Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-23 / 171. szám, szombat

Hamarosan megjelenik az Uj Magyar Lexikon befejező kötete MOJ?ES ILONA: Ostravai utcákon, tereken Az áradó nép, mint sikló kábel, fekete utcák, újszerű Bábel. Fekete házak, szállodák, falak 8 az új villamosok olyan vadak. Gőzsípok szólnak, kopognak a bankok, színek, fények, lobogás, hangok .,. Üi világok, idegen nyelvek, nagy akaratok versenyeznek. Belevegyülök a szédült forgatagba s mint ital bódít a nagyvárosi zaj. Percek csobbannak bugyborékolva, rohannak vélem, nyelnek az utcák. Idegen vagyok, nem ismer senki, én sem ismerek aprút, sem nagyot. Megyek . .. mint fárát a levél a sok kép pereg. Idegen vagyok? 0] szerelemmel Intenek felém és ölelnek lágyan, ölelnek mohén és ölelnek halkan álmodozón: a terek, látékos lettem, bolondos, bátor, nevetős gyerek. A víg, a hangos, a jőkedvíí (erek dobogó szívén piros virágból óriás vérszfn nagy csillag nevet. Távolabb a gvártetók és füstök. A sápadt arofi fákra monoton ütemmel fekete korom hull. Gyors léptek a járdaszélen, egyformán nyáron, télen megszokott ótfukat rójják a bányászok, mint a toronyórák. A bányamélyben sötét a dél ts, elmennek mégis. Nap-asizo^v ontja tüzét a nyárnak, ki a mezőkre emberek járnak. Patak mentére kéne most menni, a puha zöld fűre jó lepihenni. De szól a gong, a gong. a gong, s elsápad minden ilyen gond. \ap-asszony ontja tilzét a nyárnak, ó minden hiába, szép tüzes asszonyt A bányász fiúk a mélybe szállnak. Mire visszatérnek bársonyos kárpitján az éjnek a csillagok égnek. A pŕívozi pályaudvaron dübörgő, dörgő nagy kocsik állnak, mint fekete szárnyak. Színültig telve, fekete kincsek hónából kelve, por s füst között szikrázva, zúgva, mennek az útra messze, messze. Boldog életünk—a gyermekrajzok tükrében A népművészeti iskolák első országos kiállítása A prágai Julius Fučík Kultúra és Pi­henés Parkjában megrendezett nem­zetközi kerámiakiállítást már több mint százezer néző tekintette meg. Fentebb a kiállítás anyagából mutat­juk be Viljo Makién (Finnország) Há­zaspár teherrel és jurij Weroda (Szovjetunió) Keramikusok című al­kotását. Honismereti kört alakítottak A kezdeti sikeren felbuzdulva hama­rosan kétszeresére emelkedett a kör ön­kéntes tagjainak a száma, akik hajlan­dók lettek volna és még ma sem zár­kóznának el az öntevékeny munkától, ha a kör végre megkaphatná a régóta ígér­getett, sokszor tervbe vett, de raég a mai napig el nem Intézett állandó helyiséget, ahol a meglevő gyűjteményünket elhe­lyezhetnénk, gondoskodhatnánk további anyaggyűjtésről, rendszeresíthetnénk a ki­állításokat nemcsak a kör múzeumának anyagából, hanem az amatőrfényképé­szek, a vadászegyesület, méhészegyesü­let, ainatőrfestfik és az Iskolások bevo­násával ls és így állandósíthatnánk a kü­lönböző jellegű kiállításokat. Így szeret-, nénk hozzájárulni ahhoz, hogy a város és a környező községek lakossága, va­lamint a hozzánk IStogatő Idegenek is­merjék a vidék szépségeit, egykori és mai életünket. Vércse Miklós, Stűrovo NÉPMŰVÉSZETI ISKOLÁINKAT a kulturális forradalom hozta létre és ma már nagy szerepük van szocialis­ta kultúránk terjesztésében. Feladata a dolgozó tömegek kultúrájának fej­lesztése s a gyermekeket a művé­szethez fűző pozitív viszony kialakí­tása, életük szebbé tétele. Az isko­lák segítik a gyermekek képzőművé­szeti érzékének kibontakozását. Az előkészítő oktatásban 7—9 évesek, az alapfokúban pedig a 9—15 éves fiúk és lányok vesznek" részt, 12—20-as csoportokban, heti három, illetve négy és fél órán. Szlovákiában ma 15 ilyen iskola működik A tanítványok száma évről évre nő, ez évben 2075­en vannak. A Csehszlovák-Szovjet Ba­rátság Házának júniusi kiállítása tárja elénk valamennyi iskola mun­káinak javát, amit képzőművészeink válogattak ki. Az anyag hatása egé­szében és részleteiben is rendkívül megkapó. A vidáman áradó színek, a beszé­des formák, a gátlástalanul bátor képszerkesztés a gyermeki élet őszin­te, keresetlen megnyilatkozását érez­teti. Az oktatók törekvése, hogy ta­nítványaikat a világ képzőművészeti látására és ábrázolására neveljék, szép eredményeket ért el. Erről a gyermekek friss meglátása s az ösz­tönösség fölébe kerekedő, de azt el nem nyomó tudatos formálás tanús­kodik. A tárgyválasztásban ls észlel­Az el r r S o hető a tapintatos és helyes Irányítás, A képek mondanivalója az élet min­den jelenségére kiterjed, amit a kü­lönböző korú gyermekek értelme megközelíthet. Az otthon, a szülők, a barátok, az Iskolán kívül az utca, a város, a természet, a munka, u já­ték, az utazás, a technika és a mű­vészet szolgáltatja a témát. S hogy a ma gyermekei előtt a múlt bizonyos szakaszai és a jelen égető problémái sem Idegenek, arról a felszabadulás, a béke gyakran feldolgozott motívu­mai tanúskodnak. — Különböző tech­nikával próbálkoznak. A képek zöme tempera, akvarell, szénrajzok, grafi­kák. Formakészségükről kis kerámia­figurák és csoportok, gipsz- és agyag domborművek szólnak. Bábfigurái is ügyes kis kezek és az élénk képze­let termékei. FIGYELMÜNKET ELSŐSORBAN az ötletes plakát vonja magára, mely a nyolcéves Nemlahové munkája. A ha­sonló korú Holaöek, a kilencéves Wertler és Gürtler, a tízéves BlaSko, Macfa és Teigarská, a, tizenegyéves PavloviC és Horvátová, a tizenhárom­éves Dúbravec és Cerný, az Időseb­bek közül Považán, Rjapoš. Adorjá­nová és Finta 'tűnik ki. — Vonzó él­mény a látogatóknak: a kis iskolá­soknak se 10 és 12 éveseknek lelkes és bíráló, mindenképp aktív részvé­tele. / BARKANY JENÖNE kiállítás BESZÉLGETÉS OTT0 VÁRAKOZÓVAL Bratislavában a Húrban téri Majerník-galériében e hó 21-én nyílt meg Ottó Várakozó, fiatal rajz- és festőművész kiállítása Ottó Várakozót a mi olvasóink is ismerik Rajzai, illusztrációi, gyakran jelentek meg a Fák­lyában. A Hétben, kulturális hetilapunkban ma is gyakran találkozunk műveivel. A 32 éves alkotót a kiállítás meg­nyitásának napján kerestük fel, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. • Mióta rajzol? — Gyermekkorom óta. Már az ele­mi Iskolában készítettem különféle rajzokat. A főiskolát 1956-ban végez­tem el. Ebben az Időben jelentek meg első rajzaim ls. Talán nem érdekte­len megjegyezni, hogy elsőnek a Fák­lya közölte műveimet. • Most mivel foglalkozik? — A technikai főiskolán tanítok. Ezenkívül rendszeresen dolgozom kü­lönféle lapoknak. A legtöbb művem a RoháCban jelenik meg, ezenkívül gyakran szerepelek az irodalmi la­pok hasábjain ls. • Ez az első bemutatkozása? — Csoportkiállításon már többször részt vettem. Önállóan azonban ez az első kiállításom. • jelenleg hány művet mutat be? — Mintegy 200—250-et. • Kiállításán új, vagy már meg­jelent művekkel tal&lkozunk? — Néhány már megjelent művet ls kiállítok.'A legtöbb kiállított alkotá­som azonban most került első ízben a közönség elé. • Műveinek hányadát mutatja most be? — Csak egy kis részét. Eddig már mintegy négyezer rajzot készítettem. A kiállításra kerülő, aránylag cse­kély mennyiséget ezek közül válo­gattam ki úgy, hogy a bemutatott művek, általában egész munkásságo­mat jellemezzék. • Mit érez első kiállítása alkal­mából? — Jóleső érzés, hogy több éves munkásságom' legjobbjait a közönség­nek most összegyűjtve ls bemutatha­tom. Ürülök a kiállításnak és várom a bírálók véleményét. Ottó Várakozónak minden bizony­nyal nehéz volt a több mint 4000 rajz közül a kiállításra kerülő csekély mennyiséget úgy kiválasztani, hogy az egész munkásságát jellemezze. A válogatás azonban sikerült. A ki­állítás hű tükörképe a fiatal művész munkásságának. (b) Sokirányú, érdekes munka folyik a budapesti Akadémiai Kiadó lexikon­szerkesztőségében. A harmadik ne­gyedévben teljesen elkészül s kapha­tó lesz az Oj Magyar Lexikon VI., be­fejező kötete. Rövidesen az üzletekbe kerül a IV. kötet utánnyomása. Az utolsó negyedre várható az V., 1963 első negyedére pedig a VI. kötet to­vábbi példányszámainak megjelen­tetése. Az általános, összefoglalj munkák mellett a szerkesztőség nagy gondot fordít a szaklexikonok kiadására. Készül a mintegy 1800 oldalas Or­vosi Lexikon. Elsősorban a szakem­berek számára nyújt majd jelentős segítséget, de tárgykörénél fogva ér­deklődésre tarthat számot a nagy­közönség körében Ist Hasonló jelle­gű az Atomfizikai Lexikon, amely e tudományág titkaiba kalauzolja el az olvasókat, és alapos, szakszerű út­mutatással szolgál a tudományos dol­gozóknak. A nagy terjedelmű Magyar Irodalmi Lexikon anyaga a legrégebbi időktől napjainkig követi a szerzők és mű­veik útját, s tárgyalja az Irodalom­elmélet fontos kérdéseit is. Hasonló­képpen a nagy lélegzetű vállalkozások közé tartozik a Művészeti Lexikon; érdekessége, hogy terjedelmének egy­harmada illusztráció. A népszerű té­mák közé tartozik a fényképezés le­xikonja. A mozilátogatók s a filmmel haragította. De másnap a kis kovács Andrej Bacovnak, a pártszervezet tit­kárának ajtaján kopogtatott. — Ml szél hozott Ide, Filip? A fiú egyenesen Andrej szemébe né­zett, s már már elsírta"tnagát. — Andrej bácsi, tanulni szeretnék — tört kl belőle, és az álla remegni kezdett. A párttitkár egy teljes órát beszél­getett vele. Alkonyatkor pedig elfőtt a pártszervezethez Neno. Messziről látszott, hogy haragszik valamiért. — Tehát így állunkI Egy teljes évig mesterségre tanítottuk, aztán hagyjuk, hogy csináljon, amit akár. Es neked, Andrej, tulajdonképpen szintén többet kellene törődnöd a gazdasággal. Út­nak engedünk egy embert, mint ezt is, akiben bízhatunk, csak azért, mert kedve kerekedett itthagyni bennünket. — Neno mester, Filip Jó munkás? Andrej egyenesen az öreg szemébe nézett. — Hogy jó-e? En azt mondom, na­gyon Jó, nem szabad kieresztenünk a kezünkből. — Nekem pedig az a véleményem, hogy Fillpnek tanulnia kell. Legyen még jobb munkás, legyen belőle de­rék ember! Nézze, mit határoztunk ml: Fillpet tskolába küldjük. Maga pe­dig ne bosszankodjék, mert nincs miért. A maga helyében inkább bol­dog lennék, hogy segítettem egy árva gyereken. Elindult a helyes úton ... Egyengette első lépéseit. Es Ftlip Ruszeba ment, a technikai Iskolában tanult, s a gazdaságnak lett az ösztöndíjasa. Andrej kikísérte az állomásra, pénzt ís adott neki, s el­búcsúzott tőle. Ennyit minden évben küldünk. Te pedig, igyekezz jól tanulni. Gondolj arra, hogyha nem tanulsz, vagy pedig megbuksz a vizsgán, mindkettőnknek szégyent hozol a fejére. .. .Megbukni a vizsgán? Milyen je­gyei ts vannak Fillpnek? Ötöse, né­gyese, ötöse... Csajc oroszból kapott foglalkozók régi vágya teljesül majd a filmlexikon megjelentetésével. A ké­szülő munka életrajzokat, esztétikai, technikai tudnivalókat, filmtörténeti összefoglalókat, továbbá fontos ada­tokat tartalmaz. A jog problémáiban nyújt eligazítást a Jogi Lexikon. A távolabbi tervekben még két Igen figyelemre méltó alkotás szerepel. Az egyik a Természettudományi Le­xikon, amely hozzávetőleg olyan ter­jedelmű lesz, mini az Oj Magyar Le­xikon, valamint a Magyar Életrajzi Lexikon. (—] Stúrovón Is megalakult a múlt esz­tendőben a kultúrotthon egyik érdekkö­reként a honismereti kör. Október első felében tartottuk meg első összejövete­lünket, amelyen komoly elhatározás szü­letett: a Stmon-Judal nagyvásér idejére elkészülünk első tájékoztató és népsze­rűsítő kiállításunkkal. Egy hét leforgása alatt annyi régészeti, munkásmozgalmi, kultúrtörténeti és levéltári anyagot gyűj­töttünk össze, hogy egy nagy helyiséget kis Jóakarattal múzeumnak ts mondható teremmé tudtunk varázsolni, sőt a hely­szűke és a idő rövidsége miatt az egy­kori és a mai halászati eszközök bemu­tatására már sor sem kerülhetett. Hiány­zott továbbá a népviselet, a háziipar munkaeszközei, és még sok egyéb, ami ma már rendelkezésünkre állna, ha vol­na megfelelő helyiségünk, ahol a megle­vő és a már megígért dolgokat elhelyez­hetnénk. hármast. Afaf, nagyon nehéz az orosz nyelv! Milyen vidám ts volt, amikor el­indult Ftlip a falu felé! De most, ahogy egyre közelebb került, a szíve elszorult. I nternátust társai közül minden­ki az övéihez megy haza. A szü­lők mindegyiket örömmel, szeretettel fogadják. Csak neki nincs otthona, nincs apja és anyja... Kinek mutas­sa meg a jegyeit, és kt fog örvende­ni, hogy jól tanult? Neňo mester egész biztos, hogy még mtndig ha­ragszik rá, bár megcsinálta a rajz­táblát neki. Elküldte hozzá, anélkül, hogy akár egy sort ts írt volna. And- rej majd belenéz a bizonyítványába, és azt fogja mondani: „Jő". Aztán mi­kor az orosz nyelvből a hármashoz ér, bosszankodik. „Oroszból hármasod van, ezzel nem vagyok megelégedve!" Mintha ő nagyon örülne ennek. Jól tud­ja, hogy ez így nincs jól, de amikor eszébe jutott, hogy nemsokára a párt­titkárral találkozik, reszketett. E10­ször Totiu, az éjjeli őr látta meg. Cso­dálkozva nézett rá: „Mtlictsta lenne" — gondolta magában. „Nem milicista. Az erdőgondnokságtól volna a főnök, de mit keresne a gazdaságban ilyen­kor?" — Hej, te kt vagy ott? — En vagyok, Totiu bácsi, nem is­mer meg? — Hát látom, hogy te vagy. De kt vagy? — Ftlip ... Totiu kis híján kiejtette kezéből a vadászpuskát. Feléje rohant és meg­ölelte. — Ftlipl Hát te vagy — és az őr elengedte, hátrább tolta és rábámult. Ügy megzavarodott, hogy azt sem tud­ta, mit csinál, kicsit magához tért, s teljes erővel az iroda felé kiáltott: — Megjött Filip! Fiílip!... Az őr kiáltására kijöttek az istálló­ból a pásztorok és a tehenészek és a többi emberek. Egy-kettőre odagyül­teje a fiú köré, Gocio, llja, Marin, g titkár, a ketrec mellől a lányok. Kö­rülfogták, s vidám szemmel, kíván­csian nézték. Totiu, az őr, a gombfalt és a bőrszíját tapogatta, aztán levet­te a sapkáját. — Ez ő, Filip. A mi Filipünk. A kovácsműhelyből ktjött Neno. Ko­mótosan lépkedett, átvágott a havon, nézte Fílipet. A gyerek szíve gyorsab­ban dobogott. Amikor csak néhány lé­pésre volt tőle, Neno megállott, s ki tudja, hogy miért, de levette a sapká­ját. — Ej, hát tudományt tanultál? S mindent megtanultál? Filip könnyedén elmosolyodott. — Mester, hogy tanulhattam meg három hónap alatt mindent? — En most már nem vagyok mes­ter — mondta Neno halkan. — Most te vagy a mester... Es megjogta a fiú-kezét. Aztán oda­kiáltott a többieknek: — Hé emberek, miért állították itt meg a fiút? Miért nem Jössz beljebb, a melegbe? Vagy most már nem vagy a mi fiúnk? Gyere Filip! . Es mindannyian bementek a meleg szobába, ahol az iroda volt. Leültek a székekre. Csak Totiu, az éjjeli őr ma­radt kinn, s el volt keseredve amiatt, hogy most már egy szót sem fog hal­lani. A fiú sokat mesélt az Iskoláról, a társairól, a tanárokról, a rajzairól... — Hát a rajztábla tetszik-e? Jó? — kérdezte a kovács. — Nagyon jó, mester, köszönöm szé­pen. Senkinek sincs olyan szép rajz­táblája, mint nekem. — Már megint mester vagyok, mon­dom már, hogy most... E pillanatban belépett Andrej. Fi- lip fölugrott, Izgalmában elvörösödött. Levette a sapkáját és megigazította a szíját. — Ohó, PtUp! Szünidőre jöttél, ör­vendünk neked! A fiú bólintottI Kezet szorított Andrej jel, és lesütötte a szemét. A keze reszketett, és szinte már köny­nyezett ts. Szeretett volna mondani valamit, hogy mit, azt nem tudta biz­tosan, csak annyit tudott, hogy szép­nek és sztvbőljövőnek kell lennie. — Hogy megy a tanulás? — Nagyon jól, Andrej bácst, csak IÍ.Oroszból kaptam hármast. Fillpnek a bizonyítvány csak most jutott eszébe. Kivette a zsebéből és átnyújtotta Andrejnek. A papíros kéz­ről kézre járt, utoljára Nenóhoz, a ko­vácshoz került. Durva, fekete kezével gondosan megfogta, föltette a szem­üvegét, és sokáig nézte, és figyelme­sen elolvasott mindent. Sorról sorra haladt, s amikor befejezte, újrakezd­te. S az egész dologból csak annyit értett, hogy Filip jól tanul. Fölvette a harcot a tudománnyal és győzött. Mit gondoltok ti, hogy a tanárok csak úgy, valakinek a szép szeméért adják a négyeseket meg az ötösöket? Filip sokáig nézte a párttitkárt. Va­jon mit szól a hármashoz? „Ha össze­szid, igaza van" — gondolta a fiú. „Bár Andrej bácst nem tudja, hogy az orosz nyelv milyen nehéz." Andrej Bacov fölnézett a bizonyít­ványból, s a fiúra pillantott. — Hm... csak ez az orosz ne vol­na. Ezt a hármast a következő ne­gyedévben kl kell Javítanod! — Kijavítom, Andrej bácsi, megígé­rem, hogy kijavítom. Most, a szünidő­ben csak az orosz nyelvet Jogom ta­nulni. N eno könnyes szemmel nézte. Hogy megváltozott ez a fiú! Es mi­lyen szépen beszél. Ha az ember hall­gatja, azt hiszi, hogy egész életében egyebet sem csinált, csak a szép be­szédet tanulta. Filip körülnézett. Számot adott ma­gának arról, hogy itt a gazdaság iro­dájában JÓ emberek kőzött van, aktk szeretettel veszik körül, és nem akart hinni a szemének. Ahogy látta, hogy érkezésének mennyire örülnek, inkább érezte, mint tudta, hogy otthon van, a nagy csal ádb an, ahol örvendenek sikereinek, szeretik és becsülik. Ser• dűlő szíve megkönnyebbült, s vidám­sággal lett teli, s azt se tudta, hogyan köszönje meg Andrejnek, Neno mes­ternek és a többleknek, hogy úgy fo­gadták, mintha a saját gyermekük lenne. Már alkonyodott, amikor Neno föl­kelt és menni készült. Kis ideig így állt és a fiú felé pillantott: — Most, Filtp, te hová mész? — Hová menne? — vágott a szavá­ba Gocio, a pásztor. A fekvőhelye megvan most is. Amióta a fiú elment, senki se feküdt ott. Neno dühös pillantást vetett rája, mintha azt akarta volna mondani: „Hát eszednél vagy te?" Aztán leha­jolt, megjogta a ládát és a rajztáb­lát. — Filip otthon alszik. -Megértetté­tek? Otthon nálam. Gyere Filip, jössz? — Megyek mester. — Hm. Mester lennék én, de most egy magtisztító gép érkezett hozzánk. Es én nem értek a szereléséhez. Sze­retném, ha ezekben a napokban segí­tenél nekem. Segítsz? — Még kérdi mester?! Andrej könnyedén elnevette magát, de csak úgy, hogy senki se lássa. Hát ez volna az a Neno, aki idén tavasz­szal akkora ribilliót csapott azért, mert Andrejék iskolába küldték Fili­pet? Neno kiment, utána Filtp mende­gélt a fényes téli éjszakában. A vas­tag havon milliónyi csillag virított. Fenn a ttszta égbolton reszketően úszott a fagyos hold. Valahonnét, mint hogyha röptében érkezett volna, Jó­ira őr hangja hallatszott: — Ftlip, holnap gyere korábban!, Szeretném, ha elmesélnéd, hogy s mint vagytok az Iskolában. A ztán minden elmerült a mély csendességben, amelyben csak az őr léptei csikorgatták és ropog­tatták a havat. BALINCZI ENDRE fordítása 1962. június 23. ÜJ SZÖ 7

Next

/
Thumbnails
Contents