeket! Akkor meg miért mondta az asszonynak, hogy jobb lenne az új gyári lakásokban lakni? Miért is mondta?! Csak most Jut az eszébe az az automatagép, melyet tökéletesíteni kellene Ha a Kysuca menti városban rakna, akkor — Hát erre hogy Jött rá? — kérdezték. — Magam sem tudom — felelte őszintén Bury. Fontos, hogy rájött. A mérnök és a technikus belemélyedt az újítás tanulmányozásába. Itt és ott tökéletesítést ajánlottak, tgy öltött végleges testet Jozef Bury gondolata, újítása. Gottwaldovból ls eljöttek a gép szerkesztői, azok is lónak, hasznosnak találták Bury újítását. Az elvtársak meg számolni kezdtek. Az évi megtakarítás 198 ezer koronát tesz ki! A

ki egyszer eljegyezte magát az újítás gondolatával, az nem !ud tőle megválni, akárcsak a hű ós jó feleségtől . Nem folyt el -x>k víz a Kysucában, mire az első újítást követte a második. GONDOLKODNI KELL >'SSS/S//SS/SS/SSfSSSSS'SSS//SSSSSSSSrS/SfSSSSSSSSSfff/SSSf/SSSSSSS/-'S/.'/S/SSSSS/SS.'SSSSSSSSSSSSSS.tJ/SSS>

1 eljárhatna az ssti iskolába így előbb kiismerné magát a gép szerkezetében De így is meg Kell valósítania tervét! Ha a mérnökök nem jöttek rá, akkor .. Ö, mily nehéz is KÍmondanil Akkor maid ő, a géplakatos.. De hogyan? Mikor? Sohanapján! Álom az egészI Még az asszony A múlt év őszén történt. A revo!veiesztergán dolgozó munkatársainak tette könvehbé a munkát. Fgy művelet helyett most egyszerre három művelete; végezhetnek . Decemberben jelentkezett harmadak úiításával. A csapágvesészék megmunkálásánál bepiszkolódnak a csészék A munkások kesz: íís kézzel tisztítják öh-et. Ez sok időt rabol el. Aztán levpgővel próbálkoztak. Ez Dudincében is győzött az új Elsők akarnak lenni az eladásban .iJÉÉ^P A zvoleni járásban levő dudincei EFSZ-t is az vezérli, hogy minél [gyorsabban befejezzék az aratást. jozef Bury a félautomata esztergagép előtt. (Jozef Miko felvétele) mindenki elköltözne a faluból?1 Talán ő, Jozef Bury, könnyű szívvel hagyná itt Skalitét, a hosszú völgy-, ben tizennégy kilométernyire is szétterpeszkedő falut, a szétszórt hegyi településeket, a köves földet, melyet oly nehéz megművelni, melyen csak krumpli és zab terem ... A szívéből szakítanának kl egy darabot, ha egyszer neki innen el kellene menni. Ma már más itt az élet, mint volt valamikor. Ez is marasztalja az embert... De ha mégis rászánná magát i.. Kár erre gondol-; ni. Az asszony itt nem hagyja a he-: gyeket. Talán majd a gyermekei... Gyermekei? Csak egy kislányuk van. De már „betervezték" a fiút is... Űk is heten voltak testvérek, de csak ketten maradtak a faluban. A többiek szétszéledtek. És egyikük sem választotta apjuk hivatását, egyikük sem akart pályamunkás lenni a vasútnál. Skalítén pedig- ez hagyomány volt. Hagyomány a vasút története óta. Ott dolgozott a legtöbb falusi. Savanyú káposzta, meg krumpli volt az eledelük. Egy faházban meg három-négy család is lakott. (Az apja most is faházban lakik, a régiben. Már nyugdíjban van. Azt mondja, ott akar „megöregedni"...) És aztán beköszöntött az új élet, ezerkilencszáznegyvenöt tavasza... Egyszerre szertefoszlott a hagyomány, akár a rossz álom. Azok a fiatalok, akik azelőtt röghöz kötötten éltek a faluban, mert nem kaptak máshol munkát, hacsak nem szegődtek el drótosnak, azok fogták a vándorbotot, ós ki Itt, kl ott keresett és talált munkát. A fiatal Jožo Bury Ostravára ment, és a Vítkovicei Vasgyárban elsajátította a géplakatost szakmát. Későbben, amikor meghallotta, hogy a Kysucké Nové Mestón épült új gyárban megkezdődött a munka, átpártolt a Kysuca vidéki gyárba Aztán megnősült. Otthagyta a családi faházat és az asszonyék új kőházába költözött... Bizony, megváltozott az élet a faluban. Már nem építkeznek szanaszét, mint a múltban tették, csak hogy közelebb legyen a viskó a köves föl ls elriasz^a tőle a gondolatot, azt mondia. riincs más dolgod?! Majd reggel a vonatban. Ott nem fog az asszony zavarni. A pajtások meg hadd kártyázzanak, én majd... R

eggel, amikor a karbantaríómühelvberi ott állt a generáljavításra hozott féiautomata esztergagép mellett, eszébe jutott minden, amit a gépről mondtak a munkások. A csapágycsészéket esztergálják ezzel. Egyszerre öt műveletet végez a gép A kláštereci testvérüzemből nemrég új, automatikus műveietirányítószerkezetet kaptak, melyet akkor szerelnek a gépre, amikor generáljavitásra adják. Eddig kézzel rakták a gépbe a megmunkálásra szánt csapágyszékeket. Most csak meg kell tölteni a szerkezet ,,raktárát" s az automatikusan tölti a gépet Ez jó dolog Csak az a baj, hogy az automatagép légnyomásos, légrögzítő berendezése gyakran csődöt mond, csak fújja a levegőt, de nem fogja a munkadarabot. Nemegyszer beszenynyeződik a levegő, valahonnét víz kerül bele, ez is akadályozza a munkát Ezt a légrögzítést, a „légtengelyeket" kellene mással helyettesíteni! Akkor nem kellene annyit javítani a gépet, több csapágycsészét készíthetnének, több lenne a golyóscsapágy. Ebből pedig sok kell, mert ezeken a golyókon gördül a technikai A kommunisták Is mindig azt mondják: újítsatok, elvtársak! ...Én még nem vagyok kommunista — gondolja Jozef Burv. De a kommunisták hozzá is szólnak, azt mondják: az új technika nemcsak a pártszervezet ügye, hanem az üzem valamennyi dolgozójáé. Ezt mondják minden gyűlésen ... Há' újíts, Bury, itt áll előtted a gép ... Kiszereli a légrögzítő-berendezést és félreteszi. Az előkészített új „légtengelyek" beszerelésére nem is gondol. Egyszerre gondolat villan át agyán, oly hirtelen, váratlanul, mintha mennykő csapott volna az agyába. Mi történne, ha a sűrített levegőhöz hasonló erejű, vagy még nagyobb erejű engedő-rögzítő rugóval helyettesíteném a légrögzítést?! Nem sokat teketóriázott. Még aznap elkészítette az új berendezést és másnap kipróbálta. Jó volt. Működött!!! A konstrukciós irodába sietett és hívta a mérnököt, nézze csak meg, jó lesz-e az új berendezés? Hlaváč mérnök és Vychodil technikus csodálkozva néztek Buryra. y Am int Ján Ambróz, a szövetkezet elmeg drága volt, sok levegőt fogvasz-» noke mondotta, tottak. Megbízták a részleg karban- J gozták ki tartóit. old;ak meg ezt a kérdést. Az $ szervezési egvik karbantartó, Ätefan $ufy bizalommal lordul! Bury hoz. Hogvan oldaná meg ő ezt a feladatot? Bury néhány napig gondolkodott s aztán ezze'i állt Šuty elé: — Megelégednél ezzel? — kérdezte és elmagyarázta ötletét. így csak a szükséges levegőmennyiséget fogyasztanák. Šutynak tetszett Bury gondolaia s együtt elkészítették az új berendezést. — Ez mind tavaly történt — mondom —, az idén abbahagyta az újítást? — Mindig akad újítani való — mosolyodik el szerényen Bury. — Van most is egy újításom, csak arra várok, hogy megtudjam, hogyan válik be. Most próbálják ki... A köszörűgépen, amikor új munkadarabok megmunkálását vezetik be, a dokumentáció új tartószerkezet elkészítését írja elő Ez pedig két fiúnak tizennégy napi munkájába kerül. Kár annyi drága órát elfecsérelni, amikor — egy kis módosítással — a régi tartószerkezetet is felhasználhatjuk... Megcsináltam, most próbáljáK kl... Csak most látom, mit jelent az, ha gondolkodik a munkásember. Ha azon gondolkodik, hogyan is lehetne valami jobb? E

z a lényeg. Gondolkodni kell... így mondja Jozef Bury. Szerény ember. Nem dicsekszik sikereivel. Pedig nagy szó az, ha valakit a legjobb munkásújítónak tartanak ez üzemben! Ű mindenre csak azt mondja: gondolkodni kell! S hogy jobban „ménjén" ez a gondolkodás, valamiképp, még maga sem tudja hogyan, rá kellene az asszonyt bírni a költözködésre. Jobb volna itt a városban lakni Iskolába is járhatna... Ez talán nagyobb fejtörést okoz neki, mint az automatagép tökéletesítése. Érzem, Burynak sikerülni fog ezt a gondolatát is valóra váltania. De ez olyan újítási javaslat lesz, melyet nem nyújt be az üzem vezetőinek. Ezt csak a feleségének árulhatja el. Igen ám, de az is fogas kérdés lesz, hogyan valósítja meg ötletét, hogyan vegye rá a feleségét. Ennek megoldását azonban bízzuk csak rájuk. Ez már kettőjük ügye ... Nein ís annyira kettőjük ügye. Ilyen embernek teljesen a gyárnak kell élnie. Segítsenek az elvtársak ls Bury feleségének meggyőzésében. PETRŰCI BÁLINT Lelkiismeretességből jelesre vizsgázott L

ángot vetett a júliusi hőség, egy tenyérnyi felhő sem járta az egét. Néha ugyan szél lebbent, de az ts perzselt s hordta a fürdőzők szemébe a forró homokot. A patlncei fürdő, mint mindig, most ts megtelt vendégekkel. Egyszer csak valami kiabálás támadt, rosszul lett valaki. Orvos kellene Orvos a szomszéd községben, lián van, 7—8 km távolságra Patincétől. Gyorsan, telefonálni kell a HNB irodájából, amit egy motorkerékpáros fiatalember elintéz... # A kavat Bögf bácsi lett rosszul, akt bizony már 82 éves és egy-két hetet Patincén nyaral. Most hangtalanul mozog a szája, mondani akarna valamit, de nem tud szólni... Tíz perc múlva megérkezett az orvos .. . Talán az ebédjét kellett félbeszakítania, amikor megszólalt a telefon ... Jött, hívta a kötelesség. Azonnal nekifogott a vizsgálatnak ... A szívvel van baj. Megviselte a 82 esztendő .). . — Ne féljen, bácsikám, még nem halunk meg — mondja nevetve a doktor, s barátságos mosolya, udvarias biztatása máris bizalmat, erőt ad a betegnek s ő is mosolyogni próbál. Majd segít a betegnek és öltöztetni kezdi. Amint a zokniját hüzea, megszólal mellettem, egy asszonyka: — Mondja fiatalember, kl ez az aranyos doktor úr? Váratlanul ért a kérdés, hirtelen valami melegség járta át a szívemet s büszkén adtam meg a választ: — Ziman jános doktor, a ml körzeti orvosunk, aki járási nemzeti bizottsági tag is. Ezt nemcsak mondtam, hanem igazán hittem ts, hogy a mi orvosunk. Szerettem volna melegen megrázni a kezét és megköszönni neki Bőgi bácsi nevében ts lelkiismeretes munkáját, de erre nem volt idő, s talán nem ls tett semmi rendkívülit. Orvos, aki lelkiismeretesen végezte munkáját s ezzel talán egy életet mentett meg. jó pár éve ismerem Ziman doktort, de úgy éreztem, ebben a pillanatban ismertem meg igazán. Mikor betették a beteget a mentőautóba, az idegen asj.szonyka még egyszer megjegyezte: — Igazán áldott )ó ember ez az orvos! S én még hozzátettem: — A ml orvosunk. Mint mindig, most ( ls jelesre vizsgázott. KOVÁCS JÁNOS, Patince ennek alapján dola nyári munkák politikaitervét is. E jelszó alapján kötelezettséget vállaltak, hogy a gabona szerződéses eladását az idén az cisók között teljesítik a járásban! A tizenkét traktorosból álló komplexbrigád jói ismerte feladatait. Elsősorban arra törekedtek, hogy az aratást minél előbb és veszteség nélkül elvégezzék. Az aratógépeket Ján Troppa ós Pavel Greno javítómunkások segítségével mind alaposan idejébsn megjavították. A traktorosok azt tervezték, hogy a gabonát 70 hektáron kétmenetes módszerrel aratják le. A helyzet elemzése alapján, amikor felosztották a munkákat az egyes dolgozók és gépek között, megváltoztatták az eredeti tervet ós 120 hektárról takarítják be kétmenetesen a gabonát. Négy kévekötőgéppel csak a lankákon aratnak, ott, ahol alávetés van, tehát azokon a helyeken, ahol kombáinnal nem érnének el jó eredményt. A terv módosítása sok előnnyel járt. Lehetővé tette munkaerők megtakarítását a cséplőgépeknél, a kévehordásnál. De elsősorban biztosította a betakarítás idejének lerövidítését. Ezenkívül idejében' el kell végezni a tarlóhántást 140 hektáron és 20 hektárt be kell vetni tarlókeverékekkel. Ahhoz, hogy a gabona felvásárlását elsőként teljesíthessék a járásban, pontosan meg kellett szabni a munkák elvégzésének határidejét. Az eredetileg 12 munkanapra tervezett betakarítást 10 napra csökkentették. A kévekötőkkel aratott gabona cséplését augusztus 16-ig, a tarlóhántást ugyancsak augusztus 16-ig, a tarlókeverékek vetését pedig augusztus 3-ig akarják elvégezni. Aztán hozzáláttak a munkához. Először az őszi árpát aratták. Balogh Ferenc traktoros, Géza fiával 4,5 hektár területen hamar elvégezte az aratást. Ezután az őszi árpára és a búzára került a sor. Három nappal később pedig kivonult a tarlóra a kombájn is, hogy kicsépelje a rendre vágott gabonát. Az egyik tagon Balogh Ferenc a búzát vágta rendre, egy másikon Július Ďurička segítőjével (Valéria lányával) kévekötővel aratta a búzát, Ladislav Zlesík traktoros pedig egy másik táblán Super 35-ösével a tarlót szántotta. A legmozgalmasabb élet a Kopanice nevű dűlőben volt, ahol a szép rendre vágott búzát Emil Pavelka (1 kép J csépelte kombájnjával. Forró nap volt, az emberekről csak úgy ömlött a veríték, de a munka szünet nélkül haladt. Pavelka segédjének, Dusán Bohovicnek elég dolgot adott, hogy felügyeljen a szalmaprésre és a zsákba csurgó gabonára. Hamarosan pótkocsikra rakták a gabonával teli zsákokat s a férfiak szeme örönjtől ragyogott. (2. kép) E napon a dudincei szövetkezetesek a felvásárlási raktárakba szállították az első búzával megrakott pótkocsikat. JOZEF SLUKA. 0] SZŐ 4 * 1962. augusztus 5.