Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-29 / 177. szám, péntek

* ki ENSZ kö'Fgwílés Mrozot

f: Ruanda Urundi fóliys elsejétől fiiggeťen !esz A belga katonai egységek egy hónappal később távoznak az országból New York [CTK) — Az ENSZ-közgyűlés azerdai határozata értelmében )AIius elsejétől megszűnik Ruanda Uruadi fölött a belga gyámság. A határozat jóvá hagyta két önálló ország — Rwanda és Burundi függetlenségét is. A közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a két ország függetlenné nyilvánításáról hozott határozatot és azt a javaslatot is, mely szerint a két új államot fel kell venni az ENSZ tagjai sorába. Ez a tény azonban mit sem változott azon, hogy a gyarmati rendszer hívei és ellenfelei igen szívós harcot folytattak a két új állam jövőjének meghatározásáról. A határozati javaslatot előterjesztő 25 afrikai és ázsiai ország csoportját képviselő Gyámsági Bizottság tárgyalásai folyamán eltértek attól az eredeti javaslatuktól, hogy július elsejéig — a függetlenség kinyilvánítása napjáig távozniuk kell a belga katonai egységeknek Rwanda és Burundi területéről. Az erre vonatkozó cikkely módosított szövege szerint augusztus elsején, vagyis egy hónappal a függetlenség kikiáltása után kerül sor a belga katonai egységek kivonására. A szocialista országok küldöttei ennek következtében tartózkodtak mind az említett cikkely, mind az egész határozat megszavazásától. A szovjet küldöttség még a teljes ülés délelőtti „tárgyalásai folyamán kiegészítést terjesztett be az említett határozathoz, éspedig oly értelemben, bogy július elsejéig távozniuk kell a belga katonai egységeknek. P. Morozov szovjet küldött hangsúlyozta, amennyiben a belga katonai egységek akár egy nappal is továbtj maradnának Ruanda Urundiban, ez komolyan veszélyeztetné az ország igazi függetlenségét. A jelenlevők azonban nem hagyták jóvá a szovjet kiegészítő javaslatot. Az említett határozat előterjesztői kénytelenek voltak engedni a nyugati tömb, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és- Belgium nyomásának. Az említett országok küldöttségei ugyanis azzal fenyegetőztek, hogy állást foglalnak az egész határozat ellen és ezzel meggátolják érvényrejuttatását. Ami a Rwanda és Burundi területén állomásozó belga katonai egységeket illeti, a gyarmati hatalmaknak nem sikerült a Gyámsági Bizottság tárgyalásai folyamán kitűzött céljaikat elérni. A nyugati nagyhatalmak teljes támogatását élvező belga küldöttség ugyanis arra törekedett, hogy a belga katonai egységek meghatározatlan ideig maradhassanak a két új állam területén. A Jóváhagyott határozat értelmében az ENSZ főtitkárának gondoskodnia kell a belga katonai egységek távozásának ellenőrzéséről. Ennek az intézkedésnek teljesítését az ENSZ XVII. közgyűlése ellenőrzi. AZ OLASZ KOMMUNISTA PÄRT négytagú küldöttsége Arturo Colomblnak, az OKP KB elnökségi tagjának vezetésével Nemzetgyűlésünk küldöttsége Berlinben Berlin (CTK) A Csehszlovák Nemzetgyűlés küldöttsége szerdán meglátogatta az NDK határőrségének azt az egységét, amely a Berlin— Friedrichstrasse-i határon teljesít szolgálatot. Zdenék Fierlinger, a küldöttség vezetője ez alkalomból átadta az egység parancsnokának a Nemzetgyűlés „A nép akarata törvény 1" felirattal díszített emlékérmet. A küldöttség tagjai a délutáni órákban megtekintették a demokratikus Berlin egyes építkezéseit és'részletesen tájékozódtak a városfejlesztés további távlatairól. -rr Zdenék Fierlinger, a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság sajtószerveinek tudósítóival elbeszélgetve, hangsúlyozta, hogy Nemzetgyűlésünk küldöttségét mindenütt igen szívélyesen fogadták és mindenütt megnyilvánult az NDK dolgozóinak népünk iránti őszinte rokonszenve. Aura a kérdésre, milyen tapasztalatokkal járul majd hozzá küldöttségünk népi képviseleti szerveink tevékenységének fellendítéséhez, Z. Fierlinger elvtárs kijelentette, hogy a két baráti ország e téren is elvileg egyazon úton halad. Z. Fierlinger, nagyra értékelte a két baráti ország gazdasági együttműködését, amely különösen most rendkívül nagy jelenLZÚJSZÓ ONNEPELYES PILLANATOK A trebišovi járásban levő Biel községben jól dolgozik a polgári ügyek bizottsága. Képünkön szocialista hazánk új polgárainak ünnepélyes beiktatását láthatjuk. Andrej Perháč tanító, Ján Belie kereskedelmi dolgozó és Ján Lipay tolatásvezető a Čierna nad Tisou-i vasútállomás szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívájának tagja feleségükkel sokáig emlékezni fognak gyermekük ünnepélyes beiktatására, amelyen részt vettek a bteli HNB tagjai, CSISZtagok, pionírok és a község számos lakosa. A pionírok a szülőknek virágcsokrokat adtak át és költeményeket szavaltak. M. Zima, Čierna nad Tisou n , , „ -, . t „„ ., tőséeű, amikor a szocialista országok a Bolgár Kommunista Párt Központi Bl- lu

i"=5

u' i.® zottságának meghívására szombaton Szó- e téren ts magasabb színvonalú kapfiába utazott. (CTK) 1 csolatokat juttatnak érvényre. A NEMZETKÖZI MUNKAÉRTEKEZLETEN jóváhagyták a csehszlovák küldött javaslatát Genf (ČTKJ — A Genfben tanácskozó 46. nemzetközi munkaértekezlet G. Hniličkának, Csehszlovákia küldöttségének, a Központi Szakszervezeti Tanács titkárának kezdeményezésére szerdán határozatot hagyott jóvá, melynek értelmében a nemzetközi munkaszervezet a szociális biztosítás szakaszára is kiterjeszti tevékenységét. A gazdaságilag kevésbé fejlett országok küldöttei e határozati javaslattal kapcsolatban hangsúlyozták, hogy rendkívül nagy jelentőségű országaik szociális biztosítására nézve. Az említett határozat szerint a jelenlegi szociális biztosítási nemzetközi megállapodások már nem felelnek meg a dolgozók szükségleteinek és ezért nem hathatnak eléggé dinamikusan a függetlenségüket nemrég kivívott országos szociális törvényhozására. A határozat azzal a felhívással fordul a nemzetközi munkaszervezethez, hogy revidiálja a régi és készítsen elő új nemzetközi megállapodásokat a szociális biztosítás kérdésében, s nyújtson lehetőleg minél nagyobb segítséget a nemrég függetlenné nyilvánított országoknak a szociális biztosítási törvények kidolgozásában, i KÉTSZERES HASZONNAL A zemnéi szövetkezet már évek óta rátért a korai, jól kifizetődő zöldségfélék termelésére. Ez évben szövetkezetünk korai zöldhagymából több mint 46 ezer koronát bevételezett. A hagyma értékesítése után nyári káposztát ültettünk ezen a területen, ebből ismét több mint 20 ezer korona jövedelemre számítunk. Második ilyen korai növényünk a sárgarépa. Tavaly három hektáron termelPéldás lakók Ha valaki végigmegy Moldava n/B. új lakótelepén, szemébe tűnik a G tömb szépen rendezett és tisztán tartott környéke. Az épület belsejében, a lépcsőházban és a pincefolyosón is rend és tisztaság uralkodik. A ház lakói valamennyien kivették részüket a ház környékének megszépítéséből. Az egyik család kezdeményezésére például közös erővel virágoskerteket és parkot létesítettek a ház előtti térségen. Hársfákat ts ültettek oda, amelyek néhány éven belül hűvös árnyékot adnak majd. A sziílők példáját a gyermekek is követik. Nemcsak a ház rendjére ügyelnek, hanem tisztasági csoportot szerveztek, ők szedik össze a ház közelében a Járókelők által eldobott szemetet. Lobel Zoltán, Moldava n/B. tünk sárgarépát, a korai értékesítés után ugyancsak nyári káposztát palántáltunk a helyére. Bevételünk meghaladta a 200 ezer koronát. Hasonlóképpen járunk el magpaprika termelésénél is, egy évben kétszeres hasznot húzhatunk. Kertészetünk tavaly ls túlteljesítette tervét s ez idén sem marad el. Nagy Gyula, Zemnéi Meddig lesz még így? Nem egy autóbuszmegállónál ma már váróterem is van, de sok helyen a várótermen sem ajtó, sem ablak nincsen. Sidlištén az üvegek hiányoznak. A törincsi eredetileg Ízléses váróterem nagyon siralmas állapotban van, úgyszintén Pereszlényben a kórháznál, de nem sorolom fel mindegyiket. A hiba bennünk mindnyájukban van, akik utazunk. A várótermeket nem egy helyen társadalmi munkával építették fel, most pedig tönkretesszük, itt „gyarapítjuk" művészi tehetségünket a rajzolás és a költészet terén. A várótermek az utazók tükörképel. És sajnos az említett helyeken ez a kép nagyon csúnya. Vajon meddig még? Budai József, Bušince Csendélet a takarmánygyárban AVAGY: KI FELELŐS A TÖRTÉNTEKÉRT? Trnavától nem egészen öt kilométerre, ringó búzatáblák, kalászt hányó kukoricások között áll a takarmánygyár. Itt készítik azokat a fehérje- és vitamindús takarmányokat, amelyek iránt országszerte nagy az érdeklődés. Az üzem kicsi, alig 80 embert foglalkoztat. Kicsi, ám annál fontosabb. Egyéb takarmánykeverékeken kívül itt használják fel legnagyobb mértékben a vágóhidakról származó vért takarmányok készítésére. Az írásunkban szereplő üzemen kívül még öt hasonló gyáracska tartozik a Szlovák Takarmánykészítő Üzem (Slovenské Krmovlnové Závody f néven szereplő vállalathoz, melynek igazgatósága Bratislavában székel. A hat kis üzem közül a trnavai a legnagyobb és legfontosabb. Az üzem már közel egy évtizedes múltra tekinthet vissza. Több mint négy esztendeje készíti az ismert szemcsésített állati eredetű takarmányokat. Tíz éve dolgozott, élte a maga megszokott, mindennapi életét. A malom kerekei forogtak, szállt a por a garatról, szárították a vért, szemcsésítették a keverékeket. Az emberek nyelték a port, néha-néha kifakadtak az elavult berendezések ellen. A panaszokat, kifogásokat, javaslatokat a bratislavai igazgatóságon ugyan elkönyvelték, de rnég a járás néhány figyelmeztetése után sem eszközöltek érdemlegesebb intézkedést, csupán esetenként egy-egy vezetőt leváltottak. Am rájuk is sor került: a közeimúltban az igazgatóságon is alapvető változások történtek. A régiek helyére újak, megfelelőbbek kerültek. Oj emberek kezébe került á vezetés — az üzemben azonban minden maradt a régiben. Újabb figyelmeztetés Szerkesztőségünk nemrégiben levelet kapott az üzemből. A teleírt oldalak arra hívták fel figyelmünket, hogy a látszólagos takarmánygyári csendéletnek van egy igen furcsa oldala. A levélíró szóvá tette, hogy üzemükben ugyancsak elszaporodtak a „szarkák". A takarmányt csak az nem hordja, akinek nincs hozzá kedve.- Kitért arra is, hogy az elavult berendezések következtében az emberek rossz munkafeltételek között dolgoznak. Senki sem törődik a munkabiztonsági és egészségügyi előírások betartásával. Senki nem érez semmiért felelősséget. A hanyagság és hozzánemértés következtében sok értékes anyag megy tönkre. Hiányzik a vezetés egyik legfontosabb láncszeme — az ellenőrzés. A szakemberek, akiknek a gépek és általában az üzem karbantartása volna a feladatuk, elhanyagolják kötelességüket. A levélíró többek között felháborodva állapítja meg: „Most, amikor annyi szó esik a gépek és a munkaidő jobb kihasználásáról, a munkatermelékenység növeléséről, a mi üzemünkben a dolgozók többsége nyolc óra helyett alig dolgozik öt és fél órát." Levelének befejező részében pedig felteszi a kérdést: „Miért van ez így nálunk, ki a felelős a hibákért?" — Az irányunkban tanúsított bizalom arra kötelezett bennünket, hogy választ adjunk a levél írójának. Útközben Mielőtt az üzembe mentünk volna, megálltunk a járási pártbizottságon. Amikor elmondtuk jövetelünk célját és megmutattuk a panaszlevelet — Sepela elvtársnak, a járási pártbizottság titkárának homlokán összefutottak a ráncok. — A levélírónak igaza van. Ezzel az egy kis üzemmel több gondunk van,' mint a járás területén lévő összessel együttvéve. Ott tartunk, hogy a dolgozók nem szívesen maradnak meg az üzemben. És ha valaki ismeri az ottani körülményeket, nem is csodálkozik ezen. Mi pedig szinte minden percben várjuk, mikor történik valami jóvátehetetlen baj. A továbbiakban Sepela elvtárs tudtunkra adta, hogy az üzem helyzetével már a járási pártbizottság is komolyan foglalkozik. Politikai dolgozókból és szakemberekből brigádot szerveztek, amelynek feladatul adták az üzemben uralkodó helyzet részletes elemzését. Aztán abban egyeztünk meg, hogy mielőtt még magát az ütemet meglátogatnánk, az említett bízottság egyes tagjainak véleményét is meghallgatjuk. A technikai berendezésről Az üzem technikai berendezésének felülvizsgálásával a járási pártbizottság Matúš Kubišt, a trnavai Malomés Tésztagyár üzemvezetőjét bízta meg. A járási pártbizottság részére készített jelentésében tcbbek között ezeket írja: „Az üzem technikai berendezése és üzemeltetése körül súlyos hibák vannak s ezek kihatnak a termékek (a takarmányok) minőségére. A vér elraktározására szolgáló helyiség nem felel meg sem a műszaki, sem az egészségügyi követelményeknek. Ártalmas az egészségre és fennáll az a veszély, hogy az oszlásnak induló vér rontja a takarmányok minőségét. A vérszárító szintén teljesen elavult és nem felel meg a követelményeknek, sőt egyenesen tűzveszélyes. A szellőztetés szintén elégtelen. Nem tartfák be a technológiai eljárásokat, sőt egyes alapvető műveleteket teljesen mellőznek. Nem vetnek súlyt a gyártás ellenőrzésére, a termékeket nem mérik pontosan. Nincsenek a követelményeknek megfelelő raktárhelyiségeik sem.'' Kubis elvtárs jelentésének befejező részében leszögezi, hogy a vállalat igazgatósága az üzem műszaki fejlesztése terén súlyos mulasztást követett el- s ezen a téren a lehető legrövidebb időn belül javítást kell eszközölni. Mit mond a tisztiorvos? Dr. J. Kis járási tisztiorvos az üzemben szerzett tapasztalatok alapján jelentésében a következőket írja: „Az üzem szociális berendezései egyáltalán nem megfelelőek. A rendkívüli piszkos munka ellenére csak három zuhanyozó áll a dolgozók rendelkezésére [egy a nőknek, kettő a férfiaknak), de meleg víz ezekben sincs biztosítva. Nincs rendes mosdójuk sem, és jóformán ruhájukat sem tudják hová akasztani. A szellőztetés valamenynyi munkahelyen elégtelen. Kifogást emelt a munkahelyek világítása ellen is és követeli, hogy az illetékesek mielőbb változtassanak a helyzeten. Az újságíró szemével Hepehupás út vezet az üzemhez. Azt a benyomást kelti — s úgy is van —, hogy esős időben ezen még teherautóval is nehéz közlekedni. Mégis azt kell mondanunk, hogy ez a kisebbik baj. Nagyobb baj az, hogy az üzem körzetében szinte felfordul az ember gyomra a bűztől. Mi ennek az oka? Az út mentén hosszú komposzt-piramisok húzódnak. Ezekből árad az a dögletes szag. Ez érthető is, hisz állati belsőrészek egész garmadája betakaratlanul, beföldeletlenül „sütkérezik" a napon. Szinte érthetetlen, hogyan kerülhetett így egymás mellé a trágya és a takarmánygyár. Az utóbbi üzem dolgozói, sőt a komposztkészítők is látják, hogy nem valami szerencsés ez a párosítás, de eddig még nem akadtak olyan emberre, aki ezen változtatni, segíteni tudott volna. A takormánygyáriak bárhol emeltek panaszt a kellemetlen szomszédra — igazat kaptak, csak éppen a szomszédtól nem szabadították meg őket. Hogy miért ragaszkodik annyira a komposztgyár e helyhez, — az teljesen érthetetlen. Éthetetlen azért, mert a „gyár" mindössze egy fabódéból áll s közel 25—30 kilométerről szállítják „ide a tőzeget. Ogy gondoljuk, az illetékesek szem elől tévesztették a komposztkészítés gazdaságosságát. Nem volna-e vajon helyesebb, gazdaságosabb, ha közvetlenül a nyersanyagforrásnál végeznék el ezt a munkát? Meggyőződésünk, hogy ezzel lényegesen csökkenthetnék a komposztkészítés költségeit és Könnyíthetnének a takarmánygyáriak helyzetén is. Rossz gazdára vall a porta Az üzem udvarán a szanaszét heverő csövek, kerekek, szíjtárcsák és egyéb lim-lom egy Kisebbszerű bombatámadásra emlékeztet. Távolabb a kazánházból kihordott salak keveredik a koksszal. Meggyőződésünk, a salak szállításakor nem igen válogatják meg, mit raknak a szemetes szekérre. Ha rossz néven veszik is az elvtársak, meg kell mondanunk, hogy ezen a téren jó adag felelőtlenség észlelhető mind az üzem vezetősége, mind az üzemi tanács részéről. Azt már mégsem kívánhatják, hogy „felülről" jöjjön valaki rendet csinálni a portájukon. * Magában az üzemben, a munkahelyeken sem különb a helyzet. Por, rendetlenség mindenfelé. Ogy véljük, — az adott gyártási lehetőségek közepette is — alaposabb gondoskodással nagyobb rendet lehetne tartani. Ennek a gondoskodásnak hiányát éreztük például a szemcséző berendezésnél. Ezt a gépet nemrégiben szerelték be, de állapota egyáltalán nem tanúskodik arról, hogy karbantartanák. S mint ahogy nem tesznek eleget az egészségügyi követelményeknek, úgy megszegik a munkabiztonsági előírásokat is. Nagy vonalakban már tudjuk, mi mindent kellene megjavítani, korszerűsíteni. A látottak és hallottak alapján bátran kijelenthetjük: az üzemben az annyiszor emlegetett műszaki fejlesztés szinte ismeretlen fogalom és ezért már nemcsak az tizem vezetői, a pártszervezet és az üzemi tanács felelős, hanem a fölöttes szerv ls, történetesen a bratislavai igazgatóság. Ismerték a helyzetet az üzemben, tudtak róla, hogy régi, elavult eszközökkel és módszerekkel, nehéz körülmények között folyik a termelés — mégis, úgyszólván semmit sem tettek korszerűsítése érdekében. Ezt bizonyítja különben a jelenlegi állapot és az is, hogy még tavaly sem terjesztették elő a költségvetést az üzem korszerűsítésére. S ha az Időn sor kerül bizonyos építkezésekre — az máshová irányított eszközökből történik. Mit mond az üzemvezető? Štefan Daniš, az üzem jelenlegi vezetője alig pár hónapja végzi e teendőket és tisztán látja a helyzetet, hisz neki okoz^ legtöbb problémát a munkaerő megszerzése és megtartása. Előfordultak esetek, hogy 30 jelentkező közül — amikor meglátták az üzemben uralkodó helyzetet — hárman sem maradtak egy napnál tovább. Elismeri azt is, hogy a nevelés és megfelelő ellenőrzés híján ugyancsak elszaporodott a „szarkázás". Sőt azok is loptak, akik például azért kaptak fizetést, hogy a lopást megakadályozzák. Rudolf JaníCek, az üzemi őrség parancsnoka például már 0] SZÖ 4 * 1982. június 29.