Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-19 / 228. szám, vasárnap

Ä szovjet Mutatás sikerei — a kommunizmus építőinek újabb győzelme 'fFolytatös az t okJalrölí ket kell még tennünk, népünk élet­színvonalának emeléséért. A szovjet emberek megértik ezt, mert tudják, hogy országunknak most minden esz­köze megvan arra, hogy ezt a felada­tot megoldja. Azonban még jobban mozgósítanunk kell törekvéseinket és lankadatlan buzgalommal kell dol­goznunk a párt XXri. kongresszusén jóváhagyott nagy program teljesíté­sén. A magas fokú szervezettség, az öntudat, a szorgalom és kitartás munkánkban lehetővé teszi, hogy ter­veinket rövid idon belül megvalósít­suk. Országunk 6 Vosztok 3 és a Vosz­tok-4 szovjet űrhajók több napos re­pülésével lefektette a csoportos ak­ciók alapját a világűrben, s meg­kezdődött a világűr meghódításának öj korszaka. A két űrhajó felbocsá­tása, együttes útja és leszállása be­bizonyította azoknak a készülékeknek megbízhatóságát, amelyekkel ponto­san meghatározott időben, előre ki­számított körpályára jutottak. Ez azonban a dolognak csupán egyik oldala. A másik nem kevésbé fontos kö­rülmény az űrhajósok akcióinak össz­hangba hozása a repülés idején. Az űrhajósok között közvetlen kétoldali megbízható rádiótelevíziós összekötte­tés jött létre. Az űrhajókat irányító űrhajósok kölcsönösen összeegyeztet­hették akcióikat, kicserélhették ta­pasztalataikat és összehasonlíthatták megfigyelésük eredményeit. Nyikolajev és Popovics elvtársak ezért vidámabban érezhették magu­kat a világűrben, mint elődjeik Ga­garin és Tyitov, mert nemcsak kap­csolatot tarthattak fenn a Földdel, hanem egymással is beszélgethettek és láthatták is egymást ' munkájuk közben. Amint tudják, valóságos hangversenyt rendeztek a világűr számára, amikor kettesben elénekel­tek egy dalt olyan refrénnel, amely találóan fejezi ki az adott helyzetet és nézetem szerint teljes mértékben megfelel világűri terveinknek. Rakéták sora már ezután Bolygóról más bolygóra halad Messze világok poros útfán Úttörő nyomunk megmarad. A kollektív akciók összhangba ho­zása az űrrepülések folyamán rend­kívül fontos a világűr meghódításá­ban. Minél mélyebbre hatol be az űrhajó a világűrbe, annál fokozottabb mértékben lesz kénytelen együttmű­ködni a többi űrhajóval és bolygó­közi állomással és azok útján fenn­tartani a kapcsolatot a Földdel. Ugyanígy képzelte el a világűrbe hatolást Konstantyin Eduardovics Ciolkovszkij nagy orosz tudós, a vi­légűrrepülés atyja. A világűr meghódításában elért si­kerek, éppen úgy, mint a világűr maga. az egész emberiségé. Ezért a világűr megismerése eredményeinek az általános érdeket kell szolgálniuk, a Földünkön, e gyönyörű bolygón élő valamennyi ember tulajdonát kell ké­pezniük. A szovjet nép jogosan büszke arra, hogy a világon az első csoportos re­pülést hős fiai — Andrijan Grigor­jevics Nyikolajev őrnagy és Pavel Romanovics Popovics alezredes való­sították meg. E repülés folyamán mind a ketten erős hazánjs méltó polgárainak bizonyultak. Igazi kom­munistákhoz méltóan viselkedtek, nagy bátorságot és hősiességet tanú­sítottak a párt ôs a kormány által kijelölt feladatok teljesítésében. Ürömmel közölhetem, hogy a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége Andrijan Grigorjevics Nyikola­jevnek és Pavel Romanovics Popo­vicsnak a Vosztok 3 és a Vosztok 4 űrhajókon a világűrben megtett első csoportos repülésért a Szovjetunió Hőse címet adományozta. Tiszta szív­ből gratulálok a magas kitüntetéshez. Ugyanúgy mint kozmikus testvéreik­nek, Jurij Gagarinnak és Germán Tyi­tovnak, önöknek is Andrijan Grigor­jevics és Pavel Romanovics a Szov­jetunió világürhajóspilótája címet adományoztuk. Mély tisztelettel gratulálok a világ­űr hősei szüleinek Anna Alekszejevna Nyikolajevnának, Fedoszija Kaszjanov­nának és Roman Porfirevics Popo­vicsnak. Ezek a szerény szovjet dol­gozók korunk igazi hőseit nevelték fel. Engedjék meg. hogy gratuláljak Mária Lavrentyjevnának. Pavel Ro­manovics feleségének, aki szintén hozzájárult a hős sikeréhez. Maria Lavrentyjevna előbb hivatásbeli piló­ta volt, úgyhogy bátorságban nincs hiány. Van egy kislányuk Natasa, szó­val szép családot alkotnak. A világűr szovjet hősei a népből származnak, a komunista párt nevel­te őket és fenntartás nélkül hívek a kommunizmus ügyéhez Jellemző, hogy a kozmikus testvérek között ma az ország különböző nemzetiségeinek képviselőit — oroszokat, ukránokat csuvasokat látunk. Meg vagyunk győ­ződve róla, hogy az űrhajósok család­ja a jövőben sok nemzetiségű álla­munk nemzeteinek fiaival és lányaival fog bővülni. Űrhajós hőseink olyan emberek, akik már ma a kommunista társada­lom emberének nagyszerű tulajdonsá­gaival rendelkeznek. Magasképzettsé­gű, kulturált, tiszta erkölcsű és fizi­kailag tökéletes emberek. Minden tet­tüket a hazaszeretet, a társadalom iránti kötelességérzet, a komunizmus nemes eszméi irányítják. Kedves elvtársaim, barátaim! A mai ünnepségen a díszhely jog­gal illeti meg a szovjet tudományt, amely lépésről lépésre valósítja meg a világűr tervszerű kutatását. Ered­ményesen dönti le az elébe tornyosu­ló akadályokat, egymás után tárja fel a természet titkait. A szovjet űrha­jók kötelékrepülése, amely bebizonyí­totta nemesek a világűrbe ha t ölés le­hetőségét, hanem azt is, hogy hosz­szabb időn át lehet élni és dolgozni a kozmikus térségben, szovjet tudo­mányunk és technikánk további kima­gasló győzelme. Engedjék meg, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak nevében szívből gratulál­jak tudósainknak, mérnökeinknek és munkásainknak, bonyolult kozmikus technikánk alkotóinak, intenzív, va­lóban alkotó munkájukhoz, amelyet hazánk dicsőségére végeztek. Enged­jék meg, hogy tiszta szívből további sikereket kívánjak nekik nagy és ne­mes munkájukban. A kozmikus térség meghódításában elért újabb sikereink mélyen béke­szerető, valóban humanista jellegűek és a burzsoá firkászok hiába törek­szenek bebizonyítani ennek ellenke­zőjét. A tudomány és a technika fejlett­sége mellett minden nemzet boldog lehet, békében és anyagi jólétben él­het. Ehhez azonban elsősorban azt kell elérnünk, hogy megőrizzük és megszilárdítsuk a békét a Földön. Meg vagyunk győződve róla, hogy a társadalmi élet szocialista alapjaira való áttérés a legnagyob boldogság lenne bolygónk valamennyi nemzetére nézve. Azonban társadalmi rendsze­réről minden nemzet maga dönt. A béke megőrzése és megszilárdí­tása minden nemzet érdeke, tekintet nélkül államaik társadalmi és politi­kai rendezésére. A békés együttélés, a béke megőrzése és megszilárdítása hasznára válik a nemzeteknek. A né­pek törekvése azután nem irányul majd a pusztító eszközök készítésére, hanem a termelőeszközök gyártására, a gazdaság fejlesztésére. Ngm lehet megengedni, hogy az emberek erőfe­szítését és hatalmas anyagi eszközö­ket továbbra is a pusztító fegyverek gyártására, az emberek kiirtására pa­zarolják. Szilárdan védjük a békét, eszkö­zeinket és erőnket a békés építés szolgálatába állítjuk, a nemzetek biz­tonságának szavatolására és a dolgo­zók életszínvonalának emelésére for­dítjuk. Mi szükséges a béke biztosításához? Szükséges, hogy a béke megszilárdí­tásának útját helyesen értelmezze nemcsak népünk, államunk, kormá­nyunk és a szocialista országok kor­mánya, hanem hogy megértsék a szo­cializmus ellenzői, a kapitalista or­szágok kormányai is. A szocializmus ellenségeinek tuda­tosítaniuk kell, hogy a reakció ereje és törekvése nem hozhatja vissza az elmúlt időket, amikor a tőke uralko­dott. Senkinek sem sikerült felszámol­ni a szocialista rendszert azokban az államokban, ahol győzött s ahol sike­resen fejlődik. A régi világ képvise­lőinek végre valahára meg kell érte­niük azt a leckét, melyet a történe­lemtől kaptak. A szocialista áliamok szintén ren­delkeznek olyan eszközökkel, amilye­nekkel a kapitalista világ fenyegető­zik. Ami pedig a fegyvereket illeti, ta­lán túl is szárnyálják. Eszmei téren mindenkinél erősebbek vagyunk, mert eszméinket nemcsak a szocialista or­szágok nemzetei támogatják. A marxiz­mus-leninizmus eszméi mélyen beha­toltak az egész világ haladó népeinek tudatába. Hogy az emberek szabadon élhesse­nek. és ne kelljen félniük a holnaptól, lépésről lépésre mindent meg kell ten­ni a béke megszilárdításáért és a nem­zetközileg ellenőrzött általános lesze­relés eléréséért. A leszereléshez ve­zető úton le kell győznünk minden aka­dályt. Elsősorban fel kell számolni a má­sodik világháború maradványait és alá kell írni a békeszerződést Németor­szággal. Ez Jő alap volna azoknak a vitás kérdéseknek a megoldására, ame­lyek a harmadik világháború kirobba­násának veszélyét rejtik magukban. A sürgős, azonban elintézetlen nemzet­közi problémák között olyan időszerű kérdések vannak, mint amilyen a két \ ír- + >. ~ \ -«' i. ,í í. . .... . . .. . . ..... V ^ • • '/ Ä feli , M Óriási tömeg hullámzik a moszkvai Vörös téren — a harmadik és negyedik szovjet űrhajósokat fogadják. CTK—TASZSZ képtávíró. német állam elismerése és felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, a megszállási rendszer felszámolása Nyu­gat-Berlinben a német békeszerződés aláírása alapján, a NATO nyugat-berlini katonai támaszpontjának megszünteté­se és a nyugati hatalmak haderőinek kivonása Nyugat-Berlinből. 17. évvel a vereséget szenvedett hit­leri Németország kapitulációja után sok minden megváltozott és a nyugati országok haderőinek nyugat-berlini ál­iomásozása már regen egészen más jelleget öltött. A nyugati hatalmak képviselői min­denképpen arról biztosítanak bennün­ket, hogy a béke és a leszerelés hí­vei. Hogyan lehet e bizonygatást ösz­szeegyeztetni azzal, hogy a megszállási rendszert fenntartják Nyugat-Berlinben és a NATO katonai támaszpontjaival vonják körül a szocialista államokat? Minderre nem a békéhez, hanem az új háború előkészítéséhez van szükségük. Az imperialisták azt hangoztatják, hogy azért van szükség a megszálló csapatokra, hogy Nyugat-Berlin lakos­sága fenntarthassa jelenlegi társadal­mi rendszerét. Ez nyilvánvaló hazug­ság, mert senki sem törekszik a Nyu­gat-Berlinben fennálló rendszer meg­változtatására, senki sem veszélyezte­ti azt. Nem egyszer mondottuk és most ls kijelentjük, hogy elismerjük minden nemzet azon jogát, hogy maga válasz­sza társadalmi politikai rendszerét. Nem avatkoztunk és nem avatkozunk be más államok belügyeibe. A szovjet kormány már többször is kijelentett*', hogy Nyugat-Berlin lakosságának biz­tosítja olyan társadalmi-politikai rend­szer megválasztását, amilyent óhajt. Nyugat-Berlin lakosságának természete­sen normális kapcsolatot kell fenntar­tani a világ minden államával. Az imperialisták azt állítják, hogy Nyugat-Berlin lakosságának szabad vá­lasztását a társadalmi rendszert ille­tően a megszálló csapatok jelenlétével kell biztosítani. Mi ezt az érvelést le­hetetlennek tartjuk. Egyetértünk a ke­zeséggel. azonban a kezességet a bé­keszerződés aláírásával kell biztosíta­nunk. Amennyiben ez nem lenne ele­gendő, legyenek ideiglenes csapatok Nyugat-Berlinben az ENSZ lobogója alatt. Nem érthetünk egyet azonban az­zal. hogy a Nyugat-Berlinbe biztosí­tásképpen küldött csapatok éppen azoknak az országoknak legyenek az egységei, amelyek a NATO agresszív katonai tömb tagjai, amely tömböt a szocialista országok elleni háborúra lé­tesítettek. Nem lankadunk aboan a törekvé­sünkben, hogy elérjük a békeszerző­dés megkötését Németországgal és e szerződés alapján a helyzet normali­zálását Nyugat-Berlinben. Ez ésszeri és egyedSli helyes megoldás, amely p«n­tot tesz a második világháború vejé­re. Ha nem találunk megértésre a nyn­gati hatalmaknál, nem marad számunk­ra más, mint hogy aláírjuk a béke­szerződést a Német Demokratikus Köz­társasággal és ezzel megszüntetjük a hadiállapotot. Ezzel érvényét veszti a nyugat-berlini megszállási rendszer is tekintettel arra. hogy Nyugat-Berlin a Német Demokratikus Köztársaság kö­zepében fekszik. Az imperialisták fe­nyegetőzéseitől nem rettenSnk meg. A békeszerződés aláírása a háború után nemcsak joga, hanem kötelessége a há­borúban részt vett minden államnak. Csupán az őríltek tehetnek ellenve­tést békejavaslatainkkal szemben. Az imperialisták fenyegetőznek, azonban e fenyegetőzések a békeszere­tő országokat nem félemlítik meg. Az imperialisták fenyegetőzése az öngyil­kosok fenyegetőzésének tekinthető. A legújabb tapasztalatok azt mutatják, ha megvan a szilárd akarat és őhaj a bo­nyolult nemzetközi problémák rendezé­sére az együttműködés alapján, vala­mennyi fél érdekeinek kölcsönös tisz­teletben tartása mellett, úgy ez az együttműködés gyümölcsöző. Ezzel kapcsolatban szeretnék két példát fel­hozni. Sokáig fennállt annak veszélye, hogy a laoszi események háborút robbanta­nak ki. Amint tudjuk a laoszi problé­ma rendezésében a közelmúltban jó eredményeket értek el. Nem kevésbé kényes volt Nyugat­Irián kérdése amely ugyancsak a há­ború veszedelmes csiráját rejtette ma­gában E napokban egyezmény jött lét­re Indonézia " és Hollandia között, amely szerint Nyugat-Irián 1963 má­jusától Indonézia igazgatása alá ke­rül ós ezzel véget ér Hollandia gyar­mati uralma Indonéziában. Doktor Sukarnonak Indonézia elnöké­nek és a baráti indonéz népnek Nyu­gat-Irián felszabadulása és Indonéziá­hoz visszatérése alkalmából jókívána­tainkat fejezzük kt. Ez a két példa szemléltetően mutat­ja, hogy a bonyolult nemzetközi prob­lémákat nem ú) háborúval valft fenye­getőzéssel, hanem rendezéssel lehet és kell megoldani. A Szovjetunió a bo­nyolult kérdések tlyen megoldását min­denkor támogatta és támogatja, mert ezt az eljárást tekinti a béke érde­keinek megfelelő, egyedüli, fielyes el­járásnak. Ogy véljük, hogy e mintára le­hetne megoldani a német békeszer­ződés aláírásának kérdését, a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság felvé­telét az ENSZ-be és Nyugat-Berlin szabad város statútumának kérdé­sét. Ez jelentős mértékben hozzájárul­na a béke megszilárdításához és kedvező feltételeket teremtene a fő kérdés megtárgyalására. Ez a kér­dés a nemzetközileg ellenőrzött ál­talános leszerelés kérdése, amely az egész emberiséget érinti. E néhány megjegyzésein volt a nemzetközi kérdéseket illetően, ame­lyekkel ma foglalkozni kívántam. Drága elvtársaim, barátaim! A világűr kutatásában és meghó­dításában elért győzelmeink alapját a szovjet népnek a kommunizmus építésében elért sikerei képezik. Ez­ért a világűr végeláthatatlan térsé­geinek meghódítása közben ne fe­ledkezzünk meg a gazdaság, a tu­domány és a kultúra fejlesztésében ránk váró mindennapi feladatokról. Örülünk a feladatok sikeres teljesí­tésének ís. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXII. kongresszusa a szovjet embereket nagy harcba szól'lltofta a kommunizmus győzel­méért. A szovjet nép, amelyet a. kommunizmus építésének programja lelkesít, sikeresen ér el újabb ered­ményeket a népgazdaság és a kul­túra minden terén. Sikeresen fejlő­dik iparunk és mezőgazdaságunk is. Elvtársak, mindannyian nagyszerű hősi korszakban élünk. Valamennyi­en gyarapítjuk hazánk anyagi és szellemi gazdagságát! Áldozatkész munkánkkal közelebb hozzuk azt az időt, amikor az egész világon győ­zelmet aratnak e kommunizmus nagy eszméi — a béke, a munka, a szabadság, az egyenjogúság, a test­vériség és minden nemzet boldog­sága. A Szovjetunió újabb győzelme a világűr meghódításában kiváltotta az egész haladó emberiség lelkesedé­sét. Ezer és ezer üdvözlet érkezik a szovjet kormány, pártunk Közpon­ti Bizottsága és a világűrhajósok cí­mére. Engedjék meg, hogy a szov-* jet kormáríy és a párt Központi Bi^j zoítsága nevében köszönetet mond­jak minden államférfinak és közéle­ti dolgozónak, a testvért pártoknak, a nyilvános szervezeteknek, a tudo­mányos dolgozóknak és mindazok­nak, akik jókívánataikat fejezték kl a Vosztok 3 és a Vosztok 4 felbo­csátása alkalmával és mindazoknak, akik nem küldtek ugyan üdvözletet, de akik velünk együtt örülnek en­nek a nagyszerű eseménynek. Éljenek Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics hős űrhajósok, nagy népünk hű fiai! Éljen dicső szovjet hazánk! Éljen a szovjet nép, — a kommu­nizmus építője! Élien szülőpártunk, a kommunis­ta párt, Lenin pártjai Éljen a világbékel Pavel Popovics űrhajós beszéde Moszkva (ČTK) — Pavel Popovics' alezredes, negyedik űrhajós a világ­űrben tett sikeres kötelékrepülés tisz­teletére augusztus 18-án a moszkvai Vörös téren rendezett gyűlésen a kö­vetkezi beszédet mondotta: Őszintén szólva a repülés tovább is tarthatott volna, az űrhajó irányí­tóberendezése és minden készülék aavartalanul működött. Nagyszerűen éreztem magam. Túlzás nélkül mondhatom, hogy a világűrben teljesen földi módon él­tem, természetesen a súlytalan álla­pottól eltekintve. Mélyen aludtam, azonban idejekorán láttam munkához. Rendszeresen reggeliztem, ebédeltem és vacsoráztam. A program szerinti munkát testgyakorlással és pihenés­sel váltogattam. Szem előtt tartottam azt is, mi­szerint feladatomnak arra kell irá­nyulnia, hogy további lépést tegyünk a világűrbe hetolás terén, a termé­szet hatalmas erőinek az emberek javára való kihasználásában. Űrhajóink szemléltető kéjjet nyúj­tanak arról, hogy országunk milyen nagyszerű eredményeket ért el — hangsúlyozta Popovics és hozzáfűzte, hogy az űrhajókon kívül a szovjet embereknek olyan hatalmas hajójuk van, amelynek fedélzetérő! nemcsak az ország és az egész emberiség Je­lenét, hanem jövőjét is láthatjuk. Ez a hatalmas hajó pártunk programja. Ezt a hajót útnak indítottuk korsza­kunk körpályájára és erősen befolyá­solja a világ társadalmi fejlődését. Örömteljes érzés tudatában lenni annak, hogy űrhajózásunk tudomá­nyos célokat kövst és megfelel az egész emberiség érdekeinek. A világ nemzetei teljes mértékben értékelik ezt a tényt. Összehasonlíthatják a té­nyeket. Az óceánon túl a béke ellen­ségei háborús, őrületet keltenek és a kozmikus térséget atomlőtérré ala­kítják át, — mondotta Popovics be­szédének befejező részében. A beszédek elhangzása után a VS­rös-téren összegyűlt tömeg lelkes él­jenzésben tört ki. Moszkva dolgozói nagyszabású manifesztációi rendeztek a két űrhajós tiszteletére, — a szov­jet tudomány és technika, a szocia­lista rendszer újabb óriási győzelmet ünnepelték. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöksége Andrijan Nyikolajev őrnagynak és Pavel Popovics alezre­desnek odaítélte a „Szovjetunió űr­repülője" címet és a világon elsőként végrehajtott csoportos űrrepülésért a „Szovjetunió hőse" címével tüntette ki őket. Az esti órákban a Szovjetunió kor­mánya fogadást rendezett Nyikolajev és Popovics űrhajósok tiszteletére. Az első kozmikus kötelékrepülés sikeres megvalósítása alkalmából moszkvai időszámítás szerint 21 órakor 20 tü­zérségi díszsortüzet adtak le. Moszk­vában, a szövetségi köztársaságok fő­városaiban és a hős városokban. 1MZ. augusztus 19. U| SZÖ 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents