Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-03 / 181. szám, kedd

ARATÁSRA KÉSZÜL AZ ORSZÁG Lassan, de biztosan közeleg az aratás. Hazánk déli járásaiban — egyes helyeken — már nem is hetek, hanem napok kérdése, hogy megtörténjen az első kaszavágás, hogy munkához lássanak a gépek. Szükségtelen különösebben hangsúlyozni, hogy az idei esztendő nem volt a legkedvezőbb. A szélsőséges időjárás hellyel- közzel a gabonakévéken is nyomott hagyott. Ám még ennek ellenére sem ígérkezik gyengébbn ek a termés a sok évi átlagnál, helyenként pe­dig — és ez van túlsúlyban — eléggé gazdag aratás várható. Mi hát a teendő? Az, hogy a termés a lehető legkisebb szemveszteséggel kerüljön raktárakba. A teljes siker mindenek­előtt az alapos felkészültségtől függ. Országjárás közben megállapíthattuk, hogy ezen a téren akad is még kifogásolnivaló, szövetkezeteink, ál lami gazdaságaink gondosan felkészültek az új ke­nyér gyors és veszteségmentes betakarítására, ső t mi több, az előkészületek túlhaladták az egyes szövetkezetek határait. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az „új kenyér sorsa" országos ügy­gyé vált. x A KOMÁRNÓI JÁRÁSBAN A rúbam szövetkezet határában (Nové Zámky-t járás) rövidesen kasza alá érik a termés. A szövetkezeti tagokat már nem érheti meglepetés, mert gondosan felkészültek a nagy munkára. Ez idén közel 600 hektárról kell learatni a gabonát. A siker érdekében ma már 5 üzemképes kombájn áll a szövetkezet gazdasági udvarán. Képünkön: Mihalek Lajos kombájnos lát­ható, amint az utolsó simításokat végzi gépén. Ez a járás azok közé tartozik, ahol elsők között érik kasza alá a termés. Talán mire ez az írás nyomdafestéket lát, a komárnót járás egyes szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban megpendül a kasza, munkához látnak a kom­bájnok. Az idén a járás szövet­kezeteinek az őszi repcével együtt több mint 24 000 hektáron kell elvégezni az aratást. Ezt a munkát úgyszólván teljes egé­szében kombájnokkal, két- és há­rommenetes munkaszervezéssel akarják elvégezni. A járási pártbizottság levele A járási pártbizottság irodája ab­ból a tényből kiindulva, hogy az idei aratásban a főszerep a kombáj< noknak jut, levéllel fordult a kombáj­nosokhoz. Ezt a levelet az aratás S enicától néhány kilomé­terre fekszik Hlboké. A völgyben elnyúló község­ben erőteljes nagy szövetke­zet gazdálkodik. Csaknem 1500 hektár földet kell a ta­goknak — persze gépek se­gítségével — esztendőről esz­tendőre megművelniük. A ha­tár egy része sikság, a má­sik része dimbes-dombos. Ál­talában |ő itt a termőföld, megterem minden, csupán a kukorica silányabb. Annál dúsabb a lucerna, szebb, tápértékben gazdagabb szé­na terem a szövetkezet rét­jein. E vidéken még jobban meg­késett a tavasz, érthető te­hát, hogy az aratást is ké­sőbb kezdik majd, meg, mint a Csallóközben, vagy Kelet­Szlovákiában. Igaz, addig még akad sok tennivaló a hlbokél szövetkezetben. Most hordják kazlakba a szénát, kapára vár a több mint 200 hektár kukorica, aztán a cu­SENICAnI JÁRÁS Nemes versengéssel... korrépára is gondot kell for­dítani, ha azt akarják, sok teremjen belőle. E munkák­kal egyldőben azonban javá­ban folynak az előkészületek az aratásra is. I orik Ián takarmányozót a szövetkezet gazdasá­gi udvarának mázsájánál ta­lálom. Igaz, az elnökkel sze­rettem volna elbeszélgetni, de ő Senicára ment, így jöt­tem össze a takarmányozóval. Ügy mondták a kocsisok, ö is „otthon" van a szövetke­zetben s éppen úgy tud min­denről, akár az elnök, vagy mondjuk az agronómus. Iga­zuk volt, mert Jorlk Ján nagy áttekintéssel beszélt a most folyó munkákról, meg az aratási előkészületekről. — Ötszázhatvan hektár ga­bona várja a kaszát. Idő ugyan még van elég az ara­tás megkezdéséig, hiszen ná­lunk csak úgy július vége felé kezdhetjük meg ezt a munkát. — Elég későn — jegyzem meg. — Jobb ez így, higgye el. Talán nem is volna jó, ha előbb kellene kezdenünk, mert ez azt jelentané, hogy a füllesztő meleg következ­tében besült a szem. Ezért jó volna, ha aratásig elke­rülné határunkat a hőség, ám ha egy kicsit esne, an­nak nagyon őrUlnénk. Na­gyon kellene a krumplira és a répára. — Ha már a gabonánál tartunk, szeretném tudni, aratnak-e az Idén kétmene­tesen. — Természetesen. A múlt esztendőben is arattunk két­menetesen. Az idén az arat­nivaló 30 százalékán alkal­mazzuk a szóban forgó mód­szert. Közben bekapcsolódik a társalgásba Koprla Ján kom­bájnos is. Arról beszél, mennyivel jobb és olcsóbb is így az aratás. — Az idén, ha csak nem jön közbe valami — mondja —, sokkal könnyebb lesz az aratás, mint tavaly. A gabo­na nem dőlt meg, a gép könnyebben vágja és csépelt a szemet. K önnyebb lesz a munka — vélekedik a kombáj­nos. Ez előnyös a kombájnos­nak, s hogy a betakarítás fennakadás nélkül haladjon, jól kijavították a gépeket, a kombájnosok pedig az első naptól kezdve versenyeznek a legjobb kombájnos elmért. A Nové Zámky-i járásban Gyorsan, kevés szemveszteséggel Nem nagy a lelát szövetkezet. Csupán 370 hektár földön gazdálkodik, ám az aratásra éppoly alaposság­gal, körültekintéssel készülnek, mint a Nové Zámky-i járás, vagy akár az ország többi szövetkezetében. Smida János, a szövetkezet elnöke tapasztalt ember. Jártas a nagyüzemi gazdálkodásban, ismeri az embe­reket, azok tulajdonságait. Nem csoda, hiszen nyolc évig volt a dubníkt szövetkezet elnöke, három eszten­dőn át a strekoví EFSZ ügyes-bajos dolgait intézte el­nöki funkcióban. Leiára a párt kérésére ment. Szükség volt ebben a faluban egy jó vezetőre, mert a közös szénája éveken keresztül nem volt a legnagyobb rend­ben. A múlt évi aratás idején ts sok bajjal küszködött a szövetkezet, ám az idén nagy derűlátással készülnek a termésbetakarításra. Persze Smida János egyedül, akármennyire ts tapasztalt, jó kommunista, nem sokra menne, ha nem segítene az irányításban a helyi párt­szervezet, a kommunisták. Csifári János pártelnök sze­rint azonban a kommunisták ts másképpen látják a dol­gokat a szövetkezetben, mint eddig. Az aratásra ts úgy készülnek, hogy ne legyen a nagy munkák idején fenn­akadás. Közel 120 hektár az aratnlvalójuk. S mivel a határ dimbes-dombos, nem túl nagy tábla földeken van a ga­bona, úgy döntöttek, hogy nem kombájnokkal, hanem kévekötő-gépekkel végzik majd az aratást. Azt mond­ják, náluk ez gazdaságosabb, munkaerő is van a ké­vehordásra. Hadd arassanak kombájnnal azok a szö­vetkezetek, melyekben gazdaságosabban ki lehet hasz­nálni a gépek erejét, jobban torlódnak a munkák. — Persze, azért — mondja a szövetkezet elnöke — mi is kihasználjuk a gépeket. A takarmánybetakarítás­ban is sokat jelentett a gépi segítség. S ha már itt tartunk, szóljunk néhány szót arról Is, mennyi takarmány termett, lesz-e elegendő elesége a jószágnak? A kérdésre a szövetkezet elnöke válaszol. — Reméljük, hogy elegendő takarmányunk lesz. Eddig 800 mázsa tiszta lucern&t hordtunk kazlakba. A szarvas­marha a legelőn van, a tavasztól kezdve zöldtakar­mányt alig etettünk, így az őszi keveréket meghagy­tuk. Beérik s értékes szemes takarmány lesz az ősszel vetett keverékből. Takarmány tehát lesz. S mennyi lesz a kenyérgabona? A termés jónak ígérkezik, s ha közbe nem jön valamt, 22 mázsás átlagot érnek el búzából. S hogy minél ke­vesebb gabona menjen kárba, a betakarítást gyorsan kell majd elvégezniük. Ezén úgy lesz jó, ha az aratás­ban részt vesz minden épkézláb ember, hogy néhány nap alatt elvégezhessék a cséplést is. Pótolják a lemaradást A járási pártbizottságra érkező jelentések ar­ról adnak számot, hogy ebben a járásban is tel­jes gőzzel folynak az aratási előkészületek. A gé­pek javítása terén mutatkozó lemaradást rövide­sen pótolják. A kombájnok javítását közel 90, az aratógépekét 85, a szalmagyűjtőkét és kazalozó gépekét 100 százalékra elvégezték. Jelentős le­maradás észlelhető azonban a cséplőgépek ja­vításánál. Ha már kifogásol­tuk a cséplőgépek javításánál észlelhe­tő lemaradást, próbáljuk is megtalálni a bajok gyökerét. Ez elsősorban a szövetkezetek vezetői­nek gondolkodásában kereshető. Egyesek azt tartják, hogy a cséplőgépek várhatnak, mivel csak később lesz rájuk szükség. Elfelejtik azon­ban, hogyha megkezdődik az aratás, nem igen jut majd idő a cséplőgépek javítására. A felkészültség­hez tartozik az is, hogy a szövetkeze­| Miért megy lassan? A felkészültség egyik formáj'a tek és állami gazdaságok az aratás megkezdé­séig befejezzék a takarmányok kaszálását és be­takarítását. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a járás helyzetét — ha valamennyi gépük üzem­képes volna is —, nem mondhatnánk, hogy jól felkészülten néznek az aratás elé. Nem mond­hatnánk, mert a járásban sok takarmányféleség még lábon áll. Közel 800 hektáron kaszálatlan a széna. A Nové Zámky-i közös azok közé a szövetkezetek közé tartozik, ahol az aratáshoz szüksé­ges gépek már indulásra készen várják a pilla­natot, hogy vasfogukkal belekóstolhassanak az aranysárgára érett búzatáblákba. A szövetkezet­nek 630 hektárról kell a termést betakarítania. Ez még annak ellenére is komoly erőpróbát je­lent, hogy a szövetkezet 4 gondosan kijavított kombájnnal rendelkezik. Komoly erőpróba előtt előtt megrendezésre kerülő nyilvá­nos pártgyűléseken adják át a kom­bájnosoknak. A járási pártbizottság levelében tudatja a kombájnosokkal, milyen feladatok várnak rájuk, mit kíván tőlük a párt és az ország. Fel­hívja őket, hogy kövessék az élen­járó kombájnosok példáját, kapcso­lódjanak be a „legjobb kombájnt" címért indított szocialista munkaver­senybe. Szervezzék meg úgy a mun­kát, hogy az SK-3 ttpusu kombájnok legalább 200 hektárt, a többiek pe­dig legkevesebb 120 hektárról aras­sák le, illetve takarítsák be a ter­mést. Ha a kombájnosok sikeresen teljesítik ez* a feladatot, ez annyit jelent, hogy a járásban a tervezett határidőn belül — 14—18 nap alatt végeznek az aratással. Ahogy a JNB titkára látja Ladislav Kublš, a Járási Nemzeti Bizottság titkára az előttük álló fel­adatokból kiindulva megállapította, hogy minden lehetőség megvan a termés időbeni és veszteség nélküli betakarításéra. Ez főleg azért reális, mert a legtöbb szövetkezetben és állami gazdaságban a gépek már üzemképesek. A Gyula-majori gazda­ságban például 8 kombájn, a Zlatná na Ostrove-i szövetkezetben pedig 11 kombájn áll indulásra készen. Ugyanez a helyzet a többi szövetke­zetben és állami gazdaságban is. A járási nemzeti bizottság és a pártbizottság szocialista munkaver­senyt hirdetett. Ezt a versenyt ki­terjesztették a járás valamennyi szö­vetkezetére, a helyt nemzeti bizott­ságokon keresztül pedig megszer­vezték a szövetkezeteken belüli ara­tási versenyt. A versenyt rendszere­sen értékelni fogják, és az élenjáró csoportokat vagy egyéni dolgozókat az erkölcsi elismerésen kívül anyagi jutalomban is részesítik. A siker további záloga az, hogy a tachovi járásból 40 kombájnos in­dult a komárnóiak megsegítésére. Ezt a segítséget persze ők Is viszo­nozzák majd, ha náluk már födél alatt lesz a termés. Miért kombájnnal? Már a cikk bevezető részében em­lítettük, hogy a komárnól Járásban a kombájnoké lesz a döntő szó. Hogy miért? Arra Milan Janáček járási mérnök-agronómus adta meg a vá­laszt. / — A kombájnok sokkal gazdasá­gosabbak, mint az aratógépek. Ezt konkrét tényekkel Is alátá­masztotta. JanáCek elvtárs így szá­mol: „A kévekötő aratógépekhez ké­pest a kombájn egy hektárról har­minckét koronával olcsóbban taka­rítja be a termést. A kétmenetes aratás 192 koronával, a hárommene­tes aratás pedig 202 koronával te­szi olcsóbbá az egy hektárra eső aratási költséget." Testvéri segítség Az elmúlt években a Modrany-f szövetkezet a járás egyik leggyen­gébb szövetkezete volt. Az igazat megvállva alig akadt munka, amit Idejében el tudtak volna végezni. Most gépeik Indulásra készen sora-i koznak a szövetkezet gazdasági ud-. varán. Ezzel kapcsolatban Szeke-i res Vince, a traktorosbrigád raktá­rosa és anyagbeszerzője így nyilat-; kőzik: — Sokat segített ám a védnöksé­gl üzem. Takács Ferenc gépjavító 'szintéri meleg hangon újságolja, hogy a haló­gyári dolgozók ugyancsak kitettek magukért. Lássuk csak, mi is történt tulaj­donképpen. Az, hogy a járási pártbi­zottság felhívására a hajógyár két, a szocialista munkabrigád címért ver­senyző kollektívája védnökséget vállalt a szövetkezet fölött. Franti­šek Galandzár és Pulman elvtárs csoportja közel kétezer munkaórát dolgozott a szövetkezetben. Az ösz­szes gépet rendbehozták, nagy ré­szében saját szerszámaikkal, saját anyagból készítettek egyes alkatré­szeket. Többet mint tavaly... B akulár Jánost nemcsak Mar­celóván, hanem messze kör­nyéken ismerik. Jó hírneve túljutott faluja szük határain.> Tavaly orszá­gos hírű kombájnvezetővé felve­rekedte magát, s több mint hétszáz hektáros teljesítményével az ország harmadik legjobb kombájnosa lett. Most Jött haza a Szovjetuntóból. Jó munkája jutalmáért kéthetes ta­nulmányúton f Járt a kolhozokban, szovhozokban, volt Moszkvában, Kijevben és Leningrádban ts. Sokat tud mesélni az út szépségéről, a szovjet mezőgazdaság mai helyze­téről. Leginkább a kukoricater­mesztés kötötte le a figyelmét. — Olyan termés — mondja — mint az idén mutatkozik a kolho­zokban, már régen volt. így mond­ták a kolhozparasztok, de magunk is meggyőződhettünk róla. Jártuk a határt, a végtelen kukoricatáblá­kat. Még ki sem pihente teljesen az út fáradalmait, meg sem emésztette a sok benyomást, Bakulár János új munkára készül. Néhány hétre — ha nem is könnyű szívvel — el kell hagynia a nemrég alakult kom­plexbrigádot, melynek ő a vezető­je. Nagy fába vágta a fejszéjét a brigádvezetőből kombájnossá ved­lett életerős, mindig jókedvűnek tű­nő fiatalember. Ezer hektár leara­tását és cséplését vállalta Zsidek Géza segédkombájnossal és SK-3-as kombájnnal... Sokallom, ám ő ha­tározott szóval oszlatja el a kéte­lyeket. — Ha tavaly megvolt a hétszáz hektár, az idén még biztosabban meglesz az ezer. — Hogyan gondolja? — Hát úgy, hogy az idén a szö­vetkezetek több gabonát fognak kétmenetesen betakarítani. így könnyebben dolgozik a kombájn, hiszen kaszálnia nem kell, csupán kiasépelnte. A szalma sem olyan nagy, mint tavaly volt, nem dől­tek meg túlságosan az árpák sem. Az meg ismeretes, hogy a lábon álló gabonával könnyebben boldo­gul az ember és a gép. Amikor már jól beérett a kalász, a szokott módon végezzük majd az aratást. Ennytt a munkáról. Hadd beszél jünk arról ts, mit szól majd éle­te-pártja és két kislánya ahhoz, hogy egy-két hónapig keveset lesz együtt a család. A családfő reg­geltől estig a tarlón lesz, később H cseh szövetkezetekbe megy, hogy ott is segítséget nyújtson az új ke­nyér betakarításában. — Első a kenyér — mondja. — A család 16 meglesz valahogy. Felesé­gem megértő asszony. Tudja, a minél kisebb veszteség érdekében gyorsan kell végezni a betakarítás­sal. Í gy készül Bakulár János az aratásra. De nemcsak ő, ha­nem társai, a szövetkezet többi kombájnosa sem ül most tétlenül. Javítják a kombájnokat, szikrát szór Bratko Tibor kezében a he­gesztőpisztoly. .. Ráfér a gépekre a javítás, hiszen megviselte őket a múlt évi aratás, aztán az sem tesz jót a drága gépnek, hogy egész esztendőn át a „cslllag"-ga­rázsban, tehát a szabad ég alatt vesztegeltek, kitéve az időjárás minden viszontagságának... Ara­tásig elkészülnek, hogy aztán min­den gép üzemzavar nélkül végez­hesse az esztendő nehéz, de leg­szebb munkáját. IRTA t MÉRY FERENC SZARKA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents