Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-28 / 206. szám, szombat

a népművelési dolgozók JÁRÁSUNK NÉPMŰVELÉSI DOLGOZÓI ebben az évben is jól felkészültek az aratási munkálatokra. Mindannak ellenére, hogy az aratásban a döntö szó a gépeké, hogy a sikeres aratás nagymértékben a szövetkszetek és állami gazdaságok jó szervező és irányító munkájától függ, a népművelési munka kedvezően befolyásolhatja az aratás menetét. Bizonyítják ezt az előző évi eredmények. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva a Dunajská Streda-i Járási Művelődési Otthon a nyári munkák idejére külön tervet dolgozott ki. A hangsúlyt az agitációs munkára helyezzük. A járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottságok iskola- és kulturális ügyi osztálya még június végén körzeti értekezletre hívta a népművelési dolgozókat, az agitációs Központ, valamint a tömegszervezetek képviselőit, akikkel megtárgyaltuk a nyári időszakban rájuk háruló feladatokat. A Járási Művelődési Otthon mozgó agitációs csoportot alakított, amely fel van szerelve a szükséges technikai eszközökkel. Ez a csoport az egész aratás alatt rendszeresen látogatja a falusi agitációs csoportokat és mindenütt metodikai segítséget nyújt a népművelési otthonok, az agitációs központok vezetőinek. Közvetlenül a • munkahelyeken figyeli az aratás menetét, a szocialista munkaversenyt és arról fényképdokumentációt készít, a helyi népművelési otthon vezetőjének segítséget nyújt a faliújság a relációk elkészítésében. Ennek a csoportnak a működése nagy kihatással van a községek népművelési otthonainak és agitációs központjainak aktivizálására. EBBEN AZ ÉVBEN szélesebb körben terjedtek el járásunkban a fényképújságok. Az aratási munkálatok alatt is aktív szerephez jutnak. Főleg a középiskolák fűtőkörei nyújtanak ebben nagy segítséget, amelyek megfelelő technikai felszereléssel rendelkeznek. A helyi hangoshíradók tevékenysége is nagy jelentőségű. A szerA PRÁGAI ÉS BRATISLAVAI POLITIKAI KÖNYVKIADÓ e héten küldi el a megrendelőknek Carolina Maria de Jesus 43 éves néger írónő „Szemétdomb" című naplóját, a világirodalom e különleges gyöngyét. A napló először 1960-ban Brazíliában jelent meg és néhány hónap alatt 1Ü0 0ÜÜ példányban adták ki. Az írónő naplójában — amely eddig már 17 világnyelj ven jelent ineg leplezetlen nyíltí sággal ecseteli a Sao Paolo-i perifériákon tengődő nincstelenek viszontagságos életét. A könyv megrendítő vádiratként feltárja a tökésvilág minden embertelenségét. kesztő bizottságok rendszeres relációkat készítenek a napi aratási eredményekről, kiemelik a legjobb dolgozókat s bírálják az előforduló fogyatékosságokat. A legtöbb községben a népművelési dolgozók példásan készülnek az aratásra. Például Štvrtok na Ostrove községben Saukulics Viktor elvtársnak, a helyi művelési otthon vezetőjének irányításával nagyon jól végzik a nyári propagációs és agitációs munkát. A kultúrotthonban helyezték el az agitációs központot, ahol naponta este 6 órától friss sajtó, faliújság, rádió- és televíziókészülék áll a dolgozók rendelkezésére. Hetente háromszor olvasnak fel relációt a helyi hangszóróba, amelyen keresztül értesítik a dolgozókat az aratási munkák menetéről. Nagy segítséget nyújtanak a pedagógusok, akik aktívan vesznek részt a propagációs és agitációs munkákban. A JÁRÁSI MŰVELŐDÉSI OTTHON kétnaponként aratási híradót ad ki, amelyben közli a legfrissebb aratási híreket, leírja a legjobb kombájnosok módszereit, bírálja a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban előforduló fogyatékosságokat. A múlt évi tapasztalatok s főleg az a tény, hogy a községek nagyon érzékenyen reagáltak a járási aratási híradóban megjelent cikkekre, bizonyítják, hogy ez a forma is nagyon hasznos' és eredményes. A népművészeti csoportok sem fognak tétlenkedni a nyári időszakban. Öt kultúrcsoportot alakítottunk, amelyek — a terv szerint — az aratási és a felvásárlási időszak alatt 36 alkalommal szerepelnek a szövetkezetekben ós az állami gazdaságokban, így a šamorínl, a čalovói népművelési otthonok a Dunajská Streda-I üzemi klub, a Baromfifeldolgozó Üzem kultúrcsoportjai és nein utolsósorban a Csallóközi Népi Együttes ajándékműsort adnak, mindenekelőtt azon szövetkezetesek és állami gazdaságok dolgozóinak, akik a legjobban teljesítik a gabonafelvásárlási tervet. CÉLUNK, hogy minél gyorsabban^ 13—14 nap alatt veszteségmentesen elvégezzük az aratást. Ennek érdekében végezzük agitációs munkánkat és szervező munkánk során nagy gondot fordítunk a járási nemzeti bizottság által kiírt szocialista munka verseny re. Természetesen nem feledkezünk meg az aratás döntö tényezőiről — a komplexbrigádokról —, amelyek tevékenységét figyelemmel kísérjük és munkájukat propagáljuk. Tevékenységünket nem utolsósorban annak a célnak szolgálatéba állítjuk, hogy —• megőrizve hagyományainkat — járásunk ebben az évben is elsőként teljesíthesse a gabonafelvásárlási tervet. GYURCSIK JÓZSEF, a Dun. Streda-i Művelődési Otthon Igazgatója A kicsinyben az egészet... MALLAGYI BERNÁT 62 esztendős jelšovcei lakost bárki felkeresheti. Sorsát, élete történetét nem az újságíró tolla színezte ki, hanem olyan volt és olyan ma, ahogyan elmondom : Hatvankét évvel ezelőtt született, testi hibával, ezért dolgozni nem tudott. Egyetlen vigasza az a három hold örökölt földje volt, amit magáénak vallhatott, és amelyért rokonai eltartották. A rokonok ígérete azonban csak ígéret maradt és Bernát bácsi érezte a kapzsi irigység, a mohó, harácsoló vágy gyűlölködő szisszenéseit. Sokszor sírt az éhségtől, sokszor hívta a halált, hogy megszabaduljon az élet kegyetlen kínjaitól. Negyvenöt év sorakozott már mögötte, amikor kelet vörös lobogóit lengette a szél JelSovcén s negyvennyolc év pergett le Bernát bácsi életéből, amikor a dolgozók győzelmet arattak a farkasfogakkal vicsorgó múlt felett. Néhány héttel ezelőtt Mallagyl Bernát hatvankát éves jelšovcei lakos reszkető hangja szállt a falu hangszóróiból az emberszívek felé. Múltjáról és jelenéről beszélt, megemlítette, hogy havi 300 korona járadékot kap, ami első pillantásra talán nem nagy összegi .de annak, aki ötven fillérért kapja az ebédet a jelšovcei jednota éttermében — a gondtalan életet biztosítja. Elmondta Maliagyi Bernát, hogy orvosi gyógykezelésre is van joga, s azt is, milyen nagy öröm számára a könyvtár és mennyire szereti Petőfi verseit. A KORMÁNYT, A PÁRTOT, a dolgozó népe: köszöntötte Bernát bácsi. Nem irodalmilag csiszolt mondatokkal, csak úgy, ahogyan egyszerű szíve diktálta. Nem azért adom á-t mo6t történetét az olvasóknak. mintha ez valami nagy szenzáció lenne. Távolról sem, csupán azért, mert a szocialista humanizmus jeleit nemcsak nagv tettekben kell keresni, hanem a kicsinyekben is.' Miként látni kell a tengervíz egy cseppjében az egész, tengert ... a kicsinyben az egészet 1 Péterfy Gyula velem?! — szólt rá fenyegetőn a so- — A legfontosabb: fehér nőre egy fór. " l pillantást se merj vetni. A lábad elé „Mint ijedt álmok lapultunk az nézz, sehova máshova, autóbusz hátsó falához" — írja nap- — Még plakátra festett fehér nőt lójába Griffin. se nézz meg — intette a másik. F

élóra múlva az autóbusz f oly- Azokban a napokban sokat ívtak az tatta útját. A néger útitársak amerikai lapok a Parkőr-ügyről. Egy tanácsokkal látták el, amikor meg- néger fiatalembert azzal vádoltak, tudták, hogy sohasem járt még Mis- hogy erőszakot akart elkövetni egy sisippi államban. hetvenéves fehér asszonyon. Az öreg— Légy óvatos — mondta az egyik, asszony tanúvallomása szerint Parker — Hogy értsem ezt? — kérdezte „valahogy furcsán nézett rá". A néGriffin. gert börtönbe zárták, és egy éjjel a börtönőrök kiadták az odagyűlt fehéreknek. Parkért lábánál fogva vonszolták le a kőlépcsőn. A jeie nekiütődött minden egyes lépcsőfoknak. fár nap múlva a folyóban találták meg felismerhetetlenné csonkított hulláját. A nyomozó iroda ügynökét, akiket a kormány küldött Missisippi államba, kinyomozták Parker gyilkosait. De a helyi — csak jehárekből álló — esküdtbíróság tagjai kezükbe se óhajtották venni a Parker-ügyet, „lezárták'"... Az autóbusz késő éjjel érkezett meg Hattiesburgba. Mialatt Griffin elvergődött a néger negyedik, a fehérek bandái háromszor támadták meg, aztán egy útkereszteződésnél ordítozó férfiakkal teli autó csaknem elgázolta, másutt nagy kockakő repült el a feje fölött. Griffin idegei felmondták MARTH GYtlRGY RAJZA a szolgálatot. Telefonált egyik újságíró barátjának, s engedélyt kért arra, hogy nála tölthesse az éjszakát. „Féltem, kellemetlensége lesz, ha kiderül, hogy négert fogadott be a lakásába" — olvassuk a naplóban. — Itt, Amerika déli részén fehér és néger estik éjjel, titokban találkozhat. Már úrrá lett rajtam a rettegés, amely az egész állam légkörét betölti", (griffin néhány napig maradt baVJ rátjánál. Tőle hallott arról a bátor négerről, aki jelentkezni mert a választói névjegyzéket összeállító bizottságnál. A négert a szokásos „vizsgának" vetették alá. Először azt kívánták tőle, hogy mondja jel szóról szóra az Egyesült Államok alkotmányának harminckettedik cikkelyét. Elmondta hiba nélkül. Azután meg kellett neveznie az Egyesült Államok tizenegyedik elnökét» s az akkori kormány összes minisztereit. A néger ezt is tudta. Erre kínai újságcikket tettek elébe, s azt követelték, hogy fordítsa le angolra ... Griffin elbúcsúzott menedéket adó barátjától, tovább ment Alabáma államba. „Üjra az lett a legfőbb gondom, hogy miképp jutok ételhez, egy pohár ivóvízhez, mosdóvízhez, fekvőhelyhez." E

gy alkalommal, amikor az országúton gyalogolt, teherautó érte utói. Kinyílt a vezetőfülke ajtaja, s a benn ülő férfi magához intette. Griffin az ülésen fegyvert pillantott meg. Kővé dermedt, de a férfi megnyugtatta: szarvasvadászatra készül. Grif f int egy pillanatra sem hagyta el a félelem, míg ott ült a teherautó tulajdonosa mellett. „Az út néptelen, mocsaras vidéken át vezetett. A férfi az út menti gyér cserjésre, lápra intett a fejével, s megszólalt: — Ha itt lelőnek egy négert s bedobják ebbe az ingoványba, soha senki sem tudja meg, mi történt vele ... Nem gondolod?' — Igaza van, sír. — Néha sor kerül az ilyesmire. Sor kerül, ugyebár? — Igenis, sír. A férfi hirtelen megállította az autót, s leparancsolta róla Griffint. GrifA LÚČNICA (Greiner Sybill rajza) KÖNYVEK KÖZÖTT KINT A HATÁRBAN, a széles gabonaföldeken aratógépek zsongják a munka dalát s a föld hangyaszorgalmú népe alig tart pihenőt. Itt bent, a fifakovói Népkönyvtár tisztaságtól ragyogó helyiségeiben azonban csend honol. A polcokon katonás rendben sorakozó kötetek türelmesen várják, mikor nyúl értük egyegy olvasni vágyó látogató. S még ebben a tennivalóktól zsúfolt időszakban is n-agVoh gyakran stedik le helyükről ezeket a könyveket. Nem lehet annyi munka, hogy olvasásra egy—két óra ne jusson. — Az én férjem traktorista s bizony nem panaszkodhat, hogy kevés fin állt az országúton, és várta a lövést. De a férfi hirtelen becsapta az \ ajtó} és elrobogott. Griffin szállást talált egy szegény \ néger családnál, rozzant kis házban, ahol „mindent átitatott a szegényszag". Megvacsoráztatták, s a hat gyerek mellé a padlóra ágyaztak neki. Éjszaka felköltötte a házigazdája: — Mr. Griffin, mi baja van? Ügy ', kiabál álmábanl „Lidércnyomásos álom gyötört — olvassuk a naplóban. — Akkoriban minden éjjel azt álmodtam, hogy dühtől eltorzult gonoszarcú fehér férfiak és nők közelednek felém. A falhoz tapadok. Jól tudom, egyikük sem sajnál meg, egyiktől sem várhatok részvétet. Mind közelebb jönnek. Kinyújtják felém a kezüket..." Kijött a rozzant kis házból és leült> az út szélére. Gyermekeire gondolt: „Tiszta ágyban, meleg lakásban alszanak, és nem is sejtik, hogy apjuk most egy mocsár szélén ül és zokog, öklét szájához szorítja, hogy fel ne \ ébressze a néger gyermekeket. -.." ' Az újságíró hazatért, és közzétette naplóját. Hamarosan tucatjával kapott leveleket a fajüldözőktől, fenyegették, hogy végeznek vele. Családjával együtt menekülnie kellett szülővárosából. De még több levelet kapott négerektől és fehérektől, akik köszönetet mondtak neki hőstettéért, azért, hogy elmondta az egész világnak az igazságot 18 millió amerikai néger helyzetéről. M

ost jelent meg New Yorkban Fekete, mint én pímű könyve. A címet egy néger dal egyik sorából vette: „ Leszáll az este, fekete, mint én". A könyv az útinapló alapján íródott. Lényegére rávilágít az előszó két mondata: „A kétségbeesés és sötétség dokumentuma ez. Griffin nem egyes személyeket vádol, hanem egy egész rendszert, amely az emberektől megtagadja az emberi jogokat." Két és fél év telt el, amióta Griffin útnak indult. Az ő bőre újra fehér lett, ámde a négerek élete mitsem változott. Szántó Irén fordítása "> a munkája. De azért mindig szakít magának időt az olvasásra, — jegyezte meg egy fiatalasszony, aki három év körüli gyerekkel nyitott be a könyvtárba. Nem sokat válogatott. Hamarosan három Móricz kötet. Tamási Áron egy könyve és a csehszlovák világutazók — Hanzel'ka és Zikmund egyijt műve fekszik előtte. ' A nyilván tartási lapból megtudtuk; h'ógy a 'fiatalasszony, Alabán Jőzsefrté ez Idén már 28 könyvet kölcsönzött ki. A KÖNYVTÁRNAK JELENLEG 14 MM KÖTETE VAN. A könyvek fele magyar, fele pedig szlovák nyelvű. A hiba az, iiogy a könyvek összetétele — műfajilag — nem fele! meg a követelményeknek. Kevés például az ifjúság problémájával foglalkozó mű — pedig a könyvtár olvasóinak jelentős része fiatal. S ezzel a problémával nagyon sokat foglalkozik a könyvtár vezetősége is. Az általános követelmény: az eddigieknél több Ifjúsági könyvet kell biztosítani a fiatal olvasók száméra. Főleg kalandos könyvekből kellene több... I A fifakovói könyvtár egyébként aa elmúlt években megfelelő új helyiségbe költözött. — Kölcsönzőink száma — tájékoztatott Zálezsák könyvtárosnő, évről évre emelkedik. Ez abból is látható, hagy az idén már 874-re emelkedett az állandó olvasók száma. Ezt elsősorban az eredményez!, hogy egyre több jó könyvet szerzünk be. Az olvasók számának növekedésében az is közrejátszott, hogy a járás területén számos olvasóikonferenciát rendeztünk, amelyeken több mű szerzője is jelen volt. Gondolunk itt elsősorban az Andrej Plávka költővel és Zuzka Zguriška írónővel folytatott beszélgetésekre, amelyekre járásunk területén került sor. E beszélgetés után észrevehetően emelkedett mindkét író művei iránt a kereslet. AZ ELMÜLT ÉVEKHEZ VISZONYÍTVA nagy fejlődés észlelhető a fifakovói Népkönyvtár munkájában. Ennek ellenére a könyvtár dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy a jövőben növelik az olvasók számát. Eddigi eredményeiket tekintve vállalásukat minden bizonnyal sikeresen teljesítik. Agólís Vilmos KAREL ZEMAN kétszeres államdíjas érdemes művész, a gottwaldovi filmstúdióban előkészületeket tesz az egész estét betöltő „Két muskétás" című film forgatására. ARNOŠT LUSTIG író. „Ej és remények" című könyve alapján Zbynök Brynych rendezővel forgatókönyvet írt a terezíni gettóban lejátszódó filmhez. A „Transport" című film arra lesz hivatva, hogy figyelmeztesse a világ közvéleményét a nyugatnémet újfasizmus veszélyére. 1982. július 21. ÜJ SZÖ 7 * i Ž