Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-26 / 204. szám, csütörtök

T

c J munizmus. Az ut, amelyen eljutunk ehhez a célhoz: a szocialista országok testvéri együttműködése kölcsönös segítsége, egvesített erőfeszítése. A kommunizmus — a lakosság szükségleteinek maximális kielégítése, a „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint" elv megvalósítása. Az ehhez szükséges árubőség, a soha nem látott általánosan magas életszínvonal anyagi alapja megteremtésének elősegítésére hivatott az a szervezet, amelyet a szocialista országok alakítottak, hogy gazdaságilag egyesíthessék erőiket és gyorsabban érjék el kitűzött céljaikat. Ez a szervezet a Kölcsönös Gazdasási Segítség Tanácsa, röviden — a KGST. A KGST-ben résztvevő országok — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió — céljukat a leghatékonyabb és leggyorsabb módon, a szocialista nemzetközi munkamegosztás módszerével valósítják meg. A szocialista nemzetközi munkamegosztás célja — mint azt az 1962. június 6—7-én Moszkvában elfogadott alapelvek leszögezik — a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása, a gazdaság, a népjólét gyors ütemű fejlesztésének előmozdítása mindegyik szocialista országban, annak elősegítése, hogy végrehajtsák az iparosítást, s fokozatosan leküzdjék a szocialista országok gazdasági fejlettségi színvonalában történelmileg kialakult különbségeket, s megteremtsék az anyagi bázist ahhoz, hogy ezek az országok többé-kevésbé egyidejűleg, egyazon történelmi korszakban térjenek át a kommunizmusba. Mai oldalunkon bepillantást nyújtunk a KGST néhány országába, ahol a gyakorlatban valósulnak meg a nemzetközi munkamegosztás alapelvei, a testvéri együttműködés. Napjainkban — másfél hónappal az alapelvek jóváhagyása után — természetesen országaink gazdasági kapcsolatai még nem épülhettek ki az eszményi színvonalra, például a népgazdasági tervek összehangolása, az egyes árufajták gyártásának szakosítása terén. A kölcsönös gazdasági segítségnyújtás, a gazdaságok fejlettségi színvonalának kiegyenlítése, az iparosítás, az eddigi kapcsolatok gyorsabb ütemű bővítése azonban már javában folyik. Létrejött a szocialista országok kapcsolatainak új formája is: a közös, nagy kapacitású üzemek létesítése. Ez a kezdeményezés hazánk és a Lengyel Népköztársaság megállapodása alapján született meg és a közös traktorgyártásra vonatkozik. Jelentős lépés volt a Barátság-kőolajvezetékének felépítése, a közös geológiai kutatás a sziléziai kőszéntelepek vidékén, a közös energetikai rendszer megteremtése. < LENGYELORSZÁGI TUDÓSÍTÁSUNK: Európa legnagyobb rézérclelőhelyén MOSZKVAI TUDÓSÍTÁSUNK MOSZKVA egyik élénk, forgalmas utcájában alacsony, szürke épület lapul. Szerény tábla hirdeti, hogy itt van a Gázipari Főigazgatóság, azaz „Glavgaz SZSZSZR". Szakemberei a csehszlovák, magyar, lengyel és NDK-beli mérnökökkel, konstruktőrökkel és tervezőkkel egyetemben tervezték és már építik a „fekete arany" óriási útját, a Barátság-kőolajvezetéket, mely a Volgán túl, Kujbisev közelében kezdődik és már eljutott Bratislavába, egy másik nagy folyó, a Duna partjára. Az ötezer kilométer hosszú óriási kőolajvezeték a szocialista országok őszinte testvéri gazdasági együttműködésének a bizonysága. .. .A Gázipari Főigazgatóság egyik termében hatalmas vázlattérképre lettünk figyelmesek. Ez a kőolajvezeték grafikailag ábrázolt története, sajátos beszámoló arról, ami ma és holnap történik az építkezésen, elbeszélés a Barátság-kőolajvezeték sok-sok építőjének munkájáról. Jelenleg három fontos szakaszon Tovább épül o Boráfsá g-kőolo

jvezelék folynak a munkálatok. Magyarországnak már az idén meg kell kapnia a kiváló minőségű volgai kőolajat. 1963-ban üzembe helyezik a vezeték első ágát és a fontos üzemanyag eljut Lengyelországba és a Német Demokratikus Köztársaságba. A kőolajvezeték fő szakaszának építői Tatárországban dolgoznak. Néhány nappal ezelőtt fejezték be egy 275 kilométeres szakasz lerakását, mely Almetyevszkből, a legjelentősebb tatár olajvárosok egyikéből indul ki. Most készítik elő a részleg hidraulikai próbáját. Az építők munkaközössége vállalta, hogy határidő előtt kiváló munkaminőséggel 600 kilométeres szakaszt fejez be. Gondolatban tegyünk egy • ugrást Belorussziába, a gomeli területre. Itt ágazik el az olajvezeték: északi ága Lengyelországba és az NDK-ba, déli ága Csehszlovákiába és Magyarországra vezet. Nagy teljesítőképességű korszerű technika érvényesül az építkezésnek ezen a szakaszán. Nem a legkönnyebbek a munkafeltételeik. Nagy szaktudást árulnak el a tervfeladatok teljesítésére és túlteljesítésére törekvő, a nehézsé geket nem ismerő építők. Törekvésük célja: mielőbb jusson el a kőolaj barátainkhoz! Hisz mi tudjuk, hogy várják, szükségük van rá, hogy a szocialista országok szebbek és erősebbek legyenek. BULGÁRIAI TUDÓSÍTÁSUNK: AZ ÉPÍTKEZÉS harmadik szakasza Rovno alatt vonul. Ez a legnehezebb részleg. Itt nagy hegyeket kell keresztültörni, bonyolult feladat a Kárpátokon keresztül vezetni a csöveket. Még egy akadály: Poleszje mocsaras tája, a folyók. Azt hinné az ember, a kis Mkva folyó se nem oszt, se nem szoroz, pedig csupa láp és tőzeg az egész vidék, ami nagyon megnehezíti a csővezeték lerakását. Milyen technikát alkalmaznak a csövek lerakására? — érdeklődtünk az építőipari szakemberektől. — Nehéz felsorolni a Barátságolajvezeték építésén alkalmazott gépeket és gépezeteket. A Volgától a Dunáig és az Oderáig több száz korszerű gép működik az építkezésen. Korszerűsített hornyolókat, hatalmas, nagy teljesítőképességű csőrakókat, tökéletesített hegesztőberendezéseket alkalmazunk. Különösen ki kell hangsúlyoznom, hogy a technika Itt jó kezekben, ügyes, hivatásukat szerető szakemberek kezében van. Közös feladat egyesíti őket nagy törekvésükben. Jó munkát végeznek az oroszok, csehszlovákok, ukránok, magyarok, lengyelek és németek. Mind közelebb akarják hozni azt a napot, amelyen jelenthetik: a kőolajvezeték teljesen elkészült 1 KONSZTANTYIN LARIS Warszawánk kitűnő betonúton robog. Vagy 60 kilométerre Katowicétől letérünk, s Lublin, az alsósziiéziai kisváros felé vesszük utunkat. Kisváros, de Európa legnagyobb rézércfeldolgozó kombinátjának központja épül itt. Az óriási lelőhelyek feltárásának Igazgatója A. Tobolskl elvtárs. Információi rövidek, szabatosak. Annak azonban, aki ismeri a réz jelentőségét a modern Iparban, szinte meseszerűnek, fantasztikusnak tűnnek ezek az adatok. Csak 1957ben fedezték fel a geológusok, hogy 600—800 méteres mélységben 180 négyzetkilométeres területen óriási rézércrétegek terülnek el. A rétegek átlag 30 kilométer hosizszük és 7 kilométer vastagok. A világ egyik legnagyobb rézérclelőhelye ez. A folyamatos fejtés évtizedekre biztosítottnak látszik, de a geológusok máris újabb rétegekre leltek még mélyebben. Már épül az első bánya — Lublinban. Megkezdték a Polkowice I. bánya feltárását, két év múlva a Polkowice II. kerül sorra. 1965 nyarán Sierazowicén is megkezdik a fejtést és további bányaüzemek feltárását helyezik kilátásba. Az ércet két kohóban dolgozzák fel. Az egyik kohó (a legnici) már működik, ez idő szerint azonban még importált ércet dolgoz fel. A legnici üzem kapacitását néhány év alatt négyszeresére növelik. Glogowban csak 1970ben fejezik be a további kohót, ez azonban a korszerűsített legnicinél háromszorosan nagyobb kapacitással fog dolgozni. A két kohó évi 200 000 tonna tiszta fémet ad, s Lengyelország ezzel a világ hatodik legnagyobb réztermelőjévé válik. Néhány adat az óriási építkezésről: 48 kilométer új vasútvonalat kellett lefektetni, új utak kilométereit megépíteni. Szabályozzák a környék folyóvizeit, új lakótelepeket építenek. A vidéken, ahol eddig ipar úgyszólván nem létezett, 22 ezer ipari munkás lesz. Lublin lakosságának száma a mai 7000-ről AZ NDK SEGlT a csehszlovákiai öntödék építésében, A boskovicei Minerva üzemben a képünkön látható két német szerelő nemrég fejezte be a korszerű szürkeöntvény-olvasztó kemence szerelését. Az együttműködés eredménye, hogy Boskovlcén ma a legkorszerűbb gépekkel dolgozhatnak. (•CTK felvj 25—30 ezerre emelkedik. Polkowice kis falu közel 20 ezres város lesz. A beruházás összege 25 milliárd zloty — két és félszer annyi, mint amibe a lengyel kohászat gyöngye, a Nowa Huta került. A hatalmas rézérclelőhely jelentősége tú'terjed Lengyelország határán. A KGST tekintettel arra, hogy Lengyelország most nemcsak önellátóvá válik, hanem kivitelre ls termelhet rezet, azt javasolta, hogy a lelőhelyek kiaknázásának megyorsitása érdekében a többi szocialista • ország osztozzék az építkezésen. A lelőhelyek kiaknázásában a Szovjetunió és Csehszlovákia Lengyelország partnere., A Csehszlovák Szocialista Köztársaság már ma is részt vesz a lengyel kén- és szénipar kiaknázásában. A rézércfejtésben való részvétel csökkenti a tőkés országokból behozott rézszükségletünket. Ezért 112,5 millió új rubel hitelt nyújtunk Lengyelországnak. A hitelt mindenekelőtt gépi berendezések formájában adjuk, felszerelünk számos üzemet Lengyelországban, hogy az ottani népgazdaság felszabadíthassa saját anyagi forrásait a rézbányák feltárására. Hazánk ezzel a hitellel hosszú évekre előre biztosította ipara számára az oly fontos rezet. Mi a helyzet jelenleg az építkezésen? Két központi és három melléktárnát mélyítenek Lublin mellett. Mint megtudjuk, havi 30—40 méteres előrehaladást érnek el az aknamélyítők, ami az itteni nehéz talajviszonyok közepette világszínvonalú teljesítmény, Melyek a nehéz talajviszonyok? Több száz méter mélységig, ugyanis állandóan feltör a talajvíz, minden kiásott aknát azonnal elönt. A nehézséggel a következő módon birkóztak meg: mielőtt hozzálátnak az akna mélyítéséhez, a megjelölt hely (kb. 6 méteres körzet) körül 500 méter mélységig hűtőcsöveket „szúrnak" a földbe sűrűn egymás mellett. Á csővezetéken át most hűteni kezdik a talajt, amíg a leendő akna körül egy 8 méter vastag, kővé fagyott gyűrű nem keletkezik. Ezután már talajvíz veszélye nélkül hozzáláthatnak az ásáshoz. A kész aknát ezután teljesen vízmentesen kibetonozzák. Összesen 120 kilométer bányafolyosó épül ttt, amelyek egymás fölött emeletszerűen 5 kilométer mélységben helyezkednek el. Ezeken a folyosókon 1966-ban az össztermelés egynegyedének megfelelő rézércet fognak jöveszteni. 1970-ben minden 24 órában 13 ezer tonna rézércet ont majd a bányai Látogatásunk végére tartogatják a lengyel elvtársak a legnagyobb meglepetést: ugyanebben a körzetben, egészen csekély mélységben barnaszénlelőhelyre is bukkantak. Így biztosított a rézércbányászat és kohászat energiaellátása is. Azzal számítanak, hogy az Itt létesített bánya-központ 1970-ig 40 millió tonna barnaszenet ad és az itt épülő erőművek 6000 megawatt áramot szolgáltatnak az országos hálózatba. A Wroclawtól nyugatra elterülő mezőgazdasági vidék szemlátomást változtatja arculatát, s a legközelebbi 15 éven belül modern iparvidékké válik, amely az egész szocialista tábor gazdasági alapját erősíti. LADISLAV JENÍK Az iparosodó Bulgária a testvéri együttműködés nagyszerű példája 1958 -100 °L . Évről évre bővülnek a KGST-országok < 'kereskedelmi kapcsolatai. 1958-cal< > szemben a KGST-országok áruforgal-< 'ma 1965-ben 1,8-szeresére, a gépi be-< > rendezések szállítása pedig 2,3-szere-< sére növekszik. 35700C db > A nemzetközi szocialista munkameg| osztás egyik eredménye: a tervek < i egybehangolása révén szakosítják az * | egyes termékek gyártását. Ábránk , I bemutatja, hogy Bulgária az elektro' mos és távvezérlésű berendezések < , előállítására szakosodik és ezekben a 1 ' termékfajtákban rohamosan növeli a < gyártást. A

kt most látogat Bulgáriába, mindenütt nagyszabású ipari építkezéseknek, a virágzó mezőgazdaságnak és színvonalas kulturális életnek lehet szemtanúja. Az ország fővárosa — Szófia — közelében épül a negyedik ötéves terv gigásza — a kremnyikovszki kohúmű —, mely nemsokára évente 4 millió tonna acélt ad a bolgár népgazdaságnak. Ezen az ifjúsági építkezésen lépten-nyomon meggyőződhetünk a szocialista országok áldozatkész segítségéről. Hatalmas szovjet gépek mellett számos csehszlovák gyártmányú gépet és az utakon a Skoda gépkocsik sorait láthatjuk. Az építkezéseket irányító igazgató is dicsérő szavakkal beszél a csehszlovák gépekről. ,,A rendkívül nagy teljesítőképesség, a ritka géphibák jellemzik az Önök hazájában készült gépeket" — mondja mosolyogva ... FŐISKOLÁINKON TOBB MINT TÍZEZER BOLGÁR DIÁK SZERZETT KÉPESÍTÉST Nem messze a kohómű építkezésétől a tengerpart irányába további óriásüzem — hatalmas műtrágyagyár épül, amely teljesítőképességével méltán tartozik majd a világ tíz legnagyobb műtrágyagyárai sorába. Részben mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy a jövőben 190 kg műtrágya jusson Bulgáriában minden hektár mezőgazdasági földre. A műtrágyagyár építkezésein nincsen sok gép, de annál több a Skoda típusú tehergépkocsi, úgyhogy Itt is szinte otthon érezzük magunkat. Növeli ezt a benyomásunkat az is, hogy minden mester és vezető dolgozó érti a cseh nyelvet, amin nem is csodálkozhatunk, hiszen a brnói, bratislavai és prágai szak- és főiskolákon tanultak. Hazánkban azonban nemcsak tanultak, hanem gyakorlatilag dolgoztak is kohóipari és bányaüzemeink építkezésein. Csehszlovákiában eddig már több mint 10 000 bolgár diák sajátította bl a mérnöki és technikusi szakismereteket. A „DRU

ZSBA

" A TESTVÉRI EGYÜTTMŰKÖDÉS JELKÉPE Néhány kilométernyire ismét egymás után robognak a lignittel megrakott tehervonatok. Megérkezünk Bulgária óriási szénmedencéjébe és megcsodálhatjuk a Marica-Kelet bányaipari kombinát Szemeinek egész sorát. Ebben a szó szoros értelemben vett nagyüzemben csaknem semmit sem érne a kétkézi munka. Az óriási szovjet kotrórakodó és puttonyos kotrógépek mellett dolgoznak a csehszlovákiai és NDK-beli gépek is. Itt valóban mindenütt megnyilvánul a szocialista országok testvéri együttműködése. Amikor a külföldi újságírók egy csoportjával felkapaszkodtunk a Plzeňi V. I. Lenin Művekben gyártott „Druzsba" kotrógépre, a moszkvai Pravda tudósítója így fejezte kl csodálkozását: „Ez aztán a szputnyik! Ilyet még nem láttam!" A 400 négyzetkilométernyi területen egymás mellett dolgozó szovjet, NDK-beli és csehszlovákiai kotrógépeket bolgár munkások és mérnökök kezelik. különleges vasúti teherkocsikra, amelyek innét indulnak a brikettgyárak felé. A BULGÁRIAI ERŐMÜVEK BERENDEZÉSEIT Ml GYÁRTOTTUK Szófiától nem messze egy további óriási építkezési helyen gigászi rézkohómfi, a „Medet" — épül, amely évente 8 millió tonna rézércet dolgoz fel. Az építkezésen túlnyomórészt csehszlovákiai szakemberek dolgoznak. A rézkohúmű évente 55 000 tonna rézzel látja majd el Bulgária iparát. Csehszlovák gyártmányú, még mintegy tíz bulgáriai vlllanyerőmű teljes berendezése is. A gépek túlnyomó része már öt éve teljesen zavarmentesen működik és mindeddig nem szorult lényegesebb javításra. A nagyon elmaradt agrárország — gyors ütemben fejlődik és a bolgár dolgozók többszörösére növelték hazájuk ipari s mezőgazdasági termelését, felépítették a szocializmust és derűlátóan tekintenek a jövőbe. LUBOMlR HÄJEK A Sztará Zagora-i műtrágyagyár ép Hkezését hazánkban tanult bolgár szakemberek vezetik. (A szerző felv.) IÜP^' 0] SZÓ 4 * 1962. július 26. /