Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-25 / 203. szám, szerda

ŰJ SZÖ 4 * 1962. július 21. Összeült a haditanács a Az utóbbi években a haditenge­részetben egyre nagyobb szerephez Jutottak a modern tengeralattjárók. A katonai szakértők szerint a fel­derítő eszközök, a védelem és el­hárítás műszerei korántsem érik el a modern tengeralattjárók tökéle­tességét. Az amerikai szakértők például beismerték, hogy az Egye­sült Államok hadiflottája képtelen lenne meghiúsítani az idegen ten­geralattjárók harci feladatainak végrehajtását. Mi biztosítja a modern tenger­alattjárók fölényét? Lehetséges-e a védekezés ellenük? AZ ATOMMOTOROK FORRADALMAT VITTEK A HAJÓGYÁRTÁSBA A tudomány és a technika előbb­re jutott a tengeralattjárók fejlesz­tésében, mint a védelmi berendezé­sek tökéletesítésében. A legújabb mintájú tengeralattjárók fölényét a teljesen újfajta motorok, a külön­féle atomerő-berendezések biztosít­ják. Az atommeghajtás lehetővé teszi, hogy a modern tengeralatt­járó sokkal nagyobb sebességet fejthet ki, mélyebbre merülhet és hónapokig úszhat a víz alatt. A második világháború idején operá­ló tengeralattjárók víz alatti tevé­kenysége akkumulátor-elemeinek teljesítőképességétől fügött. Ha ki­merültek, a hajónak felszínre kel­lett' emelkednie. Ezzel szemben a mai modern tengeralattjáró egy hatalmas víz alatti úszóbá­zis.. Személyzetének idegállapotá­tól függ, mennyi időt tölthet a mélyvizek birodalmában. Az ameri­kai tengeralattjárók például 60— 80 napot is elidőznek az óceánok mélyén. A modern tengeralattjárók másik nagy előnye a teljes függetlenség a haditengerészeti támaszpontok­tól. Jól megszervezett ellátással támaszpontjuktól messzire tetszés szerinti ideig fejthetnek ki harci tevékenységet. A második világháború tenger­alattjáróihoz képest a mai modern hajóóriások háromszor olyan sebe­sek. Azelőtt a tengeralattjáró óránkénti 18 kilométeres sebessé­get ért el, a maiak viszont több mint 50 kilométeres sebességgel törnek keresztül az oceánok tömegein. A víz alatt örökösen ma­ximális sebességgel, haladhatnak, amit csak az atomreaktor tesz le­hetővé. Mit érnek most a hajdani torpe­dórombolók és cirkálók a modern „tengeri szörnyekkel" szemben? « A VÉDEKEZÉS ÉS ELHÁRÍTÁS NEHÉZSÉGEI Mirtt említettük, a modern ten­geralattjárók háromszor olyan gyorsan haladnak, és háromszor mélyebbre merülnek, mint a „klasszikus" tengeralattjárók. Ez nagyon megnehezíti a tengeri vé­delem lehetőségeit, nem is szólva arról, hogy a legmodernebb ten­geralattjárók zajtalanítása teljesen lehetetlenné tette felderítésüket a meglevő eszközökkel. Az sem mellékes, hogy a modern tenger­alattjárók kész rakétabázisok. Megvan az az előnyük, hogy tenge­ri csata alkalmával nem kell egy •torpedólövésnyi távolságra megkö­zelíteniük a célpontot, azaz nem kell belépniük a legsűrűbb védel­mi halózatba, mert lövedékeiket távvezérléssel tetszés szerinti tá­volságba pontosan célba juttathat­ják. Különben a pontosság — az atomtöltet'e) ellátható rakéták hatásfokát tekintve — már nem ját­szik elsőrendő szerepet. Általában a szakér'ők vélemé­nye, hogy a modern tengeralattjá­rókat csak atommeghajtású hadiha­jók vehetik üldözőbe, viszont a tengeralattjáróknak imént ismer­tetett előnyei miatt korántsem jö­hetnek számításba biztos védelmi eszközül, s Nyuga*on nem is gyár­tanak atommeghajtású, védelmi rendeltetésű hadihajókat. Tehát csak egy mód van a véde­kezésre: a felderítő és kutató esz­közök fejlesztése és tökéletesítése. © A FELDERÍTÉS — A HATÁSOS VÉDEKEZÉS ALAPJA Mindenekélőtt a hajókon, a re­pülőgépeken és a jegyfigyelőállo­másokon felszerelt felderítő eszkö­zök tökéletesítésével foglalkoznak. Ezek között a hidroakusztikai mű­szereket tartják a legfontosabbak­nak. Működésük az infravörös su­garak felhasználására, a hajó kör­nyezetében előidézett biológiai vál­tozásokra, a radioaktív tulajdonsá­gokra, a hajósodor vize vegyi ösz­szetételének megváltozására, a hidrodinamikai nyomás változásá­ra, a nehézkedési rendellenessé­gekre stb. épül. Nyugaton beismerték, hogy a nem akusztikai észlelési módsze­rek egyelőre nem vezettek siker­re. Mivel a korszerű tengeralattjá­rók óriási mélységekbe merülnek, a külföldi hajóhadak szakértői ku­tatják, milyen műszaki berendezés­sel tudnák megállapítani a nagy mélységben úszó tengeralattjáró helyét. Elsősorban a változó mély­ségben alkalmazható hidrolokáto­rok és a mélyvízi rádioakusztikai bóják jönnek számításba. 9 A VÉDELEM FEGYVEREI Nyugaton nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a meglevő fegyver­fajták tökéletesítésének és az új mintájú fegyverek fejlesztésének. Olyan fegyver tervezésére törek­szenek, mely hajmeresztő pontos­sággal eltalálná a víz alatti célo­kat és hatósugara meghaladná a tengeralattjárók felfedezésének maximális távolsági határát. Ezen­kívül a tengeralattjárók elhárításá­ra szolgáló harci eszközök ütőere­jét is növelni akarják. Igen nagy szerepet szánnak a tengeri és lé­gi elhárításnak. Nyugaton a hadihajók összes faj­tdáit — a repülőgép-anv > .jókat, a fregattokat, az aknarakókat és a cirkálókat — be akarják vetni a tengeralattjárók ellen. Az Egyesült Államok haditengerészeti parancs noksága nemrégen döntött, hog/ célszerű lesz a hordszárnyas és légpárnás hajók bevetése a tenger­alattjárók ellen. Az amerikai szakértők szerint a leghatásosabb védekezési eszközül csak a különleges rendeltetésű, több célú tengeralattjárók szolgál hatnak az ellenséges tengeralatt­járók megsemmisítésére. Ilyen pél­dául az említett Tresher atommeg­hajtású tengeralattjáró. Ez a leg­gyorsabb, a legmélyebbre merülő és különleges hidrolokációs beren­dezéssel felszerelt tengeralattjá­9 Á KÉRDÉS MÉG NEM DŐLT EL: A „PÁRBAJ" TOVÁBB TART Mennyire komoly kérdés a ten­geralattjárók elleni védekezés, az is bizonyítja, hogy az amerikai és a NATO-hadiflotta hadgyakorlatain az utóbbi években a fő téma a tengeralattjárók támadásának elhá­rítása volt. Természetesen, az ame$kaiak igyekszenek rózsás színben ecse­telni a megoldásra váró problémát. A védelem hiányosságát nem lehet i lebecsülni. A legutóbbi hadgyakor­latokon többször előfordult, hogy a védelem eszközei csődöt mond­tak, s a tengeralattjárók eredmé­nyes harci tevékenységet fejthettek ki. Jelenleg az a helyzet, hogy a Nyugaton is elismerik a tengeralatt­járók fölényét. Természetesen a támadás és a védelem hatásos esz­közeinek kialakítása terén tovább folyik a verseny. (A. Kvitnyickij sorhajókapi­tány Nyegyeljában megjelent cikke nyomán: L. L.) z irodaház kopott, de rendezett. Nyitott ajtón lépünk be. Egész nap tárva az ajtója, hadd szellőzzék, hisz rekkenő a hőség. Igazi július, aratási időszak. Az előszobában csi­nos fiatal lány fogad. Most csak egyedül van itt, a többiek ebédel­nek. Betessékel a három helyiség egyikébe. Hosszú asztal, körülötte székek, meg néhány szekrény. Eny­nyiből áll a „haditanács" ülésterme. Leülök, s várok a kellemesen hű­vös szobában... Nem sokáig kellett várni," mert nenyedóra sem telt el, belép egy középes termetű, napégette arcú fia­talember. Régi ismerősként üdvözöl­jük egymást, így elmarad a bemu­tatkozás Rohoska György agronó­mussal, a zemnéi szövetkezet talán most leggondterheliebb emberével. — Azt hittem már aratnak — mondom —, de a határ képe mást mutat. Az asztalon levő három kis csokrocska, — zöldessárga búza ugyan nem, — viszont a szép sár­gára érett árpakalász, meg egy cso­kor beérett lencse elárulja, itt is el­jött már végre a nagy munka ideje. — Ezek szerint mégis csak meg­j kezdték, mikor indultak el a gépek? — Néhány napja. Egyelőre még csak őszi árpát arattunk, meg amint ez a néhány árpakalász mutatja, egy tábla tavaszi árpa beérett, rendre­vágtuk, hétfőn pedig megkezdjük a cséplését. — Ezek szerint kétmenetesen aratnak? — Javarészét úgy. Ötszáznyolcvan hektár az aratnivaló. Háromszáz hektárt kétmenetesen aratunk. Száz­hetven hektáron van elávetés, ott aratógéppel vágjuk le a termést, ami ezenfelül még marad, azon közön­séges kombájnaratást alkalmazunk. Akadna még néhány kérdés, ám az agronómusnak más dolga lesz. El­nézést kér, hogy keveset foglalkoz­hat most velem, hiszen fél kettőre hívták össze a „haditanácsot", hogy megbeszéljék az egyes csoportok aratási tennivalóit, s megfelelően osszák el a gépeket. Nem tartózta­tom, tudván hogy mennyire fontos most, az amúgyis megkésett mun­kák idején a szervezettség, a terv­szerű munka. A terv nem arra való, hogy legyen valami a papíron, ha­nem ,hogy útmutatásként szolgáljon a nagy tennivalók idején. Abban azonban megegyezünk az agronó­mussal (az elnök elvtárs is készsé­gesen beleegyezett), hogy részt ve­szek a haditanács megbeszélésén. "elfoglaltságomban szinte észre ^ sem veszem, hogy egészen meg­telt a kis helyiség, már egy üres szék sincs az asztal körül. Itt van min­den csoportvezető, (sok a csoport a szövetkezetben, hiszen négy dolgo­zik csupán a növénytermesztésben) a növénytermesztési csoportvezetők, az állattenyésztésből sem maradi tá­vol senki, meg a kertészeti csoport­vezető az alcsoport fdohányos) — vezetővel együtt. S itt van az aratás­ban oly fontos személy, Borka Jó­zsef gépesítő is. Az agronómus kinyitja a nagy könyvet és sorba veszi a csoporto­kat. Az I. növénytermesztési cso­porttal kezdi. Meghatározzák, együtt megvitatják, mit csinál a következő napon a szóban forgó csoport, milyen és mennyi gépre lesz szüksége. Legnagyobb vita kerekedik a búza ^ körül. Az agronómus kezében a zöl­|> dessárga kalászcsomó. — Hétfőn megkezdhetnénk az aratását. Ma péntek van, még addig is érik, aztán a renden teljesen be­érhet. Nagy Gyula elvtárs, az elnök is kezébe veszi a kalászokat. Szétmor­zsol egy kalászt, nézi a szemet, szétnyomja, majd ráharap. Elég tejes, de soká mégsem vár­hatunk vele. Az egyik csoportvezető viszont azt akarja, várjanak még vele a hét közepéig. Az agronómus, aki legjob­ban ismeri a határt, szól újra. — Laci, ezt onnan hoztam, ahol a legzöldebb, de az egész táblán jó­val sárgább már a kalász... Érthető a nagy vita, a türelmet­lenség. Rendszerint ezen a tájon, Ojvár vidékén, s magában a falu határában is legkésőbb július 3-án már megpendültek a kaszák. Most meg lassan itt a hónap vége. s afö­lött kell döntenie a vezetőségnek, lehet-e vágni a búzát vagy sem. Az ember megérti a zemnéi szövetkeze­tesek gondját-baját. Evek óta jó hí­re van a közösnek. Jó termelési eredményeik biztosították, hogy so­hasem maradtak adósai az állam­nak. Az idén is tartani akarják adott szavukat. Az államnak járó gabonát eljuttatják a nép raktárába, ha törik, ha szakad. Meg aztán a tagságnak is kell a kijáró rész, nem