Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-28 / 206. szám, szombat

A szocialista országok üzemeinek értékes együttműködése Titkukat nem őrzik Két lakat alatt Az „eltűnt" mérnök, és ami mögötte rejlik .. — Mlnks mérnökkel akar beszél­ni? — kérdezi Vojtech Dubný, a Sta­rá Turá-l Finommechanikai Vállalat műszaki dolgozója, aki egyébként a szocialista országok üzemei közötti tudományos-műszaki együttműködés referense. — Hisz maga mondta az előbb, hogy Minks elvtárs a napokban tért vissza a Szovjetunióból. Ilyen alkal­mat nem szeretnék elszalasztani... Dubný elvtárs a hajába túr. — Már én ls kerestem őt. Sehol sem találom, pedig ismerem az üzem minden zegét-zugát... Bezárkózott valahová, útijelentését írja. Kíváncsi vagyok magam is, hol tart a munká­jával, mert jelentését nekünk kell felküldeni a minisztériumba ... kozásra késztetett. A konkrét együtt­működés gyümölcsöző példájával ta­lálkoztam itt. A szocialista országok üzemeiben feltörték a termelési tit­kokat őrző hét lakatot és azt mond­ják egymásnak: ami az enyém, az a tiéd isi — A legjobb és legszorosabb kap­csolataink a Szovjetunió és az NDK üzemeivel vannak — mondja Dubný elvtárs. — A szovjet üzemekkel és kutatóintézetekkel értük el a legna­gyobb előrehaladást a tudományos és műszaki együttműködés terén. Az NDK-val két évi tárgyalások után a szocialista munkamegosztás keretében megkötöttük a termelési együttműkö­dési tervet; megegyeztünk abban, mit fogunk mi s mit fognak ők gyártani. A lengyel üzemekkel most tárgya­lunk. Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával is folytatunk előzetes Dušan Minks mérnök (balról az első) a leningrádi Krasznogvargyejec Üzemben. Ha egy ilyen bennfentes ember nem tudja megtalálni Dušan Minks mérnököt, az orvosi műszereket gyár­tó részleg vezetőjét, akkor hogy ta­láljam meg én, amikor csak másod­szor járok az üzemben? — Valahogy csak felderítjük rej­tekhelyét — dünnyögi Dubný. És te­lefonál ide, oda, de hiába. Nem lát­ták Minkset. A kapusok sem látták kimenni. — Eltűnt... — mondja már mosolyogva a referens, és magában örül, hogy Minks mérnök „eltűnt" az emberek szeme elöl, mert így hama­rább készül el a Szovjetunióban tett útjának értékelésével. — Tudja-e, hogy min dolgozik? — kérdezi Dubný elvtárs. — Egy ilyen könyvet ír, nil — mutat egy bekö­tött hatvan-nyolcvan oldalas jelen­tésre. — Ezt Ladislav Macháček, a technológiai osztály vezetője írta ta­valy ősszel az NDK-ban tett útjáról. Belelapozok a könyvecskébe. Ma­cháček felsorolja a meglátogatott üzemeket, részletesen beszámol a ta­pasztaltakról, pontos műszaki leírást ad az újdonságokról és javaslatokat tesz, mily módon és körülmények kö­zött hasznosíthatnák ők is ezeket az új dolgokat. — Nagyon kifizetődik az ilyen kül­földi út — mondja Dubný elvtárs. — Nézze csak ... — most -ő lapoz bele a jelentésbe, tudja, mit hol kell keresni. MacháCeknek az NDK orvosi műszereket gyártó üzemeiben tett lá­togatásának köszönhető, hogy a Sfará Turá-l üzemben az Idén tökéletesít­hették az injekciós fecskendők konst­rukcióját és előállítását. Az évi meg­takarítás. tízezer normaóra (hatvan ezer korona), hétezerötszáz kilo­gramm fémanyag (csaknem nyolcvan­három ezer korona). — De ez csak egy csöpp a tenger­ben, — folytatja Vojtech Dubný. — Már évek óta együttműködünk a szo­cialista orszflgok hasonló üzemeivel, különösen a Szovjetunió és az NDK üzemeivel, de ami most van kialaku­lóban, az mindent felülmúl... Ami az enyém, az a tiéd is Valamikor az üzemek hét lakat alatt őrizték termelési titkaikat. Az egyik el nem árulta volna a másik­nak a gyártási eljárás menetét, mert ezzel saját magét károsította volna meg. Ha a másik ellesné féltve őrzött titkát, akkor az Is legalább olyan, ha nem jobb termékeket állíthatna elő. Így aztán nehéz konkurrálnl, nagyobb hasznot hajtó üzleteket kötni... így volt ez valamikor nálunk ls. így van ez most ls ott, ahol a tőkét hajszoló kapitalisták uralják az üzemeket. De másképp van ez most nálunk, a szo­cialista tábor országaiban. Tudtam, hogy másképp van, hisz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a szo­cialista országok között létrejött tu­dományos és műszaki együttműködés keretében már hosszú évek óta erő­sítjük és fejlesztjük az országaink közötti kapcsolatokat. De amit Stará Túrán hallottam és láttam, csodái­tárgyalásokat ... Hogy mit jelent a tudományos-műszaki együttműködés? Amit ott találunk újdonságnak, át­vesszük mi, és fordítva ... A szovjet orvosi műszereket gyártó üzemekben és kutatóintézetekben szerzett tapasztalatok alapján az 1957—1961-es években az átvett tech­nológiai újdonságok a Stará Turá-i üzemben csaknem 900 ezer korona megtakarítását tették lehetővé. Ebbe az összegbe nem lehet beleszámítani, nem lehet pénzben kifejezni a Szov­jetunióból kapott dokumentációs anyag értékét, az új orvosi műsze­rek előállításának ppntos leírását, melyek gyártását azonnal megkezd­hetjük, anélkül, hogy hosszú időt fordítanánk azok kifejlesztésére. Ez nagyobb értéket jelent az átvett mű­szaki-szervezési intézkedéseknél. — Hogy tisztában, legyen a dol­gokkal -4 mondja Dubný elvtárs, —, minden év utolsó negyedében kölcsö­nösen értékeljük a tudományos-mű­szaki együttműködést és megbeszél­jük a következő évi tervet... De most már induljunk Mlnks mérnök keresésére ... Az üzemi klub csendes szobájában Az orvosi műszereket gyártó rész­leg épületébe megyünk. A vezető, Minks mérnök irodájában a titkár­nő fejcsőválással fogadja Dubný kér­dését. Nem tudja, hol a mérnök. Majd rám tekint, mintha mérlegelné, kl is lehet ez az idegen? Talán arra gon­dol, fontos ügyben kereshetem a mérnököt, arra meg nem kapott „uta­sítást" tőle, mit mondjon, ha „ide­gen" keresné. Fontolgat, latolgat s végül ezt mondja Dubný elvtársnak: — Talárf az üzemi klubban lesz ... Kimegyünk az üzem portáján és betérünk a szomszédos épületbe. Az egyik csendes helyiségben megtalál­juk az „eltűnt" mérnököt. Azt gon­doltam, idősebb ember, ha már őt is „aranyérmesnek" tekintik az üzem­ben. A Stará TuTá-l Finommechanikai Vállalat védjelét, a PREMÁ-t ismerik csaknem az egész világon. Termékei­nek több mint a felét külföldre szál­lítja. De az Igazi világhírt a brüsszeli világkiállításon érte el, melyen két nagydíjjal jutalmazták termékeit. Az egyiket bronchoszkópjáért kapta. Ez a szájon, gégén keresztül a légcső­be vezetett, világító berendezéssel el­látott egyenes cső, melyet a légutak káros elváltozásainak vizsgálatára, kezelésére, Idegen testek eltávolítá­sára használnak. Eddig a világon csak nekik sikerült olyan bronchosz­kópot előállítani, mely a szokásos vizsgálati lehetőségeken kívül érzés­telenít ls és meggátolja a vizsgálat­ra, kezelésre szorult ember légzési zavaralt. Ezért kapták a- nagydíjat, az aranyérmet. E készülék kifejlesz­tésében nem kis része volt Dušan Mlnks mérnöknek, aki akkoriban a konstrukciós Irodán dolgozott. Dušan Minks mérnök még nagyon fiatal szakember. Csak ötvenhatban fejezte be tanulmányalt a prágai egye­temen. Azóta dolgozik az üzemben. És már „aranyérmes" I S mindössze két éve vezeti az orvosi műszereket gyártó részleget. Dicsérik őt az üzem­ben ... Tudásáért, szívósságéért, erős aka­ratáért dicsérik. Kell is a tudás és a szívós akarat ahhoz, hogy az egysze­rű munkásemberek segítségével elő­állíthassák a termelési programjukban szereplő több mint ötszáz orvosi mű­szert, az injekcióstűtől kezdve a bo­nyolult műszlvig. — Ha nehéz is ez a munka — mon­dotta később Minks mérnök —, de dolgozóink ügyességével elkészíthet­jük a legbonyolultabb orvosi műszert is ... De ez már más lapra tartozik. Dubný elvtárs mosolyogva néz a borostás arcú (úgy látszik, még borot­válkozára sincs ideje), csapzott, feke­tehajú, kék szemű fiatal mérnökre s ezt kérdezi tőle: « Mit hoztál a tarsolyodban? .— Vagy kezdjük inkább azzal, hol járt a Szovjetunióban? — kérdezem. — A moszkvai orvosi műszereket gyártó üzemekben és kutatóintézetek­ben, a leningrádi EMO és Kraszno­gvargyejec és a szverdlovszki EMA­üzemben... — És...? — kezdtem a kérdést, me« akartam ismételni DubnV elv­társ kérdését, de a fiatal mérnököt nem kellett unszolni. Belelapozott készülő jelentésébe, mintha csak ma­gában mérlegelné, mi érdekelheti leg­jobban az újságírót. Ugyanaz,, mint Dubný elvtársat. Mi újat látott a Szovjetunióban? — Leginkább fényforrásos orvosi műszerek érdekeltek — mondja Minks mérnök. — Sok újdonságot láttam ... Kezdjük az ultraibolya-sugarakat kibocsátó szerkezettel, melyet főként a fogorvosoknak szántak. Ez a készü­lék a szájüreg tetszés szerinti kis ré­szére bocsátja csövecskén keresztül a sugarakat, de használhatják a gé­gebetegségek és más káros daganatok kezelésére is. A tökéletes leletmegállapítás céljá­ra a luminiszcencián, a hideg fénysu­gárzáson alapuló ultraibolya-sugara­kat kibocsátó műszert készítettek, mely nagy segítséget nyújt a sebé­szeknek a beteg testrész pontos meg­állapítására. A sugárzás következté­ben a beteg testrész különös módon válik észrevehetővé. — Hasonló készülékünk nekünk is van — mondja Minks mérnök —, de ez sokkal tökéletesebb ... És itt van, ami nekünk nincs, a baktériumokat ölő sugárzó készülék. Ezt a mennyezeten, vagy a falon he­lyezik el és rövidhullámú sugaraival öli a baktériumokat. A kórházakban nyújt ez nagy segítséget. A szovjet szakemberek ezt a készüléket már to­vább is fejlesztették. Már hordozható kis kocsikra is felszerelhetik, s a kór­házakban szobáról szobára vihetik, a várótermekben és a mozikban is fel­használhatják a baktériumok irtásá­ra. Ez sokkal haszncfcabb az előzőnél, mert több helyen vehetik hasznát... — Maguk is'fogják ezeket gyárta­ni? — Ha majd kérik az orvosok ... — feleli a mérnök. Hogyan kérjék, ha még nem. is tudnak róluk?! Csak írja meg, Minks elvtárs, mielőbb a jelentését és küld­je be az Egészségügyi. Minisztériumba, hogy az illetékesek erről tudomást szerezhessenek s' akkor ... — ... akkor bizony egy-kettőre megkezdhetjük gyártásukat — mond­ja Minks mérnök —, mert a szovjet elvtársak készségesen átadják a gyár­tási leírást. Ok például az égési se­beket beporzó készülékünk iránt ér­deklődtek, ez csehszlovák találmány, üzemünkben gyártjuk, s mi is kész­ségesen átadtuk szovjet barátainknak a tervrajzokat... Ez a mi együttmű­ködésünk ... — Más tapasztalatokat is szerzett? A leningrádi Krasznogvargyejecben. Ez a Stará Turá-lhoz hasolö üzem, de sokkal nagyobb hagyományai vannak. Még I. Péter cár idejében alapították, csaknem egyidős Leningráddal. Minks mérnök 1959-ben ls járt ebben az üzemben. S azóta ...? De sok újat is vezettek be a g'yártási technológiá­ban 1 Ezért érdemes évről évre meg­rendezni a cserelátogatásokat, mert a technika olyan, mint az idő, nem le­het megállítani fejlődésében. A Krasz­nogvargyejecben a megmunkálásra szánt fémdarabokat univerzális, tipi­zált tartószerkezetbe rakják, ami le­hetővé teszi, hogy több megmunkáló­gépen (eszterga-, maró-, fúrógépen, stb.) dolgozhassanak rajtuk. Eddig minden géphez külön tartószerkeze­tet kellett készíteniök. Bevezették — ami nálunk ugyancsak nincs — az úgynevezett víz alatti csiszolást, fé­nyesítést. Nálunk ez még kézi mun­ka, minden egyes darabot külön csi­szolnak a köszörűgépeken. Itt auto­matizálták ezt a munkálatot. Egy nagy dobba rakják a csiszolásra szánt darabokat... De nem célom a művelet műszaki leírása, akit érdekel, forduljon Minks elvtárshoz,, bizonyára szívesen ad szakmagyarázatot... Amit nem lehet pénzben kifejezni Minks elvtárs még több újdonságról ad számot. De száz szónak is egy a vége: sokat ér a szocialista országok közötti testvéri együttműködés I — Már megszoktuk — mondja Minks mérnök —, hogy minden ter­melési újdonság, műszaki-szervezési Intézkedés értékét koronában mutat­juk ki. De a mi együttműködésünk igazi értékét pénzben kifejezni nem lehet. A Szovjetunióban például meg­ismerjük a gépek konstrukcióját, ta­nulmányozzuk a technológiát, a gyár­tási folyamatokat. Az ott szerzett ta­pasztalatok lehetővé teszik nálunk a munkatermelékenység rohamos növe­lését. Gyakran rájövünk arra is, hogy egyes új dolgokkal mind a ketten fog­lalkozunk. Ekkor figyelmeztetjük egy­mást erre és megosztjuk a feladato­kat, így sok időt és pénzt takarítunk meg... A munkamegosztás pedig a tömegtermelés bevezetését teszi lehe­tővé, ami a gazdaságosság egyik Igen fontos alkotóeleme ... Hét ki lehet pénzben fejezni az együttműködésnek ezt a szoros formáját? Eszembe jutnak a már leírt szavak. Valamikor hét lakat alatt őrizték a termelési titkokat. És most? Azt mondjuk egymásnak: ami az enyém, az a tiéd ls. Még akkor is, ha ország­határ választ el bennünket egymástól. Mert a szocializmus eszméje nemcsak eszmeileg tömörít bennünket egység­be, hanem a gazdasági életben ls le­hetővé teszi a mind szorosabb együtt­működést. S hogy milyen nagy érté­ket jelent ez, erről a Stará Tura-1 Finommechanikái Vállalatban ls meg­győződhetünk. PetrőcI Bálint Százéves évfordulóra készülnek Revúca, az egykori kisváros a fel­szabadulás óta sokat feflödött. Oj ut­cák épültek, korszerű emeletes há­zakkal. A város határában gyárkémé­nyek sorakoznak. A környék ezer és ezer dolgozóla talált itt munkalehető­séget. E sokat fejlődött, megszépült, megcslnosodott városka ünnepélyre készül. Ez Idén lesz ugyanis száz éve annak, hogy 1862-ben megalakult itt az első szlovák gimnázium. Homola, Bottó, Ttsovsky neve fűző­dik a gimnáziumhoz, akik a diákok­kal együtt számos egyesületet alapi­TOLSZTOJ HÁBORÜ ÉS BÉKE című híres regényét újból megfilmesítik a Szovjetunióban. A film rendezésével Bondarcsuk rendezőt bízták meg, aki kijelentette, hogy e művet semmiképp sem akarja „modernizálni", mert Tolsztoj mélységes humanizmusa és regényének háborúellenes irányzata közel áll a ma emberéhez ls. Nagy gonddal végzik a színészek kiváloga­tását, egyelőre csak Nataša szerepét adták ki véglegesen a fiatal Ľudmila Szavelpevának. a leningrádi Opera és Balettszínház tagjának. tottak, színdarabot Játszottak, Járták a környező falvakat és öregbítették a gömört színjátszás jó hírnévét. Á revúcai diákokat a szünidő sem zavarja abban, hogy a nagy ünnepre méltóan felkészüljenek. M. Kukučín „Ifjú évek" regényének dramatizált változatát tanulják, amellyel felkere­sik Gömör csaknem minden községét. Az ünnepi bemutatóra szeptember 15­én, Revúca az első szlovák gimná­zium megalakulásának századik év­fordulóján kerül sor. Revúca lakossága a közelgő ünnep tudatában él. Befejezése előtt áll az új művelődési otthon. A Tatralan-gyár üzemt klubját a tervek szerint csak az év végére kellene átadnt rendel­tetésének. Az építkezés dolgozót a CSKP XII. kongresszusáriak tisztele­tére vállalták, hogy szeptember 15­érc, az évfordulóra elkészülnek a mun­kálatokkal. Ehhez a városka ifjúsága és lakossága brigádmunkával járul hozzá. Minden előfeltétel megvan ah­hoz, hogy e városkában állandó szín­pad létesüllön. Ezekből az előkészületekből is lát­ni, hogy Revúca és lakossága méltón készül Gömör e nagy évfordulójának megünneplésére. —nj— Jl||f •iiuľfnfŕJl 1 • 'i Brezová pod Bradlom községtől nem messze található a Partizán nevű nemzetközi pionírtábor, ahol cseh­szlovák gyermekekkel együtt osztrák, svéd, nyugat-németországi és romá­niai gyermekek töltik szüaid.ejüket. Képünkön: nyugat-németországi és Csehszlovákiát gyermekek láthatók. (S. Petráš — CTK — felv.) •fr SÚLYOS VASÚTI SZERENCSÉTLEN­SÉG történt Bukarest elővárosában július 22-én. A Fmireiből Bukarestbe tartó személyvonat kisiklott. 32 sze­mély meghalt, 54 súlyosan megsebe­sült. ÁTHELYEZIK A BRIT KORONAÉK­SZEREKET. Eddig a londoni Tower­ben őrizték különleges biztonsági berendezésekkel felszerelt teremben. Most a Tower parkjában külön bun­kert építenek a koronaékszereknek. AZ UNESCO JELENTÉSE SZERINT a világ 1,6 milliárd felnőtt lakossá­gának 44 százaléka, tehát 700 millió írástudatlan. A jelentés továbbá közli, hogy világviszonylatban az iskolakö­teles gyermekek 52 százaléka nem jár Iskolába. HF.MINOWAY MOZEUM nyílt Havan­nától nem messze az író egykori takó­házában. A múzeumban kéziratokat, fény­képeket, okmányokat, könyveket és az író személyes használati tárgyait állít­ják kl. A CSENDES ÓCEÁNI NAURU SZI­GETECSKE mindössze 19 km átmé­rőjű 1500 mérföldnyire van Ausz­tráliától és arról híres, hogy itt található a világ leggazdagabb foszfátbányája. 1908 óta, akkor kez­dődött a-kitermelés, 26 millió tonna foszfátot exportáltak Nauruból. ERDÖBOR1TOTTA hegyoldalba ütközött és lángralobbant az amerikai légierők B 47 típusú lökhajtásos bombázó repülő­gépe a montanal Ltdtngston környékén. Á gépen négy főnyi személyzet tartóz­kodott. MEGNYÍLT SZCZECINBEN a mo­dern lengyel festészet fesztiválja. A bíráló bizottság 1000 mű közül 300 festő több mint 460 különböző mo­dern Irányzatú alkotását állította ki. A PÁRIZSI DIVATCÉGEK bemutattak az 1962—83-as év téli modelljeit. A ruhák térden aluliak, az estélyi ruhák legna­gyobb része a földet súrolta, vagy boká­ig ér. A TVA AMERIKAI TÁRSASÁG az egyik ' lökhajtásos gépét különleges telefonkészülékkel szerelte fel. A kí­sérlet arra irányul, hogy a gépből a világ bármely részén fel lehessen hívni bármely telefonszámot. Ha a kísérlet sikerül, a vállalat valameny­nyl gépét hasonló hívóállomással szereli fel. 300 SZEMÉLYES TENGERJÁRÓ szár­nyas hajót bocsátottak vízre a Gorkij hajógyárban. Ez ebben a kategóriá­ban a világ első hajója. Sebessége eléri az óránkénti 70—80 km-t. LISZT — BARTÖK emléklállítást rendeznek Bristol angol városban. A kiállítás augusztus közepéig marad nyitva és utána Skóciában ls bemu­tatásra kerül. A CSEHSZLOVÁK LÉGIFORGALMI TÁR­SASÁG sétarepüléseket rendez Karlovy Vary fölött. Az érdeklődők minden va­sárnap 15 perces repülöú'on vehetnek részt a város lelett, vagy 30 perces Utat tehetnek meg Karlovy Vary környéke felett. A SZOVJETUNIÓBAN megjelent a „Tanulmányok az Ukrán Kommunis­ta Párt történetéből", amelyet az Ukrán Kommunista Párt Központi Bi­zottsága mellett működő Párttörténe­ti Intézet szerzői kollektívája dolgo­zott ki. 1982. július 28. 0] SZÖ 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents