Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-22 / 200. szám, vasárnap

A félévi vizsga kitűnőre sikerölt kulrÚRA Hazánk természeti szépségeivel ve­tekedő tájon kanyarog autóbuszunk a nitrai járásban Machuilnce község felé. Előttünk a tribecsi hegyvonulat , sűrű, beláthatatlan erdeje és a völgy­ben csobogó bővizű patak bokros tája köti le a látogató figyelmét. Až út melletti lankákon kopaszra nyírt ré-\ tek, ápolt legelők húzódnak. A foga­tokkal megközelíthetetlen részeken pedig a 1 legeiészó gulya növeli a táj romantikáját. Jellegzetes hegyvidéki táj, ahol azonban a gabonatermesz­tésnek is gazdag hagyományai van­nak. A falu déli részén sárguló kalász­tenger világítja be a hirtelen kiemel­kedő dombokkal övezett térséget, ami azt jelzi, hogy ezen a megbújt tájon ls ( küszöbön a gabonabetaka­rítás. A szövetkezet háza táján min­den az aratás jegyében történik. Olajos képű traktorosok, gépkezelők a kévekötőket reparálják. Az udva­ron letelepedett asszonyok a zsákok, ponyvák előkészítésével foglalkoznak. Gyakorlott szabómester jártasságával, ügyesen végzik, munkájukat. Egyébként csöndesnek látszik a fa­lu, hire-hamva sincs a kapkodás­nak, ami — sajnos — még igen sok szövetkezetünk aratási előkészületei­re jellemező. Ján Blelik zootechni­kus is csak mosolyog. — Semmivel sem lennénk előbbre — mondja magabiztosan —, ha kap­kodnánk, elidegeskednénk a munkát. Nálunk már több éve bevett szokás, toogy nem készülünk fel külön a ta­karmánykaszálásra, külön az aratás­ra. Az év bármelyik szakában előre átgondolt pontos munkaszervezéssel Utunk hozzá a feladatok teljesítésé­hez. A tettek sokkal többet mondanak a szavaknál. Lucernájuk — csaknem ötven hektárról — igen kiváló álla­potban került a kazlakba. Olyan szép, üde zöld a színe, akárcsak a frissen leszakított romzaringé. — Tudják, milyen volt takarmány­kaszáláskor az időjárás? Egyik nap füllesztő hőség. Aztán jöttek a fel­hők és ezen a tájon bizony gyakran megöntözték a földeket. Hát ki te. hettük szénatermésünket az időjárás szeszélyeinek? A lekaszált füvet ezért besílóztuk. Csupán annyit szárítot­tunk meg, amennyi a növendékálla­tok egész évi szükségletét fedezi. Új szárítási eljárás ezen a vidéken. Szinte hihetetlen, hogy ahol a szé­nabetakarítást ősidőktől fogva hagyo­mányos módon végezték, ily gyorsan áttérjenek az új technológiára. — Azért nálunk sem ment köny­nyen a dolog — mondja a zootech­nikus. — A szövetkezetesek egy ré­sze könnyelműeknek, % bitangoknak nevezett bennünket, hogy pocsékol­juk az értékes takarmányt. Szélté­ben-HÖsszában hangoztatták: „Hát azért dolgozunk ml, hogy felelőtlen emberek trágya módjára bánjanak a takarmánnyal?" Bezzeg most egészen más a véleményük, mert látják, hogy csakis a silózással menthettük meg a szénát. A szövetkezet — egyébként az újí­tásokért olykor-olykor háborgó — derék tagjainak és a haladó módsze­rek rugalmas és bátor alkalmazásá­nak köszönheti az állattenyésztésben elért eredményeit. És nem véletle­nül. — A féléves mérleg — tájékozta­tott a gazdálkodásról Jozef Gašparik mezőgazdász — kedvező eredménye­ket mutat. Tejből például jóval túl­szárnyaltuk a féléves előirányzatot s az év végéig több mint ötezer liter­rel toldjuk meg eredeti felajánlásun­kat. Az árutermelést húsból 125 má­zsával szárnyaltuk túl. Ezenkívül ter­ven felül 138 mázsa vágóbaromfit adtunk el közellátásra. Az év végéig még öt mázsa csirkét szándékozunk értékesíteni a piacon. Valóban kiváló sikereket könyvel­het el a szövetkezet, hiszen két év óta olyan színvonalra emelte gazdál­kodását, mely páratlan a környéken. Sikerük titka, hogy idejében elvé­geznek minden munkát, egy-egy szá­mosállatra húsz mázsa szálas takar­mányt, 25 mázsa silóanyagot biztosí­tanak. Erőtakarmányból szintén nem szorulnak vásárlásra, két év óta sa­ját termelésükből biztosítják a ta­karmányalapot. Természetesen azt sem mondhatjuk, hogy ez a véletlen műve volt. A fa­lusi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság rendszeresen foglalkozott a mezőgazdasági termelés fokozásának kérdéseivel, nyilvános népgyűléseken tárgyaltak az emberekkel a szövetke­zet megszilárdításának személyi és társadalmi jelentőségéről. Idők múl­tán az elvetett mag termékeny ta­lajba hullott és meghozta gyümöl­csét. —• Nálunk már a tojástermelés sem okoz fejtörést — büszkélkedik Jén Minár elvtárs, a HNB agilis titká­ra —, mert igen jól jövedelmező és nagy hozamú baromfifarmot létesí­tettünk. Egy-egy tojótól félévig 48 tojást értékesített a szövetkezet. A tyúkfarmot köze! az erdőhöz, a pa­tak mentén helyeztük el. Ide össz­pontosítottuk a kacsákat is, melyek aránylag kevés befektetéssel a szö­vetkezet valóságos húsgyárét képe­zik. A falusi pártszervezet a HNB-vei és a szövetkezet vezetőségével kar­öltve az idei aratás sikeres elvégzé­sére ugyancsak felsorakoztatta a fa­lubelieket. A szövetkezet munkaere­jének túlnyomó részét ugyan az asz­szonyok képezik, de olyan lelkese­déssel dolgoznak, ami dicséretükre válna az erösebb fizikumú férfiak­nak is. — Azáltal, hogy ez asszonyok tel­jes mértékben bekapcsolódtak a kö­zös gazdálkodásba — toldja meg mondókáját a HNB titkára —, úgy­szólván megoldottuk a munkaerő­hiányt. Az építkezéseken, gyárakban dolgozó férjek munka után szívesen segítenek idehaza is, feleségükkel vállvetve dolgoznak a földeken, istál­lóban egyaránt. Ilyenek közé tartozik Peter Gašparik, Štefan ZemanoviC és még vagy harmincan. Az aratás idejére igen sok ipari munkás vette ki szabadságát, hogy minél gyorsabban biztos helyre tá­rolhassák a szövetkezet gazdagnak ígérkező gabonatermését. Egy húsz­tagú munkáscsoport a cséplőgépet foglalta le, a többlek a gabonahor­dásnál nyújtanak segítséget. Ha ezeket a tényeket összegezzük, kitárul előttünk a szövetkezetesek eredményeinek forrása. Noha akad itt is elég javítani való, elmondhat­juk, sikeresen járják a nagyüzemi gazdálkodás útját, melynek minden szakaszát az emberek törhetetlen akarata és lelkesedése egyre gyü­mölcsözőbben egyengeti. SZOMBATH AMBRUS A Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon szerepelt egyes filmek várbeli bemutatásán kívül filmszínházaink két új filmet tűztek műsorra. eszmei mondanivalóját illetően sok-: kai adósa maradt a közönségnek. Májusi fagy Kiss József filmje csalódást oko­zott otthon és nálunk is. Nem mint­ha a szereplők nem élnék át szere­püket és játszanának természetes élethűséggel — azzal nincs baj, bár jávarészük végzős főiskolai hallga­tó —, hanem egyszerűen, a történet erőltetett konstruáltsága, az élettől való eltérése miatt. Szóval dramatur­giai hibák miatt nem sikerült a film, s ez elsősorban a forgatókönyv hi­bájául róható fel. A film mondanivalóját tömören így fogalmazhatnánk meg: a „bűnös" vá­ros erkölcsei megfertőzik a „hamvas­tiszta" faluról felkerült fiatalokat... Nagyon mesterkélten veti fel a film a városi erkölcsök romboló hatá­sát. Igaz, lehetne beszélni a város és a falu életviszonyainak sajátossá­gáról, melynek van bizonyos erkölcsi lecsapódása, ám spontánul, éspedig" dogmatikusan elítéli a várost azért, Ä szocialista országok közös energetikai rendszere A legutóbbi moszkvai tanácskozá­son a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok „A nemzetközi szocialista munkameg­osztás alapelveiben" jóváhagyták a KGST-országok nyersanyag-, tüze­lőanyag- és energetikai bázisának nagyobb arányú fejlesztését, s hang­súlyozták, hogy a népgazdasági ter­vek összehangolásánál különösen nagy gondot kell fordítani a nyers­anyag, a tüzelőanyag és az energia racionális felhasználását célzó in­tézkedések kidolgozására. Ez a gondolat nem új, mert már a GOELRO megszületésekor, azaz 40 évvel ezelőtt Lenin azt mondta, hogy a „korszerű, fejlett technika megköveteli az egész ország, sőt sok szomszédos állam egységes terv sze­rinti villamosítását". Ennek ma már semmi akadálya nincs, mert a szocialista országok többsége egy­mással határos s a közöttük levő kölcsönös kapcsolatok, a baráti együttműködés és segítség — amely munkamegosztáson alapszik — ezt lehetővé teszik. A villamos energia területén a szo­cialista országok közös igyekezete arra irányul, hogy kibővítsék a vil­lany hálózatot. Abból indulnak ki, hogy a teljes villamosítás a kom­munizmus anyagi-műszaki alapjának elengedhetetlen követelménye. A KGST-órsüágok egységes energetikai rendszert képeznek, ami óriási gaz­dasági eredményt jelent. Jelenleg már befejezték Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország és Magyaror­szág energetikai rendszerének össze­kapcsolását. A szovjet hétéves terv végére Mukacsevon összekötik Ma­gyarország, Románia, Csehszlovákia és a Szovjetunió délnyugati részének energetikai rendszerét. Bulgária, Ma­gyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Romá­nia, Csehszlovákia ós a Szovjetunió nyugat-európai része energetikai rendszerének jó irányítása céljából közös diszpécser-központot léte­sítenek Prágában. Ez az intézkedés nagy jelentőségű. Lehetővé teszi ugyanis, hogy állán dóan és egyenletesen biztosítsa a villamos energia szállítását olyan or­szágokba, amelyek nem képesek 'szükségletüket saját energiaforrá­saikból fedezni. Elősegíti ez orszá- dig megkezdik a vezeték szerelését, gok villamosítását, megjavítja a víl- * Csehszlovákia Romániától 1963-tól lamos áram helyes elosztását és csök- évente kétmillió kWó áramot kap. kenti a hálózatok áramveszteségeit. Rövidesen befejezik a 220 kilo­Tekintettel arra, hogy országaink volt feszültségű és 300 U00 kWó tel­különféle Időzónákban fekszenek, jesítményű távvezeték építését, mely nem jelent majd problémát, hogy a mukacsevói transzformációs állo­a villamos áramot az egyik ország- mástól indul ki és a magyarországi ból a másikba a legmegfelelőbb idő- sajószegedi állomásig vezet. A továb­pontban szállítsák, mer a villamos hl 220 kilovolt feszültségű szakasz áram ún. „csúcsszükséglete" minde­nütt más időpontban van. 1964-ben épül, mégpedig a romániai Craiova és a bulgáriai Bojnicovi kö­1960-ban már befejezték az NDK zöt t- E vezetéken keresztül a Bolgár és Csehszlovákia, az NDK és Len- Népköztársaság kap villamos áramot. gyelország, valamint Csehszlovákia és Magyarország közötti távvezeték A hét állam egyesített energetikai hálózatának legnagyobb niegterhelé­Beteijesedett végzet: Az einuih.lt nyáj tetemei borítják a domboldalt. Peppeddu kétségbeesetten vizsgálja, van­e élet kedvencében. mert „megrontja a falusi fiatalokat", válogatott negatív figurákkal képvi­seltetni a várost — ez azért túlzás, sőt a valóság elferdítése. A másik zavaró momentum a film­ben a mesterkélt precizitás a jele­netek egybehangolásában, minden úgy történik, mintha beidőzítették volna a cselekményeket. Kiss József filmje látogatott lesz, ezt a színészi teljesítményeknek kö­szönheti, elsősorban a most felfede­zett fiatal tehetségek: Sztankay Ist­ván és Moór Marian játékának. Azt azonban nem lehet elhallgatni, hogy Banditák A szardíniai Orgosolo zord hegyei­ben játszódik le a története Vitto­rio de Seta filmjének. Ismert és új művészi fogások mellőzésével, kere­setlen hangváltású történetben meséli el a film alkotója, hogyan teszi föl­dönfutóvá, majd banditává a rideg mostoha, ez embergyűlölő kapi­talista társadalom Michelet, a jobb életre, boldogulásra vágyó szilaj hegyi pásztort. A puritán egyszerű­séggel felépített film lélegzetállító jelenetekben mutatja be a hegyi pász­tor életét, aki tragikus véletlenség­ből gyilkosság gyanújába esik. Nem jelentkezik, hogy tisztázza magát, mert régi meggyőződése, hogy úgyis a szegény ember húzza a rövidebbet. Inkább az örök vándorlást választ-, ja. Amikor a szom­júságtól eltikkadt juhai egymás után felfordulnak, már ez a választása is elesik. A hegyek fia nem adja meg magát, felcsap banditának, ha már egyszer úgyis rásütötték a bélye-. get... A forgatókönyv­író, rendező éa fényképező de Se­ta vitathatatlan ér* deme, hogy érdé* kes, lebilincselj erős társadalúmbí­ráló hangú filmet alkotott. A különös életmódú, rideg szardíniai hegyi pásztorok életéből merített történet-, ben művészi tö­kéllyel ki tudta mutatni a hegyla­kók és a társadal-) mi rend konfliktu-; sának gyökereit, bár nem ad rá írt. A drámai konfliktus kicsúcsosodásá-; nak legmegrázóbb, s egyben legerő­sebb jelenete az, amikor a banditává felcsapott Michele hozzá hasonló földhözragadt, de szerencsésebb pász-: tort rabol ki és tesz nincstelenné. Szóval ember az embernek farkasa lett, ezt tette vele a képmutatáson kívül semmi jót nem ismerő társa-, dalom. A főszerepeket nem színészek, ha­nem hamisítatlan hegyi pásztorok alakították, éspedig Michele Cossu (Michele), és Peppeddu Cuccu (Pep-; peddu). t. t. építését. Magyarország már kap vil- se 1965-ben eléri a 34 milió kWó-t , lamos áramot az NDK-tól és Cseh- é s' a villamos áram gyártása a 170] milliárd kWórát. A közös energetikai, rendszer kiépítéséhez öt év alatt kb.' 1200 kilométer távvezeték építése j Szlovákiától. A Szovjetuniótól ez év­től kezdve Magyarország évente 1 milliárd kWó áramot kap, vagyis annyit, amennyi a tiszapalkonyai szükséges. Embert keresünk A Vidám Színpad bemutatója erőmű évi teljesítménye. Az együttműködés, valamint az Külön fejezetet képez kapcsola- egyre növekvő belföldi villamos tunk a baráti Romániával, Ludosból energiafogyasztás Csehszlovákiában (Marosluda — Magyar Autonóm Tar- további beruházásokat igényel. A tomány) vezet majd a távvezeték a szlovákiai Lemešanyig, 155 kilomé­teres szovjet területen keresztül, terv szerint 1965-ben a fogyasztás 1960-hoz viszonyítva 68 százalékkal és 1970-ben 174 százalékkal növek­ahol öfszekötik az egységes szovjet szik. A távlati tervek 1980-ig több , energetikai rendszerrel. Ez idén he- mint hatszoros fogyasztással száinol­lyezik el az oszlopokat, jövőre pe- nak. Többször fel­merült az a kér­dés, hogyan érhe­tők el hazánkban az említett irány­számok ? — Első­sorban új ener­giaforrások fel­tárásával, azok lehető legjobb ki­használásával, valamint nagyobb teljesítményű' tur­bogenerátorok gyártásával. A vasutak vil­lamosítása, s a Barátság olajveze­ték felépítése után a közös energetikai rend­szer megvalósu­lása lesz a har­madik nagyarányú építkezés, mely közös erővel és közös célért jön létre. Grek Imre. LAPUNKBAN MÄR HlRT ADTUNK ARRÓL, hogy 1962. július 17-én a Veľký Biel-i Művelődési Otthonban be­mutatkozott a bratislavai Film-Eszt­rád és Hangversenyiroda nemrégen alakult Vidám Színpada. A bemutat­kozásra vidám és tarka esztrádmű­sorral készült fel a leUces kis együt­tes. A műsort Dávid szlovákiai magyar írónő állította össze. A Dódl sikeres szerzője ezen az új terüle­ten — a humor és szatíra területén — Is megállta a helyét. Ugyanis nem egyszerű műsorösszeáilltásról van szó, hanem egy keretjáték megírásá­ról, melyben Tabi László két jelene­te, Burus Falusi randevúja és Békés István két megzenésített verse csu­pán vendégszámként szerepel, bár ezek a számok hozzájárulnak a mű­sor sikeréhezi Az írónő elsősorban az üres, felszínes szórakoztatás, ol­csó hatáskeltés elkerülésére töreke­dett. Keretjátékát szatirikus jellegű politikai mondanivalóval Igyekezett feltölteni és ez — eltekintve a finálé eléggé lapos és unalmas újságíróje­lenetétől. a konferanszié szájába adott néhány elcsépelt vicctől — többé-kevésbé sikerült is neki. A műs,or ritmusa, különösen az első részben, lendületes, a jelenetek csat­tanója hatásos. A játékot irányító két konferanszié — Németh Viola és Malinovský László — mindent meg­tettek azért, hogy a közönség ér­deklődése egy percre se lanyhuljon. Néhány túlexponált mozzanat azon­ban kimaradhatott volna játékukból (itt elsősorban Malinovský egy-két eltúlzott gesztusára és „beköpésére" s Németh Viola pózaira gondolok. Sebó Rózsi minden jelehetében ki­váló üolt, Linka nénije az est egyik csúcspontját jelentette. Monoszlőy Éva Burns szavalata és két kupléja is megérdemelt sikert aratott. Melá­nia Oláryové táncdalokat énekelt, amelyek — bár úgy éreztük nem tar­toztak szervesen a műsorhoz — ked-i ves élményt nyújtottak. Dicséret 11-: leti Szinyei Ilonkát, aki természe­tességével, bájos naivságával okozott kellemes meglepetést. (Telefonjelene­te azonban, amit nem az ő szám­lájára írunk, semmitmondó). Kőszegi Zsuzsa groteszk jeleneteiben megáll­ta a helyét, az újságíró alakját azon­ban, úgy éreztük nem rászabták. Hat­vani László kevesebb pátosszal, több természetességgel jobb teljesítmény­re is képes. Monoszlóy Éva ötletekben gazdag rendezése elmélyültségről tanúsko­dik. A pletyka-jelenet rendezői fel­építése bravúros. 'Kár, hogy a mű­sorszámok felcserélésével esetleg ki­hagyással pem akadályozta meg a zárójelenet ellaposodását. Elbert Károly zenéje hangulatos; a díszlettervező. Jaroslav Zelený dísz­letei megfelelnek a rendezői elképze­lésnek, de a díszletek és kosztümök között szerintünk jobb is lehetne az összhang. MINDENT ÖSSZEVETVE csak örül­hetünk a Vidám Színpad létrejötté­nek és annak, hogy a kis szerep­lőgárda tagjai komoly hivatást akar­nak betölteni. (nl) 1982. július 21. ÜJ SZÖ 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents