Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-27 / 205. szám, péntek

A PÁRT

AL

APSZABÁLYZ

AT TE

R

VEZETÉHEZ A pártmunka színvonala legyen összhangban az új feladatokkal A párt vezetésével Csehszlovákia népe győzelemre vitte hazájában a szocializmust. A párt és vezetésével a dolgozó nép legfőbb feladata — amint azt az új alapszabályzat-tervezet hangsúlyozza — a szocialista társadalom továbbfejlesztése és előkészítése a kommunizmusba való átmenetre". Szocialista társadalmunk továbbfejlesztésében a jövőben ls a szovjet nép és kommunista pártja mozgósító példáját követjük. A Szov jetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán kitűzte a kommunista társadalom építésének programját. Ezt a programot, az általa kitűzött ragyogó távlatot pártunk ls magáévá tette. Hazánk mai nemzedéke már a kommunizmusban fog élni. E cél elérése nagy feladatok megoldását követeli meg, mindenekelőtt a szocialista társadalom összes előnyeinek kihasználását. Ezen a téren jelentős segítőtársunk lesz a párt új alapsza bályzata, melynek tervezetét augusztusban vitatják meg az alapsžervezetek taggyűlései, az év végén pedig a XII. kongresszus tárgyalja meg ős hagyja jóvá. Szocialista társadalmunk továbbfejlesztésével kapcsolatban a kommunisták elsősorban a következő kérdésekről fognak tanácskozni az új pártalapszabályzat tervezetének vitájában: a párt felkészültsége; vezető szerepének és irányító befolyásának további elmélyítése; egységének, sorai tömörségének és a dolgozókkal való kapcsolatának továbbszilárdKá sa; a kommunisták feladatának, tettrekészségének és kezdeményezésének továbbfejlesztése; a párton belüli demokrácia további elmélyítése. A párt egysége és a párton belüli demokrácia fejlesztése Szocialista társadalmunk továbbfejlesztése és a kommunizmusba való átmenetének előkészítése, a szocialista demokratizmus elmélyítése és a társadalom tagjai Ideológiai és erkölcsi fejlettségének növelése nagyon komoly feladat, amelynek teljesítése a párt összpontosított erőfeszítését, ideológiai és szervezeti egységé} követeli meg. Pártunk erős és szilárd, a szocializmus építése során mérhetetlen tekintélyt szerzett és elnyerte a lakosság feltétlen bizalmát. Pártunk mindig szem előtt tartotta, hogy szilárd egysége az a forrás, amelyből társadalmunk életének valamennyi szakaszán betöltött Irányító szerepe táplálkozik. A párt egysége erejének fő feltétele, ez teszi lehetővé, hogy a nép élén áll, a népet történelmi jelentőségű feladat teljesítésére —a kommunizmus felépítésére vezeti. A párt előtt álló új, komoly feladatok megkövetelik, hogy az új alapszabályzat kihangsúlyozza a párt egységének új jellemvonásait. A párt befolyásának mélyebbé és sokoldalúbbá kell válnia, hogy a konkrét feltételek között valamennyi alapszervezet és minden kommunista aktívan és alkotó módon valósítsa meg a párt politikáját. Ehhez az irányítás olyan formája szükséges, amely a párt öszszes tagja számára biztosítja alkotó kápességeinek érvényesítését, s minden kommunista és valamennyi alapszervezet és pártcsoport tevékeny részvételét a döntésben és a határozatok teljesítésében. Az új alapszabályzat tervezete kl ©mell, hogy a párt tevékenysége valamennyi tagjának és alapszervezetének öntudatos, aktív és kezdeményező munkájától függ, s ez az alapvető feltétele a párt egységének, akcióképessége növekedésének. A párt erejének és akcióképességének forrása az egység lenini értelmezése, melynek kifejezési formája a demokratikus centralizmus Az új alapszabályzat leszögezi: „A demokratikus centralizmus a párt egységes tevékenységét, szilárd szervezeti felépítését, és a szigorú pártfegyelmet a legszélesebb párton belüli demokráciával és a kommunisták kezdeményezésével egyesíti." Ez az értelmezés lehetővé teszi, hogy a párt politikájának kidolgozásában a szilárd központi Irányítás a tagság alkotó tevékenységével kapcsolódjék egybe. A határozatok teljesítése során előfordul, hogy egyes párttagok és funkcionáriusok esetében a szavak és a tettek ellentétben állnak egymással. Találkozunk még olyan párttagokkal, akik készségesen elbeszélgetnek a feladatokról, teljesiiésükre azonban nem nagyon törekednek. Némely kom munlsták pedig közömbösen veszik tudomásul a párt határozatainak nem teljesítését és semmit sem tesznek annak érdekében, hogy minden egyeä határozat megvalósuljon. Az új alapszabályzat a párton belü 11 demokráciát a tettek demokráciá jaként értelmezi, amikor ls a párttagok aktivitása és kezdeményezése az öntudatos pártfegyelemmel kapcsolódik egybe. Csakis a demokrácia és a fegyelem elválaszthatatlan egysége teszi lehetővé a pár'élet teljes mértékű kibontakozását. Az ilyen gya korlat a döntés előtt a határozatban foglaltak széles körű megvitatását kö veteli meg, s egyszersmind kihangsúlyozza, hogy a határozat minden párttag számára teljes mértékben kötelező. Az új alapszabályzat-tervezetben eb bői a szemszögbői kell megítélni a kollektivitás elvének jelentős elmé lyítését, A kolektlvitást azért mélyítjük el, hogy a párt politikájának kidolgozásában és megvalósításában minden kommunista az eddiginél te vékenyebben vegyen részt. Az alapszabályzat-tervezet kedvező feltételeket teremt a kollektivitás fejlesztéséhez. Az a meghatározás, hogy a konferenciák között a járási és kerületi bizottság Irányítja a járási és kerületi szervezet munká|át, s hogy az alapszervezet legfelsőbb szerve a taggyűlés, arra kötelezi a járási és kerületi bizottságok valamennyi funkcionáriusát és az alapszervezetek minden tagját, hogy teljes mértékben kivegyék részüket a pártszervek és -szervezetek tevékenységéből. Ez a meghatározás megszilárdítja a plénum és a taggyűlés küldetését, amelyek minden fontos kérdésben döntést hoznak és következetesen ellenőrizni fogják határozataik teljesítését./ A választott szervek Irányító tevékenységének javulása és a kollektivitás elmélyítése nagyban függ az aktívával végzett munkától. Az új alapszabályzat tervezete ezért megszabja, hogy a pártbizottságok rendszeresen dolgozzanak az aktívával; a feladaton megtárgyaláséra és teljesítésük módjának kidolgozására hívják ösSze az aktíva gyűlését; a termelési feladatok megvalósítása és a társadalom egész életének továbbfejlesztése érdekében használják fel a dolgozók tapasztalatalt és javaslatait. Az aktívával végzett munkát a közmegbecsülésben álló kiváló munkások, technikusok, tudósok és közéleti dolgozók ismereteinek kihasználására kell Irányítani, hogy tudásukkal elősegítsék a helyes határozatok kidolgozását. A haladó munkamódszerek és tapasztalatok kihasználása nagymértékben emeli pártunk színvonalát. Mindennek megvalósításához természetesen kedvező feltételeket kell teremteni, olyan környezetet kell létrehozni, amelyben saját nézetével mindenki előállhat. A pártgyűlések vitája nyílt és tárgyilagos legyen, nem szabad megengedni a terméketlen szócséplést, amely megbontja a gyűlések munkajellegét. Fokozódnak a párttaggal szemben támasztott követelmények A társadalom továbbfejlesztésének Irányítása egyre komolyabb követelményeket támaszt, ezzel összhangban szüntelenül növekszik a pártnak a társadalomban betöltött vezető szerepe. Mindez természetesen nagyban fokozza a kommunisták tevékenységé vei szemben támasztott igényeket. A párt tagjain keresztül ülteti át az életbe határozatalt és általuk biztosítja teljesítésüket valamennyi társa dalmi és gazdasági szervezetben és szervben. A kommunisták aktivitásától, öntudatosságától és következetességétől függ tehát a párt vezető szerepének továbbszllárdítása, a párt irányelveinek következetes megvalósítása társadalmunk életének valamennyi szakaszán. Ezekkel a követelményekkel összhangban az új alapszabályzat nagy igényeket támaszt a párttagsággal szemben. A párttagok kötelességei és jogai című fejezetnek mlnd]árt az első szakasza leszögezi, hogy a párttag köteles dolgozni a párt valamelyik szervezetében és aktívan részt kell vennie a szocialista társadalom fejlődéséért végzett tevékenységben, s így a munkában való példamutatás a párttagság egyik alapvető feltételévé válik Az állami terv feladatainak teljesítése valamennyi párttagtól nagy erőfeszítést, fegyelmezettséget és felelősségtudatot követel. A kommunisták elsősorban példamutató munkájukkal tudják mozgósítani a többi dolgozót a terv teljesítésére. Jelenleg ez az elsőrendűi kötelességük, ebben rejlik élcsapatszerepük. Az új alapszabályzat-tervezet a kommunista egyik legfohtosabb kötelességének, a tömegpolitlkal munkái szabja meg, amely megköveteli, hogy érzékenyen reagáljanak a nép szükségleteire és megfontoltan, céltuda tosan valósítsak meg őket a párt ha tározataiban. A kommunisták tömegek között végzett munkájának a dolgozók és tömegszarvezeteik aktivitása fejlesztésére kell irányulnia. Pártunk mindig elutasította és a jövőben is el fogja utasítani a kommunisták munkájának olyan értelmezését, amely parancsolgatáson alapszik A kommunisták a társadalmi szervezetek legaktívabb tagjai legyenek, akik példamutató kezdeményezésükkel serkentsék a többiek alkotó tevékenységének kibontakozását. A kommunisták úgy magyarázzák meg a dolgozóknak a párt Irányelveit és határozatait, hogy azokat magukévá tegyék és meggyőződésből teljesítsék. A kommunistáknak engesztelhetetlenül kell harcolniuk minden olyan jelenség ellen, amely ellentétben áll a párt politikájával és megkárosítja a társadalmat. A párttagnak a fömegszervezetekben végzett tevékenységét' a párt Irányvonala, s saját pártszervezetének határozata szabja meg, amelyet következetesen át kell ültetnie a gyakorlatba és mindig, minden körülmények között meg kell védenie. A kommunista olyan harcos, aki a dolgozókat érvel erejével, a problémák részletes Ismeretével, a társadalommal szembeni kötelességei példás teljesítésével, a politikai és a közéletben tanúsított aktiwttásával és következetességével nyert meg. A pártszervezet és a pártszerv minden fontos döntésének a dolgozók tapasztalatai és nézetei ismeretén kellene alapulnia. A dolgozók véleményének figyelembe vétele és a pártmunkában való felhasználása nagyban szilárdítja a párt iránti bizalmat, a párt tekintélyét, és a pártonkivüliek szemében növeli a kommunisták feladatának jelentőségét. A párt ezért a tömegpolitlkal munkát a kommunisták legfontosabb feladatának tekinti. A pártonkívüliekkel való szoros kapcsolat lehetővé teszi a kommunistáknak, hogy közvetlen módon magyarázzák meg nekik a párt politikáját és megnyerjék őket teljesítésükre. A tömegpolitikai munka akkor igazán eredményes, ha a munkához való kommunista viszonyban példamutatással párosul. Nem akármilyen munkáról van Itt szó, hanem olyanról, amelynek során az ember való ban elsajátítja a közösség javára végzett öntudatos munkát, amikor e munka számára társadalmi küldetésé és erkölcsi kötelességgé válik A munkában tanúsított öntudatosság egyúttal feltételezi a munkatársakról való gondoskodást, azt, hogy megismertetjük velük az új munkamódszereket s egyúttal tanulunk is tőlük. Ebben rejlik az új társadalom tagjainak elvtársi, kölcsönös együttműködése. Ez egyúttal gyakorlati kifejezése a mindenki képességei szerint alapelvnek. A párt tagjainak túlnyomó része már most az új, a haladó bevezetésének úttörője. A kommunisták újítók, ésszerűsítők és a szocialista munkaverseny kiváló részvevői. Az új alapszabályzatnan hozzá keli járulnia ahhoz, hogy ezen a jellemvonások az egész pártra és a kommunisták példamutatása útján az egész társadalomra kiterjedjenek. Az új alapszabályzat-tervezet nagy figyelmet szentel a kommunista erkölcs kérdéseinek, A párttaggal szembeni Igények ezen a téren ls lényegesen növekednek. A kommunisták erkölcsi mércéje a kommunizmus ügye iránti odaadás, a társadalom javára és a közös vagyon gyarapítására végzett öntudatos munka. Erkölcsös az, ami az egész népnek előnyére válik, ami a társadalmi kötelezettségek nagyfokú megértését fejezi ki és nem engedi meg a közösség érdekeinek legcsekélyebb megsértését sem. A kommunista erkölccsel összeférhetetlen például a meg nem szolgált nagyobb jövedelem elérésére Irányuló törekvés, amely megkárosítja a társadalmat. Némely üzem a termékek minőségi követelményeinek be nem tartásával, a gépek és a berendezés karbantartásának elhanyagolásával vagy más meg nem engedett módon növeli a nyereségből, illetve a prámlumalapból való részesedését. Rendszerint ismeretesek ezek a fogyaté kosságok, mégis megtörténik, hogy a kommunisták nem vonják felelősségre az Illetékes dolgozókat. Hasonló jelenségek előfordulnak néha a kommunisták nemzeti bizottságokban végzett munkájában ls. Főleg a múlt év utolsó hónapjaiban nyilvánultak meg olyan tífrekvések, amelyek az anyagi eszközök elköltésére Irányultak, annak ellenére, hogy a népgazdaság szükségletei ezt nem kívánták meg. Ebben az Időszakban némely nemzeti bizottságok a kommunisták tudtával pazarolták a társadalom által rájuK bízott pénzt és nem az előirányzott célokra költötték el. Személygépkocsi kat, képeket, szőnyeget, rádiót és más be nem tervezett árucikkeket vásároltak, csakhogy a pénzt valahogy elköltsék. Minden kommunista kötelessége, hogy útját állja ezeknek a társadalomellenes törekvéseknek és engesztelhetetlennek kell lennie a közösség érdekelnek megsértésével szemben. A kommunista erkölcs további alapvető kövételménye a kollektivitás .el mélyítése, s az elvtársi segítség és együttműködés, amely az emberek közötti kölcsönös tiszteleten és azon az elven alapszik, mely szerint ember az embernek barátja és elvtársa. A munkahelyeken ennek már számos példája ismeretes A Május 1 Bányá ban dolgozó Halfer-munkacsoport ön zetlen segítséget nyújtott a Jan Sverma Bánya bányászainak a kombájnnal végzett szénfejtés bevezetésében. Ennek a segítségnek nagy része van abban, hogy ma ez a bánya túltelje siti a fejtési tervet A társadalomban kialakuló új kapcsolatokat jellemzi a CSKP XII kongresszusa cím elnyeréséért versenyző 20 000 brigád, 3000 műhely és -részleg és mintegy ezer vállalat és üzem Közülük többen jó munkájuk Jutalmául már el is nyerték a megtisztelő címet. A szocialista munkabrigád és a XII kongresszus cím elnyeréséért klbon takozott mozgalom meggyőzően Igazolja, hogy a szocialista kollektivizmus jellemvonását, az elvtársi segítséget és együttműködést a munkásosztály viszi be társadalmunkba A munkásosztály vezetésével megy végbe az a folyamat, amely egyre közelebb hoz egymáshoz minden dolgozót, s megszilárdítja a társadalom tagjai között az új, szocialista kapcsolatokat. Az új társadalom építésében a kommunisták ez irányú tevékenysége segíti a pártot a fontos feladatok teljesítésében, szorosabbra fűzi a párt és a dolgozók egységét és szemléltető példaként további áldozatkész mun kára serkenti őket Hasonló irányban hat a kommunista példaképe a magán-, a családi életben, a gyermekek nevelésében, s a szerénység, lgazsá gosság, a párt és a nép Iránti becsületesség jellemvonásainak kialakításában. Ezeket a követelményeket éppen ezért az új alapszabályzat tervezete Is leszögezi. Ahhoz, hogy a kommunisták sikere sen vegyenek részt a párt és a társadalom irányításában, jól kell ismerniük a megoldásra váró problémákat, főleg pedig ezek politikai és gazdasági feltételeit. Minél nagyobb a kommunisták tudása, annál sikeresebb az 1 irányításban való részvételük. Az új alapszabálvzat-tervezet ezért hangsúlyozza mind az Ideológiai nevelés, mind a szakképzettség állandó növelésének fontosságát. A politikai és gazdasági kérdések tanulmányozását pártunk a kommunisták egyik alapvető kötelességének tartja. Megfelelő marxista-leninista képzettség nélkül a tömegek között végzett munka ls egyre nehezebbé válna, hiszen egyre növekszik a néptömegek ideológiai és szakképzettségének színvonala. A párt vezető szerepének növekedése megköveteli, hogy a kommunisták olyan ismeretekkel legyenek felvértezve, amelyek biztosítják számukra, hogy őrködjenek a társadalmi érdekek tiszteletben tartása felett és megakadályozzanak minden olyan kísérletet, amely személyes vagy helyi érdekeknek a közösségi érdek elé helyezését követi. A párt és valamenynyi tagja számára mérhetetlen jelentőséggel bír a marxizmus-leninizmus Ismerete a párthatározatok megvalósításáért vívott harcban, a pártéletben és a pártmunkában. A párt alapját az alapszervezetek alkotják Ahhoz, hogy minden kommunista aktívan vegyen részt a párt működésében, állandó kapcsolatban kell ' lennie pártalapszervezetével, működési körzetében hozzá kell járulnia a párt politikájának kidolgozásához és tevékenyen kl kell vennie részét az alapszervezet határozatainak teljesítéséből. A párt alapját az alapszervezetek alkotják — szögezi le az új alapszabályzat-tervezet. Ez a jellemzés tejes összhangban van azzal a küldetéssel, melyet az alpszervezet a társadalommal való kapcsotban, s a párt felépítésének rendszerében és tevékenységében betölt. Az alapszervezetek az üzemekben, szövetkezetekben, hivatalokban, Iskolákban/ a falvakon stb. fejtik ki tevékenységüket, mindenütt, ahol legalább három párttag dolgozik. A legközelebb állnak tehát a dolgozókhoz, a dolgozók között müködnlk. A párt mint egész éppen az alapszervezeteken keresztül áll összeköttetésben a néppel és hajtja végre Irányító feladatét, valósítja meg politikáját. Az alapszervezetek munkájának színvonalától, a párt politikájának kidolgozásában és megvalósításában való részvételüktől függ a párt akcióképessége és a nép erkölcsi-politikai egysége. A párt mindig arra törekedett, hogy működési körzetében valamennyi alapszervezet gondoskodjék a dolgozók fejlettségének és öntudatosságának növeléséről, a párt Iránti bizalmuk erősítéséről. Minden dolgozót arra tanított, hogy a párt politikáját saját, legbensőbb ügyüknek tartsák és minden erejük latbavetésével, áldozatkész munkával valósítsák meg. A párt egyszersmind bírálta azokat az alapszervezeteket, amelyek a párt tekintélyéből éltek és saját erejükből nem tettek meg mindent a párt tekintélyének növelése érdekében. A szocialista demokratizmus elmélyítése, a dolgozók növekvő részvétele a gazdaság irányításában és az állam Igazgatásában, s a társadalom érdekeivel összhangban a helyi erőforrások és lehetőségek teljes mértékű kihasználásénak követelménye magas fokú öntudatosságot és ideológiai felkészültséget kíván meg a munkahely és a helység problémáinak megoldásában. A kommunista öntudatosságban, a legnagyobb munkasikerek elérésére irányuló áldozatkész törekvésben a párt tagjainak kell példát mutatniuk. Erejük az alapszervezettel való szoros kapcsolatban rejlik, amelynek vezetésével dolgoznak és így az azonos elveket valló, egy cél érdekében tevékenykedő emberek törhetetlen szövetségét alkotják, amely sikeresen vezeti a dolgozók munkáját. « A kommunista köteles dolgozni a párt valamelyik alapszervezetében. Az alapszervezetben végzett munka minden kommunista számára politikai iskola, közreműködésével részt vesz a társadalom irányításában, érveket nyer a tömegpolitlkal munkájához és értékes tapasztalatokkal gazdagodik. A párt politikájának valóra váltásáért a pártszervezetben kifejtett munka lehetővé teszi, hogy a kommunisták valóban aktív harcosok legyenek. Ha minden kommunista tevékenyen részt vesz majd a pártmunkában, akkor a pártszervezet befolyása a társadalom életének minden területén még nagyobb és sokoldalúbb lesz. A kommunisták öntudatosságának és aktivitásénak fokozódása tehát növeli a párt befolyását. Az alapszervezetek alkotják a párt felépítésének fő láncszemét, a pártmunka alapvető Iskoláját, amely valamennyi kommunistát öntudatos, ideológiailag szilárd, aktív harcossá képez. Az alapszervezetek felelősek a párt új tagjainak felvételéért A párt összetétele és növekedése attól függ, hogy az alapszervezetek milyen felelősségteljesen választják Ikl és készítik elő a dolgozókat a soraikba való felvételre. A alapszervezetek viselik a felelősséget azért, hogy egyes kommunisták miképpen teljesítik kötelességüket, s egyúttal döntően befolyásolják a párttagok jogainak teljes mértékű kihasználását biztosító feltételek megteremtését. Az alapszervezetek például szolgálnak az olyan társadalmi viszonyok kialakításában, amikor minden egyén közvetlenül részt vesz a közös ügyek intézésében. Minél gyorsabban fejlődik a szocialista államiság és a kommunista társalmi önigazgatás jellemvonásainak kialakulása, a párton belüli élet annál inkább példaképül fog szolgánl. Ez nagymértékben fokozza az alapszervezetek munkájával szemben támasztott igényeket. Az alapszervezetek feladatainak növekedésével összhangban az új alapszabályzat-tervezet kisašlesíti és fokozza az alapszervezetek kötelességét. Különösen kihangsúlyozza az állami terv teljesítéséért viselt felelősségüket, gondoskodásukat arról, hogy valamonyl munkahely teljesítse feladatát és hozzájáruljon a közös tulajdon gyarapításához. Az új alapszabályzat-tervezet ezért megerősíti az alapszervezeteknek a káderek kiválasztására, nevelésére és elhelyezésére gyakorolt befolvását és a válla la t vezetőség munkái.i feletti ellenőrzési fog gvakorlápát Már a vita worán el kell érni, hogy valamennyi alapszervezet mérlegelje, mennyiben felel meg mai tevékenysége az új alapszabályzattervezetben lefektetett követi ménveknek. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy ezeket a kö(Folytatás a 3. oldalon) ÜJ SZÓ 2 * 1962. július 27.