Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-17 / 226. szám, péntek

fiz építőipari dolgozók betartják az adott szót Bratislavában új főiskolai diákotthon épül GYURCSÖ ISTVÁN: Az építészeti dolgozók is méltón készülnek a CSKP XII. kongresszusára. Kötelezettségvállalások ezrei mutatják, hogy népünk a Fejlődés fontos határkövének tekinti pártunk minden kongreszszusát. Az alábbiakban szóvá tesszük, hogyan sikerölt az egyik bratislavai építkezésen szép eredményeket elérni. Tizenegy emeletes lesz ez előregyártott elemekből készült internátus. Ezer főiskolai hallgató költözik majd be ide az új iskolaév kezdetén. Az épület alapszerkezete már teljes magasságában ott áll a Légionárius utcán, hanem azért még nincs minden készen. Az építkezési munkálatokat mos( már a belső szerelések jelentik. Korszerű megoldásokat találtak mindenütt a tervező építészek. A padló mindenütt műanyagból készült, hogy a diákok ne zavarják egymást a tanulásban. A munkákban főleg egy 30 tagból álló főiskolásbrigád veszi ki részét, s mert tudják, hogy az ő számukra készül az internátus — Befto Jozef vezetésével sžinte csodákat művelnek. Az építkezés a XII. kongresszus nevét viseli lán Kátlovský mérnök, az építés vezetője így beszél a munkások igyekezetéről : Biztos vagyok benne, hogy joggal nevezték el így az internátus építését. Én már ma látom, hogy az átadásnál nem lesz hiba. Mintha teljesen Ismeretlen fogalom lenne ezen a munkahelyen ez a szó: selejt. Legjobbak a legjobbak közül Vajda Árpád és Štefan Nožička szerelőcsoportjai szinte csodákat műveltek az építkezésen. Az évek és a továbbtanulás a szakma legjobbjaivá emelte ezeket az embereket. Nem maradtak el azonban mögöttük Kulacs János és Rausch Ferenc emberei sem, akik viszont a betonozásban tűnnek ki. Ez még csak a kezdet Augusztus 25-én átadják rendeltetésének az új főiskolai internátust. Az MB—80-as óriásdaru már át ls költözött egy másik telekre — a szomszédba, mert nemsokára megkezdik itt a diákotthon másik részének építését. Ha ez elkészül, Itt is ezer egyetemista talál majd otthonra. A szocialista munkabrígádok már készülnek a másik nagy munkaütközetre, hogy jövő Ilyenkorra az épület másik részét is átadhassák lakóinak. — ip Albert Mihály brigádja O

tt voltak az Ifjúsági Duzzasztógát építésénél, viaskodtak a Vltava hullámaival, arcukat szél és fagy cserzette, amikor az Ostrava vidéki, Vág völgyi és kelet-szlovákiai hatalmas építkezések vaskonstrukcióit szerelték. Örültek, ha egy egy magas épület ormáról széttekinthettek, vagy ha• megzabolázhattak egy * szila] folyót. Egyszerűen örömük telt az emberi munka nagyságában. Olyanok, mint az acél... , Több mint egy évtizede járják keresztül-kasul az országot, s most a Salai nitrogéngyár építésénél újra találkoztak útjaik. Nitra, Štúrovo és Komárno vidékéről valók. A 12-tagú brigád vezetője a kommunista Albert Mihály. Szorgalmas és becsületes munkája jutalmául megválasztották csoportvezetőnek. Később úfabb funkciót is ruháztak rá. Ö lett a szocialista munkabrigád vezetője. Könnyű a dolga — mondfák sokan —, tapasztalt, az építkezés minden csínját-bínját, jól ismerő emberek vezetője. A brigád tagfai csaknem mindig együtt vannak, s így van idejük arra, hogy megvitassák a felvetődő problémákat. Albert Mihály mindenben és mindenütt példaképül szolgál. Nemrég a víztartálynál rosszul szerelték fel a darut. Amikor működésbe hozták, kitűnt, hogy rövidek a „karjai". Albert Mihály és emberei dühösek voltak. Nekik kellett széthordaniuk a nehéz épületelemeket. — Miért nem kérdeztek meg a vezetők minket is, akik jártasak vagyunk ebben, hogy hol lenne a legjobb helye a darunak? — tört ki Albert Mihály a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi szervezetének egyik gyűlésén. — Így esak lassítjuk az építés ütemét. Tudta azonban, hogy most már minden beszéd haszontalan — a darut lehetetlen átszerelni —, ezért maga látott hozzá a vaskötegek hordásához. A brigád tagjai, kissé bosszúsan ugyan, követték vezetőjük példáját s ezzel újra bebizonyították, hogy egységes és jó kollektívát alkotnak. Szabad idejüket is együtt töltik. Este, amikor befejezik a vacsorafőzést, közösen megnéznek valamilyen filmet, vagy kiruccanak a Vághoz, csukahalászatra. Albert Mihály szenvedélyes halász és szenvedélyével a többieket is „megfertőzte". Csak az bántja őt, hogy engedély nélkül tilos a halászás. Ezért olyan helyen kényszerül kedvtelésének hódolni, ahol ritkán járnak emberek. Ketten az Albert-csoportból, Jobboldalt Magyar István, akit az építészek napján megjutalmaztak példás munkájáért. (Drábek Viktor felv.) E

sténként a brigád tagjai tervrajzok fölé görnyedve hosszasan elvitáznak a vasmunkával kapcsolatos problémák megoldásáról. Albert Mihály brigádját fól ismerik a Salai nitrogéngyárban, mert lelkiismeretesen és odaadón végzi munkáját. ZŰBER ŠTEFAN IRÁNY A FÖLD Föld! Rakéta szárnyú égi hajók, Itt a kikötő, a felhők alatt, hol eső és hó áztat, Nap tüze éget: üdvözöl itt a sár, a por, a kedves nyári szél, az utcák kövei, gyárak tornyal. Vessétek le az űrhajós ruhát, kössön nyakkendőt a fürge kéz: nehéz a földön az Ember, uj?y-e? Mi könnyű szívvel köszöntünk : sikerült! Aggodalmunk elszállt, ki tudja merre, mint az a harmadik lépcső: az utolsó, ami a Kozmosz kapujába vitte föl hajótok, két kapitány : Nyikolajev, Popovics ! Elvtársaitok büszkék lehetnének rátok, és önmagukra, hogy megállta helyét az a két hajó, s a vezérlőszerkezet: a szív, az ész! Most a szeretet, az öröm : a lelkesedés kísér majd, vigyázzatok. Meteor minden elvtársi szív — Szikrázva, égve, lobogva köszöntünk: és jó étvágyat kívánunk az első vacsorához, az utazás után, s ha útra keltek ismét, visszavárunk, mert mégiscsak ez a Föld, az Ember otthona. 1962. VIII. 15. A műkedvelő színjátszás seregszemléje A csehszlovák műkedvelő színjátszásnak szép hagyománya van. A legjobb együttesek évente A. Jirásek szülővárosában, Hronovban találkoznak. Itt bemutatják mennyit fejlődtek, milyen színvonalat értek el. Az idén augusztus 16-tól 25-ig rendezik meg a találkozót. Az ez évi találkozót hosszabb előkészület előzte meg. Ehhez tartozott a szlovákiai együttesek májusban rendezett szemléje. Ezek alapján is megállapíthatjuk, a tavalyihoz viszonyítva sokat fejlődött a műkedvelő színjátszás. Emelkedett a színészi teljesímény és a rendezés színvonala. Az itt szerepelt együttesek közül Hronovban a trebišoVi színjátszók és a fiatal bratislavai kisszínház mutatkozik be. A trebišoviak Breznan szerb író Mária Jančová című darabjával szerepelnek. A bratislavai fiatalok Janko KráT, Ján Botto és Ján Smrek verseiből állították össze műsorukat. A szemle rendezői — az Iskolaügyi- és Kulturális Minisztérium, valamint Hronov és Náchod város nemzeti bizottsága — tudatában vannak, hogy az együttesek szereplése nem tölthetné ki teljesen a 10 nap műsorát. Ezért az előző évi rendezvények tapasztalatai alapján különböző, meghatározott témájú értekezleteket tartanak. Külön figyelmet érdemel az augusztus 19-én műsorra tűzött színházak tanácsszerveinek ülése. A tanácskozás fő célja a csehszlovák műkedvelő színjátszás fő feladatairól és fejlődési távlatairól szóló vitaanyag megvitatása. A jhronovi 10 nap a résztvevők száméra nem jelent pihenőt, ellenkezőleg — megfeszített munkát, melynek célja: elérni, hogy a szocialista műkedvelő színjátszás magas színvonalú fnűvészi munkájával segítse kulturális forradalmunkat s méltó részese legyen az e téren ránk háruló feladatoknak. (— p — J Ennek figyelembe vételével az új alapszabályzat pontosabban megszabja és kibővíti az alapszervezetek eddigi hatáskörét és feladatait. Az új feladatok megkövetelik az alapszervezetek munkájának magasabb színvonalra emelését. Elsősorban a taggyűlések színvonalának emelése a fontos, hiszen a taggyűlések határozatai nagy jelentőségűek, így például kötelezőek lesznek a gazdasági vezetőségre. Ezért a tervezet külön kijelöli az alapszervezet vezetőségének (bizottságának) feladatát, melynek végrehajtó szervnek kell lennie, és ezért nem helyettesítheti a taggyűlést. Az alapszabályzat-tervezet részletesen meghatározza azokat a feladatokat, melyeket az alapszervezeteknek teljesíteniük kell. Küzdeniük kell az állami terv teljesítéséért, törődniük kell a dolgozók szakképzettségének növelésével, a kommunisták politikai és szakmai nevelésével, agitációs tömegmunkát és nevelőmunkát kell végezniük, meg kell teremteniük a feltételeket a bírálat és az önbírálat fejlesztésére és kérlelhetetlenül szembe kell szállniuk minden olyan kísérlettel, mely « bírálat elfojtáséra irányul. Fontos rendelkezése az új alapszabályzatnak. hogy a termelő, közlekedési és kereskedelmi vállalatok, a gép- és traktorállomások, az állami gazdaságok, az EFSZ-ek. a tervező irodák és a kutatóintézetek pártszervezeteinek joguk van ellenőrizni a vállalat vagy az intézet vezetőségének tevékenységét. Az alapszervezetek általában felelnek azért, hogy a vállalat, az Szem vagy a műhely teljesíti'

e kötelességeit. Ezen felül a terméig. a közlekedési és kereskedelmi iize ntek és vállalatok pártszervezetei a maguk hatáskörében véleményezik a gazdasági vezetők kinevezései és, biztosítják a káderjavaslatok megvitatását a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom taggyűlésein. Az a rendelkezés, mely az EFSZ pártalapszervezetének ellenőrzési jogot ad az EFSZ működése felett ugyanúgy, mint az ipari üzemekben, abból indul íci. hogy az EFSZ-ek elfitt álló igényes feladatok teljesítése megköveteli a párt befolyásának erősödősét népgazdaságunknak ezen fontos szakaszán is A pártszervezetek javasolt ellenőrzési joga az EFSZek felett nem jelenti, hogy csökkenteni akarnánk az EFSZ-ek életében érvényesülő demokratizmust vagy az EFSZ-ek vezetőségének' felelősségét a szövetkezet vezetéséért. Ennek az ellenőrzési jognak az a célja, hogy a pártszervezetek jobban betekinthessenek az EFSZ ek minden irányú tevékenységébe, és ilymódon harcoljanak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért, az országos érdekek érvényesítéséért a különféle önző magántulajdonosi irányzatok, a szabályok megszegése, a rendetlenségek, a közönyösség stb. ellen. Persze az ellenőrzés jogénak gyakorlásakor számba kell venni, hogy az EFSZ-ekben más viszonyok vannak, mint az ipari üzemekben. Az EFSZ-ek élén választott kollektív szerv áll és nem egy kínevezett vezető, mint az ipari üzemekben. Azonfelül a szövetkezeteknek saját ellenőrző bizottságuk van. Ezért nem szabad, hogy az alapszervezetek ellenőrzési Joguk érvényesítésekor megsértsék a szövetkezet belső demokráciáját, vagy pótoljék az EFSZ választott vezetőségét. Ezért az ellenőrzés megfelelő módszereit és formált kell alkalmazniuk. így például az alapszervezet az ellenőrzés során nem tűzhet ki feladatokat az EFSZ taggyűlésének, vezetőségének vagy ellenőrző bizottságának, de megvan a lehetősége, hogy határozatait a kommunistákon keresztül, a nem kommunisták meggyőzésével érvényesítse. Ezért szükséges, hogy a pártszervezet tagjait úgy helyezze szét funkciókba és a döntő szakaszokra, hogy ott pártcsoportok alakulhassanak megfelelő feladatkörrel. A befolyásolás alkalmas formája például nyilvános gyűlések rendezése az EFSZ fő kérdéseinek (termelési eredmények javítása stb.) megtárgyaláséAz alapszabályzat-tervezet jelentős változásokat javasol a járási és kerületi pártbizottságokra vonatkozólag. A tervezet abból indul ki, hogy a nemzeti bizottságok jogkörének bővítésével a járási és kerületi pártbizottságok jogkörének bővítésével a járási és kerületi pártbizottságok feladatai jelentősen megnövekedtek. Különösen megnövekedett a járások feladata, melyek a politikai és gazdasági munka súlypontjai lettek. A járások a területi átszervezés után erős gazdasági egységekké váltak, amelyekben nagy anyagi eszközök összpontosulnak, és ezeket célszerűen fel kell használni az egész társadalom érdekében. A járásoknak kulcshelyzetük van az irányító munkában, mert ők vannak a legközelebb a termeléshez, a társadalmi szervezetekhez, az üzemekhez és EFSZ-ekhez, s így közvetlenül szervezik a tömegek tevékenységét. A területi átszervezés adta lehetőségeket azonban még nem használták kl eléggé a gazdasági élet területén, különösen a mezőgazdasági termelés fejlesztését illetően. A járási és kerületi pártbizottságok új helyzete és a munkájukból eredő tapasztalatok megkövetelik, hogy az eddigi alapszabályzattól eltérően szélesebben megszabja tevékenységüket. Az alapszabályzat-tervezet a járási ét kerületi pártbizottságok ffi feladataként megszabja, hogy figyelmüket elsősorban az állami tervek teljesítésére, valamint a helyi források kihasználására fordítsak. A járási és kerületi pártbizottságok feladata biztosítani a járás, illetve a kerület sokoldalú fejlődését az állami tervvel összhangban, az esetleges lokálpatriotizmus megnyilvánulásaival szemben. A járási és kerületi pártbizottságoknak nagyobb gondot kell fordítaniuk a haladó tapasztalatoknak, elsősorban az új technikának az iparban és a mezőgazdaságban való meghonosításakor szerzett tapasztalatoknak népszerűsítésére. Ezért az új alapszabályzat szerint a járási és kerületi pártbizottságok feladata lesz, hogy általánosítsák és a gyakorlatban érvényesítsék a dolgozók tapasztalatait. A járási pártbizottságok fontos feladata lesz a dolgozók kezdeményezésének és aktivitásának növelése, ami eddig nem történt kielégítő módon. Az alapszabályzat hangsúlyozta azt Is. hogy a járási és kerületi bizottságok kötelesek közvetlenül Irányítani az ideológiai munkát és szervezni a marxizmus-leninizmus tanulmányozását. A legszembeötlőbb változás a járási és kerületi pártbizottság plénumának, teljes ülésének munkájában áll be. A járási és kerületi bizottságok plénumának legalább havonta egyszer meg kell tárgyalnia a járás, illetve a kerület alapvelő problémáit, ellenőriznie kell a határozatok teljesítését és a káderek elosztását. A plé numok fognak dönteni az összes fontosabb kérdésekben. A döntés joga a járásokban és a kerületekben a pártbürókból átmegy a plénumokba. A pártmunka eddigi módszere szerint az elvi és fontos kérdéseket gyakran a pártbüróban tárgyalják meg, és a plénumok sokszor csak formálisak voltak. A plénumokon gyakran terjedelmes és általános beszámolókat tartottak, és ezeket azután általános, nem konkréí határozatok követték, s gyakran a plénum nem is tudta meg, hogy ezeket a határozatokat teljesítették-e. Az új alapszabályzat a büró — új neve elnökség — hatáskörét úgy szabta meg, hogy a büró (elnökség) köteles tevékenységéről rendszeresen beszámolni a plénumnak. Ez a rendelkezés hangsúlyozza a pártbizottságok plénumának jelentőségét és felelősségét. Azokról a kérdésekről, amelyekről a felsőbb szervek, a plénumok döntenek, nem határozhatnak a bürók, mert ezek a plénumok végrehajtó szervei. A bürók tevékenységének elsősorban arra kell összpontosulnia, hogy megszervezze a plénumok határozatainak teljesítését, előkészítse a plénum tárgyalásait és ellenőrizze " a pártmunkások tevékenységét. A fokozott feladatok megkövetelik, hogy a járási és kerületi pártbizottságokba magas politikai és erkölcsi színvonalú, tehetséges és tapasztalt párttagok-kerüljenek. A tervezet azt ajánlja, hogy a pártbizottsági tagok megválasztásához szükséges tagsági időt felemeljék, ugyanúgy a járási és kerületi pártbizottságok vezető titkárainál. A párt eredményes mankójának előfeltétele a párthatározatok teljesítésének ellenőrzése. El annál időszerűbb, mert a pártellenőrzés eddigi módja nem felel meg teljesen a mostani szükségleteknek. A kellő ellenőrzést óhajtja elősegíteni a tervezet egyik rendelkezése, mely szerint ellenőrző és revíziós bizottságok létesülnek, és ezeket a pártkongresszus, valamint a járási és kerületi konferenciák választják meg. Ezek a bizottságok tevékenységükben alá lesznek rendclva a járási, kerületi, illetve a Központi Bizottságnak. Ezek a bizottságok átveszik a revíziós bizottságok. a pártelleHőrzfi bizottság és a járásokban működő fegyelmi bizottságok feladatkörét. Egyúttal bővül tevékenységük, s ffi feladatok lesz, hogy figyelemmel kövessék a párt szervezeti szabályzatának és a pártélet normáinak megtartását és ellenőrizzék a pártfegyelmet. Feleifisaégre vonják azokat a kommunistákat. akik pártvétséget követtek el, gondoskodnak arról, hogy idejében és helyesen Intézzék el a járási, kerületi, illetve Központi Bizottsághoz érkező javaslatokat. észrevételeket és panaszokat. Felülvizsgálják az összes pártszervezetek. vállalatok, intézmények és létesítmények gazdálkodását is. Ezek az új ellenőrző és revíziós bizottságok nagyobb szerepet fognak játszani, mint az eddigi ellenőrző bizottságok. Különösen a járási, valamint a kerületi ellenfirzfi és revíziós bizottságok tognak hatásos eszközt jelenteni a pártszervezetek életének aktivizálásában. A tervezet nagy figyelmet szentel az ifjúság kérdésének és szervezetének, a CSISZ-nek. A párt egyik fő feladaténak tekinti a gondoskodását az ifjú nemzedékről. Hiszen a szocializmus betetőzésében és a kommunizmus építésében a legnagyobb feladat az ifjú nemzedékre hárul. Ezért a tervezet kimondja, hogy az ifjúság minden irányú képzése és marxista—leninista szellemű nevelése a párt egyik alapvető feladata. Ez a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség útján történik, mely legjobb tagjait előkészíti Csehszlovákia Kommunista Pártjába való belépésre. A CSISZ, a pionírszervezet útján gondoskodik a gyermekek neveléséről és a legjobb pionírokat előkészítse a CSISZ-be való beléipésre. Ily módon az új alapszabályzat pontosan megszabja a CSISZ feladatát és ugyanekkor megállapítja a pártszervezetek és pártszervek felelősségét a CSISZ és a pionírszervezet munkájáért. Az áf alapszabályzat-tervezetével kapcsolatos pártvitának főképp az alapszabályzatnak azokra a fő gondolataira kell összpontosulnia, amelyeknek döntő jelentőségük van a párt további tevékenysége szempontjából. A pártvltát egyben arra Is fel kell használni, hogy a pártszervezetek és a pártszervek s valamennyi kommunista ebből az alkalmaiból megvizsgálták tevékenységüket, még pedig most már az úf alapszabályzat szellemében. 1 gy a pártvita nagy hozzá járolást Jelent majd a társadalmunknak a kommunizmus felé haladó útján. DR. BALOGH—DÉNES áRFÁD 18B2. ao&asxtua 17JJJLJÍZŰL5L *