Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-30 / 178. szám, szombat

Ä fejlődés fő hajtóereje Pál Kálmán elvtárssal, a vlőanyi szövetkezet elnökével jó másfél év­vel ezelőtt találkoztam először a se­licei EFSZ évzáró közgyűlésén. Akkor ínég nem volt elnök, mint a szövet­kezet vezetőségi tagja, másodmagá­val vendégként vett részt a szomszéd szövetkezet ünnepi eseményén. A két vlőanyl ember elgondolkozva hallgat­ta a selicei elnök beszámolóját, amely jó eredményekről adott számot, s a vitában felszólaló szövetkezeteseket, akiknek szavaiból kitűnt, hogy szivü­kön viselik a közös gazdálkodás ügyét. — Nálunk Farkasdon a mostani év­záró közgyűlés nem igen lesz ilyen szép — mondta akkor beszélgetős közben Pál elvtárs. Messze vagyunk még ml az ilyen jó eredményektől. Reméljük azonban, hogy rövidesen a ml szövetkezetünkben ls megindul a fejlődés. Az emlftett esemény óta eltelt Idő­szak azt mutatja, hogy a fejlődés meg­indult és alapvető változást hozott az EFSZ életében. Az 1961. évi évzáró közgyűlés olyan lelkes hangulatban folyt le, amilyenre Vlíanyban még nem volt példa. Megnövekedett a tag­ság önbizalma, jól teljesítették a ter­melési tervet és ennek köszönhetően szép jövedelmet értek el. A munkafe­gyelem megszilárdult, a régebben krónikus munkaerőhiány egycsapásra megszűnt. Ma már minden munkát agrotechnikai határidőben 'végeznek el. A vlčanyi EFSZ rövid Idő alatt a jó szövetkezetek közé emelkedett. A fejlődés fő hajtóereje a szövet­kezet pártalapszervezete. A több mint száz tagot számláló erős pártszerve­zet azóta, hogy az 1960. évi évzáró taggyűlésen megalakult, a közös gaz­dálkodás előrehaladásának élén áll és egyre jobban elmélyíti vezető sze­repét a szövetkezet életének minden terüleién. A kommunisták valamennyi munkahelyen jó példával járnak elöl és a szövetkezeti tagokat a feladatok teljesítésére mozgósítják. A vlőanyi határ a nagyobbak közé tartozik. A szövetkezetnek 3500 hek­tár földje van, ebből 3100 hektár a szántó. Osszvagyonuk értéke megha­ladja a 32 millió koronát. A rendsze­resen dolgozó tagok száma jóval felül van hatszázon. Ilyen nagy gazdaság irányítása nem könnyű feladat. Ráter­mett, tehetséges, jól képzett embere­ket kíván. A pártszervezet elsősorban arra törekedett, hogy valamennyi ve­zető funkcióba megfelelő ember ke­rüljön. Szóhoz jutottak a fiatal, ta­nult szakemberek és ennek eredmé­nyeként más munkaszakaszokról so­kan visszajöttek a szövetkezetbe. Ond­rej Uňatinský mérnök azelőtt a Du­najská Streda-1 járásban tanított, most a szövetkezet gazdasági vezető­je, Perec Gyula Galántán a járáson dolgozott, jelenleg vezető zootechni­kus, Gréc Tibor állami gazdaságból Jött a szövetkezetbe, Pápai József ag­ronőmus a gépállomásról tért vissza. Kertész János növényegészségügy! dolgozó a technikum elvégzése után foglalta el mostani helyét, Komiósi Ferenc, a pártszervezet elnöke pedig az egyik szomszédos községben a he­lyi nemzeti bizottság titkára volt. A fiatalok bevonása a vezetés­be eredményesnek bizonyult. Szaktu­dásuk, az új Iránti fogékonyságuk és lelkesedésük, a problémák megoldá­• • • • © • Volaryban nyolc hektárnyi terü­leten új üzem épül a faforgács és más fahulladék feldolgozásá­ra. Az üzemet a České Budéjovi­ce-i Magasépítészati Vállalat dol­gozói építik. Különösen a beto­nozok érnek el kiváló sikereket. Felvételünk a betonozó munka­csoport vezetőjét, František Ma­chartot ábrázolja. (Kraj čí CTK — felvétele] sával kapcsolatos határozott állásfog­lalásuk az idősebb szövetkezetesek ta­pasztalataival párosult. A fiatal veze­tők minden munkaszakaszon nagy fe­lelősségtudattal végzik feladatukat, a munkahelyükön felmerült problémá­kat saját erejükből igyekeznek meg­oldani. A fiatalok nagyban hozzájá­rultak ahhoz, hogy előnyösen megvál­tozott a szövetkezet munkája. Senki se gondolja, hogy valamely munkaszakaszon a vezető kicserélése önmagában megoldja a problémákat, meghozza a változást, biztosítja a fej­lődés sima, egyenletes útját. Az új mindig a régi, elavult hézetekkel ví­vott harcban tör utat magénak. Nem volt ez másképpen Vlčanyban sem. A pártszervezetnek és a szövetkezet ve­zetőségének sok nehéz problémát, ko­moly, nem egy esetben népszerűtlen feladatot kellett megoldania ahhoz, hogy biztosítsák a közös gazdaság fejlődését. Pál Kálmán elnök néhány szóban találóan jellemzi a helyzetet: — Az 1961. évi évzáró közgyűlésen, amikor elnöknek választottak, min­denki tapsolt, egy hónap múlva min­denki szidott, a múlt év végén meg mindenki örült. # Hogyne örültek volna, amikor kéz­zelfoghatóan bebizonyosodott, hogy a jól végzett munka gazdag gyümölcsöt terem. Egyebek között nem volt könnyű dolog a normák rendezése, vagyis a megalapozott teljesítménynormák be­vezetése. A pártszervezet és a vezető­ség erre irányuló kezdeményezése nem kevés ellenállásba ütközött. So­kat kellett érvelni addig, míg min­denki megértette, hogy ez nemcsak a közösnek, hanem minden egyes szö­vetkezeti tagnak is saját jól felfogott érdeke. A gyakorlat természetesen csakhamar igazolta a "kommunisták Igazát. Az egyenlősdi megszüntetésé­ben, az anyagi érdekeltség felkeltésé­ben, a helyes normák bevezetésén kí­vül nagy része volt a kiváló teljesít­ményekért és eredményekért adott külön jutalomnak. A szövetkezetben háromféle prémiumot alkalmaznak: 1. a sürgős munkák határidőn belüli el­végzéséért; 2. a tervezett termelés el­éréséért; 3. a terv túlteljesítéséért.. Külön szerv őrködik afelett, hogy a prémiumot, a termelés növelésének ezt a hatékony eszközét érdem sze­rint osszák el. A jó munkaszervezés és munkaer­kölcs eredményeképpen elérték, hogy egy hektár szántóföld megművelésére ; átlagosan 70 munkaegység jutott, ami járási viszonylatban nagyon szép' eredmény. • | Nem nagy dolog, de a munkaer-! köles megjavulására ez is jellemző, ] ezért érdemes megemlíteni, hogy a i múlt év óta a csoportvezetők és a ve­zetőség napi megbeszélését az eddigi késő délutáni órák helyett ebéd utáni egy órakor tartják. A munkacsoportok tagjai ugyanis sürgős munkák idején nem nézik az órát, he kell besötéte­désig dolgoznak. A munka menetére kedvező hatással van, ha a csoport vezetője egészen a befejezéséig kint van a határban. Ennek most már sem­mi akadálya nincs, a csoportvezetők az ebéd utáni tanácskozásról vissza­térhetnek a mezőn dolgozó csoport­jukhoz. A kapások megművelését sem osztják ki az egyes szövetkezeti tagok között (a cukorrépa-egyelés kivételé­vel). Megmutatkozott ugyanis, hogy jó munkafegyelem mellett a csoportok közösen egyenletesebben és gyorsab­ban elvégzik a növényápolási munká­kat. Ennek nevelő hatása is megnyil­vánult. Előfordult, hogy a kollektíva a rendbontót, aki nem végezte jól a feladatát, az egész község előtt meg­szégyenítve hazaküldte a munkából. Itt kell szólni a pártszervezet tevé­kenységének egyik jelentős eredmé­nyéről, amely abban nyilvánul meg, hogy sikerült létrehozni a bírálat és az önbírálat légkörét. Ahhoz ugyanis, hogy az emberek a nyilvános bírálatot elviseljék és megértsék, hogy nem el­lenük Irányuló támadásról, hanem Jó­indulatú figyelmeztetésről és a segítő­készség megnyilvánulásáról van szó, egy bizonyos fejlődési színvonal el­érésére van szükség. Ez ma már meg­van a szövetkezetben. Aki jól végzi munkáját, példásan teljesíti kötelességét, számíthat rá, hogy dicséretet kap a helyi rádióban, a hetenként három sokszorosított ol­dalon megjelenő Vlőanyi Híradóban vagy más módon. De aki elhanyagolja kötelességét, vét a közösség érdekei ellen, az nem kerüli el a nyilvános bírálatot. Mind a dicsérő, mind a bí­ráló szó rendszerint jó talajra talál. A szövetkezeti újság legutóbbi számá­ban például gúnyos hangú cikkecske figyelmeztette az egyik munkacso­portot, hogy a gondjaira bízott gépek kint rozsdásodnak a határban. A cso­port a cikk megjelenése után nyom­ban jóvá tette a hibát. A csupa fia­talból összetevődő dohányos csoport tagjai nagyon örültek neki, hogy jó munkájuk jutalmául még aznap este néhány dalt közvetített számukra a helyi rádió. A fiatalok másnap még nagyobb kedvvel dolgoztak. Az agitáció a munka megjavításá­nak, az emberek nevelésének haté­kony eszköze a pártszervezet kezében. Rohamosan közeledik az aratás, az év nagy erőpróbája. Az aratási előké­születek a vlőanyi szövetkezetben ls serényen folynak. Pontos és részletes aratási tervet dolgoztak kl, amely számításba vesz minden embert és gé­pet. A tervet, más fontos kérdések­hez hasonlóan megtárgyalták a párt­szervezet bizottságában és taggyűlé­sén is. Az aratást tíz napra tervezik, 22 nap alatt minden ezzel kapcsolatos munkát be akarnak fejezni. A gabona nagy részét kétmenetes módszerrel ta­karítják be. Amikor azt mondjuk, hogy a pártszervezet vezető szerepét érvé­nyesítve eredményesen vesz részt a szövetkezet életének irányításában és döntő szerepe van az EFSZ működé­sének megjavításában, korántsem ál­lítjuk azt, hogy házuk táján már min­den a legnagyobb rendben van. Az utóbbi időben jelentős fejlődést értek el, azonban még sok javítani való akad mind a szövetkezet gazdálkodá­sában, mind a pártszervezet munkájá­ban. Ezen a téren a legsürgősebb fel­adatok közé tartozik a pártcsoportok tevékenységének felélénkítése, a tag­ság politikai tudásának elmélyítése és a taggyűlések színvonalának emelé­se. A kedvezőtlen Időjárás, amely ko­molyan veszélyezteti a kötelezettség­vállalások teljesítését, még fokozot­tabb munkára serkentse a pártszerve­zfetet és a felmerülő nehézségek le­küzdésére vezessék a szövetkezet tag­ságát. GÁL LÁSZLÖ Óri ási szállító szerkezet a szovjet kohók számára A PLZENI LENIN MÜVEKBEN KIPRÔBÄLTÄK A SZOVJETUNIÓ RÉ­SZÉRE KÉSZÜLT HATALMAS, 150 TONNA SÜLYÜ SZÄLLÍTÔ SZERKEZE­TET, MELYEN AZ OLVASZTÓTÓL A HENGERDÉBE SZÄLLlTJÄK AZ IZ­Zö ANYAGOT. (J. Uhlíí — CTK — felv.) M y IT m Ez év februárjában történt. Azóta egy-két kivételtől eltekintve úgy megy minden, mint a karikacsapás. Azőta tartják kölcsönösen szem előtt' egy­más és a szövetkezet érdekeit. Azőta nem nézik el egymás csetlóseit bot­lásait, hibáit, nem tűrik a rendbontást, a kilengéseket. Már tudniillik a szövetkezet és a komplexbrigád. A szerződés megkötését még hosszadal­mas esti viták, végeláthatatlan megbeszélések előzték meg. Végül is alá­írásaikkal pecsételték meg vállalásaikat. Így fogadja meg a brigád ünne­pélyesen, hogy szocialista gondozásba veszi a mezőgazdasági gépeket, és hogy példás munkáját az agrotechnikai határidők betartásával, a korszerű technológia előírásainak megfelelően végzi, hogy takarékoskodik az Szem­anyaggal, tanfolyamokon kiegészíti szakképzettségét, kisegít a mezei, épít­kezési és állattenyésztési munkálatoknál. A szövetkezet sem maradt adósa a brigádnak. Vállalta, hogy időben beszerzi a legjobb minőségű vetőma­got, műtrágyát, dolgozókról gondoskodik a főldényre, prémiumokkal jutal­mazza a jó teljesítményeket... A kelet-csehországi Vamberk vá­roskától néhány kilométernyire levő Merklovlce EFSZ dolgozói nem olyan fából vannaik faragva, hogy ne tar­tanák be a legaprólékosabban a szerződés minden egyes pontját. Szó sincs róla. Hiszen az ellenőrzést ha­vonta végzik, a teljesítményeket rend­szeresen, minden héten értékelik. Egy gombostű nem sok,, az sem veszhet kárba a pontos nyilvántartásnál. Ezt Igazolja a május másodlikán keltezett, a tavaszi munkálatok első szakaszának értékeléséről szóló jegy­zőkönyv is, melyből kitűnik, hogy a szövetkezet az időben és kifogástala­nul elvégzett vetésért és külön a cukorrépavetésért 200—200 korona prémiumot fizetett Jaromír Stefek brigádvezetőnek és 15 tagú brigádjá­nak. Mindössze Dvofák elvtárs mun­kájával volt egy kis baj. Gépét nem állította be helyesen és ezért a munkája némi kívánnivalót hagyott hátra. Hanyagságét utólag kellett pó­tolnia. Igazságos döntés folytán a rá eső prémiumnak csak a felét kap­ta. — Hiába, első a rend. Jó lecke volt ez. A megszégyenítést, meg a kárt Dvofák elvtárs nem felejti el egyhamar — vélekedik Alois Mimra, az EFSZ elnöke. A komplexbrigádot ez év február­jában kísérletképpen létesítették a Merklovicei EFSZ 238 hektáirján el­végzendő munkálatok jobb minősége, gyorsabb elvégzése, a fáradságos kétkezi munka elkerülése és nem utolsósorban a termelési költségek csökkentése érdekében. Az elért eredmény a jövőben a többi környék­beli szövetkezet számára ls jó példa lesz. — A helyes munkaszervezés a moz­gató rugója sikereinknek — mondja Mimra elvtárs. Magyarázatképpen hozzáfűzi, hogy a Merklovicei EFSZ földjei nem mindenütt terülnek el síkságon. A hegyes, dombos vidéken pedig nem lehet a cukorrépa egye­lését, kapálását, e burgo-nyaszedést géppel végezni. Mégis igen szembe­ötlő • a különbség a közelmúlt és a jelen között. Tavaly például a szö­vetkezet tizennégy tagja 69 hektárt tizenhárom nap alatt vetett be. Napi teljesítményük körülbelül 5,3 hektár volt. Ez évben a brigád kilenc tagja géppel 85,75 heiktárt kilenc nap alatt vetett be tavaszival. A napi átlag még a kedvezőtlen tavaszi Időjárás ellenére is 9,59 hektár volt. Hájek agronómu's délben a szövet­kezeti konyha éttermében csak úgy ingujjban élvezte a kosztot. Ebéd után büszkén, jóleső érzéssel mutatta be a szövetkezet termelőeszközeit, a mindannyiuk által dédelgetett gazdag gépállományt. — Traktor, kombájn, cséplőgép amennyi csak kell. Évről-évre kiegé­szítjük az állományt, újakat vásáro­lunk — világosít fel — majd rámu­tat az egyik újdonságra: — ez a traktorra kapcsolható Dolany típusú rotációs trágyaszóró csak a szemcsés műtrágyára alkalmas. Mi azonban por alakban használjuk a műtrágyát és ezért nem tudtunk mit kezdeni a géppel. Sokat törtük a fejünket, míg Srb elvtárs, brigádunk egyik tagja egyszeriben eloszlatta gondjainkat. Átdolgozta a trágyaszórót, volt rá elég ideje télen. Azóta még erős szélben is eredményesen dolgozunk vele. — Igaz, idén kevés volt a műtrá­gyánk — folytatja Hájek elvtárs —, de azért így is segítettünk magun­kon, Jobban mondva a szomszédaink rajtunk — neveti el magát. — Négy EFSZ-től összesen 180 mázsát kap­tunk kölcsön. — Elkomolyodik: — Mondanom sem kell, hogy a gyors­segélyt megtérítjük és szükség ese­tén, tehetségünkhöz képest, a jószom­szédi viszonynak megfelelően hason­lóval viszonozzuk. Kísérőm szeme szeretettel pihen meg egy NH 100-as típusú trágya­rakodón, majd jó gazdaként végigsi­mít az RMA jelzésű, a trágya szét­hordására szolgáló adapteren. Ar­lagos napi teljesítményük 1200 má­zsa trágya felrakása és széthoTdása három hektáron. Emellett e gépi munka sokkal jobb a kézzel végzett munkánál. Persze a burgonyavetés ls gazda­ságosabb, ha gépesített. Míg a régi módszer alkalmazásával egy hektár bevetéséhez 22,69 munkaegységre volt szükség, ami az igásállatokra eső résszel együtt 702 koronát tett kl, gépesítéssel egy hektár bevetése 3,66 munkaegységet igényel. A traktor használatával járó költségek pedig nem tesznek ki többet 258 koronánál. A traktor vontatta alacsony mozgó ülőkéken majdnem a főidet súrolják az asszonyok, úgy egyelik a répát kényelmesen, fáradságmentesen. A hajlongás, térd- és derékfájás isme­retlen fogalom e munkánál. És hogy az idő viszontagságaitól, széltől és esőtől is megkíméljék a dolgozókat, a vamberki Vasművek, az EFSZ patro­náló üzeme igen leleményesen, tető­vel látta el az ülőkéket. A Jtffal Agrostroj Nemzeti Vállalat rendrakó gépe egészen új. A leara­tott és két-három napig száradás cél­jából a földön hagyott gabonát kom­bájnnal csépelik. Az NDK-ból impor­tált szalmaprés is jó szolgálatokat tesz. Ha a 2M 330-as kombájnra kap­csolják, a gép után csak a puszta tarló marad és még aznap sor kerül­het a tarlóhántásra. A merklovicei komplexbrigád tagjai kitűnően értenek a gépekhez. Lelki­ismeretes, derék szakemberek. Ta­karékoskodnak az üzemanyaggal, le­hetőleg maguk javítják gépeiket. Nem rongálják őket fölöslegesen, hí­mes tojásként bánnak velük. Szövet­kezetük munkatermelékainységét tart­ván szem előtt, eredményesen ter­jesztik az új, haladó munkamódszere­ket és ezért a több, jobb és olcsóbb termelésre, a fárasztó munka kikü­szöbölésére irányuió igyekezetüket évről-évre nagyobb siker koronázza. Mindennek tltika a helyes munkaszer­vezés, a terv betartása, az anyagi érdekeltség felkeltése, a pontos nyil­vántartás és a személyi felelősség ér­vényesítése, persze a helyi nemzeti bizottságokkal és pártszervezetekkel való szoros együttműködés alapján. Gyengébb szövetkezeteink hasznára válna, ha néhány szakemberük a jő tapasztalatok elsajátítása céljából el­látogatna a merklovlceiek körébe. Van mit tanulni ettől a szövetkezettől. KARDOS MÁRTA 1962. június 30. (JJ SZÖ 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents