Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-03 / 181. szám, kedd

ARATÁSRA KÉSZÜL AZ ORSZÁG Lassan, de biztosan közeleg az aratás. Hazánk déli járásaiban — egyes helyeken — már nem is hetek, hanem napok kérdése, hogy megtörténjen az első kaszavágás, hogy munkához lássanak a gépek. Szükségtelen különösebben hangsúlyozni, hogy az idei esztendő nem volt a legkedvezőbb. A szélsőséges időjárás hellyel- közzel a gabonakévéken is nyomott hagyott. Ám még ennek ellenére sem ígérkezik gyengébbn ek a termés a sok évi átlagnál, helyenként pedig — és ez van túlsúlyban — eléggé gazdag aratás várható. Mi hát a teendő? Az, hogy a termés a lehető legkisebb szemveszteséggel kerüljön raktárakba. A teljes siker mindenekelőtt az alapos felkészültségtől függ. Országjárás közben megállapíthattuk, hogy ezen a téren akad is még kifogásolnivaló, szövetkezeteink, ál lami gazdaságaink gondosan felkészültek az új kenyér gyors és veszteségmentes betakarítására, ső t mi több, az előkészületek túlhaladták az egyes szövetkezetek határait. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az „új kenyér sorsa" országos ügygyé vált. x A KOMÁRNÓI JÁRÁSBAN A rúbam szövetkezet határában (Nové Zámky-t járás) rövidesen kasza alá érik a termés. A szövetkezeti tagokat már nem érheti meglepetés, mert gondosan felkészültek a nagy munkára. Ez idén közel 600 hektárról kell learatni a gabonát. A siker érdekében ma már 5 üzemképes kombájn áll a szövetkezet gazdasági udvarán. Képünkön: Mihalek Lajos kombájnos látható, amint az utolsó simításokat végzi gépén. Ez a járás azok közé tartozik, ahol elsők között érik kasza alá a termés. Talán mire ez az írás nyomdafestéket lát, a komárnót járás egyes szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban megpendül a kasza, munkához látnak a kombájnok. Az idén a járás szövetkezeteinek az őszi repcével együtt több mint 24 000 hektáron kell elvégezni az aratást. Ezt a munkát úgyszólván teljes egészében kombájnokkal, két- és hárommenetes munkaszervezéssel akarják elvégezni. A járási pártbizottság levele A járási pártbizottság irodája abból a tényből kiindulva, hogy az idei aratásban a főszerep a kombáj< noknak jut, levéllel fordult a kombájnosokhoz. Ezt a levelet az aratás S

enicától néhány kilométerre fekszik Hlboké. A völgyben elnyúló községben erőteljes nagy szövetkezet gazdálkodik. Csaknem 1500 hektár földet kell a tagoknak — persze gépek segítségével — esztendőről esztendőre megművelniük. A határ egy része sikság, a másik része dimbes-dombos. Általában |ő itt a termőföld, megterem minden, csupán a kukorica silányabb. Annál dúsabb a lucerna, szebb, tápértékben gazdagabb széna terem a szövetkezet rétjein. E vidéken még jobban megkésett a tavasz, érthető tehát, hogy az aratást is később kezdik majd, meg, mint a Csallóközben, vagy KeletSzlovákiában. Igaz, addig még akad sok tennivaló a hlbokél szövetkezetben. Most hordják kazlakba a szénát, kapára vár a több mint 200 hektár kukorica, aztán a cuSENICAnI JÁRÁS Nemes versengéssel... korrépára is gondot kell fordítani, ha azt akarják, sok teremjen belőle. E munkákkal egyldőben azonban javában folynak az előkészületek az aratásra is. I

orik Ián takarmányozót a szövetkezet gazdasági udvarának mázsájánál találom. Igaz, az elnökkel szerettem volna elbeszélgetni, de ő Senicára ment, így jöttem össze a takarmányozóval. Ügy mondták a kocsisok, ö is „otthon" van a szövetkezetben s éppen úgy tud mindenről, akár az elnök, vagy mondjuk az agronómus. Igazuk volt, mert Jorlk Ján nagy áttekintéssel beszélt a most folyó munkákról, meg az aratási előkészületekről. — Ötszázhatvan hektár gabona várja a kaszát. Idő ugyan még van elég az aratás megkezdéséig, hiszen nálunk csak úgy július vége felé kezdhetjük meg ezt a munkát. — Elég későn — jegyzem meg. — Jobb ez így, higgye el. Talán nem is volna jó, ha előbb kellene kezdenünk, mert ez azt jelentané, hogy a füllesztő meleg következtében besült a szem. Ezért jó volna, ha aratásig elkerülné határunkat a hőség, ám ha egy kicsit esne, annak nagyon őrUlnénk. Nagyon kellene a krumplira és a répára. — Ha már a gabonánál tartunk, szeretném tudni, aratnak-e az Idén kétmenetesen. — Természetesen. A múlt esztendőben is arattunk kétmenetesen. Az idén az aratnivaló 30 százalékán alkalmazzuk a szóban forgó módszert. Közben bekapcsolódik a társalgásba Koprla Ján kombájnos is. Arról beszél, mennyivel jobb és olcsóbb is így az aratás. — Az idén, ha csak nem jön közbe valami — mondja —, sokkal könnyebb lesz az aratás, mint tavaly. A gabona nem dőlt meg, a gép könnyebben vágja és csépelt a szemet. K

önnyebb lesz a munka — vélekedik a kombájnos. Ez előnyös a kombájnosnak, s hogy a betakarítás fennakadás nélkül haladjon, jól kijavították a gépeket, a kombájnosok pedig az első naptól kezdve versenyeznek a legjobb kombájnos elmért. A Nové Zámky-i járásban Gyorsan, kevés szemveszteséggel Nem nagy a lelát szövetkezet. Csupán 370 hektár földön gazdálkodik, ám az aratásra éppoly alapossággal, körültekintéssel készülnek, mint a Nové Zámky-i járás, vagy akár az ország többi szövetkezetében. Smida János, a szövetkezet elnöke tapasztalt ember. Jártas a nagyüzemi gazdálkodásban, ismeri az embereket, azok tulajdonságait. Nem csoda, hiszen nyolc évig volt a dubníkt szövetkezet elnöke, három esztendőn át a strekoví EFSZ ügyes-bajos dolgait intézte elnöki funkcióban. Leiára a párt kérésére ment. Szükség volt ebben a faluban egy jó vezetőre, mert a közös szénája éveken keresztül nem volt a legnagyobb rendben. A múlt évi aratás idején ts sok bajjal küszködött a szövetkezet, ám az idén nagy derűlátással készülnek a termésbetakarításra. Persze Smida János egyedül, akármennyire ts tapasztalt, jó kommunista, nem sokra menne, ha nem segítene az irányításban a helyi pártszervezet, a kommunisták. Csifári János pártelnök szerint azonban a kommunisták ts másképpen látják a dolgokat a szövetkezetben, mint eddig. Az aratásra ts úgy készülnek, hogy ne legyen a nagy munkák idején fennakadás. Közel 120 hektár az aratnlvalójuk. S mivel a határ dimbes-dombos, nem túl nagy tábla földeken van a gabona, úgy döntöttek, hogy nem kombájnokkal, hanem kévekötő-gépekkel végzik majd az aratást. Azt mondják, náluk ez gazdaságosabb, munkaerő is van a kévehordásra. Hadd arassanak kombájnnal azok a szövetkezetek, melyekben gazdaságosabban ki lehet használni a gépek erejét, jobban torlódnak a munkák. — Persze, azért — mondja a szövetkezet elnöke — mi is kihasználjuk a gépeket. A takarmánybetakarításban is sokat jelentett a gépi segítség. S ha már itt tartunk, szóljunk néhány szót arról Is, mennyi takarmány termett, lesz-e elegendő elesége a jószágnak? A kérdésre a szövetkezet elnöke válaszol. — Reméljük, hogy elegendő takarmányunk lesz. Eddig 800 mázsa tiszta lucern&t hordtunk kazlakba. A szarvasmarha a legelőn van, a tavasztól kezdve zöldtakarmányt alig etettünk, így az őszi keveréket meghagytuk. Beérik s értékes szemes takarmány lesz az ősszel vetett keverékből. Takarmány tehát lesz. S mennyi lesz a kenyérgabona? A termés jónak ígérkezik, s ha közbe nem jön valamt, 22 mázsás átlagot érnek el búzából. S hogy minél kevesebb gabona menjen kárba, a betakarítást gyorsan kell majd elvégezniük. Ezén úgy lesz jó, ha az aratásban részt vesz minden épkézláb ember, hogy néhány nap alatt elvégezhessék a cséplést is. Pótolják a lemaradást A járási pártbizottságra érkező jelentések arról adnak számot, hogy ebben a járásban is teljes gőzzel folynak az aratási előkészületek. A gépek javítása terén mutatkozó lemaradást rövidesen pótolják. A kombájnok javítását közel 90, az aratógépekét 85, a szalmagyűjtőkét és kazalozó gépekét 100 százalékra elvégezték. Jelentős lemaradás észlelhető azonban a cséplőgépek javításánál. Ha már kifogásoltuk a cséplőgépek javításánál észlelhető lemaradást, próbáljuk is megtalálni a bajok gyökerét. Ez elsősorban a szövetkezetek vezetőinek gondolkodásában kereshető. Egyesek azt tartják, hogy a cséplőgépek várhatnak, mivel csak később lesz rájuk szükség. Elfelejtik azonban, hogyha megkezdődik az aratás, nem igen jut majd idő a cséplőgépek javítására. A felkészültséghez tartozik az is, hogy a szövetkeze| Miért megy lassan? A felkészültség egyik formáj'a tek és állami gazdaságok az aratás megkezdéséig befejezzék a takarmányok kaszálását és betakarítását. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a járás helyzetét — ha valamennyi gépük üzemképes volna is —, nem mondhatnánk, hogy jól felkészülten néznek az aratás elé. Nem mondhatnánk, mert a járásban sok takarmányféleség még lábon áll. Közel 800 hektáron kaszálatlan a széna. A Nové Zámky-i közös azok közé a szövetkezetek közé tartozik, ahol az aratáshoz szükséges gépek már indulásra készen várják a pillanatot, hogy vasfogukkal belekóstolhassanak az aranysárgára érett búzatáblákba. A szövetkezetnek 630 hektárról kell a termést betakarítania. Ez még annak ellenére is komoly erőpróbát jelent, hogy a szövetkezet 4 gondosan kijavított kombájnnal rendelkezik. Komoly erőpróba előtt előtt megrendezésre kerülő nyilvános pártgyűléseken adják át a kombájnosoknak. A járási pártbizottság levelében tudatja a kombájnosokkal, milyen feladatok várnak rájuk, mit kíván tőlük a párt és az ország. Felhívja őket, hogy kövessék az élenjáró kombájnosok példáját, kapcsolódjanak be a „legjobb kombájnt" címért indított szocialista munkaversenybe. Szervezzék meg úgy a munkát, hogy az SK-3 ttpusu kombájnok legalább 200 hektárt, a többiek pedig legkevesebb 120 hektárról arassák le, illetve takarítsák be a termést. Ha a kombájnosok sikeresen teljesítik ez* a feladatot, ez annyit jelent, hogy a járásban a tervezett határidőn belül — 14—18 nap alatt végeznek az aratással. Ahogy a JNB titkára látja Ladislav Kublš, a Járási Nemzeti Bizottság titkára az előttük álló feladatokból kiindulva megállapította, hogy minden lehetőség megvan a termés időbeni és veszteség nélküli betakarításéra. Ez főleg azért reális, mert a legtöbb szövetkezetben és állami gazdaságban a gépek már üzemképesek. A Gyula-majori gazdaságban például 8 kombájn, a Zlatná na Ostrove-i szövetkezetben pedig 11 kombájn áll indulásra készen. Ugyanez a helyzet a többi szövetkezetben és állami gazdaságban is. A járási nemzeti bizottság és a pártbizottság szocialista munkaversenyt hirdetett. Ezt a versenyt kiterjesztették a járás valamennyi szövetkezetére, a helyt nemzeti bizottságokon keresztül pedig megszervezték a szövetkezeteken belüli aratási versenyt. A versenyt rendszeresen értékelni fogják, és az élenjáró csoportokat vagy egyéni dolgozókat az erkölcsi elismerésen kívül anyagi jutalomban is részesítik. A siker további záloga az, hogy a tachovi járásból 40 kombájnos indult a komárnóiak megsegítésére. Ezt a segítséget persze ők Is viszonozzák majd, ha náluk már födél alatt lesz a termés. Miért kombájnnal? Már a cikk bevezető részében említettük, hogy a komárnól Járásban a kombájnoké lesz a döntő szó. Hogy miért? Arra Milan Janáček járási mérnök-agronómus adta meg a választ. / — A kombájnok sokkal gazdaságosabbak, mint az aratógépek. Ezt konkrét tényekkel Is alátámasztotta. JanáCek elvtárs így számol: „A kévekötő aratógépekhez képest a kombájn egy hektárról harminckét koronával olcsóbban takarítja be a termést. A kétmenetes aratás 192 koronával, a hárommenetes aratás pedig 202 koronával teszi olcsóbbá az egy hektárra eső aratási költséget." Testvéri segítség Az elmúlt években a Modrany-f szövetkezet a járás egyik leggyengébb szövetkezete volt. Az igazat megvállva alig akadt munka, amit Idejében el tudtak volna végezni. Most gépeik Indulásra készen sora-i koznak a szövetkezet gazdasági ud-. varán. Ezzel kapcsolatban Szeke-i res Vince, a traktorosbrigád raktárosa és anyagbeszerzője így nyilat-; kőzik: — Sokat segített ám a védnökségl üzem. Takács Ferenc gépjavító 'szintéri meleg hangon újságolja, hogy a halógyári dolgozók ugyancsak kitettek magukért. Lássuk csak, mi is történt tulajdonképpen. Az, hogy a járási pártbizottság felhívására a hajógyár két, a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívája védnökséget vállalt a szövetkezet fölött. František Galandzár és Pulman elvtárs csoportja közel kétezer munkaórát dolgozott a szövetkezetben. Az öszszes gépet rendbehozták, nagy részében saját szerszámaikkal, saját anyagból készítettek egyes alkatrészeket. Többet mint tavaly... B

akulár Jánost nemcsak Marcelóván, hanem messze környéken ismerik. Jó hírneve túljutott faluja szük határain.> Tavaly országos hírű kombájnvezetővé felverekedte magát, s több mint hétszáz hektáros teljesítményével az ország harmadik legjobb kombájnosa lett. Most Jött haza a Szovjetuntóból. Jó munkája jutalmáért kéthetes tanulmányúton f Járt a kolhozokban, szovhozokban, volt Moszkvában, Kijevben és Leningrádban ts. Sokat tud mesélni az út szépségéről, a szovjet mezőgazdaság mai helyzetéről. Leginkább a kukoricatermesztés kötötte le a figyelmét. — Olyan termés — mondja — mint az idén mutatkozik a kolhozokban, már régen volt. így mondták a kolhozparasztok, de magunk is meggyőződhettünk róla. Jártuk a határt, a végtelen kukoricatáblákat. Még ki sem pihente teljesen az út fáradalmait, meg sem emésztette a sok benyomást, Bakulár János új munkára készül. Néhány hétre — ha nem is könnyű szívvel — el kell hagynia a nemrég alakult komplexbrigádot, melynek ő a vezetője. Nagy fába vágta a fejszéjét a brigádvezetőből kombájnossá vedlett életerős, mindig jókedvűnek tűnő fiatalember. Ezer hektár learatását és cséplését vállalta Zsidek Géza segédkombájnossal és SK-3-as kombájnnal... Sokallom, ám ő határozott szóval oszlatja el a kételyeket. — Ha tavaly megvolt a hétszáz hektár, az idén még biztosabban meglesz az ezer. — Hogyan gondolja? — Hát úgy, hogy az idén a szövetkezetek több gabonát fognak kétmenetesen betakarítani. így könnyebben dolgozik a kombájn, hiszen kaszálnia nem kell, csupán kiasépelnte. A szalma sem olyan nagy, mint tavaly volt, nem dőltek meg túlságosan az árpák sem. Az meg ismeretes, hogy a lábon álló gabonával könnyebben boldogul az ember és a gép. Amikor már jól beérett a kalász, a szokott módon végezzük majd az aratást. Ennytt a munkáról. Hadd beszél jünk arról ts, mit szól majd élete-pártja és két kislánya ahhoz, hogy egy-két hónapig keveset lesz együtt a család. A családfő reggeltől estig a tarlón lesz, később H cseh szövetkezetekbe megy, hogy ott is segítséget nyújtson az új kenyér betakarításában. — Első a kenyér — mondja. — A család 16 meglesz valahogy. Feleségem megértő asszony. Tudja, a minél kisebb veszteség érdekében gyorsan kell végezni a betakarítással. Í

gy készül Bakulár János az aratásra. De nemcsak ő, hanem társai, a szövetkezet többi kombájnosa sem ül most tétlenül. Javítják a kombájnokat, szikrát szór Bratko Tibor kezében a hegesztőpisztoly. .. Ráfér a gépekre a javítás, hiszen megviselte őket a múlt évi aratás, aztán az sem tesz jót a drága gépnek, hogy egész esztendőn át a „cslllag"-garázsban, tehát a szabad ég alatt vesztegeltek, kitéve az időjárás minden viszontagságának... Aratásig elkészülnek, hogy aztán minden gép üzemzavar nélkül végezhesse az esztendő nehéz, de legszebb munkáját. IRTA t MÉRY FERENC SZARKA ISTVÁN