Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-31 / 209. szám, kedd

HETEN A SOKBÓL K novákyi If júsági Bánya üzemi blEOttságának irodájában várakozom. Nyílik az ajtó. Ujjal közt füstölgő Cigarettával 4Ű—50 év körüli alacsony, zömök, erősen barna férfi tűnik fel, szeme beesett. — Peter Uhjár vagyok, üzemi munkaellenőr. Jelenleg az üzemi bizottság elnökét helyettesítem — mutatkozik be s választ sem várva egyenest a tárgyra tér: — Sok Ifjúsági munkabrigádunk van... E pillanatban, őszintén szólva, azt sem tudom melyiket ajánljam... Kis Idő múlva böki ki mosolyogva: — Jalšovský... Ladislav Jalšovský... Ha valaki igen, akkor ez a brigád érdemli meg, hogy írjanak róla. Most műszakban vannak... Legjobb lesz, ha megvárja, amíg feljönnek, aztán kísérje el őket PrievidzaBojnicére, a szállásukra. A Fél kettőig róttam, tapostam Nováky poros utcáit. Gondolataim a Jalšovský-brigád körül keringtek. Vajon milyen is lehet ez a héttagú, csupa tizennyolc-tizenkilenc éves fiúkból álló kollektíva? Milyen lehet Jalšovský? És milyenek a többiek: Debrovszky, favoraö, Švec, Krajmár, Meőlar és Uher elvtárs? Két óra tizenöt perc... PrievidzaBojnicén a sok ezer lakásegységet számláló lakótelepen áll meg buszunk. A brigád két tagjával, a váhovcei Ladislav Jalšovskýval és a príbetai Debrovszky Pállal érkezem. Csendes természetű, komoly fiúk. Nem beszélnek fölöslegesen. Második emelet... Előszobába nyitunk. Jobbra, balra, szemközt ajtó. A szemközti ajtót nyitjuk ki. Ez a társalgó. Két Jókora szekrény, középen egy asztal karoszszékekkel és kát könyvszekrény van benne. A polcokon szlovák és magyar nyelvű szépirodalmi művek, számos bányászati és egyéb műszaki könyv sorakozik — mellettük vagy 20 kötet Lenin műveiből. Átmegyünk a szomszéd helyiségbe: ez a hálószoba. Tágas és szép... Négy. hófehér paplannal vetett vaságy áll benne. A parkett ragyogóan tiszta, a tárt ablakon át rávetődő napfény gyöngyként csillan meg rajta... Ez aztán Igen — gondolom —, Ilyen szoba-konyhás lakás még kisebb családnak ls megfelelne... De hisz... De hisz, Itt csakugyan család lakik, méghozzá nem ls akármilyen, hanem űj típusú család, egy szocialista munkabrigád négy tagja... Beszélgetni kezdünk. — A Veíká Maňa-i Michal Švec, pártunk fiatal tagjelöltje meséli: az mm LADISLAV JALŠOVSKÝ. év elején történt... Az egyik fő folyosó átalakítási munkálatainál tevékenykedett csoportunk, amikor megállt mellettünk részlegvezetőnk, Ján Fábián. Öt a tanoncévek alatt Ismertük meg, amikor a keze alatt dolgoztunk ... Nos, azon a bizonyos napon parázs vita keletkezett csoportunkban arról, tulajdonképpen milyen célokkal, milyen kötelezettségvállalásokkal kapcsolódjunk be a versenybe, mert szerintünk ez a lényeges... — A brigád megalakulása után se ment minden flgy, mint a karikacsapás — mondja Jalšovský. — Sok nehézséget kellett leküzdenünk, főleg az idősebb munkások bizalmatlanságát... — Az a célunk — árulta el Debrovszky —, hogy kollektívánk minden egyes tagja a lehető legnagyobb műveltséggel rendelkezzék és úgy ismerje szakmája fortélyait, mint a biológus a test és a szervezet felépítését... — Szép célkitűzés — vetem közbe de kérdés, megvalósítható-e? A válasz kissé késik ... — Nem szeretem a nagy és hangzatos szavakat — töri meg végül a csendet Jalšovský, a brigádvezető —, de ebben az esetben bátran kijelenthetem, hogy van önbizalmunk ... Van annyi erőnk, hogy valóra váltsuk célkitűzéseinket... Erre az a sok elismerés is kötelez bennünket, amit munkánkért kaptunk ... Emil Pös, az Ifjúsági Bánya II. részlegének — itt dolgozik a karbantartó Jalšovský brigád — szakszervezeti bizalmija is azt állította, hogy nagyon sok ilyen kollektívára lenne szükségük, mert nincs olyan feladat, amit végre ne hajtanánk. íme áprilisban és májusban elért eredményeik: áprilisban 101,5 százalékos, májusban viszont — vállalásuk 105 százalékra szólt — 132,5 százalékos tervteljesítést értek el... A júniusi se volt roszszabb. Igen, a tanoncotthonban töltött három év alapozta meg a Jelšovský-brlgád erkölcsi magatartását és szellemi erejét. CSISZ-tagokká is itt váltak, az első kitüntetést ls itt kapták munkájukért és tanulmányi előmenetelükért. Azóta ehhez sok, nagyon sok kitüntetés és elismerés járult. * A tizennyolc és tizenkilenc éves bányászok munkája, akarata és lelkesedése elismerést és dicséretet érdemel ... A Jalšovský-brigád sikereinek titka: erős és lelkesedő szív, mely nélkül nincs eredmény, nincs előbbrejutás, nincs öröm... A CSKP XII. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásaik is — a havi feladatok 105 százalékra való teljesítése s egyebek, összesen 8 pontban — arról győznek meg bennünket, hogy helyes az az út, amelyen ez a hét fiatal elindult. KEZES JÚZSEF ígéretüket teljesítik A topolnikyl szövetkezet állattenyésztői pártunk XII. kongresszusának tiszteletére értékes felajánlásokat tettek. A tehenészet és a sertéstenyésztés dolgozói kollektív kötelezettséget vállaltak a termelés túlszárnyalására. Az EFSZ vezetősége minden negyedévben értékeli és minden félévben jutalmazza a tagokat a kötelezettségvállalások teljesítéséért. Ahol némi lemaradás mutatkozik, ott igyekszik segíteni. Így AZ ELNÖK GONDJAI V

ass Ferenc, az Arany Kalász Szövetkezet elnöke ezúttal nem é legjobb kedvében szállt le a 250-es Javva nyergéből. Hirtelen talpra állította a motort és borús arccal lépte át az iroda küszöbét. Először a telefonkegylót emelte fel, a körzeti állatorvossal intézte el teendőjét. „Ez a nap is jól kezdődik" — mormolta inkább csak magának, miközben a reggeli postával érkezett vaskos boríték felnyitásával bajlódott. Az SZNT Földművelésügyi Megbízotti Hivatalából érkező küldeményben nyomtatványfüzetek és a mellékelt kísérőlevél kötötte le figyelmét. — Na, erre nem is számítottam — szól megkönnyebbülten és tanulmányozza a sorokat. Csak akkor veti rám tekintetét, amikor megismerkedett a küldemény tartalmával. — Derék emberek a megbízotti hivatal dolgozói, megtartották szavukat — nyugtázza elismerésül a nemrég náluk járt felső szerv képviselőinek eljárását, akik a komplexbrigád teljesítményeinek pontos értékelésére, nyilvántartására küldték meg a hivatalos nyomtatványokat. A szövetkezetben kora tavasszal alakult meg a brigád s tapasztalat híján bizony sok fejtörést okozott, hogyan, milyen szempontok szerint vezessék a különböző munkafolyamatokban elért teljesítményeket. A pontos áttekintés pedig a helyes irányítás, a Jó munkaszervezés fontos láncszeme, mely különösen most, a nyári munkáknál döntő mértékben befolyásolhatja a termés veszteség nélküli betakarítását. — Eredeti elképzelésünk is az volt — folytatja abbahagyott mondaniva lóját —, hogy a kotnplexbrlgádot nem forgácsoljuk szét. így a gépeket nem tudnánk teljes mértékben kihasználni. Ehelyett a termelőrészlegek összes gépi felszerelését csoportosítottuk és elosztottuk a brigád tagjai között. A gépek napi teljesítményét ezzel az eljárással legalább 25 százalékkal növelhetjük. K

özben a gabonabetakarításról beszélgetünk. A vetésterület csaknem nyolcvan százalékán a kétmenetes módszert alkalmazzák. Nem bővült a szövetkezt gépparkja, ám a ja- : vítóműhely mesterei előre gondoskodtak a meglevő aratógépek átalakításé-1 ról. A két évvel ezelőtt társult szövetkezet határa évről évre változtatja ké- i pét. Lassan eltűnnek a 15-hektáros parcellák, több Irányban 50—60 hek- ; táros táblák szegélyezik a sárga kalászokat ringató hatért. Aránylag jó termés ígérkezik, kü-; lönösen a tavaszi árpából várnak átlagon felüli hozamokat. Vass Ferencet I azonban emészti a keserűség. Az őszi repcét ki kellett szántaniuk, sőt a < korai vetésű 150 hektáros kukoricának is nekieresztették az ekét. A drótférgek az enyhe tél következtében túlságosan elszaporodtak és kipusztí-! tották a szövetkezet kukoricájának; jelentős részét. Határjárás közben a kukoricásokat is megtekintettük. Az egyik parcellán hibátlan sorokban a haragos zöld, derékon felül érő kukorica, mellette — csak a határút választja el a két • táblát — másodszor vetették a kukorlcát. Sárgás színe elárulja, hogy á férgek nem hagyták abba tevékenységüket, továbbra is rágcsálják a gyö- ! kereket. _ Milyen vegyszereket használtak? — Minden tőlünk telhetőt elkövettünk. Amint kisorolt a kukorica, ammóniákot permeteztünk a talajra. Aztán dinociddal, gamadinnal és még ki tudja hányféle vegyszerrel szórtuk meg a sorokat. Az a nézetem, hogy itt már csak a tudományos beavatkozás segíthet. Eddig azonban a kísérleti és kutatóintézet dolgozói nem szereztek tudomást a kukorica kártevőinek elszaporodásáról. Tekintettel arra, hogy nem egyedüli esetről van szó, a mezőgazdasági ku-; tatóintézeteink haladéktalan és rugalmas beavatkozására lenne szükség, i mert máskülönben komoly terméskiesések keletkezhetnek. A

z elnök bízik a tudományos dolgozók támogatásában s vele együtt mi is reméljük, hogy megteszik a szükséges Intézkedéseket. Szombath Ambrus történt sz az első félévben lí. A jutalom átadásánál a dolgozók magköszönték a segítséget és ígéretet tettek: Minden erejükkel azon lesznek, hogy vállalt kötelezettségüket az év végéig teljesítik. A fejők termelési terve és teljesítése az első félévben: A tejési terv: 476 464 liter tej. Valóság: 502 580 liter. A szocialista kötelezettségvállalás értéke 163 260 korona. Az első félévben a túlteljesítés 28118 liter tej. firtéke 47 008 korona Az anyasertés-gondozók termelési terve, kötelezettségvállalása és teljesítése az első félévben: Malacelválasztáil terv: 1389 malac. Az első télévben elért eredmény: 1499 malac. Az állattenyésztés dolgozóinak pénzbeli kötelezettségvállalása 373 560 korona. Ebből az első félévben teljesítve 127 072 korona. Takarmány a második félévben sokkal több lesz, mint az első félévben volt. Így minden feltétel megvan arra, hogy dolgozóink becsületesen teljesítsék kötelezettségvállalásaikat. Varga Gyula, Topolniky FALVAINKON IS BŐVÍTIK a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat Amikor František Bielka plakátokat fest Vilémovbati, az emberek már várják, milyen újdonsággal lepi meg őket a kommunális üzem. Az utóbbi időben fehérnemű-mángorlót, tolltisztítót és fényképész-műtermet nyitottak. Legújabban szobafestőüzletet rendeznek be. — Maga is festő? — kérdezzük Bielka elvtársat. — Az voltam, de jelenleg Igazgató vagyok", — hangzik a válasz. — Igazgató? Mindenes vagy! — szól közbe felesége, akinek nem tetszett, hogy a papírokkal és festékkel szétrakodott a házban. — Ű az üzemvezető, az ökonőmus, politikai dolgozó. A reklámot is ő csinálja. Egy kis büszkeség, meg némi panasz volt az asszony hangjában. Megbecsülik a férjét," de többet él a munkájának, mint a családjának. Azt mondta, csak kezdetben lesz így, amíg „befuttatják" a kommunális üzemet. A kezdet azonban hónapokig tart. HAT KÖZSÉG KOMMUNÁLIS ÜZEME Ahogy a falun keresztülmentünk, Bielka elvtárs elmondta, hogyan alakították hat község helyi ipari üzemeiből a kommunális üzemet. A helyi nemzeti bizottságok megértették, hogy külön-külön nem fejleszthetik eléggé a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat. A legközelebbi város, Rumburk, messze van, időveszteséget jelent az embereknek minden kicsiségért odaszaladni. A vélemények csak abban oszlottak meg, hogy melyik községben nyitnak új műhelyt. A végén úgy állapodtak meg, hogy mindenütt fejleszteni fogják a szolgáltatásokat. A Vilémovi Helyi Nemzeti Bizott^ ságra mentünk, ahol a titkár is belekapcsolódott a beszélgetésbe. Kíváncsi voltam, hogyan magyarázza meg, hogy miért nem működtek olyan Jól a helyi gazdálkodási üzemek, amíg a HNB-k közvetlenül irányították őket. — Talán Irányításnak sem nevezhetjük, amit mi csináltunk, — mondja belstnerően a titkár. — Csak a gazdasági eredményeket figyeltük, támogatást, segítséget nem igen nyújtottunk. Most látom csak, hogyan kellétt volna vezetni ezeket az üzemeket. / m SEGÍT A KONGRESSZUSI VERSENY Az igazgató keveset tartózkodik az irodában. Kis pionírmotorkerékpáron rendszeresen látogatja a 15 munka ^ helyet. Ha egy helyen csak fél órát időz, és ha az utat

s is számításba vesszük. 10 órába telik egy forduló. Néhol azonban hosszabban is el kell időznie. Ahol problémák vannak, nem tér ki előlük. Az egyik fodrászüzletben azt vitatták hogy „múlt hónapban az üzletvezető csak 1284 korona bevételt ért el. A fizetése 1280 korona volt, úgyhogy a rezsiköltségekre csak néhány korona marad. Általában nagyok az eltérések a borbélyok munkateljesítménye között. Egyik községben a borbély több mint 2800 korona bevétellel dolgozik, a másikban alig éri el az 1000 koronát. Ezt a kérdési üzemi gyűlésen tárgyalják imajd meg, azonban a megoldást már most keresik. Két kertészetük között is nagy a különbség. Az egyik a múlt hónapban 11000 korona bevételt ért el, a másik hasonló területen csak 4000 koronát. Az igazgató a šenovi kertészszel többször beszélt a kötelezettségvállalásról, és arról, hogyan érhetne el olyan teljesítményt, mint a másik kertész. — Tennék én kötelezettségvállalást — mondta az öreg kertész — ha rendbehoznák az öntözőberendezést! Az igazgató egyetértett a kívánsággal. Kijavítják az öntözőberendezést, hogy Senovon is növelhessék a termelést. Az igazgató a lakatosmühely» ben megegyezett a szerelőkkel, akik a víziszivattyúkat soron kívül megjavítják. „A CSKP XII. KONGRESSZUSÁNAK ÜZEME" ClMÉRT VERSENYEZNEK A kommunális üzem valamennyi dolgozója kötelezettséget vállalt a kongresszus tiszteletére. Üzemi gyűlésen elhatározták, hogy versenybe lépnek a „CSKP XII. kongresszusának üzeme" címért. A tervezett feladatokat határidő előtt teljesítik és a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat is bővíteni fogják. A közeljövőben au-. tótaxiszolgálatot vezetnek be. — Az esküvőket is mi fogjuk elő-t készíteni — magyarázza az igazgató — az okmányok beszerzésétől a lakodalom előkészítéséig, a fényképezést, a személyautók beszerzését, mind mi végezzük el. A GÉPEKKEL KÖNNYEBBEN MEGY A MUNKA Ellátogattunk a kommunális üzem legnagyobb munkahelyére, a kőbányába is. A munkások körülvették az igazgatót, s a gépesítésről kezdtek beszélgetni. Az utóbbi hónapokban többet tettek ezen a téren, mint az előző, 15 év alatt együttvéve. Az új emelődaruval, drótkötélpályával, kőfűrésszel jelentősen megkönnyítették a munkát. Még egy kompresszort vá-. sárolnak a kő hasítására. Az igazgató a gépházba ment, egyedül maradtam a munkásokkal. Kíváncsi voltam, mi a véleményük róla. Dicsérték! Nagyon szeretik, mert mindent megtesz az üzem és a dolgozók érdekében. Azt mondják a munkások, " hogy sikereiket annak köszönik, hogy ilyen tevékeny kommunista igazgatójuk van. • Drábek Viktor František Bielka igazgptá a gépesítésről beszélget a munkásokkal. Nem tudok aludni, pedig még korán van ahhoz, hogy felkeljek. Virrad ... Milyen nyomasztó körülöttem a csend. Jobban kitárom az ablakot és mélyen magamba szívom a friss levegőt. Mintha finom szövésű fátyol borítaná a várost... Olyan szomorúság nehezedik rám, szinte szorítja a torkom. Honvágy ez? Igen! Megszokott otthonom után vágyódom, ahonnan nem is olyan régen kerültem ide... Az egyik városból a másikba. Milyen érdekes — nincs is messze egymástól a kettő, mégis visszavágyódom ... Pedig nem mehetek vissza, nem is akarok visszamenni... Életkörülményeim úgy hozták, hogy ebben a számomra még „idegen" városban dolgozzam. Idegen? Milyen különös... Miért idegen? Furcsák vagyunk mi emberek, hogy néha minden különösebb ok nélkül elkeseredünk. De hát kl tehet erről?... A honvágy nem parancsszóra ébred az emberben. Szeretnék megszabadulni ettől az „álomtól", Amikor ébred a város... mert rossz... rossz és keserves érzés... Nem, nem álom ez, emlék, melynek hídjára valami ismeretlen erő rákényszerít és egyszerre vonaton ülök, állomásokon nézek ki, a régi városban bolyongok, a régi házak között. Ügy érzem, hogy meg kell keresnem valamit, valakit abban a régi házban. Valami kiesett az életemből, s ez most hiányzik ... szorít... Óh, most veszem csak észre, hogy míg így töprengek érzéseimen, kint világosodik. Gyönyörű ... Csodálatos nézni, ahogy ébred a város. Eltűnik a fátyol, helyet engedve a narancsszínű korongnak, a Napnak. Fokozatosan, ahogy világosodik, ahogy minden bearanyozódik a Ňap sugaraitól, a csendet megtöri az édes muzsika, az élet zené f é. Száguldó autók ... Nyíló ablakok... Ezt látnom kell! Mire az utcára érek, már élénk a forgalom. Nyílnak az üzletek, kezdődik az élet. A járdasöprögető vidáman fütyörészve végzi munkáját, néha kiegyenesedik, a Nap felé tekint, s mivel az továbbra is ragyog, mindig melegebbet és melegebbet árasztva, ő ts még elégedettebben folytatja dolgát. Minden különösebb cél nélkül indulok útnak. Megyek, figyelek. Körülöttem minden csupa dal, csupa muzsika, mely hol halkul, hol erősödik, hol andalító, hol vidámabb, " aszerint, hogy mennyire forgalmas helyen járok. Ámulva nézem a város forgatagát. Munkába siető emberek, vásárolni induló tarkaruhás lányok, asszonyok. Vannak, akik néha még álmosan dörzsölik szemüket, de legtöbbjük frissen, mosolyogva megy útján. A férfiak kezében már ott az újság, a legújabb, legfrissebb hírekkel. Felébredt a város. A gyárakban, üzemekben, hivatalokban megkezdődik a munka. Akik tegnap este elváltak egymástól, ma újból találkoznak, s ugyanazzal a szeretettel mondják kia„Jó reggelt", mint a „Viszontlátásra"-t. Boldogok, mert békében élnek. S ahogy felébredt a város, felébredtem én is. Már nem érzem magam idegennek. Elkap ez a zene, visz ... sodor magával s úf, most már vidámabb gondolatok, érzések kelnek életre bennem. Rádöbbenek, hogy nem vagyok egyedül, hisz ez a város egészen magába fogadott. Én is e dallam egyik hangja vagyok, attól á perctől kezdve, amikor d várossal együtt ébredek. Abban a pillanatban, araikor átléptem úf munkahelyem küszöbét, végképp eloszlik bennem az ,

/ílom", az „emlék", a „honvágy" mert érzem, hogy testvé' rekre találok. Es ha egyszer újra elfogna a szomorúság, újból megnézem, hogy ébred a város. PASTOREK ÉVA 1902 július 31. ŰJ SZÖ 5 *