Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-11 / 189. szám, szerda

ÚJ FORMA, GAZDAGABB TARTALOM l! A járási pártbizottság a napokban értékelte a pártoktatásban elért eredményeket és jóváhagyta a pártoktatás 1962 63-as évi tervét. Meg­állapította, hogy az elmúlt évben a kommunisták és pártonkívüliek po­litikai nevelésében további minőségi javulás állt be. Pozitívan értékelte azt a tényt, hogy lényegesen elmélyült az elmélet és a gyakorlat egy­sége főleg a mezőgazdaság problémáit tanulmányozó körökben. A pro­pagandisták sokkal kezdeményezőbben és alkotóbban alkalmazták az el­méleti tételeket a szövetkezet vagy az állami gazdaság gyakorlati prob­lémáira. Ezt az eredményt főleg azért értük el, mert a pártszervezetek túlnyomó többségében a gazdasági vezetők, a szakemberek megértették a pártoktatás jelentőségét, kihatását a termelési eredményekre és mint propagandisták, előadók aktívan vettek részt az egyes körök és esti iskolák munkájában. Ha figyelemmel kísérjük azokat a nagy változásokat, amelyek a felsza­badulás óta nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek gondolkodá­sában, világpézetében beálltak, bát­ran leszögezhetjük, hogy a pártok­tatás — mint a kommunista nevelés egyik legszervezettebb és leghatáso­sabb formája — nagymértékben já­rult hozzá ezekhez a forradalmi vál­tozásokhoz. Az utóbbi időben azonban megmu­tatkozott, hogy a pártoktatás jelen­legi formái és módszerei mind kisebb mértékben felelnek meg a fejlett szo­cialista társadalom építése feladatai­nak és problémáinak, hogy egyes formák már elavultak és az élet, a fejlődés a pártoktatásban is változást követel. Az utóbbi években a pártoktatásban olyan fogyatékosságok fordultak elő, amelyek csökkentették hatásosságát, színvonalát. Számos körben a forma­lizmus jeleit észleltük, amely főleg abban mutatkozott meg, hogy az egyes problémákat nagyon felszíne­sen tárgyalták, nem hatoltak a prob­lémák mélyére, nem vizsgálták azo­kat összefüggéseikben. A formalizmus jelei abban is megmutatkoztak, hogy a kommunisták jelentős része éve­ken keresztül ugyanazon köröket lá­togatta, lényegében ugyanazon téma­körökkel foglalkozott. Ez a tény ne­gatív irányban hatott a hallgatók ér­deklődésére. Az említett, s még számos más fo­gyatékosságból kiindulva a CSKP Köz­ponti Bizottsága változásokat készít elő a pártoktatásban. Természetesen nem öncélú formai változásokról van szó. Az új terv vezérgondolata: to­vább növelni a pártoktatás színvona­lát, elmélyíteni hatásosságát, hogy a kommunisták és pártonkívüliek si­keresen teljesíthessék a fejlett szo­cialista társadalom építéséből adódó ' feladatokat. Milyen változásokról van szó A pártoktatásban elért eredmények, valamint a kommunisták és párton­kívüliek politikai és általános mű­veltségének állandó fokozódása le­hetővé teszi, hogy áttérjünk a poli­tikai nevelés magasabb formáira, mindenekelőtt a magántanulásra. Na­gyobb szerep jut az esti iskoláknak és a marxizmus-leninizmus esti egye­temének. Természetesen a marxiz­mus-leninizmus önművelésen, magán­tanuláson keresztül történő elsajátí­tása, e formának nagyobb méretek­ben való bevezetése a pártoktatásba fokozott igényeket támaszt a párt­szervezetek tevékenységével szemben. Itt főleg a magántanulás ellenőrzé­séről és irányításáról van szó. Éppen ezért a magántanulás kollektív, szer­vezett formáit választjuk, amikor a kommunisták időnként összejönnek és megvitatják az egyes problémá­kat. A járási pártbizottság és a lek­torcsoportok szemináriumokat, elő­adásokat szerveznek részükre idősze­rű politikai és elméleti kérdésekről. A pártoktatásnak ez a formája sza­badabb teret nyújt a kommunisták ér­deklődésének érvényesülésére, alko­tóbb, kezdeményezőbb tevékenységre serkenti őket a pártoktatásban, az egyes politikai és elméleti kérdések elsajátításában és azok alkalmazá­sára a gyakorlati életben. Mindan­nak ellenére, hogy a magántanulóé a következő években a pártoktatás alapvető formájává válik, a járási pártbizottság úgy határozott, hogy az 1962/63-as oktatási évben még nem térünk át minden szervezetben a ma­gántanulásra. Mindenekelőtt azért nem térünk át • mechanikusan és egyszerre erre az igényes formára, mert még nem minden pártszerve­zetben vannak kellő előfeltételek, még nincsenek elégséges tapasztala­taink, még nem dolgoztuk fel az el­lenőrzést, valamint a magántanulók­nak nyújtandó segítség rendszerét. Ezért az új oktatási évben főleg a kiválasztott üzemekben, hivatalokban, valamint azokban a falusi pártszerve­zetekben vezetjük be ezt a formát, ahol a legkedvezőbb feltételek van­nak, ahol a pártszervezet képes lesz hatékonyan ellenőrizni a magánta­nulást és egyúttal segítséget is nyúj­Jani a magántanulóknak. A tapasztalatokból kiindulva azután az 1963/64-es oktatási évben tömeges alapra helyezzük a magán­tanulást. A magántanulás szélesebb alapok­ra való helyezése már az új oktatási évben is azzal a következménnyel j^r, hogy lényegesen csökken az alapkörök száma. Fokozott gondot fordítunk a pártoktatásban a tagje­löltek és a fiatal párttagok nevelé­sére. A helyzet ugyanis az volt, hogy számos pártszervezetben keve­set törődtek a tagjelöltek nevelésé­vel, s nem egy esetben előfordult az is, hogy a tagjelöltek nem ismerték a párt szervezeti szabályzatát és a pártélet legalapvetőbb problémáit. Ezért a járási pártbizottság elhatá­rozta, hogy a tagjelöltek és a fiatal párttagok — akik 1—2 éve tagjai pártunknak — részére külön köröket kell alakítani azokban a szervezetek­ben, ahol legalább 8—10 tagjelölt és fiatal kommunista van. Ezekben a körökben az elvtársak a legtapasztal­tabb propagandisták vezetésével meg­ismerkednek pártunk történetével, alapszabályzatával és a pártélet alap­vető problémáival. Nagy segítséget fognak nyújtani az idős kommunis­ták, akik meglátogatják ezeket a kö­röket ős elbeszélgetnek a tagjelöl­tekkel pártunk dicső történetéről, a munkásosztály győzelméért folytatott harcáról. A kislétszámú szervezetek­nek a járási pártbizottság úgy nyújt segítséget, hogy a tagjelöltek és fia­tal kommunisták részére körzeten­ként szemináriumokat és előadáso­kat fog szervezni. Az új pártoktatásban lényegesen növekszik az esti iskolák szerepe. Az esti iskolák száma az elmúlt évekhez viszonyítva növekedni fog. Míg az elmúlt évben 22 esti isko­lánk volt, ebben az évben már negy­venet létesítünk, főleg a nagyobb szövetkezetekben, állami gazdaságok­ban és üzemekben. Jelentős részük mezőgazdasági irányzatú lesz, de az eddigi évektől eltérően programju­kat sokoldalúbban állítjuk össze. Nemcsak mezőgazdasági szakelőadá­sokat tartunk, hanem beiktatunk több előadást a politikai gazdaság­tanból, a párt vezető szerepének ér­vényesítéséről és több időszerű té­mát. A pártoktatásban tervbe vett vál­tozások (főképpen a magántanulás kiszélesítése és az esti iskolák szá­mának növekedése) fokozott köve­telményeket támasztanak a járási pártbizottság előadói testületével, valamint az egyes lektorcsoportok­kal szemben. Ezek a változások szük­ségszerűen megkövetelik a lektorok számának kibővítését, s egyúttal po­litikai és eszmei színvonaluk növe­lését is. A járási pártbizottság máris hozzálátott az egyes lektorcsoportok kibővítéséhez, valamint 8 új falusi és üzemi lektorátus létesítéséhez. A fa­lusi és üzemi lektorátusokra nagy feladat hárul. Nemcsak a körzetükbe tartozó esti iskolákban biztosítják az előadásokat, hanem szemináriumokat, előadásokat fognak tartani a magán­tanulók, a tagjelöltek számára. A já­rási pártbizottság úgy gondoskodik további lektorok és propagandisták biztosításáról, hogy számos elvtársat a marxizmus-leninizmus esti egyete­mén való tanulásra ösztönöz. így az új oktatási évben már 130 elvtárs fog járásunkból tanulni a marxizmus­leninizmus esti egyetemén. A pártoktatás sikeres megkezdése és menete attól függ, hogy már most, a nyári időszakban milyen intézke­déseket teszünk, milyen kedvező fel­tételeket teremtünk. Ezért a járási pártbizottság és a pártszervezetek már most hozzáláttak a következő évi pártoktatás megszervezéséhez. A járási pártbizottság plénuma júliu­si ülésén megtárgyalja és jóváhagy­ja az új pártoktatási tervet. A járási pártbizottság az előadói testület, va­lamint az egyes előadói csoportok összeállításán, kibővítésén dolgozik, kiválasztja az esti iskolák, a szemi­náriumok vezetőit, s az esti iskolák, valamint a többi alakulat program­ját is összeállítja. A járási pártbi­zottság határozata alapján augusztus elején a pártszervezetek elnökeivel csoportonként nagyon konkrétan megtárgyaljuk a pártoktatás új ter­vét és véglegesen megállapodunk ve­lük a pártoktatás formáiban és mód­szereiben. Augusztus végére egyhetes internálusi iskolázást szervezünk a propagandisták és az esti iskolák vezetői, valamint kétnapos iskolázást az előadók számára. A pártszerveze­tek a vezetőségi üléseken már jú­liusban tárgyalni fognak a jövő évi pártoktatás megszervezéséről és jó­váhagyják a kommunisták és pár­tonkívüliek politikai nevelésének jö­vő évi formáit és módszereit. Augusz­tus végén pedig már konkrétan be­osztják a kommunistákat és párton­kívülieket az esti iskolákba, a körök­be stb. A pártszervezeteket arra ve­zetjük, hogy minden kommunistá­val előzetesen tárgyalják meg, hogy a pártoktatás melyik formáját vá­lasztják. A Központi Bizottságnak a CSISZ­szervezetek közvetlen pártirányítása határozatából kiindulva a járási párt­bizottság a pártoktatás megszervezé­sével párhuzamosan nagy figyelmet szentel a CSISZ tanulmányi éve elő­készítésének is. Arra vezeti a párt­szervezeteket, hogy a pártoktatással együtt a CSISZ tanulmányi éve váljék a pártszervezetek tevékenységének elválaszthatatlan részévé. A járási pártbizottság — az előző évekhez hasonlóan — ebben az év­ben is főleg a propagandisták kivá­lasztásában és azok nevelésében nyújt segítséget a CSISZ-nek. A nyári időszakban iskolázást szervezünk a CSISZ propagandistái számára, s az oktatási év ideje alatt is meghívjuk őket a különféle szemináriumokra. Az ifjúsági szervezetek funkcionáriu­sait pedig besoroljuk a pártoktatás egyes alakulataiba. A pártszerveze­tek a vezetőségi és tagsági gyűlése­ken a pártoktatással együtt a CSISZ oktatási évének menetét is rendsze­resen meg fogják tárgyalni, és ked­vező előfeltételeket teremtenek szín­vonalának állandó emelésére. NÉMETH BÉLA, a Dunajská Streda-i JPB dolgozója. A Gottwaldovi Svit bőrfeldolgozó vál­'alatban Josef Zaoral konstruk­tőr kollektívája a vállalat kutató­intézetében cipő- pil sarok-formáló § automatát szer- | kesztett és pró­bált ki. Ez a gép " V i a termelési techno- H J?* 1 , lógiáját tekintve jtLí egyedülálló a vi­lágon. Képünkön WT Josef Zaoral az „ , ^ <• automata szer- |||||§|||| kesztője és Karel Gerych karban­tartó az új gép működését vizs­gálják. (ČTK — E. Bi­can — felvé­tele] Amíg a Nové Zámky-i F.lektrosvilben dolgozó anyák 'munkájuk fölé ha­jolva szorgoskodnak, gyermekeik a parkban vagy az óvodában gondos jelügyelet alatt játszadozhatnak. ,M. Solčan felvétele Berky Helsinkibe megy illő képet nyújt ez. Berky ügyesen ke­zeli a gépet, ismeri minden porciká­ját. Normáját 110—115 százalékra tel­jesíti. A kollektívában elvtársi segít­ségéért rendkívül tisztelik. Két éve vezeti a szocialista munkabrigád cím­mel büszkélkedő csoportot, amely most „A CSKP XII. kongresszusának műhelye" címért versenyez. Tapasz­talatait, tudását nem őrzi lakat alatt, csoportja tagjait nagy türelemmel, gondoskodással tanítja szakmai vona­lon is. A közelmúltban arról tárgyaltak a breznói üzemben, kit küldjenek Hel­sinkibe a VII. Világifjúsági Találkozó­ra. A választás Martin Berkyre esett, így a csehszlovák küldöttség tagja­ként ő is képviseli majd hazánkat. Alexander MiartuS B. Bystrica A Banská Bystrica-i CSISZ-funkcio­náriusok 10 nevet is elém tettek. S én épppn ezt a breznói csiszolót válasz­tottam. A breznóiak barátságos, jóindulatú embernek tartják, de kevesen tudják, milyen göröngyös utat járt meg Martin Berky mostanáig. Kilencgyermekes családban szüle­tett, alig járta ki az öt osztályt, 11 éves korában már a vagyonosok szol­gálatába állt. Ök nyúzták a bőrét egész 16 éves koráig. Martin Berky ma a breznói Híd­gyárban dolgozik. Ott találtam rá munkatársai körében a csiszolóban.. Az UC-2-es csiszológépen alkatrészt készített. Szeme figyelmesen követte a gyorsan forgó korongot, amelyről csillogva pattogtak le a szerszámacél szikrái. A nem szakember számára mesébe dán postáva Kettős öröm A napokban a délután 3 órakor Poprádról Bratislavába induló gyors­vonattal utaztunk Trenčínbe, ma­gyarországi vendégünk társaságában. Csomagunk volt bőven, így azonnal észre sem vettük, hogy az egyik dobozt a vonatban jelejtettük. Másnap azonban hazafelé indulva rájöttünk, hogy a kb. 1000 korona értékű cso­mag nincs sehol. Hol keressük? Ven­dégünk lemondóan legyintett, mond­ván: annak már befellegzett, azt már nem találjuk meg. Vasárnap lévén, a bratislavai ta­lált tárgyak gyűjtője zárva volt. Hét­főn azonban telefonérdeklődésünkre közölték, hogy a csomag sértetlen állapotban átvehető. Kettős öröm volt ez számomra. Örültem, hogy ct csomagot visszaka­pom és boldog voltam, hogy ilyen becsületes polgártársaim vannak. Köszönöm az ismeretlen megtaláló­nak. MeliSék Erzsébet, Nové Zámky 47 év után 47 év után, július 8-án érkezett visz­sza szülőfalujába Borbély Kárifly, aki az első világháborúban az orosz had­szintéren eltűnt és Zihárec községben holttá