Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-09 / 157. szám, szombat

A

mióta a CSKP vezetésével megkezdtük a szocializmus építését, államunkban következetesen érvényesülnek a nemzetiségi kérdés megoldásának lenini élvei. Pártunk már a tőkés uralom Idején nagy figyelmet szentelt a nemzetiségi kérdésnek, s éppen ezzel magyarázható, hogy a München előtti köztársaság szociális és nemzetiségi elnyomás alatt élő dolgozói saját pártjuknak tar-itták, követeléseik hű tolmácsolójának és érdekeik védelmezőjének tekintették Csehszlovákia Kommunista ' Pártját. A párt hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek bizalmát élvezve fontos politikai tényező lett, majd az ország vezető erejévé küzdötte fel magát. Ezt annak is köszönhette, hogy viszonyainkra alkalmazva bölcsen érvényesítette a marxizmus-leninizmus tanítását a nemzetiségi kérdésről. Mindenkor azt a marxista-leninista alapelvet tartotta szem előtt, hogy a nemzetiségi kérdést alá kell rendelni a munkásmozgalom elsőrendű kérdésének, az osztályharc, a proletárforradalom érdekeinek, majd a munkásosztály és a dolgozó nép győzelme után, a szocialista építés érdekeinek. Szocialista alkotmányunk minden állampolgárnak, tehát a ómagyar dolgozóknak is egyenlő jogokat és egyenlő kötelességeket biztosít. Pártunk azonban nem elégedett meg hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek pusztán politikai egyenjogúságával, hanem minden időben nemzetiségi különbség nélkül valamennyi dolgozó életszínvonalának általános gazdasági, szociális és kulturális felemeléséért küzdött. Ezt bizonyltja az a tény, hogy dolgozó népünk a CSKP vezetésével felépítette a szocializmus anyagi-technikai bázisát. Eredményesen kibontakozik a kulturális forradalom, s a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszába léptünk. A szocializmus győzelme hazánkban egyúttal a marxizmus-leninizmus eszméinek, pártunk nemzetiségi politikájának győzelmét jelenti. Hazánk szocialista építésének folyamán a CSKP rendszeresen foglalkozik a magyar dolgozók problémáival és számos fontos határozatot hozott a magyar dolgozók teljes egyenjogúságának biztosítására E határozatok fő célja a magyarlakta vidékek politikai, gazdasági, szociális és kulturális felemelése. A legfontosabb közülük a CSKP KB politikai irodájának 1961. évi határozata volt azzal a beszámolóval kapcsolatban, mely elemezte a CSKP politikájának a magyar nemzetiségű lakosság között végzett munkában megnyilvánuló eredményeit. Alapul szolgált az SZLKP KB irodájának 1959 januári nagy jelentőségű határozata, valamint ennek ellenőrzése alkalmából 1960 júliusában hozott határozata. P

ártunk a nemzetiségi kérdés megoldásában azt a szempontot tartotta szem előtt, hogy a társadalmi fejlődés különböző szakaszaiban a nemzetiségi kérdés más-más jellegű, ezért megoldása nem általános, gépies, merev, hanem fontos, hogy minden történelmi időszakban megfeleljen a forradalmi átalakulások jellegének. Az említett nagy jelentőségű dokumentum mindezt visszatükrözi. Klasszikus bizonyítéka annak, milyen rendszeres, nagy figyelmet szentel pártunk a nemzetiségi problémáknak ós a nemzetiségi politika helyes marxi-lenini szellemű alkalmazásának. Ez a dokumentum kifejezi nemzeteink és nemzetiségeink internacionális szellemű közeledését, a csehszlovák szocialista hazaszeretet fokozását, amely népünk erkölcsi és politikai egységének egyik alapja. Ez a dokumentum magában foglalja azokat az elveket, amelyeket a párt- és állami szerveknek, a tömeg- és társadalmi szervezeteknek mindennapi munkájukban érvényesíteniük kell. Célul tűzi ki a magyar nemzetiségű dolgozók fokozott részvételét hazánk politikai, gazdasági és kulturális életének irányításában, hogy valóban érvényesüljön egyenjogúságuk. Ez a politika valamennyi dolgozó fő feladatának — a fejlett szocialista társadalom építésének van alárendelve. A felszabadulás után Szlovákia szocialista iparosítása keretében sok új, korszerű berendezésű gyárat építettünk, illetve bővítettük és korszerűsítettük a régieket Szlovákia túlnyomórészt^ magyarlakta déli részén. A terv szerint további nagy gyárak építése fejeződik be vagy kezdődik el, köztük Košice mellett a Kelet-Szlovákiai Vasmű, mely a cseh, szlovák, magyar és ukrán dolgozók internacionális barátságának nagy kohója lesz. A vállalatok építése nemcsak a családok ezreinek ad megélhetést, hanem Délés Kelet-Szlovákia jellegét is megváltoztatja. Dél- és Kelet-Szlovákia fokozatosan ipari-mezőgazdasági jellegű országrésszé alakul. Az új és a meglevő gyárak körül kulturális központok keletkeznek, melyek hatnak majd az emberek gondolkodására, emelni fogják a dolgozók kulturális színvonalát. E téren nagy segítséget jelentett Dél- és Kelet-Szlovákia egész mezőgazdaságának szövetkezetesítése. DÉNES FERENCi KÖZÖS HAZABAN KÖZÖS ÉRDEKEKÉRT ÉS CÉLOKÉRT Megváltozott a falu arculata, miután a szövetkezetek tulajdonába került a korszerű technika. Fejlett szövetkezeti falvak alakultak, melyekben a parasztok valóban kulturált életet élnek. A falvakon új, korszerű bútorokkal berendezett családi házak épülnek, amelyekből a szövetkezeti parasztjaink életét kellemessé és kulturálttá tevő legújabb technikai vívmányok sem hiányoznak. Egyre Inkább elmosódik a különbség a város és a falu között. Ez pártunk politikájának eredménye. Ennek pedig egyetlen célja a szocialista haza valamennyi dolgozója boldog, békés életének megteremtése. Állami szerveinkre, nevezetesen a nemzeti bizottságokra komoly feladatok hárulnak. Végre kell hajtaniok a párthatározatokat és el kell érniük hogy: a magyar nemzetiségű lakosság az egyenjogúság szellemében, szocialista társadalmunk lényegével és szocialista alkotmányunkkal összhangban érvényesíthesse alkotó erőit; a fejlett szocialista társadalom építésének folyamatában nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók — tehát a magyar nemzetiségű állampolgárok ls — a proletár és szocialista nemzetköziség és a csehszlovák szocialista hazafiság szellemében nevelődjenek, hogy a marxizmus-leninizmus nagy eszméit magukévá téve öntudatosan, lelkesedéssel és tevékenyen építsék szocialista hazánkat, s ezzel hozzájáruljanak az egész szocialista tábor erősödéséhez. Ez az egymástól elválaszthatatlan két feladat a párt vezetésével kifejtett politikai-nevelőmunkánk alapja. Most pedig lássuk, hogyan teljesítjük e két alapvető feladatot. A

legfontosabb, alapvető dolog — a gazdasági alap fejlesztése, melytől a nemzetiségi viszonyok további kedvező alakulása, s végeredményben a kultúra fellendülése és az emberek életszínvonalának általános emelkedése függ — biztosítva van, hisz ez a szocialista építés lényege. Marxista-leninista igazság: mindenekelőtt a helyes gazdasági politika a kulcs a nemzetek és nemzetiségek együtműködésének megszilárdításához. A kapitalista kormány szándékosan akadályozta Szlovákia gazdaság! fejlődését, főként a déli és keleti részeken, ahol a szlovákokon kívül magyarok is laknak. A fejlett Iparvidékek piacává tette ezeket az országrészeket. Pártunk az iparosítással hozzálátott Szlovákia gazdasági felemeléséhez. Ily módon jöttek létre Szlovákia szocialista ós kulturális fellendülésének feltételei ls. A déli és keleti járások jelenlegi gazdasági és kulturális fejlődése jelentős haladást jelent a gazdasági különbségek megszüntetésében Szlovákia és általában a köztársaság egyes területei között. Ennek következtében a magyar nemzetiségű lakosság osztály- éis szociális összetétele is megváltozott. Oj munkásosztály, szövetkezeti parasztság és új magyar értelmiség van kialakulóban. A Szlovák Nemzeti Tanács és szervei fokozott figyelmet szentelnek a magyar nemzetiségű lakosság kulturális életének fejlesztéséről hozott párthatározat teljesítésének. E kérdéssel nemcsak az SZNT iskolaügyi és kulturális bizottsága, hanem elnöksége ls foglalkozik, és fontos határozatokait hoz a magyar dolgozók körében végzett politikai, szervező és nevelőmunka megjavítására és elmélyítésére. A legkomolyabb feladatok egyike: nemzetiségi különbség nélkül valamennyi dolgozó bevonása a közéletbe, közigazgatásba, az állam Irányításába. A mindennapi kapcsolatbán és a közös munkában megszilárdul az egyenjogúságon és a közös' érdekeken épülő testvéri egységünk. A nemzeti elszigeteltség és elzárkózás elleni küzdelemben a leghatásosabb fegyver a magyar nemzetiségű dolgozók fokozott részvétele a nemzeti bizottságokban, a szövetkezetekben, a tömeg- és társadalmi szervezetekben. A nemzeti bizottságok által Irányított népművelési Intézmények behatóan foglalkoznak a CSEMADOK helyi szervezeteivel a dél- és kelet-szlovákiai járásokban, s bekapcsolják őket a közös munkába, hogy hozzájáruljanak a tartalmában új, szocialista, formájában nemzeti, kultúra fejlesztéséhez. A nemzeti bizottságok és népművelési intézményeik már rendszeresebben törődnek a CSEMADOK kulturális tevékenységével. Ügyelnek arra, hogy jobban megfeleljen a mai követelményeknek, hogy közös igyekezettel segítsenek az új, szocialista állampolgárok nevelésében. A

z utóbbi években örömmel látjuk a dél- és kelet-szlovákiai tanügy és kultúra rendkívüli fejlődését, a népművelési intézmények nagyarányú építését. A magyar nemzetiségű munkásod, szövetkezeti parasztok és dolgozó értelmiségiek gyermekei anyanyelvükön tanulnak az általános és szakiskolákban. A magyar lakosságú községekben tucatszámra épültek új iskolák és továbbiak építését vették tervbe. Az SZNT elnökségének határozatai alapján a Szlovák Nemzeti Tanács iskola- és kulturális ügyi szakosztálya biztosítja a nemzetiségi iskolákban az egyenértékű és maximálisan egységes nevelést és oktatást, hogy a magyar iskolák js ugyanolyan eredményeket érjenek el, mint a szlovákok, s a nemzetiségi iskolák végzett növendékei mindjobban érvényesülhessenek további tanulmányaik folyamán és a gyakorlati életben, hazánk szocialista építésében. A magyar Iskolák gyönyörű eredményei mellett a jövőben is nagy gondot kell fordítani a szlovák nyelv színvonalas oktatására, hogy a tankötelezettségüknék eleget tett tanulók és a 11-éves középiskolák végzett növendékei annyira beszéljék a szlovák nyelvst, hogy nehézségek nélkül érvényesülhessenek politikai, gazdasági és kulturális életünk bármelyik szakaszán, vagy bármelyik főiskolán folytathassák tanulmányaikat. Vannak iskolák, melyek figyelemre méltó eredményeket értek el a szlovák nyelv oktatásában, de vannak olyan — főként a kevésosztályú falusi — iskolák is, amelyeknek tanulói egyáltalán nem tanulnak meg szlovákul. Van mit pótolni ezen a téren. Az a körülmény, hogy az Iskolában nem eléggé sajátítják el a szlovák nyelvet, teszi szükségessé a szlovák nyelvtanfolyamok szervezését felnőttek számára. A szlovák nyelv ismerete elsősorban azért szükséges, mert lehetővé teszi a közéleti tevékenységet, az ember tudásának érvényesülését a köztársaság bármelyik pontján, a politikai, gazdasági, technikai és kulturális munka bármelyik szakaszán. Ezért mondja a párthatározat, hogy a szlovák nyelv ismerete* biztosltja a magyar nemzetiségű dolgozók teljes egyenjogúságát. Ezért örömmel könyvelhetjük el, hogy a járások többségében a népművelési intézmények a CSEMADOK-kal karöltve szlovák nyelvtanfolyamokat szerveznek a felnőttek számára. A magyar dolgozók többsége jól tudja, hogy saját érdeke a szlovák nyelv elsajátítása. A fiataloknál ez elengedhetetlen követelmény, hogy érvényesíthessék tudásukat. Az államnak nagy érdeke, hogy minél több magyar fiatal jelentkezzék a műszaki, természettudományi és mezőgazdasági főiskolákra, tehát nemcsak a humán'us tárgyakra, mivel az előbbi szakaszok döntő fontosságúak társadalmunk fejlődésében. Szocialista államunkban senkit semkényszerítenek arra, hogy megtanuljon szlovákul. Ezt bizonyítja a kétnyelvűség elvéről hozott párthatározat ls. Ennek értelmében a magyarlakta járások hivatalaiban biztosítani kell, hogy a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik határozataik irányelveit és rendeleteit szlovák és magyar nyelven hozzák nyilvánosságra. Ezenkívül minden magyar nemzetiségű állampolgár anyanyelvén fordulhat kérésével a hivatalokhoz. A hivatalok a magyar levelekre kötelesek magyarul válaszolni. Mivel a Szovjetunió Kommunista Pártjának programja a mi programunk is, átvesszük és érvényesítjük a nemzetiségi politikára vonatkozó elvett. A program leszögezi: „Továbbra is biztosítani kell a Szovjetunió népei által beszélt nyelvek szabad fejlődését, a Szovjetunió minden állampolgárának biztosítani kell, hogy bármely nyelven szabadon beszélhessen, bármely nyelven nevelhesse és taníttathassa gyermekeit; nem szabad megengedni semmiféle előjogot, korlátozást vagy kényszert sem az egyik, sem a másik nyelv használatánál. A népek testvéri barátsága és kölcsönös bizalma légkörében a nemzeti nyelvek az egyenjogúság alapján fejlődnek és kölcsönösen gazdagítják egymást. Pozitív jelentősége van annak, hogy az emberek anyanyelvük mellett önként megtanulják az orosz nyelvet, mert az elősegíti a tapasztalatcserét, minden nemzet és kis nép részesedését a Szovjetunió valamennyi népének kulturális eredményéből és a világkultúrából. Az orosz nyelv gyakorlatilag a Szovjetunióban élő valamennyi nép egymás közötti érintkezésének és együttműködésének közös nyelve lett..,'' Nálunk az egymás közötti megértés nyelve a cseh és a szlovák, ám egyik sem államnyelv, mert szocialls-_ ta köztársaságunkban egyik nyelv' sincs fölérendelve a másiknak. A

z SZLKP Központi Bizottságának 1959. január 16-1 határozata többek között leszögezte: „A vegyes lakosságú városokban előnyös, ha a járási nemzeti bizottságok tagjai és funkcionáriusai szlovákul és magyarul is tudnak. Ez megkönnyíti kapcsolatukat a lakossággal és lehetővé teszi a problémák jobb megismerését." Szerveink igyekeznek megvalósítani e határozat elveit a gyakorlati életben. A fontos párthatározat azt is megemlíti, hogy a szlovák és magyar tanulóifjúság, valamint tanítóik közeledése érdekében közös igazgatóságokat, valamint közös pionír- és CSISZszervezeteket krfll létesíteni ott, ahol szlovák és magyar tannyelvű Iskola működik. Természetesen leszögezi, hogy ennek feltétele az akció jó előkészítése, különösen a szülők önkéntes, teljes beleegyezése. Ez a módszer eddig jól bevált Dun. Stredán, Komárnóban és másutt". Megszilárdult és elmélyült a tanítók együttműködése, valamint a tanulók barátsága. Ott azonban, ahol a felsőbb szervek utasítására hivatalos úton, kellő meggyőző munka nélkül fogtak hozzá, roszszul végződött az iskolák igazgatásának egyesítése. Ebből az következik, hogy kerülni kell az ilyen munkamódszereket, mert ellentmondanak pártunk nemzetiségi politikája elvetnek, ártanak és fölösleges nacionalista súrlódásokat idéznek elő. Nemzeteink és nemzetiségeink testvéri egysége és közeledése a szocialista társadalom törvényszerű fejlődési folyamata, jellemző rá, hogy közeledésük nem a nemzeti kultúrák rovására, hanem éppen fejlődésük útján történik. Ezt pedig mint a marxizmusleninizmus klasszikusai tanítják és a gyakorlat Igazolta — csak a szocialista társadalom tudja biztosítani. Ez a folyamat ma a nemzett kultúra szocialista tartalmának erősítése, a bennünket egyesítő és közelebb hozó közös elemek erősítése útján megy végbe. Ha ebből a szempontból értékeljük a magyar nemzetiségű dolgozók körében végzett nevelő- és kulturális munkánkat, világosan meg kell látnunk, hogy az elért, figyelemre méltó sikerek mellett van még mit tennünk. Ezt állapítja meg a Szlovák Nemzeti Tanács is legutóbbi határozatában: „A magyar nemzetiségű állampolgárok kulturális élete az utóbbi évben tovább fejlődött. Kulturális téren azonban tovább kell fokozni a magyar nemzetiségű értelmiségiek részvételét a politikai-nevelő munkában, az oktatás'felsőbb formáiban. Javítani kell a műszaki-közgazdasági propagandát és nevelést. Szükséges, hogy az SZNT iskola- és kulturális ügyi osztálya még hathatósabb Segítséget nyújtson a nemzeti bizottságoknak a szlovák nyelvtanfolyamok szervezésének megjavításában, segítse elő a népművészeti együttesek és körök további számbeli és minőségi fejlődését és a magyar nemzetiségű dolgozók csehszlovák szocialista hazafiságra és proletár nemzetköziségre nevelésének elmélyülését." Mint a határozatból kitűnik, szép eredményeket értünk el a nevelőmunkában, de ennek ellenére elmaradunk az előadások szervezésében. A CSEMADOK Központi Bizottsága, valamint a Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság között jó az együttműködés. Az SZNT iskolaés kulturális ügyi osztályának segítségével különféle szemináriumokat rendeznek a magyar lektorok és népművelési funkcionáriusok száméra. Ennek ellenére járási viszonylatban még mindig alacsony a munka színvonala, s éppen ezért a községekben nagyobb figyelmet kell szentelni a politikai és szakelőadások, műszakiközgazdasági, tudományos, ateista előadások szervezésének, a párt marxista-leninista nemzetiségi politikája magyarázásának. A csehszlovák szocialista hazaszeretet szellemében meg kell javítani a honismereti nevelést. A Járási nemzeti bizottságok tan- és művelődésügyi osztályai céltudatosabban irányítsák a falusi kulturális népművelő munkát, hogy a magyar nemzetiségű dolgozók ne gondoljanak csak a mozira, a színházra, a dal- és táncegyüttesre mint a kultúra egyedüli forrására. Az előadásokban behatóan foglalkozni kell az új technológia kérdésével, a mezőgazdaság és az ipar gépesítésével, s jobban érdekeltté kell tenni a munkásokat és szövetkezeti parasztokat szaktudásuk gyarapításában. Meg kell javítani a könyvtárak munkáját, el kell érni, hogy a falvakban nagyobb érdeklődés nyilvánuljon meg a népkönyvtárak Iránt. A községekben még céltudatosabban kell rendezni könyvankétokat, hogy a lakosság megismerkedjék az itteni magyar Írók, valamint a cseh, szlovák, és szovjet írók magyar fordításban megjelenő műveivel. Jó kezdeményezés volt a csehszlovákiai magyar könyvtermés kiállítása, melyet az SZNT iskola- és kulturális ügyi osztálya a múlt év végén Nové Zámkyban rendezett. Az itteni magyar -irodalom általában helyes úton fejlődik. Szocialista államunk minden téren lehetővé teszi a cseh, szlovák é§ magyar íróknak, zeneszerzőknek, képzőművészeknek és más művészeknek, hogy a legjobban kamatoztassák művészetüket, segítsenek a pártnak és a népnek a kulturális forradalom kibontakozásában. Az SZNT iskola- és kulturális ügyi osztálya elvi határozata alapján a magyarlakta járásokban magyar feliratokkal vetítik a filmeket. A Csehszlovák Rádió magyar adása ls részben megoldódott, ám munkájának rendszeres megjavítására kell törekednie, ha ki akarjuk elégíteni a magyar hallgatók Igényeit. A CSKP KB és az SZLKP KB határozatai a szakszervezeteket és a CSISZszervezeteket sem hagyják figyelmen kívül. A szlovák és a magyqr dolgozók jó együttműködése érdekében feladatukká teszik, hogy ezzel is kellőképpen foglalkozzanak. Az említett határozatok teljesítését az ls bizonyltja, hogy a magyar dolgozók mindenütt képviselve vannak a tömeg- és társadalmi szervezetekben. Részvételük a tömegszerveeetek és főként a nemzeti bizottságom munkájában a legjobban bizonyítja a szocialista demokrácia állandó elmélyülését, mert ez azt jelenti, hogy a magyar dolgozók ls bekapcsolódnak ez állam irányításába, a közigazgatásba, mint a többi dolgozók, amit szocialista társadalmunk fejlődése egyik fő mozgatóerejének -tartunk. H

ruscsov elvtárs beszámolójában az SZKP programjáról többek között ezeket mondotta: „A szocializmus feltételei között a nemzeti kérdésben két, kölcsönösen öszszefüggő haladó irányzat érvényesül. Először, mindegyik nemzet sokoldalú, száguldó fejlődése tapasztalható... Másodszor, e proletár nemzetköziség zászlaja alatt a szocialista nemzetek mindinkább közelednek egymáshoz, erősödik egymásra gyakorolt és egymást gazdagító befolyásuk". Igen, a fejlett szocialista társadalom építésében szocialista társadalmi életünk száguldó fejlődése, a szocialista viszonyok közötti együttélés és együttműködés közepette a nemzetek ós nemzetiségek között nálunk ls új viszonyok alakulnak ki. Erkölcsi, politikai egységük a kölcsönös segítségre, bizalomra, tiszteletre, az elvtársi együttműködésre, a barátságra, a testvériségre és főként a közös eszmére, a marxizmus-leninizmusra épült. Ma e szempontból kell megítélnünk a hazánkban élő, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért vállvetve küzdő nemzetek és nemzetiségek új, szocialista viszonyát. Košice új történelme A košicei amfiteátrum mögött pár hónappal ezelőtt ünnepélyes keretek között, az első hagyományos kapavágással megkezdődött Košice — újváros építése. A csaknem 60 hektáros területen hét év alatt 17 ezer lakásegység épül fel, amelyekben közel hatvanezer dolgozó talál új otthonra. Az első kapavágás óta már sok minden történt. Talán a legörvendetesebb eseményként könyvelhető el, hogy a múlt hét péntekén megérkeztek az első előgyártott épületrészeket szállító teherautók. Ezzel a nappal megkezdődött a panel-lakóházak összeállítása is a Vasmű dolgozói részére. Az első hétemeletes épület — amelynek összeállítását már megkezdték — a „Történelem" elnevezést kapja. Valóban új „história", egy új szocialista város építése vette itj kezdetét, amely a Kelet-Szlovákiai Vasmű dolgozóinak életében nagy jelentőséggel bír. Itt laljnak majd közel munkahelyükhöz, és ami a legfontosabb, családjaikkal együtt. A Magasépítészeti Vállalat dolgozói a meghatározott Időben akarják átadni a lakásokat. Már ez év októberében 281 új lakás9gységet adnak át. Családi József és Jozef Múdry szerelőcsoportja Košice új lakónegyedeinek építkezésein nyert eddigi tapasztalataik alapján mindent megtesz, hogy az új szocialista város s első lakói már ebben az évben beköltözhessenek új otthonaikba. -Ik.* 1982. június 9. 0J §ZÖ 5 *