Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-27 / 205. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. Jálius 27. péntek * 30 fillér • XV. évfolyam, 205. szám Az iskolaépítkezéshez a szülők segítsége is szükséges A felszabadulás óta a tanulók száma megsokszorozódott. Iskola is rengeteg épül és épült, A kapi­talizmus azonban ezen a téren is terhes örökséget hagyott ránk. Számos iskola már olyan állapot­ba került, hogy nemcsak a meg­növekedett feladatoknak, de a legelemibb egészségügyi követel­ményeknek sem felel meg. Az utóbbi években bármilyen sok is­kola épült is, a meglevők még mindig kevésnek bizonyulnak, a diákság száma pedig a jövőben tovább gyarapszik. A szükségleteket felismerve az országban mindenütt, de különö­sen Szlovákiában az eddiginél is nagyobb arányú építkezések kez­dődtek. Az állam költségén a tan­termek százait építik és kezdik meg a közeljövőben. A párt és a kormány gondoskodása folytán a tanteremhiány aránylag rövid időn belül megszűnik. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy csak abban az esetben, ha az ország­ban mindenütt következetesen tel­jesítik az építkezések tervét. Ezen a téren sajnos elég sok a hiányosság. Az iskolaépítkezések tervét elég sok helyen nem telje­sítik, ami bizony erősen érezteti hatását. A lemaradást gyakran munkaerőhiánnyal magyarázzák, pedig a munkaerőhiány leküzdhe­tő, ha az építkezések vezetői és a helyi nemzeti bizottság dolgo­zói megteszik mindazt, amit a munka sikere érdekében megte­hetnek. Sajnos a legtöbb helyen sok más dolgot előbbrevalónak tarta­nak, mint az iskolák építését. Kü­lönösen a falvakon vannak olyan véleményen, hogy „a kultúrház építésénél segítünk, ez a mi érde­künket szolgálja. Ha nagyon szük­séges, elmegyünk brigádra a szö­vetkezetbe is. Az iskola építésé­hez azonban semmi közünk. Ezt építse az állam ..." Talán mon­dani sem kell, milyen nagy itt a tévedés! Hát az iskola kit szol­gál? Kinek az érdeke, hogy gyer­mekünk szép, egészséges iskolá­ban tanuljon? Csupán az államé vagy a szülőé is? Mi azt hisszük, hogy mindkettőé. Sajnos ezt sok helyen nem ve­szik figyelembe. Hiba az is, hogy a helyi nemzeti bizottságok nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel annyit, mint mondjuk a kultúrház építésével vagy a többi problémá­val. Pedig ha a felvilágosító mun­ka során megértetnék, hogy az is­kola, melyben gyermekünk tanul, s amelyben a jövő nemzedék for­málódik, mindennél fontosabb, az iskolák építésénél nem szabadna sem munkaerőhiánynak, sem el­helyezési nehézségnek lennie Egészen biztos, a szülők maguk mennének segíteni s máguk ke­resnék a megoldást. Kár, hogy a helyi nemzeti bizottságok nem tá­maszkodnak eléggé sem a tömeg­szervezetekre, sem a szülőkre. Az elégtelen munkának tulajdonítha­tó, hogy az iskolák építése kiesik az emberek érdeklődési köréből, s a szülők sem nyújtanak annyi se­gítséget, amennyit minden bizony­nyal nyújtanának, ha erre meg­kérnék őket. Ha az illetékesek, nem utolsó sorban a helyi nemzeti bízottság dolgozói, mindenkivel megértetik az iskolák építésének rendkívüli fontosságát, a szülők minden bi­zonnyal szívesen részt vállalnak az építkezésből. Melyik szülő mondana nemet, ha felismerné, hogy segítségétől gyermekének az előnye: az egészségesebb kör­nyezet s a jobb tanulási feltéte­lek függnek? És melyik szülő ne látná be, hogy az iskola a város vagy a falu legfontosabb középü­lete, amelynek építését minden­képpen támogatni kell? A tanítók, a tanulók és a szü­lők segítségére brigádmunka for­májában nemcsak lehet, hanem kell is támaszkodni. Segíteni