Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-29 / 177. szám, péntek

Két szomszéd öröme Oravec bácsi az eresz alatt pöfé­kelt és a pipájából kiáramló bodor füstön keresztül merengett a távol­ba. Pipafüsttel nyugtatgatta magát, mégis türelmetlenség rítt le barázdás arcáról. Most az unokájával sem ját­szadozott mint máskor, hanem a szomszédba menesztette. Erzsi, a menye tűzről pattant me­nyecske módjára sürgött-forgott a konyhában.. Félszemmel rosszallóan sandított az apósra. — Vajon mt bántja már megint — epesztette a gondolat. A hétesztendős együttlét alatt megtanulta, hogy az apósnál csak szép szóval lehet valamit elérni. Igyekezett hát mindig kedvében jár­ni. Most is friss túrós galuskát főz neki, szalonnatepertövel. Ez a ked­venc étele. — Apa, — szólt kl a menyecske — kész az ebéd ... jöjjön enni... Oravec bácsi feltápászkodott, egy röpke tekintetet vetett a kapu felé, mafd szótlanul leült az asztalhoz. Máskor jobb étvággyal vtllázta a kedvenc eledelt, most nem ízlett. Ab­ba is hagyta az evést, amikor be­csapódott a kiskapu. — Te vagy az Jánoska — szólt kts­sé csalódottan a konyhába pajkosan beszaladó unoka felé... ülj csak le... ide mellém, aztán ''egyél. — Néhány pillanatig a jóízűen falatozó unokát szemlélte, majd halkabbra vé­ve a szót megkérdezte — Jánoskám, nem láttad Nehéz Feri bácsit?... tudod a kézbesítőt... A kisfiú begyömöszölte a szája szé­lén csüngő tésztadarabokat, közben fejével bólogatott, s miután nagyo­kat nyelt megszólalt. — Itt van, nagyapám ,a faluban ... láttam, amikor bement Forgács Pali bácsihoz. Mindketten folytatták az evést. Oravec bácsi hamarább befejezte. A babos csuprot megtöltötte sörrel, ivott és szó nélkül kiment az udvar­ra. Megállt a kapunál és várt. A kék szemű szöszke Jancsi is mellé szegő­dött és kedveskedve dörgölődött nagy­apja simogató kezéhez. Nem sokáig vártak. A harmadik szomszéd udva­ráról kikarikázó hórihorgas kézbesí­tő leugrott kerékpárjáról, oda támasz­totta a vaskerítéshez és Oravec bá­csi örömére beköszöntött az udvarra. nem is táskában, hanem motorkerék­páron hordta haza a takarmányféle­ségeket. Amikor rajtakapták, termé­szetesen kitették a szűrét az üzem­ből. Az ügy ezzel aztán el is lett in­tézve. Ahelyett, hogy bíróság elé állí­tották volna, „jóakaró;" kieszközölték számára, hogy a trnavai állami gaz­daságban az előbbihez hasonló állás­hoz jusson. A vezetővel folytatott beszélgetés során bebizonyosodott, hogy a panasz­tevőnek igaza van a {örvényes mun­kaidővel kapcsolatban ls. Ez pedig súlyos hiba, szocialista törvényeink megsértése. Azt sem tagadja, hogy a hanyagság következtében sok érté­kes anyag megy tönkre. Egy kis jó­akarattal a technológiai eljárások korszerűsítésével Štefan Daniš szerint többszörösére lehetne növelni a ter­melést. Súlyos hiba az is, hogy a ta­karmányok összeállítása a legtöbb esetben nem az előírások szerint tör­ténik. A szükséges ellenőrzés hiányá­ban ez a fontos művelet a legtöbb esetben a véletlenre van bízva. A rak­tárakban az értékes takarmányanya­gok elöregszenek, értéküket vesztik, csak azért, mert mindig a legköze­lebb, a kezük ügyébe akadó zsákok­hoz nyúlnak. A régebbi szállítmányok pedig egyik évről a másikra érintet­lenül maradnak. Hol vannak a kommunisták? Már az eddig elmondottak alapján ls szinte magától adódik a kérdés: Hol vannak a kommunisták? Egyálta­lán, létezik az üzemben pártszerve­zet? És ha igen, mit csinálnak, miért nem tesznek lépéseket a bajok eltá­volítása érdekében? Igen. kommunis­ták itt is vannak. Tizenhárom tagú az üzemi pártszervezet. Ha azonban a munkájuk után akarnánk véle­ményt mondani, valahogy így hang­zana : „van — és még sincs 1" Az elvtársak tevékenysége jóformán a tagsági illetékek fizetésében merül ki. Egyszerűen képtelenek az előttük álló feladatokkal megbirkózni. Ahe­lyett, hogy segítenék az üzem vezető ségét, vagy irányítanák az üzemi ta­nács munkáját, ők szorulnak segít­ségre. A párt vezető szerepe Itt nem érvényesül kellően, nem élnek az ellenőrzés Jogával sem, egyszerűen szemet hánynak a hibák láttán. Tud­tak például arról, hogy tolvajok, fu­serálók, felelőtlen elemek vannak az üzemben. Tudtak róla, ám a bajok el­távolítása érdekében semmit sem tet­— No megjöttél Feri? — hangzott a nyájas fogadtatás. — Egy kicsit megkéstem János bá­cst, mert mostanában több a munka — mentegetőzött a kézbesítő, miköz­ben sunyin kémlelte Oravec bácsi váltakozó arcvonásalt. Tudta miért türelmetlen az öreg, nem ts váratta tovább. — Itt írja alá... — tette elé az átvételi ívet, - s közben kikereste az Oravec János nevére szóló végzést. — Ml áll benne, Feri f tam? — csúszott ki Oravec bácsi száján a szerényen hangzó kérdés. — Az, hogy az új törvény szerint felemelték a nyugdíját... havonta 210 koronával. Ezután 440-et kap, János bácsi... — Az árgyélusát ... hát mégis igaza volt a gyűlésen annak a járási elvtársnak meg az újságoknak, hogy a Nemzetgyűlés.... meg hogy új tör­vény van ... több lesz ... hát itt is van ... Oravec bácsi örömtől sugárzó arc­cal csapott a markába * helyezett pénzcsomóra, s közben a kézbesítő zsebébe csúsztatott egy tízest és oda­súgta: Feri öcsém, igyál meg egy pohárkával az egészségemre ... A kézbesítőtől búcsút véve megfog­ta unokája kezét és a ház felé in­dúlt. Útközben a kerítésnél álldogáló szomszéd, Veres Géza, a szövetkezet mezőgazdásza köszöntött rá: — Aggyisten János bácsi... hát ugye igaz, amiről beszéltünk ... — Most már tényleg elhiszem, Gé­za fiam, — szólt vissza az öreg. Egy kicsit restellte magát, hogy annak idején kételkedett az új törvényt ma­gyarázó járást küldött szavaiban, de most lelkesedve folytatta: Akkor ná­latok ts több pénz áll a házhoz Gé­za... Mennyit is kaptál eddig az öt gyerekre? — 680-at János bácsi... ezután 250-el több lesz havonta ... A két szomszéd tekintete találko­zott, jóízűen összenevettek, majd Já­nos bácst még a távozó szomszéd után szólt. — Géza fiam, szólj az elnöknek, hogy elvállalom a gyümölcsösben a megbízatást. Hisz még nem vagyok én olyan öreg ember... KULIK GELLÉRT tek. Megelégedtek azzal, hogy meg­állapították, regisztrálták a dolgokat, de egy lépéssel sem jutottak tovább. Csak azért, hogy legyen? A pártszervezet például a szakszer­vezeten keresztül kötelezettségválla­lást szervezett pártunk XII. kong­resszusának tiszteletére. A felsorolt ígéretek szépek, jól hangzanak, tet­szetősek. A baj azonban ott kezdő­dik, hogy csau azért láttak napvilá­got, hogy a járásnak „befogják a száját". A kötelezettségvállalások mindeddig teljesítetlenek, és nincs ls rá remény, hogy akár egyetlen pont­ját is teljesíteni tudjáK. Nincs rá re­mény, mert minden reális alapot nél­külöz, és teljesítéséért a kommunisták sem küzdenek következetesen. Itt ls hiányzik a rendszeres ellenőrzés. Válasz a kérdésre Ogy érezzük, az eddigi tapasztala­tok alapján most már megadhatjuk a választ levélírónknak arra a kérdé­sére, hogy ki a felelős mindazért, ami az üzemben történik. Ami az üzem technikai részét illeti, azért minde­nekelőtt az Igazgatóságot kell elma­rasztalni, azokat a személyeket, akik tudtak a dolgokról, de a hibák kikü­szöbölése érdekében semmit sem tet­tek. Ami pedig a további visszássá­gokat illeti, azért az üzem valameny­nyi dolgozóját és még hatványozot­tabban az üzem kommunistáit terheli a feleiősség. Tűrték, szemet húnytak a hibák fölött, ez pedig nem egyez­tethető össze a párttagsággal. Közöm­bös, nem kommunistához méltó ma­gatartásukkal, ha nem is közvetle­nül, ők ls támogatták azokat, akik dézsmálták a takarmányféléket, akik nem tartották be a törvényesen meg­szabott munkaidőt, azokat, akiknek felelőtlen munkája következtében az üzemben komoly értékek mentek tönkre. Ezek után talán nem is szükséges hangsúlyozni, mi a teendő. A napok­ban az Illetékesek már behatóan fog­lalkoznak az itt felvetett kérdések­kel s úgy tűnik, még ebben az év­ben lényeges javulást eszközölnek Természetesen ehhez az üzem vala mennyi dolgozójának hozzá kell já rulnia, hisz az üzemnek ők a gazdái SZARKA ISTVÁN és V KEREKES ISTVÁN '/////////////////////^^^ Gyógyszer sörélesztóból Májgyulladás és fertőző sárgaság ke­zelésére * A bránicei sörgyár bioké­mikusainak sikeres kísérletei * A tá­rolás nehézségeit is leküzdötték A korszerű gyógyszergyártás nemcsak a szintetikus vegyi anyagok lehetőleg minél nagyobb arányú fel­használására törekszik, hanem igénybe veszi a termé­szetes anyagforrásokat is. A szakemberek ismét mély­rehatóan tanulmányozzák a gyógynövények tulajdon­ságait. Talán nincs is olyan nyersanyag, amelyet ne elemeznének annak megállapítása érdekében, megfele­lő-e különböző gyógyszerek előállítására. Legújabban a sörélesztő keltette fel a biokémikusok s az or­vosok figyelmét. Az orvosok már régen megfigyel­ték, hogy sok esetben sikeres gyógy­hatást értek el élesztővel, s ezért gyakran írták elő a betegeknek. Az élesztő azonban nemcsak mint ha­tásos gyógyszer vált be, hanem sze­repe van az élelem tápértékének nö­velésében is főleg olyankor, amikor helytelen, vagy rosszul tápláltság kö­vetkeztében egyes fontos biológiai anyagok hiánya mutatkozik a szer­vezetben. Szakemberek később azt Is megállapították, hogy az élesztő vitaminokban gazdag. Elsősorban B­komplex .vitamint tartalnlaz, továbbá szteroidnanyagokat, amelyek közül az ergoszeterol a legfontosabb, mert az ibolyántúli sugarak hatására D 2­vitaminná változik. A gyógyszeripar élesztőgombát ls tenyészt és neme­sít, mivel sokkal nagyobb gyógyha­tású anyagokat tartalmaz, mint a % sörélesztő, vagy iiii az általában sütés­í; hez liasznált élesztő stb. V sörgyári élesz­tőből nyert D2 vita­mint hatását a ka­kas taraján mérhet­jük le. 1 Ilyen a kakas taraja, amely nem kapott D2 vi­tamint. ÚJ ANYAG: PANGAMINSAV A laboratóriu­mokban nemrég egy eddig ismeret­len és vegyileg nem elég pontosan meghatározott anyagot válasz­tottak kl a sör­élesztőből. Ezt az új anyagot tulaj­donságainak megfelelően B15 és pengaminsav névvel a B-vitaminok csoportjába sorolták. Ez az új anyag kiváló hatású különböző májgyulla­dások gyógykezelésében, de elsősor­ban a fertőző sárgaság és különösen az idült alkoholistáknál gyakran élő­forduló clrrhosis (májzsugorodás) gyógyításában. Elsők között dr. J. Rentz vezetésé­vel a cseh laboratóriumi dolgozók csoportja foglalkozott a sörélesztőben található gyógyhatású anyagok és si­keres gyakorlati felhasználásuk kísér­leti tanulmányozásával. Ez a csoport a bránicei sörgyár kísérleti osztályá­nak laboratóriumában próbálta kl módszerét, mely szerint a sörélesztő oly módon is előállítható, hogy egy­részt nagyobb élesztőadagok se ter­heljék meg az emésztőszerveket és másrészt semmi se vesszék kárba a fontos, gyógyhatású anyagokból. Köz­ismert tény ugyanis, hogy a friss élesztő aránylag igen rövid Ideig — legfeljebb három napig — őrzi meg teljes gyógyhatását, ami aaonban a nagyon igényes tárőlási feltételek betartásától is függ. Az említett Idő eltelte után a jelentősen csökkent gyógyhatású élesztőt fogyasztó bete­gek többnyire úgy érzik, mintha 2. A taraj nagysága ^nindig tele volna a gyomruk, elvesz l %-os élesztőoldat tik az étvágyukéit, rosszullétre éi adagolása után. 3. A taraj nagysága 1000 D2 vitamin­egység adagolása után. és felfúvódottságra panaszkodnak. Fenn­áll a vitaminegyensúly megbillenésé­nek veszélye is, mert a fejlődő élesz­tőgomba leköti a környezetében lé­vő B-vitaminok túlnyomó részét és azokat saját fejlődésére, szaporodá­Az óceánok vándorai \ arról adtak morzsolódnak. Ä víz­alatti részeket a meleg tengeráramlatok csiszol ják és mélyedéseket vájnak ki rajtuk. Ezek­nek a tényezőknek a hatására „kisebb" jéghe­gyek válnak le, ame lyek nagy veszélyt je­lentenek a hajóknak. A Titanic elsüllyedése után a jéghegyek figye­lésére nemzetközi bi­zottság alakult, amely állandóan tájékoztatja a hajósokat a jéghegyek hollétéről. Az utóbbi időkben kísérleteket tet tek a jéghegyek bom­bákkal való megsemmi­sítésére. Peary és Roos, két is mert sarkkutató kiszá mította, hogy egy négy kilométer hosszú, 50 mé­ter magasságú jéghegy súlya másfél milliárd tonna. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen viszony lag kis jéghegyből más­fél milliárd tonna édes­vizet nyerhetünk. Egy közepes nagyságú jég­hegyből annyi vizet le­hetne" kiolvasztani, amennyi a Dnyeszter fo­lyón évente lefolyik. A jéghegyeket figyelők naponta 350—450 jég­hegyről adnak hírt. Nem lehetne ezt valamikép pen kihasználni? A jég hegyeket tengerár segít­ségével esetleg a sivata Nemrég arról adtak hírt az újságok, hogy agy bálnahalászhajó az atlanti óceánon jég­hegyre bukkant, ame­lyen fekete ruhás meg­fagyott férfi holttestét találták. A férfinál ta­lált adatok alapján megállapították, hogy agyike az 1912-ben jég­hegyre futott Titanic hajó utasainak. Ebből következik, hogy az úszó jéghegy fél évszá­zad óta vándorol az óceánok vizein. Azok a hatalmas jégy­jegyek, amelyek a sark­vidéki jégtömbről letö­redeznek, széllel szem­fjen ls úsznak a tenge­ren. Naponként általá­ban 16 km utat tesznek meg. A nagy viharok sem változtatják meg mozgási irányukat. En­nek oka az, hogy a jég­hegy nagyobb része a tengerszínt alatt van. Az úszó Jéghegyek gyakran óriási mére­tűek. 1860-ban 85 s km hosszú, nagyobb sziget­re emlékeztető jéghe­gyet figyeltek meg. A formájuk is nagyon vál­tozatos: vannak, ame­lyek gótikus templo­mokra hasonlítanak, má­sok kristáíyhegység be­nyomását keltik stb. A napsugarak hatásá­ra a jéghegyek élei le­Dr. Jirí Rentz, a bránicei sörgyár kuta töintézetében. sára használja fel. A friss élesztői ezért úgy kell elkészíteni, hogy mi­nél hosszabb ideig tárolható legyen, s megőrizze teljes gyógyhatását, te­hát ne Idézzen elő kellemetlen utó­hatásokat a betegek szervezetében. SZÁRÍTOTT ÉLESZTŐ A bránicei' sörgyár biokémikusai­nak az élesztő henger alakú szárító­berendezésekben végzett hagyomá­nyos szárítását helyettesítő, sokkal takarékosabb módszere az, hogy por­lasztással szárítják az élesztőt. Egy kúpban végződő, henger alakú, hő­szigetelt szárítóba a porlasztott élesz­tőre bocsátott forró levegő végzi a szárítást. Ehhez mintegy 60 C fokú hő is elegendő, míg a régebbi hen­ger alakú szárítóberendezések működ­tetése legalább 120 C fok meleget igényelt. Az új módszer szerint szá­rított sörélesztő tipikusan kesernyés ízét szőlőcukor hozzáadásával teszik kellemesebbé. A gyógyszergyárakban az e keverékből sajtolt tablettákat úgy csomagolják, hogy száraz helyen hosszabb ideig is elálljanak s ne ér­téktelenedjenek el a bennük levő fontos anyagok. A sörélesztő gyógyhatását már több klinikán kipróbálták. Hazánkban leg­először dr. Láznička docensnek, az Uherské Hradišté-i kórház belgyó­gyászati osztálya főorvosának figyel­mét keltette fel. Dr. Láznička több száz betegen próbálta ki a sörélesz­tő gyógyhatását, és meglepő ered­ményeit számos orvostudományi szak­lap méltatta. Az Uherské Hradišté-í főorvos első kísérletei óta már sok­sok év telt el. A sörélesztő gyógyha­tása Iránt most már oly nagy az ér­deklődés, hogy orvosaink országszerte előszeretettel alkalmaznak élesztőből készített gyógyszereket különböző, elsősorban májbetegségek leküzdésé­re. gokhoz közel fekvő ten­gerpartok felé irányíta­ni? Kiszámították, hogy egy 10 milliárd tonna súlyú jéghegyet 6—7 ha­jó is elvontatna. Ezeket is csak olyan esetben kellene igénybe venni, amikor a tenger áramlá­sával nem egyező irány­ba szándékozzák vontat­ni. Mit csináljanak azonban a tengerpart közelébe szállított jég­heggyel? Kivontatni a partra és darabokra tör­ni ésszerűtlen s költsé­ges volna. A mérnökök olyan megoldást találtak, mely szerint a jéghegy köré gátat vonnának, amely elzárná a tenger vizétől. A jéghegyekből kapott vlz azután csa­tornákon keresztül tar­tályokba folyna. A föld melyik részel a legalkalmasabbak a jéghegyekből nyert víz­zel való öntözésre? Az egyik terv szerint a dé­li sark felől úszó jéghe­gyeket az Atakama si­vatag és Kalifornia nyu­gati részén „raknák partra". Hasonló eljá­rással Ausztrália száraz­sággal sújtott északi területeit vagy a Kala hárl sivatag homokját i< termékennyé lehstn tenni. B Még ez évben Kuba legnagyobb villamosművét ez idén helyezik üzembe. Az új vízierőmű a Les Villás tartomány déli partjának közelében a Hana­banilla folyó partján azon a he­lyen épül, ahol 265 méter a víz esése. • A legkisebb és a legnagyobb A világ legnagyobb könyve több mint valószínűleg egy bécsi ko­lostorban őrzött „látogatók köny­ve", amelynek nagysága 120X90 cm. A legkisebb könyv viszont bizonyára a 4X4 mm méretű apró, bekötött könyvecske, amely egy amszterdami kiadóvállalat tulaj­dona. A legsúlyosabb könyv két­ségkívül az „Ithaka története", mely 100 kilogrammot nyom. • Vízhatlan táskarádió Japán egyik legnagyobb elektro­technikai üzeme, a Tosiba, hat tranzisztorból szilikon lakkréteg­gel védett reproduktorból álló vízhatlan táskarádiót ajánl a vevő­•közönségnek. A vízhatlan burko­lattal bevont táskarádió nem merül alá, hanem a víz szintjén i.'arad. 1982 únius 29. Qj SZÖ 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents