Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-28 / 206. szám, szombat

Aratunk y de nem úgy, mint régen! F

alulárás közben a minap szóba elegyedtem egy csallóközi szövetkezet korosabb tagjával. Túl van már a hetvenen. Nincstelen, föld nélküli aratómunkásként dolgozott a jelszabadulásig egy 80 holdas nagygazdánál. Lehet, hogy huszonöt, lehet, hogy harminc esztendeig verejtékezett a kulák földjén. Minden esztendőben — aratás alatt — feltörte a kaszanyél a kezét, marta a verejték a testét, mert akkor „húzni" kellett ám látástól vakulásig — különben a „gyengébb" aratónak kitette a gazda a szűrét. Ma ez az ember — aki most fiával együtt él, néhány esztendő alatt úgyszólván egy villát épített — most jómódban él j csupán a reuma kínozza). Most tudta meg igazán, mi az élet s talán sejteni kezdi már azt is, mi az élet igazi értelme... Az ilyen ember, aki nagyon tudott vigyázni arra, hogy minél kevesebb legyen aratáskor a szemveszteség (pedig ha veszett, neki csak minden 10. szem ment kárba — tizedikért aratott), a szövetkezetét, a szövetkezet vagyonát is félti, óvja, ahogy csak lehet. Azon a napon is, amikor elbeszélgettünk, talán a féltés (vihar közeledett) a learatott, renden fekvő, korbájnra váró árpa aggasztotta és akaratlanul szembekerült az újjal, a haladóval, amikor azt mondta: „Látod, ha mindjárt kombájnnal (írattunk volna, és nem úgy, hogy először rendrevágjuk és aztán csépeljük, most is jobb volna, jobb helyen lenne a termés". Bár hozzátette az új, a mostani aratás mégis csak más, mind a régi. A gép mégiscsak gép, és bizony már nehezen akad ember arra, is, hogy az aratógép előtt körülkaszálná a nagytábla földet. „Most fogjak kaszát a kezembe — mondogatják —, amikor annyi az aratógép?" E

lgondolkodtam Laci bácsi szavain. „Nincs ember, aki körülkaszálná a gabonát". Talán szó szerint nem is így van, nem is így fest a dolog, mert amint ismerem a falusi embert, ha egész évi munkájának gyümölcse megmentéséről van szó, kaszát ragadni is kész, csakhogy kárba ne vesszen a termés. Azt hiszem, az is csak amolyan képletes mondás, hogy már nem akarnak kaszálni az emberek, mert valójában arról van szó, hogy most a gépek, a technika világában nem akar senki visszatérni a régihez. Sokatmondó dolgok ezek, olyanok, amelyek megmásíthat atlanul bizonyítják, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodást már nem cserélné fel egyetlen egy paraszt sem — kivéve a nagybirtokosokat — a régi gazdálkodással. Nincs most aratás alatt gürcölés. Ha a kombájnvezetőnek a júliusi rekkenő hőségben olykor le is kell törülnie a homlokáról az izzadságcsöppeket. az nem az emberkínzó munkától van, hanem a nagy hőségtől. (A nagy melegben munka nélkül is megizzad az ember f. A szocialista rendszer nem kíván feltört kezű aratóembert, hanem azt akarja, hogy a munka nehezebbjét ma már gép végezze. A termésbetakarítás ma már teljesen más, mint rég. fis nem csupán a réginél masabb, hanem a közelmúlt betakarítási munkáinál is! Egyre jobban előtérbe kerül az új, a haladó. Országszerte a csaknem két és fél millió hektár aratni valónak a felét kétmenetesen takarítjuk be. Jó, sőt kiváló ez a módszer, — ha nem túl érett a gabona — mert nem kell várni, hogy teljesen beérjen a szem, hiszen a rendrevágott termény egyenletesen érik a tarlón. Ha pedig időközben lábon érik be a gabona, akkor a hagyományos kombájnbetakarítást alkalmazzuk. A kombájnok ezrei segítik ma a dolgozó parasztot. Csupán Szlovákiában naponta 3000 kombájn szeli a hullámzó búzatengert, aratfa-csépeli a szép sárgára érett árpát és a teltkalászú rozsot. Ennyi kombájnos és ugyananynyi segédkombájnos küzd mindennap azért, hogy minél előbb védett helyre kerüljön az ország kenyere. Köztük vannak már a múlt évről is jól ismert kiváló kombájnosok, mint a palárikovói Bizík vagy a marcelovái Bakulár János, akik tavaly több mint 700 hektárt arattak le. A szép eredmények újabb • sikerek elérésésére serkentik őket. Bakulár János — aki egyébként július 26-ig már 100 hektárt learatott — a párt XII. kongresszusa tiszteletére a szavát adta, hogy az idén 1000 hektár gabonát arat le. Napi teljesítménye 20—25 hektár cséplése. N

agy, olyankor szinte hihetetlen számok ezek. Am a kombájnos — aratás előtt beszélgettem vele — mindennapos dolognak tartja ezt a teljesítményt. Igaz, pihenésre most nem jut ideje, mert nyújtott műszakban dolgozik. A kis család — felesége és két gyermeke — is nagyon ritkán lehet most együtt... Ahogy ő mondta, pihenésre is meg másra is jut elég idő a télen. Most az ország kenyere az első. A kiváló kombájnosok neve mellé egyre több ismeretlen név is kerül. Olyanoké, akik ugyan nem vállalták az előbbihez hasonló nagy teljesítményt, ám az ő munkájuk éppen olyan fontos, és dicséretet érdemlő, mint akár a kiválóké. Túl vannak már a 100 hektáron a hurbanovói Psenák Tibor, Rózsás Ferenc, a Gyulamajori Állami Gazdaságban Bankó András és a gombaiban Méry József. Az idei termés jó, sőt egyes helyeken kiváló, mint például a čičovi EFSZ-ben, ahol 41 mázsás rekordtermést értek el őszi árpából. KeletSzlovákiában a Somotori Állami Gazdaságban 30 mázsa búza, 29 mázsa árpa termett hektáronként. A z aratás nem rég kezdődött. t' Ma már teljes ütemben folyik a betakarítás szerte az országban. Egy-két nap múlva még többet tudunk majd a terméseredmények alakulásáról. Az eddigi számítások — ellentétben az egy hónap előtti becslésekkel — alapján jó lesz a búzatermés is, annyira, hogy hazánk minden egyes szövetkezete eleget tehet eladási kötelezettségénk. Ogy helyes, ha minden mezőgazdasági üzem arra törekszik, hogu a határból minél előbb elszállítsák az államnak járó részt. Ezzel tartozik a falvak népe a munkásosztálynak, márcsak ezért is, hogy ma már kevesebb az aratásban a verejték, a föltört tenyér, agyongyötört ember, de több a jókedv — országszerte gép dalol a határban, jobb, szebb az élet, bizakodó a jövő. Nem lehet méltóbb kifejezője a párt iránti hűségnek most mint az, ha a dolgozó parasztság megtartja a pártnak adott szavát és hiánytalanul eleget tesz az állam iránti kötelességnek, így kívánja ezt' egyébként a parasztbecsület . is! MÉRY FERENC Teljes lendülettel halad nz uralás Szép terméshozamok • A kézi kaszára is szükség van • Segít a védnökségi üzem A hét elején a Rimavské Sobota-1 járás šafárikovói körzetében zivatar zavarta meg az aratást. A több mint 50 mm-es csapadék három napig akadályozta a gépek munkáját. Következménye: a gabonafélék kasza alá értek és most a gazdaságoknak minden szakaszon helyt kell állniok,. hogy megelőzzék a pergést. A követelményeknek megfelelően a rendelkezésre álló gépek üzembe helyezésével gyors ütemben folyik az aratás. A járás területén az előzetes terv szerint a gabona 40 százalékét kellett volna kétmenetesen aratni. Azonban a rohamos érés miatt a gazdaságok eltérnek az eredeti tervtől és a kévekötőket nagyobb mértékben alkalmazzák, mert a pergés veszélye miatt nem kockáztatják a hozamot. A terv módosítása A behyncei szövetkezetben a 180 hektár gabonából 115 hektáron terveztek kétmenetes aratást. Mivé* a vihar megdöntötte, sőt összekeverte a kalászok egy részét, a terv megváltozott. Elsők a gabonaeladás A Zelený Háj-i szővetkezetesek (komárnói járás) tegnap reggel a járásban és az országban is elsőként teljesítették a gabonaeladási tervet. A szövetkezet árpából 100,4 rozsból 101,8 és búzából 100,67 százalékra teljesítette eladási tervét, így a tervezett 2735 mázsa helyett, 2761 mázsa gabonát szállítottak be a hurbanovói magtárba. Pénteken reggel a járás . szüvetkezetesei közül elsőkként jelenthették, bogy felvásárlási tervüknek gabonából 100,93 százalékra eleget tettek. (kl) — Szerencse, hogy a rozs egy irányba dőlt, így arathatja a kévekötő — mondja Zachar Gyula agronőmus. — 80 hektárt ugyan arathatunk kétmenetesen, de 16 hektáron csak kézi kaszával boldogulunk. A fő szervező a HNB Űjpál József, a helyi nemzeti bizottság elnöke újságolja : — Bár a vihar hátráltatja a munkát, nem fog ki rajtunk. Szombatra' és vasárnapra brigádot szervezünk a vidéken dolgozó 'munkásokból és a téglagyári munkásokból, akik egyébként védnökök is és a 16 hektár gabonát kézi kaszával aratjuk. A behyncei szövetkezetben azt tervezik, hogy két traktor asztagba hordja a kévéket, s ez lehetővé teszi a cséplést nyomban eső után is. Az Agrolet segített Bato Jánosnak, a šafárilkovói szövetkezet elnökének oka van a megelégedésre. — Mire a hegyeken beérik a gabona, a síkságon learatunk — jegyzi meg. Nagyobb megelégedést az kelt, hogy a gabonaneműekből 29—30 mázsás hektárhozam mutatkozik. Nagy részben az Agroletnek ^ köszönhetik a jó termést. Négyszer műtrágyáztak repülőgépről, ami előnyökkel járt, mivel nem taposták a talajt és tekintet nélkül a talaj állapotára idejében elvégezhették a műtrágyázást. Egy hét alatt learatnak A včelincei szövetkezetben szintén sürget az aratás. De folyik ls a munka szaporán. Egy-egy dűlőben a rendrakók, a harmadikban a kévekötök és további kettőben a kombájnok dolgoznak. A 294 hektárból már 110 héktáron learatták a termést. A hátMéry József, a Hubicei Állami Gazdaság kombájnosa már több mint 120 hektárról betakarította a gabonát. relevőt egy hét alatt akarják elvégezni. ..Utána is lesz feladat, a cséplésen kívül a tarlóhántás és legfőképpen a 40 hektár tarlókeverék elvetése. 30 mázsa termés hektáronként A Šafárikovói Állami Gazdaság helyi részlegén az új technológia játssza a főszerepet. Az országút melletti dűlőben SK 3-as kombájn szedi a rendeket. Utána a szalmaprés dolgozik, s amint Bereczkei János részlegvezető állítja, a lánctalpas traktor az udvaron áll. Mihelyt lemennek az aratógépek a tarlóról, nyomban elkezdi a szántást. A gazdaság a termést egyenesen az állami magtárba szállítja. Benyus József A

reggeli órákban úgy tűnt, hogy a galántai gabonaraktár dolgozóinak e napon kevés munkájuk akad. Kilenc óra felé járt az idő, de sem a szövetkezetek, sem az állami gazdaságok földjeiról nem érkeztek magszállító kocsik. Pedig hogy várják őket. A silómester és a raktárnok ki-kinéztek az ajtón ... Türelmetlenkedtek . . . — Lógós nap lesz ez a mai is — morfondírozott magában Gál Ferenc segédraktáros. Teltek, múltak a percek. Egyszerre csak hangos traktorpöfögés hallatszik a mázsaház felöl, jelezve, hogy megérke zett a mai első szállítmány. A galántai szövetkezet traktorosa, Fsota József ül a volán mögött. Alig gördül a raktár elé, a pótkocsi máris üres. — Jöhetnek a többiek — mondja mosolyogva Psota elvtárs. Jönnek is. Itt van már a Nebojsai Állami Gazdaság traktora és a kapun éppen befordulnak a mostováiak. Velük jön Horváth elvtárs, a szövetkezet könyvelője. — Mi is megkezdtük a szállítást — mondja a raktárosnak. — Mit szólsz az árpánkhoz? Szép sörárpa . . . — Nem mondom, szépnek szép. Majd meglátjuk, mit mutatnak ki a laboratóriumban — mondja mosolyogva Kubovics István raktáros. Kis papírzacskót árpával tölt meg és máris indulnak a laboratórium felé. Kamenárová megméri a fajsúlyt, aztán o nedvességet. Mosolyog ... Jól kezdődik a mai nap.^ Az árpa első osztályú. — Mit mondtam? — nevet Horváth elvtárs. Harmincöt mázsát adott hektáronként. Harminckét vagon Ahogy kilépnek a laboratórium ajtaján, elcsodálkoznak. A raktár udvarán legaláb tíz pótkocsi várja, hogy megszabaduljon „terhétől". A raktár kapujában pedig továbbiak tűnnek fel. Egyikmásik traktor két pótkocsit is vontat. Ha öt percig tart is csak egy-egy pótkocsi lerakása, a tizedik traktor így is C3ak 50 perc múlva távozhat. A kombájnok pedig szorgalmasan dolgoznak . . . Szükség van a pótkocsikra ... Kubovtcs István raktáros és Kamenárovi Helena a laboratóriumban. JA szerző felvétele.) — Szórják ide a betonra — irányítja • • • a „forgalmat" Kubo vics István raktáros. Az éjszaka — ha majd nem jönnek a kocsik — felfújatjuk az árpát a raktárba. Csak minél előbb távozzanak a kocsik. Hamarább visszajönnek ... Jönnek, mennek a pótkocsis traktorok. Nagy a forgalom, a raktárban azonban alig látni egy-két embert. Sámuel Pavel silómester alakja hol itt, hol ott tűnik fel. Minden munkát gépek végeznek. A felvonó felviszi a tárolóba az árpát és onnan a tisztítógépbe, melynek óránkénti teljesítménye mintegy 120 mázsa. — Mi is felkészültünk a többmenetes aratásra, nemcsak a földműveseink. — mondja Sámuel elvtárs. Körzetünk mezőgazdasági üzemei a kombájnoktól egyenesen a raktárba szállíthatják a termést. Egy vagon gabona kitisztítása 50 koronába kerül. Belemarkol a halványsárga színű árpába. A tisztaságot ellenőrzi, amelyre nem lehet panasz. Jó munkát végez a maguk készítette tisztítógép. Elégedett vele a silómester is. Mégis ráncba szalad a homloka. Tisztának tiszta, csak a szárítást győrzük-e? — mondja gondterhelten. — Megbirkózunk vele Pali, válaszolja Gál elvtárs. Három nagy teljesítményű szárítónk van. Éjjel-nappal üzemeltetjük . . . Meg aztán a nap is segít — I

gazán mozgalmas volt ez a mai nap, s csak éjszaka féltizenkettőkor ért véget. Ekkorra már nagy halom árpa volt az udvaron is. A raktárnokok boldogan összegezhették a napi eredményt. Nem kevesebb, mint 32 vagon volt.., (n. J.) Világ proletárjai, egyesüljetek ! k Központ: állami Ellenőrzési és Statisztikai Hivatal jelentése a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának 1962 első félévi fejlődéséről Bratislava, 1962. július 28. szombat • 50 filllér • XV. évfolyam, 206. szám A csehszlovák népgazdaság 1962 első fejében a termelés és a teljesítmények további növekedését érte el. A nagyarányú beruházási építkezés fontos építkezésekre irányult, amelyek a népgazdaság nyersanyag, anyagés energetikai szükségleteit biztosítják majd. Tovább folyt a szociális, kulturális, iskolaügyi és egészségügyi intézmények építése is. Növekedett a külkereskedelem és főként elmélyült a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való részvételünk. A termelőerők növekedésével egyidejűleg emelkedett az életszínvonal is, a foglalkoztatottság és a keresetek növekedése, valamint elsősorban a társadalmi szükségletek ingyenes kielégítésének bővülése folytán. A szövetkezeti parasztok társadalombiztosításának bevezetése újból bebizonyította azt, hogy a szocialista Csehszlovákia az emberről való gondoskodás terén a világhaladás élén áll. Az irányító tevékenységben levő fogyatékosságok, valamint a külső és az objektív befolyások következtében számos ágazat nem teljesítette maradéktalanul a tervezett termelési feladatokat, nem teljesítették a munkatermelékenység növelésében és az önköltség csökkentésében kitűzött feladatokat sem, ami kedvezőtlen hatást gyakorol a népgazdaság hatékonyságának növelésére. A termelés fajtabeli összetételének be nem tartása a kohókban és a gépiparban, a közlekedési feladatok nem teljesítése volt egyik fő okozója annak, hogy a többi iparágazatban, főként a beruházási építkezésben a tervfeladatok teljesítése nehézségeket okozott. A mezőgazdaság lemaradása fogyatékosságokat okozott a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítésében. A jelenlegi időszakot a munkakezdeményezés fejlődése jellemzi, amely kifejezésre jut a CSKP XII. kongresszusa előtti szocialista munkaverseny széleskörű kibontakozásában. E kezdeményezés következtében számos akadályt és nehézséget leküzdöttünk, fűként az év kezdetén, és e körülmények okozta jelentős hiányok a tervteljesítésben lényegesen csökkentek. A Központi Állami Ellenőrzési és Statisztikai Hivatal jelentését lapunk holnapi számában részletesen ismertetjük.