nyilvánították. Deákovce község, a HNB és a lakosság ünnepélyesen fogadta a messzi Üzbekisztánbúl rokoni látogatásra érkezett ősz harcost. Bor­bély Károly mindkét - világháborúban a Vörös Hadsereg kötelékében harcolt. Kis Flórián HNB-tag, Deákovce Újabb vállalás A k'ošicei Autójavító Vállalat 6-tagú villanyszerelő kollektívája pártunk XII. kongresszusa tiszteletére hulla­dékanyag feldolgozásával az első ne­gyedévben 3000 korona értékű anya­got takarított meg. Az első félévi terv sikeres teljesí­tése arra ösztönzött bennünket, hogy pártunk XII. kongreszusa tiszteletére újabb kötelezettséget vállaljunk. El­határoztuk, hogy a második félévben 3729 koronát takarítunk meg hulla­dékanyag feldolgozásával. A vállalás teljesítéséből az egész kollektíva ki­veszi részét. Kádár Sándor, Žarnov Megjegyzés Nincs baj az alkatrészekkel ? ? ? Bizonyára meglepő a cím, mert az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy minden szövetkezetben, álla­mi gazdaságban baj volt az alkatrészek be­szerzésével. — Nálunk Kolozsné­mán — állítja Dömötör Jenő gépesítő — az alkatrészhiányt leküz­döttük, minden gépünk üzemképes állapotban készen áll az aratás­hoz. A gépesítő arcán kü­lönös mosoly húzódik. Az első pillanatra azt sem tudja az ember, kételkedjen-e vagy cso­dálkozzék a kijelenté­sén. A későbbiek során azonban minden kide­rül, teljes valóságában láthatjuk az alkatrész­hiány körül kialakult helyzetet. — Hát az úgy van —folytatja nagy buz­galommal a gépesítő —, hogy minden kicsisé­gért igen sokat kell fáradoznunk. A múlt­kor Galántán jártam, a minap meg Dunaszerda­lielyen. Annyi ott a kü­lönböző alkatrész, hogy gazdasági üzemeit is elláthatnák. Nekünk azonban nem adhatnak, mert nem tartozunk a járáshoz... Persze az elosztás! Ezt a kérdést végérvé­nyesen meg kellene ol­danunk, de hogyan ...? Maga Dömötör Jenő mondotta, mennyi aján­dék és lótás-futás szükséges egy-egy fon­tosabb kellék beszer­zéséhez. Ezek szerint nem is annyira a járás­hoz való tartozás, mint az ajándék, esetleg a túlfizetés szabja meg, ki mikor és milyen alkatrészhez juthat. — Szövetkezetünk el­látásáról a hurbanovoi GTÁ — gondoskodik. Illetve csak gondos­kodna, ha nem esnénk oly távol — 60 kilomé­terre — a gépálomás székhelyétől. Ezek szerint a trak­torállomáshoz közelebb eső szövetkezetek előnyben vannak? — Ezt határozottan állíthatom. Csak dél­előtt adják ki az al­katrészeket s míg mi megérkezünk, egy egész sereg, a közelebbi fal­vakról korán érkező szövetkezetes áll előt­tünk. Mire ránk kerül a sor, éppen delet je­lez az óramutató, s pont előttünk zárják be a raktár ajtaját. Mindenesetre Igen furcsa, körülményes ez az eljárás, hiszen — ha azt akarják, hogy mégis csak beszerezzék az alkatrészt — több­ször is fel kell utaz­niok Hurbanovóra. tgy volt ez a SZ-4-es kom­bájn motorja kicserélé­sének esetében is. A chotíni szövetkezetesek ez idén három Diesel­motort vásároltak a gépállomáson, a kolozs­némaiak korábbi ren­delését pedig továbbra is elhalasztották. Ez azt jelenti, hogy az alkatrészekkel tény­leg nincs baj, sokkal komolyabb baj van az elosztással. A gépállo­másnak sorrend és szükség szerint kelle­ne ellátnia a szövet­kezeteket, mert ez az ösztönös vásárlás végül is alkatrész-felhalmo­zásra készteti a szövet­kezeteket. Szombatit Ambrus ÜJ SZÖ 4 * 1962. július 11,

Next

/
Thumbnails
Contents