Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-31 / 209. szám, kedd

N. Sz. Hruscsov Dnyepropstrovszkban Dnyepropetrovszk (CTK) — Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke július 30-án Dobroljubov hajón Krmencsukból Dnyepropetrovszkba ér­kezett. N. Sz. Hruscsovot az SZKP KB elnökségének tagjai és Gyjemjan Ko­rotcsenko, Ukrajna Legfelsőbb Taná­csa elnökségének elnöke kíséri. N. Sz. Hruscsov, valamint a párt és a kormány további vezető funkcioná­riusai a kikötőből a dnyepropetrovszki üzemek látogatására Indultak. A város utcáin sok ezer dolgozó üdvözölte a párt és a kormány képviselőit. Argentína Kommunista Pártja elítéli a kormány intézkedéseit Buenos Aires (CTKI — Argentína Kom munista Partja nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli az argentin kormány legújabb határozatait A nyilatkozat rá­mutat, hogy „a politikai terv" az elma radottság megőrzésére Irányúié gazdasá gi terv. mely az országot kiszolgáltatja az amerikai imperializmusnak. Ez a gaz­dasági terv a birtokos osztály javát szol­gáló intézkedés. Argentínában általános sztrájkra készülnek Buenos Aires (CTK) — Argentína Ál­talános Munkaszövetsége augusztus 1-ére és 2-ára 48 órás általános sztrájkot hir­detett. A sztrájkot már június végén meg akarták rendezni, az argentin szakszer­vezetek vezetősége azonban elhalasztot­ta. Most arra a megállapításra jutott, nincs lehetőség a megegyezésre a kor­mánnyal, amely a dolgozók harci ak­ciójának elhalasztását nem használta ki az ország gazdasági és szociális problé­N. Sz. Hruscsov a szovjet energetika fejlesztéséről Kremencsug (CTK) — Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke július 29-én beszédet mondott a Dnyeperen épült kremencsugi vil­lanyerőmü üzembehelyezésének ünnepségén. Beszédében a többi között hangsúlyozta, hogy a szovjet energetika továbbfejlesztésének alapját ha­talmas energetikai rendszerekben egyesült nagy területi villanyerőművek gyors építésének és a valamennyi fogyasztót magában foglaló, szétágazó energetikai hálózatok létesítésének kell képeznie. máinak megoldásara. • • B • r"* ' mm N. Sz. Hruscsov kijelentette: „Amint látjuk, lehetséges és szükséges nagy vízierőmű felépítése kevesebb mint 4—5 év alatt, az 1200 000 kW telje­sítményű hőerőművek felépítése 3—3V2 év alatt és a 2 400 000 kW és nagyobb teljesítményű villanyerőmű­vek felépítése 4—5 éven belül." N. Sz. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió az SZKP XXII. kongresz­szusa után rohamosan előretört. Si­keresen teljesítette az 1959—1965 évekre szóló hétéves terv első felét. Az ipar termelése 5 százalékkal na­gyobb, mint ahogyan a hétéves terv erre az időszakra előírta. 3 és féi év alatt több mint 3200 nagy­ipari vállalat épült, ezek közül több mint 150 a vegyi ipari üzem. Ű] gyá­rakat és kohókat helyeztek üzembe, amelyek 10 300 000 tonna nyersvas, 14 millió tonna acél, 10 900 000 tonna hengerelt anyag és 15 600 000 tonna cement termelését biztosítják. Kitar­tóan törekszünk a mezőgazdaság to­vábbi fellendítésére. Hruscsov megállapította, hogy az SZKP programjának egyik fontos pontja az ország villamosítása. Közöl­te, hogy a hétéves terv első felében összesen több mint 22 millió kW tel­• ••••••••• A délkelet-ázsiai nemzetek függetlenségét és biztonságát veszélyeztetik az USA ázsiai haditámaszpontjai. Képünk a japáni Osaka kikötőben hor­gonyzó amerikai cirkálókat árbázolja, amelyek jelenléte ellen tömeges til­takozó tüntetéseket rendeztek a japán békevédőfc. (CTK felv.) jesítményű villanyerőműveke-t helyez­tek üzembe. A Minisztertanács elnöke kijelen­tette, hogy a Szovjetunió 1980-ban több mint háromszor annyi villany­áramot fog termelni, mint amennyit az USA jelenleg, „ily nagy mennyisé­gű villanyáram fejlesztéséhez 1970-ig évente 22—25 millió kW összes telje­sítményű villanyerőműveket kell üzem­be helyeznünk" — mondotta. N. Sz. Hruscsov kijelentette továb­bá, hogy a Szovjetunióban 20 év alatt mintegy 200 területi hőerőművet, 180 új vízivillanyerőművet, 260 nagy hő­erőművet és sok százezer kilométer villanyhálózatot kel) építeni. „Az energetikai üzemek építőinek fő feladatuk a beruházások hatékony­ságának fokozása, az építés meggyor­sítása, valamint a villanyerőművek és hálózatok építési önköltségeinek csök­kentése," — mondotta N Sz. Hrus­csov. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke beszédének további részében egyes yezetö dolgozókat bírált, akik a kis, kevésbé hatékony villanyerőmű­vek építését szorgalmazták. Az energetika terén még nincs meg tulajdonképpen az összpontosított építés. „A már villanyáramot szolgál­tató villanyerőművek javarésze még épül és az építés több évre elhúzó­dik" — mondotta. Hruscsov hangsúlyozta továbbá, hogy a kolhozokat és a szovhozokat nem lehet másodrendű villanyáramfo­gyasztóknak nevezni, mert ez még a sztálini időkből ránk maradt elavult gondolkodásmód. Sztálin annak idején szigorúan meg­tiltotta, hogy a kolhozokat és szov­hozokat bekapcsolják a területükön áthaladó villanyhálózatba, — mondot­ta Hruscsov Sztálin helytelenül, majdnem teljesen ellenkezőképpen értelmezte a szocialista mezőgazdasá­gi termelés rendszerét. Sztálin meghalt, és a párt azt, ami Sztálinnál helytelen volt már régen Az energetika gyors fejlesztésének tartalékaira rámutatva, N. Sz. Hrus­csov a többi között kijelentette: „In­tenzívebb munkát kell végezni a gáz­turbinás aggregátok, valamint a kom­binált, gőzturbinás és gázturbinás berendezés megszerkesztésénél a tüze­lőanyag villanyárammá való átváltoz­tatására és végül az irányított termo­nukleáris reakció felhasználására, a magenergiának villanyenergiára való átváltoztatására, amely ugrásszerű előretörést jelent az energetika fej­lesztésében." Amint N. Sz. Hruscsov megállapítot­ta, a Dnyeperen épült vízierőművek építése megnyitja a folyami hajózás fejlesztésének nagy lehetőségeit. A Dnyeper komplex kihasználására irá­nyuló munkák befejezésével és a Vol­ga problémájának megoldásával mély­járatú hajók egységes víziközlekedése ts létrejön A Volgának és a Dnyeper­nek a Volga—Don csatornán, az Azo­vi-tengeren és a Dnyeper—Azovi csa­tornán át történő összekötettésről van szó. A belföldi folyami utak egységes rendszere jelentős mértékben csök­kenti majd a szállítás költségeit és biztosítja az összeköttetést a Káspi­tenger mentén, valamint a Közel-Kele­ten fekvő országokhoz a Dnyeperen) a Volga—Don csatornán és a Volgán. Hruscsov közölte, hogy most terve­zik a Dnyeper összeköttetését a Balti­tengerrel a Pripet és Nyemen folyókon át. A Balti-tenger és a Fekete-tenger közötti víziút országunkat a legrövi­debb úton köti össze a többi európai szocialista országgal és megközelítő­leg felényire csökkenti a szállítási költségeket a Balti-tengerből a Föld­közti-tengerbe és a Fekete-tengerbe a Gibraltáron át vezető hosszú út he­lyett. Hruscsov jelentős eseménynek tart­ja a Dobrodvor—Tisza vezeték üzem­behelyezését, amely megkezdte a vil­lanyáram-szolgáltatást a Szovjetunió­ból Magyarországnak és a magyar ve­zetéken át Csehszlovákia, Lengyelor­szág és a Német Demokratikus Köz­társaság egységes energetikai rend­szerébe. Meg kell kezdeni a munkát ] Bulgária és Románia energetikai rend- 1 szerével való kapcsolat megteremté­sére. Most építik a Barátság kőolajvé­zetéket. A Kínai Népköztársasággal együtt dolgozunk az Amur és a Szun­felülbírálta. A kolhozok és szovhozok | gari folyók energetikai és közlekedési villanyáramfogyasztásának biztosítá­sában azonban a helyzet nem sokat változott. Itt még szilárdan tartja ma­gát a múlt helytelen öröksége, ame­lyet ki kell irtanunk, hogy még foko­zottabb mértékben járuljunk hozzá a mezőgazdasági termelés gyors fejlő­déséhez. lehetőségei kihasználásának tervén. „Ezek a munkák lehetővé teszik az egész szocialista tábornak, hogy jobban és gazdaságosabban fejlessze iparát, közlekedését és mezőgazdasá­gát, lehetővé teszi országaink még szorosabb kapcsolatait" — mondotta N. Sz. Hruscsov. KEK, VÖRÖS es ZÖLD sirályok tűntek fel az Egyesült Államok ke­leti partjain Nem a természet cso­dái, hanem festett madarak ezek. A tudósok így próbálnak feleletet nyerni arra: mikor és miért keresik fel a sirálycsapatok a repülőtereket. A kutatás azért fontos, mert a bos­toni repülőtéren 72 ember halálát okozta egy repülőgép összeütközése a sirályokkal. ÜZEMBE HELYEZTÜK Közép-Ázsia leg­korszerűbb számító kOzpoittát Frunzé­ban. A számító-központot univerzális elektromos gépekkel renáezték be. A GOTTWALDOV! MGZEUM dolgozói hat régiségkutató belyen vizsgálják Kelet­Morvaország bronzkori leleteit. A CSEH FILHARMÓNIA és csehszlová­kiai énekkar ls részt vesz a Montreuxban szeptemberben megrendezendő XVII. nemzetközi zenei fesztiválon. HOHÜLLAM TOMBOLT a napokban japánban, 40 fok volt árnyékban. A forróság elöl a vízbe menekültek közül 64 ember megfulladt. AZ ESZPERANTÓ nyelv iránti érdeklő­dést bizonyítja, hogy az új eszperantó tankönyvet Magyarországon 16 000 pél­dányszámban adták ki és az, hogy Ma­dách Imre és Katona József drámái, Petőfi Sándor költeményei a világ esz­perantistáinak népszerű olvasmányaivá váltak. MÁSFÉLMILLIÓ EMBER hagyta el 1945 óta Nyugat-Németországot Minden évben majdnem százezer nyugatnémet vándorol ki, elsősorban az Egyesült Államokba, Ausztráliába és Kanadába. A SVITAV1 TATRASVIT üzem dolgozói a szövőgépek korszerűsítésével foglal­koznak. Eddig 400 ezer koronái takarí­tottak meg a gépek korszerűsítésével. LEZUHANT a francia légierők egyik F 84 mintájú gépe éjszakai gyakorlat közben, Haute-Marne megyében. A piló­ta szörnyethalt. Ez volt a francia légi­erőnél a negyedik katasztrófa egy hét alatt. ÓRIÁSI SZÁRAZSÁG pusztít Észak-Ame­rika néhány államában. Pennsylvánía és New Jersey állam 22 járásában olyan nagy méreteket öltött a szárazság, hogy a kormány kénytelen volt nagymennyisé­gű élelmiszert küldeni. A netollceí Centroflor dolgozói a na­pokban két vagon művirágot küldtek Prágába és Místekbe. HÁZSZÁMOK HELYETT, házneveket kérnek az angliai Belfast város orvosai. Szerintük a tévesen megadott házszámok miatt az utóbbi Időben négy esetben későn jött az orvosi segítség. MEGZENÉSÍTETTE Federico García Lor­ca több költeményét Conde spanyol ze­neszerző. Bukarestben népművészeti fesztivált tartanak a Balkán-félsziget és az Ad­riai-tenger partvidékének lakót, melyen a román tánc- és énekegyütteseken kí­vül 60 külföldi vendég vesz részt. B. TYOPLINSZKIJ szovjet vezérőr­nagy a Novoje Vremjában közölt, tudományos alapossággal megírt cikkének olvasásakor akaratlanul ís Karel Capek RUR című fantaszti­kus műve, vagy H. G. Wells Idő­gép c. regénye jut az ember eszé­be. Hogyan vethető össze egy kato­na tudományos cikke a fantaszti­kus müvekkel? A fent említett író ugyanis azt a borzalmas gondolatot érzékeltette, hogy az emberek épí­tette gépek megteremtőik feje fölé nőnek, rabszolgáikká teszik az em­bert, irtóhadjáratot indítanak elle­ne és elpusztítják az emberiséget. TyoplinszkiJ cikke a Jelenlegi ame­rikai haditechnikáról íródott, s ki­tudódik belőle, hogyha az USA nem vet véget az értelmetlen fegyver­kezési hajszának, az > utópisztikus borzalmak valósággá válhatnak. En­nek első előjelei már meg is mu­tatkoznak, már léteznek olyan rom­boló gépek, amelyek „saját fejük szerint" működnek, maguk találják meg céljukat, sőt, ha e bonyolult szerkezetek kezelése és gyártása felelőtlenséggel és a nagytőke pro­fithajhászásával párosul — mint an­nak az USA hadiiparában és a had­erő irányításában tanúi lehetünk — akkor egyre gyakrabban szaba­dulnak el alkotóik pórázáról. Néz­zünk meg közelebbről egy Ilyen fantasztikus regénybe illő, azonban a valóságban megtörtént esetet. • EGY BOMBAZÖT LELŐNEK Eg y vízcse pp is okozhat háborút? Elszabadult rakéták, megbokrosodott lövedékek A műszaki hiba okozta világégés megelőzésének egyetlen mőd ja: A LESZERELÉS Tavaly áprilisban rövid hír futot­ta be a világot: Az USA 0) Mexikói államában egy F-100 típusú vadász­gép véletlenül lelőtt egy B-52-es bombázót. A hír nem keltett nagy feltűnést, hiszen az emberek már megszokták, hogy az amerikai „szupertechnika" egyre gyakrabban mondja fel a szolgálatot. Az angol légihaderő lapjának, a RAF Flying Review-nak júniusi számában azon­ban cikk jelent meg, amely elemzi a B-52-es katasztrófájának körülmé­nyeit. A bombázó az USA 95 stratégiai bombázó rajának, a vadászgép az amerikai Nemzeti Gárda 188. repü­lőszázadának gépe volt. 1961. ápri­lis 7-én a vadászrepülő-század gé­pei gyakorlatra szálltak fel. Fegy­verzetüket Sidewinder típusú, re­pülőgépek ellen használatos (leve­gő-levegő) rakéták képezték. Ezek a fegyverzethez tartoznak, úgyhogy a gyakorló repüléseknél is a gépen vannak. A vadászok feladata az volt, hogy a B-52-es bombázó el­len színlelt támadást hajtsanak végre. A vezető vadászgépet gya­korlott pilóta, James Van Scyoc fő­hadnagy irányította. A pilóta min­den biztonsági intézkedést megtett, erről jelentést ls adott a repülőtér­nek. A gyakorlat folyamán „ráre­pült" a bombázóra. A kioldó szer­kezethez hozzá sem nyúlt. Legna­gyobb meglepetésére azonban a Si­dewinder rakéta kioldódott, önmű­ködő Irányzó szerkezete a B-52-es egyik motorjára vezérelte. Az ön­magától elindult rakéta önmagá­tól megtalálta célját és a bombá­zót felrobbantotta. A legénység 3 tagja életét vesztette, öten súlyos égési ős egyéb sebeket szenvedtek, úgy hogy életveszélyes állapotban szállították őket (kórházba. • A SORSDÖNTÖ VÍZCS EPP Az esetet egy különbizottság vizs­gálta kl ős a következő megállapí­tásra jutott: A Sidewinder-rakáta kilövését egy gombostűfej nagysá­gú vízcsepp okozta. A kioldó szer­kezet elektromos impulzusra műkö­dik. A levegőben keletkezett pára a kilövő berendezés áramvezetője közelében vízcseppé csapódott le. Ez a szerkezetnek olyan részét ls áramvezetővé tette, amelynek egyébként szigetelnie kellett volna. A ritka véletlennek tudható be, hogy történetesen a rárepülés pil­lanatában áramlövést kapott a ve­zeték, ami önmagában még nem okozott volna bajt. A vizes részhez érve azonban az áram átcsapott a kioldó szerkezetbe és útjára Indí­totta a rakétát. • A „GONDOLKOZÓ LÖVEDÉK" MŰKÖDÉSBE L EP Miután a rakéta elindult, egye­nesen a bombázó bal motorjának vett irányt, és már senki sem ál­líthatta meg. Miért? A Sidewinder egy önműködő vezérlőszerikezettel működik, amely az infravörös suga­rak (hősugarak) elvén alapul. Az Irányító szerkezet felfogja a kör­nyezet hősugaralt és azok Irányába tereli a rakétát. A legközelebbi in­tenzív hőforrás a bombázó lökhajtá­sos motorja volt. Elég volt tehát, hogy a pilóta a gépet a bombázó közelébe Irányítsa, a szerkezet mel­lé-célzás esetén is telibe talált vol­na. NEM VÉLETLEN A fenti esetet az amerikai közlemény véletlennek igyekezett feltüntetni, s csak az angol folyóirat derített fényt arra, hogy nem véletlenről, hanem a műszaki tökéletlenség és a felelőtlen gyártás szükségszerű következménye volt a B-52-es katasztrófája. Ebből az egy esetből azonban nem vonhatnánk le általános érvényű következtetéseket, ha az eset valóban egyedülálló lenne. A veszély az, hogy a fenti eset jel­lemző az amerikai haditechnikára stratégia eszközeire, s az egész had­erő irányítására. íme a bizonyíté­kok: 1960. november 30-án a Canaveral­fokról kilőtt Thor-Able Star rakéta (két mesterséges hold volt benne) idegen teriilet — Kuba — fölött rob­bant fel és zuhant le. A szerencsés véletlen folytán csak egy tehenet ölt meg. John Glenn űrrepülése ugyancsak a legmesszebbmenő kockázat példája volt. Hiszen az űrkabint a pályájára felvivő Atlas D rakéta az előző 49 próbakilövés során csak 35-ször telje­sítette sikerrel feladatát. Ugyanennek a rakétának a tökéletlensége folytán pusztult el az űrkabinban Góliát, a kí­sérleti majom. Glenn csak 71,4 szá­zalékos „biztonsággal" indult útjára. Még rosszabb az Atlas-E rakéta. Ezt tizenegyszer lőtték fel és csak négy­szer sikerült a kísérlet — megbízha­tósága tehát csak 36,3 százalékos. Még­is ezt a rakétát fejlesztik tovább és ezt használják. Az Atlas-t a General Dynamics-konszern gyártja, amelynek 1920 millió dolláros megrendelései van­nak a Pentagontól. Ez az óriási üzlet köti össze a Pentagont a konszernnel és ezért ennek gyártmányalt részesítik előnyben minden hibájuk ellenére. De nem jobb a helyzet a Thor-raké­tákkal sem. Ezek azok, amelyek a kö­zelmúltban a johnston-sziget felett a magaslégköri atomrobbantásnál mond­ták fel oly gyakran a szolgálatot, el­tértek a megszabott Iránytól, és meg kellett" semmisíteni őket. Az Ilyen tö­kéletlenség következményei mérhetet­lenek lehetnek, hiszen tudjuk, hogy ezek a rakéták nagy robbanóerejű atom- és hldrogénbombákat vittek, ami­kor „megbokrosodtak" Hasonló ese­teket tömegével sorolhatnánk fel. Legalább még egv jellemző példát a sok közül Á NATO felszerelését ké­pező atomtengeralattjárók Polaris-ra­kétája egyik idei kilövésénél hirtelen irányt változtatott és a megszabottal éppen ellenkező Irányba repült... O A VÍZC SE PP NEM VÁ LOGATJA MEGÍ MELYIK GÉPEN" OKO Z ZA­VART. Mint láttuk, a kudarcok soroza­ta nem véletlen, a biznisz diktálta követelmények szükségszerű követ­kezménye. Figyelemre méltó dolog, hogy a Szovjetunió és a szocialista tábor országainak határain éjjel nappal amerikai és angol atombom­bákat hordozó repülőgépek cirkál­nak. Ismeretes, hogy eddig már többször valamilyen műszaki hiba miatt harci riadót rendeltek el ezeknek a gépeknek és a támasz­pontokon állomásozó atomfegyver­rel felszerelt repülő- és rakétaala­kulatoknak. Mindezen felül számos, a határok közelében cirkáló repülő­századot a Hound-Dog rakétákkal szereltek fel. Ezek szerkezete ha­sonló a cikkünk elején említett Si­dewinderéhez, azzal a különbséggel, hogy hatósugaruk kb. 800 kilométer és atomrobbanófejjel szerelhetők fel. Ez az úgynevezett levegő-föld rakéta. Jogosan feltehetjük a kér­dést ; Hol a biztosíték arra, hogy ennek a rakétának a szerkezetébe nem jut el a sorsdöntő vízcsepp, amely útjára Indította a Sldewin­dert? Az Ilyen elszabadult rakéta, vagy megbokrosodott atomiövedék a határon repülő gépről egyszeri­ben 800 kilométerrel a békés or­szág határa mögött végezhet! útját. Egy gombostűfej nagyságú vízcsepp lenne Ilyen esetben az, amely el­lencsapást, egy világot elborító atomháborút vonna maga után? A vízcseppek, a radarhibák, a töké­letlen rakéták önmagukban nem okozhatnak világégést. A veszély mindenekelőtt az Imperializmus lé­nyege, s végérvényben annak léte­zése. De még ebben a helyzetben is van kiút. Az emberiség nagy le­hetősége — megvalósítani az álta­lános és teljes leszerelést úgy, aho­gyan ezt a Szovjetunió javasolja és évek óta sürgeti. V. G. ÜJ SZÓ ' * l"* 0 .üuus 31.

Next

/
Thumbnails
Contents