Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-03 / 181. szám, kedd

A legkeményebb kőzet sem állhat ellen „Üj munkasikerekkel a békéért és a szocializmusért 1" ez a bošanyi bőr­gyár dolgozóinak jelszava. Ennek érvényesüléséről tanúskodnak figyelem­re méltó munkasikereik és kötelezettségvállalásaik. Az üzem dolgozóinak több mint 90 százaléfca vesz részt a szocialista munkaversenyben. Elsősor­ban a CSKP XII. kongresszusának műhelye címért versenyzők érnek el Štefan Hodál vezetésével dicséretet érdemlő eredményeket. Ez a 44 tagú kollektíva már sok új­donságot kezdeményezett. A műhe­lyükből kikerülő gyártmányok elmés­ségüket, ügyességüket dicsérik, s bi­zonyítják, hogy szeretettel végzik munkájukat. Tizenegy különböző ár­nyalatú boxbőr készül pasztellszínek­ben e műhelyben, melynek vezetője büszkén állítja, hogy kollektívája ké­szíti a legkiválóbb tooxbőrt hazánk­ban. A látogató lépten-nyomon meg­győződhet az itt uralkodó nagyszerű kollektív szellemről. A műhelyvezető maga is azt a benyomást kelti, mint­ha nemrég vetette volna le a CSISZ­tag kék ingét, bár hajában itt-ott ezüstös szálak is csillognak. — Ez nem jelent semmit — mondotta Šte- fan Hodál elvtárs — fontos, hogy a munkában mindnyájan fiatalnak érezzük magunkat.' Nem hagyhatjuk említés nélküi Anton Hala és Ottó Beniak CSISZ­tíg kiváló teljesítményeit sem. Bor­júboxot fényesítenek és az év elejé­tőj állandóan 121 százalékra telje­sítik feladataikat. Dicséretre méltó Michal Porubeň bőrfestő munkalen­dülete is. Ha a látogató röviddel a műszak befejezése előtt lépi át a műhely küszöbét, azonnal szembe ötlik a kész bőrök egész halmaza. 1100 darab szakszerűen, ízlésesen festett bőr sokatmondóan bizonyítja Porubeň elvtárs munkabírását és ügyességét. — Aki munkaversenyben vesz részt, az semmilyen teljesítmé­nyét sem tekintheti véglegesnek — mondotta Porubeň elvtárs. Mint már említettük, a bosanyi bőrgyár dolgozóinak több min 90 százaléka vesz részt a szocialista munkaverenyben. A CSKP XII. kong­resszusa mindnyájukat a munkatelje­sítmények állandó növelésére s az újítómozgalom terjesztésére serkenti. A kongresszusi címért versenyző műhely bejárata közelében kifüggesz­tett táblán bárki elolvashatja a dol­gozók értékes kötelezettségvállalásait. Mindnyájan elméleti s gyakorlati is­mereteik gyarapítására törekszenek és már eddig is legalább három szak­mában jártasak. Húszan különböző esti tanfolyamokat látogatnak" s el­sőrendű feladatuknak tekintik a ter­melés fellendítését. Ezért kötelezett­séget vállaltak, hogy teljesítményeik növelésével, a hulladék lehető legna­gyobb mértékű csökkentésével 40 000 koronát takarítanak meg, ugyanak­kor gyártmányaikat - tökéletesítve 70 000 koronával növelik a kidolgo­zott börök értékét. Magától értetődő, hogy példamu­tatásuk a többi osztály dolgozóit is kötelezettségek vállalására buzdítja, így például a CSKP XII. kongresszu­(luiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinii AZ EGYSÉGES VILÁGNAPTÁR Naptárak emberemlé­kezet óta léteznek. Idő­számításunk előtt 46­ban Július Caesar 365, illetve 366 napra osz­totta fel az évet. A Föld 365 nap, öt óra 48 perc és 46 másodperc alatt kerüli meg a Nay pot. A fennmaradó órá­kat, perceket, másod­perceket nem lehetett hiánytalanul egy nap hosszával egyenlő idő­egységbe olvasztani. Ez azt eredményezte, hogy a Juliánus féle naptár minden 128 évben egy nappal maradt el. A XVI. században ez már 10 napos különbséget Jelentett. A n nptárigazítás prob­lémájával már 1512-ben foglalkoztak. Többek között megkérték Ko­pernikust is, mondja el véleményét. 1582-ben vezették be a Ceorgiánus-féle nap­tárt, amely Liliö olasz orvos számításai alap­járt készült. Ez a naptár hamar elterjedt Európá­ban, Amerikában és Ázsia egyes országai­ban. A Szovjetunió 1918-tól használja. Ez a naptár egyike a leg­pontosabbaknak. Hátrá­nyait főleg az egyes hónapok különböző hosszában látjuk f 28, 29, 30, 31 napos hóna­pok). Ebből azután a negyedévek és a fél­évek eltérő hossza kö­vetkezik. (Az első fél­év két nappal rövidebb a másodiknál.) Ezeknek a hiányossá­goknak a kiküszöbölése érdekében úgy határoz­tak, hogy revideálják a Georgiánus féle naptárt. Nemzetközi bizottság dönti el, hogy a sok száz javaslat közül me­lyiket fogadják el. A bizottság munkája azon­ban a második világhá­ború miatt megszakadt. 1953-ban India kor­mánya javasolta, hogy egységes és a tudomá­nyos követelményeknek megfelelő naptárt ké­szítsenek. Az indiai ja­vaslatot 1956-ban az ENSZ gazdasági és szo­ciális osztályának ülé­sén tárgyalták meg. A javaslat szerint minden év vasárnappal kezdődne. A negyed­évek első hónapja 31, a másik kettő 30 napos volna. A négy negyedév ňapjainak száma tehát 364 napot tenne ki. Az év utolsó napját a béke és barátság napjának nyilvánítanák. Szökő­években június 30-a után munkaszüneti nap lenne. Az egyes ne­gyedévek szintén vasár­nappal kezdődnének. A munkanapok száma minden hónapban 26 lenne. Mivel nem alakult ki egységes vélemény, a kérdés egyelőre nyitott maradt. Nagy figyelmet érde­mel e javaslat másik variációja, amelyet Ka­réi Štetka terjesztett elő. Idézünk a javaslat­ból: „A naptárreformnál az évnek egyenlő mun­kaidőperiódusokra való felosztásának elve sze­rint kell eljárni. Az ilyen felosztás felel meg a legjobban a szo­cialista terv gazdálko­dásnak." Az indiai javaslattól eltérően ebben a nap­tárban a hétnek hat napja van, tehát min­den hónapban öt hét szerepel. A most érvé­nyes hét napból vala­melyik egyszerilen kies­ne. A hónap vasárnap­pal kezdődne és szom­battal végződne. A 31 napos hónapok végén munkaszüneti nap vol­na. Az év december 32­vel fejeződne be, amely az ENSZ újév előtti ün­nepeként szerepelne. Az így felosztott év­ben 300, egy hónapban tehát 25 munkanap van. Milyen gazdasági elő­nyei vannak ennek a naptártervezetnek ? Megkönnyítené a gazda­sági tervezést és a terv­teljesítés ellenőrzését. A ma használt naptár szerint ugytinís minden hónapra külön tervet kell készíteni. Az új naptár gazdasági elő­nyei mellett egyesítené a nemzetközi esemé­nyek időpontját, leegy­szerűsítené az államok közötti forgalom menet­rendjének összeállítá­sát. A naptárreformokat tehát maga az élet sür­geti. A hadseregben felkészülnek a polgári életre minél többet igyekeznek megtanul­ni. Ez nagyon helyes, mert valójában így válnak egyenértékű dolgozókká* s csak így kezdhetnek új életet azon ismeretek alapján, amelyeket katonai szolgálatuk alatt sajátítottak el. J. Kolaja, főhadnagy Értékes kiviteli cikk A máit év után, amikor köztársa­ságunk területén csak igen kevés ehe­tő gomba termett, az idén bőséges gombatermés ígérkezik. A gomba azonkívül, hogy keresett csemege, fontos kiviteli cikk is. A Ri­mavská Sobota-i Közép-Szlovákiai Fatra Konzervgyárhoz már most szá­mos külföldi megrendelés érkezett. A legnagyobb fogyasztók a nyugati ál­lamok, közöttük Nyugat-Németország. Števo Kováč, Rim. Sobota Készülnek a központi " versenyre X trebišovi cukorgyár műkedvelő színtársulata, amely a Spišská Noví Ves-i szlovákiai versenyen nemrégh ben az első helyen végzett, most Jtt ráskov Hronovba készül. A bratisla­vai „Za rampami" kisszínpaddal kö« zösen képviseli a szlovákiai műkedve­lő színjátszást a központi versenyen. Palágyl Lajos, Trebišo^ SZÁZÉVES A BŐRGYÁR A JÓTANULÁS JUTALMA Az iskolaév végével megnyitják kapuikat a pionírtáborok, többek kö­zött a hazánk területén levő 5 nem­zetközi pionírtábor is. Megérkeznek a fiatal külföldi vendégek, a mi gyermekeink pedig egyhónapos üdü­lésre a szomszédos államokba utaz­nak. Tarka gyermektársaság gyűlik ösz­sze júliusban a Chrudim melletti se­ci táborban. 250 iskolásgyermek töl­ti itt a szünidő felét Algériából, Bul­gáriából, Dániából, Finnországból, Irakból, Kubából, Norvégiából, s ter­mészetesen nem hiányoznak a mi gyermekeink sem. A krizánovi, voj­techovi, brezovái és magas-tátrai nemzetközi pionírtáborban üdülnek a Szovjetunióból és a szocialista álla­mokból, Franciaországból, Ausztriából, Ghánából, Hollandiából, Olaszország­ból, Cyprus szigetéről, Marokkóból, stb. érkezett gyermekek. A szünidő két hónapja alatt a cseh­szlovák pionírtáborokban 33 ország­ból 560 gyermek üdül. Nem fognak unatkozni. Érdekes sétákat, kirándu­lásokat és üzemi tanulmányi látó­gatásokat készítettek elő számukra. A gyermekek különféle versenyeken vesznek részt. Az esti tábortüzeknél műsoros népdalesteket, vidám kar­neválokat rendeznek. Csehszlovákiai látogatásukat a fővárosban töltött 3 nappal fejezik be. Minden nemzet­közi pionírtáborban hazai. pionírok . is üdülnek. Ezek védnökséget vállal­nak új külföldi barátaik felett. Az előbbi évekhez hasonlóan az idén is külföldi üdülésre utaznak a csehszlovákiai pionírok. Az idén egy csoport a Szovjetunióban a Fe­kete tenger partján az ismert ar­tyeki üdülőtáborban tölti a szünidő felét. E^y másik csoport Lengyelor­szágba, harmadik Magyarországra a Balatonhoz, egy másik az NDK-ba, Bulgáriába és Romániába utazik. Angliát, Dániát és Svédországot is meglátogatja egy-egy pionírküldött­ség. összesen 200 csehszlovákiai pionír üdül külföldi nemzetközi pio­nírtáborban. Ez a jutalom egész évi kiváló munkájukért. (skaj mény a kőzet — kovakövei vegyes andezit —, mely szívósan ellentáll a legszilárdabb gyémántfejes fúrófej­( nek is. Laubert mérnöknek t-ehát meg kel­lett oldania a minél gyorsabb ütemű folyosóhajtás és a merőleges fúrások teljesen új technikai eljárásának prob­lémáit. Nem riadt vissza e bonyolult feladattól, hiszen a legkorszerűbb fú­rási technikáról sokat hallott a pardu­bicei tanfolyamon, ám az is segített, hogy rendszeresen olvasgatta a külföl­di szakirodalmat. Laubert mérnök tudta, hogy elgon­dolásainak, ötleteinek és feltételezé­seinek helyességét csak közvetlenül a munkahelyen, a gyakorlatban tudja igazolni. Az üzemben ezért múlt év januárjában különleges fúrócsoport alakult, amelybe nemcsak a fiatal mérnök jelentkezett, hanem töhb ta­pasztalt fúrómester is, mint Róbert Záhradník és Ján Bukna, aki már 19 éve dolgozik a bányában s alaposan ismeri a bányamunka minden forté­lyát. Eleinte Záhradník és Bukna ké­telkedtek, nehezen tudtak megbarát­kozni a kis átmérőjű fúrófejekkel. — Mérnök elvtárs, szerintem túl kicsi a lyukak átmérője, — ellenkezett Záhradník. — A robbantott üreg sem lesz elég tágas, — jegyezte meg bosz­szúsan Bukna. Laubert mérnök azon­ban, akiben a bányászok egyébként mindig megbíztak, meghallgatta az el­lenvetéseket, de szép szóval biztatta munkatársait: — Nem kell csüggedni elvtársak, majd rájövünk a fortélyá­ra... Az a nap is elérkezett, amikor si­ker koronázta az első fúrási kísérle­teket. A bányászok az új típusú fúró­Az Oravský Podzámok-i nemzetközi ifjúsági táborban a napokban nyitot­ták meg a nyári évadot. Az árvái vár alatt, festői környezetben létesített táborban az idén több mint 1100 hazai és külföldi fiatal tölti szünidejének egy részét. (F. Kocian — CTK — felvétele) A trenčíni bútorgyárban Malik elvtárs szocialista munkabrigádja Erich Seifertnek, az NDK hősének újító módszerével 3 százalékkal növelte a munka termelékenységét. (T. Andrejčák ČTK felvétele) Róbert Laubert mérnök két évvel ezelőtt fontos megbízatást kapott. Egy termelési értekezleten felszólították, dolgozzon ki új ércfejtési technikát. Laubert mérnökre rendkívül bonyo­lult probléma megoldása várt, hiszen pem volt szó szokásos^ újítási javas­latról, sem pedig csekély jelentőségű műszaki tökéletesítésről. Feladata — az ércjövesztés teljes korszerűsítése — elsősorban a szokottaktól eltérő, legújabb fúrási módszerek alkalmazá­sát igényelte, hogy biztosítva legyén az oldalfolyosók gyors hajtása. Mind­ez azért volt oly rendkívül fontos, mert a štiavnicai bányában lehetet­len a hosszú, egyenes folyosók hajtá­sa, mivel közvetlenül a robbantások után a minden munkahelyet betöltő por és bűz az új folyosó teljes hosszá­ban megbénítaná a munkát. Ez volt tehát az egyik szokatlan feltétel, amely megnehezítette Laubert mérnök feladatának teljesítését. Fi­gyelembe kellett vennie azt is, hogy a štiavnicai bányában különösen ke­sának tiszteletére megígérték, hogy minden módon a termelési költségek csökkentésére és eredményesebb anyagmegtakarításra törekszenek. Ami a termelési költségek csökkentését illeti, talán túl merész is felajánlá­suk, hiszen 2,5 millió korona megta­karítását vállalták. És milyenek az eddigi eredmények? A cserzőrészleg dolgozói már 500 000 koronát takarí­tottak meg — közölte Anton Mina­rovic részlegvezető. A bošanyi bőrgyárban sokat re­mélnek egy további újdonságtól — a bőrök újmódszerű hasításától. Ez az új módszer évente több mint egy­millió korona megtakarítását ered­ményezheti, mert a bőrök alsó réte­ge is alkalmassá válik felsőrészek készítésére. Ha a gazdasági eredmények hat­hatós növelését tartják szem előtt, akkor a bošanyi cserzövargák nem szorítkozhatnak csak a saját szak­májuk adta lehetőségekre. Ezért vál­lalták azt is, hogy 80 tonna fagy­gyút és egyéb zsiradékot szállítanak a száppangyáraknak, melyek mintegy 400 000 koronát fizetnek azért a nyersanyagért, amelyet a múltban nem használtak ipari célokra, ha­nem komposztba keverték. Amint látjuk, a bošanyak ötletessége s al­kotó kezdeményezése meghozza gyü­mölcsét. JOZEF KRÁTKY AZ ÍRORSZÁGI vasutak igazgató­sága e napokban arról tárgyal, hogy 23 vasútvonalon leállítja a forgalmat, mert nem fizetődik ki". Hadseregünkben ma sok olyan do­log történik, amelyek azelőtt nem voltak szokásban. Az egyik ilyen eset, amikor az elvtársak beszélgettek a ci­gány eredetű katonákkal, kikérdezték őket életükről s az a jó ötletük tá­madt, hogy katonaéveik folyamán elő­készítik őket a civil életre. Így pél­dául 16 cigányszármazású katona ke­rült össze egy alakulatban, akik már néhány napja a Dél-Morvaországi Szerszámgyárban dolgoznak, ahol be­tanítják őket az öntödében és más munkahelyeken végzendő munkára. Ismereteiket leszerelésük után érvé­nyesíthetik. Ezenkívül az egész idő alatt tökéletesítik magukat az olva­sásban, írásban és más tantárgyakban, amelyek segítségükre lesznek munká­jukban is. Pekaj kapitány, a parancs­nok elégedett tanítványaival. Az elv­társak nagy érdeklődést tanúsítanak a gyári munka iránt, és látható, hogy kalapáccsal sokkal rövidebb idő alatt 30 centiméternél mélyebbre fúrtak, mint a nagy átmérőjű fúrófejekkel. Ezáltal növelték teljesítményeiket is... A štiavnicai bányában teljesen be« vált Laubert mérnök új fúrási techni* kája. — Átlag 20 centiméterrel na­gyobb fogásszélességet érünk el — mondja —, majd számokkal telerótt papírlapot vesz elő és logarléccel el­lenőrzi az adatokat. —'Igen, így he» lyes — mondja. Ezzel a módszerrel egy műszak alatt 2,8 méterrel, s egy nap alatt 5,6 méterrel hosszabb folyo­sót hajtunk. El sem képzelhetik, mily nagy mértékben növeli ez a termelé­kenységet ... Az elmondottak elegendők is a tényállás ismertetésére. A štiavnicai bányászok az új fúrási technikával már most is 10 százalékkal szilár­díthatják teljesítménynormáikat és gyorsabban, könnyebben teljesíthetik feladataikat. És még valami, — egé* szítí ki Laubert mérnök magyarázat tát —, minden méter bányafolyosó hajtására 1 kg robbantóanyaggal ke-\ vesebbre van szükségünk. Ez pediľ» évente 12 524 korona értékű robbarw tóanyag megtakarítását eredményezi* Mindez arról tanúskodik, hogy az új fúrási és robbantási technika be­váltotta a hozzáfűzött reményékeK Májusban már be is vezették a Baní ská Štiavnica-i ércbánya több munkai helyén. Most már csak arra van szük* ség, hogy a lőmesterek és a fej tők ia elsajátítsák e munka csínját-bínját-. Kívánatos lenne, hogy ez az új mód"'"' szer minél előbb meghonosodjék s a bányászok így több ércet is fejthes< senek. Alexander Miartu! Oj SZÖ 4 * 1962. július 3.

Next

/
Thumbnails
Contents