Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-10 / 158. szám, vasárnap

Világ -proletárjai, egyesül jetele! SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA K0ZP0NT1BIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava 19t>2 június 10. vasárnap * 30 fillér * XV. évfolyam, 1S8. szám A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácsadó bizottságának DEKLARACIOJA A Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó bizottsága Moszkvában 1962. Június 7-én tartotta ülését, amelyen részt vett: a Bolgár Néppárt nevében T. Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és A. [ugov, a Bolgár Népköztársaság Mmifctertanácsának elnöke; a Magyar Népköztársaság nevében Kádár János, a MSZMP KB első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnöke ; a Német Demokratikus Köztársaság nevében W. Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságénak első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke és W. Stock, az NDK Minisztertanácsának ügyvivő ministzerelnöke; a Lengyel Népköztársaság nevében W. Gomulka, a LEMP KB első titkára, J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsé nak elnöke; a Román Népköztársaság nevében Gh. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság. Államtanácsának elnöke és I. G. Mauer, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; a Szovjetunió nevében N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében A. Novotný, a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, V. Široký, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. A politikai tanácskozó bizottság ülésén meghallgatták A. A. Gromikónak, a Szovjetunió külügyminiszterének beszámolóját a Szovjetunió és az USA kormányai között a német kérdés békés rendezéséről folytatott tárgyalásokról. Az ülés résztvevői eszmecserét folytattak a szovjet-amerikai tárgyalásokról és teljes egyetértésüket fejezték ki a Szovjetuniónak a tártFolytatás a 2. oldalon) Jelentősen növekedett a fogyasztási szövetkezetek tevékenysége (CTK) — A Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetsége V. kongreszszusának második napján — szombaton, június 9-én megkezdődött a vita, melynek résztvevői nemcsak az elért sikereket méltatták, hanem arra ls rámutattak, hogy még mindig sok a fogyatékosság szövetkezeti kereskedelmünkben és vendéglátóiparunkban. Ez különösen ott szembeötlő, ahol nincs szoros együttműködés a nemzeti bizottságok és a szövetkezetek kö zött, ahol lebecsülik a szocialista munkaverseny jelentőségét s megfe ledkeznek arról, hogy szocialista kereskedelmünknek nem lehet célja csak a minél több áru eladása s a mindenáron elért nyereség, mert elsősorban a dolgozók szükségleteinek tervszerű kielégítéséről kell gondoskodnia. A kongresszus résztvevőit Václav Slávik elvtárs, a CSKP KB titkára, a párt- és kormányküldöttség vezetője üdvözölte szívélyes szavakkal. Hang súlyozta, hogy a párt XI. kongresszu sa óta eltelt időben fellendült népgazdaságunk és jelentősen növekedett a fogyasztási szövetkezetek tevékenysége is. Bár a közellátás terén jelenleg fennálló helyzettel nem lehetünk elégedettek, nem fér semmi kétség ahhoz, hogy hazánkban állandóan emelkedik a .Jjíkbsság életszínvonala, így például á'liolgozók ez év első negyedében 750 millió koronával többet fordítottak élelmiszerek vásárlására, mint tavaly ugyanazon idő alatt. Václav Slávik elvtárs beszédében tüzetesen foglalkozott a fogyasztási szóvetkezetek tevékenységének egyes problémáival. Igen tanulságos az a tény, — hangsúlyozta, hogy a fogyasztási szövetkezetek 1956 óta 5,25 milliárd koronával növelték kiskereskedelmi forgalmukat. A sikerek ellenére sok a még kl nem küszöbölt fogyatékosság is. Gyakran előfordul, hogy egyes elárusító helyeken nem kaphatók olyan árucikkek, amelyekből elegendő van raktáron s az üzletek személyzete, de a nagykereskedelmi dolgozók sem veszik sok esetben figyelembe a fogyasztók igényit. A Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének V. kongresszusa ma ér véget. A bratislavai Szlo vák Technikai Üveg Üzemben Václav Novák 13 tagú kollektívája a CSKP XII. kongresszusának brigádja címért versenyez. Képünkön |an Chme io (baloldalt) az FSZM üzemi bizott ságának elnöke, Gustáv Korim instruktor, aki már 33 éve dolgozik az üzemben, valamint Václav Novák ki váló dolgozó a vi nohradyi nemzeti bizottság képviselője a munkában felmerült problé mákat vitatják meg. , (V Pribyl — CTK — felvételei A <?

v " . v •»••/.. - • >•. '-. .•:•:•':. -::•.- •':'; ::•:•::•::• •• :' Wj-% ™ " {»*•'- i k£> ^ ľA <4 ML « 'XAL&zí.é**. KÖZIEMEN Y o HSSI-ben rssit vevő országok kommunista 1962. június 6-án és 7-én a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok kommunista ős munkáspártjainak képviselői Moszkvában tanácskozást folytattak. A tanácskozáson a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, o Német Demokratikus Köztársaság, a Ruman Népköztársaság és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak első titkárai, valamint az említett országok kormányfői vettek részt. A tanácskozáson részt vettek a Mongol Népi Forradalmi Párt képviselői is. A Mongol Népköztársaságot kormánya kérésére felvették a KGST tagjaj közé. A tanácskozás részvevői minden részletre kiterjedően megvizsgálták a KGST-ben részt vevő országok gazdasági kapcsolatait és megvitatták a szóban forgó országok gazdasági együttműködésének további bővítésével ás erősítésével kapcsolatos kérdéseket, tekintettel arra, hogy a szocialista világrendszer a fejlődés új szakaszába lépett. A tanácskozáson megállapították, hogy a szocialista közösség országai szilárdan tartják az elsőséget gazdaságuk fejlődésének ütemében, előbb járnak a kapitalista országoknál a világ tudományos és műszaki haladásának több nagy fontosságú területén. Az 1958—1961-ig eltelt négy esztendőben a szuciaiista országok iparának átlagos évi növekedése körülbelül 13 százalék volt, vagyis majdnem háromszorosan multa felül a kapitalista országok ipara fejlődésének ütemét. A szocialista országok ipari termelésének a világ ipari termelésében való részesedése állandóan növekszik, és jelenleg körülbelül 37 százalék az 1955. évi 27 százalékkal szemben. A szocialista országok gazdasága egyre kifejezettebben ipari jellegűvé válik. A szocializmus történelmi győzelmet aratott a mezőgazdaságban is A szocializmus egész rendszerében a mezőgazdasági termelési területeknek több mint 90 százaléka a szocialista szektorba tartozik. A szilárdan meggyökerezett szövetkezeti rendszer a mezőgazdasági termelés gyors fellendülésének távlatait nyitja meg a szocialista országok mezőgazdasága előtt. A népgazdaság fejlődésében elért sikerek alapján szakadatlanul emelkedik a dolgozók életszínvonala. A szocialista világrendszer biztos léptekkel halad a döntő győzelem felé a kapitalizmussal folytatott gazdasági világversenyben. Nincs messze az az idő, amikor megelőzi majd a kapitalista világrendszert az ipari és a mezőgazdasági termelés általános mértékát tekintve. Teljesen igazolódott a nagy Leninnek az a jövendölése, hogy a győztes szocializmus országai gazdasági fejlődésükkel gyakorolják a fő hatást a világ fejlődésére. A szocialista országoknak a gazdaság békás fejlesztésűben, a nép életszínvonalának emelésében elért sikerei megmutatják a szocializmus fölényét a kapitalizmussal szemben, kedvezőbb feltételeket teremtenek a forradalmi és a nemzeti felszabadító mozgalomhoz, a világ békéjének megszilárdításához. ' Mint a tanácskozáson megállapították, a szocialista világrendszer országainak sikerei a szocialista építés közös törvényszerűségeinek heiyes alkalmazása, minden egyes ország sajátságainak és a szocialista országok közössége érdekeinek figyelembevétele és összeegyeztetése, a szóban forgó országok népeinek erőfeszítései, szoros együttműködése ás kölcsönös segélynyújtása alapján jöttek létre. A szocialista építés objektív törvényszerűségei, a szocialista országok termelőerőinek gyors növekedése, az említett országok létfontosságú érdekeinek azonossága alapján az egyes nemzetek gazdaságai egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A szocialista világrendszer további fejlődésének elengedhetetlen feltétele minden egyes ország gazdasági lehetőségeinek és a gazdasági együttműködés valamennyi előnyének a lehető legteljesebb kihasználása. A nemzetgazdaság fejlesztésének ilyen szerves összekapcsolása a szocializmus gazdasági világrendszerének fejlesztésével és erősítésével minden egyes országban megteremti a legkedvezőbb feltételeket a szocialista építés folyamán felmerülő növekedési nehézségek sikeres leküzdéséhez és a további gyors előrehaladáshoz. A tanácskozás részvevői egyöntetűen megállapították, hogy a KGST-országok gazdasági, tudományos és műszaki együttműködése jelentősen fokozódott és bővült. A nemzetközi szocialista munkamegosztás következetes megvalósítása alapján öt évre és még ennél is hosszabb időre egybehangolták a KGST-országok népgazdasági terveit. Továbbfejlődött a termelés szakosítása és a kooperáció, különösen a gépiparban és a vegyiparban. A gépiparban megvalósított munkamegosztás révén növekedett a gépek és a felszerelések kölcsönös szállítása. E szállítások értéke 1061-ben majdnem 1,7-szer akkora volt, mint 1958-ban. Szélesedett a gazdasági együttműködés a nyersanyagbázis fejlesztésében. Munkálatok folynak a KGST-országok energetikai rendszerének egyesítésére, épül a Barátság kőolajvezeték, amely elviszi a kőolajat és a kőolajtermékeket a Szovjetunióból az európai népi demokráciákba. Ezenkívül több közös intézkedés történt a KGST-országok gazdaságának további fellendítésére. Még gyümölcsözőbbé és hatékonyabbá vált a tudományos és technikai együttműködés. Lényegesen bővültek a szocialista országok külkersskedelmi kapcsolatai. A KGST-országok közötti áruforgalom növekedési üteme az 1959—81 közötti időszakban , évi 14,2 százalék volt, az 1958—58. évi 8,5 százalékkal szemben. Erősödnek az egész szocialista tábor kapcsolatai a gazdaságilag gyengén fejlett országokkal, s e kapcsolatok előmozdítják ez utóbbi országok gazdasági fejlődését és népeik életszínvonalának emelkedését. A tanácskozás részvevői úgy vélik, hogy a 81 kommunista és munkáspárt képviselőinek részvételével 1963 novemberében megtartott értekezleten kitűzött célokat és a kommunizmus építésével összefüggő, az SZKP XXII. kongresszusán kijelölt grandiózus feladatokat csak akkor tudják sikeresen elérni és megvalósítani, ha a szocialista . ilágrendszer országai gazdasági, tudományos és műszaki éren még szorosabban együttműködnek, megteremtik a még kedvezőbb feltételeket a nemzetközi szocialista munkamegosztás bővítéséhez és helyes kialakulásához. A tanácskozás jóváhagyta „A nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelveit", amelyeket a KGST XV. ülésszaka dolgozott ki, és vezérfonalként ajánlja a KGSTországok hathatós távlati gazdasági együttműködési programjának kidolgozásához. A tanácskozás részvevői elismerték, hogy a küszöbönálló időszakban a KGST tevékenységének alapvető módszere a tagországok távlati és folyó népgazdasági terveinek összehangolása lesz, ami lehetővé teszi, hogy az országok erőforrásait a legésszerűbben használják fel minden egyes ország gazdaságának gyors fejlesztésére, számításba véve a szocialista közösséghez tartozó országok gazdasági fejlődésének színvonalában mutatkozó különbségek fokozatos csökkenését és a szóban forgó országok gazdasági fellendülésének gyorsulását. A tanácskozás szükségesnek tartja, hogy a népgazdasági tervek' összehangolása folyamán különös figyelmet fordítsanak: a termelés szakosításával és a kooperációval kapcsolatos munkálatok meggyorsítására, főképp azoknak a gépeknek és felszereléseknek gyártását illetően, amelyek deficitesek, valamint a műszaki haladásban döntő szerepet játszó új gépipari ágakhoz szükséges felszerelések előállítását illetően; a KGST-országok nyersanyag-, tüzelőanyag- és energetikai bázisának minél nagyobb arányú fejlesztésére, valamint a nyersanyagok, a tüzelőanyag és az energia racionális felhasználását célzó intézkedések kidolgozására; arra, hogy minél hamarabb hozzá kell fogni a kitermelő és feldolgozó iparágakban végzett alapvető beruházások összehangolásához. A KGST egyik legfontosabb feladata a tudományos és műszaki kutatások összehangolásának további javítása és elmélyítése. A tanácskozáson célszerűenk ismerték el, hogy a KGST-országok a szükséghez képest megkezdjék az érdekelt országok számára a közös vállalatok létesítését, egyesített tudományos kutatóközpontokat és tervezőirodákat hozzanak létre, s együttes erőfeszítéssel hajtsanak végre egyéb intézkedéseket is. A tanácskozáson célszerűnek ismerték el, hogy a KGST-országok gazdasági együttműködésének további sikeres fejlődéséhez elengedhetetlen feltétel a KGST és valamennyi szerve szerepének, tekintélyének és felelősségének fokozása. A tanácskozás határozott szervezési intézkedéseket dolgozott ki e cél elérésére. A tanácskozás részvevői célszerűnek tartják, hogy továbbra is rendszeres konzultációk és eszmecserék folyjanak a pártok és az államok vezetői között a legfontosabb gazdasági problémákról. A tanácskozáson jóváhagyták izokat a megegyezés alapján született javaslatokat, amelyeknek célja a gazdasági, a tudományos és a műszaki együttműködésnek, a termelés szakosításának és a kooperációnak a kiszélesítése, az egyes iparágak kapacitásának növelése és új termelési ágak létesítése a szocialista táborhoz tartozó országok termelésében mutatkozó szükségletek teljes kielégítésére, a közlekedés, az egymás közti kereskedelem fejlesztése. A tanácskozáson kidolgozott javaslatokat a KGST elé utalták, hogy azok nyomán kidolgozza a gyakorlati intézkedéseket. A szocialista országok minden vonalon fejlesztik egymás közt a gazdasági együttműködést és tökéletesítik ennek formáit Ugyanakkor hívei a világkereskedelem fejlesztésének, amely előmozdítja a világ békéjének megszilárdítását. A tanácskozás kifejezésre juttatta, hogy a KGST-országok a kapitalista országokkal való külkereskedelem további fejlesztésére törekednek. A KGST-országok kívánják, hogy hívjanak össze nemzetközi értekezletet, amely megvitatja egy olyan nemzetközi kereskedelmi szervezet megteremtését, amely mindennemű megkülönböztetés nélkül felöleli a világ minden övezetét és országát. A tanácskozáscn részt vett országok kommunista és munkáspártjainak és kormányainak képviselői elismerték, hogy a gazdasági tudományos és műszaki együttműködésnek és a kölcsönös segélynyújtásnak a további böi^tése és elmélyítése a proletár nemzetköziség elvei alapján, előmozdítja a szocialista országok egységének további erősödését. Minél teljesebben és hatékonyabban használják ki a szocialista országok valamennyi erőforrását, annál gyorsabban érik el a szocializmus és a kommunizmus felépítésének történelmi célját, és a szocialista világrendszer annál gyorsabban arat döntő győzelmet a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben. A tanácskozáson minden kérdést szívélyes, baráti légkörben vitattak meg, a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség megingathatatlan elvei alapján, és megmutatkozott, hogy a kommunista és munkáspártoknak és a kormányoknak a képviselői teljesen egyöntetű nézeteket vallanak minden megvitatott kérdésben. A Dahomey Köztársaság küldöttsége Lidicén (ČTK) — A Dahomey Köztársaság küldöttsége SourouMigan Apithy alelnök vezet ésével szombaton délután Lidicébe látogatott. A becses vendégeket dr. Vilem Pithart, a külügyminiszter helyettese, dr. Bohumil Verner, a Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke és mások kísérték. A vendégeket a lidicei HNB képviseletében Marié Kohličková fogadta és tájékoztatta őket a lidicei tragédiáról. A Dahomey Köztársaság küldöttségének tagjai a helyi múzeum megtekintése után a fasizmus áldozatainak tömegsírjához indultak és piros rózsacsokor elhe lyezésével fejezték ki kegyeletüket. v