ál­talában mindenkinek kell. Nem ingyenmunkáról van szó. Az isko­laépítkezéseken ledolgozott bri­gádot a rendes bértarifa szerint fizetik. Csupán több munkáskézre van szükség, hogy az építkezés az eddiginél sokkal gyorsabb üte­mű lehessen. Ezt most, a szünidő alatt is tu­datosítanunk kell. Mert ha az is­kolák jelenleg üresek is, az épít­kezések ütemének meggyorsítása ugyanolyan szükséges, mint a tan­év alatt, amikor százak és ezrek várják az új termeket. A szünidő elmúlik, s hogy az új iskolaévben gyermekeink milyen iskolában fognak tanulni, az nagyrészt a szülők segítségétől függ. A munka megszervezésére, az iskolák építésének meggyorsításá­ra számos lehetőség van. Ehhez azonban egyrészt a szülők segít­sége, másrészt az szükséges, hogy az illetékes szervek minden lehe­tőséget megragadjanak és az ed­diginél is több gondot fordítsanak az iskolák építésére. A komárnói iskola építését pél­dául az gyorsította meg, hogy az építkezés dolgozói a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére kötele­zettséget vállaltak a munkálatok befejezésére. Ígéretüket betartot­ták s az építkezést jóval a kitű­zött határidő előtt fejezték be. Tudunk más hasonló esetekről is. Vannak viszont helyek, ahol sem kötelezettségvállalásokkal, sem munkaszervezéssel nem igyekez­nek gyorsítani a munkát. Csoda, ha ezeken a helyeken a legnagyobb a lemaradás? Vélemé­nyünk szerint a szülők segítségé­vel és az élenjárókhoz hasonló munkaszervezéssel az iskolaépít­kezések terve a kitűzött határidő­re mindenütt teljesíthető. S ha igen, az építkezések vezetőinek és a helyi nemzeti bizottságok kép­viselőinek és dolgozóinak min­dent meg kell tenniük a siker ér­dekében. Értessék meg a szülők­kel és mindazokkal, akiknek se­gítségére számíthatnak, hogy az iskolaépítkezések minden segítsé­get megérdemelnek. Némi ké­sedelem száz és száz tanítási óra elvesztését jelentheti. Ez pe­dig elsősorban gyermekeink, a jö­vő nemzedék kára. Az iskolák építése tervének kö­vetkezetes teljesítése mindeneK­előtt tanulóink érdekében szük­séges. Tegyünk hát meg mindent, hogy a lemaradást behozva az új iskolaév elejére mindenütt elké szüljenek az épülő iskolák. Tudósítónk jelenti Raktárban az első termés r* A több ezer hektáros čečejov­cei Győzelmes Februárról a mi­nap már adtunk hírt. Akkor még csak arról számoltunk be, hogy a szövetkezet határában is rész­ben kasza alá érett a termés. Ma azonban már teljes ütemben folyik az aratás. Kora reggeltől késő estig zúgnak i gépek a szövetkezet határá­ban, sőt vasárnap sem szünetelt a munka. Azt tartják a čečejov­ceiek, hogy most mindennél előbbre való az aratás. Pihenés­re, ünneplésre lesz majd idő, ha a kenyérnek való védett helyre kerül. Az előbbi beszámolóból már tudják, hogy a szövetkezet az idén gondosan felkészült az ara­tásra, a termés is olyan, amilyen­re még a Győzelmes Február tör­ténetében nem volt példa. A jó termés láttán a szövetkezeti ta­gok elhatározták, hogy az állam­mal kötött gabonaeladási szerző­désüket, ba csak egy mód van rá, nemcsak a čefíejovcei körzet­ben, hanem a košicei járásban is elsőnek teljesítik. Ez az elhatározásuk pártunk XII. kongresszusának tiszteletére szü­letett meg. És amint a tények igazolják, a szövetkezet tagjai ígéretüket nagyon komolyan is gondolják. A kombájnoktól, cséplőgépektől máris megkezdték az árpa szál­lítását az állam raktárába. Július 25-ig több mint 160 mázsa kiváló minőségű árpát szállítottak a magtárba. (sz. i) A komoranyi bányászok és a trebušicei vasutasok példájára elmélyítik az együttműködést Alig pár nap telt el azóta, hogy a komoranyi bányászok és a tfebuiicei vasutasok felhívással fordultak az üzemek és a vasutak dolgozóihoz, már­is érkeznek a jelentések, melyek arról tanúskodnak, hogy a felhívás egy­re nagyobb visszhangra talál. Különösen örvendetes az a tény, hogy a ki­hívók példáját a legnagyobb vállalatok és gócpontok is követik. relvények megterhelése is. Ezekkel az eredményekkel azonban nem eléged­nek meg, s a felhívást teljes egészé­Előkészületek Ostraván A szállítóvállalatok és a vasutasok közös értekezletre készülnek, melyen megtárgyalják a vasúti kocsik körfor­gásának kérdését a bányák és a kok­szolók között, s intézkedéseket foga­natosítanak annak érdekében, hogy kiküszöböljék a fölösleges közleke­dést. Behatóan foglalkoznak a fel­hívással a kohók dolgozói is. Ezek­ben a napokban a vasutasokkal kö­zös megbeszéléseken dolgozzák ki a választ. Többek között intézkedéseket foganatosítanak arra, hogy a megron­gált vagonokat saját eszközeikkel már az iparvágányon javítsák meg. Nem elégednek meg az eddigi eredménnyel A plzeüi Lenin Művek már hosszabb ideje együttműködik a gottvvaldovi vasutasokkal. Az együttműködés főleg arra irányult, hogy meggyorsítsák a vagonok körforgását és csökkentsék a megrongált vagonok számát. Ennek köszönhető, hogy a Lenin Művekben sikerült lerövidíteni a vagonok fel­tartásának idejét és megjavult a sze­ben elfogadják. Elsők a bratislavai körzetben A bratislavai vasúti körzetben el­sőként a Bratislava-elöváros vasútál­lomás dolgozói hallatták szagukat. Kedden értekezletet tartottak a Di­mitrov Vegyiüzem, Slovnaft stb. képvi­selőivel s a felhívás értelmében szer­ződést kötöttek az együttműködés El­mélyítésére. A Dimitrov Vegyiüzem­mel kötött szerződés értelmében vál­lalják, hogy a műtrágyák szállítási határidejét lerövidítik s a répakam­pány idejére felszabadítják a vagono­kat. Ezért a vasútállomás augusztus­ban a tervezettnél 500 vagonnaj töb­bet bocsát a vegyiüzem rendelkezésé­re. A vasúti teherszállítás megjavítása érdekében szükséges, hogy a többi üzemben és vasútállomáson ís megte­gyék a szükséges intézkedéseket. Mi­nél előbb — annál jobb. Nemcsak a szállítóvállalatok és a vasút, hanem az egész népgazdaság szempontjából. Újabb sikertelen amerikai magaslégköri atomrobbantási kísérlet Honolulu (CTK) — Az USA július 26-án délelőtt magaslégköri atom­bomba-robbantást kísérelt meg a Johnston-sziget felett. A kísérlet nem sikerült. A Thor hordozó-raké­tát műszaki hiba miatt röviddel a fellövés után megsemmisítették. A rakéta az atomtöltettel együtt visz­szahullt, darabokra tört és egyes darabjai nagy lánggal égnek. Az USA atomerő bizottságának képviselője Honoluluban az újság­írók előtt kijelentette, hogy az atombomba-robbantás nem valósult meg. Hozzáfűzte, egyelőre nem kö­zölheti, vajon a sikertelen kísérlet miatt, történt-e sebesülés. Köztársaságunk egyik legkorszerűbb kavicsbányája Košice közelé­^ ben Čaňán található. A bánya a Kohóipari Vállalathoz tartozik, amely ^ a Kelet-Szlovákiai Vasmüvet építi. Két báger naponta 1500 köbméter kavi­£ csot termel ki, amit osztályozás és átmosás után a Kelet-Szlovákiai e ^ Vasmű betonozói kapnak meg. Képünkön: a kavics mosása és osz­^ tályozása. (M. Tulaja CTK: felvétele) ^ssssssmtsssssssssssss* Felajánlásokkal köszöntik pártunk kongresszusát Szlovákia valamennyi ' szénkörzetének bányászai értékes kötelezettségválla­lásokat tesznek a harmadik negyed­évre, amelyekkel egyúttal a CSKP XII. kongresszusát köszöntik. Igen szép példával járnak elöl a Handlo­vai Nagybánya kollektívái. Az I. rész­leg bányászai és technikusai pl. elhatá­rozták, hogy a harmadik negyedévben ezer tonna szenet fejtenek terven fe­lül és 16 méter bányafolyosót hajta­nak ki. Az önköltséget tonnánként 50 fillérrel csökkentik és nagy súlyt fektetnek majd a haladó munkamód­szerek bevezetésére, melyek nagy­ban járultak hozzá az első félév fel­adatainak teljesítéséhez. A II. részleg bányászai sem akarnak lemaradni. — Ök havonta 200 tonna szénnel akar­nak többet termelni és 30 méter bá­nyafolyosót szeretnének kihajtani a harmadik negyedév végéig. A podbrezovái vasmű dolgozói pártunk közeledő kongresszusát újabb munkasikerekkel akarják köszönteni. A csökészítő-részleg dolgozói köte­lezettséget vállaltak, mely szerint a harmadik negyedévben 32 tonna var­rat nélküli csövet készítenek terven felül. A részleg karbantartói gondos­kodnak arról, hogy a gépek üzemza­var nélkül működjenek. A cínezők kollektívája pedig elhatározta, hogy a cínezett csövek gyártásánál 13 ezer korona értékű cint és több mint há­romezer korona értékű ólmot takarí­tanak meg. Hat óra múlt néhány perccel, amikor megkocog­tattam az ablakot. A füg­göny mögül előbúfó csinos asszonyfej még kócos volt; tekintetem átsiklott a konyhába nyíló ajtó üve­gén és egy reggeliző fér­fin állott meg. — A férje!? — kérdez­tem. — Igen ... Azonnal kül­döm — mondta az asszony és eltűnt. A falu ekkor már moz­galmas életet élt. A száz­méternyire fekvő ország­úton pótkocsikat vontató traktorok dübörögtek. Az ütlet előtt álldogáló asszo­nyok ts Gyűrösi Vilmos kombájnosról beszélgettek, akt szombaton és vasár­nap próbálta ki az SK-3 as kombájnt és a két nap alatt mintegy 10 vagon ta­vaszt árpái csépelt ki... — Az aratást tulajdon­képpen kedden kezdtük — Biztató jelek szólalt meg az ablak mel­letti kiskapun kilépő Tibor Kiššiak, a nesvadyi HNB titkára. — 761 hektár ga­bonát kell learatnunk — folytatta kis idő múlva —, s ennek 80 százalékát két­menetesen ... Eddig mint­egy 137 hektáron vágtuk le a gabonát és ebből 75 hektáron csépeltük ki a szemet... Több szót, sajnos ne:n válthattam Kiššiak elvtárs­sal, mert vártak rá a köz ségháza előtt. Körútra in­dult a határba, hogy meg­hallgassa az aratók: pana­szát és segítséget, tanácsot nyújthasson nekik... Így megy ez már lassan egy hete, de 8 fáradhatatlan ... * # » A több mint 2500 hektá­ros szövetkezet gazdasági udvara hangyabolyhoz ha­sonlított. Az udvar egyik sarkában két gabonatisztí­tógép búgott. A körülöttük sürgölődő magtárostól megtudtam, hogy a szövet­kezet eddig 864 mázsa ki­váló minőségű sörárpát adott az államnak... A mázsaházzal szemben néhány rendrakón és vagy három kombájnon az utol­só javításokat végezték a szerelők... Paluska Jó­nást, a szövetkezet alelnö­két — mondták az irodá­ban — ne keressem má­sutt, csak a kombájnok kö­rül. Rá ís akadtam ... Délig minden gépnek el kell hagynia az udvart — mondta a rendrakókra és a kombájnokra mutatva, és már jutott volna tovább, ha meg nem állítom: — Milyen hektárhozam­ra számítanak? — Meglesz a tervezett — válaszolta határozottan s mosolyogva tette hozzá: — Az eddig kicsépelt 75 hektár tavaszí árpa átla­gosan 33 mázsát adott... — Amint látom, mindent mozgósítottak... — Hát, ami azt illeti, nem henyélhetünk, mert könnyen a körmünkre ég­het a dolog ... Ha minden úgy megy, mint eddig, ak­kor vállalásunktól élté­rően nem 12—14, hanem 8—10 nap alatt végezhe­tünk. Merész kijelentés, de ha továbbra is ilyen ütemben folytatják az aratást, ak­kor Paluska elvtárs biza­kodása — ezt egyébként több szövetkezeti tag is hangoztatta — valóra vál­hat. Kezes József

Next

/
Thumbnails
Contents