Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-18 / 227. szám, szombat

, Ä VILÁGŰR HŐSEINEK fényképalbumából A „kozmikus ľkrek", Andrijan Nyikolajev (baloldalt) és Pa­vel Popovics moszkvai Kremlben. l vWa#j| [ V , ~w , f BBF '" st «**- M Anna Alexejevna, Nyikolajev űrhajós édesanyja és\Zina az ftrhajós ľŕrfga. Nyikolajev telefonon jelenti N. Sz. Hruscsovnak, hogy tel­jesítette feladatát, s vissza­tért a földre A Földön is jóbdrátok . . . CTK—TASZSZ felvételei. Moszkvai munkatársunk riportja Kozmikus erők földi turbinákat fognak mozgatni AZ EMBER SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTJÁK A HOLD VONZÓEREJÉT • AHOL AZ ÚJ ERŐMÜVEK TERVEI SZÜLETNEK • JÓVÁHAGYTÁK AZ ELSŐ ÁRAPÁLY ERÖMÜ TERVEIT • AZ ERÖMÜTELEPET KÉSZEN SZÁLLÍTJÁK A HELYSZÍNRE A z óceán lélegzik, óriási mellkasa ritmikusan kitárul és összehúzódik. A Hold nagy vonzóereje hatal­mas víztömeget hoz mozgás­ba. Csak munkát adjon neki az ember — akár ezer erőmű turbináit is meghajtja, vihar­sebesen forognának a vízimal­mok lapátkerekei. Igen ám, de eddig még senkinek sem sikerült az ember szolgálatá­ba állítani a tengerek rop­pant erejét, felhasználni óriá­si energiaforrásukat. A ten­ger makacs, nem veti alá könnyen magát az ember aka­ratának. Lapozzunk vissza a föld­rajzkönyvekben, hogy meg­győződjünk a tenger dagá­lyának nagyságáról és erejé­ről, mely egykor gátakat rom­bolt és hajóroncsokat vetett a partra. Beszédes számok: a kanadai partvidéken, a Fun­dy-öbölben a dagály a 18 mé­tert is meghaladja, tehát ma­gasabb egy négyemeletes ház­nál 1 Valamivel kisebb, 13 mé­ter magas a dagály az Ohot­szki-tenger Penzsina-öblében. A Barents-tengerben, a Kola­félsziget partjainál meghalad­ja a hét métert. Különben a Szovjetunió a tekintetbe jö­hető árenergiában gazdagabb, mint sok más ország. Minde­nekelőtt a Barents-tenger, a Fehér- és az Ohotszki-tenger partvidéke jöhet számításba, v A dagály annyi vízmeny­nyiséget tudna szolgáltatni, hogy biztosíthatná az erő­művek turbináinak intenzív, egyenletes munkáját. A dagályok óriási mennyisé­gű, kihasználatlan energiát halmoznak fel. ... A moszkvai Gidroenyer­goprojekt (vízierőmű-tervezé­si j intézet egyik szobaajtaján különös felirat áll, legalább is a be nem avatott személy előtt tűnik furcsának „Szek­tor PESZ" — hirdeti a felírás mely magyarul annyi, mintáz árapály .erőművek osztálya. Itt születnek az új erőművek tervei. Az árapály erőművek megvalósításán fáradozik Lev Bernstejn, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa, a legna­gyobb szovjet „dagályszak­értő", számos tanítványa és munkatársa, sok fiatal szak­ember, akiket megragadott az árapály erőművek esz­méje. Eltökélt szándékuk, hogy megvalósítják álmukat és a szovjetország északi part­vidékén erőmű-lépcsőzetet építenek ki a természettől ingyen kapott energia fel­használására. A falon fényképek és raj­zok jelzik azokat a helyeket, ahol az első árapály erőmű felépítését tervezik. A tervet egyébként nemrégen felülvizs­gálták és jóváhagyták. Vessünk egy pillantást a térképre. Északon, a szovjet sarkvidéken. Murmanszk kö­zelében fekszik a Kiszlaja Gu­ba-öböl. Itt fog épülni az el­rő árapály erőmű. Az épít­kezési terepül kiszemelt me­dence mindössze egy négyzet­kilométer területű. Keskeny torok választja el a tengertől. Jobb helyet nem is tudott vol­na nyújtani a természet az újfajta erőmű felépítésére. A „holderőmű" kapacitása nem lesz valamilyen elképesztő, de látni kell az erőmű kísérleti Jellegét, s akkor világossá válik az építkezés fontossága. A Kiszlaja Guba-i az első, de korántsem az egyetlen árapály erőmű. Már dol­goznak a következők ter­vein — a kulojl és a lumbovi ár­apály erőmű sokkal nagyobb lesz a Kiszlaja Gubáinál. A Kola-félsziget mellett terül el a Mezeny-öböl. Ha a Mfzeny­folyó torkolatát 10 kilométe­res gáttal zárják el, több mint egymillió kW kapacitású erő­művet rendezhetnek be. A ter­vezőknek merészebb öteleteik is vannak. Az árenergia nem olyan nagy, mint az atomenergia, mégis figyelemre méltó, mert a hőerőművek csúcsmegterhe­lése Idején is lehetővé teszi a, folyamatos áramszolgáltatást és nagy segítséget jelent az egyesített energiarendszerben. ki jj:yen az árapály erő­^ mű berendezése? Az erőmű az építkezés helyétől jóval messzebb készül el, s csak azután vontatják a Kisz­laja Gubába. Lev Bernstejn így nyilatkozik az épülő mű­ről : „Arhangelszkben a sze­relt vasbeton-gyár környékén egyszerű egytípusú derékszö­gű lemezekből, valamint az elszívó és beömlőcsövek kúp­szerű elemeiből szerelik ösz­sze a blokkot, majd az ösz­szeszerelt aggregáttal együtt a vízen Kiszlaja Gubába von­tatják, az említett torokba. A vasbetontest üregét nehe­zékkel töltik meg*, az egész létesítményt pedig a víz alatt épült alapokra helyezik." A mű tartósságát az ele­mek ún. térbeli megmunká­lásával, szilárdságát pedig a nehezék (homok és víz) al­kalmazásával biztosítják. Eredeti szerkezetű aggregá­tok fogják átalakítani az ár­energiát villamos energiává. A vízszintes fekvésű aggre­gátok áramvonalas, tokszerű testekbe zárt kis teljesítőké­pességű generátorokkal dol­goznak. Egy francia „dagály- és apályszakértő" a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott az első szovjet árapály erőmű berendezéséről. Érdeklődéssel fogadta Lev Bernstejn javas­latát, hogy létesítsenek nem­zetközi árapály erőműrend­szert. ... A Kiszlaja Guba-i ár­apály erőmű „holdárammal" látja majd el a szovjet sarkvidék lakótelepeit és vállalatait. Energiája a folyami vízierő­művek energiájával együtt a lehető leghatékonyabban kiak­názható rendszert fog alkot­ni. ... Az ár, a dagály engedel­meskedni fog az ember akara­tának. Kozmikus erők szülte energiája földi turbinákat fog hajtani. KONSZTANTYIN LARIN | Fülöp-szigeti jegyzete k j A hétezer sziget országa A Fülöp-szigeteken, mint övék. A legnyomorúságosabb vi­minden egytől országin átmenet nelkul beköve kezo . munkáso k sínylődnek, koromsötét éj váltja tel a Helyzetük0 n hasztalan próbál­trópusi nappalt. Ilyenkor ész- na k változtatni, mert a „casi­revehetetlenné vélik a nyo- Ces"-eknek, a nagyblrtokosok­mor a hófehér felhőkarcolók nak minden eszköz rendelkezé­tövében megbúvó rengeteg sükre áll az esetleges politikai kunyhó. A neonreklámok áz szervezkedés megakadályozásé, í., v kx i t ä. ra: egyszerűen megvásárolják a éjjeli bárok, a biztosító ár- • m l^ sokat Ez é* „ ^ ülö p. sasagok, a légiforgalmi tar- szlgetek hü béri viszonyai sem­saságok, a vendéglők, az au- mlt se m változtak. tógyárak s más vállalatok szolgálatait kínálgatják feltű­nő módon Manila vendégei­nek. A külföldi turista azt hi­szi. hogy a New York-i Brod­fgéretek és támaszpontok Az országban mostanában két­wayn vagy a londoni Pica- millió teljesen munkanélkülit tiillvn van és több mln t négymillió rész­y ' ben foglalkoztatott egyént tar­.. . , tanak nyilván. Pedig a Fülöp­Nem mind arany, szigetek a kimeríthetetlen me­ami fénylik zőgazdaslgi lehetőségek orszá­ga, értékes ásványkincsekben Az átlag emberek úgy gon- is nagyon gazdag, dolják, hogy általános jólét A legutóbbi választási hadjá­az úr ott, ahol olyan nagy raton éppen a gazdasági és szo­reklámvadászat folyik a vá- ciális érveknek jutott nagy sze­sárlókért. Pedig a neonok fé- r eP- A küzdelemben Diosdado T Mg ynľ rl f iľn a 16 k%nlŕk Ca\ľoľ gp a I Gar ec,a nvoľt ee.n gô yk 6 Znľ ahogy a modern epületek cionalIsta 4rtl táboráv ai Szem­csillogása is kdnnyen meg- ben Ez a tény komoly tärs a. tévesztheti az idegent. A Fü- d ai m l elégedetlenség megnyil­löp-szigetek fejletlen ország, vánulása volt, melyet azonban Ugyanolyan problémákkal a manilai politikusok és wa­küszködik, mint a fiatal afri- shingtoni barátaik egyaránt le­kai államok. Első számú prob- becsültek. lémája a rendkívül éles tár- Ha az éhez ô milliók utolsó sadalmi ellentétek megodása. reményüket is elvesztik, hogy Áthidalhatatlan szakadék tá- legalább a gyermekeik sorsa tong a szegények és a gazda- valah a J° bbra tordu l. akkor a sok között. tömegek a radikális utat vá­lasztva balra fordulnak. Ezért 7100 sziget alkotja az or- az üj kormány mind enképpen szagot, melynek területe meg- Igyekszlk éi e Sztgetni a szebb felel Anglia es Írország terű- jövöbe vetett hitet Ha ez ne m letenek. Huszonnyolc millió {og sikerülni) akko r nemcsak ember él a Fülöp-szigeteken, az Egyes üit Államok veszítik el az ország lakossága evente fontos stratégial t1maszpontju­750 ezer emberrel gyarapszik. kat hanem ismét be bizonyosul, Ritkaság a négygyermekesnél h a ti vllá társada l. kisebb család. A tízgyermekes ml rendj e _ mé kedvező fe I. családokat csak a külföldiek tételek melIett l s _ tarthata t. csodáljak meg A szigetvilág- lan Azslába n. nak ebben a zugában azon- Nincs mé ol vendé g. ban gyakori a huszgyermekes szerető orsjági mím a Fülö p. ° . , k szigetek. Az emberek mosolyog­A lakosságnak csak a ne- va Ioga d, ák a z idegeneket és gyedrésze el a párosokban, a. mág akkor ls barátságos az ar c. többi „barrios -oknak neve- kif ejezésük, amikor nagy gon­zett nyomortanyákon tengő- dot okoz n ekik, hogy gyerm e. d!k. Az egy lakosra jutó évi át- keik legaláb b naponta egyszer lagjövedelem alig 382 - cseh- £őtt ét ei h ez jussanak. szlovák korona, ez is csak , e-,.. . , . . ... , , A Fülöp-szigeteken nagy sze­azért, mert az átlagjövedelem repe t játszanak az ország utol­kiszámításánál a cukorbárók, só gyarmati urai, az amerikai­a nagybirtokosok és a gazdag ak, nevezetesen az amerikai je­kereskedők jövedelmét is te- zsuiták. Reménytelenül megki­kintetbe veszik, ez pedig- VA- sérelték a mezőgazdasági mun­lamelyest szépíti a helyzetet, kások szervezését — természe­A gazdag rétegek olyan me- fesen politikai befolyásuk alatt sebeli palotákban élnek, ami- —, ám minden meddőnek bizo­lyeneket csak Holywoodban. a „yult a cukorbárók rabtartó filmcsillagok világában lát- rendszerével szemben. Egyelö­tam. re nincs remény a helyzet meg­A kisparasztok életkorúimé- változására müL niegcsúfolják az emberi A taya l [ választ äs 0k ere dmé­méltóságot. Teljesen ki vannak ként Diosdad o Macapagal szolgaitatva a rizsüket és ga­bonájukat felvásárló kereske­dőknek. Az utóbbiak tetszés lett a "miniszterelnök. Válság­ba Jutott ország kormányzását - , . , , vette át. Ha az új kormány is szerinti arakat szabnak, így a =n„„ , ,« , . , , , , tehetetlen lesz, a csalódott tö­PTnmegek félrelökik, s akkor a Különkasztot képeznek a nincstelen parasztok, a földbér­lők. Bár a törvények értelmé­ben termésüknek legfeljebb 30 szízalékát kötelesek átadni a dühöngő vulkánból lezúduló lá­va elsöpri mindazt, ami útjá­ban áll. Akkor pedig a Nyu­gat legkedvezőbb délkelet-ázsiai földbirtokosnak, a valóságban pozíciójának is befellegzett, csak a termés fele marad az WERNER HOLTZER Riport Zanzibárból A z Indiai oceán egyik szi­gete Zanzibár,. mely alig 70 kilométerre fekszik Tanga­nyikátől, és a szomszédos Pem­ba szigettel együtt a zanzlbári szultánságot alkotja, mely va­laha a császári Németország po­litikai érdekkörébe tartozott. Persze változtak az idők, s ma már más imperialisták hódító törekvéseinek esett áldozatni a keveset emlegetett Zanzibár. Mi van egy rövid hír mögött? Tavaly júniusban nagy zavar­gások törtek ki a szigeten. Az angol gyarmati hivatalok sür­gősen erősítéseket kértek Ke­nyából. A nyugati sajtó hamar napirendre tért az események fölött: az arab, a hindu és az afrikai lakosság „hagyományos" torzsalkodásának állította be a levert lázadást. Persze egy tényt szándékosan elhallgatott. Ugyan­is röviddel a mozgalmas ese­mények előtt a 280 ezer főnyi zanzlbári lakosság megtudta, hogy az US National Aeronau­tics and Space Administration hivatal és az angol kormány megállapodtak, hogy a jövő években Zanzibár területén ki­lövőpályákat létesítenek és ott Mercury mintájú rakétalövege-, ket heiyeznek el. így perszej más színben látjnk a lakossági megmozdulását, bár ellentétek.I állandó viszálykodás szítása azl Rakéták a szegfűszeg országában egyes népcsoportok között a gyarmati politika hagyományos módszere volt. Az arabok, a hinduk és az afrikaiak torzsal­kodásának hátterében az az 3000 főnyi európai kisebbség áll, melynek négyötöde angol. Egy kis visszatekintés Miért kellett erősítést hoz­niuk az angoloknak? Miért oly becses számukra az 1650 négy­zetkilométer területű szigetor­szág, hogy ,,a falevelek rezdü­lésére is" egész hadsereget mozgósítanak? Hajdan az arabok, a portu­gálok, majd az ománi szultán fennhatósága alá tartozqjt. 1770 és 1870 között a virágzó rab­szolgakereskedelem központja volt. A múlt század nyolcvanas éveiben dr. Carl Peters, a ka­landor német afrikautazö fi­gyelt fel a szigetországra. Be­hatóan tanulmányozta az ango­lok gyarmati módszereit és ta­pasztalatait. A német birodalom érdekeinek szolgálatával akar­ta megalapozni karrierjét. Su­gallatára a német császár vé­delmi szerződést készült kötni Zanzibárral, erre azonban nem került sor, mert az ügyesebb angolok, megelőzték őket, — volt némi tapasztalatuk a népek leigázásában. így aztán egy 1890-es megállapodás értelmé­ben a németek lemondtak Zan­zibárról, helyette az Északi ten­geren megkapták Helgoland szi­getét. így került Zanzibár an­gol fennhatóság alá. Szegfűszeg a hatalom hátterében Hivatalos gazdasági kimutatá­sok bizonyítják, miért ragasz­kodott annyira Anglia Zanzibár­hoz. Az 1818-ban trónra lépett Szenid Szaid szultán elrendelte, hogy minden alattvalója néhány szegfíiszegfát ültessen. Azóta hatalmas szegfűszeg ültetvények borítják az országot, nem is kell mondanunk, hogy tulajdonosaik az angolok. A szegfűszegfák száma szerint becsülik az ültet­vényes vagyonát. Vannak tíz­ezer fával rendelkező „millio­mosok" is. Zanzibár és Pemba szigeteken összesen négymillió szegfűszegfa van, e két sziget elégíti kl a világ szegfűszeg­és szegfűolajszükségletének 85 százalékát. Ma évente 22 ezer tonna szegfűszeget és száz ton­na szegfűolajat szállítanak kül­földre. Az ültetvényesek tehát gazdasági és politikai urai az országnak. Zanzibár nagyon jövedelmező gyarmat és fontos hídfőállás. Egy régi arab közmondás sze­rint „ha Zanzibáron megszólal aifuvola, a tengerekig minden­ki táncra perdül". Ez igaz, mert a fuvolát már 71 éve az an­gol imperialisták tartják a ke­zükben ... ' Milyen egy gyarmati „parlament"? A szigeten névlegesen a szul­tán uralkodik. A szél az ő zász­laját lengeti az árbocokon, mert egy régebbi szerződés szerint az angol lobogót nem vonhat­ják fel földbe erősített árbocok­ra. A törvényeket a szultán hoz­za és hirdeti ki. Az angol ki­rálynőt nem kormányzó, hanem rezidens képviseli, ő a szultán „tanácsadója". Persze a rezi­dens hozzájárulása nélkül még soha sem született törvény ... így megy ez már 71 éve. 1926 óta van ugyan egy törvényhozó testület, melynek négy tagja angol hivatalnok. További öten az angol kormány bizalmiai, akik az ötezer európait képvi­selik. Rajtuk kívttl három arab, kát hindu és két néger képvi­seli a több mint negyedmillió jogfosztott lakosságot. Azaz, *ílyen igazságtalan képviseleti rend mellett nincs, aki képvi­selhesse jogos érdekeiket. A szultán parancsnak veszi az an­gol hivatalok óhaját. Az utóbbi években megalakultak a szak­szervezetek, tagságuk azonban elenyésző. A lakosság túlnyo­mó többsége írástiylatlan. Szamárfogatok az autóúton A sziget északi részén kar­bantartott, aszfalt-műutakon jártunk. Csak tiz percenként bukkant fel egy-egy autó. A ro­zoga antóbuszokon kívül még ma is a szamárfogat a legelter­jedtebb közlekedési eszköz. Zanzibár gazdag , ország, de amikor a kísérőmet megkérdez­tem, van-e náluk általános tan­kötelezettség, elcsodálkozott, és tagadólag rázta a fejét. — Ar­ra nincs elég pénz — volt a válasza. Az angol gyarmati politika eredménye: szép aszfaltntak a szegfűszeg elszállítására, nyo­mortanyák az írástudatlan la­kosság számára, állandó nemze­tiségi torzsalkodás, amerikai ra­kétatámaszpontok. A' tavalyi lá­zadás azonban megmutatta, hogy már a zanzibári nép is tépdesi rabláncait. Kitartó har­cával egyszer majd kivívja sza­badságát és függetlenségét. PETER GRUBBE íjj SZÜ 4 * 1982. augusztus 18­l • « /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents