Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-10 / 158. szám, vasárnap

A topol'canyi Elektrokarbon üzemben, .nely hazánkban a mesterséges finom­szemcsés karbőniumból készített gyárt­mányok egyedüli előállítója, arra vállal­tak kötelezettséget a dolgozók, hogy a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére ez év második negyedében 102 száza­lékra teljesitik a termelési tervet és 80 ezer koronával csökkentik az ön­költséget. Felajánlásukat példamutatóan teljesítik, mert már eddig is átlag 103 százalékos a tervteljesítésük és január l-től április végéig több mint 1 400 000 koronát takarítottak meg. Az üzem karbantartói a párt kong­resszusa tiszteletére többek között azt ls felajánlották, hogy június 20-ig meg­javítják a védnökségük alatt álló bojnái EFSZ valamennyi aratógépét. Képünkön: Anton Oksa karbantartó, szocialista mun­kabrigád vezető és Ernest Simon hegesz­tő, munkaidő után végzik a vállalt gép­javítást. (V. Píibyl — CTK felv.) KÖZTÁRSASÁGUNK FILOZÓFIAI DOLGO­ZÓI június 6—8-án Bratislavában megren­dezett értekezletükön a cseh és szlovák filozófia történetével és az időszerű burzsoá filozófia elméleti kérdéseivel foglalkoztak. AUSZTRÁLIÁBAN NÖHIÁNY VAN. Downer, ausztráliai bevándorlásügyi miniszter toborsó körútján Párizsban kijelentette, minden Ausztráliába kivándorló francia lány férjet talál új hazájában. TÖBB MINT 600 KliLDOTT részvételével tartották meg Barcelonában a XVI. nem zetközi kiadói kongresszust. Az egyik legfontosabb kérdés a kongresszuson a fordítók és honorálásuk volt. TORPEDÓ ALAKÚ KÜLÖNÖS BRONZ­ÉKSZER került elő a napokban egy szamata s'yból Magyarországon. A SZOVJET LAPOK KÖZÖLTÉK, hagy a leningrádi Akadémiai Kisoperában be­mutatták A. Spadavekki Svejk a jó katona című új operáját, melyet rövidesen ha­zánkban is műsorra tűznek. Négyezer éves emberi település nyomait fedezték fel a román ar­cheológusok a bukaresti kerületben Krivec falu közelében, az ásatásoknál bronzfegyvereket és cserépedényeket találtak. DÁNIÁBAN MÁR RÉGEBBEN BEVEZET­TÉK azt a rendszert, hogy az írók asze­rint kapják a honoráriumot, milyen mér­tékben érdeklődnek könyvük iránt az olvasók a nyilvános könyvtárakban. Az Idén 1200 dán író részesül ilyen jutta­tásban, aszerint hány könyvük van az ország 1500 könyvtárában. EGY NYUGATNÉMET-SVÁJCI EX­PEDÍCIÓNAK sikerült először feljut­nia a Himaláfa 7145 méter magas Pumori csúcsára, amelyet a világ legszebb hegycsúcsának tartanak. A cambridgei egyetem diákszövet­sége szavazásra bocsátotta a kérdést, hogy a szövetség tagjai közé ezentúl lányokat is fel lehessen venni. A ja­vaslatot 371 szavazattal 220 ellenében elutasították. Az egyetemi hallgatónők felháborodással fogadták a döntést. JÜLIUS 15-ÉN NYÍLIK MEG és október végéig tart az 1962 évi ve­lencei biennale. Az amerikai munkaügyi miniszté­rium közölte, hogy áprilisban az Egyesült Államokban 460 sztrájk volt 155 ezer ember részvételével. BERLINBEN, A CSEHSZLOVÁK KULTÚRA HÁZÁBAN megnyílt a „Lidice él" című kiállítás. Az ünne­pélyes megnyitón népes közönség előtt emlékeztek meg a húsz év előtti lidicei tragédiáról. Tizennégy nappal ezelőtt fedezték fel a hastífusz járvány első jeleit Honduras észak részében. A járvány­nak eddig több mint kétszáz halálos áldozata van, és állandóan további megbetegedésekről érkezik jelentés. SLÁVIK BÉLA, a Pravda Kiadóvállalat dolgozója — nyugdíjas, 71 éves korában rö­vid, súlyos betegség után elhünyt. A szeretett elvtárstól e hó 11-én, a Csalogányvölgyi temetőben 14 órakor veszünk végső búcsút. Kétszínű gabona Arról volt szó, hogy a roítíavai járás hrhovi szövetkezetének portá­ján megtekintünk egyet-mást. Kört­vély Károly, a szövetkezet elnöke csatlakozott hozzánk. Előnyös a ka­lauzolás, mert a kérdésekre nyom­ban választ kap az ember. A járási agronómus az épülő te­hénistállóra volt kíváncsi. Odafelé tartottunk. A falu és a telep közöt­ti vetés azonban megállított. A ha­ragoszöld búza és a közte rikító üde­zöld árpa kötötte le figyelmün­ket. Milyen jól megférnek egy dűlőben, igaz, szükségből. — Az volt a tét — kezdi az el­nök —, hogy aratunk 8 mázsa tiszta búzát, vagy 18 mázsa kevert gabo­nát. A nagyobb hozamot választot­tuk. Persze, ki lenne olyan, hogy meg-, elégedjen a kevéssel, mikor min­den szem gabonára szükség van. S ha már rosszul teleltek a téliek, ez a legjobb megoldás a hozam növe­lésére. — Nemcsak a rossz telelés — kap a szón az elnök. — Olyan vihar tombolt a két hegylánc közti völgy­ben, hogy a földdel együtt a nö­vényt is ragadta magával s bizony nagyon ritka maradt utána a vetés. Márpedig a ritka búzát nem szere­ti a parasztember, ezért folyamod­tunk ehhez a megoldáshoz. Jól tették, nagyon jól, s ami azt illeti, bátran nyúltak hozzá, hiszen a 120 hektár őszi búzából csak 20 hektáron hagyták tisztán a gabonát. Ebből lesz a vetőmag. A többit ta­vaszi búzával vagy árpával sűrítet­ték. Annak idején az volt a kérdés: 8 mázsa, vagy 18 mázsa lesz-e a termés? Most, hogy az alávetés jól sikerült, így módosul: 18 mázsa, vagy 22 mázsa terem-e hektáron­ként? Mert nem hiszem, hogy a jól ápolt és eléggé sűrű gabona csak 18 mázsa magot hozzon. Az egyszer biztos, előre nem le­het inni a medve bőrére, és már most esküdözni a konkrét adatok­ról. Fönnáll az a veszély, hogy a két­A zohori szövetkezetben 80 hektá­ron termesztenek zöldséget. A szövet­kezetesek úgy tervezik, hogy 25,5 va­gon sárgarépát, B vagon petrezsely­met, 80,5 vagon káposztát és 77,5 va­gon uborkát fognak eladni. Ezek sze­rint a tavalyi évhez viszonyítva 26G0 mázsa zöldséggel termel többet a szö­vetkezet. A képen Rudolf Narancis csoportvezető és Anastázia Urbana­vičovä látható a piacra szánt káposz­ta ellenőrzése közben. (T. Andrejcák — CTK — felvétele) Ismét javult a tervteljesítés a kohókban (ČTK) — Előzetes eredmények szerint a'kohászati iparban május folyamán tovább javult a .tervtel­jesítés. A múlt évhez viszonyítva az acéltermelés 18,8 százalékkal növekedett, de a többi fajtánál is jóval túlszárnyalták a tavalyi ered­ményeket. A hengerelt anyag ter­melése 16,3 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi év ugyanezen idő­szakában volt. A terv teljesítése emelkedő irányzatú az idei ápri­lishoz viszonyítva ls. Habár a ko­hászoknak még nem sikerült ma­radéktalanul teljesíteniök minden feladatukat, május folyamán 3000 tonnával több kokszot, 27 000 ton­nával több nyersvasat, 21 000 tonná­val több acélt, 32 000 tonnával több hengerelt anyagot és 3000 tonná­val több acélcsövet termeltek mint áprilisban. fajta növény nem érik be egyszerre és sok kipereghet belőle. Ettől tart az elnök is. De ugyanakkor ennek az orvoslására ts keresik a megoldást. JÓ érzés elkönyvelni az előrelátást, alapot ad rá, hogy azok az embe­rek, akik tavaszkor találtak módot a gabona sűrítésére, aratáskor sem maradnak hoppon. — A mostani elképzelés szerint leghelyesebb lesz — mondja Kört­vél y elvtárs —, ha alkalmas Idő­szakban rendre vágjuk, vagyis két­menetesen aratjuk. Így az érett ga­bona néhány napig elfekszik s a zöldből sok beérik, illetve megszá­rad és növeli a hozamot, ami igen fontos a hústermelés szempontjából. Reméljük azonban, hogy a beérés között nem lesz nagy eltérés. » * a Báliagunk a telep felé, egyik-má­sik magyarázza az új istálló elő­nyeit. Nem kísérem figyelemmel, más jár az eszemben. A szomszédos Jablonov községben is pusztított a vihar, az országút melletti- dűlőben ott a nyoma, emberi helyreigazítás nélkül. A búza helyenként olyan ritka, hogy kapálni lehetne közötte. Ki elégedne meg a kevéssel? — merült jel az imént a kérdés a hr­hoviak esetében — pedig akad. Itt a jablonoviak példája, ahogy esik úgy pottyan — módjára hagyták a búzát. Legalább kiszántották volna, Jha nem vetettek alá j és kukori­cát vagy más tavaszi veteményt tet­tek volna cZ helyébe. Ám ez az el­járás is kétélű a jablonov iáknál, mert... A falu mögötti dűlőben olyan elő­készített talajba vetett kukoricát a traktoros, amilyen a szövetkezetek alakulása idején még megjárta, de mikor már korszerű fölszereléssel rendelkezünk, sehogy sem. — Csak az első két hónapi mun­kaegységre futotta a pénzből — em­lítette Czako Dezső, a helyi nem­zeti bizottság titkára. A termelés és a• fizetés között, nagy az összefüggés! Az idei esz­tendőtől vajon többet várhatnak? BENYUS JÖZSEF k u 1 r ú r z* ­A FESTÉSZET GOGOLJA VASZILIJ GRIGORJEVICS PEROV HALÁLÁNAK 80. ÉVFORDULÓJÁRA A tizenkilencedik századi orosz realista festészet egyik legjellegzetesebb és legkiemelkedőbb képviselője, aki a forradalmi demokraták példáját kö­vető művészi mozgalom élére állt. Minden fajta maradiság esküdt ellen­sége és az elnyomott nép ügyének védelmezője. Kezében az ecset és pa­letta az osztályharc eszközévé, az emberi szabadságért harcoló fegyver­ré válik. Művei mély eszmeiségével, az orosz társadalmi valóság kímélet­len bírálatával diadalra segíti a kritikai realizmust hazája piktúrájában. A tomszki születésű Perov nélkülö­zéses gyermekévei szabadságszerető környezetben, vidéken teltek el. Köz­vetlen tapasztalatból ismerte az orosz falu sötét anyagi és szellemi nyomo­rúságát, a jobbágyságra nehezedő el­viselhetetlen terheket. Felszabadítá­suk gondolata lett életművének moz­gatója. Fő törekvése, hogy leleplezze a feudális rendszer fekélyeit és ha­ragra,-cselekvésre lobbantsa annak ál­dozatait. — 1853-ban iratkozik be a moszkvai Festészeti és Szobrászati Iskolába, mely nem állt olyan szín­vonalon, mipt a pétervári Cári Akadémia, azonban szelleme demok­ratikus és közelebb van a nép életé­hez. Sokat koplal, de tanárai és társai baráti segítséggel támogatják az okos, tehetséges, „tüzes szavú" ifjút, Be­linszkij és Csernyisevszkíj gondolatai­nak hirdetőjét. Korai műveiben Fedotov követője, aki a főúri kástélyok urai helyett a hivatalnokokat, katonákat, kupeceket és a városi népet veszi szatirikus ecsetjére. Perov még időszerűbb problémához nyúl, a parasztságot is bevonja tárgykörébe. Nem fest idilli­kus képet a falu népéről, mint előd­je, Venecianov. Világosan látja a job­bágyság helyzetét és annak első igaz tolmácsolója lesz. 1862-ben ösztöndíjjal jut el Német­ország képtáraiba, hosszabban időzik Párizsban. Itt a szegénynegyedeket, a város peremének utcai jeleneteit fi­gyeli. Míg otthon az ember inkább mint társadalmi típus érdekelte, mi­vel az osztályellentéteket hangsúlyoz­ta, itt lelki problémák foglalkoztatják. (Vak zenész). Itálián keresztül 1864­ben tér vissza Moszkvába. Ezentúl itt folytatja társadalmi, művészi és pedagógiai tevékenységét. S itt feje­zi be életét is. A hatvanas évek derekán érik nagy művésszé. Ifjú lángolása talán csök­ken, de témaköre gazdagodik, kife­jező eszközei árnyaltabbak s jobban kidomborítja művei tartatnának alap­gondolatát. 1865-ből való legmegin­dítóbb alkotása: a Halottas menet. Szociális drámát tár elénk a Trojka. A cím önmagában is metsző gúny. Há­rom inasgyerek kínos erőfeszítéssel húz kegyetlen fagyban egy szánkót, rajta hatalmas hordó víz. Haragos til­takozás a gyermekmunka kegyetlen kizsákmányolói ellen. A haladó értelmiségieket is párt­fogásába veszi. A Nevelőnő jelent­kezése a gazdag kereskedőnél című kompozícióban. Finom, félénk, intelli­gens arcélű fiatal lány áll a durva­képű, pöffeszkedő, a pénz hatalmát képviselő kupeccel és családjával szemben. Kramszkoj szerint senki sem ábrázolta ilyen találóan a cárizmus tipikus képviselőit. Mint a többi művészeti ágba, az arcképfestésben is újító. Pszichológiai portréi egyszerű felépítésűek, szín­skálájuk halkra hangolt. A lélek bo­nyolultságát, a belső élet mélységeit, az erkölcsi és szociális értékeket ku­tatja. A történeti festésben szintén a fejlődés távlatát nyitotta meg, a népet tüntetvén fel az események mozgatójaként. Az évek folyamán akadémikus, majd a moszkvai művészeti iskola tanára lesz, ahol jelentős pedagógiai mun­kásságot fejt ki. Demokratikus előre­néző szemlélete miatt kartársai vesze­delmes forradalmárt láttak benne, aki tönkre tészi a művészetet. Tanítvá­nyai ellenben kevés kivétellel oda­adó hűséggel ragaszkodtak meste­rükhöz. Emberségért, igazságért harcoló, tragédiát és humort tükröző művésze­tével hű képét adta kora valóságá­nak, embereinek erkölcseinek. Művé­szeti és társadalmi tekintetben is út­mutató volt és egész tehetségével, életével népét szolgálta. BÄRKÄNY JENÖNE A LAKOSSAG A REND ORE A trstíni közbiztonsági segédszolgálatos raj legjobb a járásban • Védekeznek a közlekedési balesetek ellen • Tevékeny a HNB közrendészeti szakbizottsága • Kesztyűt dobtak a drahoveeieknek Tél volt. A gyűlésterem ablakára virágokat varázsolt a fagy. Valaki megjegyezte, hogy a természet is ked­veskedni akar a kilenc ünnepeltnek. A közbiztonsági segédszoigálatosok oklevelet kaptak, mivel a legjobb te­vékenységet fejtik ki a trnavai járás­ban. A gyűlésen nem sokat beszéltek az eredményekről. A faluban mindenki tudja, hogy a segédszolgálatosok nem sajnálják szabad idejüket a köz ér­dekében. Ha a munkából hazatérnek, rendszerint karszalagot tesznek fel és ügyelnek a rendre. A faluban nagy a tekintélyük, példájukat sokan akar­ják követni. — Mindenkit szeretnénk bekap­csolni munkánkba — jelentette ki a gyűlésen Reves elvtárs, a raj vezető­je. A köz- és magántulajdon őrzése nem okoz problémát, azonban a köz­lekedési balesetek száma állandóan szaporodik. i- Amíg az országút a falunkban fog kanyarogni, és ilyen forgalmas útkereszteződésünk lesz, közlekedési balesetek mindig előfordulnak — je­lentette ki valaki a tömegben. Szavai­val azonban nem hintett bizalmatlan­ságot az emberek között. Pedig az adatok (melyeket Karol Motúz alhad­nagytól, a közbiztonsági szerv dolgo­zójától hallottunk) ts azt bizonyítják, hogy a helyzet rosszabbodhatna, mi­vel Trstínben több mint száz gépko­csivezetőt tartanak nyilván és számuk évente hússzal szaporodik. A földmű­vesszövetkezet a télen tizenhat fiatal tagját iskoláztatta traktorosnak, s ál­landóan több a motorkerékpár- és au­tótulajdonos a községben. — Valamit tenni -kell! — mondták többen is. — Hisz jóformán nincs olyan hónap, hogy vérfoltok ne ma­radnának az országúton. Tavaly májusban Jozef Krátko kőbá­nyai munkás Pionír motorkerékpárján elesett és szörnyethalt, özvegyet és két árvát hagyott maga után. Ez azon 1 ban csak egy eset a sok közül. Több szerencsétlenség is óva int, hogy va­lamit ki kell gondolni. Nem mehet ez így a végtelenségig 1 Versenyt indítottak a közlekedési balesetek megelőzésére. A gyűlés ha­tározata alapján átgondolták, hová kellene tenni új közlekedési jelzése­ket. Megvizsgálták a járműveket, és hogy a falun keresztül utazó autók ne rontsák a verseny sikerét, nagy táblát helyeztek el a falu szélén: Ver­senyzünk a közlekedési balesetek megelőzéséért — felirattal. Az iskolá­ban előadásokat tartanak a tanulók­nak és a gépkocsivezetőket is oktat­ják. A helyi nemzeti bizottság közren­dészeti szakbizottsága, melyet maga a HNB elnöke irányít, állandó figyelmet fordít a versenyre. A legkisebb rend­ellenességre a falurádión keresztül vagy személyesen figyelmezteti a la­kosságot. A bizottság gyűléseire meg­hívja azokat, akik nem veszik figye­lembe a közlekedési rendszabályokat. A napokban egy fiatalasszonyt vontak felelősségre, mert többszöri figyel­meztetés ellenére kerékpárja csomag­tartóján hordta gyermekét. Megma­gyarázták neki, milyen következmé­nyei lehetnek ennek a kihágásnak. Az anya megértette, liogy gyermeke biztonságáról van szó. A bizottság meghívta gyűlésére a vendéglő veze­tőjét is. Nyomatékosan figyelmeztet­ték, hogy gépkocsivezetőket ne szol­gáljanak ki szeszes itallal. A közlekedési balesetek megelőzé­sére indított verseny eredménnyel jár. Tavaly ilyenkor már az ötödik közlekedési baleset volt a faluban, az idén még egy sem fordult elő. Az eredmények arra késztették a falu lakosságát, hogy versenyre hívják a Piešťariy mellett levő Drahovce köz­séget, ahol ugyanolyanok a viszonyok, mint náluk voltak. Másutt is elejét vehetik a közlekedési baleseteknek, csak érdekeltté kell tenni ebben a la­kosságot. DRÁBEK VIKTOR A napokban kezdődtek meg az érettségi vizsgák iskoláinkban. A bra­tislavai Novohradská utcában az általános középiskolában 130 tanuló érett­ségizik az idén. Közülük 118 jelentkezett főiskolára. A legtöbbjük a mű­szaki tagozatokra jelentkezett, 19 diáklány pedig a trnavai pedagógiai in­tézetre. Anna Maliková, az iskcla III/B. osztályának tanulója kiváló mate­matikus, az építészeti fakultáson akar tovább tanulni. Képünkön Jozef Ba­lala tanár matematikából vizsgáztatja. (M. Slosiariková — ČTK felvétele) JUJ SZO 4 * 1362. június Bí,

Next

/
Thumbnails
Contents