Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-20 / 229. szám, hétfő

Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Az MSZMP KB kongresszusi irányelvei I a törvénysértő perek lezárásáról Határozat A Népszabadság közli, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1962. augusztas 14—16-án bővített ülést tartott. Az ülésen • Központi Bi­zottság tagjain kívül tanácskozási jog­gal részt vettek:, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a budapesti kerületi pártbi­zottságok titkárai, és más meghívottak. A Központi Bizottság ülésén Kádár János elvtárs bevezető előadása után megvitatták a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának kong­resszusi Irányelveit. Marosán György elvtárs előterjesztette és ismertette a szervezeti szabályzat módosítására vo­natkozó tervezetet. BIszku Béla, elvtárs előterjesztette és ismertette a kiküldött bízottság jelentését és javaslatait a sze­mélyi kultusz éveiben a munkásmozgal­mi emberek ellen koholt vádak alapján indított törvénysértő perek lezárásáról. A Központi Biiottság beható vita után — amelynek során negyvenen szólaltak (el — mindhárom előterjesztést egyhan­gúlag elfogadta. A Központi Bizottság Kiss Károly elv­társat — egyéb .tisztségeinek érintetle­nül hagyása mellett — a Politikai Bi­zottságból visszahívta, mert még mindig nem látja világosan az 1956 előtti Köz­ponti Ellenőrző Bizottság helytelen gya­korlatát és nem ismeri fel abban saját felelősségét. • • • A Népszabadság vasárnapi számában közölte, az MSZMP KB-nak az ez év no­vemberében sorrakerülő VIII. pártkong­resszussal kapcsolatos irányelveit. A Központi Bizottság kijelentheti — áll az irányelvek bevezető részében —, hogy híven követte a VII. kongresszuson meghatározott politikát s alapjában vég­rehajtotta a kijelölt feladatokat. Az irányelvek hét fejezetből állnak. Az első a nemzetközi helyzetet s a ma­gyar külpolitika fő elveit elemzi. Az MSZMP helyesli s tevékenységében ér­vényre juttatja az SZKP XX. kongresz­szusán meghirdetett elveket, amelyeket a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai értekezletein elfo­gadott dokumentumok megerősítettek, a XXII. kongresszus s a Szovjetunió Kommunista Pártja új programja tovább fejlesztett. Az Irányelvek Jelentős része elemzi, a gazdasági-építőmunkával kapcsolatos feladatokat Magyarország gazdasága egészségesen fejlődik és népgazdasági * tervei reálisak. A Központi Bizottság rámutat, hogy a szocialista országok életében, mily nagy szerepet tölt be a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának tevékeny­sége. Az Irányelvek ötödik fejezete Magyar­ország kulturális fejlődését ismerteti s az e téren elért sikereket, valamint fel­adatokat. A hatodik fejezet a párt fej­lődésével kapcsolatos kérdésekkel fog­lalkozik. A párt véget vetett a személyi kul­tusznak, megújhodott és ismét elnyerte a nép bizalmát s támogatását, leleplez­te a revizionisták árulását, megszilárdí­totta a marxi—lenini egységét. Az irányelvek befejező része hangsú­lyozza, hogy az MSZMP a nemzetközi kommunista mozgalom szerves része, és a proletár nemzetköziség eszméihez iga­zodik. Az MSZMP meggyőződése, hogy a lenini politika következetes érvényre juttatásával Magyarország népe is — éppúgy mint a Szovjetunióé — történel­mileg rövid időn belül megkezdi a kom­munista társadalom építését. Az MSZMP KB határozata „a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi em­berek ellen Indított törvénysértő perek lezárásáról" leszögezi a szocialista tör­vényességi sértő perek alapvető okait és körülményeit. A határozat magálla­pltja, hogy a munkásmozgalmi emberek elleni perek a személyi kultusz meg­nyilvánulásai voltak. A Központi Bizottságnak rendelkezé­sére állnak olyan adatok, amelyek be­bizonyítják, hogy a politikai perek so­rán felhozott számos alaptalan vádat Rákosi személyesen eszelte ki. Súlyos­bítja Rákosi felelősségét, hogy alaptalan gyanúsításait más testvérpártok tagjaira és vezetőire is kiterjesztette, s ezzel mérhetetlen károkat okozott. Súlyos felelősség terheli Gerő Ernőt is, aki 1953 után belügyminiszter volt és része van benne, hogy az ártatlanul börtönbe zárt emberek kiengedése és rehabilitálása elhúzódott, több száz ár­tatlan internált ember rehabilitása sok éven át nem történt meg. Felelősség terheli az Államvédelmi Hatőság, a bel­ügy, az ügyészség és bíróság volt ve­zetőit. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy az ártatlanul elítélt és meghulcolt személyeket teljesen rehabilitálja, ki­zárja a párt soraibői az eddig pártjogai gyakorlásától felfüggesztett Rákosi Má­tyást, Gerő Ernőt, a bíróság, belügy, az ügyészség 17 volt dolgozóját, valamint 6 további frakcióst. Olyan személyek, akik részt vettek a törvénysértő perek­ben nem dolgozhatnak a belügyminisz­térium, az ügyészség és bíróság szer­veiben. LONDONI TUDÓSÍTÁSUNK Diákszövetség kongresszusa N. Sz. Hruscsov üzenete a kongresszushoz Leningrád (CTK) — „Béke, esime­közösség, nemzeti függetlenség 6s a közművelődés demokratizálása" — jel­szó jegyében kezdődött meg ünnepélyes külsőségek között Leningrádban a Nemzetközi Diákszövetség VII. kong­resszusa, amelyet Jiíí Pelikán, a szö­vetség elnöke nyitott meg. Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke a Nemzetközi diákszövetség kong­resszusának üzenetet küldött és sok sikert kívánt munkájához. Az üzenetet \yiklta Szergejevics Hruscsov nevében Vjacseszlav Kocsemaszov olvasta fel a kongresszuson. N. Sz. Hruscsov üzenetében hangsú­lyozza, hogy „ma már teljesen lehet­séges, hogy bolygónkról eltűnjenek az éhínségek és a betegségek. Lehetséges, hogy a Föld minden kincse s a világ­űr is az embert, boldogságát és jó­létét szolgálja". Az e magasztos cél felé vezető úton azonban akadályokat gördítenek elénk a reakciósok s a háború hívei, akik nukleáris katasztrófába akarják sodor­ni az emberiséget." „Rendkívül nagy jelentőségű, hogy a diákok világszerte aktívan vegyenek részt a nemzetek e lelkes küzdelmé­ben. Önöktől, fiatal emberektől és ak­ciőegységüktől függ, hogy az embe­riség megszabaduljon a pusztító világ­háború veszélyétől". / A Vosztok típusú űrhajó tökéletesen megbízható, minden körülmények között leszá I Ihat Ujabb részletek az űrhajóról Mind több érdekes részlet lát napvilágot a szovjet sajtóban, hang­zik el a szovjet rádióban Nyikolajev és Popovics űrutazásáról, a Vosz­tok 3 és a Vosztok 4 szerkezetéről. Kari Gilzin professzor, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának munkatársa például az űrhajó né­hány érdekes adatáról nyilatkozott a moszkvai rádiónak. Elmondotta: a mostani repülések ismételten bebi­zonyították, hogy megbízható, ké­nyelmes űrhajó áll rendelkezésre a Föld körüli pályán történő uta­zásokhoz. Ez az űrhajó rendkívül gondosan megszerkesztett eszköz, bármilyen helyzetben bejuthat a légkör sűrű rétegeibe anélkül, hogy a felizzás, elégés veszélye fenyeget­né. tgy nem csupán abban az eset­ben juthat be a sűrű rétegekbe, ha a védőburokkal ellátott orra van elől. A Mercury típusú amerikai űrha­jók visszatérését például megnehezí­ti az a körülmény, hogy csupán az űrhajó orra van ellátva olyan védő­burokkal, amely mentesíti a feliz­zástól. Gilzin professzor arról is beszá­molt, hogy akkor sem történt volna semmiféle katasztrófa, ha az űrha­jó irányítás-technikai berendezései használhatatlanná válnak. Az űrhajó mindenképpen szerencsésen elérte volna a Földet, mert röppályáját úgy választották ki, hogy mintegy 5—12 napos repülés után természe­tes úton fékeződjön az atmoszférá­ban, és így jusson el a Föld felszí­nére. Az űrhajóban megfelelő meny­nyiségű élelmiszertartalék volt — több mint 10 napig biztosította vol­na az űrhajósok ellátását. A leve­gőregeneráló berendezések is lehe­tővé tették volna az ilyen leszállást. Az űrhajósok „étlapjával" kapcso­latban, Olga iMolcsanova professzor, a Szovjet Orvostudományi Akadémia levelező tagja elmondotta: A ko­rábbi űrrepülések, valamint a nagy magasságban repült pilóták tapaszta­latai alapján például megállapítot­ták, hogy a nagy magasságban nem kellemes túl édes ételeket fogyasz­tani. Ezért az élelmiszereknek ehy­hén savanyú ízt adtak. Mint már ismert, Nyikolajev és Popovics tu­busos zselé, illetve pép mellett, földi módra elkészített ételeket is fogyasztott. KOMMENTÁRUNK Kambodzsa ismét a provokációk kereszttüzében A Kambodzsai Királyság kor­mányfője múlt héten két eset­ben is magához kérette a külföldi lapok tudósítóit. Sihanuk herceg kö­zölte a világ közvéleményével, hogy Kambodzsát veszélyeztetik kardcsör­tető szomszédai. Thaiföldi katonai alakulatok egyre mélyebbre hatol­nak be a Kambodzsai Királyság te­rületére. Legújabb hírek szerint a thaiföldi hadsereg két osztaga — a legalapvetőbb nemzetközi elvekkel, szokásokkal ellentétben — jelenleg a békeszerető, semleges Kambodzsa területén tartózkodik. Thaiföldi és dél-vietnami provoká­torok már 1957 óta nyugtalanítják e nem nagy királyság lakosságát. A dél-vietnami és thaiföldi repülő­gépek gyakran behatolnak Kambod­zsa légiterébe és nem egy esetben békés kambodzsai polgárok halálát okozták 1. A thaiföldi és dél-vietna­mi hatóságok már évek óta lehetővé teszik, hogy a hazaáruló, hazájukat cserben hagyó kambodzsai szökevé­nyek az említett két ország terüle­tén szervezkedjenek és fegyveres egységeket alakítsanak. Nem titok az sem, hogy ezek a hazaárulók Amerikából kapott dollárokból él­nek. , Már többször bebizonyult, miért kerü! sor ezekre a Kambodzsa elle­ni gyalázatos provokációkra. Azért, mert a királyság kormánya Norodom Sihanuk herceg vezetésével bátran és következetesen semleges politi­kát folytat. Az USA utasításalt telje­sítő SEATO agresszív tömb már évek óta nem ismeri el, hogy Kam­bodzsának, mint független állam­nak joga van annak eldöntésére, mi­lyen legyen külpolitikájának az irányvonala. Ezzel magyarázható, hogy Sarith Thanarath és Ngo Dinh Diem diktátoroknak egyre gyakrab­ban kell betölteniük a háborús gyúj­togatók szerepét. A háborús légkör mesterséges előidézésének az a cél­ja, hogy a „rakoncátlan" Kambod­zsának inába szálljon a bátorsága, térdre kényszerüljön, vagyis mond­jon le semlegességéről, s a SEATO­tömb „védelméért" könyörögjön. H ála a Sihanuk-kormány meg­fontolt, józan politikájának, valamint a szocialista és az el nem kötelezett országok támogatásának, mindeddig sikerült a fenyegető fegy­veres összetűzés veszélyének elhá­rítása. A legújabb provokációk azon­ban némileg más jellegűek, mint az előzőek. Feltűnő ugyanis, hogy a Kambodzsa elleni provokációk újabb sorozatának időrendje gyanúsan megközelítette a laoszi probléma megoldásának napjait. Most, amikor végül sikerült Laoszban eloltani a délkelet-ázsiai tűzfészket, a SEATO tagállamai megkísérlik, hogy másutt lobbantsák lángra a háború tüzét. Az agresszorok most Kambodzsára összpontosítják erejüket. Magától ér­tetődően senki sem kételkedik ab­ban, hogy az USA „bátorítása" nél­kül Dél-Vietnam és Thaiföld nem ragadtatta volna el magát a már említett arcátlan provokációkra. Az is egyre nyilvánvalóbb, miért állomásoznak még mindig Thaiföl­dön az USA 7. hajórajának száraz­földi és repülőegységei. Nemcsak az a feladatuk, hogy bonyolultabbá te­gyék a laoszi helyzetet, s az adott pillanatban vérbe fojtsák az áruló Sarith Thanarath diktátor zsarno­koskodása ellen lázadozó nép moz­galmát, hanem a békeszerető Kam­bodzsát is „kordában" kell tarta­nluk. Ezek az újabb kalandok azon­ban ismét rábizonyítják az USÁ-ra, milyen valóban a sokat hangoztatott „békeszeretete". Sihanuk herceg már felkérte a nagyhatalmakat, tegyenek lépéseket a kambodzsai helyzet megoldására. Legújabban azt is közölte, hogy ja­vaslatot terjeszt a genfi értekezlet résztvevői elé. Szükségesnek tartja ugyanis, hogy ismét ülésezzenek és Kambodzsa semlegessége és területi sérthetetlensége érdekében fogana­tosítsanak nemzetközi érvényű, biz­tonságszavazó intézkedéseket. A z embereknek általában az a véleményük, hogy ha bizonyos eseirtények túlgyorsan ismétlődnek, akkor megszokottá válnak és sen­ki sem érdeklődik irántuk. Ezt ter­mészetesen nem állíthatjuk a hábo­rús provokációkról. Minél gyako­riabbak és veszélyesebbek, annál inkább elítélik őket a világ béke­szerető nemzetei. Erre figyelmezte­tett nemrég a moszkvai Pravda is: „Azoknak, akik a tűzzel játszanak, ne'm szabad elfelejteniük hogy Kam­bodzsának is vannak hű barátai, akik nem hagyják el szerencsétlen helyzetében!" K. P. népe összefog a nemzeti árulás ellen A brit kormány tanácstalanul néz a brüsszeli „maratoni tárgyalások" folytatása elé A holtpontra Jutott brüsszeli tárgyalások Nagy-Britanniá­nak a Közös Piachoz való csatla­kozásáról a legsúlyosabb válságba sodorták Macmillan kormányát. A miniszterelnök ugyanis Kockára •tette politikai karrierjét azzal az ígérettel., hogy Brüsszelben enged­ményeket csikar ki a „hatoktól" a Brit Nemzetközösség mezőgazdasá­gi kivitelének kérdésében. Ez a terve Brüsszelben a „hatok" ma­kacsságán megbukott. Az idő is a kormány ellen dolgo­zik. Egyre növekszik a közvéle­mény követelése, hogy írják ki az általános választásokat még mie­lőtt a kormány lemondana. A kon­zervatív miniszterek is attól tarta­nak, hogy minél hosszabbra húzód­nak a brüsszeli tárgyalások, annál nagyobb mértékben növekszik az ellenzék és az ellenállás a kormány politikájával szemben. A Times is kénytelen beismerni, hogy a kudarcot már aligha lehet jóvátenni, és igen csekélyek a kilá­tások arra, hogy valamilyen manő­verezéssel kiláboljanak a kilátásta­lan helyzetből. Mindennek ellenére Macmillan egyre azt hangoztatja, hogy keresz­tül viszi akaratát. A Közös Piac államainak miniszterei — úgy hír­lik — egy de Gaulle—Macmillan találkozó lehetőségét mérlegelik. Macmillan talán ettől reméli tervei keresztülvitelét. Csakhogy az angol nép tudatában van annak, hogy Nagy-Britanniának sok millió fontjába kerülne a Közös Piachoz való csatlakozás, s ennek elsősorban a dolgozók innák meg a levét. Hiszen az adóteher, a me­zőgazdasági cikkek vámmentes be­hozatalának megszüntetése a Nem­zetközösség országaiból az alapvető élelmiszerek árának további emel­kedését jelentené. Az emberek tud­ják, hogy a csatlakozásnak katonai és politikai következményei is lesz­nek, hogy Anglia függő helyzetbe kerül a Párizs—Bonn tengelytől. Hiá­ba hitegeti Macmillan a népet, hogy belátásra bírja Franciaországot. Az angolok tudják, hogy mint Francia­ország, úgy a többi Közös Piac-beli ország burzsoáziájának ls alapvető érdeke nem engedni a Brit Nemzet­közösségből folyó behozatal kérdé­sében, s ezt a „hatok" kormányai nem is titkolják. Még Butler angol miniszter is beismerte, hogv a „hatok" részéről szó sem lehet sem­miféle engedékenységről. A jelenlegi helyzet az, hogy az angol kormánynak semmilyen konk­rét javaslata nincs, amelyet a nem­zetközösségi miniszterelnökök lon­doni szeptember 10-én kezdődő ér­tekezletén előterjeszthetne. Ugyan­csak teljesen tanácstalanul tekint a kormány a brüsszeli tárgyalások folytatása elé. Ezzel szemben újabb erők moz­dultak meg a Közös Piacban való tagság ellen. Többek között a be­folyásos „Farmerek Szervezete" ls elítéli a kormányt és figyelmezteti, hogy eddigi árpolitikája a vaj, a tojás, baromfi, sertéshús és a tej drágulását vonja maga után. A na­pilapok közvéleménykutató rovatai kimutatják, hogy a lakosságnak 60 százaléka a Közös Piac ellen "fog­lal állást. Még Attlee volt minisz­terelnök is kifejezte az irányú ké­telyeit, hogy Anglia Közös Piac-beli tagsága mellett meg tudná őrizni gazdasági és külpolitikai független­ségét. A kormány és a Közös Piac hí­veinek igyekezete arra irányul, hogy az angol nép érdekeit felál­dozzák az európai reakciónak. A nép látja ezt és az októberi tár­gyalásokat megelőző Időszakot ar­ra használja fél, hogy mozgósítsa minden erejét, összefogjon a kor­mány mesterkedései ellen, akciókat szervezzen Angliának a reakciós szövetséghez való csatlakozása el­len. A haladó erők egy olyan poli­tikáért, olyan programért fognak küzdeni, amely biztosítaná, hogy Anglia független kereskedelmi, gaz­dasági és külpolitikát folytasson. A nép érdeke, hogy ledöntsék a ke­reskedelmi korlátokat, hogy min­den országgal fejlesszék a gazdasá­gi kapcsolatokat és ezzel megvaló­suljanaá a békés egymás mellett élés elvei. MONTHY METH Franciaország felszabadulásának 18. évfordulóján Éles tiltakozásoka nyugatnémet militarizmus ellen / Újabb kiképző központok a Bundeswehr számára Párizs (ČTKJ — Franciaország de­mokratikus szellemű lakossága e na­pokban ünnepli meg annak 18. év­fordulóját, hogy hazája felszabadult a hitleri megszállók zsarnoksága alól. fitienne Fajom, a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsága poli­tikai irodájának tagja a felszabadu­lás évfordulója alkalmából követke­zőt írta az Humanitében: „Tizen­nyolc évvel hazánk felszabadulása után csak a vakok nem látják, hogy de Gaulle kormányának politikája a nyugatnémetországi revansista erők feléledését támogatja és mind­annak felszámolására irányul, ami még megmaradt a franciák szabad­ságjogaiból." A francia lakosság széles rétegei I mindinkább tudatosítják a nyugatné­met imperializmus veszélyességét és sok helyütt tüntetéseket rendeznek tiltakozásuk jeléül. Tudvalevő ugyanis, hogy Francia­országban előkészületeket tesznek a NATO és a Bundeswehr újabb központ­jainak létesítésére. Hivatalos közié-' sek szerint a nyugatnémet-francia határon, az NSZK területén levő Bitsche községben közös tábort lé­tesítenek a francia és a nyugatnémet hadsereg kiképzésének céljaira. Lan­des megyében rakétaközpont létesül, Var és Doups megyékben bővítik a NATO-gyakorlótereket. Az említett községek polgármesterei tiltakozó leveleket küldtek az Illetékes pre­fekturákra, s a lakosság tüntetések­re készül. Előkészületek az algériai nemzetgyűlési választásokra Algír (CTK) — Az Algériai Nem­zeti Felszabadítást Front politikai irodája közölte, hogy hivatalosan az ideiglenes végrehajtó szerv elő­terjesztették az alkotmányozó nem­zetgyűlésbe való választások jelölt­jeinek névsorát. A választásokat szeptember 2-án tartják, és ez alka­lomból sor kerül 196 algériai kép­viselő — ebből 16 európai — meg­választására. Algéria lakossága még vasárnap délutánig sem értesült arról, kik lesznek a jelöltek, akiknek névsorát legújabb híreik szerint ma teszik közzé az egyes départementekben létesült választóbizottságok. Az Algériai Köztársaság ideigle­nes kormánya hivatalosan azzal a kéréssel fordult az Egyesült Nemze­tek Szervezetéhez, hogy Algéria ENSZ-tagságának megvitatását ha­lassza el az új kormány megalaku­lásáig. Az új kormány az alkotmá­nyozó nemzetgyűlésbe való választá­sok megtartása után alakul. Ben Bella, az Algériai Nemzeti Felszabadítás! Front politikai irodá­jának tagja vasárnap Oranban részt vett a nyugat-algériai megyefőnökök tanácskozásán. Megegyezéssel ért véget a brazíliai politikai válság Brazília (CTK) — A Brazília életét már június óta megbénító politikai vál­ság véget ért a parlament és Goullart elnök között létrejött megegyezéssel, mely szerint a mostani kongresszus meghatalmazza az október 7-i válasz­tások után megalakuló új parlamentet, hogy döntsön a parlamentáris, vagy az elnöki rendszer mellett. 1962. augusztus 20. ÜJ SZÖ 3 * /

Next

/
Thumbnails
Contents