Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)
1962-07-22 / 200. szám, vasárnap
Nafiíainl? Ilye n vágy is van Vasárnap volt, a vasárnapot munkás hétköznapok követték. Vilma Duratná nem tett különbséget a napok között. Odaállt a szövőgép mellé és szőtt. Mi ebben az érdekes? Mások szenet fejtenek és acélt olvasztanak. Vilma Duratná pedig csak szőjön, ha az a foglalkozása! De ő jóval a munkaidő letelte után ment csak a mindenben csak az igazságot szereti Vilma Duratná a szövőlányoktól látni. De amikor a szövőnőket kell nem messze megáll és figyeli őket. bírálnia, nem akad meg nyelvén a Zúgnak, kattognak a gépek. A halk szó, de a kimondott szóval együtt szót itt nem épti az ember. Az egyik elégedetlenséget is érez. Itt az asz- lány átkiált a másikhoz, az mososzonyok a kelleténél nagyobb erő- lyogva visszaint. Valaki átmegy a és rajeci járás falvait. Harminchét község alkotja Választási körzetüket. Sok itt a hegyi település, ahová csak gyalog lehet feljutni. Vannak ám itt is problémák. Minden ilyen út után Vilmá Duratnát ott látni a járási kifejtéssel dolgoznak, hogy az évről szövődén. A lányok tekintetükkel kí- nemzeti bizottság épületében. Bekopog az elnök ajtaján, elmondja tapasztalatait és felteszi a kérdést: — Elnök elvtárs, hogy oldjátok meg ezt a kérdést? — és nem nyugévre emelkedő tervet teljesíthessék, sérik. Vilma Duratná az ajkába ha A gépek régiek, túlságosan is régiek, rap, mintha elszakadt volna a fo már az újítások sem könnyítenek a nál a gépen. A lányok nem nagyon munkán. figyelnek a munkára ... Mit csinál- Nem könnyű nálunk, amikor Í° n? Sz i8 0rú l egy en? azt v á8 nál k szik addig, míg meg nem oldják a nem kapunk új gépeket - panaszol- a szemébe, ha nem tetszik, elmegyek problémákat, ja Vilma Duratná. — Nem esik jól maguktól, találok máshol is munkátI nekünk, amikor egyes gyűléseken úgy Ha így beszélhettünk volna régen! beszélnek rólunk, mintha a könnyű-, Miért gondol oly sokat az ember a M AKARATNAK NINCS HATARA, S N Eszébe juttatom, amit az elvtársaktól hallottam, hogy mennyire nem akart képviselő lenni. — Féltem ettől a megbízatástól — mondja —, úgy éreztem, nem tudok majd eleget tenni ennek a feladatnak ... — De már rég úg Öy V^ü^'hogy elintézett mindent, * — — ™ ^ amit el kellett intéznie. És vasárnap is, amikor mások ... Ne gondolra. Lássuk magunk előtt a közepes iparban csak könnyű problémák len-: múltra?... Ahányszor a régi időkre átesett a „tűzkeresztségen" - montér met ű, harminchat éves asszonyt, . nének... gondolok, annyival jobban szeretem, Q° m —- negyvennel oia ingja v aki fekete munkaköpenyben áll a Nem kerülhetjük el a nők kérdé- becsülöm a mát. így mondja Vilma szövőgép mellett és sző, annj. pedig sét. A régi gépek, a nagyobb erő- Curatná. De mit tegyen, hogy a mesnem is kötelessége. Zúg a gép, csat- kifejtés csak az érem egyik oldala. ternek n e legyen többé panasza a tog az ide-oda röpködő vetélő és Amikor hazamennek az asszonyok, oö v«i«nvokra? Ahhoz a lányhoz d e képviselőnek lenni, szakszervezesokasodnak az egymás mellé rakodó már vár rájuk a második műszak. y ti H, n t„ tl S„„, va„ P7t e' a, " np m krinnvíi dofonalak. Az asszony élénk, barna Ha városiak lennének, könnyebb len- a k' kituntetessei vegezte ei az szeme mindenre ügyel. Gondolata ne a háztartás vezetése, mert a vá- iskolát. Beszél vele. A szigorusagezonban úgy röpköd ide-oda, mint a rosban több a közszolgáltatás. De ők nak nyoma sincs a hangjában. Vala-i szövőgép csónakja. Helyesen cselek- többnyire falusiak. így nehezebb őket mit elmond az életéből, valamikor gyűlésekre hívni, iskoláztatni, ami milyen nehéz volt szakmát tanulni. Benneteket meg az üzem taníttat. tuifknak, jól tudja, mi a tömegpo litikai munka ... — Volt már nekem sok funkcióm, szik-e? Mi lenne, ha minden szakszervezeti üzemi bizottsági elnök hozzá hasonlóan cselekedne? De az év elején lemaradtak a tervvel és mihamarább ki kell egyenlíteni a tartozást. A žilinai Slovena nem maradhat szégyenben! Teljesíteniük kell a pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségeket. Elég gondja van így is a szakszervezeti aktíva irányításával, a munkaverseny szervezésével, az emberek ügyes-bajos dolgainak Intézésével. S ő ahelyett, hogy így is kurta szabad idejében pihenne, erőt gyűjtene másnapra, vagy tanulna, a szövődébe megy és sző. Mentegetődzlk, csak néhány napról van szó, amíg behozzák a lemaradást. Ha néhány métert sző naponta, az ls segítség. De neki, mint szakszervezeti funkcionáriusnak másképpen kell segítenie. Tudja ezt, segít 8 másképpen is. De hogyan magyarázza meg, hoigy mindenki megértse: őt nemcsak a lemaradás vonzza a szövödébe. Ez alapos ok arra, hogy azt tegye, amit a legszívesebben tenne minden nap. Tizenhét évig állt a szövőgép mellett — ezerkllencszáznegyvenháromtól hatvanig. Akkor választották meg szakszervezeti elnöknek és később a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjének. Nem akart o elnök lenni, még kevésbé képviselő. Ogy gondolta, nem való az egyszerű munkásembernek, csak nyolc elemije VILMA DURATNÁ (E. Galbavý felv.j; Hogyan lehetséges az, hogy kitüntetéssel végezted el az iskolát, a mun-i ka meg nem megy neked? Majd beszélünk a tanítókkal... A lány a szemébe mosolyog. — A munkában nem vagyok olyan ügyes... — És mikor kezdesz dolgozni? — Hatkor ... — Szóval hat után... Nem tudnál néhány perccel előbb bejönni, hogy hatkor már menjen a munka? Vilma Duratná oktat, tanít. De nem a funkcionárius, hanem a szövőnő beszél belőle. Szavainak azonban nem lenne értelme, Íja nem találná meg a lány szívéhez vezető utat. Az életben hála is létezik — mondja —, te mivel hálálod meg az üzemnek, a társadalomnak, hogy szakembert nevelt belőled? A szó elgondolkoztatja a lányt. Elszégyellte magát, arca piros lett, mint a rózsa. De másnap, harmadnap és azután már látni lehetett, hogy jobban, figyelmesebben dolgozik. Ha az egyiknél sikerült változást elérni, akkor sikerül a másiknál ls, mert az az egyik példát mutat a másiknak. bínját, az ügyintézés mellett szaktanácsot is tud adni. Arról - meg nem tehet, hogy szíve visszahúzza a szövődébe. Most, két év után is ezt mondja az elvtársaknak: Hallani sem akarnak róla. Nem könn yű a könnyűiparban Vilma Duratná sokat gyűlésezik, sokat tárgyal az üzem vezetőivel, a pártszervezet funkcionáriusaival. Minden komoly ügyben közösen döntenek. Azt meg senki sem rosszalja, hogy többet törődik a szövődével. Nagy tiszteletben tartja az itt dolMi érdekli a szővőlányt? Vilma amikor a mesterek azt panaszolják, hogy nem tudnak zöld ágra vergődni a szövőlányokkal. Ha nem is hibáztatják mindegyiket, mégis azt kell mondaniuk, baj van velük. Nem nagyon figyelnek a munkára, nem tö-: rődnek azzal, hogy mennyit keres- sítése, a lakások és bölcsődék kérgozo asszonyokat, akik a legutóbbi nek> mert a sz üiők nem feledkeznek dései... Amikor úgy gondolta hogy napokban nyújtott műszakban dol- roeg róiuk, még ruházzák is őket. goztak, pedig odahaza is várt rájuk Akkor meg minek törjék magukat, a munka. De a tervet mindennél zs ebpénznek elég az, amit így is fontosabbnak tartották... Az aszszonyok természetesen nem dolgoznak egyformán. Fájdalom nyilall Vilma Duratná szívébe, amikor megtudja, hogy valamelyik gépnél nem teljesítik a tervet. Odamegy az asszonyokhoz és a lelkükre beszél. Nem a gép a hibás, hanem az, aki kezeli. tert kellett gyalogolnia csak azért, mert emberi gondokkal is foglalkozik. Egyik alkalmazottuk felesége elpanászolta neki, hogy férje, aki az üzem munkásszállásén lakik és kérdezi. mint ezek a fiatalok, akkor a legKérdés kérdést követ, s a vála- ]°bb esetben hajcsár módra ordítotszokból percek alatt kiderül a va- tak volna ránk, s ha ez sem haszlóság. A szövőnők a giépbeállltókat volna, kitették volna a szűrun-: hibáztatják. ket. Arról meg nem is álmodhattunk, — Előbb ti mutassatok példát — hogy az üzem iskoláztasson bennünmondja Duratná. — Használjátok ki ket, mint most teszi a fiatal szövőkjobban a munkaidőt. A munka kez- kel. Amikor tizenhatéves koromban egyébként hetenként járt haza, az dete előtt készítsétek elő a gépet a a z üzembe kerültem, a faluból gya- utóbbi időben havonta csak egyszer termeléshez és állandóan tökéletesít- lo g jártam be a munkába Hol vol- mutatkozik otthon s alig ad haza nésétek a kézügyességet, csak azután tak akkor au tóbuszok! ' örültem, há nY koronát. Elissza a pénzt. Fizekövetelhettek többet a gépbeállítók- munkához jutottam, hogy az «s napján a munkásszállóban még tÓ H idősebb szövőnőktől szakmát tanul- r eSS el sem ], á t) á k az illetőt Beszélt , ... .. . . az asszonnyal, maga akarta látni, hohattam... Nem ts csodálom hogy gym é l ^ ki s S gyerm e, kéve l. A a mai fiatalok nem becsülik meg {ér j keresetét azóta az asszony veszi annyira mindazt, amit az pvéknek f ei s az ur a kezd leszokni az ivásról mondhatnak, mert nem kell úgy meg- és hetenként jár haza ... küzdeniük az életért, mint a múlt- Más délutánokon estéken pedl g A szövőnők, ha akarnák is, akkor sem tudnák Duratnát félrevezetni, mert ismeri a szakmát. Azt sem mondhatják neki, hogy ne papolj anynyit, inkább mutass példát, mert tudják, hogy Duratná kiváló szövőnő. ti elnöknek lenni, nem könnyű dn log... Megpróbáltam. A problémák magukkal ragadják az embert... — ... és megtanítják az ügyek intézésére — teszem hozzá. — Ügy látom, nagyon szereti az embereket, együtt él velük gondjaikban és örömükben, — Anélkül nem is lenné értelme munkámnak... Este, amikor hazamegy... Zilina szép, új lakónegyedének egyik szövetkezeti lakásában lakik. Vacsorát készít magának. Egyedül él. Az egyedüllétben pedig sokat gondolkodik az ember. A leggyakrabban az az ígérete jut eszébe, mely a bratislavai központi pártiskolán hangzott el, melynek idehaza kellene eleget tennie. Megígérte, hogy az iskolában tanult tantárgyakat otthon újra áttanulmányozza. Bántja, hogy nem tehet ennek eleget. A fáradtságtól majd leragad a szeme ... De a tanulás gondolata nem hagyja békén. Érzi, tanulnia kell, többet akar tudni. Most megfogadta, hogy szeptembertől látogatni fogja a műszaki iskolát. Elhatározását, biztosan valóra váltja, talál erre időt, még akkor is, amikor azt mondja, az ember nem tesz semmi rendkívülit, mindennek megvan a maga határa. De az akarat nem ismer határt. Vilma Duratnában pedig sok az akarat... PETRÖCI BÁLINT van. De hiába ellenkezett... Bíztak pe dj g r£juk férne, mert a házi teen- Vilma Duratná pedig örül, hogy a benne. Szereti kimondani az igazsá- d ők ön kívül vár rájuk a szövetkezeti mester már nem fog annyit paf^ ;L^^So! Önhh n ŐHnV ér dem eile fÖl d' a rép a~- a burgonyaföldek meg- naszkodni a szövőlányokra. Mert a a minisztérium legjobb dolgozoja ki- mfi v eiése. Csaknem minden családban „ Ŕrti hns7 k„ ŕ„L n „« vfinfi k tüntető jelvényt, akkor új megbizatá- vanna k szövetkezeti tagok. A szövet- Ma S ®° rti büsz k« s é8 é t. a szövőnők sában ls... Nem csalódtak benne. keze t meg családok szerint osztotta D e? sul€té t • • • Jol ismeri a textilgyártás csínját-. ki a f öidet megművelésre. így nekik ... , , , .. is segíteniök kell... Mun ka utan edes a p ihenes — Legalább az üzemben tehetnénk' , . ,.„ , , ,„, könnyebbé számukra a munkát - Edes lenn e' ha ldo lenne r á' Vl 1" mondja Vilma Duratná. — Ha új m a Duratná azt mondja, hogy a mungépeket kapnánk, akkor könnyebb ka után már nincs ideje élvezni a — A gépnél szeretnék dolgozni! lenne a m i könnyűiparunkban is... pihenést, mert néhány órát aludnia is kell. Nem tudna nyugodtan hazamenni azzal a tudattal, hogy nem végezte el kitűzött feladatát. Arra Duratnát nagyon bántja, nem is gondol, hogy olyasmit ejtsen ki ajkán: majd holnap. A szakszervezeti elnök nem dicsekedhet azzal, hogy kevés a gondja. Napirenden vannak a termelési problémák, a brigádok ügye, a kötelezettségek telje-: már mehetne haza, bezárja a szakszervezeti iroda ajtaját, de nem a kijárat felé veszi útját. Bemegy az üzembe, hogy beszélhessen az emberekkel, lássa, hogyan megy a munka. És este van már, amikor hazakerül. Reggeltől estig az üzemben... De megkeresnek. Duratná elvtársnő elhiszi á meš-t ternek, hogy emiatt sok' a gondja. Magában meg azt gondolja, mi, idősebb szövőnők vezetők nélkül is meglennénk, mert ég a kezünk alatt az is előfordul, hogy még világos a munka, bennünket valami űz, hajt, nappal hagyja el a gyárat. De akkor hogy jó és sok munkát végezzünk. j s messze elkerüli otthonát. Legutóbb — Miért nem teljesítitek a tervet? Ha valamikor úgy dolgoztunk volna, a 2[ij na l jg rá s egyik félreeső hegvi 1 rAnAj^rti min.* A-rnlr n f! o t- o 1 Lr ol/l/m' o rr_ településére látogatott. Sok kilóméJó munka után jó szórakozás A Pál-pusztai Állami Gazdaság földjén serényen megy a munka, s a kaszálógép nyomában dalosajkú lányok, legények sürgölődnek. A fáradságos fizikai munka után azonban szellemi frissítő ls jár, amiről a Pál-pusztai Állami Gazdaság CSISZszervezete kulturális csooprtjának tagjai gondoskodnak. Szombat estéken a puszta kultúrtermében egészséges, fiatalos jókedvvel szívderítő mosoly lopja be magát a dolgozók szívébe. Ez történt a közelmúltban is, amikor a CSISZ helyi szervezete jól sikerült esztrádmüsort rendezett. A fiatalok azonban nemcsak a színpadon tesznek ki megukért, hanem a munkahelyen is. Az aratás alkalmából például kötelezettséget vállaltak a termés gyors és szemveszteség nélküli betakarítására. Szorgalmukért elsősorban Hajtman Annát, Tóth Erzsébetet, Senkár Mártát, Záscik Paulát, Hoszvák Évát, Monozlay Máriát, Kláris Lászlót illeti dicséret. BEKE ANTAL A LENINGRÁDI Szőrme-palotában július 23-án nyílik meg a 33. nemzetközi szőrmevásár, amely 10 napig tart. A külföldi érdeklődők már ismerkednek a szovjet szőrmék minőségével. Egy amerikai vásárló egy karakul-bárány szőrméjét vizsgálja. (CTK — TASZSZ — felvétel) A SZíiRjOZSKA CÍMŰ SZOVJET FILMET már 9 hete vetítik a stockholmi mozikban. A svéd közönséget elbűvölte a film varázsa, finom, szív-: hez szóló humora. A TRENCINI KONFEKClO-ÜZEM dolgozóinak gyermekei a kubrici üze-i mi pionírtáborban töltik a szünidőt. Az üzem dolgozói a tábort negyed-i millió korona befektetéssel épített ték fel. Az angol alsóházban bejelentették, hogy a Nyugat-Németországban állomásozó angol hadseregből 803 katonát állítottak tavaly hadbíróság elé. A PRIEVIDZAI VADÁSZTERÜLETEN 325 szarvas, 196 őzsuta, 550 nyúl, 1 muflon, rengeteg fácán és sok vad-i disznó vár az ügyes vadászokra. A vadászzsákmányból a vadászszövetség tagjat másfél vagon ízletes vadhúst adnak a közellátásnak. EGYRE NAGYOBB TERET HÖDlT LONDONBAN a föld alatt elhelyezett garázs vagy parkolóhely. Egyelőre 18 500 autót tudnak így a föld alatt elhelyezni, Jövőre azonban már 21 000 autó részére lesz hely. MÁR MOST NAGY AZ ERDEKLÖDES Mexikóban a szovjet metszetek iránt, amelyeket a szovjet művészek a mexikói művészeknek ajándékoztak. A metszeteket rövidesen nyilvános kiállítás keretében mutatják be. A LONDONI KÉPTOLVAJOK TELJESEN kifosztották a Jacques O Hana kiállítási csarnokot. 57 képet vittek el 400 000 fontsterling értékben. Valószínű, hogy a képeket a tolvajok zsarolás céljaira akarják felhasználni. AZ ARGENTIN KORMÁNY BETILTOTTA a Dzsamila című egyiptomi film vetítését, amely az algériai nép szabadságharcáról szól. 5—18 SZÁZALÉKKAL EMELIK a Német Szövetségi Köztársaságban a vasúti személy- és tehertarifát. A tanuló-hetijegy például 10 százalékkal lesz drágább. YANNISZ GRIMANAKISZ 19 éves athéni színész lakásának erkélyéről Hamlet monológját szavalta, az utcán összegyűlt külföldi turistáknak. Amikor az erkély párkányára lépett, elvesztette egyensúlyát, lezuhant és szörnyethalt. isSzifaz bemtere hkne Qk y Ne rm 2retľe™ b? n k€ll (f ^m kívánjuk azt, hogy mjnt fl Sz]ovák Nemzetl Tanác sVvissza a bľr^ló szótól AmUMr dön- olyan nehezen jenek mint mi é - vise)ö)e g(e£an Bielik nemzetgyűlés l teni kell, soha sincs tekintettel a „jó tun k' d e ^IJék meg jobban az képviselőveli a žilina i Energetikai ismerősökre", nem keres kibúvót, életet, a munkát.,. Ü Zem lakatosával járja a volt bytőai Legel a nyáj a ždiari dús legelőkön (Hasko Pál felvétele) ŰJ SZÖ 4 * 1962. július 21.
