Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-28 / 206. szám, szombat

Magyarországi útinapló Magyarország „*zűzföldjein n Magyarországi jegyzeteimet lapozgatva és rendszerezve most Szabolcs-Szatmár megyére gondolok, s önkéntelenül ls egyrészt a nyíregyházi piac, a piacon árult jonatánalms, másrészt pedig a homok jut eszembe. Jonatán és homok I Első pillantásra oly éles a kontraszt, ám mégis elválaszthatatlanok egymástól A jonatán, mely világpiacot hódított, s amelyet június végén a nyíregyházi piacon árultak a falusi asszonyok. Äz alma oly üdén friss és piros volt, mintha most szedték volna a fáról. És a hatalmas kiterjedésű homok, amely szinte izzott a nyári kánikulában s amely Szabolcs-Szatmár megye szántóterületének több mint a felét képezi. Hát itt, ezen a sivár futóhomokon terem a jonatán, amelyből nincs ez a menvnyiség, amit a világpiac ét ne venne! Az alma: 300 mázsa rozs Pedig fgy vani A Nyírség a jonatán hazája. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán Nagy Sándor kertészeti felügyelővel beszélgetek a jonatán termesztéséről és a homokos területek — Magyarország „szűzföldjeinek" — hasznosításáról. Nagy Sándor ismeri a jonatánt is és a homokot is, hiszen 0 jonatán és Nagy Sándor 30 évvel ezelőtt együtt kezdték pályafutásukat a megyében Szabolcs-Szatmár megye 700 ezer kat. hold szántójából 400 ezer kat. hold a homok. — Azelőtt — mondja a kertészeti felügyelő — jó volt, ha ezen a homokon 3—4 mázsa rozs termett. Ha öt mázsát adott egy hold, akkor már rekord termésről beszéltünk. A sivár föld, a nagy népsűrűség és a nyomorúság késztette a megye földműveseit arra, hogy a homokon téli alma telepítésével kísérletezzenek. A nagyobbarányú telepítések az 1930as évek elején kezdődtek, de lendületet az új telepítések csak az elmúlt években kaptak. Csupán a múlt évben 7000 holdon honosították meg az almatermesztést. Ma a megyében 30 ezer hold gyümölcsös van és ebből 13 ezer hold már termő. 1965-re pedig 80 ezer hold gyümölcsös telepítését tervezik. Bár a gyümölcsös csak 3 százaléka a megye szántóterületének, mégis megközelíti az egész növénytermesztés forintértékének 70 százalékát. Reálisnak és elfogadhatónak kell tekinteni ezt a számítást, mert mint Nagy Sándor mondja, 10 éves átlagban az alma 80—100 mázsás termést ad kh-ént, s ez megfelel 300—400 mázsa rozs értékének. Csoda-e, hogy a megye minden termelőszövetkezete, állami gazdasága és mindenki, akinek föld van a kezén, szívvel-lélekkel új gyümölcsösök telepítésén fáradozik és hogy ehhez az állam minden tőle telhető segítséget megad? A világ minde

n tájára Nagy Sándor főkertész elmondja, hogy a megye almatermése az ország össztermésének 60—70 százalékát, az országos exportnak pedig 80—90 százalékát adja. A jonatán elkerül jóformán a világ minden tájéra, olyan országok is veszik — pl. Svájc — amelyek különben maguk is exportálnak almát. Csupán Szabolcs-Szatmár megyéből a múlt évben 6500 vagon almát vittek ki külföldre. A Balkányi Állami Gazdaságban Már Budapesten azt mondották s ezt Nyíregyházán a megyei tanácsnál csak megerősítették, ha azt szeretném látni, hogyan hasznosítják a homokot, akkor látogassak el a Balkányi Állami Gazdaságba. Ott láthatok szép gyümölcstelepíté'seket. És valóban I Ábrahám József főkertész szíves-örömest járja velem a határt s minden, amit mutat és amit látok, nemcsak hogy elragadóan szép, hanem azt ls bizonyítja, mily céltudatosan törnek a homok hasznosítására. A gazdaság 3800 kh szántójából 824 kh a gyümölcsös és ebből már több mint 600 kh termő. — Tudja, hogy mit jelent ez? — kérdezi a főkertész. — Tavaly csak almából 4 millió forint tiszta jövedelme volt a gazdaságnak. önmagában véve ts jelentős összeg ez, de mennyivel inkább az, ha arra gondolok, hogy ezt a sok pénzt olyan területről nyerték — s ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni — amelynek holdja azelőtt azt a bizonyos 3—4 mázsa rozsot adtak csak. Ábrahám József főkertész több gyümölcsöst is megmutat. A gazdaság budalaposi telenén egy tagban 120 hold almáskert tan, döntő többségében jonatán. Festő ecsetjére kívánkozó látvány — ez volt a gondolatom, ahogy végig tekintek a fák között. Ezen a 120 holdon 6500 fa van, bőven termő, középnüvésű fák. Múlt évben egy fáról átlagban 120—150 kg termést nyertek, — bárki kiszámíthatja, milyen hasznot hoz a gyümölcsös. A nagykállói üzemegységben több mint 60 holdas fiatal, kétéves telepítést láttam, amit az Idén további 50 holddal bővítenek. Ez az új telepítés már törpefákból áll és a jövőbeni te lepítéseknél is csak törpefákat nevelnek. Mi adja a termőíves, orsós, lörpegyümölcsösök előnyét a rég! magas, vagy közepes növésű gyümölcsösökkel szemben? — A fák sokkal hamarabb fordulnak termőre — magyarázza a főkertész. — A törpefák a telepítés negyedik évében már teremnek. Ugyanis a törpefáknál — tekintve, hogy koronájuk nem fejlődhet szabadon — tápanyagtorlódás lép fel s így a fa előbb ad termést. Másik nagy előnye a förpegyümölcsösöknek, hogy a fák gondozása lényegesen könnyebb, sokkal kevesebbe kerül, és mindezek révén a befektetés gyorsabban megtérül. A titok nyitja

: a

z éghajlat Végső soron érdekelt az is, mi teszi a homokot, amelyen növénytermesztés gazdaságosan nem folytatható, alkalmassá a téli alma termesztésére. Ennek titka: az éghajlat. A szélsőségesen száraz klíma — amely egyébként a legnagyobb ellensége a szántóföldi növénytermesztésnek —, a napfényes órák magas száma — évi 3000 óra — ezek azok a tényezők, amelyek a nyírségi jonatánt a világpiacon ls keresett cikké teszik. Amellett, hogy a jonatán ízében, vitaminokban, illatában verhetetlen a maga nemében, jól bírja a tárolást ós a szállítást. Minden évben termő fák S ami a nyírségi'kertészek érdeme: megoldották a termesztés folyamatosságát. Aki csak valamit is ért a gyümölcstermesztéshez, az nagyon ]ol_ tudja, hogy az almafa egyik évben olyan Jó termést ad, hogy az ágai roskadnak, viszont két-három évig aztán*! még csak hírmondónak sincs gyümölcs a fán. Hosszabb kísérletezések eredményeképpen ezen a helyzeten változtattak a nyírségi almafaker'.észek. Különféle metszési eljárásokkai, a korszerű agrotechnika alkalmazásával megszüntették az -almatermesztés időszakosságát és ma már biztosítani tudják, hogy az almafák minden évben egyenletesen teremjenek. Mindazok alapján, amit a Nyírségben láttam, hallottam és tapasztaltam, el tudom képzelni, hogy ezen a valamikor oly sivár vidéken, a homokon, amely a vetőmagot és a munkát nem bírta visszafizetni a föld művelőjének, nem is oly sokára, nlint valami újkori Paradicsom, sok ezer holdas almásligetek lesznek, hirdetve országnak-világnak: íme, mire képes a felszabadult dolgozó nép. BÁTKY LÁSZLÓ Ahol meg többség b en van a faeke A nyugati katonai tömbökhöz tartozó Törökországban még mindig faeké vei szánt a parasztok döntő többsége. Kiket •TÖKÉ országokbani LONDONBAN EZREKNEK NINCSHOL LEHAJTANIOK FEJÜKET Mivel Európában és Amerikában egyaránt' dúl a hidegháború, a fegyverkezésre fordított költségek a nyugati államokban évről-évre nagyobbak. Angliában az idei állami költségvetés csekély 1800 millió font sterlinget szánt e célra. A fegyverkezésre 'fordított összegek lassan, de biztosan felemésztik a tartalékokat. A lázas fegyverkezési hajsza egyik következménye az árdrágulás. Angliában az elmúlt évhez hasonlítva 6 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak, „amire eddig még soha nem volt példa" — jegyzi meg a Financial Times, a nagytőke lapja. Hiába fogadkozott a kormány, hogy a bérbefagyasztás ellenében gondoskodik majd arról, hogy az árak ne emelkedjenek. A hús, gyümölcs zöldség és tojás az utóbbi év folyamán 30 százalékkal drágult. A burgonya ára egyszeriben négyszeresére emelkedett, sok helyütt ötszörösére. Márpedig az átlag kisember pénzének legalább egytizedéért éppen ezeket az élelmiszereket szokta vásárolni. Nehezen megkeresett pénzért most tehát jóval kevesebbet kap, mint azelőtt. A kormány még másféleképpen is csapást mér a dolgozók életszínvonalára. Az ingyen egészségügyi szolgáltatásokból, egyre kevesebbet nyújt. S emellett mint nagyobbak a heti bérlevonások. A háziurak annyi lakbért követelhetnek a bérlőktől, amennyit akarnak. A kormány mit sem törődik azzal, hogy a dolgozó ezt szerény keresetéből nem tudja megfizetni. Még megnehezíti a házépítést is a városi és községi tanácsoknak. Fulton Rosita építőmunkás feleőségét a hásiúr .kikergette otthonából,' hogy magasabb lakbérért adhassa ki a lakást. Az asszony most várja ötödik gyermekét. „Négy-öt fontot kérnek hetenként egy szobáért Londonban. S ezt 14 font heti átlagbérből kellene fizetni" mondta nekem, miután eredménytelenül rótta az utcákat, hogy maga és családja számára új hajlékot találjon. „Ügylátszik, manapság csak olyan emberekkel törődnek, akiknek tengernyi sok a pénzük, s nem veszik figyelembe azt, hogy gyermekeink vannak" — jegyezte meg keserűen. Saját családi házikót sem építhet ma egykönnyen a dolgozó, mert a kormány törölte a házépítési szubvenciókat, pedig csupán Londonban 3800 embernek úgyszólván nincs hol lehajtania a fejét, s kénytelenek közös szállásokra költözni, ahol több család lakik egy helyiségben, s az sem ritkaság, hogy az egyes családtagokat elszakítják egymástól. Egyre több kamatot kell fizetni ajiázépítési kölcsönök után. Mire egy'családl ház elkészül, melynek felépítése kb 2000 font sterlingbe kerül, a vevőnek már 8537 font sterlinget keM érte kifezetnie, s ebből az összegből 6537 font sterling egyenesen a pénzkölcsönzők zsebébe vándorol. A munkások elszántan harcolnak, hogy gátat vessenek a kormány mesterkedéseinek; mely a dolgozók életszínvonalának a ferhére akarja tovább folytatni reakciós politikáját. A nép lépten-nyomon tüntetésekben ad kifejezést béremelési követeléseinek és tiltakozik a magas élelmiszerárak és a lakbéremelés ellen. Nem bízik. már a kormányban. Ha megürül egy hedy a parlamentben, a kormányjelöltet sokkal kevesebben támogatják, mint azelőtt. Egyre többen ráébrednek arra, hogy az egekig dicsért „javakban bővelkedő kapitalista társadalom" semmiben sem különbözik háború előtti elődjétől, mely szomorú hírnevét annak köszönheti, hogy megannyi angol munkás munkanélküliségének és nyomorának volt okozója. MONTV METH, A DOLGOZOK FIZETIK MEG AZ ATOMFEGYVERKEZÉST A háborús kiadások Franciaországban is legjobban a dolgozó népet sújtják. Nemcsak a jövedelmi adó folytonos emelésével Igyekszik a kormány behozni azt, amit a lázas fegyverkezésre költ, hanem az élelmiszereket is súlyosan megadóztatja és így a munkás is mindennap — akarva, nem akarva a háború előkészítését támo* gat ja. Hét (régi) frankkal drágít meg az adó minden kiló kenyeret, 71 frankkal 1 kg vajat, 175 frankkal 1 kg vesepecsenyét, stb. • E közvetett adók képezik az állami bevételek 68 százalékát. Az állam pedig költségvetésének 32 százalékát katonai kiadásokra fordítja. A teljesen hiábavaló és szégyenletes algériai háború naponta 2 milliárdjába került Franciaországnak. A béke megkötése után a felszaba-. duló jelentős összegek egy részét a dolgozó nép javára, lakások, iskolák, kórházak stb. építésére kellett vtjlna fordítani. Ám nem így történt, mert de Gaulle továbbra ls minden pénzt őrült ötletébe, — az önálló francia támadó atomerő kiépítésébe' öli bele, padig ennek csak gyászos vége lehet: vagy nem használják fel az atomerőt, akkor feleslegesek az óriási költségek, vagy bevetik, s ennek csak katasztrófa lehet a következménye. A pierrelatte-i atomüzem felépítésére nemrég „megszavazott"' 450 milliárd hitel nagy felháborodást váltott ki a közvéleményben. Ezek után világos: de Gaullenak eltökélt szándéka, hogy atomfegyverkezési programját mindenáron keresztülhajszolja. Az a tény különféle gondolatokat ébreszt az emberekben: 450 milliárd I Mi mindenre lenne jó ez az összeg I A köztisztviselők fizetésköveteléseinek teljesítésére, 50 kélszáz-ágyas kórház felépítésére és új lakást lehetne adni 250 ezer rászoruló embernek. Ehelyett de Gaullenak hatalomra jutása óta már 3000 milliárdot emésztettek fel az ato-merő létesítésére fordított kiadások. E költségek terhe mindenekelőtt a munkások vállát nyomja, a nagy trösztök pedig busás hasznot zsebelnek be. Nem minden francia munkás érti még meg ezt a drágaságot eredményező matematikát. Elégedetlenségüknek sztrájkokkal adnak kifejezést. A magánvállalatoknál új harci módszereket — rövid lejáratú sztrájkokat alkalmaznak felváltva az egyes műhelyekben vagy munkarészlegen. Ezek nem terhelik meg őket túlságosan, s amellett hatásosak. Az állami ipart (a trösztök valóságos fejőstehenét) viszont azelőtt soha nem tapasztalt erőteljes mozgalmak rázkódtatták meg az utóbbi években. 1361. január elseje óta tizenkét sztrájk bénította meg az államvasutakat. Hasonló a helyzet a villany- és gáziparban. A vasutasok 1938-ban 40 órát dolgoztak hetente, most pedig 48 órás munkaidő mellett 30 százalékkal alacsonyabb a vásárlóképességük, mint annakidején. Alig tízmilliárd elegendő lenne a munkaidő heti 4 órás csökkentésének fedezésére. Ezt követelik a szakszervezetek, de a kormány nem hajlandó eleget tenni kérésüknek. A munkások jóléténél fontosabb neki a fegyverkezés. Nem csoda hát, hogy az ámítások ellenére is egyre népszerűtlenebb. PIERRE CAMES A DRÁGULÁS NAGYON KOMOLY GONDOT OKOZ Ausztriában már évek Ma állandóan emelkednek a közszükségleti cikkek árai. Most már senki sem' beszél lassan fokozódó drágaságról, mert tavaly óta nagyon meggyorsult és egyre érezhetőbb az áremelkedés üteme. Az Igazi tényállást mindig szépítő hivatalos statisztikai adatok sem leplezhetik már ezeket a fejleményeket. A Központi Statisztikai Hivatal szerint ez év májusában a múlt évihez viszonyítva 6,9 százalékkal volt költségesebb az átlagos dolgozók és 7,5 százalékkal e kétgyermekes munkáscsaládok létfenntartása. Egy 2000 schilling havi jövedelemmel rendelkező munkáscsalád ennek a 7,5 százalékos áremelkedésnek következtében havonta mintegy 10 zsemlével, 5 kg kenyérrel, Vi kg vajjal, 1 üveg étolajjal, % kg műzsírral, 1 kg hússal, 5 doboz közepes minőségű cigarettával kevesebbet vásárolhat, mint egy évvel ezelőtt. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az említett átlagjövedelem kisebb a 2000 schillingnél, vagyis a múlt év augusztusára vonatkozó hivatalos statisztikai adatok szerint az osztrák munkások havonta átlag ,1756 schillinget és a .munkásnők csak 1229 schillinget kerestek. Még rosszabb a nyugdíjas munkások, illetve alkalmazottak helyzete. Tavaly 1,8 millió munkás és alka.lmazott közül 550 000-nek kisebb volt a jövedelme annál a havi 1425 schillignél, amelyet a Szakszervezeti Szövetség 1959-ben a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen minimumként tüntetett fel. Ausztriában úgyszólván nincs olyan árucikk, amely ne drágult volna meg. így például bizonyos minőségű rizs EZ év januárjában 5,54, februárban 5,57, márciusban 5,68, áprilisban 5,88, és májusban már 6,54 schillingbe került. Az étolaj ára egy év alatt 13,50 schillingről 16.40-re, a kenősajté 16.50-ről 20 schillingre, a sertéskarajé 35-ről 42-re, illetve 37-ről 50 schillingre emelkedett. Egy bécsi zöldségkertészet nemrég 80 000 kg különböző zöldséget tett hasznavehetetlenné, hogy megakadályozza a zöldségárak csökkenését. • Ausztriában azonban nemcsak az élelmiszerek, hanem a különböző közszükségleti cikkek árai ls emelkednek. Így például a hűtőszekrényeké 3407-ről 3521 schillingre, a rádióké 1722-ről 1758 cslllingre, a férfi félcipőké 236-ről 244 schillingre, a cipőkrémeké 3,40-ről 3,80 schillingre emelkedett, és hajvágásért 10 schilling helyett most már 12-t kell fizetni. Megkérdeztünk néhány bécsi munkást és munkásnőt, miként érezteti a drágaság kedvezőtlen hatását az ő háztartásukban? Íme néhány válasz: Gerhard Dtnkl bécsi könyvikötő három kiskorú gyermek apja. Rokkant felesége munkaképtelen. A családi pótlékokkal együtt havonta mintegy 2000 schilling áll rendelkezésére. A család már tavaly is minden héten 80 schillinggel többet költött élelmiszerekre, mint tavalyelőtt. Dinklék most naponta fél literrel kevesebb tejet vesznek gyermekeiknek és hetenként kétszer hústalan napot tartanak. Előbb a konyhapénzből fedezhették a fogkrémre, szappanra, mosóporra stb. fordított kiadásokat ls, ami ma már lehetetlen. Egy évvel ezelőtt legnagyobb fiuknak 125 schillingért vehettek egy pár cipőt, amely ma már 45 schillinggel drágább. A legkisebb gyermek óvodába jár, amiért Dinklék tavaly hetenként 16 schillinget fizettek, most pedig 34 schillinggel terhelik háztartási költségvetésüket. Dinklék évente csak két könyvet vehetnek, és a család együtt sohasem utazhat szabadságra. Míg a múltban évente 5—600 schillinget tartalékoltak rendkívüli esetekre, most legfeljebb 100 schillinget tehetnek félre erre a célra. Gertrude Madner segédmunkásnő, három kiskorú gyermek anyja korlátozni kénytelen a család húsfogyasztását. Madnerné különösen a gyümölcs és zöldség drágulása miatt neheztel. Sokkal drágább lett a népes család cipőinek javítása ls. A gondos anya már hosszabb ideje nem vehet magának jobb minőségű ruhát, pedig a férje aránylag jól kereső kőműves, és mindkettőjüknek havonta átlag összesen 3000 schilling a jövedelmük. Mivel a kormány és a kormánypártok állandóan Ismétlik az árszilárdítással kapcsolatos ígéreteiket, de semmit sem tettek ennek érdekében, — a munkásoknak s az alkalmazottaknak nincs más kiútjuk, mint hogy szívós kitartással küzdjenek o drágaságot némileg kiegyensúlyozó béremelésért. A fémipari munkások nagy sztrájkja s a dolgozók állandó bérkövetelései arról tanúskodnak, hogy ez a harc mind jobban kiéleződik. FRANZ KUNÉRT ŰJ SZÖ 4 * 1962. július 21.