Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-17 / 226. szám, péntek

A gépek mesterei Csitárí László és segéd­je Tóth Tibor összeillenek. Mindketten szorgalmasak. Munkájukban nem találha­tó hiba. A szalma alatt nem találtunk elszórt magot. A gépet fölöslegesen nem kergetik, megfelelő sebes­séggel vezetik. Ha tömöt­tebb sorra bukkanak, csak a cséplőgép dolgozik, hogy jól kitisztítsák a magot. A bušincei szövetkezet iro­dájában megnéztük, milyen eredményeket ér el átla­gosan Csitári elvtárs. A na­pi bejegyzések szerint 350, sőt néha még több méter­mázsa a napi teljesítmé­nye. Már 370 métermázsát is csépeltek egy nap alatt. Ha a bušincei szövetke­zetben ez évben jó is a termés, mégis 14—15 hek­tárt jelent ez naponta. Ha elgondolkozunk az elért eredmények felett, nem értjük meg, hogy ezek ketten 12-nél több hektár­ról takarítják be a ter­mést, és vannak olyan kombájnosok ís a közép­szlovákiai kerületben, akik a hat hektárt sem érik el. Azért van ez, mert Csitá­ri és Tóth Ismerik gépü­ket, jól gondozzák,\s teljes mértékben kihasználják munkaidejüket. Így érik el rekordteljesítményüket és ennek köszönhetik, hogy nevüket az egész kö­zép-szlovákiai kerületben ismerik. A. M. Ogy tűnik, hogy most az egyszer 'nem mondott iga­zat a kombájnos. Három óra, az már nagy idő. De Csitári ilyen ember. Inkább rendesen leellenőrizni min­dent. Minden reggel át­kenni a csapágyakat. Az SZK-3 szovjet kombájnak rengeteg csapágya van. Csitári szerint több mint száz. Ezért nem csoda, ha a karbantartás sok időt vesz igénybe. — Ez mindig kifizető­dik, érvel Csitári.' Gépün­kön soha sem szakadnak el a láncok és ékszíjak, nem kopnak a csapágyak, és így nem kell fölösle­gesen várakoznunk munka közben. Valóságban így van. Šte­fan Mráz, a szövetkezet elnöke is helyesel — iga­zat mondanak. Reggeltől egész este 9-ig szünet nél­kül dolgoznak. . — Es nem is esznek? — Dehogy nem! Tízóraiz­nak, ebédelnek és uzsonáz­nak, amíg a kombájnos eszik, addig a segédje ve­zeti a gépet. Aztán fordít­va. A segéd közbe szól. — jól gondoskodnak„ rólunk. Tegnap paprikást kaptunk, ma nyulat. LEVELEZŐINK ÍRJÁK: Kiváló a termés Már az 1963. évi feladatokat teljesítik A rožiíavai geológusok csoportja, mely új vasérclelő­helyek feltárásával foglalkozik, már e hónap elejétől jövő évi feladatainak egy részét teljesíti. A geológusok kollektívája a magnezitérc-lelőhelyek feltárásával kap­csolatos idei feladatokat is teljesítette. Az így szerzett időelőny több mint ötmillió korona megtakarítását je­lenti népgazdaságunknak. Az cmlitett példamutató, sikerek nagy része Bemard Imrich, Juraj Terpák, Matej Krivulka és Juraj Potocký fúrómesterek érdeme, akik a CSKP XII. kongresszusának kollektívája megtisztelő cím elnyerésére irányuló mun­kaversenyben is részt vesznek. A kutatómunkában szük­séges bányafolyosókat az Ondrej Beňus, Kerekes Lajos és Erdélyi Gáspár vezette kollektívák hajtjáj^ a leg­sikeresebben. Bár Szlovákia déli vidékein na­gyobbára már befejezték a gabona betakarítási munkákat, levelezőink még mindig az aratással foglalkoz­nak. Ez érthető, hisz egész évi mun­j kájukról van szó, és mindenki örül, I a szövetkezet minden tagja büszke, hogy jó termést takaríthattak be az idén gabonafélékből. Meidlik Kálmán, a Nánai Állami Gazdaság dolgozója büszkén írja, hogy augusztus 10-én már befejez­ték a gabona cséplését is. A termés­hozamokról írva többek között meg­említi, hogy gabonafélékből hektáron­ként 41 mázsát adott a föld. Nagyon jó terméseredményekről számol be Iván Sándor levelezőnk is. A perényi szövetkezetben például — írja — egy 56 hektáros tábláról át­lag 44-és fél mázsás árpatermést ta­karítottak be. Egy húsz hektáros bú­zatáblán 38,2 mázsát termett a föld hektárja. „Amint a szövetkezet elnö­kével összegeztük az eredményt — írja levelezőnk — kiderült, hogy az 531 hektárnyi gabonaféléből meglesz a 28 mázsás átlag hektáronként." Ennyi gabona és ilyen szép hektár­hozam a szövetkezet tíz éves létezé­se alatt még egyszer sem volt. Szövetkezetünk — írja Fehér Ká­roly, šamoríni levelezőnk — augusz­tus 9-én a kitűzött határidő előtt si­keresen befejezte a termésbetakarí­tási munkákat. A siker elsősorban annak köszönhető, hogy ahol csak le­hetett, alkalmaztuk az új munkamód­szereket és az aratási terveknek meg­felelően jól megszerveztük a munkát. Nagyszerű a terméshozam a szóban forgó szövetkezetben, búzából 29 má­zsát, tavaszi árpából 28 mázsát taka­rítottak be hektáronként. Olyan par­cella is volt, melyen a búza 33 má­zsát, sőt 36-ot is, és egy 5 hektárnyi területen az árpa 51 mázsát adott hektáronként. A jó munkaszervezésnek köszön­hetjük — tudósít bennünket Wieder­mann János, Michal na Ostrovéről —• hogy az aratást a tervezett határidő­ben sikeresen elvégeztük. Szerződéses eladásnak is eleget tettünk és így sörárpából július 27-ig, búzából pe­dig augusztus 4-ig eleget tettünk kö­telességünknek. Az idei termésből bőven jut eladásra, vetőmagra és ta­karmányozásra is. Jó termést értünk el: Árpából: 30 mázsát és búzából 35 mázsát hektáronként. Az aratás sikeréhez hozzájárult a fiatalok pél­dás munkája és az, hogy két mű­szakban dolgoztunk, így minden gé­pet gazdaságosan kihasználtunk a veszteségnélküli betakarítás érdeké­ben. den perc, két-három árt jelent nekem és minden óra másfél hektárt. Ma is azt. akarjuk Tiborral — — mutat a segédjére —, hogy 12 hektáron elvégez­zük a munkát. Legjobban az aratás két mesterének munkaidő be­osztása érdekelt. Ezért hát folytattuk a beszélgetést. — Hánykor kezdik a munkát? — Félnégykor kelünk, négytől hétig a javítást vé­gezzük, — felelte Csitári. A galantai Járásban a Veľké Olany-i óvoda alkalmazottai is jelentősen hozzájárultak az aratás sikeres elvégzéséhez. Önfeláldozóan túlóráztak, hogy a helyi szövetkezetesek hatvan gyermeke egész nap az óvodá­ban tartózkodhasson, s szüleik így gondtalanul dolgozhassa­nak a földeken. Képünkön két mosolygó óvodás, akiknek szü­lei nyugodtan dolgoztak az EFSZ földjein. (M. Slosiariková — CTK felv.) A tŕebušicei vasutasok felhívásának visszhangja (ČTK) —. Az észak-csehországi ke­rületben már több CSISZ-szervezet és CSISZ-kollektíva fogadta el a tŕebu­šicei vasutasok és az észak-csehorszá­gi bányászok kötelezettségvállalási felhívását. Így például a mostl moz­donyjavító műhelyben dolgozó fiata­lok kollektívája arra vállalt kötele­zettséget, hogy minden tagja ez év harmadik negyedében heterfként egy műszakot dolgoz le szabad idejében a mosti fűtőházban. A fiatalok ezzel akarnak hozzájárulni a vasúti kocsik gyors javításához és körforgásuk meggyorsításához. A mosti CSISZ-ta­gok augusztus első hetében már 41 vasúti kocsit javítottak meg. Sok ember alig bírja ki­várni a munkaidő végét. A közép-szlovákiai kerület legjobb kombájnosa, Csitári László is számon tart min­den percet, csakhogy más szempontból. Nem azt akarja, hogy a percek gyorsan múljanak. Azt akarja, hogy az idő las­san teljen, és az elvégzett munka egyre több légyen. Ezért nem szereti, ha va­laki zavarja munka köz­ben. Velünk is alkudozni kezdett. — Meddig akarnak ve­lem beszélni? Elég 10, vagy 20 perc? 15 percben egyeztünk meg, de ő máris attól félt, hogy több lesz. — Értsenek meg, min­Mi íjat tartalmaz a CSKP alapszabályzat-tervezet? Ismertető cikkünkben nem kí­vánunk kitérni az új alapsza­bályzat-tervezet minden részére, hanem csupán azon részeire, me­lyek új rendelkezéseket tartal­maznak, és így különös jelentő­séggel bírnak. A CSKP új alapszabályzat-terveze­tének első, bevezető része, mely program jellegű, teljesen új fogal­mazásban és jelentékenyen kibővítve jelent meg. Ez a része elsősorban a felszaba­dulás utáni Csehszlovákia történel­mi fejlődésének útját ecseteli a CSKP vezetésével, amely végül szocialista állammá vált, s benne a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmet arattak. Rámutat továbbá, hogy a kommunista párt a társadalom poli­tikai szervezetének legfelsőbb formá­ja, és ezért vezetője a többi politi­kai szervezetnek, s így teljesen in­dokolt a párt vezető és irányító sze­repe. Kiemeli azt is, hogy a párt fő feladata a szocialista társadalom to­vábbfejlesztése és előkészítése a kommunizmusba való átmenetre Egy­ben azonban megmutatja az utat is, amelyen haladva ezt a célt el lehet érni. Ez az üt a pártnak a termelés szüntelen növelésére, a termelőerők fejlesztésére, a szocialista termelési viszonyok elmélyítésére és megszilár­dítására irányuló tevékenysége. Ebből kifolyólag a párt feladata a nép erőinek mozgósítása a népgazda­ságfejlesztési terv teljesítésére. A párt ügyel arra, bogy a társadalom minden egyes tagjának lehetősége legyen a sokoldalú fejlődésre. Továbbá igyekezni kell a szocialista demokrácia tovább fejlesztésére és ezzel kapcsolatban ar­ra, hogy a lakosság egyre nagyobb mér­tékben részt vegyen a népgazdaság irányításában és ellenőrzésében, s ál­talában a közügyek intézésében. Gon­doskodik arról is, hogy a nép a kom­munista eszmék szellemében művelőd­jék és nevelődjék. Végül igyekeznie kell arra, hogy fokozatosan megszűnjék a különbség a fizikai és a szellemi mun­ka, a város és a falu között. Ilyen mó­don az alapszabályzat tervezetnek ebben a részében — az eddigi alapszabályzat­tól eltérően — teljesen konkrétan meg van határozva az az út, mely a párt által kitűzött célhoz.: az osztálynélküli társadalomhoz vezet. A bevezető rész ezenkívül megha­tározza a párt politikájának alapel­veit és a párt helyét a társadalom­ban. Erre vonatkozólag az új alap­szabályzat megállapítja, hogy a párt munkája a pártélet lenini normáinak következetes megtartására, a demok­ratikus centralizmus, a kollektív ve­zetés, a bírálat és önbírálat fejlesz­tésére, a párton belüli demokrácia minden Irányú kibontakoztatására irá­nyul. Az alapszabályzat-tervezet beveze­tő részének egyik fontos vonása, me­lyet különös nyomatékkal hangsú­lyoz, a párt politikájának nemzetkö­zi jellege. Hangsúlyozza, hogy a CSKP a nemzetközi kommunista és forradalmi munkásmozgalom elvá­laszthatatlan szerves része, és egész tevékenységében érvényesíti a prole­tár nemzetköziség eszméit. A párt egyre jobban elmélyíti Csehszlovákia népeinek testvériségét és szilárd szövetségét a ^szovjet néppel, vala­rplnt valamennyi szocialista ország népével. Továbbá szoros nemzetközi kapcsolatokat tart fenn az egész vi­lág munkásságával és támogatja a gyarmati uralom alóli felszabadulá­sukért harcoló népeket. Az új alapszabályzat-tervezet az eddiginél nagyobb figyelmet szentelt a párttagság kérdéseinek, különösen abban a tekintetben, hogy bővíti a párttagok jogait és kötelességeit. Erre azért van szükség, mert a párt feladatai szüntelenül növeked­nek. Ha pedig növekednek a párt előtt álló feladatok, akkor természe­tesen növekednek a párttagok fel­adatai is, és ezért az új alapsza­bályzat nagyobb igényeket támaszt a párttagokkal szemben. Az új alapszabályzat-tervezet szerint a CSKP tagja csak az a csehszlovák ál­lampolgár lehet, aki elismeri a párt programját, betartja az alapszabályza­tot, dolgozik a párt valamelyik szerve­zetében, végrehajtja a párt határozatait, fizeti a tagsági járulékot és — ez új követelés — tevékenyen részt vesz a szocialista társadalom építésében. Hogy a párt a fajlett szocialista társadalom építésének élén állhasson, ennek elő­feltétele, hogy a kommunisták a legte­vőlegesebben kivegyék részüket a szo­cialista építésből. Ezért az új alapsza­bályzat a párttagság további kötelessé­gévé teszi, hogy a termelés és a ter­melőerők fejlesztésére törekedjék, úttörője legyen minden újnak és haladó­nak, s igyekezzék a legjobb tapaszta­latok gyakorlati elterjesztésére; elszán­tan harcoljon a burzsoá ideológia min­den megnyilvánulása, a magántulajdo­nosi gondolkodásmód csökevényei, a val­lási előítéletek és a múlt minden hát­ráltató maradványai ellen. Továbbá minden párttag kötelességé­vé teszi, hogy tevékenyen vegyen részt a politikai életben, az államügyek igaz­gatásában és intézésében, a gazdasági és kulturális építésben, hogy szavai és tettei ne legyenek ellentétben egymás­sal, tegye magáévá és kövesse a kom­munista erkölcs elveit (tehát az eddig követelt párterkölcs követelményét ki­bővíti;) példaképül szolgáljon magán­és családi életével, gyermekei nevelé­sével. A tagság feladatává teszi azt is, hogy tevékenyen előmozdítsa a prole­tár nemzetköziség és a szocialista hazafiság eszméinek érvényesülését, megszilárdítsa a csehek és szlová­kok, valamint a hazánkban élő töb­bi nemzetiség egységét, harcoljon a nacionalizmus és a sovinizmus ellen. Végül pedig fáradhatatlanul küzdjön a békéért és a népek baráti együtt­működéséért. A párttagok jogait a tervezet bő­vebben kifejti, és külön hangsúlyoz­za minden párttagnak azt a jogát, hogy szabadon és tárgyilagosan meg­vitathassa a párt politikájának és gyakorlati tevékenységének kérdé­seit, javaslatokat terjesszen elő, s megvédje azokat, mielőtt a szervezet határozatot hoz. Továbbá hangsúlyoz­za, hogy a párttagok joga követelni, hogy azokat, akik elfojtják a bírá­latot, vagy elősegítik elfojtását, és üldözik a bírálókat, a párt szigorúan vonja felelősségre és a párt sorai­ból való kizárásig terjedő pártbünte­tésben részesítse. Természetesen a bírálat mögött nem szabad megbúj­nia a párt ellen irányuló támadás­nak. Az ilyen bírálatnak nincs helye. A feladatok nagysága, melyeket né­pünk a párt vezetésével megold, na­gyobb igényességre késztet minden párttagot. Ezért az alapszabályzat­tervezet megszigorítja a tagok és tagjelöltek felvételét, valamint a párt­szervek felelősségét a tagjelöltek fel­vételével és nevelésével kapcsolat­ban. Az új rendelkezés szerint az új tagot olyan három (eddig,két) tag­nak kell ajánlania, akik legalább há­rom (eddig két) éve tagjai a párt­nak, és az ajánlottat munkája és közéleti tevékenysége alapján leg­alább egy éve ismerik. Más politikai pártok volt tagjait öt olyan párttag­nak kell ajánlania, akik legalább öt (eddig négy) éve tagjai a pártnak, s a jelöltet munkája és közéleti te­vékenysége alapján legalább egy éve ismerik. A tervezetnek új rendelke­zése, hogyha CSISZ-tagokat vesznek fel a pártba, a CSISZ járási, illet­ve körzeti bizottságának ajánlása egy párttag ajánlásával egyenlő. A ter­vezet fontos rendelkezése az ls, hogy a 21 éven aluli fiatalokat rend­szerint a CSISZ útján veszik fel a párttagok sorába. A tervezet új rendelkezése szerint annak a párttagnak vagy tagjelöltnek az iigyét, aki passzív és nem teljesíti kötelességeit komoly ok nélkül, ismételt figyelmeztetés ellenére sem fizeti meg a tagsági járulékot, az alapszervezet taggyűlése tárgyalja meg. Ha a párt­tag vagy tagjelölt elvesztette állandó kapcsolatát a pártszervezettel, s nem akarja helyrehozni, de különben nem vétett, törlik a párthól. A tervezet az eddigi hét pártbüntetés helyett csak négy büntetést (dorgálás, megrövás, szigorú megrovás, kizárás) javasol, mert az eddigi tapasztalatok szerint a többi büntetés feleslegesnek bizonyult. Az alapszervezet határozata a kizárásról csak akkor érvényes, ha a taggyűlésen jelenlevő párttagoknak leg­alább kétharmada — az eddigi többség helyett — megszavazta. A párt szervezeti felépítésének és tevékenységének vezérelve a demok­ratikus centralizmus. Ez megköveteli, hogy minden szervezet és kommu­nista alkotó módon érvényesítse a párt politikáját, de egyúttal lehetővé teszi az összes dolgozók általános tapasztalatainak érvényesítését is. ilyetén a demokratikus centralizmus és a párton belüli demokrácia nincs ellentétben, hanem szorosan össze­függ egymással. A demokratikus cent­ralizmus megköveteli, hogy minden pártszervezet a saját hatáskörében alkotó módon, de teljes összhangban a párt politikájával oldja meg a fel­adatokat. A párton belüli demokrácia pedig megköveteli a széles párttag­ság tapasztalatainak, javaslatainak fi­gyelembe vételét. A párton belüli ' demokráciát biztosítja a tervezetnek az az új rendelkezése, mely szerint a pártszervek választásakor rendsze­resen új erők kerüljenek a vezető­ségbe. A tervezet nem szabja meg milyen arányban kerüljenek új erők a vezetőségbe, de erre nincs is szük­ség, mert nálunk a pártvezetőségek­ben úgyis állandó változások történ­nek. Az utolsó tíz évben a legtöbb pártszervezetben kicserélődött a ve­zetőség tagjainak egy harmada. A párton belüli demokráciát előse­gíti a tervezetnek az a része is, mely szerint a pártvezetőségek, a pártszervezetek és pártszervek tár­gyalásainak és döntéseinek legfőbb elve a kollektivitás. A kollektív ve­zetés elve biztosítja a párttagok szé­leskörű kezdeményezését, ugyanakkor azonban nem jelenti a személyes fe­lelősség csökkenését a feladatok tel­jesítésében. Az új alapszabályzat abból indul ki, hogy a párt alapját az alapszorvaze­tek képezik. A szocializmus kibon­takozó építésével kapcsolatban meg­növekedett a párt vezető szerepe, és emiatt megnövekedtek az alap­szervezetek feladatai is. A megnövekedett feladatok maguk­ba foglalják a felelősséget a gazda­ságfejlesztési feladatok teljesítéséért, az állami terv feladatainak elvég­zéséért minden üzemben és minden munkahelyen, a szocialista ŕ ida'mi viszonyok kiterjesztéséért és a dol­gozók kommunista neveléséért. ÚJ SZÖ 2 * 1962. augusztus 17.

Next

/
Thumbnails
Contents