szeretnék, ha a tervezett 36 korona munkaegy­ség értékét csökkenteni kellene. Szépek az elgondolások, csakhogy az időjárás az idén sehogysem akar a kezükre játszani. A késői kitava­szodás megviselte az őszieket. Nagy darab őszi árpát ki kellett szánta­ni. Igaz, vetettek a helyébe mást, ám ezzel a terv is módosult. A szövetkezeti gazdák ebben a fa­luban már bebizonyították, hogy kö­zösen sem gazdálkodnak rosszabbul, mint azelőtt, sőt olyan termést még nem adott a zemnéi határ sohasem, mint amióta közösen művelik. Az idén is meg kell találnia a vezető­ségnek az utat a tagok szívéhez. S jól csinálják, hiszen most az aratás­ba is alapos felkészültséggel indul­tak és példás összefogással, a gabo­na veszteségnélküli betakarításával igyekeznek kifogni az időjárás sze­szélyein. A jó növényápolásnak köszönhető, hogy a hosszan tartó szárazság nem tette tönkre a kukoricát, ínég a töb­bi kapásnövényt. Az aratást m úgy szervezték meg, hogy a lányok, asz­szonyok zavartalanul folytathassák a kukorica ápolási munkáit, mert arra is gondolnak a zemnéiek, hogy a kapások esetleg még pótolhatják azt a veszteséget, amelyet a hideg, esőtlen tavasz okozett a gabonaföl­deken. Az is igaz, hogy közös erővel, gé­pek segítségével könnyebben megy az aratás. Mert másképpen aratnak már most ebben a faluban is, mint régen. Valamikor néhány száz ember kellett az aratáshoz, most elenyésző­en kevés ember végzi ezt a munkát. Persze meg a sok gép. Két kombájn, 8 önkötöző-aratógép és két rendvá­gó indult az aratásba a zemnéi szövetkezetben. M ég fart a haditanács ülése, ami­kor elbúcsúzom tőlük. Ám az elnök szavai szerint hamarosan be­fejezik, mert most az az időszak van, amikor a határban a helye mindenkinek, a vezetőségnek is. Igazat mondott... Méry Ferenc Gondoskodunk róluk• •• így fest egy amerikai atomhajtású tengeralattjáró Bratislava Patrónka nevű negyedé­nek szép, erdős környezetében a Magasépítészeti Vállalat dolgozói egy korszerű reprezentációs épületet emelnek, amelyben a csökkent mun­kaképességű személyek internátusos kiképző központja nyer elhelyezést. Az Erdélyi János vezette kőműve­sek kilenctagú kollektívája, amely a szocialista munkabrigád címért ver­senyez, az ötemeletes .épület falait készíti, amely majd a kiképző köz­pont internátusaként szolgál. Ebben az Internátusban egy és kétágyas szo­bák lesznek 250 személy részére s eb­ben az épületben helyezik el a társal­gót, az éttermet stb. Kovács László ácscsapata és a Szabó Lajos vezette kollektíva az interná­tus épülete másik részének alapjait s a műhelyépület fedőrészét készíti. Ezt az egyemeletes, négy tömbből ál­ló épületet az internátussal folyosó köti majd össze. Itt helyezik el a műhelyeket, például a kovácsműhelyt, cipész és kötóműhelyt, ahol a csök­kent munkaképességű személyeket hosszú tartamú tanfolyamokon olyan munkákra képezik ki, amelyek egész­ségi állapotuknak megfelelő. A tömbök között parkot létesítenek s a központ közelében különféle sport- és játéktereket építenek. A jó munkaszervezés és a* kollektí­vák sikeres teljesítménye következté­ben az építkezésen rendszeresen túl­szárnyalják a termelési feladatokat. Eredményes volt az eddigi munka, a feladatokat több mint 100 százalékra teljesítették az utolsó hónapokban is E sikerekben nem csekély része van az építkezés vezérkarának — a 27 éves Štefan Vodiljak építésvezető­nek és a vele egykorú Imrich Chlpík mesternek, akik a vállalati szocialista írmnkaversenyben az első negyedév­ben szakmájuk három legjobbja közé kerültek. Az építkezésen töt>b kollektíva ki­váló eredményeket ér el, ezért bátran bejelenthették az építkezést a CSKP XII. kongresszusának építke­zése büszke címért folyó versenybe. A patronkai kiképző központ,; melynek építési költségei meghalad- ; ják a 10 millió koronát, már a jövő ! év őszén befogadja első lakóit. Ez a szociális jellegű reprezentá­ciós épület újabb bizonyíték lesz; annak, hogy szocialista társadalmunk mennyire gondoskodik a csökkent munkaképességű személyekről és le­hetővé teszi számukra, hogy újból bekapcsolódjanak a munkafolyamat­ba és társadalmunk hasznos tagjai legyenek. * Ivan Pohove j Michal Bubán, a seneci EFSZ cso­I portvezetője a trnavai országút mel­> let ti 63 hektáros árpatáblán a ter­! mést vizsgálja. I (Drábek Viktor felvétele) . A BOLGÁR archeológusok Szófia kö­zelében egy római kolonádét tártak fel mozaik padlózattal. Ez az első ilyen lelet Bulgáriában. BIHAR indiai államban vasárnap este nagy vasúti szerencsétlenség történt, mely 38 emberéletet követelt. A sebesül­tek száma 44. AUGUSZTUS 18-a és szeptember 9-e között tartják meg Olomoucban a IV. országos kertészeti kiállítást, amely bemutatja, hogyan lehet élő virággal szépíteni a lakást és a munkahelyet. MÉRGES anyagokat találtak abban a lisztben, amelyet az USA ajándé­kozott az indiai gyermekeknek. Suto­pukhuli városban 180 gyermek bete­gedett meg, miután ebből a lisztből készült kenyeret fogyasztott. A LEGTÖBB sört a belgák fogyaszt­ják. A sörfogyasztás évente fejenként 130 liter. A második helyen az ausztrá­lok vannak, ott személyenként évente 112,6 liter sört fogyasztanak. 1961-ben a világ sörtermelése 40 805 millió liter volt. KARL GASS NDK-beli és Roman , Karmen szovjet filmrendezők befejez­^ ték a Nyugat Berlinről készült egész ^ estét betöltő dokumentumfilmet. A S filmet augusztus 13-án mutatják be a közönségnek. A NYUGATNÉMET családok közül kb másfél millió rendkívül rossz la­káskörülmények között él, legtöbbjük lebontásra szánt házakban. Az or­szágban ugyanis óriásira emelték a lakbéreket. SZOVJET kulturális hét kezdődött Lu­hacovicén a nemzetközi kulturális nyár keretében. A szovjet kulturális hét meg­nyitójául nagy békeünnepséget rendez­tek. HONOLULUBAN tegnap lezuhant a 1 Canadian Pacific Társaság Britannia ! utasszállító gépe. A katasztrófánál ; harminckét utas vesztette életét. 2,6 MILLIÓ főiskolai hallgató végzi tanulmányait a Szovjetunió főiskoláin. Tavaly az iskolaév befejeztével több mint 300 000 képzett szakember lépett munkába a népgazdaság szakaszain. A LAKOSSÁG eddig 18 000 munkaórát dolgozott le brigádokban az Uherský Brod-i kórház építésén. A TARTÖS esőzés következtében megduzzadt a Volga, Oka és Moszkva folyók felső folyása. A Volga Kali­nyinnál hétfőn 2 és fél méterrel volt magasabb, mint normálisan, a Moszk­va folyó Zvenyigorodkánál 5 méter­rel volt a normális szint felett. 17 500 ACRE területen ég a tundra Alaszka nyugati vidékén. A tüzet vil­lámcsapás okozta. 21 repülőgép és 400 tagú mentőcsapat próbálja az er­dőtüzet lokalizálni. MOST készült el egy 50 ágyas szállo­da a Liptovský lán-i fürdőmedence mellett. Ezt a természetes strandfürdőt gyakran keresik fel a Tátra vendégei. A DÉL-IZRAELI Villamoslársaság több mint 2300 dolgozója 48 órás sztrájkba lépett bérkövetelései telje­sítéséért. KÉT ÉS FÉL évvel ezelőtt kezdték meg Djakartában a hatalmas sportsta­dion építését és a múlt héten. ünne­pélyesen már meg is nyitották. A sta­diont szovjet szakemberek tervezték és szovjet segítséggel építették fel.

Next

/
Thumbnails
Contents